Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-07 / 105. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1958. MÁJUS 1. ^ÁRTÉLET Teljesítsük megtisztelő kötelességünket • - Hetek ófn folyik 1 a vd­lasi/úsi agitációs munka. Én már harmadszor veszek részt a válasz lási agitációban. Révai elvtárs vasárnap Hmondott beszédén el­gondolkodva telidéztem magamban oz elmúlt választások harcait, ami­kor pártunknak és nekünk, népne­velöknek valójában minden szava­zatért külön harcot kellett vívni. Az m47.es választás idején mint luluiáró népnevelő Csengelére jártam agitációs munkára. Akkor nem állt módunkban, hogy többhe­tes agitációs tunlolyamon vegyünk részt. Heteken keresztül minden nap a munkaidő befejezése úton gépkocsival mentünk ki. A lalujá­ró csopor* lelkes népnevelőkből állott, akik elölt nem számított az sem, ha hidegen fujt a szél, esett az eső, vagy ködös idő volt. Sok­szor fáradtan ét éhesen mentünk ki, de mentünk, mert lelkesített bennünket pártunk iránti odaadás és pártunk célkitűzései, keményen harcoltunk a szebb holnapért, a boldog máért Boldogok voltunk, hogy megtisztelő kötelességünket teljesíthettük. — Nekem n múltban nem voilt szavazati jogom, mivel szervezett munkás voúam. Éppen ezért a Ielszabadulás után, amikor mér én is szavaztam, még jobban láttam a választás jelentőségét és ez is ser­kentett, arra, hogy résztvegyek a választás munkájában ts, — Sokszor előfordult velünk, amikor kimentünk a tanyavtlágba, hogy a dolgozó parasztok barát, ságtalanul logadtak bennünket, idegenkedtek a népnevelőktől. Ezeknek az embereknek rendsze­res, kitartó agitációval tudtok csak megmagyarázni, hogy a mi pártunk minden dolgozónak lót akar és az fl érdekükért küzd. órák hosszat elbeszélgettünk egy-egy tanyában, ahol többen is összegyűltek ilyen alkalomkor. Kint a tahiban abban az időben az ellenség is erősen tevékenyke­dett. Amikor tudták azt, hogy mi, népnevelők megyünk ki a ialuba, előtte körülszaladták a tanyákat, figyelmeztették a dolgozó parasz­tokat, hogy jönnek a kommunisták, vigyázzanak. De mi mindezek elle­nére akkor lelkesen megbirkóztunk leiadatunkkal, mert tudtuk azt, ha kevesen Is vagyunk, nekünk kell győzni. Pártunk akkor azt a célt tűzte elénk, hogy a népnek kell kezébe venni a hatalmat és 0 irányítsa saját sorsát. Mi ennek az érdekében mindent megtettünk akkor, ami tőlünk lelt. Az azóta eltelt idők bizonyítják azt, hogy pártunknak és nekünk, népneve­lőknek a harca nem volt hiábava­ló, Hazánk ma a nép országa letft. — Most ismét választásra ké­szülünk. Én, mint népnevelő részt vállaltam ebben a választási harc­ban is és az üzemben, ahol dol­gozom, a Szegedi Konzervgyárban végzek népnevelő munkát. Dolgo­zótársaimmal naponta beszélek a választás jelentőségéről, a válasz­tási békeversenyben való résztvé­telről. Azt tartom s hirdetem: „Ne csak szavazócédulával szavazz, hanem tettekkel is.- a terv rád eső részének teljesítésével és túlszár­nyalásával. Reggel már az öltö­zőben, ahol többen együtt vagyunk, mindig felvetek valamilyen kérdést és azt őltözés közben megbeszé­lem a dolgozókkal. Munkám so­rán a többtermelés mellett főhang­súlyt a minőségi termelés jelentő­ségének megmagyarázására lord I­tom. Nem elég az, ha mi túltel­jesítjük tervünket, hanem döntően fontos a gyártmány minősége is. — Rémi elvtárs vasárnapi be­szédének meghallgatása és beszé­dének különösen az a része, ahol arról szól, hogy harcolnunk kell minden egyes szavazópolgár meg­győzéséért és szavazatáért, elgon­dolkoztatott, Eddig én is úgy lát­tam, hogy a mostani választás nem olyan harci feladat, mint az elő­zőek voltak. Most rálőttem arra is népnevelőmunkánk eredményeit értékelve, hogy az ellenség nem nézi tétlenül népünk lelkes ké­szülődését, hogy egyöntetűen hi­tet teqyen « nép/ront programmja mellett. Igyekszik rémhírterjesztés­sel, zavartkeltéssel bizalmatlansá­got szítani a dolgozók soraiban. A megvert ellenség, melyet még nem semmisítettünk meg, miután egyre jobban sarokba szorul, mind nagyobb dühvel támad. Többek közt igyekszik lebeszélni a dolgo­zókat a szavazáson való részvétel-' ről is, Révai elvtárs helyesen mon­dotta, hogy a közügyek iránt kö­zömbös emberekkel nem lehet szo­cializmust építeni. Számunkra nem­csak az a fontos, hogy a dolgozók szavazzanak, hanem az is, hogy agitációs munkánk során minden dolgozót meggyőzzünk arról, hogy tudatosan vegyen részt a közügyei: intézésében, az ország életének irányításában. ,,Ezért kell harcol­nunk minden egyes ember, min den egyes szavazópolgár lelkéért, meggyőződéséért, szavazatáért." — ahogy Révai elvtárs mondotta. Minden népnevelőnek, elsősor­ban azoknak, akik résztvettek a: előző választások előkészítésében is, látniok kell Révai elvtárs be­széde után, hogy a most lezajló vá­lasztás sikerének biztosítása érdeké­ben kötelessége minden népnevelő­nek, hogy a legjobb tudása szerint végezze munkáját, eleget tegyen megtisztelő kötelességének, hogv minél több szavazót győzzön meg páriunk célkitűzéseinek helyességé. ről és elérje azt, hogy minden szc vazásra jogosult a Népfrontra adja le szavazatát. — Én magam dl hátralévő ifib­ben még fokozottabban végzem nép­nevelőmunkdmat, hogy annak ered­ménye a termelésben és a válás:­tásra való mozgósításban hozzájá­rulhasson pártunk győzelméhez. — Senki nem áll ha ma félre a régi népnevelők közül, hogy ö «» elvégezte aes 6 munkáját. Szükség van mindannyiónk felvüdgosító sza­vára, a régi harcokban szerzett ta­pasztalatainkra. A fiatal népneve, lökkel karöltve együtt kell munkál, kodnunk azon, hogy a választás si­kere bebizonyítsa azt, hogy n ma­gyar dolgozó nép egységesen követi pártunkat és népünk szeretett vezé­rét, Rálcosi elvtársat. Elmondta: Albert János népnevelő. 1848, a magyar történelem dicső korszaka filmen (.4 szegedi bemutató elé) iVinca hazánkban olyan em­ber, aki ne tanult, vagy olvasott volna 1848 dicsőséges küzdelmei­ről, amelyek most újjáélednek a magyar filmművészet „Föltáma­dott n tenger" elmü hatalmas, szí­nes, kétrészes történelmi filmalko­tásában. 1848 tavaszán forradalmi huh reformkorszak vágányáról. — írja Révai Józsel elvtárs. Volt akinek tájt a magyar szabadság. A bécsi reakció Magyarország ellen uszítja a megtévesztett délszlávokat. Kos­suth a kormány nevében 200.000 katona megajánlását kérte az or­szággyűléstől, az ország védelmére. A képviselők egyhangú lelkesedés. lám söpört végig Európán. Párizs, Bécs, Milánó, Berlin népe kelt lel elnyomói ellen. A népek csodála­tos tavasza virult. S ettől a tavasz­tól egészen a szörnyű aradi ok­tóberig az élenjáró népek sorában volt a magyar. Nemzeti lüggetlen­ségünk kivívása és a jobbágyság le/szabadítása, ez volt 1848 két löcélja. A nemzeti függetlenségért, a Habsburg járom lerázásáért év­századokon keresztül küzdött a magyarság. Az 1848-as magyar sza­badságharc lordulópont volt a magyar függetlenségi harcok tör­ténetében. Elsőlzbcn vált a ma­gyar szabadságharc egy nagy euró­pai demokratikus szabadságmoz­galom szerves alkotórészévé. A haladó nemesi politikusok 1848 előtt csupán bizonyos relot­mokat követeltek, de a döntő lé­pésre: Ausztriától való függésünk forradalmi ielszámolására nem tud­ták elszánni magukat, mert Kossuth néhány társa kivételével nem töre­kedtek a jobbágyok feudális ter­heinek eJtörlésére. ,iA demokratikus tömegerők cselekvése robbantotta ki március 15-jén a magyar íorradnlmat, le'é­riKu? ezzel a magyar átalakulást a sel szavazták meg Kossuth javasla­tát. Ekkor mondotta híressé vált szavait, melyek megrázó erővel hangzanak lel a tilmen . . • ,.le­borulok a nemzet nagysága előtt, csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, amennyi energiát tar pasztaltam a megajánlásban és Ma­gyarországot a poklok kapui sem döntik meg." A film kiállításában is méltó nagy mondanivalójához. Lenyűgö­ző csalajeleneteket is látunk, ame­lyeikben különös erővel tör felszín­re a nép bátorsága, helytállása, áldozatkészsége. A „Föltámadott a tenger" Jzen magyar tilmen eddig még soha nem látott tömegjelene­tek vannak. Több, mint száz sze­replő és kétezer statiszta jelenik meg. Kossuth-ot Básty Lajos, Pető­tit Görbe János Kossuth-díjas, Bem apót Makláry Zoltán érdemes mű­vész személyesíti meg. A paraszti alakok ábrázolása is emlékezetünkbe vésődik. Jelentős alakja a lilmnek Hajdú Gyurka parasztlegény, Peíőti földije, aki élete leiáldozásával is fedezte Gábor Áron ágyúinak akadálymen­tes elvonulását. Hajdú Gyurka vére nem ömlött hiába, mint senkié, azok közül, akik a nép boldogabb jövőjéért áldozták életüket. Aa 1848-aa forradalmunkat leverte a reakció, a külső és bel­ső ellenség egyesült ereje. De a magyar hősök férfias helytállása, íorradalmi bátorsága, a kockázat­vállalás nagyszerű erényei útié­íiyesednek a muló időn. A „Föltá­madott a tenger" elmü tilm nagy értéket jelent számunkra. Erőt kell merítenünk a nagy példából, ne­künk, akik lolytatói vagyunk 48 útjának. A dollár megszállottjai­nak szövetsége új Windischgrátze* ket, új Jellasichokat sorakoztat el­lenünk. De míg 1848-ban a világre­akcióval egyedül állt szemben a magyarság, addig ma mellettünk áll a világ legerősebb állama, a Szov­jetunió, a népi demokráciák és a világot átfogó egész hatalmas bé­ketábor. A ,,Föltámadott a tenger" elmü lilm elénk hozza azokat a hősöket, akiknek emlékét kegyelettel őriz­zük szivünkben. Arra tanítanak ben­nünket, hogy tetteinkkel szeres­sük a hazát, erősítsük, építsük és legyünk érte. készen bármilyen ál­dozatra is, A Hímet a Szabadság filmszínház ma este tél 7 órai kezdettel díszelő­adás keretében mutatja be FEGYVERBEt Már két világot értem, hát tanultam, nem állok tétlen, annak vége már. A vaksötét múltban csak elbutultam, de százszor bűnös, ki ma félre áll. Csak váll a vállhoz léphetünk tovább, hogy igazítsuk sorsunk minél jobbra — Amott a mult, nézd, vaksin pislog át, akarod-e? — Nem! _ Szavasé a Népfrontra! Már kát világot értem: hogy felednék? Gyermekkorom, mint vádló, úgy Idáit Hidegen mérek, nincs a múltra mentség. országos éhség vert, mint páriát. A jó türelmünk átkozott legyen, amellyel tűrtünk annyiszor szorongva: lecsapolt rád a tőke vércsen — Emlékezz bátran, szavazz a Népfrontra! Már két világot értem, mit tagadjam, önön magunkkal alkudtunk sokat, de átkozott az alkuvás! hajiam, mely félrevltt, mini űzött barmokat. Hatszázezernél több halott magyar kiált a sírból nekibátorodva: fasiszta téboly újra vért akar.-, ragadj hát fegyvert, szavazz a Népfrontra: Már két világot értem, ez a másik, ahol ma hangom zúg, mint tenger-ár. Kigyúlt ©z élet örök lobogásig, s emberhez méltón az ember feláll. S Kl győzelemre vltle népemet, — a drága Sztálin öt is visszahozta a szabadsággal, mint az életet — köszönet Néki: szavazz a Népfrontra! Már két világot értem, 9 « t másik úgy hozzám nőtt, hogy egy vagyok vele. amig csak élek, végső Iobbanáslg; vért adnék érte, hogyha kellene. Érzem, hogy lüktet, érzem, hogy hazám, hazám e föld, hol annyi vér kiontva... Egy ezredévnyi szolgaság után szabad hazában * szavazz a Népfrontra! Már két világot értem, s ezt nem adnám semennyiért, ki bántaná: halál...! A béke érik Tisza, Duna-partján, de szurony csillan, támadóra vár, A déli végen ordas lee, lapul, bőszült, rohanna ránk, hogy eltiporja szerelmes éltünk Irgalmatlanul; szuronyt szegezz rá: szavazz a Népfrontra! LÖDI FERENC A baranyamegyei választókerület képviselőjelöltjei: KÉPVISELŐJELÖLTEK: 1. Farkas Mihály hadseregtábor, nok, honvédelmi miniszter. 2. Egri Gyula, az MDP baranyamegyei bi. zottságáuak titkára, lakatos. 3. Kaszapovics András, Kossuth-díjas termelőszövetkezeti elnöto Kátoly. 4. Vas Zoltán, a Komlói Banya Tröszt igazgatója. 5. ParragI György Kos­xuth-clíjew újságíró, 6. Molnár Ist­ván sstahánovislu vájár, Komló. 7. Pafkovies Katalin gyapotszedőmes­ter, Mohácsszige*. 8. Szabó Rezső bányamérnök, Pécs. 9. Bárdosi La. jos sztahánovista bőripari munkás, Pécs. 10. Achátz Imre, a pécsi Köz. gazdasági Technikum 1 11. Teppert Józsefné termelő kezeti elnök, Villány. 12. Gregot Sándor vájár, Pécs, PÓTKÉPVISELŐJELÖLTEK: "; 1. Sudár Ferenc Kossuth-díjas vájár, Pécs. 2. Szíven Kálmán ter. melőszövefkezeti elnök, Mágocs. 8. Bánvölgyi Ferenc sztahánovista vá­jár, Komló. 4. Maczkó Lajos szta­hónovisla kombájnvezető, Püspök­boly. 5. Dr. Lajos László klinikai igazgató, egyetemi tanár, Pécs. 6. Huri József termelőszövetkezeti teg, Dinnyeberki. A bács-kiskúnmegyei választókerület képviselőjelöltjei: A Béke Világtanács irodájának ülése Stockholmban Stockholm (TASZSZ). Május ö.úi Frédéric Joliot-Curie profesz. szor elnökletével megnyílt Stock­holmban a Béko Világtanács irodá­jának ülése. Az ülésen különböző országok béke­mozgalmának képviselői vesznek részt, kpztük Eugenie CoUcjp (Fran. ciaország), Leopold Infeid (Lengyel­ország), Isabelle Blume (Belgium), Hromádka professzor (Csehszlová. kia), Laurent Casanova (Franciaor. szág), Mao Tun (Kína), Muka. rovsky (Csehszlovákia). Jean Laf­filte (Franciaország). Alekszandr Kornejcsuk, Nyikolaj Tyhonov, Uja Erenburg (Szovjetunió), P. Vnre­nius, A. Andreen (Svédország). KÉPVISELŐJELÖLTEK: 1. Erdei Ferenc földművelésügyi miniezter. 2. Dénes IstváD, e DISZ Központi Vezetőségének főtitkára. 3. Németi József, az MDP Bácsme. gyei Bizottságának titkára, szűcs­munkás. 4. Sztankovics Mátyás földműves, Kecskemét. 5. Szalvfti Mihály altábornagy, Kecskéméi. 6. Agó János termelőszövetkezeti tag, Kiskunfélegyháza. 7. Kukucska Já­nos kertész. 8. Kancsár Sándorné földműves, Kecskemét 9. Iván Ist­vánné földműves, Bácsalmás. 10. Guba Mihály földműves. 11. Bíró Mihály, a DISZ megyei titkára, gyárimunkás. Kecskemét. 12. Bus György mezőgazdasági munkás, Ágasegyháza. 13. Papp Sándor ler. melőszövetkezeti tag, Gátér. 14. Ko­vács Béta igazságügymiuiszter. 15, Dudog Pál vasöntö, Kecskemét. 16. Mészöly Gyula, a kisfái mezőgazda, sági kísérleti intézet igazgatója. 17. Rigó János malommunkás, Miske. 18. Varga Ferenc termelőszövetke­zeti elnök, Dávod. PŐTKÉPVISELŐJELÖLTEK: 1. Fekete Miklós kőfaragó mun­kás, Kecskemét. 2. Szeleczkl Imre váltókezelő, Kecskemét. 3. _ Oroez Józsefné tanítónő, Csólyospálo®. 4­Bakanek Jánosné sztahánovista szö­vőnő, Baja. 5. Paré Sándor traktor­vezető, Dunnvecse. 6. Nagy Pál ter­melőszövetkezeti tag, Kunadacs. 7. Tóth László traktorvezető, Harta­8. Sándor Anna Mária tanítóképző igazgatóhelyettes, Kalocsa. 9. Bar. na István termelőszövetkezeti lag, Akasztó. A békésmegyei választókerület képviselőjelöltjei: KÉPVISELŐJELÖLTEK: 1. RÁKOSI MÁTYÁS, a minisz­tertanács elnöke, a Magyar Dolgo­zók Pártja főtitkára. 2. Szobek And­rás külkereskedelmi miniszter, épí­tőmunkás. 3. Keleti Ferenc nyom­dász. 4. Nagy Antal, az MDP bé­késmegyei bizottságának titkára, vasesztergályos. 5. Boldoczki János követ, meghatalmazott miniszter, mezőgazdasági munkás. 6. Nádházi András termelőszövetkezeti tag, Gyula. 7. Nagy Károly, a Mezőhe. gyesi Állami Gazdaság igazgatóhe­lyettese, mezőgazdasági munkás. 8. Szabó Pál Kossuth.díjaa író. 9. Laki Iítvánné termelőszövetkezeti tag, Orosháza. 10. Boros Gergely trösztigazgató földműves. 11. Ko. nyecsni György termelőszövetkezeti elnök. Kondoros. 12. Orosz Sándor termelőszövetkezeti tag, Méhkerék. 13. Dr. Szabó Miklós orvos, Békés. 14. Mezei Pál állattenyésztő brigád, vezető, Mezőhegyes. 15. Urbán Ilo. na sztahánovista szövőnő, Békés, csaba. PÓTKÉPVISELÖJELÖLTEK: 1. Gurcsó Sándor sztahanovista kosárfonó, Békés. 2. Hankó György iskolaigazgató, Békéscsaba, 3. Lip­ták Jánosné MNDSZ megyei tit­kár, Békéscsaba. 4. Ná'sztor Sándor DISZ megyei titkár, Békéscsaba, mezőgazdasági munkás. 5. Boty­tyárszky Pálné háztartásbeli. 6. Lipták Jánosné termelőszövetkezeti tag. Békéscsaba. 7. Árgyelán Sán. dor gépállomá'sigazgató, traktorve­zető, Kunágota. 8. Táncos István fiztahánovista téglagyári munkás, Dévaványa,

Next

/
Oldalképek
Tartalom