Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-06 / 104. szám

SZERDA. 1953. MÁJUS «. 3 10-én I ^C^CSZtÓi nagygyűlés 4na^„yűléff előadója Nagy l m re elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának délelőtt 1 I I /I "''II 10árakor j Hódmezővásárhelyen tagja. a minisztertanács elnökhelyettese DOBÓ ILONA ÉS DOBÓ KATALIN PAROSVERSENYE a május 17-i választás tiszteletére 1951 őszén két fiatal lány jelentkezett az Újszegedi Kendet- és Len. szövőgyárba: szövőnők akartak len. ni Azóta ott dolgoznak az üzemben és kiváló szövőnőkké váltak. A két testvér Dobó Hona és KatalinL a leiszabadulás ünnepére indított munkaversenyben, egy műszakba került és azóta egymás meU lett dolgoznak. Az első látásra semmi különös nincs munkájukban. A nagy szövődében egymás mellett torognak a gépek, a szövőnők, ügyes kezekkel kötik össze az elszakadt szálakat. Egy pillanatra sem hagyják el gépjüket. Minden hibát észre vesznek és kijavítanak ügyesek és minden figyelmüket leköti munkájuk. Segítik egymás munkáját. Három héttel ezelőtt, termelési értekezleten megdicsérték mindkettőjüket. Különösen lhna 124 százalékos teljesítményét emelték ki és Lakó Antalné párlcsoportve. ze'ő jó munkájáért szakszervezeti bizalminak javasolta. A két fiatal összenézni, egymásra mosolyogtak, örültek a dicséretnek. Ilona telillt. — A választási békeversenyben versenyre hívom ki a húgomat. így születeti meg a két testvér között a párosverseny. Dobó Hona 5 százalékos túlteljesítést vállalt, Katalin pedig kettőt az eddigi eredményeikhez képest. A versenyben Ilonka járt az élen. — Seipes elvtárs — szólt « fia• talabbik, a művezetőjüknek. —* Csináljon valamit a gépnek, hisz a nővéiem 3—4 ezer vetéssel többel csinál. — A maga gépe lassúbb, hisz más szövetet is sző. Teljesítményét is ennek megfelelően számoljuk, csak igyekezzen tovább — válaszolt a művezető. , Katalin igyekezett. Szabadidejében népnév élőmunkát végzett, — Május 17-én szavazok életemben először — mondotta el egyszerű szavaival, amikor a választásokra terelődött a szó. — Fiatal vagyok, munkámat megbecsülik, jól keresek, tanulhatok ls minden lehetőség előttem áll. Édesapám géplakatos; sziir Dobó Ilona neve. Ebben az évben már 11 napos lervelönyt szerzett. A párosversenyben jelenleg is ö vezet 147 százalék az átlagteljesítménye. Ö is most szavaz először — de ezentúl naponta több és jobb munkával is. Szívvel, lélekkej dolgozik a két DlSZ.fiatal. Jó munkájukkal ak>arVasárnap és hétfőn este közvetíti a magyar rádió Rákosi Mátyás elvtárs beszédét Rákosi Mátyás elvtárs beszédét a Magyar Függetlenségi Népfront bu. dapesti, Kossuth Lajos-téri választási nagygyűlésről a Magyar Rádió május 10-én, vasárnap este nyolc órakor a Kossuth adón közvetíti. Rákosi elvtárs beszédének kőzvetítését a Magyar Rádió május 11én, hétfőn este nyolc órakor a Kossuth adón megismétli. (MTI) Különvonat indul Szegedről a vasárnapi Hódmezővásárhely! választási nagygyűlésre A Magyar Függetlenségi N'ip. front Csongrádmegyei Választási Bizottsága május 10-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel választási nagygyűlést rendez Hódmezővásárhelyen. A nagygyűlés előadója Nagy Imre elvtárs, az MDP Poli. tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A pagygyiilésre vasárnap Szegedről is — kedvezményes menetdíjjal — különvonat indul- Ezzel kapcsolatban bővebb felvilágosítást a Sz«gedl Városi Népfrontbizottság és a vasúti jegypénztáraik adnak. A budapesti választókerület képviselőjelöltjei: Dobó Katalin és Dobó Ilona leimtől sokszor hallom, hogy « múltban milyen nehezen éltek. Ne. kem szép élet jutott osztályrészül » ezért köszönetemet jó munkámmal fejezem ki. Üzemünkben folyik a választási békeverseny és én már túlteljesítettem vállalásomat, legutóbbi termelési eredményem 127 százalék volt. A nagy versenytáblán ott díszlik nak hozzájárulni, hogy partijuk mihamarább elérje a sztahánovista szintet. Jól keresnek. A csatádnak több mint háromezer forint jöve. delme van. Telik mindenre, ruhára, szórakozásra. S ezért a szép életért, a két testvér előli álló hatalmas lehetőségekért szavaznak jó munkájukkal is a Népfrontra. M. T. A népbetegségek leküzdése A népbetegségek elleni küzdeJemben különösem a tuberkulózis terén igen jelentős, számokban jól leméibet<> eredményt, értünlk el a felszabadulás óta. A gümőkór halálozás 57 százalékkal csökkent. 1945-beín tüdőbeteggondozó intézeteink háborús épületkára 60 százalékos, felszerelési vesztesége 90 százalékos volt, ée, ezt nemcsak pótolni sikerült, de ma számban és minőségi munkában is messze túlhaladják intézményeink a háború elöfli színvonalat, így például (ízszer annyi nagysebészi beavatkozást végeznek el tudósosztályaink, mini a háború előtt ars ujon. nan lésített központi tuberkur losts diagnosztikai laboratórium pe. dig ma egy nap alatt több vizsgálatot végez a gümőkór felderítésére, mint amennyit felszabadulás előtt egy év alatt végeztek az or. saág egész területén. 1929-ben még tízszer annyi mun. kás és paraszt halt meg gümőkőrban, mint tehetős polgár, mivel nem juthattak be 0 szanatóriumokba, pedig a gazdasági válság idején o tuberkulótikusok számához képest kevés szanatóriumi gyógyintézeti ágyak több mint egyötöde üresen állott. Ma a osontgümőkór kezelésére szolgáló ágyak száma több, mint sg százalékkal nőtt. A gyer. mektúberkulósis gyógyítására szolgáló intézmények is nagyot, fejlődtek, a Szocialista egészségügyi terv. gazdálkodás révén érvényesülő terü. téti elv alapján, & gyógytényezők helyesebb kihasználását a vándor szakorvosi tömeges szűrővizsgálatok révén a gümőkóros esetek korai fel. derítését lehet biztosítani. Van rá eset, hogy a sportorvosi intézet röntgen készüléke előtt derül ki az akfív futballistáról, hogy fertőző gümokórja, kavernáj.a van: a tüdő. beteggondozó intézetek pedig va. lóságos nyomozó munkával derítik ki családi fertőzések esetén, hogy a gyermek a mit sem sejtő nagyanyától, vagy nagynénitől kapta a fertőzést éa így korán felderített esetek könnyebben gyógyíthatók, a fertőző géc felderítésével a ragályozás könnyebben elhárítható. Több mint kétmillió a gümőkór elleni BCG védőoltásban részesültek száma és egyre gyakrabban részesítik ebben a védelemben wfc újszülötte, ket. A Szegedi Tüdőibeteggondozó Intézet, mint a megye legjobb egészségügyi intézménye. ismételten nyerte el a megyei vándorzászlót, kakasszéki gyógyintézetünk sokat fejlődött a felszabadulás óta és országos hírre tett szert. A rák elleni küzdelem terén a helyzet az, hogy e fontos népber tegség ellen nem volt kiépített szer. vzetünk a felszabadulás előtt. Pel. rovszkij profeszor kezdeményezésére indult meg csak nálunk 1948-batn a szervezett munka, amikor megkez. dődött országosan a 35 évesnél idősebb nők méh és emlőrák szűrővizsgálata. A központi daganatkutató intézet felállítása után 0 kerületi daganatkutató intézetek, megyei onkológusok, kórházi osztályok rendelőintézetek munkájától, a felvilágosító munka sikerétől egyelőre nem várhatjuk azt, hogy a rák ese. tek száma is rövidesen felére csök. kenjen, mint a tuberkulosisé, amely betegség leimenetelére a lakás és élelmezési viszonyok javulásának is nagy befolyása van, hanem éppen azt várjuk, hogy egyre több rák esetet sikerül olyan időben felderíteni, amikor ÖB még műtéttel, vagy röntgen, rádiumkezeléssel meggyógyítható. Kezdeti szakában a rák gyógyítható betegség, s a rák konai felisemrésének tökéletesedése és az aktfv felkutatás révén egyre ritkábban kerülnek gyógyíthatatlan állapotban ai rákos betegek orvos elé. A trachoma, mint az Alföldön is elterjedt népbetegség, előfordulására jellemző, hogy 193S.bcrn 15.000 tracliomást tartottak nyilván az or. szagban, de az erősen fertőzött Zala megyében a trachoma szakorvosok tüzetes vizsgál,aita kiderítette, hogy kétszer annyi a trachomában szenvedők, mint a nyilvántartottak száma. A trachoma elleni küzdelemben ma már a klinikák és kórházak tr,achoma osztályain kívül a trachoma ellenőrző orvosok és falusi trachomakezelő asszisztensnők is ré'sztveszniek. A kórházi gyógykezelésre időlegesen berendelt, szigorú ellenőrzés alatt tartott betegeket, akik túlnyomórészben földművesek, hetenkinti kiszállásokkal a közsé. gekben kezelésben részesítik: a kör nyezetüket megvizsgálva, a taraho. más gócokat felderítik, a trachomáSok számára külön mosdótálat, tö. rülközőt biztosítanak és így a ter. jedésnek gátat veinek. Nagy a1 eredmény azon ,a téren, hogy ma korábban kerülnek kezelésre a betegek és sokkal inkább kézben tartva a gyógyeredmény 0tt muta'kozik meg, hogy míg régebben hazánkban a vakok 7 százaléka trachoma kö. vetkeztében vesztette el szemevilá. gát, ma egyre ritkább a súlyos elha. nyag»H trachoma eset és a trachoma következtében megvakultak túlnyomó részben ,a felszabadulás előtti időben 'szerezték betegségüket. Kanyá Béla egyetemi tanár A% Állami Levéltár kiállítása a Népfront Bizottság kultúrtermében Uj szírinél gazdagodott a Népfront Bizottság kultúrterme. Az Állami Levéltár dolgozói Szeged ée környéke Horthy-korszakbeli múltja dokumentumait állították ki. Az iratok beszédes emléked a múltnak, — rádöbbentenek a felszabadulás előtti Szeged dolgozóinak sanyarú életére. Különösen jellemzőek a 30-as évek iratai: a gazdasági válsággal terhes idők, a munkanélküliség, a munkások, a szegedi bérlők és kisparasztok, a diplomás értelmiség nyomora. Az eigyik kérvényben Írja Bábos Dezsőné, a Szentháxom. ság-utcáról: ,,... van egy tanuló fiam, 17 éves, a rossz étkezés teljesen legyengítette, mivel a népkonyháról élünk..." 194,3-ban HaL mai Mihályt a háziúr kilakoltatta, mert nem fizettek. ,>. •. ű gyermekek éjjel hol az árokban, hol az úttesten alszanak" — amint a rendőrnyomozó jelenti, au. anya héthónapos áldott állapotban van, négy gyermekkel áznak a szabad ég alatt. Az is jellemző, ahogy az iskoláztatás ügyét intézték: Kiss Sándor a kunágptai Vajda-pusztáról írja 1942-ben: 80 gyermek részére nincsen tanító a birtokon ,„.. nem nevelnék itt 80 gyermeket, úgy, mint ökröt az istállóban, A szegedi főigazgatóság határozatát is a kérvény melleit olvashatjuk: „Nyíl. vántartásba feljegyeztem." A mult keserű emlékeit bizonyitó iratok mellett a falak fele van. iiap szép jelenünk képeivel. Elmondják ezek a képek, mennyi mindent kapott Szeged és az ország a felszabadulás után. A kultúrterem délután 4-től 8-ig, ünnepnap egész nap nyitva áll. Képviselőjelöltek: I. RÁKOSI MÁTYÁS, a minisztertanács elnöke, a Magyar Dolgo. zók Parija főtitkára. 2- Hidas István, a minisztert a. r.áes elnökhelyettese. 3. Apró Antal, építőanyagipari miniszter. 4. Harustyák József vegyipari munkás. 5 Földvári Rudolf, a Budapesti Pártbizottság titkára, vasmunkás. 6. Horváth Márton újságíró. 7. Pongrácz Kálmán, a Budapesti Városi Tanács elnöke, vasesztergályos. 8. Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezetője, újságíró, 9 Dr. Pesta László, a Budapesti Városi Tanács elnökhelyettese, or. vos. 10. Mekis József, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, vasesztergályos. II. Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter. 12. Harrer Ferenc tanár. 13. Majlát Jolán, a Kultúrkapcsolatok Intézetének vezetője, tanár. 14. Vető Lajos evangélikus püspök. 15. Andlcs Erzsébet, a felsőokta. tási miniszter első helyettese, egye. temi tanár. 16. Friss István közgazdász, 17. Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, 18- Antos István, a pénzügyminiszter első helyettese, közgazdász. 19. Sebes Ietyán, az Állami Ellenőrző Központ megbízott elnöke. 20. Szekfü Gyula egyetemi tanár. 21. Herczeg Ferenc, a Tervhivatal vezetője, géplakatos. 22- Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, autószerelő. 23. Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnöke, vasesztergályos. 24 Köböl József, az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, famunkás. 25 Martin Ferenc, a Kohászati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, vasöntő. 26- Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára, tanítónő. 27. Kelen Béla, a Magyar-Szov. jet Társaság főtitkára, üvegtechnikus. 28. Galló Ernő. a Nyomda és Papíripari Dolgozók Szakszervezeté, nek elnöke, nyomdász. 29 Vég Béla mintakészítő. 30- Csikesz Józsefné gyárimun. kás. 31. Nagy Mária textilmunkás. 32 Kádas István, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, szer. számlakatos. 33, Nezvái Ferenc, a Budapesti Városi Tanács elnökhelyettese, bőripari munkás. 34- Ács Ferenc vasesztergályos. 35. Bozsik József sportoktató. 36. Vajdai Lajosné, az MNDSZ budapesti titkára. 37. Lukács György Kossuth-díjas egyetemi tanár. 38. Zentaj József, az MDP kerü. leti párttitkára, vasöntő39. Kopácsi Sándor rendőrkapitányhelyettes, esztergályos. 40. Buchinger Manó könyvkötő. 41. Dr. Bárczi Gusztáv, a Gyógy. pedagógiai Főiskola Kossuth-díja« igazgatója. 42. Szádeczky-KardoBs Elemér, Kossuth-díjas egyetemi tanár. 43. Molnár Ernő, az MDP loerü. leti titkára, vasmunkás, 44. Szabó Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző. 45 Peskó Lívia általánosiskolai tanítónő. 46. Gazda Géza Kossuth-díjas üzemvezetőhelyettes, esztergályos. 47. Ladányi Ferenc Kossuth-díjas színművész, 48. Vida Miklós mérnök. 49. Lengyel István sztahánovista famunkás. 50. Ivanlcs Frigyesné általános, iskolai tanítónő. 51. Vámos Ferencné kártolómunkás. 52 Pioker Ignác KoSsuth-díjas gyalus. 53 Germadlcs Vilmos gépészmér. nők. 54. Miklós Árpád gépészmérnök. PÓTKÉPVISELŐJELÖLTEK: 1. Bozsóki Ferenc, a Vegyipari és Rokonszakmabeli Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetségének főtitkára, vegyipari munkás. 2 Horváth Károly gyárigazgató, szerszámlakatos. 3. Suhajda József, az MDP keni. leti titkára, bőripari munkás. 4. Varga István, a „Duclos" Bá. nyagépgyár igazgatója, géplakatos. 5. Schumeth János vasesztergályos, 6. Petr0vics Jánosáé, nz MDP kerületi titkára, bőripari munkás. 7. Kőhalmi Konrád textütechni. kus. 8. Horváth Richárd kanonok, • Katolikus Papok Országos Békebizottságának alelnöke. 9. Szabados László kerületi DISZ. titkár, vasmunkás 10 Balogh Lajóg, a -MÁVAG" pártíitkára, vasöntő. 11 Benedek Zoltán kohómérnök. 12! Vlda Gyula, a ,,Klement Gott. wald"-Villamossági Gyár pártbizottságának titkára, gépmunkás. 13. Dóra János technikus. 14 Vankó Gyula gyáirigazgató, sztahánovista gépészmérnök. 15. Fogarasl János Kossuth-díjas kohómémök. 16. Horváth Teréz színművész. 17. Vári Mártoimé termelőszövet, kez-eti tag. 18. Dr. Reggczi Emil, a Geodéziai és Kartográfiai Intézet igazgatója, mérnök. 19. Gyiiszü Kálmán sztahánovista szíjgyártó. 20. Nádasdy Kálmán, az Opera. ház Kossuth-díjas főrendezője. 21. Varga István, az „Újlaki Téglagyár" párttitkára, műszerész. 22 Nagy Józsefné fonónö. 23. Babiág Sándor szlahánovista esztergályos. 24. Bíró János, géplakatos. 25. Farkas Jánosné, a ..Magyar | Divaicsarnok ' kitüntetett elárusító. nője. 26. Takács Ernő gépkezelő. 27. Potz Tivadar üzemvezelő, sztahánovi.ria vas-szlergÁyos. 1