Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

4 VASÁRNAP, 1053. MÁJUS 31. leg szellő simogatja az érett búzakatászokal, fenn a magasban daiol a pacsirta. Egy karcsú fiatal ember halad a mezőn. Magasba tartja fejét, versenyt fütyürész a madarakkal, -szemei ,,csillogóak és gyorsak, mint a fecske repülése'' — mély tűzben égnek; gyönyörkö­dik a természet szépségében. A búzakalászok között azonban váratlanul feltűnik egy lovas kor Mitrea Kokor útja A szegedi bemutató elé Ez a nap új út kezdetit jelen­tette életünkben ... M itrea Kokor útja című film „ fin + rtl rnm.'ín filmíTvnrtnK ^Jsendes, békés falusi nap. Me a fiatal román filmgyártás jelentős művészi sikere. Marieta Sadova és Viktor Uiu, olyan mű­vet alkottak, melyet áthat az em­berszeretet, az optimizmus, a ra­gyogó jövőbe vetett hit. Számos jelenet komoly szakmai tudást árul el. Sokáig emlékezetes marad előttünk az a jelenet, amikor Mit­re, a vidám, zajos vendégek között egyedül érzi magát, mint árvagye­rek; a községházán lejátszódó jele­net; a kommunista "tanító" letar­tóztatásának izgalmas jelenetei. A rendező és a színészek együt­tes munkája egész sereg kiváló alakítást eredményezett. Érdekesség, hogy Mitrea Kokor szérepét két szereplő alakítja. A fiatal Mitreát Kornél Russu ifjú színművész játsza, aki jelentéke­nyen mélyebbé tette az alakot, mint ahogy azt Sadoveanu elbeszé­lésében feldolgozta. A kisfiú naív­sága és gyengédsége bátorsággal és határozottsággal párosul. A felnőtt Mitreát jól alakítja Septimu Sever. A film tartalma lendületes, van politikai mondanivalója, jó a rendező és a színészek munkája, mégis meg kell jegyezni, hogy a film második része sokkal gyen­gébben sikerült, mint az első. Eb­ben gyengébben dolgozták ki Mit­rea Kokor jellemét és így nem mu­tatja pontosan a főhős alakjának fejlődését. A Mitrea Kokor útja című film, a román filmgyártás negyedik já­tékfilmje. Egészében véve arról ta­núskodik, hogy a szocialista realiz­mus útján haladó román filmmű­vészetnek nagy lehetőségei vannak. (N. Rovnaja cikke nyomán) báccsal kezében. Kiabálása vissza­rángatja a fiú gondolatait a való­ságba .. : f gy kezdődik a Mitrea Kokor ú'ja című új, román játék film A film Mihail Sadoveanu ro. mán író ,,Mitrea Kokor'' című re­gényéből készült. A regényért Sa" doveanu-t a Béke Aranyérmével tün­tették ki. Három évvel ezelőtt, amikor a regény megjelent, egy Szecsany köz ségbeli parasztember, a következő­ket írta: „Megtaláltam az elbeszé­lésben méndiazt, amit átéltem és azokat az embereket, akik hason." lóalc hozzám." És Mitrea Kokor Eleve ismertté vált az egész ország­ban. még az olyan eldugott falvak­ban is. ahcvl Románia felszabadító sa előtt nem is olvastak könyve, ket. Igen bonyolult és felelősségteljes feladat állt a művészi kollektíva előtt ezzel a filmmel kapcso latban. Filmre kellett vinniök a ro­mán irodalom egyik legnépszerűbb és legjobban szeretett alakját. A film bemutatja az egyszerű zsieillérgyerek életútját, aki földre­tiport, tanulatlan fiatal béresből a nép boldogságáért küzdő, öntuda­tos harcossá válik. Mitrea Kokor belép azoknak az egyszerű harcosoknak soraiba, akik. ről falubelije, Sztojka Csernycc beszélt neki. Megismerkedik egy bálor harcossal, kommunistával, akit „tanítónak" neveznek és Kosz. ta Florea kováccsal. Ez a két ba­rát az egyszerű, értelmes fiú előtt egészen új világot tár fel. Mikor ezután Mitreát is a frontra küldik, tudja, hogy rá és katonatársaira semmi jó nem vár ebben a bűnös háborúban,' amely a burzsoázia és a földbirtokosok érdekében folyik. A szovjet csapatok hatalmas csa­pásokat mérnek a német fasiszta hordákra és azok a román kato­nákkal együtt pánikszerűen mene­külnek a szovjet területről. Mitrea fogságba esett. Igein, fontos számára az a pilCa­nat, amikor a Szovjetunió ierüle. tén megalakítják a román önkén­les hadosztályt, melynek soraiban lehetőség nyilak arra, hogy vállvet­ve harcolhasson a szovjet katonák­kal, nemcsak hazája felszabadítá­sáért, hanem a fasizmus fölötti tel­jes győzelemért. Mi.trea a háború befejezése után hazatér szülőfalu­jába és ott vezetőszercpet ' visz a földosztás- végrehajtásában. Elérkezik az a nap, amikor a fel­kelő nap sugarai először villannak meg a lassan földbemélyedő pa­raszteke vasán, mely abban a ta­lajban húz mély barázdát, ahol nemrégen a földbirtokosok voltak az urak. E napon teljesült a mitreák, a sztojka csernyecek és a többi pa­raszt álma. Nvugaf-Némefoiszégbon több nrnt 4000 orvos van munka nélkül, 4 — 5000 orvostanhallgató napszámosmunkát végez Berlin (MTI) Nyugat-Németor­szágban több mint 4000 orvosnak nincs munkája, 4—5000 orvostan­hallgató pedig napszámosmunkát kénytelen vállalni, hogy valameny­nyire biztosítsa megélhetését. A • kórházakban alkalmazott fiatal or- i Mun Szék O mély tartalmat kiíe­í jezo "A kiváló munka oromé" c. Tíznapos csongrádmegyei korúira indul az Állami Bábszínház Az Állami Bábszínház együttese június elején 10 napos körútra in­dul Csongrád megyébe. Június 5-től 10-ig Szegeden játszik, 10-én és 11-én Szentesre, 12-én és 13-án Hódmezővásárhelyre, 14-én Makóra látogat el a színház társulata. A vidéki turnén a felnőttek részére a "Sztárparádéit, a gyermekek ré­szére pedig a "Csodalatos kalucsni" című darabot adják elő. Az ifjúsági könyvkiadás fejlődése a népi demokratikus országokban (MTI) A Kínai Ifjúsági Könyv­kiadó az idén 471 könyv kiadását vette tervbe, közel 27 millió pél­dányszámban. Ez csaknem 50 szá­zalékos emelkedést jelent a mult­évi kiadásokhoz viszonyítva. A Kínai Ifjúsági Könyvkiadó a mult évben kétízben szállította le a könyvek árát, a jelenlegi árak 20 százalékkal alacsonyabbak, mint 1952 áprilisában voltak. • Lengyelországban az idén több mint 15 millió példányban adnak ki könyveket a gyermekek és az ifjúság részére, vagyis ötször any­nyit, mint amennyi szépirodalmi művet a háború előtti Lengyelor­szágban egy év alatt kiadtak. A Román Népköztársaságban nagy fejlődésnek indult az ifjúsági irodalom. Egyedül az "Editura Ti­Félíizkor felvonulással kezdődik Szegeden a Gyermek Aop ünnepségei Szeged dolgozóinak gyermekei is örömmel készülnek megünnepelni a Gyermeknapot, az üzemek böl­csődéi, óvódák, iskolák készültek erre a napra, melyet változatos programm tesz ünnepélyessé- Reg­gel a rádióban Vass eTvfársnő, az MNDSZ főtitkára besr.él a gyer­mekekhez. Fél 10 órakor gyermek­nap kere{ében színes, gazdag mű­sorral .szórakoztatják az általános iskolák, a Pedagógiai Főiskola, a Tanítóképző, az Újszegedi Kenderfonógyár kultúrcsoporlja, énekkara, népi tánccsoportja Sze­ged dolgozóit. A műsorban Borisz Rajevszkitől, Kónya Lajostól, Benjámin Lászlő'ó!, Zelk Zoltáii­felvonulás lesz, mely a Dugonics, j fól verseket szavalnak. A Dó­tértől, az MNDSZ széltház elől in- j zsa György általános iákola zene­dül el. A menetet a Szegedi Ken dergyár zenekara nyitja meg, elől a legkisebbek gyermekk o csiba n vonulnak fel, utána az óvódások, iskolások, vidám csoportjai men­nek, közben pedig az úttörő-zeneka­rok hirdetik vidám, boldog életüket. Jó idő esetén délután Újszege­den 4 órakor a Ruházati Bolt báb­színháza szórakoztatja a gyermeke­ket. . Délután 5 órakor az Újszegedi szabadtéri színpadon a Gyermek­kara szovjet indulókkal és moz­galmi diailokbal szórakoztatja a je­lenlévőket. A Pedagógiai Főiskola, a Mndách-utcai iskola Kodály; Komjáti, ICemény és szabó Ferenc szerzeményei 1 adják elő. A Szabad, ság-téri, a Boros Józséf-Ujcai, a Gutenberg-utcai leányiskola, a Du­gonics-utcai általános iskola, va­lamint a Tanítóképző népi tánc­csoportja padig orosz népi táncol, kosaras táncot, párnatáncot, ro­mán népi táncot mutat be. GyermekpoliUinikát avatlak szomboton Szegeden Népi demokráciánk 'évről-évre na. gyobb gondot fordít dolgozó népünk egészségvédelmére, a korszerű egészségügyi intézmények egész so­ra gazdagítja napról-napra városain­kat, faivainkat. Kormányzatunk és személyesen Rákosi elvtárs különö­sen szerető gondoskodással fordul valamennyiünk drága kincse, a gyermekeik felé. Szegeden is számos új beruházás szolgálja a gyermekek fokozottabb egészségvédelmét. Sokszáz kicsire vigyáznak a város 13 bölcsődéjében, sokezer apróságra az óvódákban, napközi otthonokban. A fasiszták álfái lerombolt és az ötéves terv első évében újjáépült, korszerű, gyönyörűen berendezett gyermskkli­neretului* Ifjúsági Könyvkiadó j oikán sokszáz gyermeket gyógyGa­vállalat ez év végéig mintegy 178 románnyelvű ifjúsági könyv kiadá­sát vette tervbe 2 millió 470.000 példányban. Ezen felül 52 könyvet nyomtatnak 200.000 példányban a Román Népköztársaságban élő kü­lönböző nemzetiségű népek nyel­vén. n,»k meg évente. Szombaton délután újabb ajándé­kot kaptak a szegediek a tervtől. A gyermekhét keretében avatták fel a Kossuth Lajos'.sugárút 31 szám alatt a város harmadik gyermek­poliklinikáját. Az egykor elhanya. mindannyian .. golt munkásnegyed, a rókusi város, rész — amely a porban játszadozó mezítlábas gyermekekről volt jelleg­zetes — gazdagodott az új intéz­ménnyel. Itt ugyanúgy, mint az SZTK' hasonló" ' rendelésén, vagy mint az újszegedi gyermekkórház mellett működő politíinikán egy he. lyen.' van valatriénnyi szak-rendelés. A várószobában ápolónő fogadja a kicsinyeket ék a fertőzőbetegségre gyanúsakat azonnal elkülönítőbe vi­szi.- A rendelőszobákiban, bel-, seb-, orr-, fül-, gége szakrendelés és is­kola fogászat lesz egész napon át. Korszerű röntgen, .gép segíti a vizs­gálatokat. Az új po-liklinikát dr. Lantos György, a városi tanács egészség­ügyi osztályának vezetője adta át. Egész dolgozó népünk boldog, új élete tükröződött a megjelentek de. rűs arcán, amikor a Szegedi Ken. derfonógyár napköziotthonának kis lakói ezzel köszöntötték az ünnep­séget; „Ma mivelünk örvendjetek II ELŐRE IFJÚSÁG Tanácselnökök értekezlete A budapesti Városi tanács és a megyei tanácsok végrehiajtóbizoft­ságainak elnökei szombaton a bel­ügyminisztériumban tartott - érte. 1953 nyarán kerül megrendezésre kezlejen megtárgyalták a tanácsok Bukarestben a IV. Világifjúsági és előtt álló időszerű feladatokat. Az értekezleten megjelent Erdei Fe­renc földművelésügyi miniszter is. Varga András belügyminiszter­helyettes megnyitó szavai után Györe József belügyminiszter mon­dott beszédet. A hozzászólások után az érte­kezletet Varga András miniszter­helyettes zárta be. Jó vizsgaeredményekkel készülünk a IV. Világifjúsági Találkozóra Béketalálkozó, valamint a III. Diák Világkongresszus. Az ifjúság világ­szerte folyó lelkes előkészületei azt mutatják, hogy a berlini VÍT óla igen nagy mért-ókban erősödött a nemzetközi ifjúsági mozgalom, pc. litikai-lag ég szervezetileg egyaránt szilárdabbá vált a ma mar 88 nem­zeti ifjúsági szervezetet magában foglaló Demokratikus Ifjúsági Vi­„KOREA A SZABADSÁGÉRT" Képzőművészeli kiállítás a Horváth Mihály-utcai üve>>csarnokban EGY HÉT ÓTA van nyitva Sze­geden Korea képzőművészetét be­mutató kiállítás, melyet már az első napokban, több ezren keres­tek fel. Aki nyitott szemmel nézi meg ezeket az alkotásokat, még­jobban megszereti békés életün­ket, a szocializmus építését és na­gyobb erővel veszi ki a részét a békeharcból. A kiállítás néhány nemes való­sághűséggel alkotott szobra is, fo­galmat ad a meghódított koreai szobrászat magas színvonaláról. A bemutatott kisplasztikáknak álta­lában érdemük a nyugodt egysze­rűség, értelmés, világos beszéd, magas formai kultúra, mély esz­meiség és a lényeges tartalom sű­rítése. Főleg a hátország hőseit látjuk megmintázva, akik nagyobb terméseredményeikkel harcolnak Korea győzelméért. Cso Kju Bong ^Parasztlány" és Kim Csöng Szu "Szántó nő" c. félméteres gipsz al­kotásán érzékelhető, hogy mind a két művésznek sikerült a forma­adás biztonsága mellett, megtalálni azt az emberi-művészi hitelessé­get is, ami az élményszerű átélés magávalragadó közvetlenségével tárja elénk Korea új emberének: a koreai nőnek mai típusát, öntu­datos, magabiztos kiállást, erőt és bájt jellemez mindkét szobor. Az előbbi, felbontott felületével kőbe, az utóbbi nyugodt, sima mintázott­ságával bronzba kívánkozik. Kim Kjo Phil *Tűzér» c. szobra, egy erőteljes fiatal koreai katonát lépő­állásban mutat be, aki operatív mozdulattal lövedéket tart kezé­ben. Érdeme a pózmentes nagyvo­nalúság és a mozdulat. megfogal­mazásának életszerű elevensége. vosgyakornokok ugyanis 3 évig nem kapnak sem fizetést, sem természetbeni ellátást. i kompozíciója tömörségében, erőtel­jes, monumentális hatású szobor. lehet, hogy koreai kollegáik, mun­káikban az eszmei mondanivalót, szinte magátólérteíődő közvetlen­séggel és felfokozott intenzitással tudják kifejezni. KIVÁLÓ EREDMÉNYEKET ér­tek el a koreai művészek a politi­kai plakát- és a szatirikus rajz te­rén is. A politikai plakátnak — mint a legnagyobb tömegekre ható képzőművészeti műfajnak — fon­tos szerep jut a koreai honvédő háborúban, a nép mozgósításával kapcsolatban. E téren is sokat ta­nultak a koreai művészek a magas eszmeiségért, a pártszerűségért, s népiességért, a realista forma­nyelvért folytatott harcban kifej­lődött szovjet plakátművészettől. Cson Kvan Csol két plakátja a ki­fejezésmód két. változata szerint két, egymással összeegyezheteílen világot ábrázol. Az egyik plakátja megdöbbentő realitással ábrázolja, a békés munkája közben, az amerikai légikalózok által állati brutalitással megölt koreai paraszt­asszonyt, árván maradt csecsemő­jével. A háború, a pusztítás, a ter­ror világa ez. Másik plakátján a győztes, boldog koreai anya látha­tó, karján bájos gyermekével, amint az aláírásával a béke, a fel­emelkedés, a jólét mellett tesz hi­tet. Mindkét plakát érzelemgazdag és aktív, a koreai ember legmé­lyebb érzéseit érinti, lelkiismereté­hez, hazafiságához fordul, meg­szervezi és irányítja akaratát. Ma­gávalragadó, tettekre feltüzelő Rim Ilon Un plakátja, melyen egy rohamsisakos katona harci ki­áltással hívja testvéreit a végső győzelem kivívására. A koreai művészek plakátjait a magas esz­mei tartalom és művészi forma tö­kéletes harmóniája jellemzi. Köz­érthető és szenvedélyes pártosságú, mozgósító erejével nemcsak az ész­Szobrászaink számára tanúlságos re, hanem a szívre is tud hatni, A politikai szatirikus rajz min­dig az agitáció és a propaganda legélesebb fegyverének egyike volt. A koreai művészek által ki­állított karikatúrákat a nagy ki­fejező erő és a szellemes ötletek jellemzik. Különös erővel tudja a koreai szatirikus rajz két mestere, Csöng Csang Pha és Pah Szün Hl az amerikai agresszorokat és ázsiai csatlósát. Li Szín Man-t pellen­gére állítani. Az előbbi művész­tussal, a fehér és fekete drámai ellentétével, az utóbbi művész ak­varell technikával, színes foltokban lágszövetsóg és a Nemzetközi Diát. szövetség. A nemzetközi ifjúsági m-ozgalom: célja: egységbe tömörí-eni a világ békeszerető ifjúságát, s harcba vinni a tartós békéért, a népek nemzeti függetlenségéért, az ifjú­ság jogaiért. E harc egyik leg­utóbbi állomása volt az 1953 már. dúsában Bécsben tartott nemzetközi jogvédelmi konferencia, mely igen harcos szellemben zajlott le, s fel­hívásában fő feladatként jelölte meg a világ ifjúságának egységbe tömö­rítését, mint eszközt a békéért a háborús uszítók ellen folytatott harcban. E konferencia eredményessége, a Szovjetunió és a népi demokráciák, de a tőkés országok ifjúságának VIT-re való harcos felkészülése is biztosítók már jós!őre, hogy a bu­karesti VIT ,a békét_ akaró fiatalok harcos seregszemléje, az ifjúság erejének és egységének az eddigiek, n-él hatalmasabb, impozáns megnyi­latkozása' lesz, A VIT-re való előkészületek .eredményességét egyetemünkön a már megindult éwé-gi vizsgák si­kerén és a politikai munkában való aktív részvétellel tudjuk lemérni. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­jeleníti meg hatásos helyzetkomi- ják, hegy vannak igen jó kezdeti kumon alapuló karikatúráit. A ko- | eredmények, melyekre bizton 'épít. hetünk. így a Jagi Kar III—IV. évfolya­mán elég jók a vizsgák eredmé­nyei Példamutatóan szerepel­nek a párt és a DISZ funkcio­náriusok. Rácz Sándor, Posta László, Török Lajos, Csicsák Erzsébet eddig kitűnő, vagy jeles eredményt értek el. A Bölcsészkar III. éves földrajz, történelem csoport átlaga 4,3- Pél­damutatóan viz&gázott eddig Buzi Gábor elvtárs, a csoport DISZ meg­bízottja. A politikai munka területén szin­tén komoly eredményekről számol­hatunk be, amelyek főleg a válasz­tási munkáknál mutatkoztak meg. DISZ szervezeteink három vasárnap több mint ezer népnevelőt küldtek agitációs munkára. Most mindenekelőtt az a felada­tunk, hogy harcba induljunk a vizs­gák sikeres letételéért, ezzel j)ár­huzamosan pedig még a tanév vége előtt módot kell találnunk a VIT jelen4 őségének, programmjának szé­leskörű ismertetésére a hallgatók között Suki Béla Egyetem DISZ Bizottság szervező titkára reai szatirikus rajz művészei te­hetségüket az . amerikai imperialis­ták és az őket támogató liszinma­nista hazaárulók terveinek megva­lósítása ellen küzdő hős koreai nép harcának szolgálatába állították. Népszerűvé váltak a kiállításnak azok a portréábrázolásai, melyek számunkra eddig nem ismert kife­jezési móddal, művészi hímzés­technikával készültek. A koreai művészek ezekben az eredeti al­kotásokban is a reális tipusábrá­zoiást keresik. A "KOREA A SZABADSÁGÉRT" c. képzőművészeti kiállítás felejt­hetetlen élményt és sok tanúisá­got jelentett Szeged dolgozó töme­gei számára. Alkalmunk volt meg­győződni, hogy a koreai képzőmű­vészek önfeláldozóan dolgoztak és nagy sikereket értek el népük hősi harcainak bemutatásában, követve szeretett vezérük, Kim Ir Szen marsall utasítását, aki azt mondot­ta nekik, hogy "A magasrendű művészet eszközével kell rámutat­nunk arra, hogy a mi háborúnk igazságos háború, amelyet nagy hazánk boldogságáért vívunk a jövő nemzedék nevében." Szelesi Zoltán muzeológus

Next

/
Oldalképek
Tartalom