Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-28 / 123. szám

220 CSÜTÖRTÖK, 1953. MÁJUS 21. A moszkvai terület kultúresoport] ai A Szovjetunióban évről-évre nő a kultúresoportok és tagjaik száma. A moszkvai terület kultúrmunkásai a rőpl művészet inűvelőinuk sokmi.liós seregében az első sorokban haladnak. Az összes műfajokat képviselő 5070 kollektíva több, r űnf hOQCO tagot számlál. E kcJh-ktévúknak több, mint a felét — kó ülbelul háromezret, közel 40.000 taggal, — a falusi kultúresoportok teszik kl. E csoportok némelyike már több év óta működik. A noginszkl kerület Hruscsov Kolhozénak orosz népdalkó1933-ban alakult; vezetője azóta is változatlanul N. Bogatireva kolhozparasztasszony. A kórus 40 kolhozparasztból áll, akik közül a legtöbben már 15—20 év óta kórustagok. Az énekkar műsorán, több, mint 00 dal szerepel, elsősorban orosz népdalok, — például az "Elvesztettem gyűrűeskémet*, "NőjJ virágom-, "Jókor hajnalban- — és szovjet zeneszerzők dalai is, mint Tulikov, «A békéről-, Muragyeli "Moszkva himnusza- c. dal, stb, Nagy Sikereket értek el a moszkvai terület szinlótszócsoportjal, amelyek olyun komoly szovjet színműveket adnak elő, mint Korn.vejcsuk, "Bodzalicet—je, Fagyejev, "Ifjú Gárdá—Ja, Trenyov "Llubov Jarovájá—ja, V. ivanov "Páncélvonat— u. Amellett sokszor adják elő az orosz klasszikusok müveit, így a többi között, Osztrovszkij "Vihar-, "Jövedelmező állás-, "Utolsó áldozat-, Gorkij "Kispolgárok", „Vássza Zseleznová", „Jegor Bullcsov-, Gogoly «Mennyegző-, Gribojedov "Az ész bajjal jár* című művét. Sok színjátszókör műsorán szerepelnek a népi demokratikus országokról szóló művek is. A moszkvai terület dolgozói különösen kedvelik a táncművészetet. Ljublino vasútállomás dolgozói például 50 tagú remek tánccsoportot szerveztek klubjukban, elsősorban élmunkásokból és sztahánovistákból. A csoport műsorán több, mint 15 tánc szerepel a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeinek táncaiból: orosz körtáncok és szólótáncok, cseh, szlovák, moldvai és magyar táncok, valamint a mai valóságot kifejező táncok, például: "A vasutasok üdülése* és az "Ifjúsági tánc*. A tánccsoport tagjai többízben Celléptck Moszkva legszebb hangversenytermeiben és televíziós adásban; sőt művészetüket bemutatták Finnországban is. A moszkvai terület 60 kerületében több hónapon át folyt a falusi kultúresoportok versenye, amelyen összesen több, mint 35.000 versenyző vett részt. Nagy fejlődés mutatkozott az utóbbi évek során a képzőművészet terén. Az üzemi művészek tavalyi seregszemléjén több, mint 3000-en vettek részt és körülbelül 10.000 képzőművészeti vagy iparművészeti alkotást mutattak be. A 225 legsikerültebb művet a mult év /égén a területi kiállításon mutatták be. Az üzemi művészek alkotásai mélyen népi művészetre vallanak, amelynek célja a szocialista valóságnak, a szovjet nép lelkes munkájának és hazafias érzésének tükrözése. Erről tanúskodik például Morozov lakatos "Az új kaszálógép szerelése- című festménye, Dvorjagln cipész "Gázvezeték- című műve, Grisin gépkocsivezető Csapajevszobra, Perepecsin lakatos "A gőzkalapácsnál- című fémmetszete, stb. Az üzemi művészeknek nagy segítséget nyújtanak a hivatásos művészek. a fővárosi színjátszó kollektívák, ének- és zenekarok. A művészeti dolgozók, mint a moszkvai terület kultúresoportjainak védnökei konzultációt és művészi bemutatókat tartanak a kerületi kultúrházakban és klubokban, s találkozókat rendeznek n kultúresoportok tagjaival Moszkvában. A szovjet művészet alkotásai a kultúresoportokon keresztül válnak a legszélesebb néprétegek közkincsévé. A kultúresoportok tagjai, a SzKP XIX. kongresszusának határozatalt megvalósítva, együtt haladnak az egész szovjet néppel a népi művészet új virágkora felé. Irta: V. Rogy ina, a moszkva területi népművészeti ház igazgatója Vizsgák az Egyetem Jogi Karán Az 1952 53. tanév a végéhez közeledik. Már csak az alsó két évfolyam hallgat előadásokat, a íelső kettő számára befejeződött az oktatás. Alig egy hete kezdtek számot adni hallgatóink egész félévi munkájukról. Az első vizsgák eredményei bebizonyították, hogy az alapos tudást csak nz egész éven keresztül végzett folyamatos tanulás biztosítja. A rendszeres, folyamatos tanulás azonbun nem jelenti azt, hogy a vizsgákra való felkészülésnél a tanszékek dolgozóira ne hárulna komoly munka. Az elmúlt évek gyakorlata és a szovjet tapasztalatok eredményezték azt, hogy ma már kialakult egységes konzultációs formát alkalmaz egész tanszemélyzetünk. Megszüntettük az anyag Ismételt előadása rendszerét, mert nem lehet a konzultáció célja az egyéni tanulás pótlása. A vizsgára való előkészítés során az a cél, hogy elmélyítsük a már megtanult anyagot, felfedjük az összefüggéseket, tisztázzunk egy-egy nehezebben érthető, vngy a hallgatók előtt részben homályban maradó kérdést s általában szélesítsük látókörünket egy bizonyos szaktárgy vonatkozásában. Tanszemélyzetünk teljes mértékben tisztában van azzal, hogy egyegy vizsga alkalmával nemcsak a hallgató vizsgázik, hanem ők maguk is. A vizsgázó feleletein keresztül lemérhető egy-egy tanszék egész évi munkája, az oktatói és nevelői munka minősége ls. Május 19—20-án vizsgázott a JII./B. csoport nemzetközi Jogból. Az egyik hallgató, Török elvtárs «z elmúlt évben jó munkájáért Rákosi-ösztöndíjat kapott. A mostani vizsgájával is bebizonyította, hogy méltó erre a kitüntetésre. A csoport átlaga 4 (jó) lett, ami ebből a nehéz tárgyból komoly eredménynek bizonyul. Orosz nyelvből már valamivel gyengébben vizsgázott a csoport. 3.91 átlageredményt értek el. Ezen a téren Piti és Várnai elvtársaknak még sok javítani valójuk van. Szépen feleltek Békefi, Török, Vas elvtársuk és Csicsák elvtársnö. Ugyancsak május 19—20-án vizsgázott a III. évfolyam másik csoportja, az A csoport, büntetőjogból. Ez n tárgy Jellegénél fogva komoly próbára teszi a hallgatók szorgalmát. De a csoport tagjai mcgállták helyüket. ' Egész évi folyamatos tanulásnak credménycképen született meg a 4.67-es csoportátlag. Kiemelkedően szép feleletet adtak Babinyetz, Szabó I. és Szabó elvtársak. Ennek a csoportnak mór gyengébb az orosz nyelvből elért átlaga: 3.57. Ebből a tárgyból H. Nagy, Notheisz és Babinyetz elvtársaknak meg kell javítaniok munkájukat. Szép eredményről tett tanúságot Törőcsik és Szabó A. elvtárs. A III/C, csoport — polgári jogból, vizsgaátlaga 3.79. A csoport tagjai eredményt ls érhettek volna el. Magasszínvonalú feleletet adtak Rácz és Posta elvtársak. Kemcsei és Gábos elvtársak Jobb eredményt is érhettek volna el. Az orosz nyelvből ez a csoport a középső helyet foglalta el 3.82-es átlaggal. A három csoport versenyben van. amelyben eddig az A. csoport vezet 4.11-es átlaggal, a B. csoport 3.95-üs és a C. csoport 3.82-es átlaga előtt. A tanulás üteme egy pillanatig sem csökken. Minden hallgató tudatában van kötelességének a dolgozók állama iránt. Amíg népünk az első ötéves terv teljesítésével a szocializmus alapjait rakja le hazánkban, addig hallgatóink erőteljesen készülnek arra a nagy feladatra, hogy betöltsék a leendő szocialista hazában az újtípusú, szocialista értelmiség szerepét. Koy Tibor tanársegéd Alttá- 4tisxlria hőola jvidéhe kősponti üzemi tanácsa levelet intézett Raab kancellárhoz Bécs (TASZSZ). A lopok közlik jRékekongrcsszusa bizottságának hivúsára. Alsó-Ausztria kőolajvidékének központ) üzemi tanácsa hétezer munkás és alkalmazott nevében felszólítja az oszlrák kormányt, szálljon síkra az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötéséért. Alsó-Ausztria kőolajvidéke központi üzemi tanácsának llaab kancellárhoz intézett levelét. A levélírók komoly aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az osztrák Kormány mindezidáig nem válaszolt a Népek A TIZ PERC A nagy épületben érccsen arad szét a csengő hangja. Vége az órának. Pár pillanat múlva a terrárlum körül csoportosulnak a gyerekek. Visszafojtott lélegzettel figyelik, hogyan lakmározik a csiga a friss salátalevéíen. Fülmorajlik a tetszés, amikor a csiga átrágja magát a sárgászöld. gyenge levélen és látható jóétvógya eredményeként növekszik a rsipkeszélű hézag. De hirtelen üj látnivaló köti le a figyelmet. Smaragflszínfi gyíkocska bújik elő egyik kő alól. Megfeszülő testtel veti rá magát egy gyanútlanul ballagó fcketetücsökre. A következő pillanatban diadalmasan emeli fel a kis vadász a zsákmányt összeszorított szájában. Most mi lesz? — villannak egymásra a tekintetek. A tücsök méretei nagyobbak, mint a kis vadász feje. — Hogy eszi meg? Ebben a pillanatban megmozdul kis barátunk. A s/ájába szorított tücsök fejét megfontoltan a kőhöz ütögeti, majd leteszi az elkábult tücsköt cs most már ügyesen, hosszában bekebelezi. A nagy akváriumban a cementlapokból emelt napozó terraszra most emelkedik fel sziszegve a szürke, kék, zöld, fekete, arany, barna színekben pompázó sikló. Testét megfeszíti, körülnéz, majd elégedetten nyúlik cl a meleg cementlapon. A másik akváriumban élénkzöld vízinövények között barna gőték úszkálnak. Az udvar nagy bazenjában tavirózsa virágzik. Nagy karélyos levelén béka pislog. Csodálkozva szemléli a szép tiszta vízben úszkáló aranyhalakat. Ilát lehet-e csodálkozni, ha mindig rövid a tízpcrc? Eszembe jut a ml iskoláskorunk sok eseménytelen tízperce, mely nem rejtett magában Ilyen sokoldalú örömet. Szegényes és egyetlen öröme volt, hogy vége van az óra feszültségének. a drukknak, a nyomottságnak. Büszkén és boldogan nézem ezeket a gyerekeket, akik természettudományos megfigyeléseket tehetnek, kísérletezhetnek s akik élnek ls ezekkel a lehetőségekkel. Kis mozaikja ez a tízperc a Földművesutcai általános iskola életének, dc komoly segítője pedagógiánk egyik nagy céljának, a materialista világnézetre rpló nevelésnek és a jó vizsga! eredményeknek. Kalamár Róza Ma öröm anyának lenni A letűnt Horthy rendszerben nem mondhatták ezj, az édesanyák, mert ha eljártak dolgozni, akkor gyer. mekeiket nem tudták rendesen ne. vélni. Ha egy anya háztartásiban dolgozott és ott volt vele a kicsi gyermeke, a „nagyságos asszony" roem tűrte a gyermoksírást, de még édes gőgcsólését sem. A sokgyermekes szülők pedig nem kaplak rendes lakást, mert a házigazda nem szerette a gyermekeket. Sok gondot és bajt okozott a sok gyermek a szegény szülőknek. Al. lami segítséget nem kaptak a gyer. mek „evelésére és nem tudták gyer. mekeiket iskoláztatni. Nem volt böl. csődé, napközi otthon, s a napszámos ember felesége sokszor félig a földbe ásla gyermekét, hogy el ne másszon, s kárt ne tegyen magában. Az ilyen mostoha körülmények között sok kicsi megfázott, tüdő. gyulladást kapott, meghalt. Egészen más ma a helyzet. Népi demokráciánk gondoskodik az anyákról éR a gyermekekről egy. nránt Világos, tágas, barátságos bölcsődék, napközi otthonok várják gyermekeinket. Én és férjem ls na. gyon sokat köszönhetünk a párt. nak, szeretett Rákosi elvtársunknak. A csongrádmegyei tanácsnál dolgozom, a férjem tűzoltóságnál teljesít szolgálatot. Két hónapos kisfiunk van és nem probléma, hogy hol helyezzük el. Államunk elkészL tette a megyei és városi tanács üzemi bölcsődéjét, ahol nyugodtan hagyom gyermekemet, mert tudom, hogy jó nevelésben részesül. Három óránként lejárok a bölcsödébe, mert államunk biztosítja a kisgyermekes anyáknak a szoptatási Időt is. Azzal háláljuk meg ezt a nagyfokú segítséget, hogy mindketten munkahelyünkön még sókkal job. ban dolgozunk. Herczeg Andrásné a megyei tanács titkárságának dolgozója Elulasífollák a Rosenberg-házaspár kivégzésének elhalasztására írán\uió heréiméi Az Egyesült Államok legfelső bíróságának elnöke — nyugati hírügynökségi és rádiójeleniések szerint — kedden elutasította a Ro. senberg-házaspár kivégzésének új. búli elhalasztására irányuló kéreti met. cA (elszabadulás utáni években újjászülejetl szegedi irodalom fejlődésének egyik legbiztatóbb jele, hogy a szegedi írók egyre Iöbb olyun művet írnak, amely témaválasztásának aktualitása és a kidolgozás művészi szívonala következte' ben országos viszonylatban is irodalmunk figyelemreméltó eredményének számít. Nagy Sándor, nz író. szőveIség szegedi csoportjának elnöke Szegeden írla Sztálin-díjjal kitüntetett elbeszélésé'. Nemrég jc. lent meg Lődi Ferenc „Szeged" című poémája, mely témájában példamutató íróink és kohóink számára. A szegedi irodalomnak ezekhez az új sikereihez tartozik Lődi Ferenc „Ivánka4 című elbeszélő költőmé, nye is. A mű a „Tiszntáj" füzetei 36. számában Jelent meg átdolgo. zo(t formában; régebbi alakjában folytatásokban a „Délmagyarország'4 közölte. Figyelemreméltó az elbeszélő köl* temény témaválasztása: u mű Ti'o rendszerét leplezi le. Irodalmunk ko. moly hiányosságát pótolja ezzel Lődi Ferenc; különösen itt a határszélen élő íróink fontos éa ál. landó feladala a Tito rendszer következetes, harcos leleplezése. A mit cselekménye nrról szól, hogy Ivánkát, belgrádi munkásszülők gyermekét hogvan hurcolja „önkéntes" munkára Tito janicsárja. Lődi Ferenc ezt a cselekményvázat dolgozta ki és telte az egyes átdolgozások után mind magasabb művészi színvonalúvá. Tanulságos és a költő fejlődése szempontjából fontos elomezni a mű két megjelent vál;oza'a közötti kü. lönbséget, azzal, hogy az elsőség feltétlenül a későbbi átdolgozásé. Az első közlésnek nem egy lényeges fogyatékosságát javította ki Lődi Ferenc az átdolgozással. Mik voltak az elbeszélő költemény első megjelent alakjának IVÁNKA Jlődi Cfesene elbeszélő költeménye főbb hiányosságai? Hogyan Javí. tolta ki ezeket a köl'ő? cAz elsö mey jelent vá'tosat legfőbb hibája a konfliktus gyengesége, vérszegénysége volt. Amikor Ivánka, Juricsák házába kerül, szenet akar baza vinni, azonban Juiics,,úr" é zreveszi ez1 a kísérletét, é-s elsősorban ennek ürügyén Intézkedik, hogy Ivánka bányába kerül, jön. A munkásgyerek és a kapitalista összeütközésének ilyen megrajzolása nem kifogástalan és nem is egészen meggyőző. Nehezen képzelhető el. hogy Jurics — bármennyire is ostoba —, egy kosár szénért ennyire leleplezze magát. Éppen ezért helyes volt, hogy a költő uz átdolgozásban kiszélesítene ezt és politika] tartalmat adolt az összeülközés ábrázolásának. A második változatban Ivánka szintén szénért nyúl és Jurics ugyancsak észreveszi kisérletét. De már nem úgy lép fel, mint az elsö változatban, hamem ellenkezőleg, ahelye(t, hogy lopásról beszélne, kedvesnek mutatkozik és készségesen ad szenet Ivánkának, sőt bcszélge'ni kezd vele. A beszélgetésből észreveszi, hogy Ivánka és édesanyja másféiji emberek, mint amilyenek „kívánn. tosak'4 az ő számukra Tito Jugoszláviájában.' Felismeri, hogy Ivánkáék megtolták a Tito.rendízer Igazi jellegét és rájön, hogy harcos, kemény emberek. Ez uz oka annak, hogy Ivánka bányába kerül. Ezzel a megoldással sileerül az előbbi lényegtelennek létező össze, ütközést elmélyíteni, kiszélesít ni. Ennek a változtatásnak köszönhető, hogy nem érezzük erőltetetten, meetcrkelien megrajzoltnak Ivánka sorsát, annak ellenére sem, hogy éppen az a Tito hajcsár juttatja a szénbányába, akinek a fiát tnnilja, akinek házához Ivánka bejáratos. Ez azt is jelenti, hogy a második változatban Jurics alakja elevenebb s az a mondanivaló, amelyet ő testesít meg az elbeszélő kőkeményben, hatásosabban jut kifejezésre. Az első közlés másik fő hibája abban mutatkozik meg hogy az el. beszélés főhősei, Ivánka és édesanyja szürkén megrajzoUnak sike. rültek. Sem Ivánka, sem édesanyja nem tett semmit a Tito-rendsz^r ellen, nem voijak cselekvő liösci a köl. teménynek. A titotéták cselekedeteire válaszoltak csupán: amit le'lek ée amit mondtak, válasz volt a titoisia.rend cselekvéseire. Ez n megoldás bizonyos mértékig és bi. zonyos értelemben alkalmas ugyan arra, hogy a Tilo-rendszert leleplezze, de nem tükrözi a jugoszláv valóságot. Ivánka és édesanyja a valóságban Icüxdő és harcos embe. rek, akik akarnak és tudnak is önállóan cselekedni. Az elbeszélő költemény második változata soka| segí. telt ezen a hibán. Ennek ©gyik bizonyítéka éppen az Ivánka és Jurics közötti beszélgetés is. Azonban még mindig kevés az. amit oz elbeszélés kél főhőse (esz. A pozitív hős támadó hős: ezt nem sikerült következetesen és teljes művészi hitelességgel Lődi Ferencnek meg. valósítaniaJdindtz nem jelenít azt, hogy az elbeszélés második változata ezeknek a hibáknak a javításán és kijavításán túl is nem több mint az első megjelent alak. Az á'dolgozásban szélesebbé vált a cselekmény, elevenebb jellemzésűek az alakok, meggyőzőbb az egész elbeszélő költemény művészi hatása, Jellemző erre például az a kép is, amelyei a konscsinai bányáról rajzolt a köllö. Tények is adatok alapján, azoknak a forrásoknak a tanulságai alkal. utazásával, melyekei Lődi Ferenc elbeszélő költeménye megírásához igénybe vett, a bánya képéről hű rajzot tudott adni. A költő erénye, hogy ez a rajz nem sematikus. A titóista bánya omladozik, szakadozik, viz csurog a repedésen, de azért a tiioista rend megteremti azokat a minimális munkafeltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, ltogy a bányában egyáltalán valamiféle termelés lehetségessé váljon. Ezzel is kidomborítja a mű a rendszer embertelenségét. Az elbeszélés átdolgozásának egyik és különösen fontos eredménye, Gyorgyevicsnc, Ivánka édesanyjának rajza. Gyorgyevicsné munkás, asszony, a fiáért aggódó szülő, aki viiágozan lá|ja a pusztulásra ítélt Ti lo.rendszer minden aljasságát. Lődi Ferenc hatásos szavakkal és meggyőző erővel rajzo'ja meg ennek a munluHasszonynak sorsát olynn módon és olyan költői szépséggel, hogy Gyorgyevicsné alakja felejthetetlenné válik. Az elbeszélés végén Gyorgyevicsné, korábban Ivánka is meghál, azonban a költemény még sem pesz. szimisja hangul,utú. A feldolgozási formával Lődi Ferenc crzékciteli, hogy Ivánka és édcsanyja halála után is tovább tarj a- ellenállás Tito rendszerével szemben és azzal, hogy a költő bemutatja, ,,lestvér van túl", elkerülte a pesszimista ábrázolás bu!tatáját. cA költemény alapja megtörtént esemény. Tio Jugoszláviájában naponta hurcolnak el fiatalokat bányákba kényszermunkára. Lődi Fe_ rcnc elbeszélő költeményének nagy értéke, hogy ennek leleplezésével és művészi bemutatásával seríti a mi harcainkat is. (ö. L.)