Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-03 / 79. szám

YttÍG mavntnm EGYESOLTTTTO f A Csehszlovák Köztársaság kormányának Jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Klskundorozsma választásra készül Elítélték az áruhalmozó, vetést szabotáló kulákokat IX ÉVF. 79. SZÁM. ARA 50 FILLÉR PÉNTEK 1953. ÁPRILIS 3. II Nemzetközi Gazdasági Értekezlet egyéves évfordulója Egy esztendővel ezelőtt, 1952 április 3-án 49 országból 474 kül­dött ült össze Moszkvában, a Szak­szervezetek Háza Oszlopcsarnoká­ban, hogy a Kelet és a Nyugat kö­zötti kereskedelem kérdéseiről tár gyaljon. Államférfiak és gyáripa­rosok, közgazdáázok és szakszerve­zeti funkcionáriusok töltötték meg a széksorokat. A bóketábor orszá. gainak küldötteit az a sztálini elv hozta ide, hogy a szocialista és ka­pitalista társadalom békés együtt­élése lehetséges, s a békés együtt­élés egyik biztositéka éppen a két tábor közötti kereskedelem felvirág­zása. A tőkés állomokból érkezett gyárosokat, közgazdászokat az sar­kalta a résztvételre, hogy a kapita. lista világpiac szűkülése igen sú­lyossá tette országaik gazdasági ne­hézségeit. I I 1 A konferencia tíz napja során •gész sereg felszólalás hangzón el. A résztvevők megállapították, hogy a Kelet és Nyugat közötti kereske­delem fejlesztése szükséges és vég­rehajtható, Az értekezleten határo­zat született arról, hogy bizottságot állítanak fel a nemzetközi kereske. delem előmozdítására s ugyanilyen rendeltetéssel bizottságokat létesíte­nek a különböző országokban is. Mi vált valóm a nemzetközi gaz­dasági értekezlet célkitűzéseiből? A nemzetközi kereskedelem egy esztendős fejloményei azt bizonyít­ják, hogy míg a Szovjetunió és a népi demokráciák következetesen tá­mogatják a nemzetközi árucsere feL virágzását, addig az Egyesült Álla­mok: agreSsziv leigázó tervei érdeké­ben tovább folytatja a blokádpoliti­kát. Éppen ebben az időszakban jelent meg Sztálin elvtárs zseniális^ műve, amely feltárja előttünk a két vi­lágpiac kialakulásának okát. körül" riiényeif és a kapitalista világpia­con dúló gyilkos konktirrencia-har. eot. Ez a harc szövevényes és bo­nyolult. Fővonása az, hogy Ame­rika maga alá akarja gyűrni ver senylársnit s közben minden esz. közzel akadályozza a Kelettel foly. látott kereskedelmet, nehogy csat­lósai kiutat találjanak a fojtogató gyűrűből. Módszerei azonban még a csatlós országokban is komoly ellenállásra találnak. Az ellentétek nem újkeletűek és főként akkor éle­ződtek ki, amikor & MarshalHerv kezdetén megindult az amerikai árudömping a többi kapitalista or­szág piacai felé, ugyanakkor vL szont az Egyesült Államok magas védővámokkal megakadályozta, hogy külföldi áruk jussanak be se. jáf piacára. A legutóbbi hat év alatt egyedül Nyugat-Európának 18 milliárd dollár deficitje származott az Amerikával folytatott kereskede­lemből s a deficitet nem lehetett ki­küszöbölni. hiszen az Egyesült Ál­lamok határain 40—70 százalékos Importvámok sújtották a nyugaieu­rópai árucikkeket. Ezért ezután va­lamennyi tőkés ország behozatali korlátozásokat léptetett életbe, ami­vel nemcsak az Egyesült Államok kivitelét nehezítették, hanem egy­más közötti kereskedelmüket is, 1952 első felében például 3 száza, lékkai kevesebb áru cserélt gazdát a kapitalista világpiacon, minf egy évvel előbb. A külkereskede'em lanyhulása szaporította a válságjeleket. El­adatlan áruval teltek meg a raktá­rak, üzemek zártak be, növekedett a munkanélküliek száma. A „U. S, News and Wor'd Report" című fo. lyóirat egyik cikkírója így jajdult fel: „A mj világunkban minden van. csak éppen fogyasztók nincse. nek". Egyre több nyugati cég for. duit emiatt a Szovjetunió és n népi demokráciák felé, hogy előnyös ke­reskedelmi szerződéseket kössön. A tőkés országokban sorra alakul­tak meg a Kelettel folytatott ke­resked-lmet előmozdító bizottságok, amint azt a nemzetközi gazdasági értekezlet cé'ul tűzte ki. A nyugati sajtóban egymást érik azok a megnyilatkozások, amelyek­ben síkra szállnak a Kelet és Nyu. gat közötti kereskedelem fellendí­tése mellett. A „News Statesman and Nation" című angol hejllap hangsúlyozza: „Nyugat-Európa gaz­dasági élete mindaddig nemi len­dülhet fel, amíg nem kereskedhet szabadabban a Kelettel". A konzer. vativ „Scotsman* pedig így dup­láz rá erre: „Anglia súlyos áldoza­tokat hozott azzal, hogy megszün­tette egyes áruk kivitelét Kínába. Azokat a megrendeléseket, amelye, ket az angol cégek visszautasítanak, versenytársaik kapják meg", A „Land Og Folk" című dán lap nyomatékosan kijelentette^ „Gazda­sági életünk fellendülésére csak akkor számíthatunk, ha kibővítjük kereskedelmünket a válságmentes keleteurópai országokkal". A „Het Handelsblad" című holland bur­zsoá lap is élesen kikel az ameri­kai politika ellen. „Nyugat-Euró­pának új utakat kell keresnie, mert Amerika sem most, sem a közeljö­vőben nem segíthet az európai or­szágokon. Nincs más megoldás, mint a Kelettel folytatott kereske. delem bővítése". Növekszik az elé­gedetlenség a gyarmati és függő országokban is. Az „Indonézia Rad­zsa" című polgári lap így ír: „Cso­dálkozunk azon az amerikai köve­telésen, hogy zárjuk el kikötőinket a Kínába menő hajók elől. Amerika azt hiszi, hogy gyermekek módjára játszhat az ázsiai országokkal". Az amerikai kormány persze min­dent elkövet, hogy aláaknázza a Kelet és Nyugat közötti árucse­rét. A „segélyek" és kölcsönök megvonásával fenyegeti csatló­sait, ám ezek a „segélyek" már nem gyakorolnak nagy vonzóerőt Még az olyan félgyarmati hely­zetben lévő ország is, mint- Céylon. kereskedelmi egyezményt kötött Kínávai, minden amerikai fenye­getés. ellenére. Szívesen keres­kedik Finnország a Szovjetunióval, a Közép-Kelet a népt demokráciák­kal és hosszan sorolhatnánk a to­vábbi példákat. Az ENSZ titkár­ságának mos* kiadott gazdasági jelentése is kénytelen elismerni, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kereske­delme növekedett egyes kapita­lista államokkal. Legutóbb Anglia és a Kínai Nép­köztársaság kereskedelmét igye­kezett elgáncsolni az Egyesült Ál­lamok. Amikor Eden külügymi­niszter és Butler pénzügyminisz­ter nemrég Washingtonban járt, megígértették velük, hogy Anglia beszünteti a -„stratégiai áruk" ki­vitelét Kínába. Eden és Butler felelőtlen ígérete még a lordok házában is óriási vihart kavart fel.- A képviselők' felszólalásaiból küűnt, hogy Amerikában olyan cik­kekre is ráhúzták a „stratégiai" jelzőt, amelyeknek Semmi közük sincs a hadsereghez. A kapitalista országokban a jó­zanul gondolkodó emberek sorra győződnek meg arról, hogy n ke­reskedelmi blokád egyedül Ame­rika önző érdekeit szolgálja. Ugyanakkor szerte a világon is­mertekké váltak azok a szavak, amelyeket Malenkov elvtárs mon­dott a XIX. pártkongresszuson: „A Szovjetunió mindig a más or­szágokkal való kereskedelem és együttműködés mellett szállt síkra és m-a is ezért küzd, tekintet nélkül a társadalmi rendszerek kü­lönbözőségére. A párt továbbra i,s ezt a kölcsönös előnyökön ala­puló politikát fogja folytatni." Ezek világos szavak. Megmutatják a kiutat a nyugati országoknak az amerika-teremtette kátyúból. Azt is megtanulták Nyugaton, hogy a blokád-politika nem a bé­ketábor országainak árt. hanem azoknak, akik elindították. Lát­ják, milyen előnyösen keresked­nek egymással a szocialista világ­piac országai. Ezek a felismerések növelik a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet követelők táborát. Egy esztendő nem hosszú idő, de elegendő ahhoz, hogy meg­állapítsuk: mind többen és többen lépnek sorompóba annak érdeké­ben, hogy a nemzetközi gazdasági értekezlet határozatai valósággá váljanak és felvirágozzon a keres­kedelem a Kelet és Nyugat között. V. M. Molotov elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének nyilatkozata a koreai kérdésről Moszkva, április 1. (TASZSZ) A „TASZSZ" közli V. M. Molo­!ov elvlársnak, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének alábbi nyilatko­zatát: • Március 28"án nyilvánosságra hozták Kim Ir Szenuek, a koreai néphadsereg főparancsnokának és Peng Tch-huainak, a kinaj népi ön­kéntesek parancsnokának Clark tá­bornokhoz, az ENSZ Koreában mű" kö<55 fegyveres erőinek főparancs­nokához Intézett válaszlevelét a beteg és sebesült hadifoglyok ki­cserélésére vonatkozóan!. Ez a tevéi hozzájárulást tartal­maz a két fél beteg és sebesült ha­difoglyainak kicseréléséhez és rá­mutat, hogy ebben a kérdésben tulajdonképpen már megegyezés jött létre a koreai fegyverszüneti tárgyalások során és hogy csupán a panmindzsoni tárgyalások megszű­nése akadályozta meg korábban a csere végrehajtását. Emellett kifeje­zésre jut a hozzájárulás althoz, hogy a beteg és sebesült hadifoglyok ki­cserélése a genfi egyezménynek a hadműveletek időszakára vonatkozó 109. cikkelye rendelkezéseinek meg­felelően történjék. A levél egyide­jűleg hangsúlyozza], hogy a beteg és sebesült hadifoglyok ilyen kiese rélésének az egész hadifogolypro­bléma teljes rendezésére és egyút­tal a koreai fegyverszünet megkö­tésére kell vezetnie. E célból tör­tént Javaslat a panmindzsoni tár­gyalások haladéktalan újrakezdésére. Ezt követően Gsou En-laj. a Kí­nai Népköztársaság Népt Közigaz­gatási Tanácsának elnöke, külügy­miniszter Pekingben, Kim Ir Szén, a Koréai Népi Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsának elnö­ke pedig Phenjanban nyilatkozott. Mind a Kínai Népköztársaság kor­mánya. mind pedig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nya kijelentette. hogy egyetért a beteg és sebesült hadifoglyok kicse­réléséről szóló javaslattal és to váhbra is kész megállapodni az egész hadifogolyprobléma haladék­talan rendezésére vonatkozóan és ilymódon véget vetni a koreai há­borúnak. A Kínát Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormánya ezzel újból kezde­ményezőként lépett fel a fegyver­szüneti megállapodás megteremtése cs a koreai háború befejezése te rént Felhatalmaztak annak kijelenté­sére. hogy a szovjet kormány tel­jes szolidaritását fejezi ki a Kí­nai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának e nemes lépésével és nem kételkedik abban, hogy ez a lépés lelkes támogatásra talál az egész vifág népei részéről. A szovjet kormány kifejezi azt a meggyőződését is, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok kormánya helyesen fogja értelmezni ezt a javaslatot. A szovjet kormány támogatott min­den olyan lépést. kivétel nélkül, amelynek célja az igazságos fegy­verszünet megteremtése és a koreai háború befejezése. Ennek alapját 3. V. Sztálin, a szovjet kormány feje vetette meg Nehru úrnak, Inctia miniszterelnö­kének adott válaszában még 1959. júliusában. Minf ismeretes, 1951 júniusában a Szovjetunió Biztonság! Tanáesbc'i képviselőjének New Yorkban elhang­zott rádióbeszéde Szolgált alapul a koreai fegyverszüneti tárgyalások megkezdéséhez Ezek a fegyverszü­neti tárgyalások, amelyek eleinte Neszonban. májéi Panmindzsonban folytak, a' fegyverszünet valameny­oyl feltételére vonatkozóan meg­állapodásra vezettek, kivéve a hadi­foglyok hazatelepítésének kérdéséit, A fegyverszüneti tárgyalásokat azonban Clark tábornok az elmúlt év rktóberében megszakította. Ez aka. dályozta a fegyverszünet megköté­sét. A kínai-koreai fél elfogadta Clark tábornoknak azt a javaslatát, hogv a beteg és sebesült hadifoglyok ki­cserélése a hadifoglyokkal való bá­násmódról szóló 1949. évi genfi konvenció 109. cikkelye alapján tör­ténjék. E cikkely így szól: „A jelen cikkely 3. bekezdésében foglalt esetek kivételével a konflik­tusban áljó felek a következő cik­kely első bekezdése szerint kötele­sek lesznek hazatelepíteni a súlyos beteg és súlyosan megsebesült ha­difoglyokat — rendfokozatuktól és Számuktól függetlenül — mihelyt állapotuk megengedi elszállításukat. A konfliktusban álló felek a hadműveletek Időszakában iparkod­ni fognak a megfelelő semleges ha­talmak közreműködésével megszer­vezni a következő cikkely második bekezdéséhen említett sebesült és beteg hadifoglyok kórházi kezelését a semleges országokban. Ezenkívül egyezményeket köthetnek az egész séges. de huzamos Idő óta fogság­ban lévő hadifoglyok hazatelcpité. sérc. vagy semleges országba való internálására vonatkozóan. A hadműveletek időszakában a jelen cikkely első bekezdése alapján hazatelepítésre kerülő sebesült, vagy beteg hadifoglyok közül egyetlen egyet sem lehet hazatelepíteni aka­rata ellenére". A genfi konvenciónak ez a cik­kelye a tűzszünet megkötése előtti időszakra, vagyis arra uz időszakra vonatkozik, amikor a hadműveletek ínég nem szűntek meg. Tekintettel arra, hogy most megvan u meg­egyezés ennek a cikkelynek alkal­mazásáról, s a legközelebbi napok­ban ezt mindkét fél alúirhutja, nincs már semmi akadálya annak, hogy a beleg és sebesült hudiíog. lyok kicserélése további huzavona •léikül máris megkezdődjék. Kim Ir Szen, a koreai néphadse­reg főparancsnoka és Peng Tcirhuai, a kínai népi önkéntesek parancs •toka fentemlített levelében nem csupán kifejezésre juttatja, hogy egyetért Clark tábornoknak február 22-én a beteg és sebesült hadifog­lyok kicserélésének kérdésében tett javaslatával, hanem egyút'al java­solja a fegyverszüneti tárgyalások felújítását is azzal 11 céllal, hogy végetvessenek a koreai háborúnak. Különleges figyelmet kell fordí­tani arra, hogy Csoti En-laj kínai külügyminiszter március 30-1 nyi­latkozatában amelyet a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nya együtt dolgozott ki— nemcsak a beteg és sebesült hadifoglyok ki cserélésének megvalósítását javasol­ja hanem a hadifoglyok bnziitclepí­tésc kérdésének egészében való megoldását Is indítványozza, atni elvezet a tűzszünet! egyezmény meg­kötésére és a koreai háború meg­szüntetésére. A Kínai Népköztársaság kormá­nya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya a magtik ré­széről javasolják: a beteg és sebe­sült hadifoglyok kérdésének ész­szerű rendezése után oldják meg egészében n hadifogoly-kérdést, úgy, hogy e kérdl's megoldásánál mind­két felet az az őszinte törekvés ve­zesse, hogv a kölcsönős engedmé­nyek alapján elérjék a tűzszünet megkötését Koreában. A szovjet kormány, továbbá a Kínai Népköz­társaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nya természetszerűleg emellett is szállt síkra. Ám, amint ez ismére, 'es sem a hosszas panmindzsoni tárgyalások, sem ennek a kérdésnek az ENSZ közgyűlésén történt több­szöri megtárgyalása uem hoztak po­zitív eredményeket. Mivel ez a kérdés maradt az egyetlen megoldatlan ellentet a Koreában hurcoló s a tűzszünet kér­désében a megegyezés útján jévő fe­lek között, a Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság kormánya — amelyeket az a törekvés vezérel, hogy elérjék a békét és a háború befejezését Koreában — újabb lé­pést tettek e kérdés végleges megol­dása felé. Javasolták, hogy mindkét fél újítsa fej a fegyverszüneti tár. gyalusokat s a kezében lévő összes hadifoglyokat, akik haza akarnak térni, a hadműveletek megszünteté­se után azonnal telepítse haza, • többi hadifoglyot pedig adja át semleges országnak, hogy biztosítva legyen a hadifoglyok haza(elcp|tése kérdésének Igazságos megoldása. Az ilyen javaslat iehe'űséget nyújt arra, hogy Igazságosan oldják meg a hadifoglyok hazatelepitésénck kérdését és elhárítsák a koreai tűz­szünet megvalósulásának még fenn. álló akadályalt. Nem lehet kétséges, hogy minden nép és minden ember a világon, akit az a becsületes szándék vezet, hogy véget vessen a koreai háborúnak és 'e]ősegftse a Távol-Kelet és az egéss világ népei békéjének és biztonsá­gának megszilárdítását, forró együtt­érzéssel fogadja és teljés mértékben támogatja ezt n javaslatot. A szovjet kormány elismeri a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mánya e javas'atánnk teljes igazsá­gos voltát és kifejezi kézségét, liogy teljes egészében cjőscgílsc annak megvalósítását. Természetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete többet tehetne a koreai fegyverszünet megkötése és a háború megszüntetése kérdésé­ben, ha tagjai között helyet foglal­nának Kína és Korea törvényes kép­viselőt. Az a tény, hogy a kínai népnek és a koreai népnek ninesen törvé­nyes képviselete az Egyesült Nemze­tek Szervezetében, először is alá­aknázza ennek n szervezetnek tekin­télyét, másodszor pedig megfosztja attel a lehetőségtől, hogv kellőkép­pen elősegítse a nemzetközi bizton­ság és az egy-elcmcs béke megszilár­dítását. A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy újból emlékeztessen arra, hogy n kínai nép és a koreai nép Egyesült Nemzetek Szervezet­beli jogainak helyreállítása a ha lasztiiatatlnn kérdések egyike és hogy Kína fc Korea ÉNSZ-he'i jo. gainak helyreállítása, különösen a jelen körülmények között, megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete te­kintélye és nemzetközi jelentősége emelése érdekelnek és elősegíti az egész világ békéjének megszi'árdítá­sál. A szovjet és brit katonai hatóságok tárgyalásai Berlinben Berlin (TASZSZ). Április elsején folytatódtak Berlinben az előző nap megkezdődött tárgyalások a szovjet és a brit katonai hatóságok között arról, hogy a légi inciden. sek elhárítása céljából biztosítsák a repülőgépek repülésének bizton­ságát a Német Demokratikus Köz­társaság területe feletti légifolyo­sókon. A tárgyalások azoknak a javaslatoknak az alapján folynak, amelyeket V. I. Csujkov hadsereg­tábornoknak Kirkpatrick nyugat, németországi brit főbiztoshoz már. cius 18-án intézett levele tartalma, zott. A tárgyalásokon résztvevő kül­döttséget szovjet részről I. D. Podgornij repülőaltábomagy, brit részről E. Jones repülőaltábomagy vezeti. Mint ismeretessé vált, a szovjet küldöttség javasolta, hogy hívják meg a tárgyalásokra a némelor. 1 szági amerikai és francia katonai hatóságok képviselőit is. Máj'us második felére halasztották a Béke Viláqtanács budapesti ülését A Békp Világtanács több tagja, úgyszintén több nemzeti béketanács azt javasolta, hogy a Béke Világ­tanács április közepére tervezett legközelebbi ülését későbbi időre halasszák. A Béke VJág.nnáes iro­dája e javaslatok alapján úgy dön. töt t, hogy a budapesti ülést május második felében tartják meg, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom