Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-03 / 79. szám

YttÍG mavntnm EGYESOLTTTTO f A Csehszlovák Köztársaság kormányának Jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Klskundorozsma választásra készül Elítélték az áruhalmozó, vetést szabotáló kulákokat IX ÉVF. 79. SZÁM. ARA 50 FILLÉR PÉNTEK 1953. ÁPRILIS 3. II Nemzetközi Gazdasági Értekezlet egyéves évfordulója Egy esztendővel ezelőtt, 1952 április 3-án 49 országból 474 küldött ült össze Moszkvában, a Szakszervezetek Háza Oszlopcsarnokában, hogy a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelem kérdéseiről tár gyaljon. Államférfiak és gyáriparosok, közgazdáázok és szakszervezeti funkcionáriusok töltötték meg a széksorokat. A bóketábor orszá. gainak küldötteit az a sztálini elv hozta ide, hogy a szocialista és kapitalista társadalom békés együttélése lehetséges, s a békés együttélés egyik biztositéka éppen a két tábor közötti kereskedelem felvirágzása. A tőkés állomokból érkezett gyárosokat, közgazdászokat az sarkalta a résztvételre, hogy a kapita. lista világpiac szűkülése igen súlyossá tette országaik gazdasági nehézségeit. I I 1 A konferencia tíz napja során •gész sereg felszólalás hangzón el. A résztvevők megállapították, hogy a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem fejlesztése szükséges és végrehajtható, Az értekezleten határozat született arról, hogy bizottságot állítanak fel a nemzetközi kereske. delem előmozdítására s ugyanilyen rendeltetéssel bizottságokat létesítenek a különböző országokban is. Mi vált valóm a nemzetközi gazdasági értekezlet célkitűzéseiből? A nemzetközi kereskedelem egy esztendős fejloményei azt bizonyítják, hogy míg a Szovjetunió és a népi demokráciák következetesen támogatják a nemzetközi árucsere feL virágzását, addig az Egyesült Államok: agreSsziv leigázó tervei érdekében tovább folytatja a blokádpolitikát. Éppen ebben az időszakban jelent meg Sztálin elvtárs zseniális^ műve, amely feltárja előttünk a két világpiac kialakulásának okát. körül" riiényeif és a kapitalista világpiacon dúló gyilkos konktirrencia-har. eot. Ez a harc szövevényes és bonyolult. Fővonása az, hogy Amerika maga alá akarja gyűrni ver senylársnit s közben minden esz. közzel akadályozza a Kelettel foly. látott kereskedelmet, nehogy csatlósai kiutat találjanak a fojtogató gyűrűből. Módszerei azonban még a csatlós országokban is komoly ellenállásra találnak. Az ellentétek nem újkeletűek és főként akkor éleződtek ki, amikor & MarshalHerv kezdetén megindult az amerikai árudömping a többi kapitalista ország piacai felé, ugyanakkor vL szont az Egyesült Államok magas védővámokkal megakadályozta, hogy külföldi áruk jussanak be se. jáf piacára. A legutóbbi hat év alatt egyedül Nyugat-Európának 18 milliárd dollár deficitje származott az Amerikával folytatott kereskedelemből s a deficitet nem lehetett kiküszöbölni. hiszen az Egyesült Államok határain 40—70 százalékos Importvámok sújtották a nyugaieurópai árucikkeket. Ezért ezután valamennyi tőkés ország behozatali korlátozásokat léptetett életbe, amivel nemcsak az Egyesült Államok kivitelét nehezítették, hanem egymás közötti kereskedelmüket is, 1952 első felében például 3 száza, lékkai kevesebb áru cserélt gazdát a kapitalista világpiacon, minf egy évvel előbb. A külkereskede'em lanyhulása szaporította a válságjeleket. Eladatlan áruval teltek meg a raktárak, üzemek zártak be, növekedett a munkanélküliek száma. A „U. S, News and Wor'd Report" című fo. lyóirat egyik cikkírója így jajdult fel: „A mj világunkban minden van. csak éppen fogyasztók nincse. nek". Egyre több nyugati cég for. duit emiatt a Szovjetunió és n népi demokráciák felé, hogy előnyös kereskedelmi szerződéseket kössön. A tőkés országokban sorra alakultak meg a Kelettel folytatott keresked-lmet előmozdító bizottságok, amint azt a nemzetközi gazdasági értekezlet cé'ul tűzte ki. A nyugati sajtóban egymást érik azok a megnyilatkozások, amelyekben síkra szállnak a Kelet és Nyu. gat közötti kereskedelem fellendítése mellett. A „News Statesman and Nation" című angol hejllap hangsúlyozza: „Nyugat-Európa gazdasági élete mindaddig nemi lendülhet fel, amíg nem kereskedhet szabadabban a Kelettel". A konzer. vativ „Scotsman* pedig így dupláz rá erre: „Anglia súlyos áldozatokat hozott azzal, hogy megszüntette egyes áruk kivitelét Kínába. Azokat a megrendeléseket, amelye, ket az angol cégek visszautasítanak, versenytársaik kapják meg", A „Land Og Folk" című dán lap nyomatékosan kijelentette^ „Gazdasági életünk fellendülésére csak akkor számíthatunk, ha kibővítjük kereskedelmünket a válságmentes keleteurópai országokkal". A „Het Handelsblad" című holland burzsoá lap is élesen kikel az amerikai politika ellen. „Nyugat-Európának új utakat kell keresnie, mert Amerika sem most, sem a közeljövőben nem segíthet az európai országokon. Nincs más megoldás, mint a Kelettel folytatott kereske. delem bővítése". Növekszik az elégedetlenség a gyarmati és függő országokban is. Az „Indonézia Radzsa" című polgári lap így ír: „Csodálkozunk azon az amerikai követelésen, hogy zárjuk el kikötőinket a Kínába menő hajók elől. Amerika azt hiszi, hogy gyermekek módjára játszhat az ázsiai országokkal". Az amerikai kormány persze mindent elkövet, hogy aláaknázza a Kelet és Nyugat közötti árucserét. A „segélyek" és kölcsönök megvonásával fenyegeti csatlósait, ám ezek a „segélyek" már nem gyakorolnak nagy vonzóerőt Még az olyan félgyarmati helyzetben lévő ország is, mint- Céylon. kereskedelmi egyezményt kötött Kínávai, minden amerikai fenyegetés. ellenére. Szívesen kereskedik Finnország a Szovjetunióval, a Közép-Kelet a népt demokráciákkal és hosszan sorolhatnánk a további példákat. Az ENSZ titkárságának mos* kiadott gazdasági jelentése is kénytelen elismerni, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kereskedelme növekedett egyes kapitalista államokkal. Legutóbb Anglia és a Kínai Népköztársaság kereskedelmét igyekezett elgáncsolni az Egyesült Államok. Amikor Eden külügyminiszter és Butler pénzügyminiszter nemrég Washingtonban járt, megígértették velük, hogy Anglia beszünteti a -„stratégiai áruk" kivitelét Kínába. Eden és Butler felelőtlen ígérete még a lordok házában is óriási vihart kavart fel.- A képviselők' felszólalásaiból küűnt, hogy Amerikában olyan cikkekre is ráhúzták a „stratégiai" jelzőt, amelyeknek Semmi közük sincs a hadsereghez. A kapitalista országokban a józanul gondolkodó emberek sorra győződnek meg arról, hogy n kereskedelmi blokád egyedül Amerika önző érdekeit szolgálja. Ugyanakkor szerte a világon ismertekké váltak azok a szavak, amelyeket Malenkov elvtárs mondott a XIX. pártkongresszuson: „A Szovjetunió mindig a más országokkal való kereskedelem és együttműködés mellett szállt síkra és m-a is ezért küzd, tekintet nélkül a társadalmi rendszerek különbözőségére. A párt továbbra i,s ezt a kölcsönös előnyökön alapuló politikát fogja folytatni." Ezek világos szavak. Megmutatják a kiutat a nyugati országoknak az amerika-teremtette kátyúból. Azt is megtanulták Nyugaton, hogy a blokád-politika nem a béketábor országainak árt. hanem azoknak, akik elindították. Látják, milyen előnyösen kereskednek egymással a szocialista világpiac országai. Ezek a felismerések növelik a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet követelők táborát. Egy esztendő nem hosszú idő, de elegendő ahhoz, hogy megállapítsuk: mind többen és többen lépnek sorompóba annak érdekében, hogy a nemzetközi gazdasági értekezlet határozatai valósággá váljanak és felvirágozzon a kereskedelem a Kelet és Nyugat között. V. M. Molotov elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének nyilatkozata a koreai kérdésről Moszkva, április 1. (TASZSZ) A „TASZSZ" közli V. M. Molo!ov elvlársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének alábbi nyilatkozatát: • Március 28"án nyilvánosságra hozták Kim Ir Szenuek, a koreai néphadsereg főparancsnokának és Peng Tch-huainak, a kinaj népi önkéntesek parancsnokának Clark tábornokhoz, az ENSZ Koreában mű" kö<55 fegyveres erőinek főparancsnokához Intézett válaszlevelét a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére vonatkozóan!. Ez a tevéi hozzájárulást tartalmaz a két fél beteg és sebesült hadifoglyainak kicseréléséhez és rámutat, hogy ebben a kérdésben tulajdonképpen már megegyezés jött létre a koreai fegyverszüneti tárgyalások során és hogy csupán a panmindzsoni tárgyalások megszűnése akadályozta meg korábban a csere végrehajtását. Emellett kifejezésre jut a hozzájárulás althoz, hogy a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélése a genfi egyezménynek a hadműveletek időszakára vonatkozó 109. cikkelye rendelkezéseinek megfelelően történjék. A levél egyidejűleg hangsúlyozza], hogy a beteg és sebesült hadifoglyok ilyen kiese rélésének az egész hadifogolyprobléma teljes rendezésére és egyúttal a koreai fegyverszünet megkötésére kell vezetnie. E célból történt Javaslat a panmindzsoni tárgyalások haladéktalan újrakezdésére. Ezt követően Gsou En-laj. a Kínai Népköztársaság Népt Közigazgatási Tanácsának elnöke, külügyminiszter Pekingben, Kim Ir Szén, a Koréai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke pedig Phenjanban nyilatkozott. Mind a Kínai Népköztársaság kormánya. mind pedig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kijelentette. hogy egyetért a beteg és sebesült hadifoglyok kicseréléséről szóló javaslattal és to váhbra is kész megállapodni az egész hadifogolyprobléma haladéktalan rendezésére vonatkozóan és ilymódon véget vetni a koreai háborúnak. A Kínát Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya ezzel újból kezdeményezőként lépett fel a fegyverszüneti megállapodás megteremtése cs a koreai háború befejezése te rént Felhatalmaztak annak kijelentésére. hogy a szovjet kormány teljes szolidaritását fejezi ki a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának e nemes lépésével és nem kételkedik abban, hogy ez a lépés lelkes támogatásra talál az egész vifág népei részéről. A szovjet kormány kifejezi azt a meggyőződését is, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya helyesen fogja értelmezni ezt a javaslatot. A szovjet kormány támogatott minden olyan lépést. kivétel nélkül, amelynek célja az igazságos fegyverszünet megteremtése és a koreai háború befejezése. Ennek alapját 3. V. Sztálin, a szovjet kormány feje vetette meg Nehru úrnak, Inctia miniszterelnökének adott válaszában még 1959. júliusában. Minf ismeretes, 1951 júniusában a Szovjetunió Biztonság! Tanáesbc'i képviselőjének New Yorkban elhangzott rádióbeszéde Szolgált alapul a koreai fegyverszüneti tárgyalások megkezdéséhez Ezek a fegyverszüneti tárgyalások, amelyek eleinte Neszonban. májéi Panmindzsonban folytak, a' fegyverszünet valamenyoyl feltételére vonatkozóan megállapodásra vezettek, kivéve a hadifoglyok hazatelepítésének kérdéséit, A fegyverszüneti tárgyalásokat azonban Clark tábornok az elmúlt év rktóberében megszakította. Ez aka. dályozta a fegyverszünet megkötését. A kínai-koreai fél elfogadta Clark tábornoknak azt a javaslatát, hogv a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélése a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló 1949. évi genfi konvenció 109. cikkelye alapján történjék. E cikkely így szól: „A jelen cikkely 3. bekezdésében foglalt esetek kivételével a konfliktusban áljó felek a következő cikkely első bekezdése szerint kötelesek lesznek hazatelepíteni a súlyos beteg és súlyosan megsebesült hadifoglyokat — rendfokozatuktól és Számuktól függetlenül — mihelyt állapotuk megengedi elszállításukat. A konfliktusban álló felek a hadműveletek Időszakában iparkodni fognak a megfelelő semleges hatalmak közreműködésével megszervezni a következő cikkely második bekezdéséhen említett sebesült és beteg hadifoglyok kórházi kezelését a semleges országokban. Ezenkívül egyezményeket köthetnek az egész séges. de huzamos Idő óta fogságban lévő hadifoglyok hazatelcpité. sérc. vagy semleges országba való internálására vonatkozóan. A hadműveletek időszakában a jelen cikkely első bekezdése alapján hazatelepítésre kerülő sebesült, vagy beteg hadifoglyok közül egyetlen egyet sem lehet hazatelepíteni akarata ellenére". A genfi konvenciónak ez a cikkelye a tűzszünet megkötése előtti időszakra, vagyis arra uz időszakra vonatkozik, amikor a hadműveletek ínég nem szűntek meg. Tekintettel arra, hogy most megvan u megegyezés ennek a cikkelynek alkalmazásáról, s a legközelebbi napokban ezt mindkét fél alúirhutja, nincs már semmi akadálya annak, hogy a beleg és sebesült hudiíog. lyok kicserélése további huzavona •léikül máris megkezdődjék. Kim Ir Szen, a koreai néphadsereg főparancsnoka és Peng Tcirhuai, a kínai népi önkéntesek parancs •toka fentemlített levelében nem csupán kifejezésre juttatja, hogy egyetért Clark tábornoknak február 22-én a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésének kérdésében tett javaslatával, hanem egyút'al javasolja a fegyverszüneti tárgyalások felújítását is azzal 11 céllal, hogy végetvessenek a koreai háborúnak. Különleges figyelmet kell fordítani arra, hogy Csoti En-laj kínai külügyminiszter március 30-1 nyilatkozatában amelyet a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya együtt dolgozott ki— nemcsak a beteg és sebesült hadifoglyok ki cserélésének megvalósítását javasolja hanem a hadifoglyok bnziitclepítésc kérdésének egészében való megoldását Is indítványozza, atni elvezet a tűzszünet! egyezmény megkötésére és a koreai háború megszüntetésére. A Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya a magtik részéről javasolják: a beteg és sebesült hadifoglyok kérdésének észszerű rendezése után oldják meg egészében n hadifogoly-kérdést, úgy, hogy e kérdl's megoldásánál mindkét felet az az őszinte törekvés vezesse, hogv a kölcsönős engedmények alapján elérjék a tűzszünet megkötését Koreában. A szovjet kormány, továbbá a Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya természetszerűleg emellett is szállt síkra. Ám, amint ez ismére, 'es sem a hosszas panmindzsoni tárgyalások, sem ennek a kérdésnek az ENSZ közgyűlésén történt többszöri megtárgyalása uem hoztak pozitív eredményeket. Mivel ez a kérdés maradt az egyetlen megoldatlan ellentet a Koreában hurcoló s a tűzszünet kérdésében a megegyezés útján jévő felek között, a Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya — amelyeket az a törekvés vezérel, hogy elérjék a békét és a háború befejezését Koreában — újabb lépést tettek e kérdés végleges megoldása felé. Javasolták, hogy mindkét fél újítsa fej a fegyverszüneti tár. gyalusokat s a kezében lévő összes hadifoglyokat, akik haza akarnak térni, a hadműveletek megszüntetése után azonnal telepítse haza, • többi hadifoglyot pedig adja át semleges országnak, hogy biztosítva legyen a hadifoglyok haza(elcp|tése kérdésének Igazságos megoldása. Az ilyen javaslat iehe'űséget nyújt arra, hogy Igazságosan oldják meg a hadifoglyok hazatelepitésénck kérdését és elhárítsák a koreai tűzszünet megvalósulásának még fenn. álló akadályalt. Nem lehet kétséges, hogy minden nép és minden ember a világon, akit az a becsületes szándék vezet, hogy véget vessen a koreai háborúnak és 'e]ősegftse a Távol-Kelet és az egéss világ népei békéjének és biztonságának megszilárdítását, forró együttérzéssel fogadja és teljés mértékben támogatja ezt n javaslatot. A szovjet kormány elismeri a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya e javas'atánnk teljes igazságos voltát és kifejezi kézségét, liogy teljes egészében cjőscgílsc annak megvalósítását. Természetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete többet tehetne a koreai fegyverszünet megkötése és a háború megszüntetése kérdésében, ha tagjai között helyet foglalnának Kína és Korea törvényes képviselőt. Az a tény, hogy a kínai népnek és a koreai népnek ninesen törvényes képviselete az Egyesült Nemzetek Szervezetében, először is aláaknázza ennek n szervezetnek tekintélyét, másodszor pedig megfosztja attel a lehetőségtől, hogv kellőképpen elősegítse a nemzetközi biztonság és az egy-elcmcs béke megszilárdítását. A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy újból emlékeztessen arra, hogy n kínai nép és a koreai nép Egyesült Nemzetek Szervezetbeli jogainak helyreállítása a ha lasztiiatatlnn kérdések egyike és hogy Kína fc Korea ÉNSZ-he'i jo. gainak helyreállítása, különösen a jelen körülmények között, megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintélye és nemzetközi jelentősége emelése érdekelnek és elősegíti az egész világ békéjének megszi'árdításál. A szovjet és brit katonai hatóságok tárgyalásai Berlinben Berlin (TASZSZ). Április elsején folytatódtak Berlinben az előző nap megkezdődött tárgyalások a szovjet és a brit katonai hatóságok között arról, hogy a légi inciden. sek elhárítása céljából biztosítsák a repülőgépek repülésének biztonságát a Német Demokratikus Köztársaság területe feletti légifolyosókon. A tárgyalások azoknak a javaslatoknak az alapján folynak, amelyeket V. I. Csujkov hadseregtábornoknak Kirkpatrick nyugat, németországi brit főbiztoshoz már. cius 18-án intézett levele tartalma, zott. A tárgyalásokon résztvevő küldöttséget szovjet részről I. D. Podgornij repülőaltábomagy, brit részről E. Jones repülőaltábomagy vezeti. Mint ismeretessé vált, a szovjet küldöttség javasolta, hogy hívják meg a tárgyalásokra a némelor. 1 szági amerikai és francia katonai hatóságok képviselőit is. Máj'us második felére halasztották a Béke Viláqtanács budapesti ülését A Békp Világtanács több tagja, úgyszintén több nemzeti béketanács azt javasolta, hogy a Béke Világtanács április közepére tervezett legközelebbi ülését későbbi időre halasszák. A Béke VJág.nnáes irodája e javaslatok alapján úgy dön. töt t, hogy a budapesti ülést május második felében tartják meg, (MTI)