Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-14 / 87. szám
2 ' KEDD, I95Í. ÁPRILIS 14. (Folytatás az első oldalról) főiskola dolgozói, hallgatói első je'öHjük, a nagy tanító, a legjobb vezér és a legjobb barát, Rákosi Má'yás elvtárs mellett. A mindent elsöprő taps a dolgozók háláját, szeretetét fejezi ki, azt bizonyltja, hogy Rákost elvtárs ott él a dolgozók, n szegedi egyetem dolgozóinak szivében is. Hetányi Géza Kossuth-díjas akadémikus, az I, Sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója lép a mikrofón elé. Javasolja, hogy a résztvevők Rusznyák Islván elvtársat, a Magyar Tudományos Akadémia Kossuth-díjas elnökét, az Elnöki Tanács 'agját is jelöljék képviselőnek. Elmondja, hogy Rusznyák István sokéig dolgozott Szegeden. 1934-től, 1944-ig a Belgyógyászati Klinika igazgatója volt, azután a Budapesti l-es számú Belgyógyászati Klinika vezeteje lett. Nagy érdemeket szerzett a magyar-sasov jet barátság ápolása terén. Hűsége nagy pártunkhoz, népi demokráciánkhoz, követendő pélija orvosaink számára. Hetényi Géza javaslatát lelkes taps fogadja. A gyűlés résztvevői egyemberként, kézfa'tartásftal sza. váznak Rusznyák Islváu Jelölése mellett. Ezután Barőti Dezső elvtárs kép. viselőjelöFnek Karácsonyi Bála elvtársat, « Történeti fn'ézet docensét, Kossuth-díjas tudósunkat Javasolja. Ismerteti Karácsonyi Béta, életrajzát. Elmondja, hogy tanulmányait Budapesten végezte. Középiskolai tanár) oklevelet 1942-ben szerzett. Alláft. hoz azonban nem jutott s vasesztergályos szakmát tanult. A felszabadulás után egy ideig középiskolai tanárként működött, majd a budapesti Pedagógiai Főiskolán adót' elö. 1950-ben a Szegedi Egyetemre került. A javaslatra lelkes taps a válasz: Karácsonyi Béla elvtársat az egye tem) dolgozók képviselőjelöltjüknek el fogadj ák. Szőkefalvi Nagy Béte kétszeres Kossuth.díjiais a május 17-j választások 'iszteletére, az egyetemi oktatószemélyzet orosz nyelvi tanulásának eredményesebbé tétele érdelei, ben, a Bólyai.Intézet nevében ver. senyre hívja a többi intézetet. A versenyfelhívást cllfogadják. Snalai Éva. a 11-es számú Sebéwzett Klinika főműtőanője, a választások tiszteletére munkafelajánlást tesz: vállalja száz méter géz feldolgozd, -iát. Garas Kálmán Rákosi ösztöt). díjas főiskolai ha Igató ígéretei tesz, hogy május 17 tiszteletére csoport, jának öt leggyengébb tanulóját a marxizmus-leninizmus vizsgáira előkészíti. Czoniczer Gábor egyetemi anár, a II. s». Belgyógyászati Klinika igazgatója arról beszél, meny. nyi mindent köszönhet intézető hatalmas ötéves tervünknek. Elmond. ju, hogy maga az intézet (| tervünk szülöt'e. A következő ötéves tervben megépül az egyetem B épülete az Idegklinika, az Anatómiai Intézet. Karácsony) Béla elvtárs jelentkezik hozzászólásra. Forró taps közben lép a mikrofon elé. —- Nehéz ez embernek ilyenkor szavakat találni arm — mondja —, hogy valamennyire is kifejezze, mit érez, milyen felelősségteljes számadásra készteti önmagával szemben s ugyanakkor mennyire ösztönzi, lelkesíti, felemeli az elv'ánsai, dolgozótársat által előlegezett bizalom. — Nyolo esztendő óta sokszor úgy érzem, mintha mese,világban járnék, ahol nemcsak az a bizonyos három kimondott kívánság teljesül, egészen magától értefő módon, de olyan dolgok is bekövetkeznek, nme. lyeket az ember még képzeletében Mm fogalmazott meg vailáraváMsulc előtt. Népi demokráciánk megbecsülte szerény munkámat A „Ki. váló munkáért" kitüntetés, a Kos«uth-dij, amelyet aokszáz társam mai együtt kaptam, bizonyítják, hogy soha az értelmiségnek olyan mogbeceülés nem jutott osztályrészül, mint ma. És ehhez még a mai nap, amikor az elvtársak engem, aki az elmúlt rendszerben még a saját sorsomnak sem voltam ura, jelölnek egy olyan testületbe, amely az egész ország sorsának egyik irányítója: az országgyűlésbe. — Megköszönöm az elvtársak hi. "almát • igyekszem azt megszolgálni. Szeged dolgozói itt a déli határon, Tito-Jugoezláviája tóözomszódságában, őrhelynek tartják városukat- Az a feladatunk, hogy ejmek megfelelően dolgozzunk, hogy azzal i» méltók legyünk Rákosi elvtára pártunk és dolgozó népünk bizal.' mára. Karáowiyi Béla hoeaászdiása után a gyűlés résztvevői táviratot küldeDek Rákost Mátyás elvtársnak. A népfront programmja minden becsületes, basáját sserető ember programmja Lj termelési sikerekkel szavaznak dolgozóink minden nap A jelölégyúJás ee hsmgjaiva] ér véget. Internacionálé Bolgár jegyzék Olaszországhoz SzófU (MTI). A szófiai olasz követség 1952 július 7-i jegyzékével kormánya nevében hivatalosan meghívta a Bolgár Népköztársaság kormányát, hogy vegyen részt a milánói XXXI. nemzetközi árumlntaváaáron, amelyet 1953 április 12. i29 között tartanak Milánóban. A bolgár kormány elfogadta a meghívást, amelyről az 1953. február 10-én kelt jegyzékben értesítette a szófiai olasz követséget. Mindjárt ezután a bolgár kereskedelmi kamara hozzálátott a Bolgár Népköztársaság milánói vásári paVillonjának építéséhez s e célból befekteté. Rékct eszközölt, kiállítási anyagot küldött el, amelynek ogy része az olasz határon vesztegel. A Bolgár Népköztársaság külügy, minisztériuma 1953. március 6-án kelt második jegyzékével megtette a szükséges lépeseket az olasz követségnél azoknak a személyeknek a beutazási vizuma érdekében, akik. nek részf kellene venniök a vásáron Az olasz követségnél a szóban forgó beutazási vízumok ügyében tett többszöri sürgetés után március 24-én arró! értesítették a bolgár külügyminisztériumot, hogy a beutazási vízumokat engedélyezik. Má«nap azonban a vizumok helyett gadják a beutazási vizumok kiadását. A vízumok megtagadásának indoklására azt a körülményt hozták fel, hogy a bolgár nyomozó hatóságok egy olasz állampolgárt őrizetbe vettek. Az olasz követ a bolgár küHigymmisztériumban tett látogatása alkalmával szégyenkezés és formaságok nélkül az olasiz kormány névében kijei erotefcte, hogy a milánói árumintavásárra szóló beutazási vi_ zumokat csak azzal a feltétellel adu ják ki, ha a szóban forgó olasz állampolgárt s zab;, don bocsát ják. Mint a „Bolgár Távirati Iroda" közli, etoból az alkalomból a külügymindszrérium a Bolgár Népköztársaság kormánya megbízásából 1953 április 6-án a szófiai olasz követségnek jegyzéket nyújtott át Olaszország kormányához történő továbbítás végett. A jegyzékben a bolgár kormány tiltakozik az ilyen cselekmények ellen és hangsúlyozza: Az olasz kormány eljárása — amely arra irányul, hogy meghiúsítsa a bolgár kormány részvételének lehetőségét a milánói nemzetközi vásáron — ellenségek, teljesen önkényes és semmivel sem provokált cseleke, det Bulgáriával szemben, amelyért a külügyminisztérium újabb be jelen, teljes mértékben az olasz kormányt tést kapóit, amely szerint megta-1 terheli a felelősség. Békeértekezlet Londonban London (TASZSZ). A Londoni Béke tanács április lilén értekezletet hívott össze, hogy megviiassa, mi. képpen lehet a békemozgalom aktivitását fokozni és méreteit növelni. Az értekezleten J. A. Sandy, a Londoni Béketanács elnöke elnökölt aki rámutatott arra, milyen nagy lehetőségei vannak ma a nemzetközi feszültség enyhítésének és a koreai háború befejezésének. Az Angliában élő malájföldi fiatalok 9s diákok Demokratikus Szövetségének képviselője követelte, hogy szüntessék meg a koreai, viet. námi és malájföldi háborút, a Kínai Népközlársaság elleni törvényfelen gazdasági blokádot és létesítsendk széleskörű kereskedelmi kapcsolatokat minden országgal. Bemal professzor beszámolt a nemzeitközi békemozgalom sikereiről fes kiemelte, hogy ez a mozgalom „eddi?, sohasem látott politikai erő". Az értekezlet részvevői London lakosságához felhívást intéztek, amelyben a többi között ez áll: „Értekezletünk azon a napon ült össze, amikor először értek el megegyezést Koreában. Ennek az értekezletnek a részvevői azt a meggyő. ződésüket fejezik ki, hogy jóakarattal gyors an megegyezést lehet "elérni tárgyalások útján és el lehet érni azt, aimit a világ minden népe követel — a tűzszünelet Koreában." A felhívás befejezésül követeli a békeharc fokozását. Mindig figyelemmel olvasom az újságot, vasárnap azonban még nagyobb érdeklődéssel vettem kezembe, mikor szemembe ö lőttek az első oldal címbetűi: „A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásaOlvastam, valósággal szívtam magamba sorait. A sorokból elém tárult mindez, ami négy éve a Magyar Függetlenségi Nép front programmja volt és ma valóság. „Vállaltuk, hogy megsziintetjüle a munkanélküliséget, megszüntettük; Magyarországon a munkanélküliség örökre a múlté" — írj,a a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása. Sokat szenvedlek a múltban az ipari munkások, soha nem tudtak, meiyik napon kerülnek az utcára, Akik dolgozhattak, ugyan, csak önmagukat sorvaisztotják, így volt ez Szegeden is. A múltban a szegedi vasöntödékre hárult Szegednek és egész DélMagyarországnak öntvényekkel vailó ellátása. Fagler, Bárkányi, Deutsch és Richweiíteék kezében voltak akkor az öntödék, amelyek szép jöve delmet biz[osítottuk számukra, ök soha sem elégedtek meg az öntvényeg magas áréból származó haszonnal. Tőkéjük gyarapítása érde. kében, mint a többi gazdagodni vágyó kapitalisták, a dolgozók kirablásán, nyomorbodöntésén keresztül emelték mindig magasabbra a jövedelmüket. Minden emberi munkakörülménytől megfosztották a munkásokat. Szeged vasöntődéi a felszabadulás előtt a dolgozók nyomor'anyái voltok. Omladozó Halak, csorgó tetők, szűk, szellőzetlen, sötét odúk, gázzal, piszokkal fertőzött ólakhoz hasonló munkatermekben éltek a dolgozók. A nehéz munkakörülmény' még nehezebbé tette a sok szidás, pofon, ami az úrtól kijárt, az alacsony munkabér mellett. A felszabadulás minden területen változást hozott a szegedi öntő. dék számára. Kormányzatunk hatá. rozaIáképpen, a város különböző területein tévő öntödék egyesültek, ötéves tervünk beruházásaként az egyesített öntődéket korszerű öntőcsarnokkal, önfődei gépekkel, szociális és kultúrlétesítményekkel kell ellátni. Ez az épí'éc gyors ütemben hátad. Eddig már új öntőcsarnokot létesítettünk, két új olvasztókemen. cével. Elektromos felvonó. ősMvénytisztí'6, csiszoló, szárítókemence teszi könnyebbé az öntők munkáját. Ezenkivül fürdők, mosdók és öltözők ia rendelkezésükre élj a dolgozóknak. 1952-ben már háromszor akkora lett a formázó terület a szegedi öntödékben, mint amekkora a mntt rendszerben volt. Az ö'évee terv végére a háború elő| tihez vl. szonyíjva, közel tízszeresére emel. kedik az az öntvénymennyiség, amelyet a korszerű öntőasarnok felépítésével Szegeden termelnék majd a dolgozók. A munkások létszáma az öntödékben a felszabadulás előttinek nyolcszorosária emelkedett. A vasöntöde dolgozói különbséget tudnak tenni a Horthy-rendszer és a nép] demokráciánk munka svéd - '1me között. Megértették annak a jelentőségét. hogy mif jelent népi de. mokráciáukban a dolgozók részére biztosított segítség. Ennek szellemében dolgoztak az elmu't negyedévben te, nmikoi tervünket jóval a ha. táridő előtt, március 21-re befejeztük. A felszabadulási hét erednié. nyeit lovább fokozva, ma is ebben hívását s a második negyedév) ter a szellemben dolgoznak éa április első tíz napjában tervünket ismét • últeljesíjetiük, átlag 104 százalékos tervteljesltésjel dolgoztunk, dolgozóink munkájukon keresztül tesznek tanúbizonyságot pártunk és kormányzatunkba vetelt hitükről. Az országgyűlési választás: népszavazás az ötéves terv sikeres tó fejezése mellett! A Szegedi Vasöntöde dolgozói magukévá teszik a Magyar Függetlenségi Népfr0n* felvet 2 százalékkal túlteljesítik ama. jus 17-i választások tiszteletére. Űj termelési eikerelckej szavaznak dolgozóink minden nap, szavaznak majd május 17én u Magyar Füg. get enségi Népfron: jelöltjeire, bizonyítva azt, hogy egyemberként követik a Magyar Dolgozók Pártját, népünk bölcs Vezérét, Rákosi Má. lyást. Mészáros István, Szegedi Vasöntöde igazgatója. Azokra bízzuk az ország vezetését, akik tetekkeí bizonyították, hogy szavukra építeni lehet Országgyűlési választásra készül az egész ország, készül, hogy május 17-én kifejezésre juttassa háláját és megelégedését mindazoknak, akiknek köszönhetjük sikercin. ket,' akik vezetésével elérhettük, hogy: „Magyarország a hárommilliós koldus, a népnyomor, a gazdasági és kultúrálks elmaradottság országából élenjáró országgá lett, amelynek gazdája a szocializmust építő dolgozó nóp." Ahogy azt a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása mondja. A szavazással valamennyien kinyilvánítjuk, hogy mi békében akarunk élni és azon as úton akarunk haladni, amelyen az elmutit években is sok sikerrel haladtunk. Számok és tények sokasága beszél arról, mi mindéin történt az elmúlt négy esztendő, a legutolsó országgyűlési választás éta. Megvalósult mindaz, amit a magyar népnek adott szavában a Magyar Függetlenségi Népfront vállalt. Mö itt Szegeden látjuk, hogy nemcsak ipari vonalon, hanem kulturális és oktatás vonalán is hatalmas, amit az elmúlt négy esztendő alatt elértünk. A Szegedi Pedagógiai Főiskola csak egy csepp a tengerben, ahol én tanár vagyok. Sokat fejlődött, mind a dolgozók számában és javadalmazásában, mind területében és felszerelésében, nem is szólva a hallgatóság létszámának és ösztöndíj ellátásának fejlődéséről. Nem tekintek messzire vissza, főiskolánk életébe, csak két évre. Például, iskolánk dolgozóinak ja. vadaimazására fordított összeg 1950 óta négyszeresére emelkedett 1952-ig. Ebben az évben pedig már a nyolcszorosát is meghaladja eie 1950. évi összegnek. Az iskola ingatlanának fenntartására fordflott pénz is állandóan emelkedett. Az erre a célra kiutalt összeg 1950 óta háromszorosára emelkedett. Ugyanezt láthatjuk a szertári és könyvtári fölszerelésekre fordítoft összegnél is, beszédes bizonyítékául annak, hogy a szocializmust épílö Magyarország nemcsak iparilag és gazdaságilag, hanem kulturális vonalon is hatalmas lép. lekkel halad előre. Tudjuk, kiknek köszönhetjük mindazt, amit elértünk. Tudjuk, kik vezetnek bennünket és május 17-én, a választáson azokra bízzuk ismét az ország vezetését, akik teltelíkel bizonyították, hogy szavukra építeni lehet. Dr. Kövesdi Pál főiskolai tanár Szavazatommal, jobb munkával erősítem mindannyiónk kincsét t a békét Nem m 'lik el nap, hogy a munkáim befejezése után kezeimbe ne vegyem az újságot, Igy cselekedtem vasárnap is 'és elolvastam a Szabad Népben a Függetlenségi Népfront felhívását. Minden sorát átolvastam és utána hosszan elgondolkoztam. Egy hónap választ el bennünket a szavazástól. Május 17-én újra meg. választjuk képviselőinket, akik nevünkben, helyettünk intézik majd sorsunkat, s a párt irányításával formáljuk széppé életünket, hazánIrat A felszabadulás óta nagyon sokat kaptam a párttól és népi demokráciánktól. A múltban két elemit járhattam, mert az iskola helyett dolgoznom kellelt. Férjeim kubikus volt, akinek keresete sokszor a napi kenyeret sem biztosította. Nagyon nyomorúságos volt az életünk. Most pedig gyönyörű lakásunk' van a Faragó-u'leai bérházban. Rádiót vettem és szép ruháim vannak. Népi demokráciánk biztosítja számomra is a tovább tanulást, most pótolom aZt, amit a mull megtagadott tőlem. Megvalósult a férfiak és nők egyenjogúsága — írja a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása. Ezt a magam és minden asszonytársam életén tapasztalom. Alkotmányunk biztosítja számomra is az egyenjogúságot és végtelenül boldog vagyok, hogy én is szavazhatok majdNyolcan voltunk testvérek, s a múltban enmek ellenére sem volt szavazati joguk a szüleimnek. Nekik ia a nyomor és a nélkülözés jutott osrtályrészül, de ahhoz nem volt joguk, hogy az ország ügyeibe beleszóljanak. Pártunk és népi demokratikus kormányzatunk biztosítja minden becsületes dolgozó számára azt, hogy beleszóljon az ország Irányításába, saját magia formálja a sorsát és szavazatával erősítse, biztosítsa azt, ami minden ember számára a legdrágább kincs, a békét. Reánk dolgozókra hatalmas szép és nemes feladatok várnak az elkövetkezendő időkben. Ezeket a feladatokat, célokat megvalósítani, győzelemre vinni csak békében lehet. Ezt a feltételt pedig úgy biztosítom számomra, hogy a Népfront, rn adott szavazatommal és a termelőcsoportba,,, végzett, még jobb munkámmal ereid tőm ezt az országot. Elősegítem, hogy mindaz megvalósuljon. amiről szó van a választási felhívásban ÖRDÖGH C. ISTVÁNNÉ a Táncsics tsz tagja az Szerdán összeül OKP Országos Tanácsa Az Otasz Kommunista Párt titkársága közölte, hogy a párt orszá. gos tanácsa április 15-én, 16-án és 17-én ülés) tart. Az ülés egyetlen napirendi pontja: „A kommunisták választási programmja", a napi. randi pont előadója: Palmiro Togliatti A Kanadai Nőszövetség nyilatkozata Ottawa (TASZSZ). A Kanadai Nőszövetség nyilatkozatot tett közzé, amelyben rámutat, hogy az amerikai kormány megszegi az ENSZ-szei kötött megegyezéseit. Ez a tény a többi között abban jutott kifejezésre, hogy az Egyesült Államok kormánya megtagadta a beuta. zási engedélyt Luckock asszonytól a Nemzetközi Demokratikus Nőszö vétség ENSZ-beli képviselőjétől. A Kanadai Nőszövetség tiltakozó- I sát fejezi ki az Egyesült Államok , kormányának ezen tettei ellen. A Roseaberg-házaspár megmentéséért A „l'Humanité" hírt ad arról, hogy az Egyesült Államok nyugati vidékén széleskörű propagandahadjárat bontakozott ki a Rosenberg-házaspár megmentésére. Loa Angeles CIO szakszervezeti székházában 'éjjel-nappal Ugyeletet tart a Roseniberg-házaspár megmentésére alakulj bizottság. A bizottsághoz szüntelenül érkeznek táviratok, tiltakozó ívek. A küzdelemből mind jobban kiveszik részüket az asszonyok. Űj kezdeményezések születtek. 7000 aszszony elhatározta, hogy 5 levelet küld, amely a címzettet felszólítja további 5 levél elküldésére. A leve. ]ekbe,n felszólítják a címzettet, hogy foglaljon állást a Rosenberg-házaspár ügye mellett. Az eredmény nem maradt el San Francisco vidékén egy hét alatt 160 védelmi bizottság alakult a békeharcos házaspár védelmére- (MTI) „Nem kegyelmet kérünk, hanem igazságot követelünk" — mondotta nz utolsó tzó togari Jomn Kumnttu ban. Ezt a megkülönbözteiést nem London. A londoni „Daily Worker" írja: A napokban mondotta ki bűnösnek Jomo Kenyutiát, a „Kenyai Afrikai Utiió" vezeilöjét és 5 társát az angol gyarmatosítók osztálybírósága. A „vádlottakat" egyenkint 7 évi kényszermunkára ítélték. Kcnyatta az utolsó szó Jogán a következőket mondotta: „A magunk részéről nem fogadjuk el a bíróság megállapításait." „Tiltakozunk é? nem szűnünk me* tiltakozni az e'len, hogy népünk a faji inegkülönbözietéK miatt nem vehet részt hazánk kormányzá'áfogadhatjuk el, akár börtönbe vetnek bennünket, akár nem-" „Követeltük és a Jövőben sem szűnünk meg követelni az afrikai nép jogait Az afrikaiak is emberi lények, joguk van ugyanolyan körülmények között élni, minit a többi népnek" — mondotta még Kenyaita, majd így fejezte be a bírósághoz intézett szavait: „Nem kegyelmei kérünk, hanem igazságot követelünk orvosolják ii>oknt az igazságtalanságokat, amelyeket az afrikaiaknak el kell viselniük." (MT.I)