Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-14 / 87. szám

2 ' KEDD, I95Í. ÁPRILIS 14. (Folytatás az első oldalról) főiskola dolgozói, hallgatói első je'öHjük, a nagy tanító, a legjobb vezér és a legjobb barát, Rákosi Má'yás elvtárs mellett. A mindent elsöprő taps a dolgozók háláját, szeretetét fejezi ki, azt bizonyltja, hogy Rákost elvtárs ott él a dolgo­zók, n szegedi egyetem dolgozói­nak szivében is. Hetányi Géza Kossuth-díjas akadé­mikus, az I, Sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója lép a mikrofón elé. Javasolja, hogy a résztvevők Rusznyák Islván elvtársat, a Magyar Tudományos Akadémia Kossuth-díjas elnökét, az Elnöki Tanács 'agját is jelöljék képvise­lőnek. Elmondja, hogy Rusznyák István sokéig dolgozott Szegeden. 1934-től, 1944-ig a Belgyógyászati Klinika igazgatója volt, azután a Budapesti l-es számú Belgyógyá­szati Klinika vezeteje lett. Nagy érdemeket szerzett a magyar-sasov jet barátság ápolása terén. Hűsé­ge nagy pártunkhoz, népi demo­kráciánkhoz, követendő pélija orvosaink számára. Hetényi Géza javaslatát lelkes taps fogadja. A gyűlés résztvevői egyemberként, kézfa'tartásftal sza. váznak Rusznyák Islváu Jelölése mellett. Ezután Barőti Dezső elvtárs kép. viselőjelöFnek Karácsonyi Bála elvtársat, « Történeti fn'ézet docensét, Kos­suth-díjas tudósunkat Javasolja. Is­merteti Karácsonyi Béta, életrajzát. Elmondja, hogy tanulmányait Buda­pesten végezte. Középiskolai tanár) oklevelet 1942-ben szerzett. Alláft. hoz azonban nem jutott s vaseszter­gályos szakmát tanult. A felszaba­dulás után egy ideig középiskolai tanárként működött, majd a buda­pesti Pedagógiai Főiskolán adót' elö. 1950-ben a Szegedi Egyetemre került. A javaslatra lelkes taps a válasz: Karácsonyi Béla elvtársat az egye tem) dolgozók képviselőjelöltjüknek el fogadj ák. Szőkefalvi Nagy Béte kétszeres Kossuth.díjiais a május 17-j válasz­tások 'iszteletére, az egyetemi okta­tószemélyzet orosz nyelvi tanulásá­nak eredményesebbé tétele érdelei, ben, a Bólyai.Intézet nevében ver. senyre hívja a többi intézetet. A versenyfelhívást cllfogadják. Snalai Éva. a 11-es számú Sebéwzett Kli­nika főműtőanője, a választások tiszteletére munkafelajánlást tesz: vállalja száz méter géz feldolgozd, -iát. Garas Kálmán Rákosi ösztöt). díjas főiskolai ha Igató ígéretei tesz, hogy május 17 tiszteletére csoport, jának öt leggyengébb tanulóját a marxizmus-leninizmus vizsgáira elő­készíti. Czoniczer Gábor egyetemi anár, a II. s». Belgyógyászati Kli­nika igazgatója arról beszél, meny. nyi mindent köszönhet intézető ha­talmas ötéves tervünknek. Elmond. ju, hogy maga az intézet (| tervünk szülöt'e. A következő ötéves tervben megépül az egyetem B épülete az Idegklinika, az Anatómiai Intézet. Karácsony) Béla elvtárs jelentke­zik hozzászólásra. Forró taps köz­ben lép a mikrofon elé. —- Nehéz ez embernek ilyenkor szavakat találni arm — mondja —, hogy valamennyire is kifejezze, mit érez, milyen felelősségteljes szám­adásra készteti önmagával szemben s ugyanakkor mennyire ösztönzi, lelkesíti, felemeli az elv'ánsai, dol­gozótársat által előlegezett bizalom. — Nyolo esztendő óta sokszor úgy érzem, mintha mese,világban jár­nék, ahol nemcsak az a bizonyos három kimondott kívánság teljesül, egészen magától értefő módon, de olyan dolgok is bekövetkeznek, nme. lyeket az ember még képzeletében Mm fogalmazott meg vailáraváMsulc előtt. Népi demokráciánk megbe­csülte szerény munkámat A „Ki. váló munkáért" kitüntetés, a Kos­«uth-dij, amelyet aokszáz társam mai együtt kaptam, bizonyítják, hogy soha az értelmiségnek olyan mogbeceülés nem jutott osztályré­szül, mint ma. És ehhez még a mai nap, amikor az elvtársak engem, aki az elmúlt rendszerben még a sa­ját sorsomnak sem voltam ura, je­lölnek egy olyan testületbe, amely az egész ország sorsának egyik irá­nyítója: az országgyűlésbe. — Megköszönöm az elvtársak hi. "almát • igyekszem azt megszolgál­ni. Szeged dolgozói itt a déli hatá­ron, Tito-Jugoezláviája tóözomszód­ságában, őrhelynek tartják városu­kat- Az a feladatunk, hogy ejmek megfelelően dolgozzunk, hogy azzal i» méltók legyünk Rákosi elvtára pártunk és dolgozó népünk bizal.' mára. Karáowiyi Béla hoeaászdiása után a gyűlés résztvevői táviratot küldeDek Rákost Mátyás elvtárs­nak. A népfront programmja minden becsületes, basáját sserető ember programmja Lj termelési sikerekkel szavaznak dolgozóink minden nap A jelölégyúJás ee hsmgjaiva] ér véget. Internacionálé Bolgár jegyzék Olaszországhoz SzófU (MTI). A szófiai olasz követség 1952 július 7-i jegyzéké­vel kormánya nevében hivatalosan meghívta a Bolgár Népköztársaság kormányát, hogy vegyen részt a milánói XXXI. nemzetközi árumln­taváaáron, amelyet 1953 április 12. i29 között tartanak Milánóban. A bolgár kormány elfogadta a meghí­vást, amelyről az 1953. február 10-én kelt jegyzékben értesítette a szófiai olasz követséget. Mindjárt ezután a bolgár kereskedelmi ka­mara hozzálátott a Bolgár Népköz­társaság milánói vásári paVillonjá­nak építéséhez s e célból befekteté. Rékct eszközölt, kiállítási anyagot küldött el, amelynek ogy része az olasz határon vesztegel. A Bolgár Népköztársaság külügy, minisztériuma 1953. március 6-án kelt második jegyzékével megtette a szükséges lépeseket az olasz kö­vetségnél azoknak a személyeknek a beutazási vizuma érdekében, akik. nek részf kellene venniök a vásá­ron Az olasz követségnél a szóban forgó beutazási vízumok ügyében tett többszöri sürgetés után március 24-én arró! értesítették a bolgár külügyminisztériumot, hogy a be­utazási vízumokat engedélyezik. Má«nap azonban a vizumok helyett gadják a beutazási vizumok kiadá­sát. A vízumok megtagadásának indoklására azt a körülményt hoz­ták fel, hogy a bolgár nyomozó hatóságok egy olasz állampolgárt őrizetbe vettek. Az olasz követ a bolgár küHigy­mmisztériumban tett látogatása al­kalmával szégyenkezés és formasá­gok nélkül az olasiz kormány névé­ben kijei erotefcte, hogy a milánói árumintavásárra szóló beutazási vi_ zumokat csak azzal a feltétellel adu ják ki, ha a szóban forgó olasz állampolgárt s zab;, don bocsát ják. Mint a „Bolgár Távirati Iroda" közli, etoból az alkalomból a kül­ügymindszrérium a Bolgár Népköz­társaság kormánya megbízásából 1953 április 6-án a szófiai olasz követségnek jegyzéket nyújtott át Olaszország kormányához történő továbbítás végett. A jegyzékben a bolgár kormány tiltakozik az ilyen cselekmények ellen és hangsúlyozza: Az olasz kormány eljárása — amely arra irányul, hogy meghiúsítsa a bolgár kormány részvételének lehe­tőségét a milánói nemzetközi vásá­ron — ellenségek, teljesen önkényes és semmivel sem provokált cseleke, det Bulgáriával szemben, amelyért a külügyminisztérium újabb be jelen, teljes mértékben az olasz kormányt tést kapóit, amely szerint megta-1 terheli a felelősség. Békeértekezlet Londonban London (TASZSZ). A Londoni Béke tanács április lilén értekezletet hívott össze, hogy megviiassa, mi. képpen lehet a békemozgalom akti­vitását fokozni és méreteit növelni. Az értekezleten J. A. Sandy, a Londoni Béketanács elnöke elnökölt aki rámutatott arra, milyen nagy lehetőségei vannak ma a nemzetközi feszültség enyhítésének és a koreai háború befejezésének. Az Angliában élő malájföldi fia­talok 9s diákok Demokratikus Szö­vetségének képviselője követelte, hogy szüntessék meg a koreai, viet. námi és malájföldi háborút, a Kí­nai Népközlársaság elleni törvény­felen gazdasági blokádot és létesít­sendk széleskörű kereskedelmi kap­csolatokat minden országgal. Bemal professzor beszámolt a nemzeitközi békemozgalom sikerei­ről fes kiemelte, hogy ez a mozga­lom „eddi?, sohasem látott politikai erő". Az értekezlet részvevői London lakosságához felhívást intéztek, amelyben a többi között ez áll: „Értekezletünk azon a napon ült össze, amikor először értek el meg­egyezést Koreában. Ennek az érte­kezletnek a részvevői azt a meggyő. ződésüket fejezik ki, hogy jóaka­rattal gyors an megegyezést lehet "el­érni tárgyalások útján és el lehet érni azt, aimit a világ minden népe követel — a tűzszünelet Koreában." A felhívás befejezésül követeli a békeharc fokozását. Mindig figyelemmel olvasom az újságot, vasárnap azonban még nagyobb érdeklődéssel vettem ke­zembe, mikor szemembe ö lőttek az első oldal címbetűi: „A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásaOlvastam, valósággal szívtam magamba sorait. A sorok­ból elém tárult mindez, ami négy éve a Magyar Függetlenségi Nép front programmja volt és ma va­lóság. „Vállaltuk, hogy megsziintetjüle a munkanélküliséget, megszüntettük; Magyarországon a munkanélküliség örökre a múlté" — írj,a a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása. Sokat szenvedlek a múlt­ban az ipari munkások, soha nem tudtak, meiyik napon kerülnek az utcára, Akik dolgozhattak, ugyan, csak önmagukat sorvaisztotják, így volt ez Szegeden is. A múltban a szegedi vasöntödék­re hárult Szegednek és egész Dél­Magyarországnak öntvényekkel vailó ellátása. Fagler, Bárkányi, Deutsch és Richweiíteék kezében voltak ak­kor az öntödék, amelyek szép jöve delmet biz[osítottuk számukra, ök soha sem elégedtek meg az öntvé­nyeg magas áréból származó ha­szonnal. Tőkéjük gyarapítása érde. kében, mint a többi gazdagodni vá­gyó kapitalisták, a dolgozók kirab­lásán, nyomorbodöntésén keresztül emelték mindig magasabbra a jöve­delmüket. Minden emberi munka­körülménytől megfosztották a mun­kásokat. Szeged vasöntődéi a felszabadulás előtt a dolgozók nyomor'anyái vol­tok. Omladozó Halak, csorgó tetők, szűk, szellőzetlen, sötét odúk, gáz­zal, piszokkal fertőzött ólakhoz ha­sonló munkatermekben éltek a dol­gozók. A nehéz munkakörülmény' még nehezebbé tette a sok szidás, pofon, ami az úrtól kijárt, az ala­csony munkabér mellett. A felszabadulás minden területen változást hozott a szegedi öntő. dék számára. Kormányzatunk hatá. rozaIáképpen, a város különböző te­rületein tévő öntödék egyesültek, ötéves tervünk beruházásaként az egyesített öntődéket korszerű öntő­csarnokkal, önfődei gépekkel, szo­ciális és kultúrlétesítményekkel kell ellátni. Ez az épí'éc gyors ütemben hátad. Eddig már új öntőcsarnokot létesítettünk, két új olvasztókemen. cével. Elektromos felvonó. ősMvény­tisztí'6, csiszoló, szárítókemence te­szi könnyebbé az öntők munkáját. Ezenkivül fürdők, mosdók és öltö­zők ia rendelkezésükre élj a dol­gozóknak. 1952-ben már háromszor akkora lett a formázó terület a sze­gedi öntödékben, mint amekkora a mntt rendszerben volt. Az ö'évee terv végére a háború elő| tihez vl. szonyíjva, közel tízszeresére emel. kedik az az öntvénymennyiség, ame­lyet a korszerű öntőasarnok felépí­tésével Szegeden termelnék majd a dolgozók. A munkások létszáma az öntödékben a felszabadulás előttinek nyolcszorosária emelkedett. A vasöntöde dolgozói különbséget tudnak tenni a Horthy-rendszer és a nép] demokráciánk munka svéd - '1­me között. Megértették annak a je­lentőségét. hogy mif jelent népi de. mokráciáukban a dolgozók részére biztosított segítség. Ennek szellemé­ben dolgoztak az elmu't negyedév­ben te, nmikoi tervünket jóval a ha. táridő előtt, március 21-re befejez­tük. A felszabadulási hét erednié. nyeit lovább fokozva, ma is ebben hívását s a második negyedév) ter a szellemben dolgoznak éa április első tíz napjában tervünket ismét • últeljesíjetiük, átlag 104 százalé­kos tervteljesltésjel dolgoztunk, dolgozóink munkájukon keresztül tesznek tanúbizonyságot pártunk és kormányzatunkba vetelt hitükről. Az országgyűlési választás: nép­szavazás az ötéves terv sikeres tó fejezése mellett! A Szegedi Vasön­töde dolgozói magukévá teszik a Magyar Függetlenségi Népfr0n* fel­vet 2 százalékkal túlteljesítik ama. jus 17-i választások tiszteletére. Űj termelési eikerelckej szavaznak dol­gozóink minden nap, szavaznak majd május 17én u Magyar Füg. get enségi Népfron: jelöltjeire, bi­zonyítva azt, hogy egyemberként kö­vetik a Magyar Dolgozók Pártját, népünk bölcs Vezérét, Rákosi Má. lyást. Mészáros István, Szegedi Vasöntöde igazgatója. Azokra bízzuk az ország vezetését, akik tetekkeí bizonyították, hogy szavukra építeni lehet Országgyűlési választásra készül az egész ország, készül, hogy má­jus 17-én kifejezésre juttassa há­láját és megelégedését mindazok­nak, akiknek köszönhetjük sikercin. ket,' akik vezetésével elérhettük, hogy: „Magyarország a hárommil­liós koldus, a népnyomor, a gaz­dasági és kultúrálks elmaradottság országából élenjáró országgá lett, amelynek gazdája a szocializmust építő dolgozó nóp." Ahogy azt a Magyar Függetlenségi Népfront vá­lasztási felhívása mondja. A szava­zással valamennyien kinyilvánítjuk, hogy mi békében akarunk élni és azon as úton akarunk haladni, amelyen az elmutit években is sok sikerrel haladtunk. Számok és tények sokasága be­szél arról, mi mindéin történt az elmúlt négy esztendő, a legutolsó országgyűlési választás éta. Meg­valósult mindaz, amit a magyar népnek adott szavában a Magyar Függetlenségi Népfront vállalt. Mö itt Szegeden látjuk, hogy nemcsak ipari vonalon, hanem kulturális és oktatás vonalán is hatalmas, amit az elmúlt négy esztendő alatt elér­tünk. A Szegedi Pedagógiai Főis­kola csak egy csepp a tengerben, ahol én tanár vagyok. Sokat fejlő­dött, mind a dolgozók számában és javadalmazásában, mind terüle­tében és felszerelésében, nem is szólva a hallgatóság létszámának és ösztöndíj ellátásának fejlődésé­ről. Nem tekintek messzire vissza, főiskolánk életébe, csak két évre. Például, iskolánk dolgozóinak ja. vadaimazására fordított összeg 1950 óta négyszeresére emelkedett 1952-ig. Ebben az évben pedig már a nyolcszorosát is meghaladja eie 1950. évi összegnek. Az iskola in­gatlanának fenntartására fordflott pénz is állandóan emelkedett. Az erre a célra kiutalt összeg 1950 óta háromszorosára emelkedett. Ugyanezt láthatjuk a szertári és könyvtári fölszerelésekre fordítoft összegnél is, beszédes bizonyíté­kául annak, hogy a szocializmust épílö Magyarország nemcsak ipa­rilag és gazdaságilag, hanem kul­turális vonalon is hatalmas lép. lekkel halad előre. Tudjuk, kiknek köszönhetjük mindazt, amit elértünk. Tudjuk, kik vezetnek bennünket és május 17-én, a választáson azokra bízzuk ismét az ország vezetését, akik teltelíkel bizonyították, hogy sza­vukra építeni lehet. Dr. Kövesdi Pál főiskolai tanár Szavazatommal, jobb munkával erősítem mindannyiónk kincsét t a békét Nem m 'lik el nap, hogy a mun­káim befejezése után kezeimbe ne vegyem az újságot, Igy cselekedtem vasárnap is 'és elolvastam a Szabad Népben a Függetlenségi Népfront felhívását. Minden sorát átolvastam és utána hosszan elgondolkoztam. Egy hónap választ el bennünket a szavazástól. Május 17-én újra meg. választjuk képviselőinket, akik ne­vünkben, helyettünk intézik majd sorsunkat, s a párt irányításával formáljuk széppé életünket, hazán­Irat A felszabadulás óta nagyon sokat kaptam a párttól és népi de­mokráciánktól. A múltban két ele­mit járhattam, mert az iskola he­lyett dolgoznom kellelt. Férjeim ku­bikus volt, akinek keresete sokszor a napi kenyeret sem biztosította. Nagyon nyomorúságos volt az éle­tünk. Most pedig gyönyörű laká­sunk' van a Faragó-u'leai bérház­ban. Rádiót vettem és szép ruháim vannak. Népi demokráciánk bizto­sítja számomra is a tovább tanulást, most pótolom aZt, amit a mull megtagadott tőlem. Megvalósult a férfiak és nők egyenjogúsága — írja a Magyar Függetlenségi Nép­front választási felhívása. Ezt a magam és minden asszonytársam életén tapasztalom. Alkotmányunk biztosítja számomra is az egyenjo­gúságot és végtelenül boldog va­gyok, hogy én is szavazhatok majd­Nyolcan voltunk testvérek, s a múltban enmek ellenére sem volt szavazati joguk a szüleimnek. Nekik ia a nyomor és a nélkülözés jutott osrtályrészül, de ahhoz nem volt joguk, hogy az ország ügyeibe be­leszóljanak. Pártunk és népi demokratikus kormányzatunk biztosítja minden becsületes dolgozó számára azt, hogy beleszóljon az ország Irányí­tásába, saját magia formálja a sor­sát és szavazatával erősítse, bizto­sítsa azt, ami minden ember szá­mára a legdrágább kincs, a békét. Reánk dolgozókra hatalmas szép és nemes feladatok várnak az elkö­vetkezendő időkben. Ezeket a fel­adatokat, célokat megvalósítani, győzelemre vinni csak békében le­het. Ezt a feltételt pedig úgy bizto­sítom számomra, hogy a Népfront, rn adott szavazatommal és a terme­lőcsoportba,,, végzett, még jobb mun­kámmal ereid tőm ezt az országot. Elősegítem, hogy mindaz megvaló­suljon. amiről szó van a választási felhívásban ÖRDÖGH C. ISTVÁNNÉ a Táncsics tsz tagja az Szerdán összeül OKP Országos Tanácsa Az Otasz Kommunista Párt tit­kársága közölte, hogy a párt orszá. gos tanácsa április 15-én, 16-án és 17-én ülés) tart. Az ülés egyetlen napirendi pontja: „A kommunisták választási programmja", a napi. randi pont előadója: Palmiro Tog­liatti A Kanadai Nőszövetség nyilatkozata Ottawa (TASZSZ). A Kanadai Nőszövetség nyilatkozatot tett közzé, amelyben rámutat, hogy az amerikai kormány megszegi az ENSZ-szei kötött megegyezéseit. Ez a tény a többi között abban jutott kifejezésre, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya megtagadta a beuta. zási engedélyt Luckock asszonytól a Nemzetközi Demokratikus Nőszö vétség ENSZ-beli képviselőjétől. A Kanadai Nőszövetség tiltakozó- I sát fejezi ki az Egyesült Államok , kormányának ezen tettei ellen. A Roseaberg-házaspár megmentéséért A „l'Humanité" hírt ad arról, hogy az Egyesült Államok nyugati vidékén széleskörű propaganda­hadjárat bontakozott ki a Rosen­berg-házaspár megmentésére. Loa Angeles CIO szakszervezeti székházában 'éjjel-nappal Ugyeletet tart a Roseniberg-házaspár megmen­tésére alakulj bizottság. A bizott­sághoz szüntelenül érkeznek távira­tok, tiltakozó ívek. A küzdelemből mind jobban kive­szik részüket az asszonyok. Űj kez­deményezések születtek. 7000 asz­szony elhatározta, hogy 5 levelet küld, amely a címzettet felszólítja további 5 levél elküldésére. A leve. ]ekbe,n felszólítják a címzettet, hogy foglaljon állást a Rosenberg-házas­pár ügye mellett. Az eredmény nem maradt el San Francisco vidékén egy hét alatt 160 védelmi bizottság alakult a békeharcos házaspár vé­delmére- (MTI) „Nem kegyelmet kérünk, hanem igazságot követelünk" — mondotta nz utolsó tzó togari Jomn Kumnttu ban. Ezt a megkülönbözteiést nem London. A londoni „Daily Wor­ker" írja: A napokban mondotta ki bűnösnek Jomo Kenyutiát, a „Ke­nyai Afrikai Utiió" vezeilöjét és 5 társát az angol gyarmatosítók osz­tálybírósága. A „vádlottakat" egyen­kint 7 évi kényszermunkára ítélték. Kcnyatta az utolsó szó Jogán a kö­vetkezőket mondotta: „A magunk részéről nem fogad­juk el a bíróság megállapításait." „Tiltakozunk é? nem szűnünk me* tiltakozni az e'len, hogy népünk a faji inegkülönbözietéK miatt nem vehet részt hazánk kormányzá'á­fogadhatjuk el, akár börtönbe vet­nek bennünket, akár nem-" „Követeltük és a Jövőben sem szűnünk meg követelni az afrikai nép jogait Az afrikaiak is emberi lények, joguk van ugyanolyan kö­rülmények között élni, minit a többi népnek" — mondotta még Kenyaita, majd így fejezte be a bírósághoz intézett szavait: „Nem kegyelmei kérünk, hanem igazságot követelünk orvosolják ii>oknt az igazságtalanságokat, amelyeket az afrikaiaknak el kell viselniük." (MT.I)

Next

/
Oldalképek
Tartalom