Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

VASÁRNAP, 1953. ÁPRILIS 12. A nevelői munka megbecsülése a nép országában Ami.ior néhány nappal ez-! napi munka lelkiismeretes elvég-; szocializmus építéséért vívolí nagy elöl' bensőséges érzéssel ünnepel- őséért dolgozó népünk megbecsü- csatában. , lük hazánk felszabadításának nyol-M6*6'- jutalmát kiérdemelték. Ma] M & összeiön­*adik évfordulóját, számot vetel- 'nyugodtan elmondhatjuk, hogy' ,,a' aprills u én °sszeJon ' napról-napra nö ezeknek a kar­P., számot tank azokkal az eredményekkel, •azzal a hatalmas fejlődéssel, mo lyel elértünk 1945. óta. így meg jobban megvilágosodott előttünk — nevelók elölt is — u múlt si­vársága s előrevetette fényét ra­.gycgó jövőnk. Felelevenedett plöt­„tank a mult nevelőjének élete, •munkája, Milyen volt a pedagc. gus sors a mult rendszerben'.' A „nemzet napszámosa", a tár­sa dalcnrbtn helyét kereső nevelő élete küzdelmes. reménytelen volt. Állandóan zaklatták a megélhe'é* sötet gondjai, AUásl is sokszor csak hosszú évek irigyenmunkája után kopcSt. várva, mikor dől ki n sorból egy idős kartárs, akinek a helyét elfoglalhatja. Szakmailag nem fejlődhetett, mert szakköny­vek. tanfolyamok. ankétok hiá­nyában önmagára volt hagya'va. Teljesen kl volt szolgáltatva a pap, az iskolaszék és a ..kegyúr" kénye-kedvének. Nem ismerhette meg a moilern pedagógiát sem. Kü­lönösen falun és tanyán el voti szakítva a kultúrától és sok olyan kartárs működött, aki éveken ke­resztül színházban, moziban, könyv­tárban nem volt. Sem az állani, sem. az egyház nem fordított gor.. 'dot a szakszerű oktatásra, hiszen Tél juk nem a nép felemelése, fel­világosítása, hanem elbutt'ása volt. •A mult állama nem becsülte meg a nevelöt Szintéi ismeretlen volt a kitüntetésben, jutalomban ré­szesült nevelő. Nem vehetett részt az ország vezetésében. Ebbe a gondokkal terhelt, re­ménytelen éleibe hozott számunk­ra biztató jövőt a felszabadulás. Pártunk progrnmmja. megmutatta a fejlődés útja' n nevelői munka területén is. Á'lamunk' gondosko­dása bizloetiotta számunkra a fej­lődés anyagi feltételeit. A párt javaslatára fizetésünket többször réndezlék. A legutóbbi iizc'ésrendezés során a szellemi dolgozók egyik legmagasabb ka­tegóriájába nyertünk besorolást. Amíg a múltban szakmailag ma. gunkru hagyva, módszertani se­gítség nélkül dolgoztunk, ma a nép állarrm a segítség legkülön­bözőbb formáin keresztül igyek­szik lehetővé tenni az eredmé­nyesebb oktató-nevcló munkát. Csaknem valamennyien bekap­csolódtunk « közoktatási minisz­térium szakmai és ideológiui ok. tatásába. A negyedévenként meg­rendezett továbbképzési napokon a termékeny vllák folynak, tapasz­talatcserék, új módszerek szület­nek. A kormányunktól kapott módszertani tüzelek, útmutatók, leveleik, iránytanmenetek, melyek legkiválóbb nevelőink tapasztala, ttiit. eljárásait, a szocialista ok­tatómunka elveit tartalmazzák, nagy segítséget jelenteinek mun­kánkban. Amíg a mtittban a szakszerű to­vábbképzéstől el voltunk zárva, ma minden nevelő számára nyitva áll az út oz egyetem, a főiskola felé. Régen nehéz volt elképzel. ni, hogy egy tanító a mindennapi munkája mellett polgári vagy kö­zépiskolai tapári oklevelet szerez­zen. Ma már államunk komoly anyagi támogatással ezt is lehe'ővé 'eszi. Évről-évre nő azoknak a száma, akik élve n továbbtanulás lehetőségével, ialun, tanyán, várc. son cgyuránt — tanári oklevele' szereznek s a vizsgákon kitűnő felkészültségről adnak tanúbizony­ságot. Gyökeres változást hozott számunkra ö'éves tervünk az ok­tatási intézmények fejlesztése te­kintetében is. Szeged Vörös Ta­nácsa ebben a: évben példátil 22 millió forintot költ az oktatási in­tézményekre. Uj óvőda létesül a Juhász Gyula-utcában, valameny­nyi iskolát, óvódát kitataroznak. 1945 óla szinte rá sem lehet 1£. merni a régi iskolákra- 6 úi tante­ummel bóvütt a Dózsa általános iskola, új i >1k oleép ü 1 c I résszel az újszegedi általános iskola. A Föld­mivc.-utcai általános Iskolában ú| hivatalsegéd-'akú.3 épült és több tantermet bővítettek. Két új kollégium létesült. Ma már 7 ál­talános iskolában van napközi­otthon. Ugyanez a helyzet a kö­zépiskolák terén is. Iskoláink, óvó­dáink rupról-napra bővülnek, szé­pülnek. Ilyen körülmények között sokkol könnyebb, eredményesebb a nevelői munka A dolgozók állams soha nem ta­pasztalt megbecsülésben részesíti a nevelöket. Büszkék vagyunk á Kossuth-díjas Toldi István, a ki­váló tanár Soós Paula, Döme Mi­hály kar'ársnkra, de büszkék va­gyunk mindazokra, a „hétieözna. ook hőseiről" is, akik a pedagógiai táránknak a száma. Megbecsülé­sünk jele az is. hogy több elvtár­sunk tagja a meigyei és a városi tanácsnak. örömmel láthatjuk, hogy megvan a helyünk a becsüle­tes do'gozók sorában. Senki fámára nem lehet vitás, hegy mostani boldog életünké1, nyugodt munkánkat pár'unk ered­ményes harcának, dolgozó né­künk határtalan munkatendületé­nek köszönhetjük. Ennek felis­merése állította nevelőinket a nép ügyének szolgálatába. Megváltó­tól! életünk muict'.a meg a helyes utat és azt, hogy hol a helyünk a nek Szeged nevelői, hogy a pedu. gógus nap keretében megvitas­rók azokat a prob'émákat, ame­lyek a tanítási óra eredményessé lé'clét elősegítik. Fz a pedagógus nap is tükrözze nevelőink elhatá­rozását, munkalendüte'ét. de hűen wutas«a meg a nvegváltezott neve­lői munka eredményeit és hiá­nyosságait is. Erősítse valameny­nyi nevelő azon elhatározását, hogy egyemberkénl állnak a pár1, á Népfront, Rákosi elv'árs zászla­ja mögé a május 17-i választáso­kon. Harma'h István az újszeged! általános iskola igazgatója Egy nagy orosz művész; FJODOR SALJAPiN U rlátu 15. évforduló/nra Ma 15 é c lia't meg Fjodor Sa-L japin, a világhírű orosz énekes, aki esödá'atas hangjával, művészi rneg­jelenftökészségévei az egész vilá­gon megismertette luitalmas népé­nek erejét, tehetségét, gazdag é.z.e. lem világát, zeneművészetének ki­apadhatatlan bőségét. 18715 február 1-én születelt Ka­zánban. Raljapir. a népből jött, ős/., tönös népi tehetsége vándorló szín­jársuiaioK, kisvárosi színkörök pó­diumain lioptakozoti ki. Elpazör egy ki« vándorló társulatba veszik fe', de nem hangjáért, ban ím roppant tc»ti erejéért udvarosnak, ralnf ila­kat cipelni, plakátokat ragasztani. — Kevesen vagyunk, felléphetnél valami mutatvánnyal — .mondja egyszer neki az igeEgató — s egy c-ta a kisváros közönsége és a szín. tái'sulal csodájára a szín-vadon szí­vet-lelket megrázó énekbe kezd. If­i ne retten <lal volt ez, halkan Indult, mintha nagyon messziről jönne <•: ahogy közeledett, úgy hódíjolt meg minden embert a volgai hajóvonla, tók dala: Eje vrhnyem ... A kis társulat TifUszben, a vá­ros halárában vert sátrat, bent a városban Uszaiov, a híres színigaz­gr.ló és én«k;enár társulata játszott. Egy este Uszatov Saljapin hírére kimegy « városszélre s nyomban magával Ciszi. Rendszeresen tanít­ja, majd fel éptoti a tifliszi Operá. ban. De sokáig itt sincs nyugta. 1894-ben a pétervári nyári színkör­ben jelentkezik s a Néva partján Is felzúg a volgai rabszolgák félel­metes éneke. A színház hetekig-zsú. folt, a Volga énekesét mindenki hullani akarja. A f"!adatain ala't o'lbon van hazájában. A po'gárháború legnehe. zebb idejében is csiéről-cstére éne­kel. A színházat nem tudják fűteni, a közönség pokrócba burkolva hall­gatja, de az előadások szünet ében tapsorkán hívja a függöny elé és Suljapin a Csajkovszkij, Gounod és Musszorgszkij operák szünetében orsz népdalokét énekel. A fe szabó, dult orsz nép rajongó szeret ejtal ünnepli. Saljapin a szovjet kor­mánytól a legnagyobb kitüntetést kapja, a „n'p énekese" címet. Ma.iü ismét útra kel, bejárja az egész vi­lágot, több zör jár Budapesten is. Sa'japin korának legkiválóbb éne. kese volj. Hatalmas, érces, de amal. leti meteg, kifejező hangja a leg­nehezebb énektoihnücai fe',adatokat is könnyed természetességgel oldotta mag. toúvé.sete gyökereben népi jel egű, amilyben az orosz nép elő­adóművészi és színészi erényei a legmagasabb fokon találkoznak ősz. oze. Előadóművészét; az alkotással határos. Operai szerepeif szinte újjáteremti egyéni elképzeléseivel. Mint a szobrász:, úgy mintázza meg a'akjait és állítja a színpadra ele. von realizmussal. Leghatalmasabb alakítása Mussporgsakij Borisz Go­dunovja, amelyben megrázó erővel jelenítette meg a kétségekkel, véres látomásokkal gyötrődő cárt. Sa'japin népéhez mindvégig bű maradt s mindvégig legbüszkébb arra a címre volt, amelyet a sz>v­jet kormánytól kapott- Hangját megőrzik legszebb számairól készült brmglemezfelvél lek. Példamulató művészete lóvább hat és ma is gyö­nyörködteti művészetének lelkes csodáiéit szerte a világén. r'r'"-• yím* NEMZETKŐZI SZEMLE A hókonv llatkozatok lialása A koreni-kinai javaslatok s Molotovnak, a Szovjetunió külügy­miniszterének c javaslatokat támo­gató nyilatkozata, az egyetemes béke megszilárdulásának újabb re­ményével töl lőtték el minden becsü­letes ember szivét. Mikor c javas­latok híre ismeretessé vált a Ko­reában harcoló amerikai katonák között, örömük határtalan volt. A koreai arcvonalon — vallotta be a:: International News Service nevű amerikai hírügynökség — „minden ember az élet ajándékának tekin­tette a rövid kommunista kiizic­mányl''. I)e nemcsak a Koreában harcoló amerikai katonákra 'ettek ezek a javaslatok és nyilatkozat óriási ha tásf é9 cáfolhatatlan élcsséggil blzonyí­tolták be újra a Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársaság és a Koreát Népi Demokratikus Köztársaság bé. kcpoütlkáját. „Minden békekezde­ményezés Moszkvából és Pekingből jön" — tzögezJe le a „National He. ralö", a kormányon lévő Indiai Kongresszus Párt lapja. Mindez oly helyzetet teremtett és a békepolitika olyan további crőgyarapodását ered. ményezte, ami a háborúra törő im­perialista köröket teljesen sarokba szorította és az első pillanatban sziitte megbénította. Pannilndzson­ban már megkezdődtek a tárgyalá­sok és e tárgyalásokon lényegében létrejött a megegyezés a beteg és Az egész világ előtt fényesen sebesült hadifoglyok kicserélésére. -Ilóko]pánik" a monopolistákiiál Hatalmas győzelme ez a Szovjet- év legnagyobb részvényárfolyam­unió vezette béketábornak Hely te- zuhanása következeti be. „Az egész , , , , . . . pal.tll.a é3 az egész Atlanti steate­cn lenne azonban, ha az, hinnénk p _ a £rizsi bllrzsoá Le hogy a habe.ru erdekeltje., a maxi- j * _J a ,^jegháhorúra, !lit ugyan nem magára a háborúra volt . .. beállítva. A meglepödöt, szakértők tercn keűzak a megegyezésre Am.t , . j: . ... " r i . " „ , , es diplomaták most azt kerdezgetik. ugyanis az ezvnzeru amerikai ka- .. * , , , ., , -, .-. 'i-t lona élet aiándékának" tekint nzivaH°" ml ,FSz ,crv< lkboL Lgy " "cle ajanueKanaK zcKini, az á , kockán forog az európai " Mterikai kormányt .rany.tó tervf ,s A politikai bi­zonytalanságuak megfelelő nyugta­mális profit lovagjai most már fel­adták gyttkou terveiket és minden az amerikai kormányt nagymonopóliumok számára tasztrófa". Ismeretes, hogy „ka Csau r r' / J r tt.T ,1. í 'anaág tapasztalható gazdasági sí­En--aj és Molotov nyllatkoMtanek f \ « kérdés, vájjon Inr/re valosagov „bekepanlk' tort , ki a nyugati tőzsdéken éo a new- tni lesz a gazdasági hatasa egy eset­yorki tőzsdén például az utolsó két lege3 enyhülésnek?" 4s!riiauer az Kgvt'áiill ÁlIatnoMian A háború haszonlesőit rettegés fogta el a békcjavaslatok sikere láttán, félelemmel töltötte el őket ac a hatalmas visszhang, amelyet a javaslatok az egész világon kivál­tottak, Ml tesz velük? Mi lesz az agresszív háború klrobbantására, a grzdasági élet militarizálására épí­tett terveikkel? És ezekben a na­pokban érkezett meg az Egyesült Államokba hivatalos látogatási a Adenauer, Nyugat-Németország re. vanslszfa és monopolista elemeinek kancellárja. Adenauert pontosan ugyanazok a gondok nyugtalanít­ja.:, mint amerikai gazdáit. E kö­zös félelem miatt fogadták az ame­rikai vezetők oly szívélyesen nyu­gnteurópa-i háborús politikájuk leg­hűségesebb csatlósát és legfőbb tá­maszát. A nyugati sajtó nem Is ti,, kolja, hogy Adenaacr útjának fö célja a nemzetközi feszültség meg­szüntetését szolgáló esetleges négy­hatalmi tárgyalások létrejöttének meghiúsítása. Mint a különböző hír­szolgálati irodák jelentésűiből és a la­pok cikkeiből kiderül; Adenauer fel. kérte az Egyesü't Államok vezető politikai tényezőit, hegy legalább is -i li'borús szerződések valamennyi fél á't-1 történő v-'g'ci»"s rn'lf kó­Ünneplőbe ölfözöH a szegedi népfront-bizoHság helyisége SZERTE az országban dolgozóink niindonü;, a május 17-i vátaszlások­iu készülnek. Ezen a na. pon lesznek hitet békénk, megváltozott új életünk melleit, mert tudják, hogy a válaszjási harc a béke csatája. Új helyiségeket kap­tak a függetlenségi nép. frontbizott.ságok tagjai, ahol naponként ügy e't tt tartanék. Meglepően ked­ves, otthonos kép tárul a belépő elé a szegedi nép­frontbizottság helyisé­gében, Vörösmi i ty.ulca 7, scám alatt. Végig a gyönyörűen berendezel' kultúrteremben apró asz. tálkák sorakoznak egy­más ra2|lelt. Az asztalo­kon színes terítők, raj­tuk üdén virító élénk cse. repes primulák, napi'a­pok, színes, képes folyó­iratok. Az ablakokon min­tás, fodros függöny, a falai: on híres szovjet művészek képűi, a béke jelszavat, piros zászlók. Szemben az ajtóval a béke kék színével bevon i színpad, ahol középen pi­ros drapériákon Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak, nagy tanítóink fényképei mosolyognak a választás, ra készü'ő dolgozókra. AZ EGYIK ASZTA­LON hatalmas, pircs al­bum vonja magára az érdeklődést. Az album nagy segítséget nyújt a választás előkészületei­ben résztvevőknek nép­nevelő munkájukhoz. Ké­pekben, szemléltetően mu­tatja be a multat éo inal megváltozott életünket. Becmutalja a mut ha­gyatékait: a düledező szalma- és nádt tős apró viskókat, a kapitalizmus nyomorát, a sovány, éhes, rongyos kisgyereke­ket. Láthatjuk felszaba­dult hazánk legszebb üdülőit, ahol dolgozóink a jól végzstt munka után pihenhetnek. A mai gyér. mekek ragyogó jövőjét, napközi othonokat, ben. no egészséges, tiszta, mo. solygós arcú gyerniekser reggel. A Szegedi Egye­temet, mint a béke ópü­telét, ahol roksiáz Halai válik szocialista hazánk új értelmiségévé. Az egyik képen gaz 19-ll-lK>n felrobbantott szegedi köz: úti híd roncsai lájsza. nak, majd a póthíd és a következőn a Tisza vi­zet büszkén átszelő gyö. nvörü Rákosi Mátyás híd. Sok-sok hasonló nép­nevelő érvet ad a hatal­mas album a szegedi nép­nevelőknek . választási munkájuk megkönnyí'c. sőre, Ezenkivü' grafiku­ran ábrázolt képek mu. tolják be Szeged dolgo­zóinak életszínvonaluk emeikedéaít, összehason­lítva a kapitalizmus utolsó I take.c vcvel, 1088-al. Például 250 szá­zalékkal emelkedett az ipari áramfogyasztás, 1599 százalékkal a gáz­fogyasztás, 1500 százalék, kai a bölcsődék száma. Hatalmas emelkedés Iái szik az egészségvédelem területin. Szegetlen a szűrővizsgálatok szám i a tüdőgondozó intézetek: bon 1938-hoz viszonyítva 3 270 százalékkal címei, kede't. Ugyanilyen emel­kedés van a kulturális fejlődésben is. Amíg 1938-tan csupán két könyvtára volt Szeged, nek. ma hét gazdagon berendezett könyvtár lát ja el a város dolgozóit a tagszebb magyar, szovjet és más haladó szel cmú írók műveivel. NAGY ÁLLVÁNYOK. RA felfüggesztett képek Szovjet Ukrajna életével ismertetnek meg. Képel; mutatják meg, hogy a negyedik ötéves terv évei ben befejeződött Szovjet Ukrajna iparának Ii;Iy. ráállítása és többszörös'­re emelkedett a könnyű ipari |errr.Ókek gyík t ira Látjuk a boldog szovjet gyermekeik ctetál ábíá roló képeket is. A szegedi népfrohtbl zo'.tság gyönyörűen be rendezeti helyisége szer. dán délután rövid ünnep, seggel nyílt meg, amikor Zombori János eívlárs lásáig ne egyezzenek bele négyha­talmi értekezlet összehívásába. A nagyhatalma^ megegyezése és a né. inct kérdés békés megoldása ugyan­ig — És ez húzódott meg a bonni kancellár érvelése mögött — ba­lomra döntené rendszerének alapját, az új világháború előkészítésének politikáját. „Adenauer ko,rmány és a mai Nyugat-Németország számára — írja minden köntörfalazás nélkül Walter Lippman, Ismeri amerikai burzsoá újságíró a New-York He­rald Trubinebtin — most az összné. mei béketárgyalások jelentenék a legnagyobb veszedelmet, Németor­szág egyesítése — folytatja Lipp­man — nemcsak az európai vé­delmi közösség, hanem a Nyugat­Németországra támaszkodó egész nyugateurő.ial diplomáciai rendszer mélyreható revízióját vonná maga után. Ez a rendszer Németország szétszakítottságára épül. És ha ez az c őfeltítel megváltoznék, az egész rend-rzerl újjal kellene helyet­tesítem." Ez tehát Adenauer washingtoni és newyorki tárgyalásainak központi problémája- Ennék megfelelően Adenauer javaslatokat tett a nyu­gatnémet hadsereg felállításának és a nyugatnémet hadiipar kiépítésé, uik meggyorsítására. A „La Tri­büné des Nalions" eímü francia pol. gárl hetilap megírja, hogy a bonni kancellár „egy katonai tervet vitt magával, amely nagy szerepet biz­tosít a Bonnban helyreállított ka­tonai klikknek". Más jelenlések pe­i'lí arról számolnak be, hogy Adenauer hosszas tárgyalásokat folytatott vezeift amerikai banká­rokkal a német had inaiban tör­ténő , e'őnyös" amerikai tőkebefek­tetőnk kérdéséről. Nem vitás tehát, hogy Aden­a ncpfror.tbizottság elnö­ke ntadla a helyioé-gej rend altatásénak. Azóta miniden délután négy órá­tól este fél kilencig tárj Ugyeletet a népfrontbi. zottság egy egy tagja, ezenkívül a (ömegszerve­zotek és n tanáos meybí. r.ottai. Időkőzönként iro. nutr és amerikai gazdáinak tárgya. Ja'mj előadásokat tarta­nak Szeged írói és rövid műsoros e: mke[ a külön, böző ku][úrbrlgádok. Szöged dolgozói bizo. nvára egyr; többen kére­tik fel a népfrontbizott­nág gyönyörű helyiséget, ahol fclvilágos'tíst kap. hiinaik választási proldé. itiá'khoz, rádiót hallgat­hatnak, olvashatnak. A KÖZSÉGI ÉS VÁ­ROSI népfrombizr.ttsá­gok tagjai mintát vehet­nek Szegedtő' helyiségeik '•crendozésénél. Mutassák mg képekbon, sze/njéltc­'5 rajzokon, prafikono­' on seiít városuk, köz. ógiik fe'lődésít a feL -abadulás éta. Díszi'sók fti a helyiségeket virú­'tokkal, zászlókkal, dra. -ériákkal, hogy ,iz való­én kifejezze; Csongrád oiagya do'gozói örömmel várják a május 17-1 vá­lasztások napját, amikor izenyságot tehetnek bc. ke akarat ukrói, pártunk, Rákosi elvtárs iránti sze­retetükről. ' Szabó Mária. lásai — háborús tárgyalások Az amerikai Imperialistáit és nyuga'­nénirt partnereik szövik itten ter­veiket a német nép és az egész vi­lág bákéie ellen. Ez a háborús ös/­szecsküvés egy olyan nemzetköti békeláborral talá'ja azonban magái szemben, amelyet a legutóbbi na­pok hatalmas győzelmei tovább erő­sítettek és amely béketábor milliók és milliók szivében gynjtntta fel a megegyezés, a megbékélés remé­nyét- A koreai-kínai békejavnsla­tek, a Szovjetunió újabb kékeié pésel valamennyi népnek új erőt kölc önöznek u békéért és a nem­zeti függetlenségért folytatott küz­delemben Az új szovjet békclépé­seknek ezt a hatását az Adenauer. rul tárgyaló amerlkri körök Is egy­re Inkább kénytelenek tapasztalni ,.Az igazi probléma nem az — írta a napokban a már korábban emlí­teti Walter Lippma,, —. hogyan ra. lifikátiassuk az egyezményeket, ha­nem az. hogyan tudjuk olyan for­mába öltöztetni őket. hogy n né­met és a francia nép elfogadja én tánog-ssn. Egy parlamentet ugyan­is rá lehet fcírnl csy ozerződós a é­íráűára, de egy nemictet nem le­hé| rábírni nrra, hogy akarata ette. nére támogassa azt.-'

Next

/
Oldalképek
Tartalom