Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

2 VASÁRNAP, 1953 ÁPRILIS lí. (Folytatás ax 1. oldalról.) HONFITÁRSAK! Az új országgyűlés feladata lesz a magyar népgazdaság 1955/59-es, második ötéves tervének törvénybe. Iktatása. A második ötéves tervvel fel akarjuk építeni hazánkban a szocialista társadalmat. A második ötéves tervben el kell érnünk, hogy acéltermelésünk éven. kint mintegy 3.5—4 millió tonnára, széntermelésünk mintegy 40—50 millió tonnára, villamoscnergln termelésünk mintegy 10—12 milliárd kllawaitóráru, kcnyérgnbonn-termc. lésünk mintegy 35—40 millió métermázsára emelkedjék. Folytatnunk kell a budapesti földalatti vasút építését, meg kell építenünk a nagy dunai vízierőművek Áz öntözött mezőgazdasági területet 650—700 000 katasztrális hold. ra kell felemelni. Nagy lépésekkel kell előbbre vinnünk a nehéz munkafolyamatok gé. pesjtését, elsősorban az építőiparban, a bányászatban, a mezőgazdaságban. Fel kell tárnunk hazánk érceit, féméit, a föld mélyében rejlő nyersanyagait és ásványi kincseit. Miskolcot, Debrecent, Győrt kor. szerű, szocialista nagyvárosokká keü újjáalakítanunk. Tatabányát, Várpalotát, Veszprémet, Szolnokot, Ozdot és más Ipari településeket knrszrrű, egészséges, szép kultúrközpontokká fejlesztjük. A második ötéves tervidőszak alatt mintegy 250.000 lakást fogunk épitenta' A második ötéves tervben végleg meg kell oldanunk közellátásunk kérdéseit. Nagy lépést kell tennünk előre a fogyasztási cikkek bősége felé. A dolgozók reálbérét legalább 50 százalékkal kell emelni. A dolgozók vásárlóerejének további nagyarányú növelése érdekében rá kell térnünk a fogyasztást és Ipari cikkek árleszállításának útjára. A rádió nagyarányú fejlesztése mellett megvalósítjuk országunkban a televíziót. Népünk műveltségének további eimelé'ére el kell érnünk, hogy a tanulóifjúság a falun legalább az általános .iskola nyolc osztályát, a városokban, az ipari központokban legalább a középisko'át kötelezően elvégezze. A második ötéves tervben messze magunk mögött kell hagynunk, nemcsak a fejlődés irama, hanem a fejenkénti fogyasztás szempontjából Is a fejteti tőkés országok egész sorát: Magyarországot a jómód, a virágzó kultúra földjévé kell tennünk! Aki helyesli a második ötéves De tudjuk, hogy a világban vannak reakciós erők. Imperialista hatalmak, amelyek félnek a békétől, háborút akarnak. Déli határainkon a jugoszláv kormány provokációt provokációra halmoz. Szítja az elpntéteket támadó államszövetséget szervez ellenünk. Ezért kell a béke védelmében ébernek és erősnek lennünk! A béke védelmébe,, erőt mrritfinj, n Szovjetunió vezette nagy béketábor szilárd egységéből- A népi demokratikus Magyarország inegingnthatatlanul szolidáris a hatalmas Szovjetunióval, a nagy Kínai Népköztársasággal, valamennyi népi demokratikus országgal, a szabadságáért kiizdő koreai, vietnámi néppel, a békeszerető emberek millióival szerte a világon. A Magyar Népköztársaság barátsága és szövetsége a Szovjetunióval. s a népi demokratikus or. srácokkal. úgy mint eddig, ezután U hazánk békéiének legbiztosabb záloga. terv nagyszerű távlatalt, a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire szavaiI MAGYAR DOLGOZÓK! Nagy épitőmunkánk zavartalan folytatásához békére van szükségünk. A Magyar Népközársaság, úgy mint edd'g, ezután Is szilárdan folytatja békepolitikáját. B' két akarunk, mert tudjuk, hogy a háború nyomort és könnyeket, vészt és romlást jelent. Nálunk nincsenek hadiipari monopóliumok, amelyek megszedik magukat emberek millióinak pusztulásán. Nálunk törvény tiltja cs bünteti a háborús uszítást. Mi nem félünk attól, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése a profitok csökkenéséhez gazdasági válsághoz vezet A béke védelmében építünk saját erünkre is. Hála országunk növekvő gazdasági erejének, hála népünk hazaszeretetének, van már erős néphadseregünk, amely éberen őrzi Magyarország területének sérthetetlenségét. Gondoskodni fogunk róla. hogy néphadseregünk, nmelv vér n tnagvnr nép véréhői, hús a húsából. felszerelésben, tudásban tovább erő. södiék. A Magyar Népköztársaság békében akar élni, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat akar fenntartani nemcsak a baráti és szövetséges országokkal, hanem minden országgal. Nem avatkozunk más államok belügyeibe, de megköveteljük, hogy a mi belügyeinkbe se avatkozzék senki. A Magyar Népköztársaságnak ma egyetlen állammal sincsenek olyan elintézetlen, vitás kér. désel, amelyek bárkivel ellenséges viszonyt indokolnának. A Magyar Népköztársaság őszintén ég fenntartás nélkül részt kíván venni a népek nemzetközi együttműködésében. Ezért ragaszkodik a békeszerződéslten foglalt jogos igényének teljesítéséhez az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvéte. léhez. HONFITÁRSAK! ELVTÁRSAK! A Mugyar Függetlenségi Népfront programmja: béke, munka. jólét, felemelkedés! A, / Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlésének politikai bizottságában az új világháború veszélyének elhárításáról, a béke és a népek közötti baráti együttműködés megszilárdításáról Kis nép vagyunk, de nagy tettek, kel tudunk hozzájárulni és járulunk ig hozzá saját hazánk hűséges szolgálata révén az emberi haladás ügyéhez. Legyünk méltók ahhoz a hírnévhez, amelyet haladó multunk nagy cselekedeteivel, 8 esztendős harcainkkal és munkánkkal, gazda, sági és kulturális teljesítményeinkkel, a nagyvilágban kivívtunk magunknak. Sorakozzunk egy emberként a Magyar Függetlenségi Népfront zászlaja alá 1 Kövessük egy emberként a Magyar Dolgozók Pártját, népünk bölcs vezérét, Rákosi Mátyást! Szavazzunk egy emberként a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire! Budapest. 1953. április 10, A MAGYAR FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA (MTI) A koreai-kínai fél nagyobb százalék arányában telepít haza beteg és sebesült hadifoglyokat, mint az amerikaiak Kcszon (l'j-Kina). Köszöni megfigyelők rámutatnak: nem l'o'.e I meg a lényeknek uz az amerikai allitús, hogy a koreai-kínai fél által hazatelepítendő beteg ós sebesült hadifoglyok számú — körül-, bolül t',00 fő — „hihetetlenül kicsiny". A kölcsönösen kicserélendő be!cg és sebesült hadifoglyok száma azt mutatja, hogy a koreai-kínai fel állal hazatelepítendő beteg ós sebesült hadifoglyok számának a koreai-kínai fél őrizetében ióvő összesen 1? ezer hadifogolyhoz viszonyított százalékaránya nagyobb, mint az amerikaink által hazaidé, pitendő 5800 hudifogolynak az őrizetükben Ióvő 132 ezer hadifogolyhoz viszonyított százalékaránya. A koreai-kínai fól részéről ez az arány öt százalékos, mlg az amerikaiak részéről 4.3 százalékos. A korcai-kinai fél állal hazatetelepflcndö beteg és sebesült hadi. New-York (TASZSZ). A J. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió kül. ügyminiszterének első helyettese, a Szovjetunió ENSZ-beli küldöttségének vezetője, a politikai bizottság április 9-i ülésén beszédet mondott. Visinszkij a lengyel küldöttség beterjeszteti javaslataival foglalkozott. Bevezetőben hangsúlyozta a lengyel javaslatok nagy jelentőségét, majd kifejtette: a Szovjetunió minden erőfeszítése a javaslatban fogta't kérdések mielőbbi rendezésére irányul, mert ezt parancsolóan írja elő a szovjet külpol'Uka egész irány, vonnia. A szovjet külpolitika alapja J, V. Sztílin nagyszerű meghatározása szerint — a béke eszméje, harc a békéért és a népek barátsáságáéit, a nemzetközi együttműködés megszilárdításáért és fej'észté, séért. Március 9-én, J. V. Sztálin temetésének napján a szovjet kprmány vezetői, G. M. Malenkov, L. P. Berija és V. M. Molotov, a szovjet kormány jelenlegi külpolitikájáról szólva kijelentették, hogy a szovjet külpo'itika továbbra is a béke fenntartására és megszilárdí. tására, cz új világháború elölzésziilefei és kirobbantása elleni harcra irányul. A. J. Visinszkij a továbbiakban a korcoi háború haladéktalan megszüntetésének fontosságát liangsú. lyozta. — Egyáltalán nem lehet kétséges — mondotta —, hogy a koreai háború keletkezése növelte az új viágháború veszélyéi. Kétségtelen az is. hogy a koreai háború megszüntetése feltétlenül csökkenti ezt a ve. szélyt. feltétlenül megkönnyíti több más fontos, mindeddig rendezetlen kérdés megoldását. E döntőfontosságú rendezetlen kérdések közül — e kérdések rendezése különös figye'imet követel meg — feltétlenül meg kell említenünk, a fegyverzet ós a fegyveres erők csökkentésének, az atomfegyver eltiltásának és e tilalom betartása feletti hatékony nemzetközi ellenőrzés megteremtésének kérdését. A szovjet küdöttség vezetője rámutatott, hogy a közgyűlés már 1946 decemberében hozo|t határozatában elismerte a fegyverzet éa fegyveres erők csökkentésének szük. ségcsségét — A Szovjetunió — emelte ki A. J. Vistoizkij elvtárs — ezen az ülésszakon is határozottan követeli a fegyverzet és a fegyveres crök csökkentését. A Szovjetunió küldöttségének az a véleménye, hogy az öl gagylialalom fegyveres erőinek egy év leforgása alatt egyharmadával való csökkentéséről szóló javaslat, amelyei most a lengyel küldöttség leijesztett elő, teljesen célravezető. A lengyel határozati (avaslat szerint, haladéktalan döntést kell hozni az atomfegyver és a többi tömegirtéfepyVtr feltétlen eltiltásának kérdésében. E kérdésben mindfczideig még komoly nézeteltérések vannak, mert az Egyesült Államok, AngUa és néhány más őket támogató áltain képviselői az úgynevezett Arheson-BaruchLilien'hal-tervek teszik az atomprobléma megoldására vonatkozó javaslatok alapjává. Ez a terv tarthatatlan. Ez a terv arra a feltételezésre épült, hogy az Egyesült Államoknak monopóliuma van az atomenergia területén. E terv elvesztette jelentőségéi, mint ahogv az Egyesült Államok tg elvesztette e téren monopóliumát. A Szovjetunió — amelytől mindenféle agresszív 'ervok és elgondolások távoláilapak — határozottan követeli az atombomba eltávolítását « fegyverzetből. I A 6zovjet küldöttség vezetője a továbbiakban hangsúlyozta. hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások a Szovjetunió kezdeményezésére indultak meg és Panmindzsónban majdnem teljesen megegyeztek, kivéve a hadifoglyok kicserélésének kérdését. A Szovjetunió most üdvözli a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság e kérdésben lett nemes kezdeményezését. A Szovjetunió lelkesen támogatja a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére, úgyszintén az egész hadifogoly kérdés rendezésére s következésképpen a koreai háború megszüntetésére és a fegyverszünet megkötésére vonatkozó egyezmény létrehozása céljából tartandó koreai tárgyalások megújításáról szóló javaslatot. Az ENSZ már régen sikeresen megoldhatta volna a koreai fegyverszünet kérdését és u Koreában folyó háború "megszüntetésének kérdésé1, ha a koreai nép és a kínai nép törvényes képviselői itt volnának az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A szovjet kormány ! ismét kötelességének tartja eim lékeztetni arra, hogy a kínai és a koreai nép ENSZ-beli törvényes képviseletének kérdése a legfontosabb kérdések egyike, e kérdés pozitív megoldása nem tűr semilyen halasztást. Minél előbb l kerül sor e kérdés pozitív megoldására, annál jobb lesz ez világszerte a béke és az ENSZ nemzetközi tekintélyének megszilárdítása szempontjából. A. J. Visinszkij elvtárs ezu'án rámutatott, hogy a Szovjetunió küldöttsége 'eljes mértékben egyetért a lengyel küldöttség ha« tározali javaslatával. — Az utóbbi napokban — mondotta A. J. Visinszkij — nyilatkoztak a külpolitikai helyzetről nz Egyesült Államok és Anglia mértékadó képviselői. Eisenhower el« nök, Dulles külügyminiszter és Eden Nagybritannia külügyminisztere e napokban kifejtették nézetüket a mostani nemzetközi helyzetről. Továbbra ls hangsúlyozzák, az úgynevezett rjrafelfegyverzéa politikáját, az ebből eredő öszszes következményekkel együtt. Előre meg tehet azonban mondani, hogy ez a politika a jövőben sem hoz egészséges gyümölcsöt, mint ahogy nem hozott a múllban 6em. Ami a Szovjetuniót Ületi, lőleladatunk — mint G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondta — az, ..hogy megakadályozzuk az út háború1, békében él/ünk minden országgal." A Szovjetunió állandóan követte, követi és követni fogja külpolitikájának, a népek közötti béke politikájának magasztos elveit, amely politika teljes mértékben megtelel a szovjet nép és minden békeszerető nép alapvelő érdekeinek _ fejezte be beszédét A. J. Visinszkij elvtárs. PÁRTÉLET * Eredményesebb munkává! az agitácíés tanfolyamok síkeréért foglyok száma azért éri el a korcai-kinai fél őrizetében lévő öszszes hadifoglyok öt százalékát, mert a koreai néphadsereg ós a kínai önkéntesek a genfi konvenció 109. cikkelye értelmében nemcsak a súlyosan beteg és sebesült hadifoglyokat telepítik haza közvetlenül a másik félhez, hanem közvetlenül hazatelepítik azokat a kevésbbó súlyosan belcg és sebesült hadifoglyokat is, akiket — a genfi konvenció 109. cikkelye értelmében — semleges nemzetek őrizetébe kellene ádnl. Az amerikaiak ezzel szemben az örizetükben lévő hadifoglyoknak csupán 4.3 százalékát hajlandók hazatelepíteni. Ez azt mutatja, hogy n koreni-kinai félnek fenn kell tartania magának a jogot, hogy kérje: adják semleges nemzetek örizetébe azokat a beteg és sebesüli hadifoglyokat, akiket az amerikaiak nem akarnak a koreai-klnai félhez közvetlenül hazatelepíteni Választásra készül orszá. gvuik népe. Ügy keü készülnünk erre, hogy a muníka eredményei a termelőmunkában, az ingadozók nevelésében, a párt- és a tömegek közötti kapcsolat fokozódó elmélyülésében, az egész dolgozó nép lelkes mozgósításában kell, hogy megmuit atkozzanrik. Ahhoz, hogy az elébünk kitűzött célt elérjük, pártszervezeteink és népnevelőink eredményes mozgósítása. odaadó harcos munkája szükséges. E)nTí?k e'ősegítése érdekében indultaik te az agitációs tanfolyamok ia pártszervezeteinkben. Ezeknek a tanfolyamoknak kecl biztosítani az agitátorok, a népnevelők módszertani és politikai előkészítését. Az egyes helyeken megmutatkozó eredmények ellenére is azonban sok pártszervezetnél a pártszervezet laza munkája következtében elmaradás van a tanfolyamoktól várt eredmények tekintetében. Ez meg. mutatkozik a népnevelőknek a tanfolyamokra való nem teljes számú bevonásában, azek módszertani és politikai előkészítésének gyengeségében, egyes tanfolyamok alacsony színvonalábanEgyes pártszervezetek vezetősége többszöri figyelme ztebés ellenére sem tett meg mindent anöak érdekében, hogy a tanfolyamok teljes sikerét, nz eddigiem sorám biztosította volna. Sok helyen maguk a pártszervezetek titkárai, mint Gergely elvtárs az Épületszerelő Vállalat, ördöghné elv társnő a Szegedi Kenderfonó VIT-cs alapszervezotének titkára, vagy mint Szántó György elvtárs, a Belsped pártszervezet titkára becsülték le az agitációs tanfolyam jelentőségét. Számos pártszervezetben a tanfolyamok szervezeti, vagy politikai előkészítését hanyagolták eü. Nem biztosítottak megfelelő termet a szemináriumok hallgatói részére, kia helyre zsúfol) Sk őket össze, mint n Konzervgyárban. Néhány helyen egy helyiségben ké- szemináriumot tartanak és így zavarják egymást. Hiba volt aa Í9 pártszervezeteinknél, hogy a szemináriumokat nem töltötték fel a bevont népnevelőkkel, s a népnevelők agitációs munkára való beosztásán túl nem igyekeztek megérttetni a népnevelőkkel, hogy eredményes munkájuk végzéséhez feltétlenül szükséges az agitációs tanfolyamon való résztvételük- Nagyüzemeinkben alig 50 százaléka jár a tunfoüyamra n bevont, hallgatóknak. Üj hallgatókat pedig alig vontak be De még ennél is hanyagabbal törődnek a Gyufagyárban az agitációs tanfolyamok sorsával. Legutóbb a propagandisták és á hallgatók felkészületlenül és igen hiányosan jöttek össze. Orosz elvtársnö, a pártszervezet titkára azt sem tudta, hogy mi vr.n a szemináriumckkal, meg voltak-e tartva. Aljalános oz a jelenség, hogy a tanfolyamok nem elég agitatív jellegűek. Nincsenek összekapcsolva a mindennapi élet gyakorlati problémáival. Ez az Új szegedi Kender, és Lenszövő Vála'atnál, a Textilmü. vekben és a Konzervgyárban is tapasztalható. A helyi példák saját fejlődésük története hiányzik a f in. folycmokról. Ugyanakkor a hallgatók felkészülése is gyenge. Arra hivatkoznak, hogy if'mert az anyag, de azért nem ltoszé'nok róla, nem mondják el népi demokráciánk eddigi gazdasági é« kulluráis fejődését, saját üzemük cs megváltozott életük fejlődését, a'akulását. A Szegedi Kender fonógyár ban is c«ik kevesen beszélnek arról, amit Sprok András mondott el, hogy amikor a múlt rendszerben bement a/, igazgatóhoz, dur. ván rámordult: ,,na mi kell", míg ma az üzem közülük kikerült vezetője megértéssel foglalkozik a doL gozók személyi problémáival is. Az üzem, de más üzemek dolgozói is elmondhatnák, hogy a magvát ózott életkörülményük következtében kerékpárt, rádiót, bútort vettek, rendszeresen járnak szórakozni, tanulnék. A tanfolyamok hallgatóinak feltétlenül meg ke l értendők, hogy saját, egyéni életük további javulása és egyéni lwldogutasuk eH-álasztha. lattan fejlődésünk eddigi ütemének fokozásától, államunk további erősítésétől. A béko biztosítása, aiz öt. éves terv megvalósítása harc kérdése. Ezt a harcot kell, hogy segítse a közelgő országgyűlési választás, « dolgozóknak a párt, a nép. front mögé való egységes és szoros felzárkózása. Ennek eléréséért .szükséges az, hogy a népnevelök, az agitációs tanfolyamokon módszertanilag és politikailag jól felkéesüljenek, hogy eredményes nevelő ós mozgósító munkát tudjanak végezni. Valamennyi párIszentózet-nok további feladata, hogy a hátralévő időben mindent elkövessenek annak érdekében, hogy az agitációs tanfolyamok meghozzák a kívánt erődményt. Biztosítsák, hogy »z agitációs munkába bevont legjobb párttag és pártonkívüli népnevelők teljes számban vegyenek részt a továbbiak során az agitációs tanfolyamokon. A tömegszerveaetek és a párt.-soportvezetők segítségével mozgósítsák a hallgatókat, lássák el helyi, gyakorlati példával és anyag. gu| a tanfolyamot vezető propag.m. dis|áknt és hallgatókat egyaránt. Ellenőrizzék a propagandisták felkészülését és o tanfolyamok menetét. Maguk a pártszervezetek vezetői is vegyenek részt egy-egy tanfolyamon * így adjanak közvet. len segítséget azok eredményes munkájához. A választási névjegyzékből kimaradotlak május 15-ig kérhetik felvételüket A belügyminisztérium ren. kezése folytán mindazok a dolgo. zók, okik bármely oknál fogva kimaradtak a névjegyzékből és velük szemben az 1953. évi II. törvényben meghatározott kizáró ok nem forog fenn, jelentkezzenek az illctéKes helyi tanács végrehajtóbizolt. ságánál és kérjék a névjegyzékig való felvéte'üket. A jelentkezésnek a végső határideje május 15. Minden dolgozónak kötelessége, hogy leadott szavazatával segítse a Ma* gyar Függetlenségi Népfront győzelmét. .J