Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-30 / 101. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1953. ÁPRILIS 3«.1 i Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat alakuló közgyűlése Szerdán délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdte munkáját o társadalom, és természettudományi _ ismeretterjesztőtársulat alakuló közgyűlése. A közgyűlés elnökségében helyei joguuit Jievat József elvtárs, népművelési miniszter, a Magyar Dolgozók _ Páríja Polip Icai Bizottságának tagja, Darvas Józset ' közoktatásjf"1" ' Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadéma elnöke, Non György, a népmüveiéri miniszter eisö helyettese, Andica Lrzsebcj,, a felsőoktatási miniszter első helyettese, Osztrovszki György, u Magyar Tudományos Akadémia, megbízott főtitkára vala. miWti,s ™a6yar tudományos és kulturális élet több más kivál.: 'ága. Az alakuló közgyűlésen ,a magyar tudományos élet számos más képviselője is megjelent. Kossuth-díjasok, egyetemi tanárok tudományos kutatók. Itusznyák latrán beszéde Rusznyák István Kossuth-díjas Akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, elnöki megnyitó beszédében többek között a követko. zőket mondo'la: — A szocializmus épí'ésénák és különösem küszöbönálló második ö'éves tervünknek egyre fokozódó nagy feladatai elengedhetetlen kötelességünkké teszik dolgozó népünk kultúrájának, szakismereteinek nagyarányú fejlesztését, hogy j dolgozó népünk mind jobban 1 használhassa a babonák, az egyházi reakció és az imperialisták Ideológiai és politikai propagandája ellen való szellemi harc fegyvereit. A Szovjetunió tapasztalatai megmutatták, hogy ennek a feladatnak a megoldását nem lehet teljes egészében az állami oktatásra- epí. teni, hanem Széleskörű társadalmi mozgósításra ís szükség van. Értelmiségünkre vár az a megtisztelő feladat, hogy ezt a munkát megszervezze és egész erejével résztvegyen a társadalom- és természettudományi ismeretek közkinccsé tételében, felhasználja a tudományt népszerűsiló munka összes eszközé'. Bognár Hezso akadémikus referátuma Rusznyák István beszéde után Bognár Rezsó Kossuth-díjas akadémikus tartott referátumot „A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat jelentősége és feladatai" címmel. A szocializmus építése időszakában — mondotta referátuma bevezető részében Bognár Rozsé — etaérendü tennivaló: dolgozó nér pflnk kulturális igényeinek kielé. gltéso, a nép és a tudomány kapcsolatainak szorosabbra lüzéee. Az új társulat előtt Irányelvül t Sztálin elvtársnak az a halhat«ttan tanítása áll, hogy a kapitalizmus igája alól feUzalmdnló, forradalmi szabadságharcét; vivó j dolgozóknak forradalmi tudományra van szükségük. Olyan tudományra, amely « haladást, a társadalom legteljesebb anytlgi és kulturális felemelkedésé' szolgálja. Olyan föladatok elótt állunk, amelyek évről-éryre változó és minden bizonnyal meglepőbbnél meglepőbb kérdéseket é» mindig szebb és szebb tennivalókat fognak elénk állítani. Tár. sulatunkat úgy keil felépítenünk és munkáját úgy kell megszerveznünk, hogy nz általános és különleges, elvi és gyakorlati feladatoknak egyaránt meg tudjon felelni. Á szocializmus építése mind magasabb politikai és általános müvelteógeí, mind szélesebb szakmai tájékozottságod kiván a dolgozók millióitól. A mi dolgozó népünk meg akar felelni ezeknek a szocialista építés által elébe állított követelményeknek s ezért fordul egyre növekvő tudásszomjjal a tudományok falé és azok felé az értékek felé, amelyeket az emberiség évezredes története folyamán kulturális téren alkotott. Népünk növekvő kultúrigényének kielégítése a dolgozó milliók műveltségi színvonalának szakadatlan emelése éppen ezért nem lehet csak a népi demokratikus AL Icimhatalom, a kormány feladatai. Ezt a munkát végezni minden hazáját, népét őszintén nzcre*ö magyar értelmiségnek szent kötelessége, mert ezzel a munkával járulhat hozzá elsősorban — hivatali kötelességének elvégzésén tói — népünk, hazánk felemelkedéséhez, szocialista fejlődéséhez. Ma a szocializmus építésének nagyszerű munkájában egyaránt károsak mind a tudatlanság, mind ni burzsoá ideológiának a dolgozók gondolkodásában még fellelhető maradványai, nemcsak azérf, niert közvetlenül is gátolják a szocialista épífes'. hat lem azért is, mert támpontot nyújtanak « kapitalista környezet felénk irányíto't burzsoá ideológia befolyásinak. Éppen ezért a most megalakítan. dó új társulatnak nemcsak az lesz a feladata, hogy ismeretterjesztést folytasson a széles dolgozó töme. gek között, hanem az ls — és « legalább olyan fonti* —, hogy mélyreható ideológiai nevelő munkát végezzen a keretébe tömörülő értelmiségiek tízezreinek sorai között. Ncuncsak a dolgozók miliőit kell megismertetnünk n tudományok, a technika, a művészetek űj eredményeivé, hancim értelmiségünket la nevetnünk kell a marxizmus-leninizmus szollemében, A munkában biztos és legyőzhetetlen fegyverünk a dialektikus materializmus 6s az erre épülő haladó tudomány és művésze'. Az a haladó iuclcmány és művészei, amely o'y naggyá és győzhetetlenné tette a Szovjetuniót. Ismeretterjesztő munkánlk nyomén mindaz az eredmény, amelyet a laboratóriumokban, kutatóintézetekben, dolgozó szobáinkban elértünk, a dolgozó tömegek közös kin. csévé válik. Ugyanekkor épp az ismeretterjesztő munka kapcsán hozzánk Is eljutnak mindazok a ta. pasztataiok éa problémák, amelyeket « dolgozók mindennapi munkájuk során az éiet különböző területein a így aa égyes szakterületeken is szereznek. Ez a kölcsönön, nyugodtan mondhatom, alkotói kapcsolat még közelebb hozza a múltban mesterségesen elválasztott értelmiséget a munkásosztályhoz és a parasztsághozA közös munkával segíti a válaszfalak, előítéletek maradványainak eltakarítását s a népet szolgáló ér. lelmiség végleges összeforrását magúval H néppel. Bognár Rezső ezután a szervezési kérdésekre tért átAz új társulatnak — hangsúlyozta — tovább kell fejlesztenie mindaat, ami az eddig külön pályákon fu'ó intézményeik és szervezetek munkájúban jó volt. A tudomány szavát a legkisebb faluba is el kdi juttatnia. A rádiót, a sajtót és a filmet sokkal nagyobb méf(ékben kell felhasználnia munkájában, mint eddig. El kell érni azt, hogy a dolgozók minél nagyobb tömegei nocsak hallgatói legyenek a tudományos ismeretterjesztésnek, hanem aktivistái is, akik mind nagyobb számban vesznek részt a gyí korlati kísérletezésben. „Micsurin-kertek" létesítésében, a műszaki technikai stb. szakkörök munkájában. Az új társulatban a már eddig meglévő tudományos ismeretierjesztő szakosztályok fokozott megerősítésén túl újonnan létre kell hozni a filozófiai, politikai ős művészeti szakosztályokat. Igy a szakosztályok száima a már meglévő biológiai, agronómiai, egészségügyi, földrajzi-földtaitl, csillagásza'i-ma. temaiitkai, kémiai-fizikai, fnűszaki, történettudományi és irodalomtörténeti szakosztályokkal együ't 12-re nő. Az egyes szakosztályok keretén belül be kell vonnunk a konkrét munkába a magyar tudományos élet legjobbjait is, az értelmiség tízezreit kell megszervezni és mozgósítani részvételre az Ismeretierjesztő munkában. Az űj társulat tevékenységének az eddiginél sokkal jobban kell kapcsolódnia a magyar nép eteti álló napi feladatok megoldásáért folyó harchoz és a párt által éppen ennek érdekébe,, folytatott politikai felvilágosító munkához. Mindnyájunk elő|t nyilvánvaló — folyta'ta —, hogy ez a mi most kezdődő munkánk szerves része a békeharcnek és a szocialista építő, munkának. Mi, értelmiségiek, nemcsak mindennapi munkánkkal, ha. nem a tudomány, az ismeretek terjesztésével is harctaszállunk mindazokkal az erőkkel, mmelyek akár halárainkon belül, akár határainkon túlról útját próbálják állni szocia. lista építőmamkánknnk, E harcban a mi fegyverünk a tudomány. Mi a Szovjetunió oldalán, pártunk vezetésével, a szovjet nép példáját köve(ve szálltunk harcba hazánk, népünk jövőjéér', a békéért. Ma már a legegyszerűbb dolgozó, ifjú, vagy öreg is világosan látja, hogy az volt a helyes út., amelyre a Magyar Dolgozók Pártja, vezé. rünk, Rákosi elvtárs vezette a nem. zetef: Lenin és Sztálin pártjának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának útja. Ezen jutottunk azokhoz a nagyszerű alkotásokhoz, amelyek közül csupán a legnagyobbakat említi a népfront vála'sztási felhívásai. Az új társulat munkájához — mondotta a továbbiakban Bognár Rezső — a párt irányítását és ellenőrzését is kérjük. Számunkra is Lenin a ,,mintaképe a tudomány emberének, aki bátran harcol az elavulttá váll tudomány eilcm és az új tudomány számára tör utat." Az új tudomány „élenjáró tudomány" a népnek mutatja az útat, a népnek szánja mi.tden kincsét és ami tudományunk felvirágzására, népünk és az emberiség jobb jövőjének megteremtésére kell irányulnia a mi munkánknak is. A '.lép segítése és szolgálata lényegében csak annak a kölcsönnek a törlesztése, amit dol. gozó népünktől kaptunk. A tudomány és művészet ismeretterjesztő munkája haladó hagyományaink ápolása legszebb cs toghazafiasabb fetadatunk. Társulatunk megalapítása legyen fogadalomtétele a magyar értelmiségnek, amellyel váraljuk, hogy munkásainkkal, dolgozó parasztjainkkal vállvetve építjük szocialista hazánkat, küzdünk népünk és az egész világ békéjéért — fejezte be referátumát Bognár Rezső. Ezután a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta a jelölő, alapszabálymódosító és szavazatszedö bizottságokat. Hozzászólások A beszámolót követő vitában elsőnek Rázsó Int re, az Akadémia levelező t*f?ja szólalt fel. Hangsúlyoz, 'a: az értelmiség feladata az is, hogy tovább adja tudását a tanulni vágyó dolgozóknak. Lissák Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja arrót beszélt, hogy a természettudományos ismeretek terjesztésében nagy jelentősége van a kísérleti bemutatásnak. Veres Péter kétszeres Kossuth, díjas író annak fontosságát hangoztatta, hogy az ismeretterjesztés anyagának sorrendjét helyesen keit megállapítani, nagy gondot kell fordítani a közérthető fogalmazásra és ki kell munkálni azokat a módszereket. amelyekkel a legsikeresebben lehet közvetíteni a széles tömegek felé a tudományos ismereteket. Nemes Dezső, a népművelési minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy az új társulat hivalá sa megköveteli, hogy az értelmiség további ezreit mozgósítsa erre a nagy feladatra. Ezután emlékez etett arra, liogy a múltban nz uralkodó osztályok a „politikamentesség" szellemét terjesztették azok között, akiket különben nem reméltek megnyerni segítőtársuknak renk. ciós céljaikhoz. Á nép elől. az értelmiség elöl igyekeztek elzárni Marx, Engets, Lenin és Sztálin fa. Tatásait. Széleskörű politikai felvilágosító munkR csak a felszabadulás után indulhatott meg. Az érleim'ség fejlődését mutatja, hogy mis álláspontjával, amely a műn. kásosztáív iránti bizalmatlanság megnyilvánulása volt. Ezt az álláspontot az értelmiség és a fizikai dolgozók, a munka és a tudomány megbonthatatlan szövetsége váltotta fel. Páter Károly, az agrártudományi egyetem rektora rámulatott arra, hogy egyik legfontosabb feladata az új társulatnak, hogy széles körben megértesse és elterjessze a miesu. rini agrobiológiai, Liszenko, ViL jamsz laníiásait. Cseterki Lajos, a SZOT titkára hangsúlyozta: a magyar szervezett dolgozók azt várják az új társulat, tói, hogy a politikai, műszaki és termelési propaganda, a kulturális felvilágosítás minién eszközével segítse a szakszervezeteket a dolgozók mozgósításában a tervek teljesítéséért 'és túlteljesítéséért. Megígérte, hogy a szakszervezetek segíteni fog. ják az új társulat munkáját. Mendöi Tibor egyetemi tanár a magyar földrajzi társaság tagjainak nevébe,, ígérte meg, hogy bekap. Caoládnak a társadalom és természettudományi ismeretterjesztő társulat munkájába. Várhegyi György, a DISZ Központi Vezetőségeinek titkára rámutatott; — az új társulatnak funtes szerepe lesz az ifjú. ság politikai, tudományos és kullu. rális nevelésébfcn- A DISZ Központi Vezetősége mindent meg fog lenni, hogy a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat jelentőségű munkáját az ifjúság között. Pánidí Pál, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság titkára hatigsú. lyozta, hogy az új társulatnak jelentős feladatai vannak az irodai, mat népszerűsítő munkában. Az alakuló közgyűlés délutáni tanácskozásain megjelent Erdey-Gruz Tibor felsőoktatási miniszter is, A közgyűlés megválasztotta a Társadalom és Természettudományi Is. meretterjeszfő Társulat elnökségét, majd folyt a vita Bognár Rezső Kossuth-díjas akadémikus referátuma felett, Bereczky Endre, Kossuthdíjas, a veszprémi vegyipari egyetem dékánja bejelentette, hogy az egyetem tanárai, hallgatói ég a veszprémi kutatóintézetek tudományos munkatársai részt akarnak venni az új társulat munkájában. A magyar pedagógusok üdvözletét Davida Leóné Kossuth-díjas pedagógus tolmácsolta. Ferenczi Gábor, a győri Wilhelm Pisck vagon ég gépgyár gépészmérnöke elmondotta, hogy az üzemek dolgozói munkájuk során egyre több fizikai, kémiai, technológiai problémával kerülnek szembe. A műszaki értelmiség feladata. hogy segítse a dolgozókat ezeknek a kérdéseknek megoldásáaz üzemi dolgozók szakmai tudásának állandó növeléséhez. Kérte, hogy a magyar tudósok « jövőben még nagyobb támogató.-" nyújtsanak- , 1 Kollányi Ágosion, a magyar híradó- és dokumentum filmgyár rendezője hangsúlyozta, hogy a magyar filmgyártás a jövőben még több ismeretterjesztő filmmel tároo. gatja az új társulat munkáját. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára arról beszélt, hogyan kívánja támogatni a MTESZ az új társulat munkáját. Felvetette a magyar politechnikai múzeum létesítéséinek gondolatát is Felszólalt még a vitában Mar.. góczy József, Fribirt Károly fe Hoffner Pál, majd Bognár Rezső akadémikus válaszolt az elhangzott hozzászólásokra Az alakuló közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat alapszabályait s ezzel határozattá emel-e a társulat megalakulását. A megválasztott elnökség nevében Törő Imre Kossuth-díjas akadémikus mondott köszönetet a közgyű. lég bizalmáéit. Végül az alakuló közgyűlé3 táviratot intézett Rákosi Mátyás elvtárshoz, a magyar nép szeretett vezéréhez ban, s az Ismeretterjesztő munka segítségével is hozzájáruljon Á Társadalom ós Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat elnökségének tagjai Mlhályli Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács alelnöke, a MUOSZ elnöke. Molnár Erik Kossuth-díjas akadémikus, külügyminiszter. Non György, a népművelési n»iniszler első helyettese. Osztrovszki György akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia megbízott fö'i'kára. Puis Dezső Kossuth-díjas akadémikusPáter Károly, az Agrártudományi Egyetem rektora, Rusznyák István Kossuth-díjas, n Magyar Tudományoe Akadémia elnöke, Sedlmayt Kurt Koasuth-díjas akadémikus, Schandl József egyetemi tanár, az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatója, Szabó Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, érdemes művész. Szádeczky-Kardoss Elemér Kossuth-díjas akadémikus. Törő Imre Kossuth-díjas akadémikus. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára. Verő Józset Kosfluth-dljas egyetemi tanár, a Vasipari Kutató Intézet vezetője, Végvári Lajos, a Fővárosi Képtár igazgatója. Az ellenőrző bizottság tagjai: Nemes Dezső, a Történeti Tár. su],at igazgatóságának tagja, Máthé Imre egyetemi tanár, Muttnyánszky Ádám Kossuthdíjas egyetemi tanár. Elnökség: Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, a felsőoktatási miniszter első helyettese, az Országos Béketanács ehtöke. Balogh Elemér, az MDP pártfőiskola tanára. Bognár Rezsó Kossuta-dljas akadémikus. Csűrös Zoltán Kossuth-díjas akadémikus. Darvas Józset, közoktatásügyi miniszter, a Magyar írók Szövetségének elnöke. Davída Leóné Kossuth-díjas pe. dagógus. Elekes Lajos Kossuth-díjas, a Történettudományi Társulat főtitkára. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, az MSZT elnöke. Erdei-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, felsőoktatási miniszter. Fogarasi Béla Kossuth-díjas akadémikus. Fülep Ferenc, a népművelési minisztérium múzeum főosztályának vezetője. Gáspár Sándor, a SZOT titkára. Gombás Pál Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Kelen Béla, az MSZT főtitkára. Király István Kossuth-díjas egye. temi docens. Koch Ferenc akadémikus, egyetemi tanár. Lissák Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. a MŰVIIG Mozdony és Gépgyár és a Rákosi Mátyás Gépgyárak dolgozói párosversenyszerzödési kötöttek a forgóeszköz csökkentésére A budapesti X. kerületi üzemek kezdeményezésére a MÁVAG Mozdony ér Gépgyár, valamint a Rákosi Mátyás Gépgyárak dolgozói is elhatározták, hogy jobb gazdái lesznek a gondjaikra bízotf anyagi eszközöknek, erőteljesebb küzdelmet vívnak a forgóeszközök csökkentéséért. A két gyár dolgozói pá. rosver&eny.szerződést kötöttek forgóeszköz-állományuk csökkentésére. Mi, a két üzem dolgozói — hangzik a versenyszerződés — számoa új, korszerű műhelyt öltözőt, mosdót, munkásvédelmi berendezést, új, korszerű lakásokat kaptunk a Iérvtől. Ezek életünket szebbé, munkánkat könnyebbé tették. Mindezt azzal is meg akarjuk hálálni pártunknak, kormányunknak, hogy csatlakozunk a X. kerületi üzemek által kezdeményezett forgóeszköz csökkentési mozgalomhoz s a forgóeszköz csökkentési terv túlteljesítésére párosver. seiiyszerzöJégt kötünk. A MAVAG Mozdony és Gépgyár dolgozói vállalják: 1953-bon a tervezettnél 4 millió forint ér;ékkel alacsonyabbra csökkentik a gyár for góeszközállojnányát. Anyagban 3 millió, pénzeszközökben 1 millió fo" rinttal lesz alacsonyabb a forgóeszközáliomány, mint ahogy a 'erv eló. Írja. A forgóeszközök forgási sebességét a tervhez viszonyítva 1953-ban két nappal meggyorsítják. Vállalásaik teljesítése érdekében újból felülvizsgálják az anyagkészletekéi, s mintegy 3000 tonna liengerelt-arut népgazdaságunk rendelkezésére bocsátanak. Az adminisztráció megjavításával, meggyorsításával egyéb forgóeszközöket is felszabadítanak. A Rákosii Mályás gépgyárak J 953-ban 3 millió 983.000 forin'ér. fékű forgóeszközt takarítanak meg terven felül, még podig az anyagellátás megjavításával, n befejezetlen termelés átfutási ideiének megrövidítésével 3.622.000 forint órjékü készlet®', az elszámolások remijének megjavításával pedig 361.000 forint pénzeszközt sz»barlítanak fe'. A párosversenyt negyedé énként ér. tökélik a mérlegbeszámolók álapján. szakított a „politikamentesség" ha- minél sikeresebben folytassa nagy. Palmiro Togliatti elvtárs válássá De Gasperi uszító beszédére Róma (MTI). De Gasperi olasz miniszterelnök vasárnap Milánóban beszédet mondott és abban nyíltan támogatta Atíemauer és a többi nyugatnémet revanspolitikus követelését az Odera—Neisse-határon túl lévő lengyel területek elrablására. . Palmiro Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, De Gasperi miniszterelnöknek ezzel a kijelentésével kapcsolatban megállapította: a lengyel határok revízióját követelni a mai körülmények között annyit jelent, minit újabb háborús veszélyt zúdítani Európára. De Gasperi ezzel lábbal tiporja a béke ^ ügyét. Ezért — mondotta Togliatti elvtárs — az olasz népnek jól meg kell fontolnia, milyen jövőnek néz elébe, ha a hatalmat olyan ember kezében hagyja, aki a háborúra gondol akkor, amikor az egész világ béke után sóvárog.