Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-28 / 99. szám

KEDD, 1953. ÁPRILIS 28. 3 Azt akarjuk: sokat szenvedett hazank virágzó országf a kultúra, a béke, a szocializmus földje legyen — mondotta Apró Antal elvtárs a szentesi választási nagygyűlésen Vasárnap Szentes ünneplőbe öltözött: dolgozói válaszlói nagygyűlésre jöttek össze. A múltban Szen.. test a „kubikos ország fővárosá"-nak nevezték, mert két és félezret tett ki a szentesi kubikosok száma. Közülük több mint ezer vándorolt évről-évre munka nélkül az országban. Sorsuk az elnyomás, az üldöztetés, a rettegés volt a holnaptól. Még május 1-ét is csak titokban, a tiszaparti füzesekben ünnepelhették. Itt gyújtotta lángra szivükben a szabadság tüzét Szántó Kovács János e szavaikkal: „Az lesz a legszebb szabad május elseje, amikor felosztják a földeket é's kikiáltják a köztársaságot". Ma már valóravált mindaz, amiről Szántó Kovács János álmodott s unokái, az egykori kubikosok éa földnélküli zsellérek most saját soraikból választják majd meg képviselőjüket. Régen nem szavazhattak, most annál inkább szivükön viselik a választás sorsát. Ezt bizonyítja az a hatalmas lelkesedés is, amellyel Szentes és a szenjesi járás dolgozói május 17-re készülnek. Színpompás felvonulással kezdődött a szentesi nagygyűlés Szentesen már a kora reggeli órákban a diadalkapuk alatt végeláthatatlan sorokban áramlott a tömeg a nagygyűlés színhelyére: a MaYx'lérre, „Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség testvéri szövetsége: a függetlenségi népfront" — hirdette az egyik felirat. „Ha a népfrontra szavazol, a békét erősíted." — szól egy másik felirat felhívásaA szentesi járásbeli községek: Mindszent, Szegvár, Kiskirályság, Fábiánsebestyén, Derekegyháza, Nagymágocs, Cserebökény, Ma. gyartés állami gazdaságainak, gépállomásainak és termelőszövetkezeteinek dolgozóit, sok egyénileg gaz. dálkodó dolgozó parasztot a májusfákkal és orgonavirággal feldíszített különvonatok, autók, vontgiól: hozták a gyűlésre. Voltak, akik kocsin, vagy kerékpáron érkeztek a nagy ünnepségre. Mintegy húszezer dolgozó vette körül a gyönyörűen feldíszített emelvényt, amelynek fel. irata hirdette: ,,A Magyar Függetlenségi Nép. front programmja: a béke, munka, jólét, felemelloedés". A nagygyűlés elnökségében fog. lalt helyet Jegyinák János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Csongrádmegyei Pártbizottság titkára, PaPP Sándor elv. társ, a megyei tanács VB-elnölce, továbbá Szentes és a szentesi járás legkiválóbb dolgozói: Tóth Pál fer jőgulyás a Vörös Hajnal.tsz.böl, Szabó Anna „gyapotszedö mester" a Felsziabadulás-tsz-ből, Berkecz József sztahánovista a mélyépítő vál. lalattól, ott voltak néphadseregünk küldöttei és még sokan mások. Pártunk és kormányunk a politikai jogok gyakorlásába bevonja a legszélesebb dolgozó rétegehet 'A választói nagygyűlés a Himnusz hangjaival kezdődött; utána úttörők, DISz-eSek, a járási MNDSZas'szonyainak, az üzemeknek, a ter melőcsoportaknak küldöttsége virágcsokrok átadásával üdvözölte városukban Apró Antal elvtársat, az MDP Politikai Bizottságának tag. ját, építőanyagipari minisztert. A nagygyűlést Nagy György elvtárs, a Szentesi Városi Pártbizottság ti'kára nyitotta meg, majd a nagygyűlés résztvevőinek lelkes tapsa közben Apró Antal elvtárs lépett a mikrofon elé. A Magyar Függetlenségi Népfront Tanácsa nevében köszöntötte Szentes város és a járás dolgozóit, akik a május 17.én tartandó or. szággyűlési választásokra összehívott nagygyűlésen megjelentek. — Négy évvel ezelőtt, 1949 május 15-én tartottunk utoljára országgyűlési választásokat — mon. dotta Apró elvtárs —. Népköztársaságunk alkotmánya előírja, hogy az országgyűlést négyévenként kell újjáválasztani. Négy évvel ezelőtt a magyar munkások, dolgozó parasz. tok, értelmiségiek, hazánk minden becsületes polgára, miután megszüntettük aiz áldatlan és káros pártviszályokat, a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezésére, Rákosi elvtárs vezetésével egységes, szétléphe. tetlen Szövetségben, a Magyar Függetlenségi Népfrontban tömörülvo indultok a választási küzdelembe és olyan győzelmet arattak, amelyhez hasonló egyetlen magyar választó, son sem született még. Most is a Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesült hazafias erők a gyárak, ban, intézményekben, falvakban és városokban a dolgozók százezreinek részvételével választották ki képviselőjelöltjeiket az új országgyűlésbe és ugyanúgy, mint négy évvel ez. előtt, egységes, hazafias arcvonalban, az ország minden becsületes dolgozójának összefogásával készü. lünk a május 17-i választásokra é® megyünk majd a szavazóurnák elé. — Április 12-én hozta nyilvánosságra nagyszerű programmját, a szocialista Magyarország ragyogó perspektíváját, a következő öt esz. tendő nagy munkatervét a Magyar Függetlenségi Népfront. Ez a Programm beszámol eddig végzett munkánkról éa megjelöli a következő esztendők tennivalóit. Röviden kifejezve: a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása: a béke, a munka, a jólét, a továbhi nemzeti felemelkedés programmja. A következőkben Apró elvtárs a nemzetközi helyzet alakulásáról beszélt, majd a következőket mondotta: — Az egyszerű emberek, munká. sok, parasztok, értelmiségiek a világ minden táján hisznek a béke ügyében és győzelmében s megér, tik, hogy a békét nemcsak óhajtani kell, hanem a békéért harcolni kell. Ezért kettőzzük meg erőfeszítéseinket a békeharc minden sikerének hírére, ezért tesszük társadalmi, politikai életünk minden eseményét — így a választásokat is i— még jobb munkával, békaharcunk fokozásával ünnepélyesebbé, eredményesebbé. Apró elvtárs beszéde további részében a küszöbön álló országgyűlési választások jelentőségével foglalkozott. — Az úri Magyarországon azvo't a Szokás, hogy. ai képviselőválasztásokon a jelöltek, a kortesek fűt-fát ígértek. Ha úgy látták, hogy a paraszt, vagy a munkás nem hisz ner kik és azok, akik választójoghoz jutottak nem rájuk, hanem az ellen, zékre szavaznak — akkor jött a csendőr, a szolgabíró, az uraság és a kényszerítés minden eszközével gondoskodtak arról, hogy elmenjen a kedve a falunak az ellenzékieskedéstől. — A képviselőjelölteket az úri Magyarországon a földesuralt, gaz. dag ügyvédek, vagy olyan módos gazdák közül jelölték, akiknek osztályérdekei éles ellentétben állottak a nép érdekeivel. A városi jelöltek gyárosok, más kapitalisták, magasbeosztású hivatalnokok voltak, akik közben vígan űzték és fedezték ez adócsa'ást, a panamát, a különböző sikkasztásokat. — Régen a képviselőjelölés a vár. megyeházán, az úri kaszinókban, vagy a kormánypártok klubhelyiségeiben zajlott le a földesurak és a dzsentrik között. Ma ezen a téren is gyökerében más a helyzet. Vá. 1-asztisi törvényünk a képviselőjelölés jogát is a dolgozó népre bízta Az üzemekben, hivatalokban, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, iskoláikban és intézményekben, több mint 500 helyen tartottak jelölőgyűlést. Többszázezren vettek részt a képviselők jelölésében és a dolgozók legjobbjait, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket választolták meg jelöltnek. Ez a tény is bizonyítja népi demokráciánk mélyen demokratikus jellegét és a dol" jgpaó tömegek széles rétegeinek beYáiasztás régen és most vonását a néphatalom gyakorlásába. — Nálunk egyszersmindenkorra megszűnt a vagyonos osztályok po. litikai kiváltsága, előjoga. A demokrácia és a szocializmus ellenségeinek nincs helye a magyar politikai életben. A dolgozók pedig olyan kőn. viselőket küldenek be május 17-én az országgyűlésbe, akiket jól ismer nek, okik őszintén és önzetlenül szolgálják a nép és a haza ügyét. — Másik ilyen mélyen demokratikus vonása választási törvényünknek, hogy a legszélesebb dolgozó rétegeknek biztosítja a szavazati jogot. — Amíg Angliában nz egyik választókerületben 27.000 'szavazat kell egy mandátum elnyeréséhez, egy másik — természetesen munkáske. Kilétben — már 80.000. Franciaországban — bármilyen furcsán hang. zik — kétszer annyi szavazat kell egy kommunista képviselő megválasztásához, mint egy fasisztáéhoz. A szomszédos Ausztriában pedig olyan a választási törvény, hogy egy reakciós képviselő megválasztásához elég 24.500 szavazat, de egy munkáspárti megválasztásához 57 ezer kell, Amerikában a legutóbbi választásokon közel 15 millió embert fosztottak meg szavazati jogától és Eisenhowert a választék egy. harmadámfk szavazatával választották elnökké. így fest a választójog, a demokratikus szabadság az úgynevezett „szabad világ".ban. ' — Nálunk most módosítattuk a választási törvényt és leszállítottuk ;t korhatárt 13 évre. Száz- és százezer munkás* és panaszjfiaitalnak, diáknak cs értelmitégi dolgozónak biztosítottuk a szavazati jogot. Ezek az intézkedések is bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk mindent elkövet azért, hogy minél szélesebb dolgozó rétegek vegyenek részt a politikai jogek gyakorlásában az állami élet minden területén. Erről tanúskodik az a tény is, hogy köze! negyedmillió dolgozó vesz részt, mint tanácsla& a magyar falvak, városok irányításában. A választások mélyen demokra. tikus voltát bizonyítja továbbá oz a tény is, hogy az utóbbi négy esz. tendőben végzett munkánk eredményeit és a következő esztendők nrunka programmja t most a nép elé viszszük és őszintén, nyiltan beszámo. Jtink eredményeinkről és hibáinkról. Amit vállaltunk: teljesítettük Apró elvtárs a továbbiakban ismertette, hogy az ötéves tervünk három éve alatt már milyen eredményeket értünk el és milyen feladataink vannak. Négy évvel ezelőtt hagyta jóvá :a országgyűlés a magyar népgazdaság első ötéves tervét — mon. dotta Apró elvtárs. — Akkor azl vállaltuk, hogy az 1950-től 1954-ig terjedő ötéves népgazdasági tervben lerakjuk a szocializmus alapjait, fejlett ipart és fejlett mezőgazdaságot hozunk létre. ígéretünket teljesítettük, sőt az előirányzott 85 milliárd helyett 40 milliárdot fordítattunk az elmúlt három esztendő alatt a népgazdaság fejlesztésére. Áz utóbbi években az iparban és a mezőgazdaságban végbement nagyarányú fejlődés következtében hazánk, elmaradt mezőgazdasági országból ipari ország lett. A föld a dolgozó paraszté, a gyárak, a bankok, a kereskedelem a dolgozók állaimátíalk kezeiben vannak. Mindenütt az országban hatalmas épttkezé'sek, új gyárak, hidak, lakóházak, iskolák, kórházak épülnek, a falviakban pedig mindjobban kibonta. kőzik, erősödik a szövetkezeli társas gazdálkodás. Négy évvel ezelőtt vállaltuk, hogy az ország fejlődésének alapját képező nehézipart, mindenekelőtt vas éa acél gyártásunkat, kifejlesztjük, naggyá (esszük- Ma már büszkén jelenthetjük: az acéltermelés terén is túlteljesítettük a tervet. Az ötéves terv harmadik esztendejében 800 ezer tonna acél helyett 1 millió 500 ezer tonnát ter meltünk. lS52.ben tizennégyszer annyi embert foglalkoztatott a magyar vasipar, mint ezelőtt 20 évvel. Ma már nagyarányú traktorgyártás, bányagépgyáitás folyik hazánkban. Ebben az évben a magyar gépgyártás 24.2 'százatokkal fog emelkedni. — Négy évvel ezelőtt vállaltuk, hogy széntermelésünket évi 18 mii. lió tonnára emeljük. Ezt a meny. nyiséget már 1952 végén messze túlhaladtuk. Hős bányászaink hatalmas erőfeszítésele árán, új bányák nyitásával, a régiek jobb kihasználásával, a Szovjetuniótól kapóit Szénirombájnok és fejlőgépek alkalmazásával napról.napra emelik teljesítményüket, hogy nagy gyárainknak és az ország lakosságának elegendő szene legyen. — Lényegesen túlteljesít: t villamosenergia termelési tervünket is. Új erőműveket építettünk, olyanokat, amilyenek Magyarországon eddig soha nem épültek. Ezen a téren is a Szovjetunió és a baráti népi demokráciák segítségéve] mind gyorsabban megoldjuk üzemeink és a mezőgazdaság, a városok és a falvak mindjobban növekvő villamosenergia szükségletét. — Négy évvel ezelőtt az volt a tervünk, hogy az ötéves terv megvalósítása érdekében 300 ezer új ipari munkás vonunk be a terme, lévtoe. Ezt a számot lényegesen túl. teljesítettük. Iparostanulók, fiúk és leányok tízezrei tanulnak szakmát szépen berendezett új iskolákban és tanműhelyekben. Belőlük tesznek a jövő szakmunkásai. A falusi fiatalság is nagy örömmel megy az iparba, mert látja ipari fejlődésünk nagy távlatait' — Mind szélesebbkörű iparosítás folyik az iparban szegény Tiszántúlon is. Azt a tervünket, hogy az ipar jelentős részét a vidéki városokban építjük ki, mind eredménye, sebben valósítjuk meg. — A Magyar Dolgozók Pártja helyes politikájának' eredményeképpen hatalmas fejlődés ment végbe építéiparunkban is. Közel 50 milliárd értékű épületet építünk a2 első ötéves tervben. Minden öt és fél napban egy új gyár, vagy új üzemrész kapcsolódik be a munkába. 1948-hoz viszonyítva 376 százalékos az építőipar fejlődése és a régen kézműjellegű magyar építőipar mindjobban gépesített iparrá válik. Ma már földgyaluk, ároká6ógépek, exkavátérok, hatalmas toronydaruk segí'ik az építőmunkások munkáját. — A rengeteg építkezés az építőanyagipar nagyarányú fejlesztését követeli meg. Itt, a megyében is jól tapasztalható ez a fejlődés. Csupán a csongrádmegyei téglagyárak bővítésére, gépesítésére, szociális berendezéseinek korszerűsítésére 30 millió forintot költünk az első ötéves tervben. — Országunk vasúti, ou'6, hajózási és légi közlekedésében is hatalmas fejlődés ment végbe ez utóbbi esztendőkben. Csongrád megyét az élenjárók között akarjuk látni A nagygyűlés résztvevői különös érdeklődéssel hallgatták Apró elvtársat, amikor a mezőgazdaság kérdéseiről beszél1. Apró elvtárs részletesen beszélt mezőgazdaságúnk fejlődéséről, amely messze magamögött hagyta a Horthy-korszak elavult mezőgazdaságát, Ezuián így folytatta beszédét: — Az állami gazdaságok százai, a termelőszövetkezetek ezrei alakultak az utobbi években és mindinkább élenjárnak a termelésben, a mezőgazdasági tudományok mindenekelőtt a szovjet agrotechnika alkalmazásában, az állattenyésztés korszerű fejlesztésében, a talajelőkészítés, a vetés, a növényápolás munkájában. A felszabadulás óta több, mint 11.000 traktort adtunk a magyar mezőgazdaságnak. És mezőgazdaságunk fejlődésére talán az a legjellemzőbb, hogy 340.000 parasztcsalád gazdálkodik ma már szövetkezeti földeken. — A 3fÍ4 gépállomáson a traktorok ezrei dolgoznak. Az emuit évben hájomSzor annyi vontatót, négyszer annyi tehergépkocsit kapott a mezőgazdaság, mint négy évvel ezelőtt. Termelőszövetkezeteinkben már tavaly is 180 kombájn és 1600 arafegép dolgozott. Az idén 580 kombájn, '600 aratékívkötőgép és cokKzáz másfajta modern mezőgazdasági gép kerül a termelőszövetkezetek és a taaktorállomások birtokába, hogy traktorosaink, gépkezelőink, agronómusaink a föld jobb megmunkálásávonják be a közös munkába a családtagokat, a nőket. Sok he'yen nem tartják még be az alapszabály előírásait. Számos helyen kulákok és a szövetkezett gazdálkodás más ellenségei furakodtak be a csoportokba. Pedig Csongrád me gyében meg van minden lehetőség arra, hogy mintaszerű gazdálkodás folyjon a termelőszövetkezetekben és hogy a fejlődés torén sem maradjanak te az országos átlagtól. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek fejlesztésében szigorúan be kell tartani az önkéntességet. — Amikor pártunk és kormányunk különös gonddal fejleszti az állami gazdaságokat, a termelőszövetkezeteket, amikor új utakat, vasutat, öntözőműveket épít, egyben segíti, támogatja az egyénileg dolgozó parasztokat. Is. Megmutatkozik ez a tagosításban, a beszolgáltatásra vonatkozó intézkedésekben. A népfront választási feiWxása például hangsúlyozza, hogy. begyűjtési rendszerünkben a kivetéseket nem egy, hanem tébb évre kell megállapítani, hogy a dc'gozó parasztság évekre előre pontosan ismerje állampolgári kötelezettségét, jobban tudjon tervezni, gazdálkodni és világosan láS6a. hogy érdyk'e a földet jobban megművelni, állatait szaporítani, a legfejlettebb mezőgazdasági eljárásokat alkalmazni, érdemes a termelésbe nagyobb befektetéseket eszközölni. Dolgozó parasztságunk igy előre látja, hogy milyen a beval még magasabb termelési ered-: szolgáttatás mértéke, jobban ki ményeket érhessenek el. — A mezőgazdaság tevábbi fejlesztésére itt Csongrád megyében is nagy lehetőségek vannak, különösen az öntözéses gazdálkodás terén. Számos szivattyútelepet építettünk és jelentés összegeket fordítottunk a rizsföldek vízzel való ellátására. A, második Tiszai-vízilépcső megépítése lehetővé teszi, hogy ú;>':ib 10.000 hold-Jent tcsyünk öntézhetövé a megyében, ugyanakkor az árvizes területeket lecsapolásokkal, csatorna levezetéssel mentesítsük. Különösen itt, Szentes környékén — az écseri, pankotai, fertői szikes legelőkön — kell jetentés gát- és vízépítési feladatokat elvégeznünk. _ A megyében tébb, mint 246 termelőszövetkezeti csopor.t van. a megye szántóterületének több, mint a negyedén. De meg kell mondanom', hogy a Csongrád-Szentes környéki termelőszövetkezeti csoportok munkájában még sok a hiba. Vannak o'yan kiváló csoportok, mint a szentesi Felszabadulás, a makói József Attila, a hódmezővásárhelyi Dózsa, a kiskirálysági Ifjú Gárda. De egészébe,, vizsgálva a termelőszövetkezeti csoportok fejlődését, igen sok még a javítanivaló. — Nem ' elegendő mértékben tudja haszná'ni a szabadpiac előnyeit. Bizonyos értelemben az új kivetési rendszer lehetővé teszi, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is n maguk kis birtokain tervgazdálkodási folytassanak. — Különösen a tanácsi szerveknek kell megja,vjtaniok munkájukat. hoigy a csongrádrcjgyei termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg dolgozók termelő munkája tovább fejlődjön, a , beszolgáltatási kötelezettségeik tel jesitesc lenyegdsen javuljon, mert ezen a téren a megye bizony a hátélkullogók közötf van. Bár tadiuk, hogy vannak' nehézségek a tavalyi szárazság és aszály miatt, de ezen túlmenően a tavaszi munkák tervszerinti teljesítése és a beszolgá'talás terén nagyon sok még a hanyagság, az állam iránti kötelezettségek elhanyagolása. Mi büszkék vagvunk Csongrád megye harcos múltú dolgozóira, a rsongrádmegyei földmunkás-mozga'cm<na, barcos kubikosaira, dolgozó parasztjaira és épnen ezért azt várjuk, hqgyelmaradásukat hozzák be és Csongrád megyét ne kelljen úgy emlegetni, mint ahol elmaradnak a mezőgazdasági munkákkal és a beszolgáltatással. Mi Csongrád megyét az élenjárók között akarjuk látai. Tanáraink akkor dolgoznak jók ha mindenben követik n nárt és a kormány utasítását Apró elvtárs ezután arról szótett, hogy a szocializmus épitese felelősségteljes fe'adatokat ró az államhatalom szerveire, a tanácsokra, a kü'önböző közhivatalokra falun és .városon egyaránt. Majd így folytatta beszédét: — A tanácsokban dolgozóknak különös gonddal és előrelátással kell végezniök munkájukat — mondotta. — A hatóságoknak, a tanácsszerveknek kötelességük fellépni építénrunkánk miniden kártevőjével, a kulákokkal, a régi rend ügynökeivel szemben. De ne felejtl eük el: nem az a jó vezető, aki I sok jelentést gyárt, halcnvaké -itt I a határozatokat, vagy a'áír minj den eléje lett aktái Az ilyen ve' zetőt bürokratának nevezik. Az ilyen bürokraták bánnak rid- "On a néppel, visszaélnek m- '- tatásukkal, visszautasítják a stég iogos véleménvét, bírálatát Az ilyen „vezqlök" ncm valók e-, á'lamapparitusbíi és ha a bírá'at e'lenére sem változnak meg, le kell őket váltani. — Az a jó állami funkcionárius, aki időben, jól megfontoltan é«