Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-28 / 99. szám

VRÍ G PROTtTÍRJAl EGYES Dl JCTEKf VÉDD A BEKET, NÉPÜNK FIATAEMÁT.. HAZÁNK FÜGGETLENSÉGET: SZAVAZZ A NÉPFRONTRA! jU| » ^V^IfflVMBB IX. ÉVF. 09. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR KEDD, 1953. ÁPRILIS 28. A nemzetközi helyzet és a magyar népi demokrácia A földkerekség összes népeinek figyelmét napjainkban az új háború megakadályozásának, a tartós béke biztosításának nagy kérdése köti le. Nincs földrész, nincs ki csiny, vagy nagy ország, melynek népeiből ne váltottak volna ki mély együttérzést azok a kezdeményezések, melyeket a Szovjetunió, Kína és Korea tesznek a koreai háború megszüntetése, az összes vitás kérdések békés tárgyaiások útján történő rendezése érdekében. A Szovjetunió megingathatatlan, következetes békepolitikája a nemzetközi helyzet legdöntőbb tényezőjévé válik. Azok, akik néhány hónappal ezelö[t megszakították a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat — ma újra tárgyalóasztalhoz üitek és kezr deli eredményként elfogadták a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére vonatkozó javaslatotIlyen körülmények között érthető, ha Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke és kormányának más szóvivői válaszolnak a szovjet kormánynak a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére vonatkozó javaslataira. A „Pravda" április 25"i száma nagyjelentőségű szerkesztőségi cikkében foglalkozott Eisenhower elnök legutóbbi beszédével. A „Pravda" vezércikke igen nyomatékosam hangsúlyozza a Szovjetunió készségét a vitás kérdések tárgyalások útján v»ló tisztázására. Ugyanak. kor visszautasítja a beszédben foglalt szovjetellenes állításokat; mely, átfogó elemzést ad napjaink nemzetközi helyzetéről és újra leszögezi a szovjet kormány álláspontját a koreai fegyverszünet, Németország, Kína, a keleteurópai népi demokratikus országok, az Egyesült Nemzetek Szervezete, a lefegyverzés és más fontos kérdésekben. A világ dolgozói, de ezok a polgári körök is, melyek híiei a kölcsönös megegyezésen alapuló békének, egyetértéssel és helyesléssel fogadják a „Pravda" cikkét. Az egyszerű emberek százmilliói, úgy üdvözlik a „Pravda'' cikkét, mint a maguk álláspontjának a kifejezését. A magyar népi demokrácia a legnagyobb egyetértéssel és helyesléssel fogadja a „Pravda" cikkét és minden erejével támoga'ja a Szovjetunió lépéseit a vitás nemzetközi kérdések békés rendezése érdekében. Foglalkoznunk kell Eisenhower beszédének néhány olyan pontjá. val, amely a magyar népet különösen közelről érinti. Az Egyesült Államok elnöke felveti Kelet-Európa népei kormányzati formájának „szabad megválasztása" kérdését. „Hajlandó-e megengedni" e választás szabadságát — kérdi az Egyesült Államok elnöke a Szovjetuniótól. „Különös dolog volna azt várni a Szovjetuniótól — válaszolja a „Pravda", — hogy beavatkozzék az e népek által megdöntött, reakciós rendszerek visszaállítása érdekében". Ilyen különös programmja azonban nincs a Szovjetuniónak. Ilyen különös programmja az Egyesült Államok külügyminiszterének van, oki az elnökválasztási kampány ide. jéu többé-kevésbbá nyíltan fegyveres intervencióval fenyege;te a népi demokratikus országokat és „az ellenállás szellemének kifejlesztését" tűzte ki célul. Még különösebbé tette azt a programmot. hogy Dulles külügyminiszter. aki szereti az agresszív külpolitikát, „dinamikusnak" nevezni — a levitézlett tőkések. bankárok, nagybirtokosok uralmának visszaállítását, eredeti módon, „felszabadításnak" keresztelte el. Mi magyarok azonban — szerencsére — nem így értjük a felszabadulást. Mi „a kormányforma szabad mcgvá'azztásán" nem azt értjük. hogy bárki „szabadon" ránk kényszerílhcs.sa o tőkések és földbirtokosok uralmátÉlve a felszabadulás nyújtotta leheiőséggel, melyet a Szovjet Hadsereg nyújtott számunkra, népünk amerikai pegítség nélkül választolta meg a számára legmegfelelőbb kormányzati formát, melyről köztudomású, hogy a hatalmat, a földet, az üzemeket, a gazdasági és kulturális fejlődés minden lehetőségét a nép kezébe adta. Eredményeink, gazdasági és kuiturális fejlődésünk üteme, az eddigi és ezután következő országgyűlési választások bizonyítják, hogy történelmünk soráu a magyar népi demokrácia az első olyan „kormányzati forma", mely szabaddá tette egész népünket s melyhez minden erejével egységesen ragaszkodik. Ami pedig a valóban szabadon választott kormányrendszerünkbe történő ,,külső beavatkozás'" illeti — népi demokráciánk nyoleévec története o'yán összeesküvésekről vszabotázsokrói és kémtevékenységek sorozatáról beszél, melyeknek szervezése, pénzelése és kezdeményezése szinte kivétel nélkül bizonyíthatóan kapcsolódik az Egyesült Államok egyes kormányzóköreihez. A beavatkozás politikája az eddigi tapasztalatok szerint nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok részéről indult 'ki. Igen örvendetes fejlődést jelentene, ha az Egyesült Államok kormánya Magyarországgal kapcsolatos politikájában hajlandó volna figyelembe venni népünk szabadon választott kormányformáját, véleményét és érdekét- A magunk részéről csak nyomatékosan ismételhet, jük a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásának állás, pontját: ,JNem avatkozunk más államok belügyeibe, de megköveteljük, hogy a mi belügyeinkbe se avatkozzék senki". Azt hisszük, ez világos és érthető mindenki számára. Eisenhower elnök az 1947-ben megindított, Marshall-terv néven ismert európai újjáépítési programm mintájára egy „világsegélyezési és újjáépítési alap" létesítéséről be. szélt. Ami Magyarországot illeti, közismert, hogy egész tűrhetően újjáépült és fejlődött amerikai segély nélkül is. Sőt, még az ENSZ gazdasági jelentései is arról tanúskodnak, hogy éppen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok — kö. zöttük Magyarország — amelyekilyen segéllyel nem éltek; jól fejlődtek. Viszont a „megsegélyezett" országokban gyakori a gazdasági pangás, visszaesés, gyárak bezárása. munkanélküliség. Ezek a tapasztalatok, továbbá az amerikai segély, lyel járó nyílt beavatkozás a „megsegélyezett" országok kül- és belpolitikájába, gaadasági éleiébe — arra késztettek számos országot, legutóbb Burmát, hogy az amerikai segélyről lemondjon. Magyarország megismerte a kölcsönös segítség másik formájút: a szabad országok gazdasági együttműködését, egymás f ügget lenségének és érdekeinek tisztaletbentar. tása alapján. Amilyen rosszal: a Marshall-terv hínárjába keveredett országok tapasztalatai az amerikai segéllyel, olyan előnyösek gazdasági együttműködésünk tapasztalatai a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Érthető, ha nálunk szikrányi lelkesedést 6enr képes kiváltani az Egyesült Államok elnökének kijelentése a „világ, segélyezési alapról". Ha valaki valóban, hátrányos \ politikai és gazdasági feltételek nélkül, hazánk függetlenségét éa érdekeit tiszteletben tarjva gazdasági kapcsolatot akar teremteni velünk, az előtt nyitva, az úf. ,,A Magyar Népköztársaság — hangsúlyozza a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása békében akar élni, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat akar fenntartani nemcsak a baráti és szövetséges országokkal, hanem minden országgal", Meggyőződésünk, hogy az ilyen, kölcsönös érdekek figyelembe, vételén alapuló kereskedelmi kap. csőlátók elősegítik a békét, míg az a gazdasági blokád, amelyet az Egyesült Államok vezető körei na. zánk és más békeszerető országok elten szerveznek, nem mozdítják elő a béke megszilárdításának az ügyét. Figyelemmel olvastuk Eisenhower elnök beszédének azl a részét, amely szerint Kelet-Európa népeinek meg kell adni , azt a joget, hogy szabadon társuljanak más or. szagokkal egy jogi világközösségben A választási nagygyűlések országszerte megkezdődtek A béke, a munka és a jólét pregrammját vigyük győzelemre — mondotta. Dobi István elvtárs Komáromban Komárom és a komáromi járás választói nagygyűlésének szónoka Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt, aki több éve képviseli már a megye dolgozóit az or. szággyűtésben. Az üzemek, a falvak lakóinak szere. /.le nyilvánult meg Dobi elvtárs iréint azokban az ajándékokban, amiket a nagygyűlés megnyitása után átadtak. Dobi elvtárs maga >s komárommegyei: a gyűlésen résztvevő dolgozó parasztok köziil sokan emlegették, hogy annakidején együtt robotoltak s hogyan szervezte a parasztokat az úri rend elleni harcra. Nagygyűlési beszédében Dobi elvtárs rámutatott arra, hogy a népfrontba egyesült hazafias erők — éppen úgy mint 1949-ben történt — a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, együtt, egységesen indulnak a választásokon és mi azt kérjük népünktél, hogy most m'éginkább mulassa meg szilárd egységét a választás napján a Magyar Függetlenségi Népfront követésében, mint 1949-ben. A népfront választási győzelmével tovább visszük előre hazánkban a szocializmus ügyét, erősítjük a munkások és a dolgozó parasztok megbonthatatlan szövetségét, erősítjük a nagy Szovjetunió által vezetett béketábort. — A mi országunk életében ünnep a választás — mondotta Dobi elvtárs. — A nép a maga jelöltjeit, a maga embereit küldi az országgyűlésbe, A legjobb ipari munkásokat, sztahánovistákat, a legjobb dolgozó parasztokat, a néphez hű értelmiségnek a javát, Kossuthdíjjal kitüntetett tudósokat, írókat, művészeket Amint a hétköznapok munkáséletében együtt dolgoznak az ilyenfajta emberek, az ország, az egész nép javára — úgy kerülnek össze választás útján az országházba is, ahol most már csakis ők, a mi embereink, dolgozó emberek tanácskoznak és hozzák a törvényeket; tőkéseknek, nagybirtokosoknak, kizsákmányolóknak, népnyúzóknak ninfcs helye közöttünk Dobi elvtárs ezután hangoztatta, hogy a kormány teljesítette a legutóbbi választáson telt ígéreteit. Részletesen szó'ott eredményeinkről, mezőgazdaságunk fejlődéséről, amely ma már maga mögött hagyta a Horthy-korszak elavult mezőgazdaságát. Rámutatott arra, hogy mezőgazdaságunk a fejlődésnek cso_ dálatég gyors útját tette meg az elmúlt nyolc év alatt. — És még több sikert, a parasztélet még gyorsabb ütemű fellendülését igéri a jövő- A jövő a dolgozó parasztság számára a gépet, a villanyi, az öntözőműveket jelenti. Azt jelenti, hogy nem kell majd fáradságos munkával görnyedni az eke felett, traktor fogja vontatni azt. Aratáskor a fáradságos munka verejtékével öntözte a paraszt a földet — a jövőben kombájnok és aratógépek százai dübörögnek majd végig földjeinken, össze] még nem tudta a parasztember, mit fog arat. ni a nyáron, mert védtelenül ki volt szolgáltatva a természet szeszélyének Korunkban mindinkább uralmunkba hajtjuk a természetet, virágzó kertté változtatjuk országunkat 'é3 száz- meg százezer holdakat behálózó öntözőmüvek, száz meg t barátja". Ezt a segítő, baráti szeL száz' kilométereken át húzódó erdő sávok védik majd munkánk érlelődő gyümölcsét nz aszály pusztításától. — A gépek meggyorsítják és megkönnyítik a fáradságos mezőgazdasági munkát. Több ideje marad a dolgozó parasztnak tanulásra, szórakozásra, s ehhez minden lehe_ tőséget megad kormányunk. A régi világ sáros, rozzantházú falvai helyén évről évre szépülő, fejlődő falvak keletkeznek majd, ahol meglesznek mindazok az intézmények, amelyek a parasztság jólétét, egészségét, kultúráját szolgálják. Ezután hangsúlyozta, hogy a népfront választási felhívása milyen világosan megjelöli ennek a soha nem álmodott jövőnek nz útját. Ez: a szocialista nagyüzemi gazdálkodás l'éfrehozásn, amely lehetővé teszi a gépek A a mezőgazdasági termékek hozamát növelő legjobb eljárások alkalmazását. A dolgozó parasztok száz- és százezrei határoz/ták el eddig is, hogy közösen művelik meg a földeiket. Száz. és százezren vannak azonban még olyanok is, akik nem jutottak elhatározásra, akik még maguk kis földparcelláikon dolgoznak Kormányunk minden módon segítségére van nz egyéni gazdálkodóknak is. Igénybevehetik a gépállomások traktorait, a gyárak küldik a műtrágyát, a talajlemet sugározza a választási felívásnak az a része is, amely a hőszolgáltatási rendszer egyszerűsítését Állítja elénk feladatul. Dobi elvtárs ezulán hangsulyozia: népi demokráciánk kormánya a nép jogainak legfőbb őre és nem tűri a nép törvényeinek megszegését. Ezért kell megjavítnniok állami' szerveinknek munkájukat. Beszéde befejező részében a következőket mondotta: — Amikor örömmel állapítjuk meg országunk fejlődését, gyarapo. dását, népünk jólétének növekedéséi, gondolatunk hálával és szeretettel fordul a halalmas Szovjetunió felé. A Szovjetunió az első nagyhatalom. amely önzetlen baráti segítségével áll mellettünk, hatékony támogatást nyújt hazánk felvirágoztatásához, függetlenségünk megvédéséhez. — Eredményeink másik forrása a Magyar Dolgozók Pártjának munkája, népünk forrón szeretett vezé rének, Rákosi Mátyásnak vezetése" (Lelkes taps.) A párt valósította meg és kovácsolja egyre acélosabbá hazánkban a munkások és parasztok szövetségét, az új országépítés alapjai. A párt szabott irányt dolgozó népünk munkakészségének. A párt vezeti harcunkat belső ellensé1UK JVU-'UJft. (1 lliuílű'óyttfc, a .„1.1J- I . , .... ,, javító és növényvédőszereket. Ebből If*1"* aknamunkája ellen, éberen őr. annyi vásárolható, amennyire szük- ,k°dlk, ne™e'dnk ^teő egysége feség van. Mindez lehetővé teszi.hogy FcJtéi " RakoM elvtars all> egyénileg dolgozó parasztságunk "f^V es író szere et övezi öt 6 - -az egesz orszagban- A munkásság 'és a dolgozó parasztság egyembevként követi Rákosi elvtársat a szocializmus építésében. A függetlenségi népfront választási felhívásában körvonalazott nagyszerű célok többségének megvalósítása a következő országgyűlés időtartamára esik. Ezért, amikor a választópolgároktól szavazatukat kérjük, akkor e nagyszabású terveinknek végrehajtásához bizalmuk jeleként kérjük azt. A Magyar Nép. köztársaság a jövőben éppúgy, mint eddig is. szilárdan folytatja békepolitikáját. Harcoljunk a függetlenségi népfront ragyogó választási győzelmével j=? a bókéért. Szavazatunkkal és újabb munknsikerekkri vigyük győzelemre, a népfront célját: a béke, a munka, a jólét, a felemelkedés, a szocializmus építésének programmjál! A nagygyűlésen Dobi István elviárs beszéde után Czottner Sándor elvtárs, bánya- és energiaügyi miniszter mondott beszédet. munkája évről-évre több terménnyel segítse hazánk erősödését, emelje saját jólétét. De mindenki számára 'érthető, hogy amint egy önmagában dolgozó kismester — bármilyen gépe legyen is — soha nem dolgozhat olyan eredményesen, mint egy gyár, ugyanúgy a pár holdon gazdálkodó paraszt munkája sem lehet olyan termelékeny, mint a nagyüzemi gazdaságé. A kisparaszti gazdaságok fejlődésének határai vannak, de semilyen hutár nem állja útját a nagyüzemi szőve'kezeti gazdaságok fejlődésének. — A Magyar Függetlenségi Népfront, amikor megmutatja a paraszti felemelkedés egyetlen lehetséges útját a szocialista szövetkezeti gazdálkodás létrehozásában, nyomatékosan hangsúlyozza, hogy erre nz útra senki nem kényszerítheti a parasztságot, hogy erre az útra csakis önkéntes elhatározás alapján lépjen minden egyénileg dolgozó paraszt ..A munkásosztály nemcsak a termelőszövetkezetekben egyesült parasztságnak, hanem az egész dolgozó parasztságnak szövetségese és (Folytatás a más0dik oldalon.) népfront választási felhívása hang. súlyozza: „A Magyar Népköztársa, ság őszintén és fenntartás nélkül részt kíván venni a népek nemzetközi együttműködésében. Ezért ra. gaszkodik a békeszerződésben foglalt jogos igényének teljesítéséhez: az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételéhez". Csakhogy Magyarország e „sza. btid társulásának jogát" a Szovjetunió követelte, nem az Egyesüli Államok. Ha csak a tavalyi észten, dőt tekintjük: január 23-án a Szovjetunió javasolta egész sor or. szág, köztük hazánk felvételét. Június 18-án, szeptzmber 5.én, szeptember 8_án, majd december 18"án újra javasolta a Szovjetunió 14 or. köztük Magyarország feivétc. embsröltő alatt két ízben vált a izémet imperialisták rablóháborújának eszközévé és áldozatává. De a há. ború után megismerhettünk eoy másik Németországot, a Némej Demokratikus Köztársaságot, amely r.em tör a magyar nép békéje, függetlensége és gazdasági érdekei el. len s amellyel hasznos, baráti kap. esolatokal teremtettünk. „Nem vi. lágos'e — kérdi a „Pravda" cikke —, hogy Németország kérdésének megoldása szükségessé teszi Németország valamennyi szomszédja tét. érdekeinek és az európai béke meg. szilárdítása érdekeinek figyelembevételét és mindenekelőtt a német nép nemzeti törekvéseinek következetes figyelembevételét?'' Számunkra ez éppoly világos, mint az, hogy szag, lét az ENSZ-be. Az Egyesült Ato j Eisenhower elnök azon követelése, lamok volt az, amely minden egyes amely szerint Nyugat.Németorszá. alkalommal megakadályozta a fel. got, a militarista Németországot vételi. ..szabad és egyenlőjogú partner. Hazánkat a legközvetlenebbül érinti ként" kell bekapcsolni a nyugatsurómindaz, ami Németország sorsát pai háborús blokkba — a magyar Ez nekünk is hő vágyunk, Abefolyásolja. Magyarország egy nép érdekét alapvetően sérti. Magyarországnak békeszerető népe és kormánya van; politikája szilárd békepolitika. Nincs egyetlen állammal 6c olyan vitás ügyünk, melyet ne lehe'ne békés úton elintézni. Békében akarunk étái minden országgal, bármilyen is legyen annak belső rendszere. Ezért örömmel és teljes egyetértéssel fogadjuk a „Pravda" vezért cikkét, amely megfelelő világításba helyt^j azokat a nemzetközi kérdéseket, melyekrői Eisenhower elnök nem kellő realitással és tárgyilagossággal nyilatkozott. Békénk érdekében. békepolillkánk szellemében szilárdan és tán. toritha,tatlanul támogatjuk a Szovjetunió békepolitikáját, s a magunk részéről is mindent meg akarunk tenni, ami előmozdíthatja a háború megakadályozását, a békés nemzetközi együttműködés biztosítását (A Szabad Nép április 27"! számának vezércikke).