Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

YASAKNAP, 1953. ÁPRILIS 28. <A izeqedi Olemzeli Színház eLeadáta A

Szegedi Nemzeti Színház nagy 'sikerrel mutatta be Bizet: Carmen című operáját, amely az operaszínpadoknak évtizedek óta egyik legkedvesebb, legnépszerűbb darabja. Az opera szövegírói Meilhac és Halevy a mü eseményét Mé' ríméé Prosper francia iró Carmen című elbeszélésébőL vették. Mérimée Prosper a XIX. század francia iro. dalmának egyik legérdekesebb egyénisége szenvedélyes hangú, színes fantáziájú írásaival. Műveiben az élet hűséges ábrázolására törekedett, így a realista irodalom egyik ú'törőjének tekinthető. A jói'sike. rült szövegkönyv a'apján Bizet a Carmen zenéjével élete főművét alkotta meg. Az 1875'i párisi bemu. tató nagypolgári közönsége a művet fagyos közönnyel fogadta. Az ekkor divatos nagyoperák csillogó külsőségein, bravúros énekmutatvá. nyain nevelődő közönség ellenszenvesen nézte, hogy a Carmen színpadán a való élet jelenik meg egy. szerű emberekkel, dohánygyári munkáslányokkal, katonákkal, cigányokkal, csempészekkel, akik örömeikről, bánataikról, szenvedő, lyeikről énekelnek-De a művészetele igazi értékelői már kezdetben felismerték a mű hattalmais jelentőségét. Különösen az orosz zeneszerzőket és kritikusokat ragadta magával a mü realizmusának lendülete, a nép éle. térek és érzelem világának maradéktalan feltárása. Csajkovszkij rövid, del az opera csúfos bukása után, meggyőződéssel hirdette, hogy a Carmen tíz év múlva a világ leghíresebb operája lesz. S pár év mulv.a már világvárosok versenge. nek a Carmen partitúrájáért, a virágária és a Torreádor dal Európa. szer[e ismertté válnak. Bizet művészete újabb zenei irányzatoknak válik alapjává, példájából sarjadnak ki a francia realista opera és az olasz veristák művei. A Carmen bemutatása a Szegedi Nemzeti Színház opera,részlegének újabb nagyméretű fejlődését mu. ta'ja. A mű előkészítésével és ve zénylésével nagyszerű munkát vég. zelt Paiulusz Elemter karnagy. Keze alatt az egész előadás élt, lük. letett. Szenvedélyes tűzzel vezette az együttest az első perctől az utolsóig. Vezénylése nyomán felszínre kerültek a mű apró szépségei is. A szereplőknél meglátszott az a tö. rekvés, hogy necsak énekeijenek, hanem jellemeket alakítsanak, azo. lcat fejlődésben ábrázolják. A cím. szerepben Turján Vilma vérbeli Carment alakított. Élethűen adta vissza azokat a Carmen jelleméből adódó szélsőséges érzelmi megnyilatkozásokat, a szerelemtől a gyűlöletig, melyekből a darab drámai ellentétei kipattannak. Hangja, mozgása., egész színészi játéka meggyőző, kifejező volt. Micaela szerepét Iván Margit játszotta. Alakításában jól érvényre juto;t szerepének tiszta, erkölcsös jelleme, inely a mű zenei felépítésében is kifejeződik. Egyénisége, hangja kitűnően megfelel a szerep-kívánta követelményeknek. A két cigány, leány szerepében élethű alakítást nyújtott Olgyai Magda és Teleki Irma, S

zép Sikert ara[ott Köles Zol. tán Don Jose szerepében. Jellemét jól formálja, szenvedélyesen, lobbanékonyon játszik. Hangja szárnyaló, szépen csengő, a finomabb hangvételű részek azon. ban nem sikerültek eléggé. Escamilló szerepét Szabadi István a la. kítja. Hévvel, temperamentummal játszott, a tüzes Torreádordalt a közönség nagy tetszése fogadla. Játékában azonban több jellemáb. rázoló momentumra lenne szükség. Jó színészi játékával, férfiasan zengő hangjával kitűnt Paiaki Béla Zuniga hadnagy ós Radics Tibor Moralcs szakaszvezető isze. dezte. Rendezése kidomborítja a mű népdrámai jellegét, a népet mindig mint a cselekmény aktív szereplőjét mozgatta, a színpadon színes, elevenen mozgó tömegek játszottak. A díszleteket Sándor Sándor tervezte. Díszletei stílusosak, korhűségre törekednek. Külö. nősen jól sikerült az első felvonás sevillai utcája és a negyedik felvonás aréna előtti képe. A darab mozgalmasságát jól kiegészítette és fokozta a második és negyedik fel. vonás színes táncjelene[e, Markoviig Vera és Mezei Károly betanításában. A Szegedi Nemzeti Színház " operaegyüttese a Carmen bemutatásával jelenlegi összetételé, nek minden adottságát teljes mértékben kihasználta. Az előadás művészi színvonala az utóbbi évek fejlődésének csúcspontját jelzi. Meg. mutatta, hogy teljes mértékben érdemes a felsőbb állami szervek további, fokozott mére'.ű támogatásá. ) . Képviselőjelöltjeink Sári József CARMEN; TURJÁN repében. A két csempészt jól alaki, totta Gaál József és Horváth József. Nagyrészük volt a csempészkvintett sikeres előadásában. A Carmen bemutatóján a kórüs is újabb fejlődést mut»;ott. Különösen a női kar kiváló hangzással és technikai felkészültséggel ol. dotta meg feladatát. Bravúros és alaposan kidolgozom volt az első felvonás veszekedő kóru'sa. A kórus férfirészlege is jól szerepelt, bár hangzása kissé nyers, érdes, s kev&bbé egységes. A kórus betanításával Ujj József igen eredményes munkát végzett. trdekes és vonzó színt jeien. tett az előadásban a gyermekkórus, melynek tagjait a Gyakorló Iskola úttörő énekkara adta Üde, kristályosan tisz[a csengő hangon, művészi módon énekeltek és ügycsen játszottak. A gyermek, kórust Garam«zegi József tanította A zenekar játéka részletekig kidolgozott, hangzása kielégítő v0tt. MICAELA: IVAN MARGIT, DON JOSE KÖLES ZOLTÁN ra, amely a fejlődés további útjait nyitná meg. Ez egyúttal megfelel, ne a szegedi dolgozók mindjobban Nem bírjuk mar pénzzel a tanításodat Ham, úgy gondoltuk, hogy elmégy iparos tanoncnak — mondotta a keserűséggel eltelt édesapa alig 13 éves íiának. — Én is géplakatos vagyok, legyél te is az Így lett inas Sári József 1938ban. Neki sem volt könnyebb élete, mint a többi tanoncnak. Három évig szaladgált a főnök úrnak, a mesternek, a pénztáros kisasszonynak mindenléiéért, s csak éppen lakatos mesterségre nem tanították a Sylvánia fatelep műhelyében. Nagyon szerette volna elsajátítani apja. mesterségét, de hat a tőkés gazdának nem az volt a lonlos, hogy Sári József tanuljon, hanem az, hogy minél jobban kihasználhassa őt. A mesterétől is jó szó helyett csak szidást kapott, pedig szorgalmasan dolgozott. Amikor segéd lett, annyi ffzetést akartak neki adni, mint az udvart sepregető kisgyereknek. — Ezért dolgoztam én három évig — kesergett magában és máshol próbálkozott elhelyezkedni. Az Üjszegedi Gőzfűrész és Ládagyárba ,,jó" tizeléssel nagynehezen felvették. Keresett vagy nyolcvan pengőt tílivonta. Aztán jött a háborús konjunktúra, kellettek a szakmunkások, egyre több lett a munkája. Tehetségével, szorgalmával elleste a mesterséget, de megbecsülésben a felszabadulásig soha nem volt része. 1943-ban a Szegedi Fűtőházba került. Egy évre rá a műhely kellős közepébe csapolt a bomba. A légj nyomás a fordítót a Fűtőház épülete j elé nyomta. Sári Józsefnek ismét nem volt munkája^ pedig nagyon szeretett itt dolgozni, A íűtöházi I vasasoktól sokat tanult, meg aztán , emlegették olt előtte is, ha egyik j vagy másik „elöljáró" ott he'venke1 dett egyenruhájában, hogy „lesz ez még másképp is". Lett is! Október elején az egyik nap kerékpárral ment a Szegedtől alig pár kilométerre lévő Kunhalomra ismerőséhez. Az úton menekültek Hitler hordái. Leszállt a gépről s egy darabig várt, Ismeretlen egyenruhája katonák jöttek Szeged telöl. Sapkájukon ötágú vörös csillag, s barátságos, mosolygó arccal köszöntöttek reá. Sokat dolgozott ő is, míg rgndbehozták a műhelyt, a fordítót és megkezdődhetett a mozdonyok javítása. Aztán volt olyan nap, hogy az éjjel is bent találta a műhelyben. Egy 324-es és egy 77-es mozdonyt teljesen újjáalakítottak. Kellett a felszabadult hazának, Ugy tervezték, hogy 45 őszére talán meg is lesznek vele. De májusban megalakították a Fűtőházban is a Kommunista Pártot. Sári Józsel az elsők között volt, aki belépett a pártba. Mindenütt ott volt, ahol legjobban kellelt a segítség. Hol a mozdony alatt hasalt, hol az esztergapad mellett dolgozott. És nagyon, kimondhatatlanul boldog volt, amikor június 26-án ott kint a Fűtőházban Rákosi elvtárs megszorította a kezét: gratulált nekik a két mozdony elkészítéséhez. Azóta évek teltek el, szép, harcos esztendők. Sok feladat hárult 45 után Sári Józsetre a műhelyben, a pártszervezetben, az üb. irodán. Megtanult kommunista módon dolgozni. Mindig a munka legnehezebbjét vállalta magára, nem ismert fáradtságot: íiatal volt, előtte állf az élet. Akkor még nem látta tisztán a jövőt, de azt már megta. nulla: a párt szavára építeni lehet, mint a kősziklára, A szabad haza épült, munkáját megbecsülték. S ahogy tisztult az ország az ellenségtől, ő is úgy edződött meg a munkában. Amikor a szocialista munkaverseny kibontakozott, az első volt a Fűtőházban, aki meglogadta: — Felajánlom, hogy növelem teljesítményem, erőmet nem kiméive harcolok hazám erősítéséért, tervünkért. Harcolt, ahogy csak erejéből kitellett. Lánghegesztő tanfolyamot végzett. Megdicsérték a szakmai minimumvizsgán. Az 500-as mozr donyjavító brigád vezetője lett. A munkatársai szerelték, eggyé forrt velük és nem egyszer kaptak jutalmat kiváló munkájukért. Beválasztották az üzemi párt-vezetőségbe. 1951-ben, a Vasutas Napon sztahánovista lett, rá egy évre megkapta az „érdemes vasutas" kitüntető címet. Megérdemelten: kiváló munkás, Ezért választották a szegedi vasutas dolgozók Sári Józsefet képviselőjelöltjüknek. Maguk közül a legjobbat. Aki csak ismeri, becsüli az egyszerű, szerény Sári Józselet. Amikor a jelölőgyülésen a karok magasba lendültek és minden arc feléje nézett, ellogódottan állt fel és köszöntei meg a bizalmat. Ugy érezte az új egyenruha feszül rajta, A múltban a Fűtőház dolgozói nem kaptak ruhát és ő se kapott volna még szavazati jogot sem. S most országgyűlési képviselőjelölt. MARKOV1TS TIBOR | A néphez hű értelmiség nagy örömmel vállalkozik a tudományos ismeretterjesztés munká|ára Nyilatkozatok a Társadatom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatról CSEMPÉSZ-KVINTETT A MÁSODIK FELVONASBAN Tudatoson igyekeztek megjeleníteni növekedő zenei igényeinek is kik a zene jellemet ábrázoló, a darab a RzítshÁrfóI .']; • 11. A- 1.;•.v,K „ (-.. — a zene jellemet ábrázoló, a darab hőseinek benső vívódásait kifejezni akaró sok 'szép részletét. A darabol Horváth József ren. a színháztól újabb és újabb, a Car. menhetc hiusonló nagyszerű bemutatókat várnak. Erdős János A most először szavazó parasztfiatalok kiváló teljesítményekkel készülnek a választásokra Csongrád megyében Sokezer olyan parasztfiatal van, akik most járulnak először az urnák elé. Ezek a fiatalok csak szüleik elbeszélései alapján ismerik a fasiszta Horthy-rendszer választásait, ami-' kor nemcsak a parasztfiataloknak ; nem volt szavazati joguk, de az idősebb dolgozó parasztoknak sem.: Most a fiatalok' is szavaznak s ez' | a megtiszteltetést kiváló teljesítményekkel köszönik meg a pártnak, népi demokratikus kormányzatunknak. A sándorfalvi gépállomás 18 ifjú traktorosa közül 10 most 6zavaz életében először. Valamennyien j lelkes munkafelajánlást tettek május 17-re s ennek eredményekép-1 pen már nyolcan tettesíiették tavaszi tervüket. Péter Albert és Tóth István DISZ-tagok már 200! százalékon felül teljesítették 'ayaszi tervüket. Mo6t a válasz'ások tiszteletére még Jobb eredményt akarnak elérni, A gépállomáson ők voltak ez e'.sök, akik szakítottak a régi elavult munkamódszerrel és áttértek a kiváló szovjet ttaktoris'ák munkamódszerére: óragrafikon szerint dolgoznak. Ifjú Török István traktoros mégcsak 20 éves, lelkesen készül a választásra: „Alig várom május 17-ét — mondja Török István — amikor életemben e'őször az urnák elé járulhatok. Édesapám a felszabadulás után 4 holdat kapott, abból a fö'dből, amelyen évtizedekig verejtékezett, de gyümölcsét Pallavichini gróg élvezte. Ezt a földet a népi demokráciától kapo't traktorral szántottam fel. Most azért szavazok a Népfrontra, hogy gépállomásunk még több traktorral, kombájnnal könnyithesse meg dolgozó parasztságunk munkáját." A kübekházi Sarló-kalapács-termelőszövelkezet 60 DISZ tagja közül mintegy 20-an szavaznak most először. Ezek a fiatalok megfogadták, hogy az id-m legalább 350 munkaegységet érnek el. Adott szavukat becsülettel állják: Balogh József brigádvezető már 200 munkaegységet szerzett. De több, mint száz munkaegysége vaq már Gulyás Mihálynak, Csányi Antalnak és Csányi Júliának is. A tsz fiataljai szorgalmasan dolgoznak. 5 holdon külön „DISZ-parcellát" létesítettek. Az ezen elvetett napraforgó és kukorica már ki kelt, a borsót pedig megis kapálták. A fiatalok megfogadták: május 17-én elsőnek szavaznak le s utána elmennek a falu dolgozó parasztjaihoz, hogy ők is minél hamarabb adják le szavazatukat. RÉDEI LÁSZLÓ Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a következőket mondotta: 29-án alakul meg a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. A megalakítás terve régebbi keletű, s a megvalósítás előkészítésére az elmúlt hónapokban nagyszámú értelmiségi dolgozó lelkesült részvételével megbeszélések folytak Budapesten, s a társulat egyes vidéki központjában, így Szegeden is. Ezeken az előkészítő meg. beszéléseken került megvitatásra a társulat felállításának szükségessége, Népi demokráciánknak egyik fő törekvése a népműveltségnek széles alapokra helyezése és magas színvonalra emelése. Ennek a törekvésnek mindnyájan tanúi vagyunk s éppen ebben a munkában segít az új társulat, az értelmiség tömegszervezete. A társulat keretében az arra legrátermettebb előadók, a tudomány különböző területeiről előadásokat fognak tartani a dolgozók széles rétegei számára. Sokan fog- 1 munkájában kiala'kuló közvetlen ják az előadásokat hallgatni olya- ' kapcsolata termékenyítőleg fog hat. nok, akiknek a múltban a maguk ! ni a termelőmunka minden területnövelésére nem volt lehetőségük. A tén néphez hű értelmiség nagy örömmel j .' , , , , _ vállalkozik ezekre a feladatokra, a I A Társadalom- és Természettudotudományos ismeretterjesztés mun- mányi Ismeretterjesztő Társulat kájára. HORVAI REZSŐ egyetemi adjunktus, a Kisérleti Fizikai Intézet dol. gozója mondotta az új, megalakuló társulatról: Az új Ismeretterjesztő Társulat munkája igen nagyjelentőségű, mert a régi Természettudományi Társulat szűkebb keretein messze túlmenően nemcsak a természettudományok, hanem a társadalomtudományok, történelem, irodalom, po. litika, filozófia kérdéseivel is behatóan foglalkozik. Az új társulat munkájába nagy mértekben kapcsolódnak be a szegedi egyetem kiválóságai, akadémikusaink, Kossuth-díjas professzoraink, doktoraink és kandidátusaink is. Az üzemek és intézmények dolgozói az eddiginél nagyobb mértékben hasznosíthatják szerzett ismereteiket. Látókörük még szélesebb lesz, világnézetük megalapozottabbá és szilárdabbá válik. A tudományos eredményeik széleskörű megismerése, az üzemek és intézmények dolgozóinak legjobb kutatóinkkal, alkotó technikusainkkal éppen a Társulat munkáját eredményesen fogja végezni, mivel erre minden biztosítéka megvan.