Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-01 / 77. szám

2 SZERDA, 1953. ÁPRILIS t. • 11 en április l-e, hazánk felszabadulásának nagy ünnepe ! PÁRTELEI Hz agitációs tanfolyam váljék a jó népnevelómunka iskolájává A Sdnüorfalvi pártbizottság okult a március 22-i agitációs nap IfcnukAgalbóli mert okkor nem let­tek meg mindent a község népne­velői n tavaszi munkAk óe a be­gyűjtés érdekében. Nem azélese­dett ki Sándorfalván az egyéni agitáció. Mégsem volt eredmény­telen a népnevelőmunka, amll már az is bizonyít, hogy a Rózsa Ferenc.tszcs taglói közös erővel teljesítették a negyedévi tojás, és baromilbegyüjtesi tervet. A be. gyűjtés mellett emelkedett a köz­ség száatds-votési eredménye ia. A községi pártbizottság figye. lembe vette az agitációs nup te. pníztalatait, azt, hogy családok­hoz kell beoltani a népnevelöket é« valamennyiüket be kell vonni az agitáció® tanfolyamokra. Az alapszervezetek bevonásával 100. ról 164.re emelte a népnevelők számát a községi pártbizottság és az összea népnevelőket be is vonta az agitációs tanfolyamok munká­jába. A tanfolyam megindulása előtt megbeszélte Körösi községi párttitkár elvtárs az alnpBzervi tit­kár elvtársakkal, hogy küldjék u tanfolyamra bevonandó — «a oktatásban eddig részt nem vevő — népnevelőkhöz a páríbizalntin. Vat beszélgetésre. A pártbizalmi elvtársak megértették feladatuk jelentőségét és jó munkájuk nyo. mán közel 150-en gyűltek össze a hétfő esti agitációs tanfolyamokra. A községi alapezervezetnél 27-en voltak, többnylra a pérttőrténet II. évfolyamának hallgatói, közöttük 11 újonnan bevont népnevelő is. Mindannyian figyelmesen hallgat, ták Kofona István propagandista elvtárs szavait, a múltról és a je­lenről, nz ölévé* tervről, Sztálin, városról. Tiszalökről, meg a sán­dorfalvi gépállomásról, moziról, a dolgozók megváltozott életéről Emlékeztetett Katona elvtárs arra nz időre, amikor még Pullavicini őrgróf úré volt Sándorfalván min. den. — Az akkori zeelléremberekböl jómódú, öntudatos, teljes fog ti em. berekké lettünk — mondta. — Mi­enk a löld, amelyre régen a kop­tatástól ernyedi Irmunk izzadtsága. csorgott, amelyen tűrnünk kellett Molnár Kálmán intéző úr pofon, csapásnlt. Erről beszéljetek szom. szédaitoknaki meg a község, saját magatok és családjaitok stép, új életéről. A népnevelők érdeklődve fi. gyelték az előadást. Tószegi An­tal, meg özv. Kalapács Istvánné fel is jegyezték a fontos&bb ada­tokat, hogy népnevelőtminkájuk közben felhaSanálhassAk. Ezt a helyes módszert azonban csak ke­vesen követték. Mindez azért, van, mert a pértbizalmiak nem magyarázták meg alaposan az újon. non bevont hallgatóknak, hogy amit a tanfolyamon hallanak, azt jő lesz fejjegyezni, mert azok mind érvek, amelyek bizonyítják! nyolc évvel ezelőtt Sándorfal vára is be­köszöntött n felszabadulás és az­óta a dolgozók ú) élete épül A sándorfalvi községi pártbi­zottság és az alapszervezetek, jó szervező munkával biztosították az agitációs tanfolyamokra a megje. lenést. Ezt a jó eredményt azon­ban csak úgy tudják még tovább fokozni, hogy ha a legrövidebb időn belül gondoskodnak az újon. nan bevont népnevelők tananyag, gnl voló ellátásáról. Tegye ala­posabbá o pártbizottság az agitá­ciós tanfolyamok ellenőrzését is. Nem helyes módszer az, hogy Körősi elvtárt és a községi alap. szervezet titkára tfz-tizenöt perc­ig tartózkodik egy-egy tanfolya. mon és azután elmegy. Biztosítani kell azt. hogy egy ellenőr a tan­folyam kezdetétől végig jele„ le. gyen és közvetlenül segítséget ad. jon annak levezetéséhez. Ahhoz, hogy a tanfolyamok vezetői min. den hallgatóval alaposan elsajátít­tassák a kiadott anyagot, hogy Se. gíteni, ellenőrizni tudják tanulá­sukat, szükséges, hogy a községi pártbizottság szervezzen egy új tanfolyamot, Húsznál-huszonotnél több hallgató lehetőleg ne tanuljon egy propagandista vezetése alatt. A tanfolyamok jó munkája mel­lett legfontosabb az, hogy minden résztvevő első naptól kezdve rend­szeresen látogassa a hozzája be. .osztott dolgozókat és jó népneve, romunkát végezzen. Az agitációs tanfolyamok csak is akkor érik el igazi céljukat, ha segítségükkel a népnevelőmunka a termelés és a begyűjtés fellendülését ered­I ményezi. Ujabb árleszállítások a Szovjetunióban Mosakvn (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Hl zutjságA határozatot hozott az. élet. misterek és iparcikkek állami kis kereskedelmi árának úfuMiL nagy­mértékű leszállításáról. Az árlttzáJ­litusok április 1.(61 lépnek életbe Az április 4-i évforduló jelszavai Éljen ós virágozzék függetlensé­günk támasza, a szabadság ée béke, az emberi haladás első rohambri­gádja, a hatalma6 Szovjetunió. A halhatatlan Sztálin zászlaja alatt, a Szovjetunió vezetésével, megbonthatatlan szövetségben a béketábor országaival, — előre ha. zánk fel virágzásáért, a békéért, n szocializmusért! Erősödjön és viruljon békénk és függetlenségünk legfőbb Zálogu, a magyar és a szovjet nép örök ba. rátaága és megbonthatatlan teslvéti szövetségei Éljen győzelmeink szervezője, szocializmust építő népünk élcsa­pata, a Magyar Dolgozók Pártjai Éljen a nagy Sztálin legjobb magyar tanítványa, pártunk ée né. pűnk szeretett vezére, Rákosi Má. lyás! Éljen függetlenségünk, szabad­ságunk. békénk erős védelmezője­— a Magyar Néphadsereg! Forró testvéri üdvözlet a népi de­mokratikus országok dolgozóinak, a szabadságéri és békéért küzdő népeknek I Dicsőség a szabadságáért és füg­getlenségéért hősiesen küzdő kore­ai népnek és a kínai önkén lesek­nek I Éljen h béke. a nemzeti függet­lenség, a demokrácia és a szocia­lizmus élharcosai, — u testvéri kommunista és munkáspérloki Éljen a népek közötti béke és baiátság! Vesszenek nz imperiu. liela háborús gyújtogatúkl Vesz. szen a határainkon acsarkodó, népünk szabadságára, hazánk füg­getlenségére törő fasiszta Tito-ban. dal Az április 4-i ünnepségek műsora Yves Farge, nemzetközi Sztálin-békedíjas francia békeharcos autóbaleset következtében meghalt Tbiliszi (TASZSZ). L Közlemény Yves Farge 1 autóhaleset követkertében t szenvedett súlyos sérüléséről Március 20-én este, visszajövet Goriból Tbiliszibe, az a gépkocsi, amelyben Yvís Farge, „A népek közötti héko megszilárdításáért" el. novezésü nemzetközi Sztólin-dijas francia közéleti személyiség ÜH fe. leségével é« a klsérfl személyekkel, a sötétben összeütközött egy teher­gépkocsival. A gépkocsik összeütközésénél Yves Farge komoly sérülést Meri. vedett. Állapota jelenleg súlyoS, A város legjobb orvosai állandóan fi­gyelik « sebesült egészségi állapo­tát és minden Szükséges gyógyin. tézkedést megtesznek, Yves Farge felesége és a kísérő személyek a baleset során épségben maradtak. Yveg Farge március 28-án érke­zett Grúziába, hogy megismerked­jék a Gruz Szovjet Szocialista Köz­MIMIM' I társaság gazdasági üs kulturális építésével. Közlemény Yves Farge haláláról­Március 30-án Yves Farge egész­ségl állapotában nem mutatkozott semilyen javulás, a beteg nem tért eszméletére Yves Farge, amint a komsilium megállapította, súlyos agykoponya, sérülést Szenvedett, aminek követ­keztében ComatóZus állapot fejlő­dött ki Jobboldali agybénulás ttine­tőivel és heveny szív_ és vérérmű­Icödési zavarokkal. Azonnali intézekdéseket tettek a BBÍV- és vérér-, valamint légzési za­varok megszüntetésére. Minden Intézkedés eUenére már­cius 30-án 21.00 órától kezdve a beteg általános állapota erősen romlott. Március 30-áról 31-ére vir­radó éjjel Yves Farge elhunyt. (MTI) Hollandia délnyugati részén inmét ostromállapotot rendeltek el Párizs (MTI). Az „APP" hágai Je­lentése szerint Hollandia délnyu­gati vidékén az a veszély fenye­get, hogy az Északi-tenger partján dúló- heves aaélvihar és a tenper szintjének emelkedése miatt Sla. vcniaeenél, valamint az Észak­Brabnnt tartománytól nyugatra lévő Tholen szigetén a hullámok át­csapnak a homokzsákokon, ame. lyek pillanatnyilag a gátat képe. zik. A veszély miatt Hollandia délnyugati részén ismét ostromál­lapotot rendeltek el. A felszabadulási héten elért újabb termelési sikerek mellett, az üie­mek díszítésével is készülnek 9se. ged dolgozói, nagy ünnepünkre, április 4-re, Minden üzemben, va­lamennyi alapszervezetnél, ünmopí pártnapokat tartanak április 3-án. Ünnepségeket tartanak eze„ a na­pon Szeged iskoláiban Is, s a nagy évfordulóra, színes műsorral ké­szülnek az üzemek, intézmények t}3 egyéb vállalatok kultúrcSoportjal, A felszabadulás napjának előesté­jén, Szeged ifjúsága fáklyás felvo­nulást rendez. A népes sere, a Beloiannisz-térröl indul majd el. Szabadságunk születésnapja regge­lén zenével ébresztik, köszöntik az •élenjáró dojgozókat, a felSzabadu­lási héten kiváló eredményt elért munkásokat, termelőszövetkezeti ta­gokat, élenjáró egyéni dolgozó pa. rnaztokat. Szegedi Városi Bizottság titkára mond ünnepi beszédet. A nagygyü. lés után 11 órakor Szeged dolgozói elhelyezik a hála koszorúit a szov­jet hösök emlékműve elé. Ugyan­ebben az időben koszorúzzák meg a szovjet hősök sírjait a temetőben is­A koszorúzás után a fegyveres tes­tületek díszszfizadai Vi u'nak majd el az emlékművek elöl.. Délután folytatódik az üunepség. A Széclicfiyi-íéren a legjobb üzem1 kultűtesöpörtök és a Nemzeti Szín­ház művészei szórakoztatják a dol­gozókat és már délután 3 órakor térzenét ad1 a MÁV zenekara. Kul­túrműsor lesz Újszegeden a Noveni_ ber 7. kultúrházban, Rókus II. pártszervezet székházában, az Utfö­rőházbnn Móravárosban, Fels<jvá. roson a DISZ szervezet helyiségé­ben, az Alsóvárosi Kultúrházban. Az Oroszlán-utcai bábszínház 4-én délelőtt 10 órakor nagygyü-1 szombaton, vasárnap egyaránt, fel. lés lesz a Szabadság moziban. Itt nőiteknek, gyermekeknek ad mű­Zombori János elvtárs, az, MDP sort. Április 9—12 között Ózdon tartják meg a Második Békekölcsön II. sorsolását A Második Békekölcsön lí. sor­solása az eddigi sorsolásokhoz ha­sonlóan négy napig tart. Április 9» én, csütörtökön, április 10-én, pénteken, április 11-én, szombaton és április 12-ért, vasárnap kisorsol­nak 117 ezer darab nyereményt 47.8 millió forint és 59 ezer darab tör« lesztóst 11,8 millió forint összegben, összesen 176 ezer darab kötvény kerül kisorsolásra nagyobb részben nyereménnyel csaknem 60 millió forint értékben. A sorsolás vasárnap délelőtt 10 órakor, egyébként délután 4 órakor kezdődik. TIZENKETTEDÉRT 4 tél ugyan már rég ödcsúf Intett és a liatdr virágba, zőltt hé szökkent, de ez rt szegényekj sorkán tsalc annyit változtatóit, hogy nem fáztak. De gondjuk sta" porodotl. A- nyárba, ballagó Iamise serényen húzta az ég félé a. növi. nyéket, kövér kalászt nevelt a szd. rak fölé. Péter-Pál elŐif már hetek­kel ránrokabb ro/t a pnrdszok hám. Inka. Egy kérdés lebegett ilyánkof elölt tik: hová, mennyiért, melyik nagygazdához menjenek aratni? így volt ez a harmincas évek elején mindenütt — Algyőn is. Reg­geltől-estig jártak az emberek mim. ím után, vagy ácsoroglak náphosz­szat a községháza elölt munkaalka­lomra várva. így várt és remélt egyik napról a másikra ISSt.ben Vámos Mihály, Szabó János, Vörgá András, Takó József. Tóth fí. Sánr •tor, Bakos Imre, ÍAtkáCs Gábor, Ariurjánifí Mihály, Király Lajos és Pataki Sándor is. Egy napon ott ált fik Ók ig a községháza előtt — amikor vakski halkan megjegyezte: — Dús Istvánnak aratók keljenek Uyálarétro tizenkettedért. — Tizenkettedért — ismételte Lu. kéét és hangjából a tehetetlenség keserűsége buggyant. — Nem tudunk mást lenni — le­gyintett lemondóan Takó József, oztífn néhány lépést lett előre, — Menjünk, nézzük meg a munkát, Igyekezzünk, nehogy valaki meg. előzzön bennünket. Elindultak, A szegények sorsa, a megalázkodás árnyékként követte őket. 4 nap Még nem jött fel, a har. •mit még vastagon üli a növénye­ken, de őlt már ott voltok u földön és rágták a rended, A szerződés ha. todik pontjában aí szerepelt, hogy „a munkások kötelesek a 4. pont­ban előirt járandóságokért már ko­ra hajnalban — midőn még ai szol­ma harmatos — munkába kezdeni" így kötötte őket a szerződés is tud. iák, hogy az urak törvénye nem isr mer kegyelmet. A cseildórök kard­lapja, puskatusa hamar csat tani azo­kon. akik emberségesebb bdnátmód. ért, kevesebb keserűséggel telt na­pokért emelték fel szavukat. A tend régén, megálltak egy perére és a felkelő nap már izzad, tan találta őket. Este is tőlük bú­csúzolt a nap s a göncölszckér is jó utat megteli, mire letették a szét. számot. Úgy dolgoztak egész napo­kat, hoffy szusszanni Való idejük sem volt. Dús István, tt gazda, csaknem mindég ott volt mögöttük. így mit em akkor Igazságtala­nul rendjén. Amikor bérüket leér. lék — nem a tizenkettedet, hanem a holdankénti 75 kilogramm, biztosí­tékot — Dús István a magiárba ve. zetfe őket. Színlelt nagylelkűséggel tárta szét kntjnit ét mesterkélt nytL jcssággal szólt: — Emberek, én már kimértem a nektek járó bért, a ŐŐ mázsa 75 ki­lót. Itt van féjrehánym, vigyétek. Nem mondhassátok rám, hogy rossz ember vagyok, tudom, nektek gyor­san kell a kenyér, Tiz kéz, tiz munkától kérges te. r.yér nyúlt a húzóba és emelte fel erz egyegy maréknyit a világos, ságig. De ahogy felemelte, mind. járt víssza is szórta és az ü[eokra a eSatódás, a méreg újabb ránvo­kot hútott, Csend volt néhány má­sodpercig. Adorjányi Mihály szótalt meg: Dús úr, kérem, ez nem búza, ez szemetes öcsit. Dús úr a méregtől vörös lett, mint a rák. Húsos ujjával, kifelé mutatott és ordított. — Kifelé piszkos parasztim! Ha rem ke/l a, fizetség, dögöljetek éhen! Még ócsároljátok az én búzámat? Kifelé, ha. mondom és menjetek a nagyéghez panaszraI Az emberek megindultak libasor­asztal előtt. Megdolgozott bérükért kellett könyörögni! Megszületett a kérvény, amelyre Vámos Mihály kusza betűkkel írta tá a nevét, A helyettes jegyző szépen a töb­bi iratok közé rakta le a kérvényt ée csak ennyit mondott: ,Jdajd utá­na nézünk a dolognak és nyugodja. nak meg, el leSz intézve". rlnt! ríatírt tá-«Ztük.í haza • ravasz «ld*t azonban, a ftoldanUntl TC klg, biztosíték rc.U< állt\uüc.i:oot,ho(7« bma Wiírísé'l-rUlt a zor,a nunkaad£ a BoldaftWatl ts U-.VrdtT)'ly 4» Boti »áh J« Uj.t-uz kl.~ ro-sa nlndodfü,flsB<nsT.b.t«tX»n ooztt tmzff-1 a/Arja- rlafünla'a Mfírnl.iit Űrjük stlv.^)ra<lJ4k -t itgybaa esreahlTtU tlcSz>&r!,la£ lntÍTkstnl araa »ofatkotí hogy t-t-z-lt zsi^aal^ "a *•—joyo^z-.n glll -ta «l jbuaz. tu­sit II nérj.» M a fjfjr !>«ílp a ba»a«3»ttak«t a 'zal tataa ksjtrlr-buaa napi árában flBazls mog. Szírt -kárJUk a bsté.ág aoroc lviiU Intisksdéját^.rt agy a«:«B,ul£t zaiiuéatanainak alig van b-t.rd í.'aj-n)it át ljy a rézzksr«í.tj£x„ a aa?l k-nylrrs talí blotomfLíboi Nltátlan aáíí;ÍJ«B sxüJtaígtinlrtan. J.rr*dk»nr» f.lolTwda átír aláíratott. (A. S tgyest vU'hixJj közülük kusza betűkkel itta le u> so­rokat: „Elismervény. Mi alul írott arató lan. A kapu elolt megálltak, tanács, kőzni. — Menjünk a Itözségházúra — tanáeso'ta Pataki Sándor —. Hátha csoda történik és mégis lesznek va. lantit nz érdekünkben. A menet ú/ra megindult. Némák ralink csaknem egész úton. BCM a községházán levett falap­pal, sűrűn hajlongva álltak meg az Azzal az• emberek kimentek nem sokká; utána n kakastollasok kísérték őkeí IhU István magtárá­hoz. Bensőjükben az élet keserűsé, gével szedték zsáfakbtt az oesut — amelybe mór néhány kiló búzát Is hevertetett Dús tstpán — vlátta pe. dig „pusztán a rer 1 kedvéért sne.tr szütetett az eflsmcn-rrif. Az egyik munkások elismerjük, hogy Nagy. sdgos Dús István úr gazdaságában Teljesíteti munkák elvégzése után Teljesen ki lettünk elégítve, vagyis fizetve ezek után semmi Követelé­sünk nincs. Gyába nagyrét sss IN. ó'én". Ma nem ennyit ér az ember munkája. Nyoja röpke év új törte netem fejezetét nyitotta meg f/ő'. tünk és egy évezred rendjét _ dön­tötte le, hogy helyébe új, csodálata san szép, tágyogó jelent, őrőm.Jts napokat teremtsen, melynek minden pervében maga az ember formálja sorsát minden kizsákmányolástól meritcSen. Néznünk széjjel, tekintsünk szer­te az országban, a városokban, a falvakba.nl Megváltoztak az embe­rek, megváltoztak az arcok, megvál­toztak a sorsok. Szabó János most Budapesten a Rákosi Művek dolgozója. Takó Jó. zstf négy hold föld boldog tulajdo­nosa. úgy kapta már a dolgozó nép államától a felszabadulás után. Ba. kos Imre kapott hárgni holdján gaz: dálkgdlk. Krtionafía: főhadnagy. Adorjányi Mihály öt holdjával a nagyüzemi gazdálkodás útját járja. I 'Boldog fszes-tag. Esténként önfeled, ien gyönyörködik iskolás piicrm,rk> i. ben és hosszan töpreng azon, mi ,'r gyen belőlük: orvos, mérnök, ve I gyfst, tanár, vagy agronómus? Jól fn I esik neki ez a gond; ez már nem a kilátdstalanságtól, hanem a szép­ségtől terhes. Király Lajos a Vaj. háti Kendergyárban dolgozik fiával és lányával, akik hárman annyi fi­zetést kapnak, hogy bőven jut ke. nyár re, húsra, ruhám., cipőre és mindenre. Pataki Sándor három hold földjét Saját fogatjrra.1 mű­veli és nem > ' lriV.tr n letűnt dúsistvánokre (k. I.) í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom