Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-17 / 64. szám

299 KEDD, 1953. MÁRCIUS 17. Teljesítse adott szavát as Autójavító Vállalat minden dolgosója í r A Xl-es számú Autójavító Vál­lalat dolgozói már közel két hó­napja megtették. felajánlásaikat felszabadulásunk 8. évfordulójá­nak méltó megünneplésére. Az üzemben sokan vannak olyanok, akik becsülettel állnak helyet adott szavulj, valóraváltásában. A felszabadulás ünnepének tisztele­tére megfogadták, hogy első ne­gyedéve^ tervüket határidő elölt 10 najypal befejezik, s tegnapig 9 napos tervelőnyre tet'/ek szert. Vállalták azt is, h/>gy a Rőder-nrozgalom kiszélesí­tésével csökkentik a 100 százalékon ••alul teljesítők számát. Március 15-ig 12 főről 5 főre csökkent azok­nak a száma, aíkik a normán alul teljesítettek. Az anyagtakarékosság terén is jő eredményeket értek el. Elhatá­rozták, hogy április 4-ig 13 ezer forint értékű anyagot takaitanak aneg. Fogadalmukat már teljesítet­ték. R most, a felszabadulási hétre újabb felajánlást tettek: vállalták, hogy április 4-ig 22 ezer forint értékű anyagot takarítanak meg. A motorszerelő brigád 'agjai, Tóth Imre brigádvezetövel az élen, március hónapban 4 darab el­haszná'ódott Csepel-motor kartel­jét újították fel, amellyel 21 ezer forint értékű alkatrészt takarítot­ták meg. Március hónap első 10 napjában globálisan 134.2 százalé­kos teljesítményt értek el. Az adott szó valóra váltásában élen­járnak Jenei Sándor és Bakacsi Jó.! r.yüket, de szavukat nem tart0fták zsef karosszéria készítők, akik ígér- fcc, március első 10 napjában mind* ték, hogy 5 nappa] előbb befeje.! össze 7G százalékot értek el. Az első zik az első negyedéves tervüket, j negyedévi terv teljesítésében Mindkét kiváló dolgozó naptára 15 nappal előzte metg az időt. Ró­zsa Sándor asztalo® megfogadta, hogy 180 százalékra növeli telje­sítményét. Vállalását jóval túl­szárnyalta, 16-ig 222 százalékot ért el. A vállalat sztahánovis'ál kö­zött lendületes verseny indult meg a több és jobb minő­ségű munkáért. Jelenleg a ne­me® versengésben Kócsó Pál tört az élre, aki 200 százalékos vállalá­sát 207 százalékra fokozta. Ter­vével március 30-ánál tart. Kiss Ferenc motorszerelő ifjúmunkás ís lelkesen készül a felszabadulási hétre. Nemrégen munkáiéban csak 80 százalékot ért el. ígéretet tett. hogy teliesítményét az ün­nepi bét beindulásáig 100 száza­lék fö'é emeli. Szorgalmas munká­jával tegnapig 114 százalékra nö­velte normáját. Az első negyed­évi terv tejesítésében 9 napos tervelőnyre tett szert. Most min­den nap arra törekszik, hogv ezt az eredményt a felszabadulási hé- I ten jóval maga mögött hagyja. Nem követik azonban az élen­járók példáiét Aradi Ferenc, Tanács István és Deák György motorszere­lők, akik ugyan megfogadták, hogv 100 százalék fölé emelik íeljesítmé. adóso!c a nép államának, tervükkel 20 nappal elmaradtak. A vállalat művezetői közül többen nem tették meg a kellő előkészíté­seket a felszabadulási hé' zavarta­lan megindulásáért. Tóth Ferenc fő­művezető, Ambrus Ignác és Gár. gyán Menyhért művezetők, nem osztják be tervszerűen a munkát. Ha valamilyen alkatrész hiányzik, nem szólnak senkinek, nem veszik igénybe a vállalat vezetőség segítsé­gét, inkább félreteszik a munkát és másikba kezdenek. Sok esetben elő­fordult az is, hogy a javításra ké­sőn érkező gépkocsik hamarabb el­készülnek, mint amelyik már hosz. szabb idő ófa a vállalatnál van. A felszabadulási hét előkészületei minden művezetőtől azt kívánja, hogy minden körülmények között gondoskodjanak a verseny műszaki feltételeiről, így segítsék a dolgozók felszabadulási hétre kibontakozó nagyszerű munkalendületété A ver­senytáblákon népszerűsítsék az élen­járókat és élesen bírálják a lemara­dókat. Az üzem dolgozóinak jő ered. menyét elrontják azok. akik az adott szavukat nem teljesítik. A pártszer­vezet hasson oda, hogy minden dol­gozó, minden munkaterületen teljes erővel igyekezzen adott szavának fel. jesítéséért. ILORt Ü FELSZiBADULUSI HET SIKERrfRI Ifjúsági nagygyűlés a Kossuth-szobornál kára, Eperjesi Julla elvtársnö, a Szegedi Pártbizottsáj, szervező tit. kára, Mison Gusztáv, a városi ta­nács VB titkára, a Békebizottság, a tömegszervezetek vezetői, élen­járó kitüntett ifjúmunkások, kiváó tanulók, parasztfia'alok. A Szegedi Kenderfonógyár zenekarának tol­mácsolásában, felhangzott a ma­gyar- és szovjet himnusz. Utána Székely Sándor, a Városi DISZ Bizottság nevében megnyi­totta a nagygyűlést, majd Savanya József elv'-árs mondott ünnepi be­szédet. Beszéde elején megemlékezett sze­retett Sztálin elvtársról. Mérhetetlen az a fájdalom — mondotta — amit egész népünk, ifjú-águnk érez korunk legna­gyobb embere, az emberiség békéjéért és szocialista jövőjé­ért folytatott harc lángleíkű ve­zére, a magyar nép Iegiobb ba­rátja, édesapánk, a mi drága Sztálin elvtársunk elvesztésével. A magyar n'ép évszázadokon át har­colt az idegen hódítókkal, a népel­nvomó, a hazaáruló, uralkodó osz­tályokkal, a felszabadulásért, a ha­za "birtokba vételéért. S amiért év­századokon át folyt a harc. amiről dicső szabadságharcosaink álmodoz­tak, az a mi k-orunkban, a sztálini korszakban vált valóra A mérhetetlen vesztesig napjai­ban különösen mélyen vésődik zet'e be, amelyet vasárnap délután agyunkba és szívünkbe, hogy a 48­hat órakor rendeztek a Zeneművé" |a3 hagyományok szellemében csele, szeti Szakiskola hangversenytermé- ! kerlnj, ez ma azt je'enli: Vasárnap délelőtt sűrű sorokban, vörös és nemze'-i színű zászlókkal, transzparensekkel vonult a Kossuth szobor elé Szeged ifjúsága. Vörös­nyakkendős úttörők, munkások, diákok, egyetemisták, DISZ-esek 1848 március 15. évfordulóját kö­szöntötték. Egymásután érkeztek a térre a csoportok. Fegyelmezetten, rendben Sorakozott fel a feketeruhás ipari tanulók boldog serege, a Szegedi Kenderfonó, a Textilművek, az Űj. szegedi Kender és számos más üzem DlSZ.esei, középiskolás és egyetemista fiatalok, munkások, parasztok gyermekei — a márciusi ifjúság utódal. Lenin, Sztálin. Ma. lenkov, Rákosi elvtárs képeivel, vörös, 'és nemzetiszínű drapériáva feldíszített emelvényen helyet fog­lalt az ifjúsági nagygyűlés elnök­sége: Savanya József elvtárs, a Csorvgrádmegyei DISZ Bizottság tit. A Magyar-Szovjet Borátsáq Hónapja keretében vasárnap délután kullúrhét kezdődött Szegeden A MSzBH keretében az MSZT szegcdi Városi Titkársága a Városi Tanács oktatási-népművelési osztá­lyával együtt kultúrhetel rendez Sze­geden. A kuVúrhetet a Szeged1 Pe­dagógiai Főiskola nyo'.cvanlagú ének­karának művészi hangversenye ve­ben. Műsorukon a többi közölt H3ndoI. Bach. Miljutyin, Kodály művek szerepeltek. A ku'túrhét programmja szép, vól tozatos, élményben gazdag műsort ad. Több ismeretterjesz'ő előadás is szprepel a műsortervben. Az MSZT jogtudományi szakosztálya rendez? sében ,,A gép- és traktorállomások szerepe a tervgazdálkodásban" cím me| tartanak előadást. 18-án a Ze­neművészeti Szakiskola ifjúsági vo­nószenekara ad hangversenyt. Ki­emelkedik a rendezvények közül a 20 án sorra kerülő „Szovjet iroda lom a béke szo'gá'atában" cimü elő adífs. 21-én a legjobb szegedi nép; tánccsoportok tartanak bemutató', ugyanakkor véleménykutatással ösz­szekapcsolt szavalóversenyt rendez­nek. Ápr lis 7-ig lehet kéne' el beküldeni a má usban nyíló művészi fényképkiá lilásra A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Újságírók Országos Szö­vets'g'nok i'otterakoszt'lyai „Ar új ember boldog élete" címmel nagyszabású fényképkiállitást ren­deznek Budapesten. A májusban nyíló kiállításra április 7-ig lehet k'épeket beküldeni az Ernst-múze­tunba (Nagymező-utca 8.) Sztálin útján járni, tántorítha­D ármerre járunk épü. *-* lő hazánkban, min. dcnütl találkozunk olyan emberekkel, akik új, meg­változott, sokszorosan szebb, nyugodtabb életet élnek a felszabadulás óta. Számtalan olyan ember van, aki előtt mint egy rossz álom, tűnik fel a mult, hiszen ki emlékez­ne vissza szívesen a rossz, ra. az elnyomato'tságra? Különösen sokat szenvedr 'ck a mult elnyomatott, ságától hazánkban az ide­ien anyanyelvű dolgozók. Magyarországon — épp­úgy mint a többi kapita. lista országokban — tel­jes mértékben elnyomták, semmibe ve'ték az egy• szerű délszláv, szlovák, román dolgozókat. — Semmi jogunk sem volt a mattban — emléke­zik vissza keserűséggel a múltra Bein Szvetozár szőregi délszláv tszcs pa­raszt. — Hiába mentünk bármilyen kérésünkkel •agy panaszunkkal a köz. régházára, sohasem hall_ nafták meg bennünket. Mit törődtek azzal a mull urai, lionyan él az egy­szerű délszláv paraszt? Ezenkívül sokat voltam katona, sűrűn ijt kellelt hagyni a családot. Még a családi élet boldngsá' tatlanul követni a sztálini esz. méket még szorosabban tömö­rülni pártunk és a Szovjetunió köré. Ezután a márciusi ifjak, Petőfi, Tárcsics, Kossuth, Vasvári, Irinyi forradalmi harcáról emlékezett meg Savanya elvtárs. — A magyar nép megint szép lett — ahogy Petőfi jövendölte — folyta'-ta. — • Az elnyomott, kizsákmányolt gyarmati sorsban élő népből újra szabad és erős néppé let. tünk. A felszabadult dolgozó nép lett az ország gazdája és a párt vezetésével virágzó szocia­lista országgá formáljuk hazán­kat. Beszéde befejező részében az cl* 'enség elleni harcra hívta fel Sava­nya elvtárs a fiatalok figyelmét. .Petőfi és o márcusi fiatalok har­cos kiáltásából vonjuk le azt a ta­nulságot, bogy szünet né'kül foly­tatni kell a harcot, népünk minden rendű és rangú ellenségei ellen. Meg kell sokszorozni ifjúságunk éberségét és szembe kell szállni minden epenséggcl mega kuvó állásponttal. Legyenek a fiata­tok, miként 41-ban, a legbát­rabb. a legharrosahb szószó ói és védelmezői a do'«ozó nén igazának, a szocia'Istn épités nemzetformáló ügyének. Szeged ifjúsága nevében az üze­mek és iskolák küldöttségei megko­szorúzták Kossu ti La jos szobrát, ^ majd az Internacionálé hangjával ért ] széleskörű felvilágosító munkát kell véget az ifjúsági nagygyűlés. kifejtenie és mozgósítania kell az S ztálin elvtárs halála ég a nem­zetközi helyzet arra kötelez oannünket, hogy még szorosabban zárkózzunk fel a nagy Szovjetunió mögé, zárjuk még szorosabbra sora­inkat, tömörüljünk még jobban nagy pártunk, Rákosi elvtárs mögé. Üze­meinkben, földjeinken munkálkod­junk még odaadóbban, még fegyel­mezettebben, tervünk teljesítéséért, negyedévi tervünk túlteljesítéséért és ezt a lendületet lámasszák alá dol. gozóink április 4-re tett versenyfel­aján]ásai és a sztálinvárosi felhívás­hoz való lelkes csatlakozás. Április 4, hazánk felszabadulásá­nak nagy ünnepe Dolgozó népünk e szép ünnepet méltóan akarja meg­ünnepelni. Ünnepli tervei teljesíté. sével, túlteljesítésével, hogy ezáltal is kifejezze ragaszkodását a nagy felszabadító Szovjetunió iránt. Me­gyénk üzemeinek dolgozói harcba in. dúllak vállalásuk maradéktalan tel­jesítéséért, hogy hazánk felszabadu­lásának nyolcadik évfordulóját nz el. ső negyedévi tervük túlteljesítéséve] köszöntsék. C gyre több megyénk területén azoknak az üzemeknek a száma, amelyek csatlakoznak a sztálinvárosi dolgozók kezdeményezéséhez; hogy márc. 20-tól, ápr 4-ig tartsunk feisza badulási hetet. Ez a visszhang ma már megyénkben mindennapossá vált. Üzemeink dolgozói megértették a fel­hívás jelentőségét és lelkesen csaté lakoztak és teltek kiegészítő vállalást a felszabadulási hét sikeréért, a le­maradás behozásáért. A vállalások megszervezése azon­ban csak az első lépés. A munká­nak a nehezebbje: a felajánlások maradéktalan teljesítése még hátra van. Pártszervezeteink, tömegszer vezeteink kommunistáinak egyik döntő feladata, hogy harcoljanak az adott szó betartásáért. Ennek bizto­sítéka, hogy a kommunisták élenjár, janak és példát mutassanak vállalá­suk maradéktalan teljesítésében. Malenkov elvtárs a XIX. kongreszr szuson azt mondotta: „Az állami terv töívcny. Minden üzem köteles vég­rehajtani az előírt á'temi feladato­kat és ellátni a népgazdaságot a szükséges termékekkel. A gazdasá. í>i vezetők és a pártszervezetek kö­telessége biztosítani, hogy az üze­mek ne csak globálisan, hanem fél­té! lenül, az állami tervnek megfe­lelően, minden egyes termék gyá-fá. sa szempontjából is teljesítsék ter­melési tervüket. Kötelesek továbbá ryndszeresen javítani a gyártott ter­mékek minőségét, feltárni és teljesen kiküszöbölni azokat az okokat, ame­lyek az üzem normális munkáját akadályozzák. Ezek a szavak megyénk ipari üze­meinek vcze'ői részére különös je­lentőséggel bírnak. A párt és a kor. mány megköveteli, hogy minden vál­lalat kivétel nélkül megszeghetetle„ törvényként hajtsa végre az állami tervet és biztosítsa az üzem 'egyen­letes termelését. Gerő elvfársrak, a Központi Vezetőség 1952. XI. 29-i ülésén elhangzott beszéde cta' igen gyenge a javulás. Még mindig ta. vaszt-Iható a hóvéii rohammunka és és n béralap felelőtlen felhasználása. A felszabadulási hél sikeréért va. " lamenny! pártszervezetünknek Pein Szvetozár megváltozott élete megrabolták tő gát is lünk. A felszabadulás Pein Szevtozárnak is •— mint annyi sok társának — meghozta az új életet, A kis határmenti község, ben új élet kezdődött. Az emberek vidámabbak és nyugodtabbak lettek. El­tűnt a különbség a ma, gyar és délszláv dolgo­zók között. Alkotmányunk egyforma jogot és köte­lességet biztosít hazánk minden dolgozójának. Valóravált: ki mennyi munkát végez, annyit ér... Két fia közül Bondán az idősebb, ma főtörzs, őrmester. A honvédclm; minisztériumban teljesít szolgálatot. Amikor leg­utóbb i'thon volt, boldo gan újságolta: — Édesanám, ha szá­zados volnék, akkor ss leh'tne la'lönb az életem. A kisebbik fiú szinlca katona; az ősszel vonult be, hogy letöttse tényle­ges idejét. 1QZO •ben Eoin íyOU Szvetozár, egyénileg dolgozó kis­paraszt is a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Tcg ja lelt a szőregi Pe­tőfi tszcs-nek, mert be­látta, hogy egységben az erő, az együttes munka könnyebi, tehát nagyobb ciedmények érhetők el. — Nincs is panaszra semmi okom, nem bán. tam meg, hogy belépiem a tszcs be, — mondja Pcin Szvetozár. — Az el­múlt gazdasági évben 423-munkaegységem volt. Már erre az évre is van 150 munkaegységem. Min­denem meg van, ami szükséges. Tavaly is kél öltöny bársonyruhát vet t:m magamrak. Az egyi ket ünneplőnek, a mási­kat viselőnek. Ezenkívül két pár cipőt, egy pár csizmát, fehérneműket, ingeket• Alig egy évvel ezelőtt szép, új kerékpár: vásároltam. A Pct'ifi.utcai sárgára meszelt egyszerű családi házban megszólalt a rá dió is. Az öregedő Pein Szvetozár bácsi szívesen elhallgatja új életünk na­pi híreit, egy-egy előadási vagy a zenét, A két Pein. fiú azonban túltesz édes. apján: ha otthon vannak állandóan szól a rádió szinte rajongói a zenének, a kultúrának. A nyugodt élet derű je látszik Pein Szvetozáron; azé a nyír godt életé, amire olyan sok éven át várt és még életében elérte. Tudja hogy fia sohasem lehetett volna katona'iszt a mult• ban. Az ö megélhetése biztosítva van, este nyíl. godlai hajtja álomra fe jét. Nincs olyan kérése, amit meg ne hallgatná, nak. hiszen a tanács dol­gozói is mind egyszerű emberek, akik valameny­nyien n dolgozók érdekei' tartják szem előtt, legyen rz magyar vagy délszláv Ezt a megvátozott szép új életet védi két katona­fia. Ezért dolgozik Pein Szvetozár is becsülettel napi munkájában. Nem akarja, hogy visszatérjen a mult; nem akarja, hogy '/ községhez alig pár ki lométerre, a hafáron túl leselkedő Titó.handa, megzavarja nyugodt, bé­kés napjait, Sz. M. üzem dolgozóit az első negyedévi ter­vek teljesítésére. Biztosítani kell a zökkenőmentes átállást a második negyedévre. Meg kell javílani üze. meinkben az agitációs munkát, amely egyes üzemeinkben még mindig kampányszerű. Az agitáció egyik legfőbb feltétele a harcosság. Meg nem hátráló, harcos és szívós tö­megmunkára van szükség, hangsú­lyozza a KV. 1952 június 27—28*i ülése. Páribisalmijaink, népnevelőink munkájában döntő láncszemet képez• zen, liogy állandóan figyelemmel^ ki. sérjék és számonkérjék a felajánló, sok sorsát, hogy ezáltal is elmélyít­sék dolgozóinkban az adott szó be­csületét. Ennek egyik föfelté/ole. az, hogy népnevelőinknek kell jó példá, val előljárniok, nekik kell elsősor­ban és legjobban teljesíteniők fel­ajánlásukat. Megyénk üzemeiben a lemaradói oka mindenekelőtt a gazdasági vei, zetés mulasztásaiban, az üzem tö­megpolitikai munkájának hiányosa, galban, ez élenjáró munkamódszerek elhanyagolt terjesztésében keresen­dők. Több üzemben hónapok óta nem tesznek határozott intézkedéseket annak érdekében, hogy az elmara" dottak az élenjárók részéről segít­séget kapjanak. Ilyen hiányosságok mutatkoznak a Nagylaki Kender­gyárban, ahol a dolgozók 60.8 száza­léka százszázalékon alul teljesít. A Szegedi Cipőgyárban szintén 46 szá­zalék, s a Szegedi Lemezgyárban 40 százalék százszázalékon nlul telje­sítő van, amely növelj az üzem leu maradását. Pártszervezeteink, szak­szervezeteink és gazdeságvezetőlnk feladata, hogy a felszabadulási hét folyamán a százszázalékon alul tel­jesítők számát a legkisebb száza ék. ra csökkentsék a Rödermozgalom keretein belül. C zakszervezeti ég gazdasági ve. ^ zetőink munkájában a szocia­lista munkaverseny irányításánál még megnyilvánul a formalizmus. A vállalásokat a legtöbb esetben nem tárgyalják meg e dolgozókkal és ezért a felajánlások qokszor „fe. lüröl" történnek, a dolgozók meg­kerül 'sével. Pártszervezeteink, szak­szervezeteink, DlSZ.rzerveze eiak egyik fontos feladata — mondotta Gerő elvtárs a Központi Vezetőség 1952 november 29-i ülésén — tiogy megszabadítsák a munkaversenyt a bürokratikus kinövésektől, a „felül­ről" történő vállalásoktól. Az ilyen és ehhez hasonló fogyatékosságokkal nem szabad megbékülni és harcol­ni kejl ellene. A pá:tsservezelek, szakszervezetek, gazdasígvezelők ál­landóan emeljék a munkaverseny irányításának színvonalát. Ennek érdekében használjanak fel minden lehetőséget; a kisgyűléssket, (erme. lési értekezleteket stb. « felszabadu­lási hét sikeréért. Efcbcn nagy szere, pet játszik a műszaki vezetőink ala­pos előkészítő munkája is, hogy minden egyes dolgozónak rendszere- ­sen és folyamatosan biztosítsák az anyagot, amely feltétet arra. hogy dolgozóink sikereket érjenek el. P ontos tényező a felszabadulási " hét alatt idejében történő ver. scnyértékelés és a verseny nyilvá­nossága. A versenyértékelés nzt je­lentse, hogy gyorsan értékeljük a műhely, üzomrísz kollektívája mun­kájának eredményeit, messzemenően népszerűsítsük az üzem dolgozói előtt az élenjárók kiváló eredmé­nyit és mozgósítsuk a len-aradoita. kat a termelés fellendítésére. Párt­szervezeteinknek egyik döntő 'felada­ta a^ tervért f0lyó harcban, hogy kemény kézzel harcoljanak a mun­kafegyelem megbontói ollen. Nem ez a helyzet a Hódmezővásárhelyi Mér 'eg-yárban, ahol az igazolatlan mulasztók száma az első hóban 5-1 •-zúzalékról hat százalékra emelke. dett, vagy a Nagylaki Kendergyár ahol m'g súlyosabb, mivel «z e]ső hóban 1.7 százaiékről 7.7 százalékra emelkedett. Fel kell számolni ezt a megengedhetetlen opportunizmust a munkafegyelem In Zitáival Szemben és szigorúan olkalmeznl kell a lor­ményrendeteteket a feoyekm sértői ellen. Induljanak népnevelőink harc. ba a munkafegyelem megszilárdítá­sáért, a munka megsz-rvezésenek hiányosságai ellen, a selejt ellen, a minőségi munkáért. Ezen a terűié, trn van szükség igazin a harcos kri­tika, önkritika szellemétől átfűtött kommunista ni'áciára. A termelés, a munkafegyelem meg-avítása szem­pontjából nagy feladat hárul DISZ" .-©••vezeteinkre D árls-erveze'eink tegyék ünne­• _pélyessí a felszabadulási hét beindítását, hogy ezú'ta! is kifeje­zésre juttassuk ra 'aszkodásun'-a! a na«y. felszaba 'úó Szovtetunió iránt. Előre az első negyedévi terv tna­radék'a'an teljesítéséért, hazánk fel­szabadulásának méltó megünneplé­séért. • Nyári Mihály MDP Csongrádmegyei Bizottsága ipari oszlályánck vezetőj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom