Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-25 / 71. szám

' SZERDA. 1953. MÁRCIUS 25. 3 Ezevi kenyerünk biztosítása érd ekében: Végezzen jobb munkát a dorozsmai gépállomás 'A szegedi járás termelőszövetkeze­tt csoportjai — követve az ipart •dolgozók példáját — több és jobb munkával., a tavaszi munkák határidő előtti elvégzésével ké­szülnek megünnepeni április 4-él, hazánk felszabadulásának nyolca­dik évfordulóját. A termelőcsopor­tok vállalásukat azonban csak ak­kor tudják sikeresen valóraváltanj. ha a tanácsoktól, a gépállomások­tól megfetelő segítséget kapnak. Csak akkor tudják maradéktalanul végrehajtani a minisztertanács ha­tározatát, ha a gépállomás dolgo­zói a munka jó megszervezésével, a munkafegyelem megszilárdításával és a gépek száz százalékos kihasz­nálásával nyújtanak segítséget. A dorozsmai gépállomás dolgozói mindezideig keveset tet­tek azért, hogy a felszahadu ási hét alatt az eddiginél is több se­gítséget nyújthassanak a szegcdi já&s tszcsinek. A dorozsmai gép­állomás do'gozói még mindig kö­zel ötszáz hold őszi szántással tar­toznak a szegedi terme őcsoportok" nak. az egyénileg dolgozó parasz­toknak. De ha a gépállomás veze­tősége rövid időn be!ii1 nem szá­molja fel a hiányosságokat, csak részbon vagy megkésve hídnak eleget tenni kötelezettségüknek. A dorozsmai gépállomás trakto­rosai március 20 ig 39 és fél százalékra teljes/tették tavaszi tervüket. A traktorosok közül Tóth Lajos 86, Zádori Anlal 07. Mai'áth István pedig 56 és fél százalékra teljesí­tette tavaszi tervét. Ezek a trak­toristák példásan veszik ki részü­ket a tavaszi munkából, de a töb­bi traktorosok jóval elmaradnak mögö'.ük. Ez onnan ered. hogy maga a párttitkár, Balogh Gyula elvtárs sem mulat jó példát a töb­bi traktorosoknak és megteszi, hogy amikor a tavaszi munkák dandárja a magasabb terméshozam biztosítása érdekében több és jobti munkál köveiéi trak orosainktó., egyszerűen otthagyja a munkát és feleségével együtt — „farsangozni'4 megy. Balogh elvtárs a munka jobb megszervezésével sem törődik so. kat és pusztán a kényelem szem­pontjából elsikiik a hibák felelt­Hiba például a gépállomás terüle­tén az. hogy a kommunisták nem járnak élen a termelésben. A gépállomás kommunistái között mtadösszc Papp Illés és Majláth István végez jó munkát és a többi párltag bizony alaposan lemarad még a töhhitek mögött is. A gépállomás DISZ szervezete ősz éta alig tett valamit a terme­lés, a munka fellendítése érdeké­ben. Az ifjúmunkások munkájukkal sohasem tűnnek ki, sohasem mu­tatja azt a versenytábla, hogy a gépállomás területén * DlSZ-szer­vezet tagiai a termelés rohaincsa­patává váltak volna. Egyik súlyos hiba még az is a gépállomáson, hogy kevés a női munkaerő. A dorózsmai gépállomá­son mindössze három női traktoros van, akik nem sok segítséget kapnak a gépállomás vezetőségétől, de a pártszervezettől sem. Nem is csoda hát, hogy Csányi Éva és Horváth Gizella — akik a gépállomás Igaz­gatója seerLnt — jó munkaerők, mindössze 24.41 illetve 30 száza­lékra teljesítették tavaszi tervüket. A gépállomás területén olyan han­gulat uralkodik, hogy — a nők nem egyenlő munkaerők a férfiak­kal. Nem is csoda hát, ha 1951 de­cembere óta huszonkettőről három­ra csökkent a női munkaerők szá­ma. Azért, hogy a női munkaerő kévés a gépállomáson nagy rész­ben felelős a doro-snzai DTSZ-szer. vezet is, mert a vezetőség nem taitdtta fontosnak, hogy Szilárd kapcsolatot teremtsen a gépállomás vezetőcégével és a gyér számú női traktorista gárdái becsületes, fiatal leányokkal erősítse, akik n trakto­ron is megállják a helyüket. A dorozsmai gépállomás veze. tősége najgyon jól tudia, hogy a szeredi termeiócsonortok lelkesen csatlakoztak a szentesi Felszabadu­lás tsz szocialista felhívásához és a felszabadulási hét ideje alatt több és jobb munkát akarnak vé­gezni. Ennek ellenére a dorozsmai gépállomáson még csak most van k'alakulában a kél műszakbon való munka és még csak most gon­dolkodnak azon. hocvan nyújthat, nának az eddigieknél több segit. séget a vállalás sikeres teljesíté­séhez. A nagyüzeirr! gazdálkodás terü­letén esnk akkor érhetünk el szén eredményt, ha a terme'őcsoportok tagjai minden támogatást meg­kapnak a gépállomástól. Éppen ez­ért a gépállomás pártszervezete és gazdasági vezetői azonnal számol­ták fel a munkáiukbnn mutatkozó hibákat s végezzék úgy munkáto­kat, hogy a termelőcsoportokkgl karöltve, egymást segítve becsüle­tesen harcoljanak 1953—54 évi kenyerünkért. Az elfogadott újítások bevezetésével a felszabadulási hét sikeréért A szegedi filharmonikusok hangversenye Az Országot Filharmónia szegcdi zenekara utoisó hangversenyén Beet. hoven három müvét: az Egmont nyitányt, a Hegedűversenyt és a III. Szimfóniát adta elő. A három mű Beethoven művészetének teljes' sétfét vetíti elénk. Az Egmont nyitány bevezető ré­sze annak a kísérőzenének, amelyet Beethoven Goethe drámájához írt. Ma már csak a nyitányt játsszák. Ez tömören festi a szabadsághős harcait, a szabadság eszméjének diadalát. A zenekar ezt a művet ha­tásosan és meggyőzően tolmácsolta. Beethoven Hegedűversenye a mű­faj irodalmának legkiválóbb alkolá. so. Egyesit magában elmélyült lí­rát, élőt szeretetet, férfias energiát. Kovács Dénes hegedűművész ezt a nagyigényű alkotást költői módon szólaltatta meg. Lebilincselően szép volt játékának meleg dallamossága, kristályosan Úszta hangzása s a pianisszimók leheletszerű könnyed­sége.. A mű energikusabb, számí­tóbb részleteit azonban kamarasze­rű beállításával visszafogta. A mii teljesértékű beethoveni tolmácsolá­sa itt erőteljesebb hangzást, szenve­délyesebb, tüzes átélést kívánna. A III. szimfónia, vagy ahogy Beethoven maga ír t-a: ,,hösi szim­fónia egy nagy ember emlékezeté­re" a zeneirodalom hegyóriásként kimen: >ó r!l'ot''i"am Igazi forra­dalmi pátosz, hősies erő lángol min­den hangjából. Az ember nagyságát hirdeti s ezért hallgatása nagy teltekre, hősi életre lelkesít. A md bemutatását a zenekar igen ncgy gonddal készítette elő. Meglátszott, hogy a próbákon alapos részletmun­kákat végeztek. Technikában és ki­dolgozásban magasfokú művészi igényesség mutatkozott meg. A mű eszmei mondanivalójának teljesér­tékd kivetítésével azonban az elő. adás adósunk maradt. Hiányzott az a belső izzás és lelkesedés, amely a közönséget magával ragadhatta vol­na, igy a hallgatóság nem kerülhe­tett a mű mondanivalójával közvet­len kapcsolatba. Az előadott műveket Fejér Györ.gy vezényelte. Munkájának érdeme az előadott művek gondos csiszoltsága, összehangoltsága, a zenekar színbeli lehetőségei helyes kihasználása. A Filharmónikus Zenekar ezévi hangversenyprogranvmjábatn kifogá­solható, hogy mai magyar szerzők müveinek bemutatásával nem fog­lalkozott. Különösen hiányolható az, hogy Kodály Zoltán művei közül egycf sem mutatott be, ugyanakkor, amikor az egész országban hang­versenyeket rendeztek műveiből 70. születésnapja alkalmából. Ezeket_ a hlfinvokat további műsorösszeállítá soknál küszöböl iék ki. A szatymazi dolgozó parasztok befejezték a tavasziárpa vetését Tudósítónktól. A szatymazi dolgozó paraszok be­csülettel teljesítik tavaszi veteslcv vüket. A közság már százszáznlé hig teljesítene tavasziárpa vetéster­véi. Most lendületes munka folyik n határban, hogy a 95 százalékig teljesített zabvetést is befejezzük. A napraforgót ezideig 37 százalékban vefettük el, de megkezdődött a cu­kor és takarmányrépa, vajamint a burgonya, lucerna és somkóró ve tése is. A dolgozó parasztok megérlct' ék hogy csak akkor arathatnak bősége­sen, ha a miniszterfanács határoza­tának megfelelően haláridő előtl el­vetik a magvakat. Ugyanakkor Kondász Sándor, Temesvári Mihály, ördögh Mihály, ördögh Ferenc ku­lákok mindenképpen el akarják gún crojni a becsületes dolgozó parasz­tok törekvését. Ezek a kulákok még most sem gondoskodtak vetőmagról és a szántást sem túlságosan szor­galmazzák A dolgozó parasztok mélységesen elítélik ezeket a kárte­vőket és helyeslik, hogy a tanács teiite'eríe'tfl őket a b'rú*ú.«~>*i. ÖTÉVES TERVÜNK eddigi elért eredményeit jelentősen elősegítette a Sztnhánov. és az újítási mozga­lom. Pártunk útmutatásával a Szov. jetunió gazdag tapasztalatai nyo­mán mindjobban elmélyül dolgozó­inkban a bátor kezdeményezés, s új észszerűsítésekkel, újításokkal segítik elő a termelékenység emel­kedését a tervek idő elő't való tel. jesíiését. Az újítási mozgalom hazánkban azért tudott kiszélesedni, mert he. lyesen alkalmazlak azokat a mód­1 s/ereket, amelyeket a szovjet szta­hanovisták, mérnökök, tudósok itL_ létük alkalmával átadtak a magyar dolgozóknak. Pártunk 'és kormá­nyunk törvényerőre emelte a felta­lálók és újítók jogai? és eyl köve­tően üzemeinkben egymás után döntötték meg a dolgozók az elavult technikai normáikat. Az újílási meg­bízottak 1952-ben Szegeden elvégez­ték az újí' 6 iskolát, mely jelentő­sen elősegítette további fejlődésü­ket, munkájukat. Az eredmények meg is mutatkoztak az újítási moz­galom terén Szeged dolgozói szer. ves részeseivé lettek az újítási moz. galomnak, megszív'ctték a párt. Rákosi elvlárs tanításait és bálran kezdeményeztek újításaikkal. 1952­|ben Szegeden 3905 újítást vezettek . be, amelynek gazdasági eredménye 115 millió 113 ezer G90 forint volt és 799 ezer 100 forintot fizettek ki az újítóknak. PÁRTSZERVEZETEINK, gazda­sági funkcionáriusaink ma már egyre jobban támogatják és segí'ik az újítókat, ellenőrzik az elfogadott újítások bevezetését. Tudják, hogy az újítási mízgalom harcot jelent a munka termelékenységéért, a szo­cializmus építésének meggyorsítá­sáért. Páriunk és kormányzatunk nagy jelentőséget tulajdonít újítási mozgalmunknak. Újítási mozgalmunk évről-évre komoly eredményekkel zárult. Azon. ban nagyon sok még a tenniva'ó. 1952-beh az elfogadott Újítások szá. ma 4701 volt, ezzel szemben 3905 újítást vezettek be. Még mindig sok azoknak az újítási javaslatoknak a száma, amelyeket nem vezettek be üzemetekben. Ezeknek a hiányossá­goknak felszámol ú=áér? elsősorban a vállalatok vpzeiörége, a párts'fir­vezetok, üzemi bizottságaink a fe­lelősek. A feladut az, hogy vala­mennyi elfogadott újítást mihama­rabb bevezessenek a gyakorlatban. Komoly hiányosság van az újítási mozgalom terén az építőipari vál­lala'.oknál, ahol az újítási mozga­lom az előző évihez viszonyítva semmi fejlődést n©m mulat. Komoly lemaradás van téglagyárainknál, ahol szinte egyáltalán nincs újító­mozgalom. Gyenge az újítási moz­galom tá Szegedi Kenyérgyárban, nz Ecsetgyárban, a Gőzmalomnál, a Vágóhídon, a Konzervgyárban. A SZEGEDI TSZCS-KBEN sem szélesítették még ki az újító moz­galmat. A tanács mezőgazdasági osztályának feladata, hogy felka­rolja a tszcs-kben dolgozó pnras& lok kezdeményezéseit és a Szovjet, unié tapasztalatai nyomán segítsék elő, hogy az úji?ó mozgalom a ma. zőgazdasági dolgozók körében ís fellendüljön 1953 új feladatokat ró Szeged üzemeinek újítóira. Az elmúlt évi eredményekkel nem elégedhetünk meg. Az elmúlt esztendőben a Sze­gedi Vas- és Fémipari Váila'at egyike volt a legjobb újítási ered­ményt elérő üzemeknek, de az utolsó hónapokban már nem fog­lalkoztak eléggé az újí'ásokknl. Ha­sonló helyzet mutatkozik a Késáru­gyárban és más üzemekben is. Ta. pasztalatból tudhatják az üzemek dolgozói, az újítási megbízottak, az élenjáró újílók, hogy egy-egy újítás bevezetésével mennyivel hamarabb 'és mennyivel jobb nrnfiségű munkál tudtak végezni, amely nagyban elő­segítette a tervek teljesítését. Most, a felszabadulási héten, amikor újabb és újabb győzelmeket érnek el üzemeink dolgozói, ezt a kima­gasló eredményt még jobban növel, hetnék hasznos újításokkal. Jelentő­sen elősegíthetjük a felszabadulási hélre tett folaján'ások sikerét, ha az eddig elfogadott, de még be nem vezetett újítási javaslatokat felsza­badulásunk ünnepére bevezetjük. AZ ÜZEMEK vezetőségei, párt­szervezeteink ellenőrizzék, hogy az elfekvő újítási javaslatokat mara­déktatónul vezessék be a gyakor­latba A felszabadulási hét sikere, a negyedévi terv teljesítése érdeké­bon Szeged üzemeiben ne legyen egye'len olyan elfogadott újítás sem, amelyet nem vezettek be, nem hasznosítottak a termelés emelés© érdekében. Sajó Gyula Levelezőink részére rendezett előadássorozat két újabb előadása MULT Ne feledkezzünk meg A Horthy-rendszer Magyarországában kin, gyötrelem vott az egyetemi, főiskolai hallgatók élete. Munkás, paraszt, dolgozó kisember fiának „emcsak nehéz vott bejutni a felsőoktatásit jelen'ő intézetekbe, de még nehezebb volt ottmaradni Igen jól szemlélteti ezt a Szegedi Bölcsészet Tudományi Kar 1928/1929­©s év felvételt jegyzőkönyve Az egész Karra 62 hallga'ó jelentkezett — 53-at felvettek. Az" 53 hall­gató köziil 6 volt szegénysorrá szülők gyermeke. — A sjéles néprétegek beteges nagyratörése, hogy gyermekeiket a mindenáronvaló diplomaszer­zésre nevelik és azt gondolják, hogy a diploma egyenlő a nagyobb kenyérrel — írja egy szegedi újság ebben az időben. Igen, az egyetemet, főiskolát végzett egyének valóban azt gondoltak, hogy a keservesen megszer­zett diploma jogot ad állásra. Mennyien csalódtak­Sok szegínyszármazású hallgató nem tudta ki­várni, hogy elvégezze az egyetemet. Fttbe kellett szakítania tanulmányait, mert nem tudta megsze­rezni a szükséges tandíjat, könyveket, jegyzeteket. Pénz pedig sok keltett ahhoz, hogy valaki azt ond­hassa -magáréi, hogy „egyetemet végeztem- rúg valakiből orvos let?, addig befizetett 1858 pc: . A bölcsész már olcsóbban jutott a diplomához. 4 év alatt 1444 pengőt fizetett ki különböző címen. Ezer akzdály állt elébe minden szegényszármazású fiata.­r,ak, amíg elvégezte tanulmányait- S utána lehetett címzetes gyakornok, vagy állástalan ügyvéd, tanár, mérnök. JELEN Köszönjük felszabadítónknak Hazánk felszabadulási ünnepe rohamosan köze. leg. Már csak pár nap választ el bennünket április 4-től, amikor egész dolgozó népünk méltóan ünnepli meg felsza'adulásunk nyo'cadik évfordulóját. A mi életünkben 13 gazdag tartalmat jelent ez a nyolc esz­tedő. Hatalmas költséggel építettük fel a Gyermek­klinikát, amit a fasiszták tönkretettek. Napközi ott­hont. h'j',c?ődét építettünk, ahol az Egyetemek és a Fő'rko'a dolgozóinak gyermekeire gondos emberek ügyelnek. Eró'nk állandó növekedéséi mutatja az öt­éves tervben épiilt Béke-épület. 780 millió forintot ferdítünk első ötéves ter­vünkben új Egyetemek, Főiskolák építésére és a megiévö I iho'áink kibővítésére — mondta lei az eteő öt'ves terv. Ebbül a 780 millió forintból épült fel a gyönyörű B''ke.épüiet, bőviilt új helyiségekkel a Bölcsészettudományi Kar és még számos tudományos int'zet 'étesiilt a szegedi Egyetemeken. Az Egyetemi Könyvtár, amely segíti egyetemistáink felkészülését a tudományos mimkára, csupán a mult évben 70 ezer forintot fordított tankönyvekre. B s -édes számok ezek. Azonban roha egy pil­lanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy elért eredményeink nagyrészét a Szovjetunió állandó és ünze'.len baráti segítsége tette és teszi lehetővé. Nin­csen alkotó munkánknak egyetlen olyan területe sem, ahol a Szovjetunió közvetlen, vagy közvetett segít­se e, a szovjet ál'am és a nagy Szovjet Kommu­nista Pár;- hos zú évtizedes tapzszta'atal mérföldek­kel ne lendítették volna előre fejlődésünket. „Alá kel) húzni és tudatosítani kell — mondotta Rá!:o i ebt' -s —, hogy n'pi demokráciánk sikereinek egyik dönlő i ssze'evöjc az a bará'i segítség, amelyért nem lehetünk eléggé hálásak a Szovjetuniónak és akiíc'í! ez a segítség nem egyszer kiindult, Sztálin elvtársnak". Ma délután tartja meg a .Déi­magyarország'' és a „Szabad Ifjú. ség" sreikesztőrége a két lap leve­lezői részére a harmadik előadást a Kálvin-'éri székház nagytermében. Az e'-őedást. Csatár Imre elvtárs, a „Szabad Ifjúság'4 szerkesztőbizott­ságának vezetője tartja „Az újság S'erepa az ifjúság kommunista ne­veléséhon" címmel. A . Déimagyarország" és a „Sza­bod Ifjúság" .szerkesztősége kéri 0 levelezőket, hogy minél nagyobb számiján jelenjenek meg. az etoadá" son, mert annaik jneghal'ga'ása nagy segítséget nyújt további leve­lező munkájukhoz. A negyedik előadást holnap, csü­törtökön d-ílután ugyancsak 6 óra. kor tartja meg a Kálvin-téri szék­házban a két lap szerkezztő"ége. melyen Nagy Pál elvtárs, a DéL magyarország szerkesztőbizottságá­nak vezetője tan előadást „Lenin— Sztálin a sajtóról, a levelezők mun­kájáról" címmel. Töhh szegedi dolgozó parajt vállalta: Április 4-ig egész éri tojás és baromfi beadási tervét tel jesíti * Az a lelkes verseny, amely nap­jainkban folyik az üzemekben/érez. ts i visszhangját a dolgozó parasz­tok között is. Termelőerő->ort tagok, egyénileg dolgozó parasztok tesznek fogadalmakat, hogy a felszabadu­lási héten a tavaszi munkákben ki. fünt teljesítményekkel, a begyűjtés, ben elért, szép eredményekkel ün­neplik szabadságunk születésnapját. A felszabadulási hét megindulá­sával újabb lendületet vett a be. gyüj és teljesítésének üteme is. Már az első napokban komoly ered. menyek mutatkoztak. Március 20­tót eltelt napokban elért begyűjtési teljesítményekben a megyei ver­senyben Szeged a második helyre került. A baromfik endás teljesítés^ 87 százalékról 98 százalékra emel­kedett. A tojásbegyüitésben, ahol szégyenteljes lemaradóé van, az e.­mult napok itt is változást hoztak, 23 százalékról 33-ra emeikedeti a teljesítések százaléka. Ugyanig" nö­vekedésről számolhatunk be a ser­tés, marha és a ?ejbegyüjiés 'őrü­letén is. ' 3 eged versenypontszáma 1079­ről 4 nap alatt 1117-re emn'.ko ged dolgozó parasztjai, hogy áp­rilis 4-ig megszerzik Csongrád mogve járásai és városai között be­gyűjtésben az első helyet. E cél elérésére egyre több dolgozó paraszt teit felajánlást és lép párosversony. re. A versenyzők száma az elmúlt napokban 72-re emelkedett, 27.en váltatták a dolgozó parasztok közül, hogy baromfibeadásban kél napon belül teljesítik negyedévi beadási tervüket. A tojásbeadásból 29-en vállalták a negyedévi teljesítése és adot-t szavuknak már eleget is tet. tek. Négy dolgozó paraszt ezen túl. menően már azt vállalta, hogy a felszabadu'-ás napjára, április 4-re, félévi bnremflbeadásuka? is tcljesí. fik. Többen varrnak azonban már olyanok is, mint Szabó Márfon, Rákóczi-utca 36, Bodó Antalr.é, Kereszt-utca 88. Csincsák Margit, Bérkert-utca 38, akik vállalták, hogy egész évi tojásbeadásukat tel_ jssítik április 4-ig. Kövessék egyénileg dolgozó pa. rasztjaink Szabó Márton, Bodó A»­tainé és a többlek példáját,4 hogy új kimagasló begyűjtési eredmé-/ nyekkel ünnepelhessük új éta ü"k ;!e?t. Mos? azt a célt tűzték ki Sze-1 szülelésnapját, április 4-ét

Next

/
Oldalképek
Tartalom