Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-21 / 68. szám

A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG a magyar Tanácsköztársaság, a magyar kommün szerves része és folytatása volt a \ magyar szabadságharcoknak ég forradalmaknak. S hiába szórt rá a fekete reakció 25 eeztendón • keresztül minden rágalmat és gyalázatot, mint a felszabadító forradalmak egyik kiemelkedő lánc. szeme foglal helyett a magyar történelemben. A magyar kommunista mozgalom egyik becsületbell (irtózása, hogy a kommün emlékeit megszabadítsa attól n mocsoktól é; rágalomtól, melyet az cl cnforradalom oly szívósan szórt rá s kijelölje helyét a magyar történelem legfényesebb eseményei között (Rákosi Mátyás). J Juhász Gyula kilépése a szegedi Nemzeti Tanácsból A» első I

világháború alatt , tében a város novemberre, élelem és Juhász Gyula, mini tüzelő nékül marad. Az egész ta. makói tanár többször felemelte szaT iát a* imperialista háború ellen s előadásaiban a lékéért harcolt. Ha. takerülve Szegedre folytatta e har. oot. Baráti köre révén a polgári radikálisokkal kerül előbb baráti, majd szervezett kapcsolatba és 1918 ektóberiben 6 maga is a szegedi Nemzeti Tanács egyik alapitója lett. Október ÍS-én alakult meg a Nemzeti Tanács, melynek jegyzője Juhám Gyula lett. A betegeskedő költő a forradalmi időkben egyszeriben megtalálta ön. nácsban ketten szólalnak fel ez ellen a népellenes spekuláció ellen: egyikük Juháss Gyula. November 7-én igen éles Összeüt közéere kerül sor a Nemzeti Tanács tagjai közt A szegedi Móra Ferencr múzeumban nemrég találták meg egy páncélszekrény alján a Nem. zeti Tanács Móra által dugdosott titkos irattárát. Az itt lévő november 7-i jegyzőkönyv hü tükre a Nemzeti Tanácsban egyre jobban uralomra jutó opportunizmusnak. A dolgozó parasztság spontán földfog. L/aMl-ét, Sj ttz -U^A^. ftff*. mA4n, fy » ©^-uytaA/y. jmm ÍC/U *> jfi-éi rilÁ l^^doU ^ytafc^ tUfyJX , tAd^ LJÍA ÍtA^y.^ fcu&iuA^L. tff q^ué; tá^I^ts/t Xltif TAT "Ar Amikor a Nemzeti Tanácsot moga'akltotluk, egy forradalmi tostülat szervezése lebegett szemi'nk előtt. amelynek minden egyet taqja qarancia arra hoqy a naqy időknek meqfelelő forradalmi rad:kalizmus eszmélt minden vonalon megvalósítja. Az Cia ez a testület újabb és újabb konze-vaifv elemek bevonásával eqyre Jobban oltávolódott eredeti céljától s ma már sokkal inkább eqy heterogén ttlrokraiikus egyesüléshez, semmint egy forradalmi tanácshoz hasonlít. Ezen cq> esll é3 céljai a ml intenciótoknak nem meqfeleíák. Ennélfoqva alulírottak tisztelettel kijelentjük hoqy a rzcqeqedl Nemzeti Tanácsból ezennel kUépunk. Szeqed, 918. XI /25. Juhász Gyula csanddi püspök képviselője is s siet csatlakozni a nagybirtok-mentő propagandához. Kegyes szavakkal kéri, hogy a klérus elleni támadás hangját tegyék félre „e vészterhes időkben". Hálából felajánlja, hogy az egyház a falusi papság útján szintén részt vesz a Nemzeti Ta nácsnak „a nép lecsillapítására és megbékélletésére vonatkozó" agiiá dójában. Az efső proletárdiktatúra Szegeden Szeged sokszázados tört*ne«e I nak negyedik napján már a nép nem szegény harcos, haladó hagyó- j kuhurális ielemlekedésének leg. Hiányokban. E nemes tradiciók 60-1 tontosabb kérdéseit is teJveli. Fel rában első helyet foglal el az a Megdöbbenve látja Jur hász Gyula, hogy a Nemzeti Tanács a következő napokon még ennél is továbbmegy az ellenforradalom útján. Fegyveres „vagyonőrző polgárőrség" szervesé, sét határozzák el a tanyák között. E fegyveres ellenforradalmi csapatokkal rendelkezve a Nemzeti Tanács már elég erősnek érzi magát, hogy november 18-án feloszlassa a város területén lévő összes kaionar tanácsot és elrendelje fegyvereik el. kobzását. Ezekben a napokban Juhász Gyula már nem jár el a tanács ülései, re. S a történtek után nem meglepő, hogy november 20-én a költő egy eddig ismeretlen, ugyancsak a Móra által rejtegetett titkos irattárban lévő levélben kilép a Nemr zei Tanácsból. A kilépés megoko. lása mutatja, hogy Juhász Gyula hű maradt a forradalomhoz: nt volt hajlandó megalkudni. j küzdelem, amelyet Szeged munkásai v viak 19IU—lt) ben uz c]so p oleíárdiktaturáért. Ez az áldozatos harc a francia Imperialisták katonai beavatkozása és a szociáldemokrata vezetők áiulása közepette — ha rövid időre is — a szegedi proletariátus kezébe juttatta n hatalmat, 1919 március 22rén Szegeden is kikiáltják a proletárdiktatúrát. A szegcdi munkásság kommunista ve. zetői tisztában vannak azzal, hogy a gyors és vérnélküli fordulat ko. rántsem felen valami „békés átme. nettet" és az osztályellenség „önkéntes visszavonulását." A szegedi Vörös Újság már másnap így ír: Ha a proletárdiktatúra kikiáltása vér nélkül is történhetett és a burzsoázia az események qyor. saságától kábulatba is esett; nem kall azt hinni, hoqy. az ellenforradalom ismét nem kezd eledn! és szervezkedni küténösen lt« Szegeden, ahol két imperialista hadset-eq van. Azért a proletiroknak össze kell foqni, kitartani küzdeni, mert büszkék lehetünk arra hoqy a középeurópai proletariátus felszabadnád nak Budapest és Szeqed adja meg a lendtő lökést. Március JUHÁSZ GYULA LEVELE A NEMZETI TANACSHOZ magát, nagy lelkesedéssel kapcsolódott bele az egyre gyorsabb lendür leset vevő politikai események sodrába. A nagy történelmi fordulattól S a nemzeti függetlenség kivívását 'ét a demokratikus erők győzehnét várba. A polgári forradalomtól a költő többet várt már a kezdettől fogva, a Nemzeti Tanács mcgalaJculásakor is, mint amire a polgári forradalom egyáltalán képes. Juhász Gyufa a forradalmat a 48-as események új, győzelmes változataként, a francia jakobinus diktatúra hazai mégis, métléseként képzetté el. Szükségszerű volt tehát, hogy elöbb'uióbb rá. döbbenjen: « magyar burzsoázia már nem képes ezeket a nagy történelmi feladatokat elvégezni. Ju. hász Gyula kiábrándul a polggri forradalomból s túljut rajtuk, de egyelőre még nem világos előtte az igazi forradalomhoz, a proletdriálus diktatúrájához vezető út. észreveszi, hogy f Csalt hamar Q Nem,eti Ta_ nács ülésein egyre-másra zavaros, egymásnak ellentmondó intézkedések születnek. A Károlyi-párt delegált, jai jellemzően a „vagyonvédelem" megszervezését követelik mindunta. tolásainak híre a környékbeli far iulcből megrettenti s az ellenfor» radalom karjaiba kergeti a bizonytalankodó polgári pártvezetőket, ,/l falukban a nép még nincs tisztában a forradalom lényegével — mag;iarázgatják szájuJc íze szerint az eseményeket — ezért a szegedi Nem zeti Tanács elhatározza, hogy a kör nyékbcli faluk népének lecsillapitá. sára agitációs gárdát szervez". A kibővített tanácsülésen felszólal " 2J-e után, a proletárdiktatúra idején a szegedi színház direktóriumának vezetője, a színház igazgatója lett. A társadalmi tulajdonba vett szín. házban új műsort adott az új, mun. kásokból és parasztokból támadt közönségnek. Az előadások előtt maga tartott bevezetőket, tájszínházat tervezett, tanyalátogatásokat szervezett, lelkesen és hittel dolgozott ezekben a hetekben. Amikor a francia imperialisták szuronyai segítségével a szegedi tanácshatalmat letörte a Horthy-elleniorradalom, s a költőt meghurcolták, nyugdíjától megfosztva nyomorra ítélték, Juhász Gyula akkor sem tagadta meg eszméit, s a forradalmat, melyért annyit küzdött, fáradozott. Nem volt kommunista, de haláláig hü igykezelt maradni a forradalomhoz, s 1919 feledhetetlen emlékéhez. Császtvay István A szegedi munkások, volt orosz hadifoglyok, katonák tisztában vannak azzal, hogy a magyar proletárhatalom legnagyobb ösztönzője, ta., nltója és segítője a Bolsevik' Párt ^rájkhatcokka, tiltakozik az elköés a súlyos, de győzelmes harcohívást tesz közzé „Szeged tanügyi munkásaihoz': * A proletárdiktatúra az eddigieknél sokkal nagyobb súlyt helyez az isko aüqyre. Végre átadja a tantermeket igazi rendeltetésüknek I a fölviláqocitá:: mun kájának, a tudás terjesziésének. a proIetárönCrzet klfejlesz.ésének Evégből gyökerestől k'lrtta az iskola é etéből a ... népámuásl... Nem fogunk olyf.n szatócspclltikát folytatni a kultúra terén mint a régi miniszterek, a kapitalista rend cselédei. Olyan tani téságot akarunk, amely c ége delt. mert létfenntartása1 oz szükséges anyrq? |»vakbai bővc'ked'k, gondtalanul élhet a tudrmánynak 9 nem megvetett páriáia. mint azelőtt... a tár sadatomnak. Mindössze 5 napig állt fenn Szegeden az első munkáshatalom A küiső nyomás, a francia intervenció következtében a direktóriumnak és a forradalmi katonaságnak el kell hagynia Szegedet. A főváros és Szeged kpcsotata megszakad. Április közepéig ugyan a Tanácskormány rendeletei még eljutnak városunkba, de a végrehal. tás forradalmi tartalmát teljesen meghamisítja és eltorzítja a fran. cia parancsnokság által hatalomra juttatott burzsoá „direktórium." Szeged forradalmi munkássága továbbra is helytáll: kemény kat vivó Szovjetek Országa. A szociáldemokrata vezetők mindent elkövetnek, hogy álnok célzattal szájukra vegyék a munkások, a dolgozó tömegek követeléseit. Ezzel a tömegektől való végleges elszigetelődésüket akarják elkerülni, de ugyan-akkor akaratlanul is kifejezésre juttatják o dol. gozók nézeteit, szándékait és követeléseit. Közben azonban mindvégig kezére járnak e külső és bel. »ő ellenségnek, belülről igyekeznek őrölni a kommunisták vezetéséhez felszáíkózott proletariátus hnrei erejét. Bár Szegeden az imperialista beavatkozás miatt annyi ideje sincs a proletárhatatomnak, mint az ország kökrépeő területein, intézkedéseiben és terveiben látszik, hogy a pesti Tanácskormány utasításai és rendeletei szerint jár el. A lakás, ügy és az élesgozés kérdése a közvetlen feladatok között főhelyen állanak. A direktórium fennállásávetkező hetekben is az idegen intervenció és a belső árulók által kikényszeritett fordulat ellen . Az első proletárdiktatúra örök. sége Szegeden is a felszabadulás után vájt valóra és valamennyi dolgozó kincsévé. A Szovjetunió által felszabadított és Pártunktól biztosan vezetett magyar nép megvalósította és megvalósítja Szegeden is az első protótárdiktntura hős harcosainak terveit, a munkásosztály, a széles dolgozó tömegek vágyait, törekvéseit A munkáshatalom, a dolgozó nép ügye virágzik hazánkban. Szegeden ls újabb és újabb sikerek jelzik öt-íves tervünk megvalfculá&át. E sikerek az osztályellenséggel vivo't szüntelen harcban születnek. Ebhez a 6zaka. datlan küzdelemhez, újabb győzelmekhez merítünk erőt dicső forradalmi elődeink áldozatos küzdelmeiből is. * Bánkutt fmréné az Egyetemi Történeti Intézet „Szegőd története" munkaközösségének tagja O zeged az ellenforradalom ide. ^ jén és a Horthy-korszakban szomorú „hírnévre" telt szert. A magyarországi fasizmus innen származtatta magát; ocsmány, ncpelle. nes ideológiáját „szegedi gondotoknak nevezte. A fehér terror gyilkát fe a klerikális niépb tlítás középkori sötét®égét egyaránt felhasználta hogy Szegődet a tokés-f ,; dcsúri rend, szilárd bástyájává alakítsa. A Kommunista Párt zászlóbontása Szegeden vei el i a hadisarc, és annexló-nélküli békét. 1918 január 19-én az országos mozgalom sodrában kirobban a szegedi munkásság legnagyobb sztrájkja: l2.COO-.rn szüntetik be a | munkát! Vasutasok és tex'ilesek, lan, nagyobb összegű termelési izőhették gálád terveiket és kcszülkölcsönbcn" részesítik a város JttY-l hettok fel gyáva és véres menetükre 1 - fováros felé. Szeged dolgozo népe Miért éppen Szegednek szánták I feari és földmunkások, szervezett — •• ' dolgozók és szervezetlenek, férfiak és nők, öreg munkások és tanoncok példamutató lendülettel és szolidaritással szegezik elszánt akaratukat a lökés Magyarország urai ellen. A helyi szociáldemokrata vezetők elárulják a hatalmas, forradalmi jellegű tömegakciói é? ahogyan orreágns méretekben, itt is felbecsülhetetlen szolgálatokat tesznek a bur. zsoéziának. D

a semmisem állhatja útját a ezt a gyászos szerepet a Horthyrendszer urai? Miért éppon itt ver rődtek össze 1919-ben az ellenforraitelocn martalócai, hogy sorozatos hazaárulással tőrt döfjenek a magvar munkásosztály, a dolgozó nép hátába? Ennek döntő oka az, hogy Szege_ den két imperialista hatalom sokezernyi szuronyának árnyékában hetit hadigazdagjail s rövid néhány hét alatt hihetetlen méretű pana. mákra derül fény. Egy nagykereskedő etjánlkozására a tanács a város összes élelmiszerkészletét cserébe adja „tüzelőért" s ennek követker Olvasd a TársádaInn\Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elő! 1918—19_ben is méltó volt a város forradalmi fe szabadságharcos hagyományaihoz: a szegedi munkásosztály kemény és áldozatos harcot folytatott a proletárbatalom'ct. A Nagy Októberi Szocialietá Forradalom le:kesftette városunkban isT a munkásság, a dolgozók harcát ez imperialista háború esztelen öldöklése. a rettenetes nyomorúság és forradalmi mozgalom növekedésének. A polgári demokratikus forradalom nyomán Szegeden is még fokozottabb erővel lép a proletariá'.us a cselekvés terére. Hatalmas forradalmi energiája a polgári kormányzat forradalmat lefékezni akaró országos és helyi manőverei és a szoc iáldemokre 'ák árulásai közepette is megteremti a feltételeket a kommunista párt megalakító sászociá'dcmokraia PBPH „ h-z A szociá'demokrn'.a pártban mindezek szülője, a kapitalista rend 1918 vegén a bomlás tünetei riu as elten. 1917 ősóén megeokrrodrak a kosnak. A legöntudaforabb búloldasztrájkok S-«g dsn is. Sztrájkolnak j( mun,kások már a Kommunista TVFSATHKIS *$£$: ^ ^» Decemberben nagy munkásgyűlés Utaknak valljak magukat, üdvözli az orosz forradalmat és kö-I 1918 végén maga Rákosi Mátyás elvtárs — a párt akkori vidéki szer. vezőti'Jkára jön Szegedre, hogy kibontsa városunkban a párt zászlaját. December 29-én viharos gyűlésen mutaita meg Rákosi elvtárs a proletárforradatom, a proletárhatalom kivívásának útját a szegedi munkás, ságnak. Hatalmas beszámolóját a kapitalizmus általános válságának elemzésével kezdte, majd leleplezte az imperialista háborúk igazi ckait. Megmutatta a szociáldemokrata párt poli; Beájának megalkuvó, tőkéseket kiszolgáló lényegét. Ismertette az ororzországi fórradalom menetét, dicső példáját és tanulságait. „A Kommunista Párt ma azt mondja, itt az idő a munkásdiktóturára, itt van az idő arra, hogy kfebe vegyük a hatalmat. ... A mi jelszavunk egyszerű: éljen a proletárdiktatúra! Le a kapitalizmussal!" — fejez:e be beszédét Rákosi elvtars. A beszédet az egykorú tudósítás szerint „percekig tartó taps és éljenzés fogadta". A jelenlévő szociáldemokrata vezetők mindent elkövetnek, hegy romlegesítnék Rákosi elvtárs beszédének hi'ását. A párt „egységéiül" lamentálnak és fcnvcgetőr.bek. hogy aki a kommünistákhoe csatlakozik, azt még a szakszervezetből is kizárják Az öntude'os munkérok azonban visszautasítják a munkás. áruló szociáldemokrata vezetők álnok kísérleteit. Fischer elv'árs kijelenti: „Mindén becsületes szocialista — kommunista". Szél Juliska javasolja, hogy mindnyájan csatlakozzanak a kommutiistálahoz. R

ákosi elviárs hatalmas Agitációs és szervezp tevékenység* néhány nap alatt Szegeden is megteremtette a párt harci osztagát. Szegedi működésének eredményei, ről a hadügyminiszterhez kü'dölt rendőri jelentés is számot ad: Szegeden a bo'scviki mozga* lom erősen terjed, Rákosi Má'yás Budapestről tegnap c!őadásl tarlót', melyen a szegedi Szociáldemokrata Párt egy része csatlakozott a Kommunista Párthoz. A szegedi katonaság blza'.mi férfim közül többen jc" 'm'íc'ték be csatlakozásukat...." A Itákos; elvtárs irányításával megalakult kommunista pártszervezet » proletőrforrada om harcos éte rnrfává Ie't. Soraiba gyüj ölte a legharcosabb, legön'uda ©salrb mu Írások:,t, vc'i oroszországi hadifoglyokat, akik (eljárták az Októberi Forradalom nagy ítaotójfit, sőt néhánv forrcdol" már orosz katonát 's> ak'k hnlitog" lyokkén* kerültek Szegedre. A szegedi munkásosztály néhány hét nuilva a Párt vezetésével ha röv d időre is. dé kivívta a proletárdikta* túrát Szegeden Mert • Unk erőt 1919 hős szegedi kommunistáinak, foreadalmáramak dicső hngvományoihól je'en'eg? ditada mas harca nkhor és szocializmust épf'fi nagyszerű munkánkhoz. Székely Lajos adjunktus, a Szeged- Tőr ' téne'mi Intézet ..Szeged története" munkaközösségé, nek tagja