Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

VTtÍG PROIETÁR3A1 EGYESÖL3ETEKJ Washington zsarolásra használja tel n hollnndiai árvizet Druzin elvtárs látogatása Szegeden ünnepség a Szegedi Gőzfűrészbeii a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából MHK931 a m rMA m Ifej V-í iNAK LAPJA IX. EVF 52. SZÁM WMbB m íJBM AHA 1 50 FILLÉR KEDD, 1953. MÁRCIUS 3. Okuljunk a kiskőrösi járás hibáiból A kiskőrösi járási tanácsot — mint a „Szabad Nép" a minap meg. irta — hosszú időn át az ellenség vezette. A tanácselnök kulák, sikkasztó, horthysta tiszt volt. Hason, szőrű cinkosaival két és féléven ke. resztül mentette a kulákot, zaklatta és sanyargatta a dolgozó parasztokat. Egyengette a kulákok útját a termelőszövetkezetbe, óvta, védte őket a beszolgáltatás és a munka kötelezettségeitől. Ebben a járásban nem volt ritkaság, hogy a listán kulákok nevét dolgozó parasztokéval cserélték fel, kulákok beszolgáltatási kötelezettségét duplán a dolgozó parasztok vállaira rakták. A járás falvaiban a „közérde. kű híradó" arról recsegett, hogy ha ez nem lesz, ha az nem lesz, a dolgozó parasztokkal „mint a nép ellenségeivel bánnak el". A dolgozó parasztok portáit hamis, jogtalan követeléseket tartalmazó, renyegetőzö hangú idézésekkei árasztották el, százszámra citálták be őket és várakoztatták munkaidőben jogtala. nul a hivatalok folyosóin, s olyan hangon teremtettézték le őket, amilyet Horthy szolgabírói és jegyzői óta a magyar paraszt nem hallott, A járási tanács ellenséges vezejői gondoskodtak róla, hogy az elszámoltatás és adószedés munkájába legalább napidíjasként becsempész,szenek elcsapott volt horthysta lii. va'alnokokat, gyülevész, fogalalkozásnélküli élősdieket, akik megbízatásukkal visszaélve, zsarolták a dolgozó parasztokat. Mindez a járási és a megyei pártbizottság ée a megyei tanács orra előtt történt. Állami és pártszerve, inknek nem tűnt fel, hogy ab. ból a kiskőrösi járásból, amelyben a tsz-hez tartozó szántóterület nem haladja meg a 12 százalékot, a járási tanács provokatív módon már. ciug 9-re, „Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére" termelőszövetkezeti „szocialista járást" akart esi. nálni. Mindez persze ürügy volt a dolgozó parasztok elleni erőszakra, vagy az adózási és beadási kötelezettségek elengedésének hazug, zavartkeltő ígérgetésére. Az ellenség természetesen Kiskőrösön sTu járt máéképp, mint előbb-utóbb mindenütt az országban: rajtavesztett s oda került, ahová való. Felmerül azonban a kérdés: miért garázdálkodhatott ilyen soká és ilyen pimasz nyíltsággal? Azért és csak azért, mert ennek az ellenségnek hatalmas szövetségese támadt. Ez a szövetséges nem más, mint egyes állami és pártszerveink hiszékenysége, politikai vaksága. Arra számított az ellenség, hogy a mi helyi, állami és pártszerveink a papírjelentések és nem a tényleges tevékenységük alapján ítélik meg őket. S ha állami és pártszerveink rá is jö(tek, hogy a járásnál az őszi vetésterületet papíron 25 százalékkal „megtoldották" — ezt vállvono. gatva tudomásul vették. Arra azámí(ott az ellenség, hogy állami szerveink még a papírokat sem nagyon nézik meg. A belügyminisztérium személyzeti osztályán ott feküdtek az iratok, amelyekből kiderülhetett volna, liogy kulákra, gaz ellenségre hízták a járás ügyeinek állami intézését. Az ellenség azért garázdái, kodhatott. mert elvtársaink sem az embert, sem az iratot nem nézték meg'. Ezekben az állami és pártszervekben nyilván sok szó esett az éberségről, a bírálatról és önbíráíatról, sokszor hangzót el, hogy a szocializmus építésének viszonyai között az osztályharc éleződik. De ez a tanítás nem vált mindennapi munkájuk fegyverévé. Arra számi, tolt és számít az ellenség, hogy elvtársaink nem tanulmányozzák a párt politikáját. Vagy ha tanulják — nem válik vérükké, hanem jegy. zetfüzelükben marad. Nem alkalmazzák azt, nem harcolnak érte. Ez az oka annak, hogy a kiskőrösi járásban elvtársaink hosszú időn át nem ismerték fel az ellenség tevékenységét, nem látták és hallották meg a dolgozó népet ért sérelmeket. Milyen általános tanulságokat le. het levonni a kiskőrösi esetből? Magától értetődik, hogy a járásban felfedett liihák ilyen mértékben országosan nem általánosíthatók. Nem kétséges azonban, hogy — ha ilyen mértékben nem is, de részben országosan általánosíthatók állami és pártszerveink lanácsmunkájáuak hibái, amelyeket ebben a járásban az ellenség kihasznált. Helyi tanácsainkat természetesen általában nem az ellenség, hanem a dolgozó nép vezeti. Tanácsaink zöme sokat fejlődölt az elmúlt esztendőben. Legjobb tanácsaink a törne, gekkel együtt, velük összeforrva végzik munkájukat. Különösen nagy a jelentősége a falusi tanácsoknak, mert elsősorban ezek munkáján — a jó tanácsok munkáján — tanulhatják meg'dolgoró paraszt, jain, hogy a mi államunk nem ellenük, hanem értük van. őket szolgálja, ha termelőmunkájukhoz ad segítséget, ha anyagi és kulturális szükségleteikhez, gyermekeik neve. léséhez ad segítséget —, de őket szolgálja akkor is, ha az állampolgári fegyelem szigorú betartását követeli meg, ha érvényt szerez a lermelés és beszolgáltatás követelményeinek. De tűi ezen, most a tavaszi munka idején falusi tanácsaink jelentősége valósággal megsokszorozódik. Folyik a ve;ömagvak kicserélése, a szántás-vetés; résen kell lenni, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlen, hogy meg. műveljék a tartalékföldeket is. Jórészt a most következő hetek döntik el, hogy milyen és mennyi lesz az ország kenyere. Ezekben a hetekben dől el, hogyan sikerül áttelel, tetnünk állatainkat. Nagycpi sok függ most attól, milyen a tanácsok és a dolgozó parasztok viszonya, mennyire forr össze a tanács a falu dolgozó népével. Érthető, ha az ellenség is igyekszik falun ezt a fiatal intézményünket belülről aláásni, gyengíteni, igyekszik Lazítani a tanácsok és a dolgozók kapcsolatát és ezzel la. zítani a dolgozó parasztság és az állam, a dolgozó parasztság, és a munkásosztály viszonyát. Nem új jelenség ez. Rákosi elvtárs már két évvel ezelőtt, az MDP második kongresszusán figyelmeztetett arra, hogy tanácsainkba horthysta és egyéb ellenséges elemek igyekeznek befurakodni, s „ha nem, szorítjuk gyorsan vissza ezeket az elemeket, akkor tanácsaink nem fogják beválta, ni a hozzájuk fűzött reményeket". A kiskőrösi eset, amely nem elszigetelt jelenség, legyen intő példa arra, hogy állami és pártszerveink fokozzák éberségüket, leplezzék le és semmisítsék meg a tanácsokba befurakodott osztályellenséget. Injő példa arra. hogy jobban harcoljanak pártunk politikájának minden cltorzítása ellen. Harcoljanak a tanács munkánkat visszahúzó, a tömegek érdekeit semmibe vevő bürokratizmusa, a vezetés és ellenőrzés papiros-módszerei ellen. A kis. körösi e®et egyik tanulsága, hogy a tanácsokba furakodott ellenséget csak úgy tudjuk leleplezni és megsemmisíteni, ha leküzdjük saját munkánk hiányosságait, melyet 'az ellenség ravaszul nap, mint nap kihasznál. Falusi tanácsainknak olyan mun. kára és olyan lendülettel kell mozgósítania a falu népét, hogy dolgozó parasztságunk, s az egész ország kiheverhesse a tavalyi aszály súlyos veszteségeit. Ez a tavasz, hadjárat: a kenyércsata döntő ütközete, melynek megnyeréséhez nem elegendők a jól átgondolt, he- csaink munkájában a fő veszély az lyes rendelkezések, allamunk szer-^]marad0ttak uszályába kerülés, A szakszervezetek XVIII. kongresszusának távirata Rákosi elvtárshoz Drága Rákosi elvtárs! A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusáról forró üdvözletünket kültljiik, odaadó hüségünkH és mélységes ragaszkodásunkat tolmácsoljuk Önnek, dolgozó népünk szeretett vezérének. Kongresszusunk az ötéves terv sikeréért folyó harc olyan időszakában ült össze, amikor a munkásosztály, dolgozó parasztságunk, az egész magyar dolgozó nép, pártunk vezetésével a ncg.edik tervév feladatainak megvalósításáért küzd. > Iparunk, elsősorban szénbányászatunk és kohászatunk az év elején elmaradt a terv teljesítésében, adósa maradt a hazának. Az elmaradásban része van szakszervezeteink versenyszervezft és tömegneveln munkája fogyatékosságainak is. Ezért a kongresszus, amikor megtárgyalta a szakszervezetek feladatait, szocializmust építő ötóveg tervünk végrehajtásában, a dolgozók élet- és munkaviszonyainak megjavítása ban, politikai, szakmai, kulturális színvonalának emelésében figyelmét mindenekelőtt a legsürgősebb tennivalókra, az adósság törlesztésére, a terv teljesítésére összpontosította. Kongresszusunk megállapította, hogy a szakszervezeti munka megjavításának központi feladata — a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága, 1950 július 24-i határozata szellemében — a tömegkap csoíat megerősítése, a tömegektőt való bürokratikus elszakadás megszüntetése, a szociáldemokratrzmus kiküszöbölése egész szakszervezeti munkákban Ezért kongresszusunk a szakszervezeti munka középpont, jába fő feladatként az üzemi szakszervezeti munka fellendítését állította, mind a termelés, mind a szn. ciaüsta érdekvédelem és kulturális nevelőmunka területén, A párt által szakszervezeteinkre bízott nagy feladatok megvalósításában legfőbb erőforrásunk az a segítség, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja és személyesen ön, drága Rákosi elvtárs nyújtott és nyújt nekünk a szakszervezeti munka helyes irányának megjelölésére- Megfogadjuk önnek, Rákosi elvtárs, hogy útmutatásai szerint, a tömegek termelést aktivitásának mlndenirányú fokozásával, a munkafegyelem megszilárdításával, a szocialista versenvszervező munka megjavításával, szívósan és következe!esen harcolunk iparunk adósságának letörle3ztéséért. az egyenletes termelésért, a terv teljesítéséért én túl. teljesítéséért. Megfogadjuk önnek, Rákosi elvtárs, hogy tanításai szerint szün'elenül és fáradhatatlanul foglalkozunk a dolgozók mindennapi kérdéseivel, munka, és egészségvédőiziével, kulturális szükségleteinek kielégítésével. Megfogadjuk Önnek, Rákcsi elvtárs: minden erőnket megfeszítjük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével becsülettel teljesítsük kötelességünket szocialista hazánk felépítésében. a Szovjetunió vezette hatalma® béketábor reánkeső frontszakaszának megerősítésében. A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XVIII. KONGRESSZUSA Az ellenőrzés lazasága megmutatkozik a munkavédelembea A szakszervezetek XVIII. kongreszszüsáiiak vasárnapi tanácsokzásán Martin Ferenc elvtárs, a Kohászati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, >» szakszervezetek feladatát ismertette a munka-, egészségvédelem és társadalombiztosítás lerén. Miután ismertette a párt ós a kormány in. tézkedéseit ezen a vonalon, rámutn. •I0tt arra, hogy a hibák oka nem kisrészben a szakszervezetek laza ellenőrzésében rejlik, ami arra ve. zethefő vissza, hogy még mindig érvényesül a szakszervezeti munká. ban 'a szociáJdemokratizmus befolyása, A társadalombiztosítás fejlődését a statisztika adataival bizo. nyíto'ta be és szólott a közelmúltban megjelent anya- és gyermekvédelemről hozott minisztertanácsi határozatról. Fokozott harcra hívta fel a szakszervezetek aktíváit, az üzemi bizottságok figyelmét a táp. pétizesalások felkutatására és a csalók leleplezésére. A statisztika sokatmondó adatainak fényénél világított rá az üdültetés, az üzemi étkeztetés és a napközi otthonok problémájára is. Az alapszabály módosítása E referátum után számos kongresszusi küldött kért és kapóit szó', majd Köböl József elvtárs, az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke mondott beszámolót a szak. szervezetek alapszabályzatának mó. dosításáról. — A szakszervezetek tevékenysé. ge az új alapszabályzatban új feladatkörökkel bővül — mondotta —. Igy például: az új alapszabály tar. talmazza, hogy a szakszervezetek „elősegítik a haladó munkanormák bevezetését". Ugyancsak új felada' az alapszabályzatban, hogy a szakszervezetek „üdülőket és szanatóriumokat létesítenek és tartanak fenn" — továbbá, hogy „megszervezik a dolgozók tömegellenőrzését az üzemi konyhák és az üzletek fe. Idt". „A szakszervezetek álfal nyujtett előnyök" című új pont célja Iremutatni, hogy a szakszervezeti tagság, amellett, hogy kötelezettségeket jelent, előnyökkel jár. A szakszervezeti tagoknak nyújtott előnyöket a jövőben mégijikább fokozni kell. Az új alapszabályzat ki. mondja, hogy minden szakszervezeti tag bármelyik vezető szervhez közvetlenül is fordulhat jogai védelmében és támogatásértA Az új alapszabályzat a szakszervezeti tag fő kötelességének jelöli meg, hogy o tag támogatja és védi né-pi demokratikus álamunkat. A bizottság indítványozza, hogy az új alapszabályzatban a szakszervezeti tag kötelességei között nc szerepel, jen a szocialista munkaversenyben való részvétel. Ez ugyanis semmiképpen sem lehet kényszer eredménye, hanem a szakszervezeti tagokat is meggyőzés segítségével, üti.. kéntes elhatározásuk a'apján kell a szocialista munkaversenybe bevonni. Az új alapszabályzat kimondja, hogy „a szakszervezeti szervek ké telesek végzetf munkájukról a tagságnak beszámolni". Új pont az alapszabályzatban, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa meghallgat já egyes minis z. tériumpk és állami hivatalok iájé. koztatását a termelés és a munkás ellátás különböző problémáiról. — Az alapszabályzatot szerkesztibizottság szükségesnek tartja és javasolja, hogy a kongresszus hívja fel a szakszervezeti, tagok év szervezetek figyelmét nZ új alapszabály, zal tanulmányozására. Számos hozzászólás után a kongresszus a módosított alapszabály zat0t egyhangúan elfogadta. A kongresszus részvevő1 ezután megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsának és számviz' gáló bizottságának új tagjait épóttagjait. A kongresszus nagy lan; közepette fogadta el a Rákod elv. társnak küldendő távira! szövegét. II Szoyjsfsiaié fiép/lsslái iiimíélyis ksrateX kiizitt adták ál Franciaországnak a hitleri megállók elleni harcokban hősi halál! halt 11 francia repiilá földi maradványait Berlin (TASZSZ). Február 28-án Berlinben a Szovjetunió képviselői ünnepélyesen átadták a francia kormány képviselőinek a hitleri magszállók elleni harcokban hősi halált halt 11 francia repülő földi maradványait. Az átadási ünnepség során a francia repülők földi maradványait tartalmazó koporsók mellett francia és szovjet repülők állfek diszörsé get. A francia repülők kopor-óira koszorút helyeztek — a több! között — V. I. Csujkov hadseregtábornok, a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint a szovjet repülők és a szovjet harcosok ne vében. vezet? segítsége. A győzelemhez egyetlen nap, egyetlen óra elpocsé. kolása nélkül az egész falu talpraállítása kell! Aki provokációs céllal éket ver a dolgozó parasztok és saját tanácsai köze, s aki szájtáti módon tűri ezt — az ellenség, vagy az ellenség szövetségese. Falusi, járási, megyei párt- és állami szer. veink szemet nyissa ki a kiskőrösi példa. Az egész dolgozó parasztság élén söpörjék el az újból a provokáló ellenséget, rázzák fel a lelketlen bürokratákat, a munkahalogató, kat, a kényelmes-kedőket. Akik csak azt a tanulságot vonják ]e a kiskőrösi esetből, hogy meg kell védeni a dolgozó parasztokat a provokatív „baloldali" túlkapások ellen — azok csak a feladat egyik, s könnyebbik oldalát látják. Tanámelyct százféleképp használ ki az ellenség. A példátlanul nagy tavaszi munkafeladatokjói való meghu. nyászkodó visszahúzódás, aluszékonyság. a kormányhatározatok végrehajtásának halogatása, a rnunkaés állampolgári fegyelem „elnézés, sel" történő lazítása — nemkevésbbé merénylet a paraszti érdekek ellen, mint a „baloldali" provokációk. A kettő szükségszerűen együtt, jár. Ahol előbb elalusszák az időt, ott utóbb szükségszerűen „rohammunkával", „vedd, ahol éred" alapon, törvényeink otromba megsértésével próbálják pótolni a mulasztót, jakat. A törvények megsértése jobbról, maga után vonja a törvények megsértését balról. Ezért a túlkapásoknak, a felesleges és jogosulatlan zaklatásoknak is az ellenszere; a törvény, annak következetes és szigorú betartása az első pillanajtól kezdve. i» A törvényszabta kötelességek tel. jesítését úgy kell számonkérni, hogy minden dolgozó paraszt megértse: a maga ügyét védi, támogajja, ha törvényeinket követi; hogy minden dolgozó paraszt megértse: gépet és villanyi, iparcikket és kultúrát, békój és fejlődést teremt magának, falujának, ha törvényeinket, rendelkezéseinket követi és maga is őrködik tiszteleibentartásukon. Dolgozó parasztságunk akkor érti meg mind. ezt, akkor szál] síkra velünk együtt a szigorú törvényességért, ha látja és tapasztalja, hogy lesújtunk ,'t törvénysértő és provokáló ellenségre, kiszorítjuk a tanácsokból; ba látja ós tapasztalja hogy munkánkban nincs helye liberal'zmusrwtk. bürokráciának, nincs helye a halogatásnak, patópálkodásnak, ha taná csainknál megszűnik a törvények é rendeletek lebecsülése. Csak az állami rendelkezések igazságos végrehajtásáért vívott harcban alakn'ha1 ki és szilárdulhat meg ti helyekapcsolat a tanácsok és a tömegek között. F, kapcsolat létrejö;téér' megerősödéséért küzdeni, ezen őr ködni — minden állami szervünk minden pártszervünk elemi köteles, sóge. Ha a kiskőrösi példa nyomán az ellenséggel szemben tanúsított éberség fokozódását kísérni fogja falusi tömegek megalkuvás nélkü mozgósítása nagy tavaszi feladat inkra, akkor a győzetem nem marad ei. (A Szabad Nép 11*52 nrévi-.; 1-í száraábóLl