Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-14 / 62. szám

•itíte PirmíTlwnff FGYFsmwTEitf A műszaki előfeltételek biztosítását al készülnek a felszabadulási hétre az Ujucgedl Kender és Lcnszövögyár műszaki veietöi (íyálarét és Tápé do'gozó parasztjai a tavaszi munkák mielőbbi végrehajtásáért IX. EVF. 62. SZÁM ARA 60 FILLÉR SZOMBAT, 19.*; 3 MÁRCIUS 14. Kérlelhetetlen harcot a kenyerünket veszélyeitelő Kulákság ellen! A tavaszi szántás-vetés nagy hajrá­jában elég gyakran előfordul, hogy a dolgozó paraszlok nem látják tisz­tán a kitűzött, cclt: késiekednek földbe tenni a magot, mitsem tö­rődve azzal, liagy emiatt kevesebb kenyérnekvaló terem a családnak, jut is, meg nem is a szépen jöve­delmező szabodpiacra, és a beadást ta nagyobb üggyel-bajjal lehel teljesí­teni. A kulákok minden faluban, kü. lön ősképpen a tanyavilágban kárör vendően lesik a kis- és középparasz­tok tájékozatlanságát és azonnal telebeszélik a fejüket, hogy ne ves­senek. Szatymazon kezdetben az­ért nem haladt a vetés, mert a párt­szervezet lebecsülte úgyszólván fi­gyelmen kívül hagyta a kulákokat, mondván; „mit nekünk, hiszen ma már senki sem hallgat rájuk." Azok a vezetők, akik ilyen meg­alkuvó álláspontra helyezkednek, ha a kulákok elleni harcról van szó, lényegében a mindenre elszánt osz­tályellenség karmaiba taszítják a kevésbbé öntudatos dolgozó parasz­tokat. Ha arról főijük a szóbeszéd, hogy ..nincs vetőmag", „nedves még * föld", „ráérünk még a vetéssel", nem keresik mögötte a kulákok ke­zét, hanem a „józan paraszti ész­járást" vélik bennük felfedezni. Eb­ből következik azután, hogy a ta­vaszi munkákkal lemaradó! takhoz nem mennek el a népnevelők meg­győzés végett, hagyják, hogy éppen a szomszédjában Jakó kulák be­szélje le saját érdekéről, a vetésről. Kisteleken több mint 500 kocsi vesztegelt a piacon és a községi pártbizottság ezt tétlenül nézte. A kulákok kiszámolták azonnal, hogy egy-egy „jólmegszervezett'- piacos nap legkevesebb 500 mázsa gaboná[ rabol el a dolgozó parasztoktól, de a népnevetők mégsem mentek oda egyik gazdához sem, hogy felvilá­gosító szóval meggyőzzék a velés fontosságáról. A kulákok látják, hogy dolgozó népünket soha többé nem tudják Jetéríteni a szocializmus építésének útjáról, hogy nem képesek megaka­dályozni a tavaszi kenyérharc győ­zelmét. Érzik, hogy egyre jobban gyengül gazdasági erejük és politi­kai befolyásuk, hogy egykori te­kintélyüknek véglegesen befellegzett, De éppen emiatt támadnak egyre tehetetlenebb dühvel és elkeseredett gyűlölettel a dolgozó parasztok bol­dogulása ellen. Fékevesztett uszítá­saik a tavaszi munkák ellen tehát nem az egykori magabiztosság és erő je]e, hanem annak a kifejezője, hogy mind jobban alulmaradnak az osztályharcban. Sztálin elvtárs azt tanítja: „A letűnő osztályok nem azért fejlenek ki ellenállást, mert erősebbek lettek, mint mi, hanem azért; mert a szocializmus gyorsab­ban növekszik, mint ők és gyengéb­bé vájnak, mint ml. És cppen ezért, meri gyengébbé válnak, érzik, hogy utolsó napjaik közelednek. És kény­telenéi: minden eszközzel ellenállni." Súlyos hiba azonban, hogy Cson­grád megyében nem egy községben a kulákoknak ezt a végső ellenál­lását teljesen veszélytelennek, „vég­ső erőlködésnek" minősítik. Az ilyen felfogás elaltatja az éberséget, rne­iegágyává válik a „szegény kulák" elméletnek és végső fokon a kulá­kokkal való nyilf, vagy burkolt cim­boráláshoz vezet. Nem véletlen, hogy most, mikor a szántási és ve­téstervek feltétlen teljesítése harci jelszóvá válf, a csengelei tanácselnök úgy beszél: „Nálunk nyikkanni se mernek a kulákok a velés ellen. Bá­lint Pétert és Hatvani Sándort le­csukták közülük, a többi hallgat." Ugyanakkor a csengelei dolgozó pa­rasztok — nem kétséges, hogy" a kulákok hazudozásamak felülve — még alig foglak hozzá a tavaszi ve­téshez. Elfelejtik tehát egyes tanács­elnökök, és nem egy esetben a pári­tilkárok is: a kenyerünket veszélyez­tető kulákok ellen azért kell kérlel­hetetlen harcot folytatnia az egész község dolgozó parasztságának, mert véres bosszút forral bennük az a tény, hogy egykori cselédei, akiket ő kutyába se vett soha, a párt ve zetésévei megfoszjolták a kizsákmá­nyolás jogától. Azokban a községekben, ahol a pártszervezet és a t!'nács alig tesz valamit azért, hogy az ingadozó kö­zépparusziságol véglegesen levá­lassza a kulákság. oldaláról, ahol n népnevelők a kulákság elleni kö­nyörtelen harcra való mozgósítás nélkül akarják megnyerni a tavaszi munkák nehéz küzdelmét, emlékez­zenek Gerő. elvtára figyelmezteté­sére: „...nem lehet irányt venni a szocializmus építésére a mezőgazda, ságban anélkül, hogy ne vennénk Irányt a legnagyobb számú, gazda, sági tag és politikailag legerősebb kizsákmányoló osztály elleni kö­vetkezetes harcra, amely a legfőbb ellenségként lép fe] a szocalizmus építésével szemben a mezőgazda­ságban." Nem lehet tehát egy pillanatig som „szüneteltelni" a kulákság el­leni harept. A pártszervezeteknek, és a tanácsoknak, de az egész dol­gozó parasztságnak meg kell érte­nie minden községben: az a kulák, aki nem akarja vetéstervét teljesí­teni, aki habzó szájjal szaval a ve­tőmaghiányról, aki úton útfélen igyekszik magát a kis* és középpa­rasztok „jóakarójának" fettüniqíii, halálos ellensége ötéves tervünknek, egész népünk boldogulásának. A kommunistáknak kell a kulákság elleni harc Zászlóvivőinek ISnniök úgy, hogy habozás nélkül leleplezik, szabotázskísérlcielket, a bíróság ke­zére adják őket ós ugyanakkor meg­magyarázzák a becsületes dolgozók­nak politikai szemszögből is, hogy az elvctehniilt osztályellenség miért Ós milyen aljas módon próbálta meghiúsítani a tavaszi munkák si kerét. Azok a tanácselnökök, akik még csak most írnak alá határoza­tokat arról, hogy „a kulák haladék­talanul szerezze be a vetőmagját", lényegében megelégszenek az admi­nisztratív intézkedésekkei és nem értik meg, hogy a kulákokat csak az egész dolgozó parasztság mozgó­sításával, a tömegek erejével és szívbőlfakadó gyűlöletével lehet vetéstervüknek teljesítésére kénysze­ríteni. Azokban a végtelenül fájdalmas napokban, amikor népünk felszaba­dítójának és legigazibb barátjának, Sz'álin elvtársnak halálhíre elju­tott a legeldugottabb ki® faluba is, a kulákok még dühödtebben kezd­tek uszí'ani a tavaszi szántás-vetés ellen. Céljuk az volt, hogy a dol­gozó parasztok gyászát és szen' kegyeletét kihasználva megkísé­reljék megakadályozni a Szovjet­uniótól kapott 'avaszibúza elveté­sét. De Sztálin elvtárs halála még a kevésbbé öntudatosakat is rádöbbentette: fokozott éberséget kell tanúsítani, ki kell ütni' a ku­lákok kezéből a demagógia gyil­kos fegyverét. Nem véletlen, hogy megyénk dolgozó parasztjai kifejezve Sztálin elvlárs iránt ér­ze'f forró szeretetüket és törhe­tetlen hűségüket — éppen a gyásg napjaiban gyorsították meg a ve­tés ütemét és azóta is lendülete­sebben halad a munka. Fogadjuk meg ismételten Sztá­lin elvtárs emlékének: a kulákok és cinkosaik ellen még könyörte­lenebb harcot folytatunk és határ­időre felszántunk és bevetünk min­den talpalatnyi szántóföldet. Ne járjon most a piacra egyetlen dol­gozó paraszt sem, ne késlekedjék, ne hallgasson a kulákok hazudo­zásaira senki, hanem saját maga, hazája és békéje érdekében telje­sítse ve'ésterwét. Sztálin nevével új győzelmek felé 4 felszabadulási héten fokozzák teljesítményeiket a szegedi üzemek dolgozói Szerkesztőségünkbe naponta ér-1 keznek levelek a szegedi üzemek, i bői, amelyekben jelentik, az űze-; mek dolgozói, hogy fokozzák tel­jesítményeiket és a műszaki ve­zetők minden előkészületet meg­tesznek a felszabadulás' hé' sike­réért. A jelentések arról tanúskod­nak, hogy az üzemekben lelkes ké­szülődés folyik, hogy március 20­tói áprili® 4-ig még több, jobb árut gyártanak s kimagasló ered­ményekkel köszöntik hazánk nagy nemzeti ünnepét. | Szened! Ruhagyár j Sz'álin elvtárs halálának híre üzemünk dolgozóit is mélyen megrendítette. Legnagyobb jóte­vőnket, szabadságunk ajándéko­zóját vesztettük el Sztálin elvtárs­ban. Sztálin elvtárs elhunyt, de tanításai 'ovábbi harcokra ve­zetnek bennünket. Áprili® 4-ére, ftazánk felszabadí­tásának 8. évfordulójára való ké­szülésünket arra használjuk fal, hogy legádázabb ellenségünk, a fasiszta Tito Jugoszláviájának szomszédságában erős bástyájává váljunk hazánknak. A felszaoa. dulási hétre dolgozóink már meg­te'ték felajánlásaikat. Nagy Bélá­né szalagvágó vállalta, hogy telje­sítményét a felszabadulási héten 138 százalékra fokozza. Varga Er­zsébet 170 százalékos eredményére 189 százalékos felajánlást te:t. A fizikai munkásokon kívül a mű- i szaki dolgozók is felajánlásokat te'tek. II. Kiss Ferencné szalagve­ze'ö vállalta, hogy az előirányzott munkadarab helyett szalagja tel­jesítményét 92 darabra emeli s ezt a mennyiséget a minőség állandó javítása mellett éri el. Szekeres András teremmester vállalta, hogv 103 százalékra emeli termének tel-! jesitményé', 98 százalékos minő- j ségi munkájukat pedig 99.4 szá- í zalékra fokozzák. Termében 26 j Száz százalékon aluli dolgozó van és segíti őket, hogy ezt a számot háromra csökkentsék. A dolgozók és a műszakiak fel­ajánlását értékelve az üzem glo­bálisan a következő felajánlást tette: 1. Első negyedéves tervünket 102 százalékra teljesítjük. 2. Minden áltálunk termel' ezer munkadarab közül 997 darabot első osztályú áruként gyártunk. 3. Vállaljuk, hogy üzemünket a munkavédetem terén 1953. évben mintaüzemmé fejlesztjük. 4. Vállaljuk, hogy hálánk és szerete'ünk kifejezéséül minden gyártásteremben történelmi freskó* készítünk, amelyben megörökítjük szereteti Sztálin elvtárs emlékét. Péter János párttitkár Gazsó Pál üb. elnök Magyari Józsel DISZ-ti'kár Kuli Fülöp igazgató | Autójavító Vállalat jük. A felszabadulási hét sikere? teljesítésével akarjuk kifejezni Sztálin elvtárs és hős népe és a dicsőséges felszabadító Szovjet Hadsereg iránti hálánkat é® 6Zer»­'e'ünket. ­Vass Ferenc párttitkár Simonovils Islván üb-étaök Sarnyai Vencel igazgató R Szeeedi Cármíi A XI. Számú Autójavító Vállalat do'gozói műhelyértekezleteken tár­gyalták meg Sztálin Vasmű dol­gozóinak felhívását és csatlakoz­tak a felszabaduló: i héthez. Vál­laltuk, hogy első negyedévi ter­melési tervünket 'íz nappal e'őbb befejezzük és ezen felül 230 ezer forint értékkel többet termelünk. 26 ezer forint értékű anyagot ta. karí'unk meg. A Csepel-gépkocsik átfutási' idejét hat munkanappal csökkentjük.' A száz százalékon alul dolgozók számát két száza­lékkal csökkentjük. Az igazolatlan hiányzásokat teljesen megszün'et­Uzemünk dolgozói lelkesen csatlakozták a felszabadulási héj mozgalmához és többen kimagasló eredmények elérésére tettek fel­ajánlást. A fűtöházi dolgozók ne­vében ördögh Ferenc vállalta, hogy nz előző 20 napi teljesítmé­nyüket egy százalékkal emelik és a gáz kalóriaériékét négy száza, lékkai növelik. A karbantartó dol­gozók faiajánlották, hogy a fel­szabadulási hét előtt a gépeket, berendezéseket é® szerszámokat át­vizsgálják és biztosítják a felsza­badulási hét alatt a zökkenőmen­tes termelést. Bezdán Antal ke­mence-kőműves fe'.ajánlot'a, hogy a kemencék zavarmentes termelését biztosítja és a javításokat azon­nal elvégzik. Veszelka János gázszerelő ver­senyre hívta ki a többi gázszere­lőket teljesítmény- és minőség­emelésre, amit a gázszerelök le! kesen elfogadtak. ígéretet tet', hegy februári átlagteljesítményét tíz százalékkal növeli. Hladel: Já­nos is tíz százalékkal eme'.i telje­sítményé, és munkamódszerét Tó'h Gézának adja át. A műszaki dolgozók is Ígéretet tettek a munka jó megszervezésére és az anyagellátásra, hogy a fel­szabadulási hétre táti felajánlások teljesítését biztocüsák. Révész János ' 4 TASZSZ a mae\ar sajtó Sztálin elvtársat méltató cikkeiről Moszkva (MTI). A „TASZSZ" iroda jelenti, hogy a magyar sajtó továbbra is cikkeket közöl a vi­lág dolgozóinak nagy vezéréről, J. V. Sztálinról. A cikkek mattat, ják Sztálin elvtárs történelmi sze­repét és kifejezik a dolgozóknak a Szovjetunió Kommunista Pártjába és a szovjet kormányba vetett bi­zalmát. A magyar népet is az a megingathatatlan elhatározás tölti el. hogy tovább hala azon az úton, amelyet Sztálin elvtár® jelölt meg. Sztálin eivíárs temetésén résztveit magyar küldöttség visszaérkezett Budapestre A Német Tömörülés Tanácsa a háborús szerződések meghiúsítására szólítja fel Nyugat-Németország népét Berlin (MTI). A Német Tömöiü lés Tanácsa csütörtökön felhívást intézett Nyugat-Németország lakos, ságához, hogy tömegtüntetésekkel, tiltakozó gyűlésekkel, tiltakozó küldöttségekkel és más harci eszkö­zökkel akadályozza meB a bonni 'ás párizsi békscllenes szerződések tervbevett ratifikálását. Az „Eveninrj News" című konzervatív lap cz „Amerika Hangja" adásairól London (MTI). Az „Evening News" című konzervatív angol lap az „Amerika Hangja" adásai, ról a többi közö't a következőket írja: A propaganda csak akkor lehet sikeres, ha mocsoktalan és ha magán viseli az igazmondás fémjeiét. A háború bebizonyította, hogy milyen hamis volt Göbbels elmélete, amely szerint a hazug­ságot el lehet hitetni, ha elég nagy és ha elég gyakran ismétlik. Az „Amerika Hangja" a feneketlen ostobaságok és sülét'enségek kö­vetkeztében mindinkább veszít ere­jétől. A Sz'álin elvtárs temetésén a Magyar Dolgozók Pártja, a mi­nisztertanács és az Elnöki Tanács képviseletében részt vett küldött, ség tagjai: Rákosi Mátyás elvtárs a minisztertanács elnöke, Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Házi Árpád elvtárs, a mi­nisztertanács elnökhelyettese c® Földvári Rudoll elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja budape.-.li páltbizottságának titkára, pénte­ken délután visszaérkeztek Buda­pestre. A küldö'tség fogadására a feri. hegyi repülőtéten megjelentek: Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai Józsel, Nagy Imre, Hidas István, Kiss Kátoly, Zsolinyccz Mihály elv. társak, va'amint a Magyar Dolgo­zók Pártja Közpon'i Vezetőségé­nek és a minisztertanácsnak több más tagja. Jelen volt a küldöttség fogadásán J. D. Kiszeljov, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete, Huan Cen, a Kínai Népköztársa­ság budapesti nagykövete, vala­mint a többi baráti állam buda. pesti diplomáciai képviseleteinek vezetői. Moszkva Szlálin Mlaténsk dolgozói kérik, hogy J. V. Szlálin örök időkre a Szovielunlő Legfelső Tanácsának tis?fe!slke!i fagté maradton Moszkva (MTI). A Kujbisev ne­vét viselő moszkvai transzformá­torgyár dolgozói a nagy Sz'álin teme'ése napján megtartott gyász­ülésükröl levelet küldtek a Szov. jetunó Legfe'ső Tanácsa Elnöksé­géhez és a Moszkvai Területi Szov­jethez. Levelükben kérik, hogy Joszif Visszárionovics Sztálin mini Mosz. kva város Sztálin kerületének képviselője maradjon a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa és a Mosz­kvai Területi Szovjet örökös tisz­teletbeli ta.gja. Hasonló kéréssel fordulták a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségéhez és a Moszkvai Terü­leti Szovjethez a szovjet főváros Sztálin kerülete több más üzemé­nek dolgozói is. Összehívták az országgyűlést A Magyar Távirati Iroda jelenti; A Népköztársaság Elnöki Tanács az országgyűlést 1953. évi március hó 17-én kedden délelőtt 11 órára összehívja. Az 1953. évi Kossuth-díjak kiosztása A Magyar Népköztársaság Mi. ] a Népköztársaság Elnöki TJ;:J. nisztertanácsa által ez évben a do-] csanak elnöke adja át a ki'ün:. mányozott Kossuth-dijak ünnepé- fe„ dolgozóknak, a tudomány lyes kiosztása március 15-én, va- l , . sárnap délelőtt 10 órakor lesz az j muv.eSMt es "otScdom, valamin! Országház kupolacsarnokában. szocialista építőmunka terén ei; A díjakat Dobi István elvtáis, ért kimagasló eredményeikirt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom