Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-10 / 58. szám

KET)I) t!>53 MÁRCIUS 10. 3 Gyásznagygyűlés Budapesten Sztálin elvtárs szabta e ott Budapesten, a hatalmas Sztá­lin-tér gyászpömpába öltözött. A forrón Szeretett vezér és bölcs tanító szobrának talapzatát és a szobormű két oldalszárnyát fe­ketével szegélyezett vörös drapé­ria borította, a szobor két oldalán fekete és vörös lobogók lengtek, 6 a talapzatot virágerdő fonta kö­rül. A szobor előtt a néphadsereg, az ál'amvédelmi hatóság és az ál­lamrendőrség tagjai álltak díszőr­sé gett Három irányból, lassú menetben,] néma csendben vonultak Budapest dolgozói a Sztálin-térre. Vörös és fekete lobogók erdeje lobogott, csattogott a friss 6zélbem, fel­iratok hirdették a nagy Sztálin örök dicsőségét. 4 órakor vonultak fel a szobor oldalszárnyain lévő mellvédre az elnökség tagjai. Itt foglalt helyet Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai : József, Nagy Imre, Hidas István Kiss Károly, Horváth Márton, Apró Antal, Rónai Sándor, Harustyák József, Szabó István, Hegedűs András, Zsofinyec Mihály Kristóf István, Piros László, Dénes István, Nógrádi Sándor, Pongrácz Kálmán, Bata István. Ott volt J. D. Kiszel­jov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A gyá6zinduló hangjai után Pongrácz Kálmán, a Budapesti Vá­rosi Tanács Végrehajtóbizoltságá. raak elnöke nyitotta meg a gyász­nagygyűlést. Gerő Ernő elvtárs beszéde Ezután Gerő Ernő elvtárs, a mi­nisztertanács elnökhelyettese lépett a mikrofon elé 'ás mondott beszédet. — Budapest dolgozó népe! Elv­társak! Barátaink! — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertaná. csának hiV(')S?avána eljöttetek a nagy SztáPn szobrához, fővárosunk dol­gozóinak százezrei. Eljöttetek a nagy, a halhatatlan Sztálin szobrá­hoz. hogy kegyelettel adózzatok ama férfiú emlékének, akinél aenki nem tett többet a népeik szabadsáv gáért és függetlenségéért, az egye­temes emberi haladásért, a békéért! Sztálin elvtárs nevéhez fűződnek, az ö nevét hirdetik korunk gigan­tikus békeművei, a kommunizmus nagy építkezései a Szovjetunióban. Az ő gondolata nyomán, az ő szavát követve mozgatnak hegyeket, változtatják meg a folyók folyását, alakítják át a természetet a kom­munizmust diadalmasan építő bol­dog szovjet emberek! Továbbfejlesztve nagy tanítóink, Marx, Engels, Lenin tanítását, Sztálin elvtárs új korszakot nyitott a marxizmus elméletében. És mi­előtt eltávozott tőlünk, olyan nagy. szerű művekkel ajándékozott meg bennünket, amelyeknek reflektor­fénye évtizedekre, évszázadokra világílja meg az emberiség útját! Eltávozván tőlünk, Sztálin elv. társ erős, egységbe kovácsolt, ön­tudatos pártot, a Szovjetunió Kom. munista Pártját hagyta hátra, azt a párot, amely képes valóra váltani Szjálin elvtárs örökét! Eltávozván tőlünk, Sztálin elv­társ erős, hatalmas államot hagyott hátra, azt a szovjetállamot, amely Szlálin elvtárs vezetésével klállot­jta a legnehezebb próbát, amely elé a tör'énelem valaha is államot állí­tott! Eltávozván tőlünk, Sztálin elv­társ, nyolcszázmilliós demokratikus és szocialista tábort hagyott hátra, amelyet az ő eszméi, Lenin—Sztálin halhatatlan eszméi, a proletár-in ter. nacionalizmus és az igazi hazafiság legyőzhetetlen eszméi hevítenek és forrasztanak megbonthatatlan egy­ségbe! Eltávozván tőlünk, Sztálin elv. társ, az egész világot átfogó szer­vezet békemozgalmat hagyott hátra, amely széKéphetetlenül összenőtt az ő nevével! Olyan mozgalmat, amely­hez foghatót azelőtt nem ismert a történelem, s melynek erejél meg­sokszorozza a tudat, hogy Sztálin harcos szellemét követve, Sztálin útján járva, meg kell és meg lehet védeni a béke szent ügyét az ím. perialista agresszorokkat és hábo­rús gyujtogatókkal szemben! Sztálin elvtárs arra tanított és lanít bennünket, hogy legyünk szi­gorúak és követelők önmagunkkal, saját hibáinkkal és hiányosságaink­kal! Hogy ne kendőzzük el. hanem kíméletlenül fedjük fel a hibákat és hiányosságokat, mert csak így javít© hatjuk ki, szüntethetjük meg a hi­bákat és hiányosságokat! Sztálin elvtárs arra tanított és tanít bennünket, hogy soha ne szé­düljünk meg a sikerektől, ha még olyan nagyok is ezek és soha ne es. sülik pánikba a nehézségek láttán! Hogy józanul értékeljük az ellenség erőit s hogy főkénit ne becsüljük le saját erőinket, a szocializmus és a demokrácia táborának, s a béke­tábornak erőit, mert ezek az erők megszámlálhatatlanok és mérhetet­lenek. Sztálin elvtárs ugyanekkor arra is tanít bennünket, hogy legyünk éberek és mindig éberebbek a sötét­ben bujkáló alattomos vagy nyíltan támadó ellenséggel szemben, S az ellenség minden csapására kettőzött csapással válaszoljunk! Sztálin elvtársnak köszönhetjük, hogy népi demokrácia lettünk riinkbőL Ezért gyászol országunk, ban minden hazafi, minden becsüle­tes magyar. Ezért az egész magyar nép, Magyarország nemzeti halott­ja Sztálin elvtárs! — Sztálin meghalt, de műve él és örökké élni fog! — Él és élni fog a megújhodott, mindinkább szocialistává váló ma. gyar nemzetben is! Él és élni fog a kizsákmányolástól és elnyomástól mentes szocialista Magyarországban is, melyet az Ő tanítása Dyomán, a Szovjetunió segítségével épít né­pünk ! — Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, munkásosztályunk, dolgozó 'népünk úgy lesz méltó a nagy Sztá­lin emlékéhez, ha még hívebben és következetesebben valósítja meg ta­nítását! Drága Barátaink, Elvtársak! Pártunk, munkásosztályunk, dol­gozó parasztságunk, értelmiségünk, egész magyar népünk szerető édes­iatyját. legnagyobb jótevőjét, bölcs tanítóját gyászolja Sztálin elvtárs­ban. Mert országunkban mindenki tudja, hogy Sztálin elvtárs segítse. Igével nemcsak nemzeti függetlensé­günket szereztük vissza, s töltöttük Hieg új, gazdag tartalommal, ha­nem az ő segítsége révén sikerült megdönteni országunkban a kizsák­mányolók és népelnyomók hatalmát is. Elsősorban Sztálin elvtársnak köszönhetjük, hogy népi demokrácia lettünk hogy országunk, a még nemrégen elmaradott Magvarország, az ezerholdasak és nagytőkések Ma. gyarországa, a „hárommillió kol­dus" hírhedt Magyarországa helyén ma fejlett ipari ország van, mely egyenragú tagja a szabad népek családjának! Elsősorban Sztálin elv­társnak köszönhetjük, hegy a mi hazánk, Magyarország, — a kom­munizmust építő Szovjetunió és a népi demokráciák oldalán. — a szo­cializmus\rohamcsnpatának büszke, de egyben nagyon Sokra kötelező nevet viselheti! — Nemcsak a felnőttek, de még a gyermekek is tudják országunkban, hogy Sztálin elvtárs mellettünk ál­lott nemzetünk megpróbál látása inak nehéz óráiban, s velünk osztozott sikereinkben és örömteljes eredmé­nyeinkben. Ki ne tudná, liogy fővá. romunk, Budapest fennmaradását neki köszönheti? K; felejthette el az első élelmiszerszállílmányokat, amelyeket Sztálin elvtárs az ostrom és a szörnyű fasiszta-uralom alatt elcsigázott, kiéhezett budapesti nép­nek küldött? Ki ne emlékeznék ar. ra, hogy Sztálin fiai segítettek az első hidakat verni a Dunán és a Tiszán, hogy Szlálin segített meg­indítani országunk közlekedését és gazdasági vérkeringését? — Sztálin elvlárs, a mi szeretett édesapánk és bölcs tanítónk kezün­ket fogla, srgtte't bennünket abban, hogy a szabadság, szocia'izmus, a nemzeti felemelkedés verőfényes, de olykor viharoktól sem msnles út­jára léphessünk és, hogy erre az útra rálépve, minden akadályon ke­resztül gyorsan haladhassunk előre! — Ezért borította el a könny az (ircokat a rettenetes hír hallatáru, hogy Sztálin elvtárs eltávozott kö. — Erősítsük háf méginkább, min­den nap és minden órában népünk megbonthatatlan barátságát Szlálin népével, Sztálin országával, hazánk biztos támaszával és ollalmazójá­vai, a haladás és a békéért vívott liarc vezetőjével, a kommunizmust építő Szovjetunióval! — Legyünk még következetesebb harcosai a népek barátsága sztálini ügyének! Küzdjünk még elszánlab. ban a béke védelmében, az impe­rialista kalandorok ellen! — Sztálin elvtárs szellemében őr­ködjünk még éberebben hazánk szabadsága és függetlensége felett! Erősítsük szüntelenül néphadsere­günket és államvédelmi szerveinket! A „Felszabadulási Hetet" tegyük egész népünk mozgalmává — Mozgósítsunk minden erőt or* szagunkban ötéves tervünk s ezévi népgazdasági tervünk sikeres meg­valósítására I Számoljuk fel hiányos, ságainkat az iparban és a mezőgaz­daságban! Szilárdítsuk meg a mun­kafegyelmet! Adjunk több szenet, acélt, gépet, gabonát a hazának! — A „Felszabadulási Hetet", amelyet a Sztálin Vasmű építőinek kezdeményezésére hazánk felszaba­dításának 8. évfordulójára, már­cius 20-tól április 4_ig terjedő időben tartanak dolgozóink, te­gyük egész dolgozó népünk hatal­mas, egységes mozgalmává város­ban és falunl Szervezettségben, lendületben, eredményeiben tegyük a „Felszabadulási Hetet" méltóvá ahhoz, akinek nevéhez hazánk fel­szabadulása fűződik: Sztálin apánk, hoz! — Sztálin elvtárs tanításához hí­ven zárjuk még szorosabbra nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Póri­jának sorait. Vigyázzunk pártunk egységére, mint a szemünk fényére, mert a Szovjetunióval való barátsá­gunk mellett, a marxizmus-leniniz. mus vezérelte ©ártunk, a párt által vezetett munkásosztályunk a mi fő erősségünk! Alapozzuk meg még szilárdabban országunkban a mun­kásosztály szövetségét a dolgozó pa­rasztsággal, mert ezen a szövetsé­gen nyugszik népi demokratikus ál­lamrendünk! — Leninnel együtt Sztálin elv. lárs alapította a világ első szocia­lista államát, a szovjetállamott — Sztálin elvtárs megvédte Le­nin örökét a belső és külső ellenség nyílt támadásával és sötét akna­munkájával szemben! — Lenin elhunyta ulán, Szlálin elvtárs csaknem három évtizeden át vezette a szovjetországot győze­lemről-győzelemre! Irányt mutatott a világ kommunistáinak, az impe. rializmus által elnyomott és kizsák­mányolt dolgozóknak, a szabadság­ért és békéért küzdő népeknek! Sztálin elvtárs megalkotta és va­lóra váltotta a szocializmus építé­sének elméletét s ennek révén a Szovjetuniót gazdaságilag elmara­dott országból, a kizsákmányolástól mentes, élenjáró ipari szocialista országgá, a szocializmus bevehetek len erődjévé, minden támadással dacolni képes nagyhatalommá tette! Lenin lángeszű útmutatására tá­maszkodva, Sztálin elvtárs megal­kotta és valóra váltotta a mezőgaz­daság szocialista átalakításának el­méletét, új, addig töretlen úton ki­vezette a dolgozó parasztok száz. millióit a boldog élet, a szocialista társasgazdálkodás útjára! Sztálin elvtárs éles elméleti fegy­vert adott az elnyomott nemzetisé­gek, az imperializmus igáját nyögő, a gyarmatt rabságban sínylődő né­pek és forradalmi, demokratikus pártjaik kezébe! Sztálin elvtárs minden idők leg­nagyobb hadvezére új haditudo­mányt teremtett. Azt a haditudo. mányt, melynek lebrihalatlan erejét megmutatta már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ellen acsar­kodó és fegyveresen beavatkozó im­perialista bandák szétzúzása. Ez az új, Sztálini haditudomány a Nagy Honvédő Háborúban teljesedett ki és döntő szerepe volt abban, hogy a szabadság és szocializmus erői, Sztá­lin elvlárs lángeszű vezetésével, dia­dalmaskodtak a világot már már el­borító fasiszta barbárság felett! Ennek az új, sztálini haditudomány­nak, a sztálini hadvezetésnek, a Sztálin szervezte Szovjet Hadsereg­nek, a Sztálin lelkesítette szovjet nép helytállásának felülmúlhatatlan szimbóluma vott és marad a hős vá­ros: SztáliDgrád! Szlálin elvtárs iránli hálánk örökkön tartó — összejöhetek itt, fővárosunk dolgozói, hogy mély megrendüléssel s a milliók szivében sajgó fájdalom­mal kifejerésro juttassátok soha el nem múló, mélységes szeretetetekei, s örökkön tartó hálátokat a férfiú iránt, akinek parancsát követve, szabadította ki a dicsőséges Szovjet Hadsereg hazánkat a fasiszta rab­ság igájából! — Eljöttünk valamennyien, hogy meghajtsuk vörös és nemzetiszínű lobogóinkat az új, az igazi magyar függetlenség atyjának, nemzeti új­jászületésünk legfőbb istápolójának, szocializmust építő népi demokrá­ciánk legönzctlenebb segítőjének, forrón szeretett vezérünknek és ta­nítónknak, népünk legjobb barátja nak szent emléke előtt! — Elvtársak! Budapest dolgozó népei — A magyar ég a nemzetközi munkásosztály, a magyar dolgozó nép, a tőke igájából kiszabadult és a szabadságra, békére s boldog' élet­re áhítozó emberek százmilliói mér­hetetlenül sokat köszönhetnek Sztá­lin elvtársnak. — A nagy Leninnel együtt, hűsé­ges fegyvertársa, Sztálin elvárs te­remtette meg, edzette évtizedes har­cokban aeélkeményre és rugalmasra a Szovjetunió Kommunista Pártját, minden ország forradalmi pártjá­nál: példaképét, azt a pártot, mely­hez fogható hatalmas politikai erőt nem ismert és nem ismer az embe­riség történelme! — E nagyszerű, céltudatos, for­radalmi párl élén, Leninnel együtt, Sztálin elvlárs vezette diadalra a parasztság sokmilliós tömegeivel szövetséges oroszországi munkásosz­tályt, a világon először törte át az imperializmus frontját, vitte győ­zelemre a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalmat! Tömörüljünk valamennyien még egységesebben Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványa, pártunk és népünk vezetője, Rákosi Mátyás elvtárs köré! — örök dicsőség tanítónknak, a kommunizmus építőmesterének, né­pünk felszabadítójának, Sztálin­nak! — Éljen Marx, Engels, Lenin, Sztálin győzhetetlen tanítása! — Vezessen bennünket győzelem­ről-győzelemre a nagy Sztálin lo­bogója! Muszka Imre elvlárs beszéde Gerő Ernő elvtárs emlékbeszéde után Muszka Imre, a Rákosi Má­tyás Művek Kossuth díjas sztahá­novista esztergályosa mondott beszé­det. Kedves Elvtársak! Nehéz a szivem. Olyan nehéz, milyennek még sohasem éreztem. Meghalt a mi drága Sztálinunk. Meghalt a mi legigazibb barátunk Meghalt a mi édesapánk. — Ne haragudjanak, Elvtársak, én nem találok méltó szavakat, hogy el tudjak búcsúzni tőle. Én cS3k azt tudom, hogy elvesztettül: azt, akinek mindent köszönhetünk. Neki köszönheti munkásosztályunk, hogy ma övé a hatalom. Neki köszönhet­jük, hogy szeretett pártunk kipró­bált és erős. Neki köszönheljük, | hogy visszakaptuk a mi szeretett Rákosi elvtársunkat, aki a szocia­lizmus felé vezet bennünket. Neki köszönhetjük, hogy nálunk, Csepe­len, örökre eltűnt a bárók, a tőké­sek vérszopó uralma, neki köszön­hetjük, liogy a csepeli munkásgye­rekek arca és hazánkban minden kisgyerek arca mindig mosolyog. Elvtársak, én azt hiszem, mindent mindent neki köszönhetünk! Azért olyan nagy a mi fájdalmunk. Az­ért nem szégyeljük, hogy idős mun­kások, meglett férfiak könnyekkel a szemükben fogadták a legnagyobb ember halálának hírét. — Nekünk, csepeli munkásoknak, különösen a szivünkbe markolt a szo­morú hír, hogy Sztálin elvtárs el­ment tőlünk. 1949-ben, a Sztálin elvtárs 70-ik születésnapja tisztele­tére indított munkaversenyben mun­kásaink, mérnökeink, technikusaink soha nem látott eredményekkel gaz­dagítottál: országunkat. Ekkor az Ő nevével bontakozott ki nálunk a Szfahánov-mozgalom. Az ő neveltjei tanítottak meg ben­nünket jobban dolgozni. Engem Bi. kov elvtárs tanított meg, hogyan pergethetem gyorsabban a gépemet. De nemcsak erre, hanem arra is, hogyan gyorsíthatom meg a szocia­lizmus építését, ha megse-'/ezem a munkámat, karbantartom ú szerszá­maimat, újításokon töröm a fejemet Bikov elvtárs látogatása után szár nyakat kaptam. Sztálin elvtárs üze. netét hozta ő el s ez az üzenet nemcsak nekem szólt, hanem mun« kásosztályunk minden tagjának. — Nekem osztályrészül jutott aB a kitüntetés, hogy láthattam Sztá* lln elvtársat. Láttam öt a 70. szü­letésnapja alkalmából rendezett ün­nepségen Moszkvában. Láttam Őt a Kremlben rendezett fogadáson Mao* Ce-tung elvtárs és a mi szeretett Rákosi elvtársunk között ülve. So­ha, míg élek, nem felejtem el me­leg szemének tekintetét. Arra gon­doltam, hogy mennyire hasonlít az édesapámhoz. Olyan ö, mintha ma­gyar ember volna. — Elvtársak! Nemcsak én gon­dolom ezt. Nem volt nála szeretöbb édesapánk. Nem volt jobb barátja nála a mi magyar népünknek, mun­kásosztályunknak. Tegyünk fogadal­mat temetése napján, hogy életünk végéig hűek leszünk hozzá, az ö ta­nításaihoz. Fogadjuk meg, nogy méltók leszünk a szivünkben örök­ké élő drága Sztálin elvtárshoz. — Én azt a fogadalmat tettem, hogy a Sztálintól kapott felszabadu­lás, április 4-e tiszteletére a „Fel­szabadulási Héten" műszakonkint három nap munkáját végzem el. Megfogadtam, hogy ezentúl is mindig jobb munkával ünneplem meg Sztálin elvtárs születésnapát, mert úgy érzem, hogy ő bennünk, a mi munkánkban él tovább. Én megfogadom, hogy éberebb leszek az ellenséggel szemben, amely most ar­ra vár, hogy megtorpanjunk, ellan­kadjunk. — Nem, Elvtársak! Mi egy perc­re sem fogunk ellankadni. Munkás­osztályunk. dolgozó népünk sorakoz­zék fel még egységesebben pártunk, Rákosi elvtárs mögé. Töröljük le könnyeinket, keményítsük meg szi. vünket. Százszorczzuk meg erőn­ket, teljesítsük túl felszabadulásunk ünnepére tett vállalásainkat. — Drága tanítónk, édesapánk, Sztálin Elvtárs! Esküszünk, hogy mi, magyar munkások, a mai naptól kezdve még jobban dolgozunk, még fegyelmezettebbek és éberebbek le­szünk. Magasra tartjuk és győze­lemre visszük a szocializmus sztá­lini zázlaját. Boér Béla elvlárs beszéde Ezután Boér Béla. Sztálinváros dolgozóinak küldölte szólalt fel: — Kedves Elvtársak! — Sztálinváros és a Sztálin Vas­mű dolgoméit mélyen megdöbben­tette az a fájdalmas 'hír, hogy meg­halt a világ népeinek szeretett vezére, a mi drága Sztálin elvtár­sunk. Ő az, akinek felszabadulá­sunkat és békés szocialista építő­munkánkat köszönhetjük, ö tette lehetővé nekünk, hogy Sztálinvá­rcet és a Sztálin Vasművet fel. építhessük. — Sztálin elvtárs édesapánk volt nekünk. Másfél éve, mióta az ő dicső nevét viseljük, még emel­tebb fővel járnak nálunk az em­berek, magasabbra nőnek a házak és lendületesebben megy a munka. Ezekben a nehéz órákban elhatá­rozzuk, hogy még szorosabban tö­mörülünk nagy pártunk mögé, amely Sztálin elvtárs tanítása nyo­edződött legyőzhetetlenné. Még hűségesebben követjük né­pünk szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. Kommunisták' és pártonkívüliek egyaránt fokoz­zák éberségüket és a munkában is nrég jobban megállják helyüket. — Ezért Sztálinváros technikumi negyedének dolgozói egyöntetűen vá'Ia'.ták, hogy sztahánovista mun­kahellyé fejlesztik építkezésüket. A Lauffer.brigád sztahánovista fogada'ma' tett. hooy a mai nap­tól kezdve állandóan patronálni fogja a száz s-ázalékon alul teste­sítő brigádokat Nagyon Sokáig sorolhatnám dolgozóink fogada'­mát. hogy a munkában lesznek méltók a nagy Sztálin nevéhez. Pongrácz Kálmán, a budapesti városi tanács végrethajtóbizot'sága elnökének zárószavai után 24 löveg össztűz lövései mellett megkezdői dött a koszorúzás. Először a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége racv.'b'n Gerő Ernő és Révai József, u Ma. gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagjai helyezték el a kegyelet és hála koszorúját a nagy Sztálin szobrának talapzatára. A I Magyar Népköztársaság Miniszfer­' tanácsa nevében Nagy Imre és Hidas István, a minisztertanács el­nökhelyettesei koszorúzta!:. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta-á­csa nevében Nagy Dániel elnökhe­lyettes a néphadsereg növi ben Farkas Mihály hadseregtábornok, honvédelmi miniszter koszorúzott. A Szovjetunió budapesti nagyköve: sé­gének koszorúját J. D. Ktszeljov, nagykövet helyezte el, majd a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság, a Csehszlovák Köz ár. saság. a Rolgár Népköztársaság, a Román Népköztársaság követs 'ge nevében helyeztek koszorút a szobor talapzatára, maid a Német Demo­kratikus Köztársaság budapesti diplomáciai m'sszióia, a Koreai Népi Demokratikus Köztárcaság bu. dapes'i ügyvivője, az Albán Nép­köztársaság budapesti ügyvivőié, az Indiai Köztársaság budapesti kö. vet&éne. a Török Köztársaság kö­vetsége koszorúját helyezték el. Ez­után a- Államvédelmi Ható'á'* ál­lamrendőrség nárt s töméregerve. ze:ek helyez'é': el koszorú kot. A dicső vezér szobr'rrk (alapza­tát elborították az é~ő v';röc, virá­gokból. örökzöld bzb'rl-velLből font koszorúk. Fc'esandü'te' a f-rv. °3Í és a magyar h'm-.us- hang1*' s az Internacionálé örökszép (Va rai, val véget ért a Budapest dolgozói, nak mérhetetlen gyászát kifejező nagygyűlés, amelynek végeztével Budapest dolgozói helyezlek el a kegyelet virágait a szobor talap­zatára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom