Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

4 VASÁRNAP. 1953. MÁRCIUS 1* I Az ellenség garázdálkodása a kiskőrösi járási tanácsban Neui mindennapos ellenséges kárt ívésra derült fény Bács megye kiskőrösi janisában. A járási fe. tiácsba ellenséges elemek furakodtak be s hosszú ideig végezték rom­boló munkájukat, a bűnök egész so. rozatát követték el a falu dolgozói ellen. A kisköröst járást a megyei ta­nácsházán és a belügyminisztéri­umban Báes megye legjobb járá­sának ismerték én dicsérgették. A jelentések, a papíron igazolni lát­szottak a járás jóhírétt a gabona, beadás tavalyi tervét és a se r lésbe­ariá« második félévi tervét túltelje­sítette- A jelentések mögé, a szá­mok mögé pedig senki sem nézett. Pedig más kép alakult volna ki a járási tanácsról és sokat dicsért el. nőkéről. Később már a számok is riadói jelezhettek volna. A járás a kukoricabeadási tervét már caak mintegy 61 százalékra, a tojásbe. ndósét csupán 125 százalékra telje­sítette s az ősszel az előírt búza­és rozsvetésterületnek csupán há­romnegyed ré-zit vetette be. Ezek a sötét számok azonban különös­képpen nem tűntek fel, továbbra is a járás korábbi eredményei vakí. tolták ej a felettesek szemét. A já­rási tanácsban így zavartalanul ga­rázdálkodhatott az ellenrég s a ta­nács nevében a gyalázatos törvény, szegesek egész sorozatát követhette el­Sötétmtiltű kulák horthysta tiszt a fúrási tanacs étén A járási tunács elnöke Fülöp Gyula kulák volt, sötétuiultú horthysta tiszt. Ilyen volt vezetése alatt a járási tanács politikája ás: védte, pártfogolta a kulákokat — viszont ott ártott a dolgozó parasz­toknak, ahol csak tudott, A kulákok Báes megyének ebben a „niinta"­járásában szabotálhatták leginkább uz adófizetést és a beadást, a ha­jukszála sem görbült meg érte. Sok. helyütt befurakodtak a termelőszö­vetkezetekbe- A járási tanács segít­ségével a tázlúri Bajtárs ég Arany­kalász, a császártöltési Kossuth cs a csengődi Lenin t3zc.s-ben és más. hpi a vezető tisztségek egy részét Is a kulákok kerítették a markukba, Holüirőfj 'alídtomoyan, mint a fá­ban a szú, rombolták a szövetkeze­tet. Több községben „eltűntek" a kulákok -a tanács nyilvántartásának egyik lapjáról s megjelontek a má* sik lapon, mint újdonsült „dolgozó parasztok". Kaskantyűn például mindenki ismeri Bradu József és Brada Pál kulákokat". mindenki gyűlöli őket, tudják, hogyan szívták a múltban a dolgozó parasztok té­rét- A két knlák a járási és a köz­ségi tanács jóvoltából mégis „dol­gozó paraszp'.tá vedlett át. Ugyan­akkor • ebben a községben az egész falu nagy felháborodására mintegy tíz dolgozó parasztot kulájdistára tettek. A kulákoknak elengedték adójukat, s a beadást — ft dolgozó parasztokra hárítottak mindent, A dolgozó parasztok üldözése Miközben a kulákokat, Já. nosbácsizták", „pistabácsizták" — it tanácsban gyalázatos durva han­got használtak a dolgozó parasztok­kal Széniben- A járási tanács egyik sokszorosított körlevelében utasítót, ta a községi tanácsokat hogy n dol. gozó parasztokkal, akik elmaradtak a bedással, adófizetéssel, „mint a nép ellenségeivel szemben a legna­gyobb szigorral" kelt eljárni. Ezt Kccelen és több más községben ki is dobolták. Természetesen ez nem nevelt egyetlen dolgozó parasztot sem állampolgári hűségre, adójá­nak, beadásának pontos teljesítésé, re — ellenkezőleg, elkeseredést szütt, 1 örvényeinknek, államunknak tekin­télyét rombo'ta. Ez is volt a cél­Ezért váll rendszerré az is. hogy n kiskőrösi járásban a tanácsok sokhelyütt feleslegesen beidézgették, zaklatták a dolgozó parasztokat, 4 agy éppen jogtalanul megbüntet­ték őket. Kiskörösön egy,szerre 600—700 dolgozó parasztét idéztek be, várakoztatták őket, elvonták a munkától. Keeelen sok do'gozó pa­rasztot egyik nap a mezőgazdasági csoport, másnap a begyűjtési cso. Port, harmadnap a pénzügyi cso­port, negyednap a tanácselnök pa. roncsolt fel a tanácsházára- Ke-e­len összesen 8585 termelő van, a község 90 százalékra teljesítetté a b.u'omfibctadás ós 69 százalékra a tojásboadás tervét, A tanács mégis több mint 3000 termelőre vetélt ki kártérítést. Néhány nap alatt KiO dolg0zó paraszt tiltakozott a jogta­lan büntetés ellen, s igazolta, hogy pontozón teljesítette az állam iránti kötelezettségét, A keceli tanácsháza embertelen bürokratáinak erre csu. pán nnnyj volt a szavuk: ,,Ha a dolgozó parasztnak sérelmes vala­mi, úgy is bejön"- Sokhelyütt fele­lőtlenül, vagy sehogysom intézték el a dolgozók kérelmét, panaszát. Kis. kőrösön a pénzügyi csoport íróasz­talain 300 olyan kérvény porosodik, melynek zömöt még 1949-ben ad'ák be: helytelenül klvele't hár.adü, vagy másféle adó felülvizsgálását kérték a dolgozók. De mintha csak a pénzügyi csoport íróasztalai mö­gött nom is emberek, hanem érzés. nólküli fnbábok ülnének! Begye­pesedett fejű bürokra;ák, kiknek initsem számítanak r.z emberek, s látókörük csak a» aktahegyek alsó szélétől a felső széléig terjed. Ezért volt az n véleményük erről az eset­ről. liogy a kérvények elintézése „várhat, mert nem segíti elő n pénz. ügyi terv teljesítését". Csengődön Szépéné és Kováesné, a községi ta­nács alkalmazót té i .szégyenletesen goromba hangon, arcátlanul szitko­zódva támadtak a dolgozó parasz­tokra. A Horthy-fasizmus minden­ható főjegyző urai ripakodtak rá így a parasztra. Még gyalázatosabban bántak a dolgozó parasz;okkal az elszámol, tató bizottságokba becsempészett el­lenséges figurák; elcsapolt régi tisztviselők, különböző lecsúszott, fog'lalkozásnélküli naplopók. Ezek aztán nap mint nap részegeskedtek, loptak, zsaroltak, megvásároltatiák magukat- Az egyik züllött csirkefogó Keeelen nagy rántottás eltédet csa­pott a begyüjlött tojásokból, A ta­nácsalka Imazotfek egy része együtt dorbézolt ezzel a söpredékkel, együtt itták e| a törvénytelenül szerzett fo­rintokat, Kecejen maga a tanács­elnök is eljár[ dinom.dánomoKra ezekkel o r.üiött ablkokkal n kulá­kokhoz- Mindezt látták, tudták a dolgozó parasztok. Császártöltésen például arról beszéltek, ha valaki el akarja in(ézni adósságát az el­számoltató bizottsággal, a községi vagy a járási tanáccsal, vigyen butykost magával, ékesebben be­szél az minden szónál. S míg a fe. leslegesen zaklatott, jogtalanul meg­büntetett dolgozó parasztok a ta. nács ellen méltatlankodtak, addig a senkiházi, ellenséges elemek a markukba nevettek: hadd szidják csnk a dolgozó parasztok a taná­csot­Fondorlatos támadás a termelőszövetkezeti mozgalom ellen A dolgozó parasztok felhábo­rító zaklatása, az embertelen bá­násmód az -ellenséges politikának csupán-az egyik olüa'.a volt, A kis­kőrösi járási tanács a termelőszö­vetkezeti mozgalmat is fondorlatos módon igyekezett támadni. Fondof. lalos módon, hiszen a járási ta­nácsházán mos'anában éppen a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesz­téséről esett a legtöbb szó- Olyany­nyira, hogy köztien „megfeledkez­tek" az égető feladatokról, például a tavaszi munkáról. De a járási ta. nács tsz.fejlesziési térve: körömfont provokáció vott, amelynek áz volt a célja, hogy az egyénileg dolgozó parasztok jóidé te meggyűlöljék a szövetkezeti mozgalmat. Noha a já­rás szántóföldjeinek csupán 12 szá­zaléka volt szövejkezotben, ,a járási tanácson nemrég kiadták a jelszót; „Néhány hét múlva tsz-járássd kell lennünk"- A szövetkezeleket ugy mukkor árván hagyták, r.em se­gítették. A császártöltési termelő, csoportok például hiába kéltek, vártak segítséget a járási tanács­tól, az év első Öt hetében senki sem láloga[ott el hozzájuk. Ahelyett, liogy a szövetkezeleket erösíte'ték volna és ezek pé'dájá­val győzték volna meg az egyéni­leg dolgozó parasztokat — alja?* fe. nycgclésekkel, vagy elvtelen Ígérge­tésekkel, jogtalan engedményekkel igyekeztek a termelőszövetkezetbe kényszeríteni vagy csábítani őket­Kaskanlyun a tanácstitkár fenye­getőzni kezdett. Azzal „érvelt": aki nem lép be a szövetkezeibe, an­nak felemeli az adóját. Többhe. lyütt elárverezéssel ijesztgették a dolgozó parasztokat- Keeelen pedig i vénysérléseket. A felelősség kérdése a hangoshiradóban a következő „jó hírf* hozták a falu tudomására: „Felhívjuk a dolgozó parasztok fi­gyelmét, hogy minél többen lépje­nek be, ezzel megszabadulnak a ter. bektől, (az adófizetéstől, a beadás­tól, stb.)" A kisgyüléseken, amelye­ket a 1-aJiác,* rendezett, hasonló mó­don ..érveltek" az előadók. S hogy az, alávaló provokáció teljes legyen, az ellenség mindezt „Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére" jelszóval végezte­A járási tanácsházán és a köz­ségi tanácsoknál természetesen sok becsületes ember dolgozik, akinek feltűnt, hogy valahol hiba van a tanács munkájában. A tanács több munkatársát bíráló fellépésük . után elhelyeznék a járási tanácstól ala­csonyabb beosztásba telték, A ta­nácselnök és cimborái úgy féltek a pártszervezettől, mint a fűztől, meg akarták béníluni a pártszervezet működését- Azon mesterkedjek, hogy a járási tanács pártszervezetében soha ne legyen párttitkár, vagy olyan emberre bízzák az alapszerve­zet vezetését, aki az ó bandájukból kerül ki, S a bírálat elfojtása a községi tanácsoknál is mind gyako. ribbá vált. Üldözték mindazokat, akik „rosszal mertek szólni" ró. luk- A császártöltési Búzakalász termelőszövetkezet elnöke nyíltan meg is mondta: mindenről hajlandó beszélni. renk a tanács Hibáiról nem' mert abból előbb-utóbb baja lenne. A dolgozó parasztok a járásban sokhelyütt ezt vallják: „Ne szólj szám, nem fáj fejem". Nem merik bírálni a tanácsot, bár saját bőrü­kön érzik a zaklatásokat, a tör­NEMZETKÖZI SZEMLE Az „európai védelmi közösség" orsr.ágaina k római értekezlete Az amerikai imperializmus ag­resszív tervei között egyik fű he­lyen ál| a Nyugat-Európa leigázá­sára létrehozott u. n. európai vé­delmi közösség aljas céljainak meg­valósítása. A tervet, amely nem új, csak annyiban érintette az amert. kai elnökválasztás, hogy az új el­nök, Eisenhower még jobban fo­kozza nyomását a nyugati kormá. nyokra és mindent elkövet, hogy miné) előbb létrejöjjön az „európai hadsereg" amerikai irányítás alatt álló hétpróbás nácikkal az étén. Az amerikai Imperialisták mes­terkedése eredményeképpen — Dul­les emlékezetes nyugateurópai kör­útja után pár héttel — február 24. én Rómába,! összehívták a „védelmi közösség" külügyminisztereinek ér­tekezletét, a védelmi közösségrfi! szóló szerződés ratifikálásának elő. segítése céljából. Vz értekezletet — amelyen hat állam: Franciaország, Olaszország, Nyiigat-Nénutország, Belgium, Hollandia és Luxemburg külügymi­niszterei nem képviselték népüket — a megszokott légkör övezte: megerősített rendörosziagok védel­me ala.'t nagyszámú amerikai „meg. figyelő" jelenlétében — alátámaszt, va, hogy milyen az értekezlet „európai" jellege — tették meg a küldöttek nagyhangú szólamaikat a „fennálló nehézségek leküzdéséről'1. Az éríekezct, amelynek napi­rendjén elsősorban a békés orszá. gok elleni támadás haditerve, az „európai politika közös Irányelvei­nek megvizsgálása" állott, már bizonygatta, hogy a pótjegyző­könyv kisebbségi helyzetbe hozza Nyugat-Németországot, .sötét szí­nekkel" festette a politikai hely­zetet és síkra szállt magának a szerződésnek mielőbbi ratifikálása mellett. A francia kormány félve, hogy az amerikaiak Nyugat-Német, országnak adják a nagyobb koncot — hajlandónak mutatkozott a pót­jegyzőkönyv bizonyos módosítására. Bidault nagyszabású beszédben vé­delmezte kormányának pótjegyzo­könyvelt, hangsúlyozva, hogy ezeknek nlncg szerződés.megváltoz­tató jellegük- Elmondotta, hogy a francia kormány hajlandó felülvlzs. gátéi is a pótjegyzőkönyveket éa ezeket úgy átfogalmazni, hogy a „védelmlközösség" tagállamai elfo­gadhassák. Adenauer elégedetten dörzsölheti a kezét. Ez azonban nem könnyítette meg a helyzetet éa „cseppet sem volt barátságos a lég­kör" — írja a Tat című svájci lap ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor az értekezlet megmu­tatta azt is. hogy az „európai vé­delmi közösség" országainak kor­mányai voltaképpen maguk Is fél. nek az „egyesítés'-tői. Ezt ktfeje­ztsre juttut'.ák a különböző kérdé­sek. igy a holland kormány által javasolt úgynevezett „vámközösség" kérdésében, amikor kijelentették, hogy elvileg csak helyeselni tudják de n gyakorlat az más és kifogás­ként arról beszéltek, hogy még „alapos elmélyült tanulmányozásra'* van szükség. Az értekezlet, amelyet ki útnak megkezdése előtt sem kecsegtetett szántak az európai hadsereg kérdé­túlsok sikerrel. Ez a tény kicsen. jgében tornyosuló akadályok e'-ől, dilit a burzsoá újságok hangjából, inegmututta. hogy az akadályok to­amelyek nyíltan arról írtak, hogy | vábbru is fennállnak. Hiába sürget kétséges az értekezlet sikere és hogy ti már különben is válságos szakaszba jutott védelmi közösség elérkezett egyik legsúlyosabb válsá­gához. A római értekezlet középpontjá­ban a francia nyugatnémet eltenté­tek állottak. Ismeretes, hogy a náci Wermacht felélesztését szolgáló .európai hadsereg" tervét ellenzi a francia nép, u terv ratifikálását nem lesz könnyű keresztiilerőszu kölni a parlamentben. Ezért a fran­cia kormány, hogy port hintsen a nép szemébe, „pótjegysőkönyvet" dolgozott ki az európai hadsereg nép szemébe, „pótjegyzökönyvel" — bír csak bizonyos lényegtelen változtatásokat jelent és nem is az európai hadsereg ratifikálásának Dulles óllal megszabott 75 napos ha'árldejc, lényegében ez a sietve összehozott (és elmondhatjuk, siet­ve lezárt) értekez'et nem hozta meg a kívánt eredményt. Bar az értekezlet után kiadott közlemény azt állítja, hogy most már megkezdődhet a különböző or. szagokban a közösség létrehozására vonatkozó szerződés parlamenti megvitatása, a helyzet nem sokat változott. A szerződés ratifiká'ását tovább, ra sem lesz ltönnyü keresztül erő­szakolnl a parlamentekben. A népek továbbra is szembenáUnak népel­nvomó kormánvaikkal és n mögöt­tük álló amerikai imperializmussal érin'i a kérdés lényegét — az ame. [és minden lámadó paktum, minden rikai imperializmust maga mögött ; agresszív célokat szolgáló értekei, érző Adenauer részéről nagy ellen, let ellenére tovább harcolnak a há­zésre talált, Adenauer nagyhangon borús szerződések ellen. Hogyan fajulbajotl idáig a dolog? Miért csúszhatott a kiskőrösi járási tanács vezetése az ellenség kezébe? Mintha csak vatlát dugjak volna a megyei tanács vezetői fülükbe, hogy ne hallják meg a becsületes tánácsnlka'mazojtnk ás a dolgozó parasztok hangját! Minlha csak arra rendezkedtek volna be a bites­megyei tanácsházán, hogy .csupán a különböző számok és jelentések alapján bírálják el a tanácsok munkáját! Az utóbbi időben már az is gyakori volt, hogy a kiskőrösi járási tanácselnök hatnia jelentések­kel árasztotta el a megye! tanácsot, 11 ács megye járásai közül például elsőnek jelentette, hogy u járása tel­jesítette az őszj vetés tervéi —­holott a föld egynesyedrésae vetet­len maradt- Ezek a humis jetenlé­sek azonban csak megerősítették a megyében a* ellenség hadállásait. A megyei tanács nem ellenőrizte az adatokat, hanem ngyba-föbe dicsér­té a járási tanácselnökül, s így szájtátásával támogatta a kárts­vésj. A megyei tanácsházán álltuidó a pánik- A kapkodó munka soroza­tos lúlkapásokhoz, hibákhoz ís vezet A kiskőrösi kártevés ügyében sú. lyos felelősség terhe)! a belügymi­nisztériumot is. amely elhanyagoltéi a bácsmegyei tanács munkájának ar. ellenőrzését- De emellett a mi­nisztérium Fülöp Gyulát, a kiskő­rösi járási ténács volt elnökéi — akit azóta már sikkasztás és más bűncselekmények miatt lejnriőttat. tak — az egekig mngaszta.ta: ,,.., jó közigazgatási gyakorlata van, a járás területén a munka is jól mrgv •.. kemény, határozol',., úgy politikai, mint szakmai lé. ren jól fejlődik", Petiig n minisz­térium személyzeti o«ztúlyának adatai ls félreérthetetlenül bizonyí­tották, hogy kicsoda Fülöp: kulák, volt horthysta tiszt. A belügymi­nisztériumban pz egyik ira, tartó mélységes fenekére süllyesztették azt a levelei is, amelyben a tanács­olnökhelyettéfl bejelentette Fülöp kártevéseit — eleresztették fülük mellett a figyelmeztetést Igen nagy feleiösSt/j terheli járási pártbizottságot es a megyei pártbizottságot is, mert nem őrkö­dött éberen, harcosan a párt poli­tikája feleit. Sül, a járási pártbi­zottság még segítséget is adott az ellenségnek, maga is támogatta a járási tanács provokációs tez'-fej­lesztcsi lentét. Csak a járási és a megyei pártbizottság politikai vak­ságu, passzivitása 'elte lehetővé, hogy » befurakodott ellenség dur­ván megsértse a párt politikáját, iVojgtobb éberséget — fokozottabb ellenőrzést Ami a kiskőrösi járásban löt* ént, nem mindennapos eset. De nem is egyedülálló. A kiskőrösi járás nem az egyetlen hely az országban, ahol a kommunisták, a pártszervezetek, és ti pártbizottságok szájtátisága, politikai vaksága akadályozza az ti­lenség leleplezését, s ahol bürokrá­cia uralkodott el a tanácsban, el­szakítva azt a dolgozó parasztok tömegeiből- Az állami és párlszer. veknek pkulntek kell a kiskőrösi egeiből: éberen kell őrködniük min­denütt a párt politikája feleit: bo ko|l vonniuk mindesütt a tanácsok ellenőrzésének munkájába a do'go­A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériumának jegyzéke a jugoszláv külügyminisztériumhoz Szóíia (TASZSZ). A Bolgár Nép-1 nak csökkentését. A Bolgár Nép* köztársaság külügyminisztériuma február 26-án. a ezóltai jugoszláv nagykövetség útján jegyzéke' in­tézett a jugoszláv külügyminisz­tériumhoz. A jegyzék többek kö­zött megállapítja, hogy a juqo­sztáv kormány ellenséges politi­kát folytat a Bolgár Népköztársa. I Sággal és a bolgár néppel szem­' ben.. E politika érdekébon Jugo­szlávia terület íti kémeket és kár­tevőket toboroznak és képeznek ki, akiket azu'án bolgár terútetre dobnak á'. hogy o-tt végrehajtsák a rájuk bízott kém- és k iríevö fe'adatokat. Jugoszláv szervek a határon rendszeresen provokáció­kat követnek ol. hogy állandó fe­szültséget tartsanak fenn a bol­gár-iueQszláv tmtáron. A kegyet­len terror következtében a Jugo. szláviéban élö bolgár állampolgá­roknak nincs mag az a lehetősé­gük, hogy érintkezést tartsanak fenn a belgrádi bolgár nagykövet­A Bolgár Népköztársaság bel­grádi nagykövetségéi «z UDB szer­vei teljesen elzárják, a bolgár dip­lomáciai nlkalnwzottakat példát­lan megkülönböztető • intézkedé­seknek vetik alá. A jugoszláv kor. mány —, hogy megnehezítse ti kát ország diplomáciai kapcsolatait — nem kívánatos személlyé nyil­vánította a belgrádi bo'oár nagy­követség több n'kalmazo'tlát, no­ha semmivel sem tudta alátám'sz­tiini. hogy tevékenységük össze­egyeztethetetlen diplomáciai al­kalmazotti niivoltékkül. köztársaság külügyminisztériuma tiltakozott ez ellen az alaptalant követelés ellen és 1953. február 5-i jegyzékében rámutatott, hogy a bolgár hatóságok nem támasztot­tak" akadályokat és nem kötöttek ki feltételeket, ha a szófial jugo­szláv nagykövetség munkatársai­nak kinevezéséről volt szó, ennek ellenére K. Ivnrvovot, bulgária belgrádi ideiglenes ügyvivőjét február 13-án figyelmeztették, hogy a bolgár nagykövetség valnmenY­nyi diplomáciai . alkalrr.oizot'iának el kell hagvnia Jugoszláviát, ki­véve egy diplomáciai alkalmazot­tá', aki a nagykövetség folyó munkáját fogja végezni. Uymódon minden alap. vagv konkrét vád nélkül kénytelen volt elhagyni Jugoszláviát K. Ivanov nagykövetségi tanácsos, Bulgária belgrádi ideiglenes ügyvivője, Va­szil Nikolov, nagykövetségi c'eö tiíkár és Ntkolft Krivlev alezre­des. katonai attasé. A Bolgár Népköztársaság kül. ügyminiss'ériuma megállapítja, hogy a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsnak ez az új, ellen­séges cselekménye szándékosan arra irányul, hogy még nagyobb nchézségcktl támasszon n Bolgár NépköztiríStoág ís JugoSzJávit kapcsold,aiben. A Bolgár Népköztársaság kül­ügyminisztériuma a leghatározot­tabban 'iitakozik a tugoszláv kül­ügyminisztériumnál nz ellenséges cselekedetek ellen, a Bolgár Nép­köztársaság külügyminisztériuma zók legszélesebb tömegeit. Rántsák le a leplet kíméletlenül azokról az a jugoszláv kü'úgymlnlsztáriunr kijelenti, hcqv kizáró'?.g a Jugo. ellenséges vagy elfajult elemekről, 1653. január 29-i jegyekébe,, min- szláv Szövetrégi Végrehajtó Ta­akik mítatlanu! viselik a janáeiban dan ok nőikül kövotcl'3 u B:l- vise'l * felelősségit a két belőllött tisz|ságüket, visszaélnek gár Népköztársaság kütágyminis/. oi»zá« kózö"i dip'omácini viszony tóriumától a belgrádi bolgár nagy- j rend»-«ves rontáséra irányuló a nép bizalmával, az állam bizalmú val követség alkalmazottai j rendswes QH lé.tszámá-' politika következményeiért,

Next

/
Oldalképek
Tartalom