Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-05 / 54. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 1953. MÁRCIUS S A megyei verseny után is lelkesen dolgozik tovább az Egyetem Népi Együttesének színjátszó csoportja Az egyetemi színjátszó csoport márciusban nlaku.1t a Népi Együttesen belül, mint annak szerves része. Az elgondolás az volt akkor, hogy a csoport előadásaival beilleszkedik az együtto© műsorába, a Népi Együttes jellegének megfelelő da'a. bo'c segflségével. Ezt az elgondolást azonban mindezideig nem sikerült megvalósítani. Előadásaink ön. álló darabok, melyek nem az együtte© műsorába Illeszkednek, hanem rendszerint egy.egy rendezvényhez, ünnepélyhez alkalmazkodnak. A színjátszó csoport igen kevés létszámmal, hét fcrfi és egy nö taggal alakult meg. Első szereplése a csoportnak tavaly április 4-én volt. Szeptemberben, az új iskolaév kezdetekor megindult egy nagyszabású szervezési munka új tagok munkábaállítására. A munka szervezői része eredményes is volt, a hiba ott történt, hogy az igen szépen megszaporodott csoport tagjait nem tudtuk kellően foglalkoztatni. Nem tudtunk helyes munkatervet kidolgozni és megfelelő embereket beállítani egy-egy darab rendezéséhez. Nem tudtuk megoldani a csoport szakmai továbbképzését sem. Eddig a csoport a Tűzkeresztség III. felvonását és a Poziliv hős közbeszól és a Viharos alkonyat III. felvonását tanulta meg és tfz alkalommal játszotta. Ebtől hat esetben n központi Egyetem _ autójában, négyszer a honvédségnél és más .szerveknél vendégszerepelt. Bár igen szép számmal szerepelt a csoport rövid fennállása éta. még'? hiba, hogy a három darab előa'" al kevés hallgatót vonlunk be a munkába Csaknem mindig ugyanazokat. Ezért a szép számmal szervezett tagság lassan szétoszlott munka hiányában. A másik hiányosság, hogy nem vontuk be az összes karok fiataljait, hanem jóformán teljes egészében a bölcsészkarról kerültek ki a színjátszó csoporttagjai. Résztvettünk a kultúrvorsctiy városi, majd a megyei döntőjében. Mindkét alkalommal « ,,Viharos alkonyat" III. felvonását játszottuk. További munkánk megjavítása érdekében új munkatervet készttettünk amelyet a közeli napokban közösen bírálunk meg. A munkaterv szerint olyan darabok előadását javasoljuk. melyek több szereplöt mozgatnak meg s így a csoport valamennyi tagját állandóan foglalkoztatni tudjuk, Szeretnénk valamennyi kar színjátszás után érdeklődő hallgatóit összevonni és foglalkoztatni. Gyakorlati munkánk fejlesztése érdekében szoros kapcsrxa. tot létesítünk a Kenderfonógyár színjátszóival, megbeszéljük problémáinkat, kicseréljük tapasztalatainkat. Régi vágyunk, hogy egyetemi életünkkel foglalkozó egyfelvonásos színdarabokat hozzunk színre. Ezért kéréssel fordulunk az írószövetség Szegedi Csoportjához, hogy írjanak számunkra ilyen témájú darabot, hiszen közöttük többen vannak olyanok, akik egyetemünk hallgatói, benne élnek tehát ebben a témakörben. A következő darabok megtanulását vettük tervbe: április 4-re, felszabadulásunk ünnepére Katona József Bánk bánjából ti Tiborc jelenete, március végére Csehov Jubileum című darabját készítjük el önálló színjátszó est keretében való bemutatásra. Továbbá Bárány Tamás I. évesek című daralbját az iskoláztatási feladatok végrehajtásával kapcsolatban hozzuk színre, Barna Tibor Citrom. sziget élni akar című egyfelvonásosát május l-re szeretnénk bemulatni. Nem kis mértékben segíti munkánk megjavítását vezetőségünk új. jászervezése is- Az új vezetőség több laggal kibővül, ezzel elkerüljük azt, hogy egy elvtársra annyi munka háruljon amit az nem tudna elvégezni. A tervbevett javaslat az eddig két tagból álló veze*őség helyébe öt tagút javasolt, mely valóban meg tudja a munkát helyesen oszlani. Tervünket a színjátszó csoport gyűlésén vitatjuk meg. Ezeik a közve'-len célok, melyek előttünk állanak. A távolabbinkat ezek megvalósításával tesszük lehetővé Feladalunk most az, hogy keményen helytálljunk a megyei verseny után is, lelkesen vegyük ki részünket a munkábólKordé Imre A Szegedi Filharmonikusok nagysikerű zenekari hangversenye Nagysikerű zenei hangversenyt rendezeti vasárnap délelőtt a Nem. zeti Színházban az Országos Filharmónia szegedi zenekara. A zenekar ezzel a hangversennyel megmutatta, hogy országos viszonylatban a vidéki zenekarok között nz elsők között áll. A zenekar minden tagja lelkesen együtt dolgozott n vezénylő karmesterrel, Melles Károllyal, aki magávalragadó, határozott egyéniségével a műveket nagyszerű felfo. gásban és kidolgozásban szólaltatta meg. A műsor első felében két versenymű szerepelt, Vivaldi D-rnoU Concerto grosso és Beethoven tidur zongoraverseny című műve. A két mű szemléltetően mutatja a versenymű műfaji kialakításának történeti útját. Az egyik a barokk, a másik a klasszikus kor versenyművének tipikus formáját szemlélteti. Vivaldi művének előadásában jól érvényesültek azok a szímha'á. sok, amelyek a szólisztikus hangszereknek a zenekar egészével való versenyszerű szembeállításából adódnak. A G-dur zongoraversenyben Beethoven a klasszikus ötvözetet mégszínesíti szenvedélyes, sokszor rög" tönzéaszerű, személyes stílusával Ez a rögtönzésszerű szabadság olyan érett és magasfokú virtuozitást, egyáni megjelenítő készséget kíván nz előadótól, mely mersze maga inögölt hagy minden addigi ilyen, fajta kívánalmat. A G-dur zongoraverseny Beethoven legharmonikusabb alkotása, töretlenül törnek fel belőle a humanitás, a hősiesség, a boldogság hangjai. Zempléni Kornél zongoraművész ezt a beetho. veni remekművet kifogástalan technikai megoldásban, a tartalmi inon. danlvalójának mély átélésével szólaltatta meg. Mozart Esz-dur szimfóniája• a 6zeiző utolsó három leghatalma. sabb szimfóniájának egyike, melyek a legmagasabb fokra hevítve foglalják össze a mozarti mon. danivalótt A zenekar Mozart lelkivilágát oly töményen kifejező művet stílusosain, gazdag színekkel tolmácsolta. A hangverseny befejező száma Rossini: Tolvaj szarka című nyitánya volt. A mü sziporkázó humora, lükte?6 életvidámsága nagyszerűen kifejezdódö't a zenekar ötletes, mozgalmas, szinte bravúros előadásában. Melle© Károly kiváló karmester. Felfogásában eljut a müvek legmélye mondanivalójához. Helyes fempóvételeivel, minden árnyalatot k'ifejező mozdulataival mindvégig kézben tartotta a zenekart. Az Országos Filharmónia szegedi zenekarának adottságai nincsenek teljes mértékben kiaknázva az erre a félévre hirdetett bérleti sorozatban. A tervben mindössze két önálló zenekari hangverseny van, holott ez a kitűnő együttes több feladatot is sikeresen megtudna oldani. Szeged dolgozói több ilyen jólsikerült zenekari hangversenyt szeretnének hallani. (e- j.l Állami áruház Űj, zenés magyar filmvígjáték a Szabadság-mozi műsorán L z a mulahágos, dallal, szere_ lemmel, vidám muzsikával átszőtt filmvígjáték a Szegeden is nagy sikert aratott színdarabból készült. Az Állami Áruház története voltaképpen a raktári munkásból igazgatóvá kinevezett Kocsis Fcrenr. története. Ez a kedves, talpraesett fiatalember egyúttal kemény harcos is, aki tud küzdeni elvei mcgvulósitá-sáért. Az iskolából a szocialista kereskeláspontját is tükrözi: JJckevi mindegy Kocsis emberséggel és okossággal győzi meg Olauziust, Dánielt és hozzájuk hasonlókat. Csakhamar szükség is lesz az öszszefogásru, mert elkövetkezik az áruház dolgozóinak és a fiatal igazgatónak eisö, igazi próbatétele. Egy rémhír hatására a reakciós elemek megrohanják az áruházat. Már.u\ár pánik keletkezik, de Kocsis a dolgozók segítségével úrrá lesz a he!-' PETRESS ZSUZSA ÉS LATABÁR KALM ÍN A FILM EGYIK JELENETÉBEN delein új eszméit hozta magával. Nemcsak az álcázott ellenséggel, uz áruház: régi igazgatójával, Dancs Frigyessel kell megküzdenie, hanem meg is kell győzni a legjobb munkatársait, akikben még ét a régifajta kereskedelem maradi szelte, me, melyet Dániel, a női konfekció osztály vezetője — röviden így foglal össze: „Nem az a fontos, hogy a vevő mit akar venni, .az a fontos, én mit akarok neki eladni" Kocsis szemére hányja Dánielnek, hogy a vevőben nem a dolgozó embert, hanem azt a pénzt tálja, aminek a kasszába be kell folynia. Az ellen is tiltakozik Kocsis, hogy „takarékosság" címén selejtes árut sózzanak a vevő nyakába*. Dancs a maga aljas eszközeivel próbál küzdeni a lelkes fiatalember ellen. Jelentést küld a minisztériumba, amelyben bevádolja Kocsist. De a fegyver visszafelé sül el. A 'minisz. térium képviselője személyesen győződik meg Kocsis képességeiről és a fiatal előadót kinevezik igazgatónak. í\ sszeiit közéibe kerül Kocsis s?erelmével, Ilonkával is. Ilonka Dancs befolyása alatt áll s nem ért egyet Kocsis reformjaival. Kocsisnak meg kell nyernie Glauziusl is. Az öreg, félszeg, sértődött fököny. velő belefáradt negyvenéves múltjába — a könyvelés leién — és kedvenc szavajárása, egyúttal elvi álseten. Árut ad a vásárlóknak; bízik gyáraink termelőerejében, Glauzius, mint „hadsegéd", Dániel, mint „rohamgárdista." áll Kocsis mellett ebben a harcban. Most aztán megmutathatja Dániel, mit tud. Otthagyja saját osztályát, hogy »ott vesse be ma. gát". Az ostromot sikerült visszarepít és Kocsis intézkedései után súlyosan terhelt teherautók hozzák az új árul. A reakciósok rájönnek, hogy egyszerilen kidobták pénzüket s mint vert sereg vonulnak el kertitörpékkel, facsillár okkal és száz más haszontalan lim-lommal. Dam.cs, aki igyekezett a pánikot kihasználni és a feketézők egészraját bocsátotta az áruházra — rajta veszít a dolgon. Dániel leplezi le mesterkedéseit s Dancs állása elvesztésével fizet aljasságáért. Ilonka belátja tévedését s a szerelmesek kibékülnek. Dánielt jó munkájáért kitüntetik és elnyeri szerelmese, Boriska kezét. TÁánielt a Kossuth-díjas Latabár Kálmán alakítja, Glauzius bácsit Feleld Kamill játssza. A két főszereplő: Kocsis Feri: Gábor Miklós; Ilonka: Petress Zsuzsa. A filmet fülbemászó muzsika leszi még vidámabbá, hangulatosabbá. Az „Állami Áruház"-ct a Szabadság filmszínház tegnap mutatta be és a film március 17-ig marad mű. során. cA magyar zenemánéizef büszkesége, korunk egyik legnagyobb élő zeneszerzője, Kodály Zoltán decemberben ünnepelte 70. születésnapját. A dolgozó magyar nép nf'gy ezeretetlel köszöntötte Kcdályt, ki egész életművével. zeneszerzői, zenetudományi és pedagógini. munkásságával népünk ze-: nekultúrájának felemeléséért har. I col? és harcol ma ls, fiatalos telt- j erővel, nem szűnő a'.kotóvággyal. Nagyon sokat köszönhet Kodáiy Zoltánnak a magyar zenekultúra, Kodály Zoltán művészete megmu. tat te. hogv magasrendű, de amellett a nép széles rétegeihez szóló művel esnk az a szerző alkothat, ] aki művészetének gyökereit n népzene talajába bocsálja 8 műveiben megszólaltatja népe lelkivilá. <át évezredes sorsá?, múltját s uiztató, ragyogó jövőjét is. Amikor a Háry Jánost Budapesten 1926-ban bemutatták, vele először került az Operaház színpadáru a magyar nép ősi dallamai, val, gazdag képzelete meséjével 6 ezekben kifejeződő vágyaival. A szegedi Nemzeti Színház mé'Jón ünnep'i és köszönti Kodály Zottánt amikor új betanulásban és rendezésben Színre hozza a Háry Jánost. cA daljáték eszmei magva Garnv Jánostól, a reformkor népies költőjétől ered, éki az Obsí. <os cimü verses elbeszélésében a régi magyar életnek egy tipikus alakját mutatta be, ahogy az a nép képzeteiében él. Háry János az a paraszti regemondó, aki képze'etköltötte mesés kalandokban megjeleníti a nép álmai', vágyait. Háry János nem nagyo'mondó, füllentő letgény, hanem mesebeli hős, aki a nép erejével győz. igazDCodáttj. Jteltán daljátéka a izegedi QUmzdi Színházban ságot tesz, aki ideálokat állit | parasztembernek. Játéka igazi szerepét Gémesi Imre alakítja. Elenépe elé, — ilyenek is lehelnénk, ] parasztj el lemet állít elénk, szere- venan ható paraszti jellemet atlehelnénk győztesek, hatalmasak, telreméltóan és vonzóan. ízes, za-1 rázol, kicsit talán túl szerényen, iguzságtevöek. j matos éneklési módja is a nép- ' visszahúzódóan. Jól oldo"a meg Ez a mondanivajója Garay köl- dalok legbensőbb mondanivalóját szerepét Bartók Júlia is, a császár'eményéneik s ezt a magas eszmei- | fejezi ki. j né, Katona András Ferenc császár séget fejezi ki Kodály zenéje. Eh- j örzse szerepét Iván Margit ala-! Káldor Jenő Generális Kiucihez a magas eszmeiséghez nenr kitolta. Zeneileg jól megoldotta I 'ta szerepében. mindenben méltó a mű szövege, feladatát, hangját mindig ízlése- rA Afirnh rtiílh beállrtátót Harsány! Zsolt és Paulini Béla j sen ál:it;tla ©népdalok hangula- ^ ' , beéJl d'at sokban eltértek Garay beállíiásá- j tának szolgálatába. Különösen : nagyban elősegíti a (Színészi iától s túlzottan elő?érbe helyezték mély emberi 'érzésekkel teliive adta 'ékban, rendezésben és díszletek:i fAní\V -'Anrvt <i Vrtmilfiimnl' Pmin.lt. ! -ir. - i - i. • ben eov&ránt in! mpar.ldnit ,>!n_ a fonákságot, a komikumot. Emiatt és a hibás rendezői beállttások miatt a régebbi Háry.előudások kifigurázták n parasztot, együgyűnek és korlátoltnak ábrázolták. A mostani előadás rendezése ezeken a hiányokon n szöveg adta korlátokon belül igyekezett sokat javítani. Az új rendezésben a mű meseszerűbb, de éppen ezáltal reálisabb, Háry alakja természetesebb, emberibb, hitelesebb lelt. elő a „Szegény vagyok, szegénynek születtem ..." című dalt. Szítén egyaránt jól megoldott elöés utókép, amely megmutatja, hogy cAz eloadááM meglátszol? nészi játékában is kedvesen, meg- a messze röppenő képzele? a népi hatóan állította elénk Drzse alak- | valóság talajából szökken fel, ját. néhol azonban túl mérsékelt i hogy ez a mesélőkedv a régi pa. volt, szerepének népi jelleget raszti élet mindennapi nyomorútóbb temperamentummal kellene ságáttól való monekvésből fakad, kidomborítani. Komoly értékű szí- Az elo- és utóképben jól jalszlot. nészi alakítást nyújtó" Somoijot , 'ák szerepüket Nagy Sándor, KaÉva Mária Lujza szerepében. Meg- j íán Gyula, liostn Mihály, b'ácz győző eszközökkel ábrázolta :i j lmre, Karikás Sándor. kényeskedő királylányt s azt a | Az előadás zenei előkészítése és kettősséjet, amely a Háry irón? Irányítása Paulusz Elemér kar, érzett szerelemből . császárnői nagy gondos, apró résztetekre kiajz, hogy a szegcdi Nemzeti Szin- gőgjéből adódik, "t'belasztln lo- ( 'erjedő munkájának érdeme. A ház minden dolgozója lelkesedés- . va§ S2erepét kitűnően játszotta : Háry János előadásában a zenekar sel és szeretettel készítette elő Qadi József. Megmutatta a fölfelé igen fontos feladatot kap. Több a mű bemutatóját. A rendezés alázatosan hajlongó, lefelé tapo- önálló jellegű részlete van, amemunkáját Horváth József végezte ] Gó „dveri ember képét. Hogy jel- lyekböl hat tétel Háry szvit néRadványi Zsuzsa és Kakuszi Imre lemtelcnrcqét nem tudta ir.úq ellen- ; ven összeállítva az egész világon közreműködésével. Uz-envesebbé tenni, az a szövegből j pépszerű • han jveraenydfirabbá vált. A szereplők közül elsősorban adódó korlátosság. A közönség A feladat megoldása teljes nagySzabadi Istvánról kell megemlékez- nokszor megbocsátja fondorlatait, zenekari összeállítást kíván. A fúntínk, kinek Háry János alakitá. inert a komikus beállítás miatl vókkal jól kiegészített zeneikar mása döntően járult hozzá uz elő- csak nevetni liutd rajtuk. Nagy si- vtáw.t igényt kielégítő módon játadás sikeréhez. Színészi játéka kert aratott Sugár Mihály Napo- szőtt, színes, kidolgozott játéka jól egyéniségéből közvetlenül faku- leon alakítása . Eredeti humorral kifejezte a képekhez fűződő mondó, 'efmészfetes. Azt a nép kép- mutatta be, hogyan válik a világ- danivalót, hangzása azonban nézcletéiben élő hőst állította elénk, verő császár félelmében reszkető hol gyengének tűnt. Szükség lenaki a legkalandosubb fordulatok- nevetséges figurává, amikor Háry ne a vonósok további felerösttéséban is megmarad egyszerű, józan ' Jánossal találkozik. Marci kocsis I re A Háry előadás nehéz feladat elé állítja a kórust is. A kisebb feladatok mellett két részlete egész mugasfokú kóruskultúrát igényel p. .,Gyujto"am gyertyát" című és i zárókar. Az utóbbit kifogástalanul, művészi érzékkel kifejező előadásban szólaltatták meg, az előzőnél az intonáció nehézségei bizonytalanságot okoztak. .A mű teljesértékű előadása azonban a kórusnál is nagyobb létszámot igényelne. A kórus előkészítésének és betanításának munkáját Ujj József végezte. Sajnáljuk, hogy a gyermekkórus beál'íása elmaradt, s ezért a negyedik kaland egy színnel szegényebb lett. cA mí'wéizi beállítású díszletek Sándor Sándor tervezése nyomán készültek. Az egyes kalandoknál a meseszerű elgondolást jól kifejezte a színpad népi elemekből készített külső kerete. A díszletek általában azt. fejezik ki, hogyan képzeli el és festi le Háry János elbeszélése közben azokat a tájakat, ahol az esemény történik. Ebböi n szempontból különösen jól sikerült a hatarjelenet és Háry szobájának díszlete a bécsi Burgban. A táncokat Mezey Károly tervezte ós tanította be. A szegedi közönség általában elismeréssel és megelégedéssel fogadta a bemutató előadást. Voltak azonban, akik az önálló zenei részek iránt kevéa figyelmet tanúsítottak és beszélgetéssel zavarták a zenekar munkáját. Ez a tény felhívja a figyelmet arra, hogy j Szegeden nagyobb mértékben kel I foglalkozni Kodály Zoltán nagy! (,zerű zenéjének népszerűsítésével.: I Erdős János