Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-29 / 75. szám

4 VASÁRNAP, 1953. MÁRCIUS 29. A il. O rszágos Kultúrverseny néprajzi tanulságai és a megkezdődő néprajzi gyűjtés A mult hónapban megtartott kul. túrvcrseny számos problémát vetett íel mind a szakemberek, mind a kultúresoportok előtt. Az általános vonatkozásokon túl egye® szakkérdésekhez' szeretnék hozzászólni, hogy ezzel is elősegítsem csoportjaink fejlődését. Sok csoportot meg lepetésként ért, hogy a bírálóbizottság nem javasolta őket a megyei bemutatóra. Meg keU monda, ni: azok a csoportok érnek el ma. radandó sikereket, amelyek nem kampányszerűen készülnek a versenyre, hanem állandó, kiiartómun. kával gyűjtik helyi hagyományaikat fe kitartó próbákkal csiszo'ják tudásukat. Népviselet, népdalok A csoportok népviseletbe öltöztetése* nehéz probléma. Sok helyen már nem cl a hagyományos viselet, más oldalról pedig anyagi kérdés. Bár népi táncot, népi játékot hitelesen előadni, ami végeredmény, ben döntő egy csoport értékelésénél, csak megfelelő viseletben lehet -mégis azt javasoljuk a csoportok, nak, hanem található a helységben hagyományos viseletdnrabok, akkor a hozzájuk legközelebb eső tájegység viseletét stilizálják. Ha anyagot vásárolnak, úgy som tudnak a régi anyagoknak megfelelőt találni, de szabásban, formában, jellegen a hitelességet vissza leltet adni. A környékükhöz tartozó táj vagy he. lyi múzeum anyagában megtalálha. tők n régi viseletek, ezek után nagyszerű másolatokat lehet készíteni. A népviselethez, vagy legalább stilizált másához azért ragaszkodunk, mert a viseletben más a test tech. nikájn, mozgása éw ez nz, ami az egyes vidékek táncait hitelessé, jellegzetessé teszi. A népdalok alkalmazásánál is hibák mutatkoznak. Nagyszerű hatásztáncot mutatlak be a csongrádialt — az élmény erejével hatott a. szakemberekre is — mégis saj. nálattal kelleti megállapítani, bqgy a játékhoz felhasznált népdalok nem mind Csongrádiak, A csoport vezetői nyilván nem ismerik kellőképpen saját vidékük népdalanyagút, pedig elég lett volna néhány idősebb énolrPs dnllnmanyágát meghallgatni és nem leitek volna pro. blémúik ezen a vonalon. Minden népi együttesnek ajánljuk, hoipr műsoraik végleges beállítása előtt keressék fel akár a szegedi, akár a vásárhelyi múzeumot, ahol 50 esz. tendő népdalgyűjtésének gyöngysze. mei hiieles lejegyzésben megtalálhatók, válasszák ki saját helysé. gük legszínesebb dallamait és erre építsék népi játékaikat. A tápot euyfttten n •negyei csoportok szes kultúrcsoporljaira — nem kíméljük ökel. Sorozatos sikereik az együttes egyes tagjainál sztárailü. röket vallottak ki, a próbákon nem fekszenek bele teljes szívvel, csak a színpadra dolgoznak. Ez a hang a rosszemlékű „gyöngyösbokiéla" hangja és stílusa, ami kíméletlenül kiirtandó megyénk élenjáró együttesének szelleméből. A gyermek, együttesen, de a felnőtteken is érzik a „betanítás". Az a könnyű spontaneitás, éltnényszerűség hiány, zik az előadott játékok egyes részeiből, melyek nélkül a nepi együt. •esek nem tudnak élményt nyújtani, csak csillogó ruhákat, exotikus táncokat, formalizmust, narodnyL kizmust. • A tápai együttesre fontos szerep vár kultúrforrada lmunk sikeres megvalósításában. Hogy más vifatlmtattan érdemeik mellett egy új és követendő példát is említsünk ve. lük kapcsolatban — e « rigmusbirgádjuk kitűnő műsora. Élik, amit csinálnak. Legszemélyesebb ügyüknek tartják A kultúrházukról előadóit rigmusokra gondolok l;t. Ez az egyetlen helyes út — a megyénben úgylátszik megrekedt — rigmusmozgalom számára. Rlaran«brls4H«l< a vita népdalaink, szövegeink tájnyel vü előadásával kapcsolatban. Röviden annyit kívánok megjegyezni' nyelvünk fejlődése az integrá. lódás fele halad, a tájnyelvek közelednek az irodalmi nyelvhez. A mi viszonylatunkban az őzés kétségkívül még erősen élő hagyomány, de már ugyanazok a személyek is az élőbeszédben keverten használják az e-t és az ö-t. Tanácsunk az, hogy főleg üzemi ének. 'táraink munkájában ne erőltessük az özést, mert ez hamis archaiz. mosnak hat és a bírálóbizottságok pesü, valamint más vidékről jött tagjai között visszatetszést keltett. A tájnyelv erőszakolt alkalmazása nem haladó hagyomány. Ahol az énekesek többsége az irodalmi nyeivel használja, azoknál a csoportoknál helyes, ha az egész együttes alkalmazkodik ehhez. Még egy tanács: élenjáró cso. portok is csak olyan művek beta. nulásához fogjanak, amelyek erejüket nem haladják túl, melyeket hitelesen meg is tudnak oldani. 4 mccindulő Owiizos \épra |/l Gyfljtéü A |ápai együttes többévi sikeres é® művészi munkája hatalmas len. díiőerőt. ösztönzést jelentett a megyei együttesek alakulására és fejlődésére. A szegedi bemutatón va. lóságos „tápai nap" volt; minden második csoport „tápai" műsort ndolt: „Vasárnap délután Tápén". „Tápai szüret", „Tápai pálcás, fe. nyegetős, ssékjánc" stb. Nagyon helyes. hogy csoportjaink példáké, pöknek tekintik a tápalalcat, akik állandóan nagyobb igénnyel nyúl. nak saját .hagyományaikhoz, kísérleteznek szocialista népéletünk ábrázolásával, de nz egyáltalán nem helyes, hogy mindezek a csoportok egyszerűen lemásolják jól-rosszul a tápaiak műsorát — így aztán nem csodálkozhatnak, ha 100 szereplöt megmozgató együttest visznek fel a színpadra és' kiválóan meg is oldják a feladatot — mégsem' kerül, nek n fesztiválra. Miért? Mert a tápaiak saját életüket még tökéletesebben tudják megjátszani és ebben az esetben nekik van helyük a ftsz'iválon. A csoportoknak a kö. vetkező tulajdonságokat kell útven. ni ,a lupáinktól egyes motivikai elemek mellett: hagyományaik állandó szorgos gyüjló-é}, lelkesedésüket n népi kultúra ügye Iránt, szívvel.lé. lekkel dolgotó nevelöket kell állttá, niuk csoportjaik élére. Állandó együtteseket koll szervezni, amelyek nem egy alkalomra alakulnak, hanoin minden kulturális megnyilvánuláson résztvesznek. Igy kovácsolódhat ki népi együttes, így lehetnek maradandó sikereik. A tűnni együttesnek is van lanulnivalójn. Példája nyomán örvendetes módon gyarapodott a komoly teljesí'ményt nyujtó. népi együttesek száma megyénkben. Elég iit a pitvaros! és algyői együttesekre utalni —. cs ezek a tények fokozottabb felelőséget je. jén'coelc a tápaiak számára is. Tudjuk, hogy n tápai együttes és vezetői bírják nz erős kritikát. Fei. lődésük érdekében — mely fejlő, désnek kihatása van megyénk ösz Az általános vélemény az: a rigmusbrigádok fejlődése 2 évvel elmaradt. Nem elég ma már, ha kiál' néhány ember és hamis hangon, műdalokra kerékbetörve szép magyar nyelvünket, előad néhány strófát. Legyenek igényesek önmaguk, kai szemben a rigmusbrigádok. Olyan témákat válasszanak, melyek általános érdeklődésre tarthatnak igényt. Rengeteg népdalkiad. vúnyunkban kiváló anyag áll ren. delkezcsre akár lassú, akár gyors, rttmusú dallamra van szükségük. Hosszabb szövegnél váltsák a dal. lamot, mert egyhangú lesz az elő. adás; ne „pletykázzon" a rigmus, brigád, hanem finom kritikával hasson oda, hogy a kiénekelt hiányosságok megszűnjenek. Necsak bíráljanak, hanem dicsérjenek is. Amit előadnak, éljék d«, játszák meg és a szövegeket kivülről tanulják meg — így gondot tudnak fordítani a mimikára és a gesztusokra is. Indítsanak az üzemben rigmusíró versenyt megadott léniák, kai kapcsolatban; a legjobb rigmusok szerzőit kérjék föl újabb rigmusok írására; biztassák őket költőink műveinek olvasására, hogy szókincsük, kifejezésmódjuk gyarapodjék. Szerezzék meg a Népművészeti Intézet kiadásában megjelent „Köszöntőkönyv"-et, melyben számos rigmus szerepel a legkülön. bözőbb alkalmakra; ezek mintául szolgálhatnak. Állandóan kísérjék figyelemmel saját üzemük életét, ha reggel történik valami esemény, délben a gyári hangszórón a rigniusbrigúd már reagáljon erre. Ez a fejlődés úfja ós így juthatnak el megyei rigmusbrigádjaink n következő kuttúrversenyen a pesti bemu. tatóig. Ezzel a meginduló nagyigényű munkával nagy segítséget kapnak kultúrcsoporijaink. Á gyűjtés ki. terjed megyénk összes helységére, tanyájára. Igen helyes kezdeményezés lenne — tekinve a gyűjtés társadalmi jellegét —, ha a megyei népi együttesek tagjai sajá{ faiujukban felgyüjtenék a még élő láncokat, ünnepi szokásokat, játékokat. Ezzel még joÉhan megismernék sa. ját népi kultúrájukat és a gyűjtött anyagot mindjárt felhasznál, hatnák az együttes műsorában. A most véget ért kuttúrversenyen is főleg azok az együttesek arattak sikert, melyek saját éietüke), saját baladó hagyományaikat dolgozták fe! és építéttók szervesen népi játékaikba. A 36 kérdésből állő gyüjtőívek rövidesen szétmennek a falvakba. Ezek népünk életének valamennyi jelenségeit érintik. Szakemberek dolgozzák fel majd népünk lelké, ben őrződő, szunnyadó hagyományainkat. melynek haladó vonatko. zásaira épül mai szocialista kultúránk. A feldolgozott gyűjtéseket a létesítendő megyei adattárban és a helyileg illetékes múzeumokban minden érdeklődő kultúresoportve. zető megtalálhatja. Egy példa, a szegedi és vásárhelyi múzeumban 1000—1000 — a legkiválóbb népdeígyüjtőink által lejegyzett hiteles daliam áll rendelkezésre már az Országos Gyűjtés megindítása előtt is. 4 fenti tanulságokat Bankó Pista Halálának ötvenedik évfordutóiara O

" tven evvel ezelőtt, 1903. márc.inem jó minden esto a fonóba eta 29-én halt meg Dankó Pis.a,'járni; Nem fúj a szél, nem forog a a iiiuttszázadbeli népies dalirodalom dorozsmai szélmalom; Eltörött a egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Dankó Pis.a Szegeden született 1858-ban a felsővárosi cigánysoron, amit akkor Hangász utcának nevezlek. Apja Dankó István cigányprímás voit. okit hamar elvit, a szegények betegsége, a tüdőbaj. A kis Dankó Pista anyjával együtt árulja a meszelőkel a szegedi piacon. Szellemi érdeklődése korán ébred. Tanulni szerelne. Elkezdi a gimnáziumot, de anyja nem tudja e' ártani, ki kell maradnia az iskolából, Egy cigánybandába áll g étekig muzsikál lakodalmakon, torokon, keresztelőkön a szalymazi tanyák világában. Majd bejön Szeg-dre s nap. mint nap jár muzsikálni a Hungáriába, az akkori Kasba uri senim.t evők, gazdag polgárok kedvtelésére amely előtt ma szobor hirdeti elkallódó 1 életének emlékét. Közben egymás után születnek színro képzelete' és gazdag érzelmi világot lükrözű dalai, Mert akinek az élei csak cifra nyomorúságot adott, annak cgyc!" ien menedék az álmok és kép/ele. tek légvára., összeköttetésbe kerül Pósa Lajossal Gárdonyi Gézával s számos versül;e' megzenésíti Ez a találkozás nem véletlen. Ami a bárom író törekvése verseikben ugyanaz a törekvés.; Dankó Pistának zenében. A nép lelkéből faka dó, a nép lelkéhez szóló művek írása. S

zűknek találja az életet maga körül. Pcsire megy. de itt is csak a Kcrepesi-fuí kávéházak nyílnak meg etöíte s üt emész'ik gyenge testét s pazarolják el álmait, vágyait a duhaj éjszakák. Majd egy dattársu'atot szervez. Először az or szágot járja vete, később külföldre mennek. Eljut Pétervárra. Moszkvába. Miklós cár koronázási ünnepélyén ő muzsikál.. De teste nem bírja sokáig. Mint Juhász Gyula írja róla: tönkretették a fényes éjszakák és 'ötét nyomorúságok. Mint apját, öt is a tüdőbaj emészti és sorvasz'jtt egyre jobban. Asztaltársaságok ösz" szcrako't pénzén a tengerpartra megy pihenni, de onnan már esak azt a dalt küldi hazafelé: Meghalok én nemsokára... Temetésén hatalmas néptömeg; Tömörkény Istv*n pésa Lajos búcsúztatta. Tájnyelvi azftvrtrrinlc előadáwához Napilapjainkban, tudományos folyóiratainkban országszerte folyik Ryl flveit a Tudománvos Akadémia nemrég ö-szegyiíitölto. Eridig több mint 420 dal került elő. Ezekjgyar zenetörténet, közül »s a legismertebbek: Nem jó hegedűm; Darumadár gyere velem; Gyönge violának. Mi lette Dank Pista dalait népszerűvé, miért terjedlek el olyan nagy mértékben a dolgozó tömegek, a nép körében? Dankó Pista az a népies nótaszerző volt, aki legközelebb állt a népi forrásokhoz. í)allamfejlesz'tésében. formálásában, ritmusképleteivel közel áll az újstllusú magyar népdalokhoz. A lelkében végbemenő alko'ó folyamatok ösztönösen népi jellegűek. Ezt mulatják szavai is: >,Az a nóta hirtelen úgy feljött bennem, hogy mindjárt le kellett kottáznom." A nép élete, a magyar tájak ösztönösen megihlették: „Amikor a Tiszapartján járok. úgy megduzzad a telkem, mint tavasszal a szőke folyó." Dalainak másik gyökere a verbunkos ének és zene, melynek legéletrevalóbb sajálságnil eleveníti fel. s tölti meg egyéniségének színes fantáziájával, igy gyakran meg'a láthaló dalaiban a verbunkos zene kromaiizált dallamvilága. bokázd sorvégző fordulatai, a lassú és friss vá'takozása egy dalon belül is. |~\ ankó Pista élete, munkája ozéri olyan jrteniős, mert abban az időben fáradozik a népi, nemzett jellegű érvényesüléséért, amikor népies dalirodalmunk fejlődése már megreked', a népi gyökerektől teljesen eltávolodott, A kiegyezés u'áni évtizedek dal'ermése már csak sallangjait és sabíónjait őrzi meg a népies műdalnak. tartalmában a dzsentri és a kispolgári osztály érzésvilágának válik tükrözőjévé álszent'lmentálís hangulataival, búsongó fájdalmaival. A századvégi dalköltők közül egyedül Dankó Pisla az> aki a népies műdalirodalmat valóban népi szellemben frissíti fel. mert egyedül ő az- aki a népből jö't s aki eggyé akart le-©'! népe hangjával. D

ankó Pista ösztönös népi tehetsége * nem bontakozhatott ki teljes nagyságában. A népies műdalok egyú'tal korlátol is jelentettek alkotó művészete számára. Nem tudott messzebbre tekinteni, magasabbra nézni. Emléke mégis maradandó. Dalait, amelyekkel a Habsburg-uralom kí'átéisiatanságában crősftd'fe a nemzeti öntudatot', megőrzi a nép és számontnrtja a maErdős János Egy színészi alakítás hibái . ffleqiewzéíek az JUkrajna mezőin" előadásához hisszük hogy sikerrel alkalmazzák megyei kultúresoportjaink, melyet követnek a népi táncok, énekkarok, zenekarok szakembereinek hozzá, szólásai és ezzel n tervszerű, komoly kultúrmunka időszakába lépünk, melynek eredménye! n legközelebbi kuttúrverrenyen bizonyára meg. mutatkoznak. Nagy Dezső, a szeged; Móra Ferenc múzeum muzeológusa A kuHúrverseny tapasztalatait felhasználva doTgozik tovább a Pedagógiai Főiskola énekkara A szegedi Pedagógiai Főiskola I lyekben az ideológiai és a művéének-zene tanszéke általános is- i ezi szempontok példamutatóan vakolni énektanárokat képez. Népi lósulnak meg. Az énekkar szép sikerrel szerepelt a művészeti együttes II. országos versenyén. A bíráló bizottság véleménye különösen a kő. lus finom együtlhangzésál, esi. szoltságát, a művek helyes értei, mezését, átétt, kifejező előadásmódját emelte ki. Az énekkar tagjai lelkesen készülnek az április 19-i évvégi hang. versenyükre, amely gazdag műsorával összefoglalóan bemutatta nz egész évi munka eredményeit demokráciánk igen nagy gondot fordít a dolgozó tömegek zenei műveltségének megalapozására és emelésére. Ennek a törekvésnek egyik fonlos láncszeme az áttuláno3 tekolai énektanítás minőségi megjavítása. Ezen a téren a fülszabadulás ótá már szép eredmé nyek születtek. A Főiskola énekzenoszakos hallgatói nagy lelkese, déssel, szaktárgyaik szorgalmas tanulásával készülnek hivatásukra. Az egyes zenei tárgyak oktatását nagymértékben kiegészíti és támogatja a főiskolai énekkar munkája. Elmélyült műhelymunka folyik i!t, melynek főcélja nz, hogy a hallgatókat leendő énektanári és karvezetői munkájukra még jobban előkészítse. E^rt a kórus vezetésében a legfejlettebb munkamódszereket használjuk , fel. Az énekkar műsortervét az ideo. lógiai, művészi és nevelői szempontok figyelembevételével állft. iuk öesze. Az idei tanévre esett Kcdály Zoltán 70-ik szülc.tésnaoja. Ezt az évfordulót azzal is emlékezetesebbé kívántuk tónni, hogy Kodály Zoltán nagyszerű kó. rusinüvei közül többet műsorra tűztünk. A műsorban bő teret juttatunk a szovjet szerzők müveinek is, ne. c/t /Dílma(jynr&rszá(jn csütörtöki száma foglalkozott Kor. nejcauk „Ukrajna mezőin" című vtajá'éka szegcdi előadásának bírálatával. Az ismertetés röviden foglalkozott a Galuska szerepét játszó Farkas József szereplésének erényeivel és hibáival. Farkas József jó színművész. Hitelesen tud embereket emberi iolle" meket bemutatni. Az alakításaiban megjelenő pozitív hősöket meg tudtuk szeretni, a negatív figurákat meggyűlöltetíe. Alakitá ka többször igen közel hozza Dolgonoszikhoz. pedig közöttük éles társadalmi és jellembeli határ van. Farkas Galuskája nem használja ki a fejlődését elősegítő bírálata, kat, nem válaszol ezekre a bírálatokra. _A színészi játék nem ér. zékelleti, hogy Galuska a bírálatok hatására gondolkodóba esik. Ezért nem meggyőző az, amit az új rendeletről mond: kijelentései töle idegenül hangzanak, mert hiányzik az előző felvonásokban felépített alap, amire azok épülhetnek. Hiányzik a „valami nincs gi sikeres alakításai. Farkas Galuska szerepében sem nyújt gyenge o'akftást annak ellenére, hogy játékának vannak lényeges fópvatékosságai. Miben jelentkezik Farkas alakításának hibája, miben van e hibák gyökere? cd fő hibát elsősorban az mutatja, hogy a Farkas József alakításában megjelenő Galuskáról, a „Csendes élet" kolhoz elnökéről több jelenetben, de különöse,! a harmadik felvonásban nehéz elhinni. hogy szovjet ember. Farkas a'akftása nem elég gondosan felépített, nem elég alaposan kidolgozott ; a figura nem egyenletesen fejlődő. Farkas nem ismeri he. A másik nagy erőpróba^ Budapesten í lye8enu Galuskák a szovjet embert, lesz. ahol májusban az ország négy "em helyesen ismer, annak tulalpedagógiai főiskolájának énekkara donsagatt, szenvedélyes merete et rendez közös Kodály hangversenyt. 3 szovjet haza irán . Nem, látja .... ... .... ,.. , . . e'egge tisztán Galuskának a daA hátralévő időoen .orekedni rabban elfo,,!lüt helyét ezér, sincs kell a m(g meglévő hibák kikü- elmélyülteég játékában. Alaklszöbölésére, így például a férfi, tásában helytelenül tükröződik a ' mű eszmei mondanivalója. Mindez azt lelentt, hogy Galuska felemelkedése az élenjárók kösaivall tanított, nevelt, számunkra lend)én« ér/fe müvééi kifejezése, példaképekként formálta meg a _ , ,,.,. .... . pozitív hősöket, s az új színházi . Farkas l^ékötlettei Galuskát a közönség neveléséhez ezzel is komoIy jelenetekben is a bohó. komoly segítséget nyújtott. Bizo. 7at fe;f„ ^ eb piönösen ^kirívó nyftékok erre Farkas József eddi- ~ ' " szólamok . még kiegyensúlyozottabb összehangolására, i\z egyes zenei gondolatoknak ,élekzetvétellel és helyes hangsúlyozással való gondosabb értelmezésére. zé, hibáinak belátása gyors meglepetésszerű Farkas József játékában. mert nem előzi meg fejlőszövegkiejtés javítására, küiönö. dós. A darab pedig erre lehetösésen a szóvégi mássalhangzókat 11- qet nyújt, s a rendezés is helye. letöen Fontos feladat ezenkívül sen tisztáz'a ezt ,,.„ tl™,my, az is, hogy az együttesen belül Farkas eteknek az alapvető pro- „„„„4. , • „:„,„. „ , - » még nagyobb ösSzIforrcttéág, még b'ém knak u meg nem értése kö- mbnkát ve8ezm akaró Sztamuvész egészségesebb közösségi sze 'em , vetkezteben nem vívódik, nem, számára. ez a titkárnak vélt sofförrel való megismerkedés jelenetében. Itt ugyan a rendezés sem tett meg mindent a szovjet embert hamisan ábrázoló játék megszüntetése érdekében, A valóságban nem Így cselekszenek a szovjet emberek, még a ezük'átókörű Galuskák 6em. Ebben a jelenetben túlteng az eszmei mondanivalót eltorzító olcsó humor. Farkas Józsefnek hibáit belátó emberként kellene elhagynia a színpadot. Farkas Játéka ezzel is adós marad. „/Ifiért fordaihattak elő Farkas József játékában ilyen hibák? Elsősorban azért, mert a szoviet embert, a szovjet emberek lutajdonsáqail csak általában s nem konkrétan, nem mélyen ismeri. A művészi nlakitás nélkülözhetetlen előfeltétele, ho«Y ®z alak darabbeli helyét, szereoét felismerte a sz'nész, ez a felismerés ideológiai felkészültsége', társadalmi tisztánlátást. magasfokú tudást igényel, „öetchetséggel". rutinnal, ma már — a szocialista realizmus köve'e'mínyeinek megfete'ő"n — látszani sikerrel nem lehet. ösz. tönsen hősökéi és példaképeke', megvetendő és gyűlöletes figurákat helyesen ábrázolni nem lehet. A jövőben erre még kevesebb lehetőség lesz. Ez felhívást kell, hogy jelentsen minden eredményes alakuljon ki. E J. küzd belső problémáival és játé-1 Sttack Sándor