Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-04 / 53. szám

SZERDA, 1953 MÁRCIUS 4. 1 (Folytatás az 1. oldalról.) lesz a közgyűlés 8. ülésszakán va. lóban kemény javaslatokig előterjeszteni. Igy lest az amerikai sajtó jelentése szerint az amerikai konuány akcióprogramnrja a Távol-Kelettel, így a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Kínai Népköztársasággal kapcsolatban. Lodge azonban beszédében azt állította, hogy ,,az amerikai élei minden elemét szenvedélyes békevágy tölti ei" és, hogy „az Egyesült Ál. lamokban nem akad egyetlen tekintélyes csoport sem, amely nem hisz a békében". Lehet-e nem kétségbe vonni hogy maga Lodge sem veszi komolyan ezt a kijelentéséi? Ax amerikai agresszorok ax áxsial háború kiierjesxtéserel fenyegetőznek Beszéde további résziben Visinszkij elvtárs rámutatott arra, hogy az amerikai kormány nem éri be a koreai háború folytatásával, hanem több olyan intézkedést te,®z, amely a távolkeleti háború további kiterjesztésére szőtt terv megvalósítására irányul. Foster Dulles amerikai külügyminiszter a hivatalba lépését követő hetedik napon rágalmazó kirohanásokra ragadtatta magát a Szovjetunióval szemben, amely Dulles szerint állítólag azon fáradozik, hogy kezébe kaparintsa a földkerek, •ég különböző részcinek ellenőrzését, ugyanekkor Dulles nem tudta eltitkolni „különös nyugtalanságát" — amiatt, hogy az Egyesült Államok agresszív politikája miatt már most ts támadások érik. Dulles a szenátus külügyi bizottságában kijelentette: „Ha figyelmesen megnézik a környező világot, meglátják, hogy mostanában például oz európai katonai egységek, amelyekben reménykedtünk, kjsikianalt a kezünkből, hogy a szétesés, nem pedig az egyesülés Irányzata került felszínre". Mint ismeretes — folytatta Visinszkij elvtárs —. éppen ez a hely. aet késztette Dnllest, hogy Európába utazzék. Útjának célja az volt. hogy a helyszínen bírja a szükséges engedelmességre Nyugat-Németországot, Franciaországot, valamint Angliát és biztosítsa a bonni szerződés ratifikálását, elérje az úgynevezett „európai hadsereg" megteremtése tervének végrehajtását. Az amerikai uralkodó körök agresszív terveit és elgondolásait bl. zonyítja Dullesnek a képviselőház külügyi bizottságában elhangzó" február 26-i nyilatkozata, amely rágalmazó kirohanásokat tartalmazott a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Ezt bizonyítja a népek úgynevezett „felszabadításának" politikája, amelyet az Egyesült Államok mostani külügyminisztériuma hozott nyilvánossággá. Ezt a politikát az amerikai uralkodókörök most még nagyobb lendülettel folytatják, mint Truman és Acneson ideiében. A sZovjej küldöttség ve. zetöje ezután rámutatott, hogy Eisenhower 1953 február 2-i üzenete nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy az amerikai uralkodó körök ki akarják terjeszteni a távolke'.eti háborút, hiszen oz Egyesült Államok teljesen szabad kezet ad a Tatvan szigetén tanyázó csangkaisektéta banditáknak. Ezenkivül Lodge és fegyvertár. «ai a legbarbáraibb fegyver, az atomfegyver alkalmazását szorgalmazzák Koreában. A koreai háború kiterjesztésének amerikai tervei egyre világosabbá és fenyegetőbbé válnak. Egyre világosabbá válik, hogy az Egyesült Államok az amerikaiak által kiképzett csangknisekista fegyveres erőket akarja felhasználni a Kínai Népköztársaság elleni harcban. Ilymódon semmi kétség sem fér hozzá, hogy a koreai kérdés úgynevezett rendezésének ez a terve olyan terv, amelyet az amerikai urailkodó körök azért készítettek, hogy az Egyesült Államok fokozza a katonai nyomást a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra és a Kínai Népi Köztársaságra. íme az amerikai imperialisták igazi politikai arculata: nem béke, hanem háború A továbbiakban Visinszkij elvlárs leleplezte Lodgenak azt a hamisítását, amellyel megpróbálta kiforgatni Csou En-laJ kínai külügyminiszter egyik, a koreai háborúval kapcsolatos kijelentését. Lodgenak rágalmazó és provokációs célból vo't szüksége arra, — folytatta Visinszkij elvtárs —, hogy durván elfordítsa és mégha, misítsa Csou En-laj kijelentését. Azért volt szüksége erre, hogy gyűlöletet keltéén a kínai és koreai nép ellen, amely az imperia. lista rabság el'en, szabadságáért é® függetlenségéért harcol. Ilyen az amerikai Imperialisták, a Lodge és társai által képviselt amerikai diplomácia arculata. Ilyen az amerikai kormánykörök, nek és az e körök képviseletében az ENSZ-ben mflködö amerikai küldöttségnek álláspontja: nem d koreai kérdés békés rendezésére való törekvés, 'nem az ilyen rendezés ulainak és eszközeinek keresése, hanem a helyzet további kiélezésére, a koreai háború elhúzására, elmélyítésére és kiterjesztésére irányuló törekvés. Nem béke. hanem háború. A Szovjetunió külügyminisztere az Imperialisták és csatlósaik hazugságaival kapcsolatban utalt ar. ra, hogy ezek a körök újból és újból előhozakodnak az Észak Koreából kiindult agresszió meséjével. A lények leleplezik azt a ráqalmat, hoqy „az agresszió Észak-Koreából indu t ki" Küldöttségünk és több más küldöttség már nem egy Ízben Idézett több olyan tényt — folytatta —, amely nem hagv maga után semmi kétségei a tekintetben, hogy a ko. reni háború kezdeményezője a Li Szin Man amerikai ügynök vezette, pórázon rángatott délkoreai úgynevezett kormány és az amerikai kor. mány, amely LI Szin Mnn segítségére sietett, amikor Li Szin Man Észak-Korea meghódítására irányuló kalandork'sérletei kudarcba fulladlak és amikor az Egyesült Államok szükségesnek látta, hogy katonai támogatásban részesítse Li Szin Mant. Visinszkij elvtárs megcáfolhatatlan tények egész sorával bizonyította, hogy a koreai háború kirobbantásában az amerikai imperlligták és koréi csatlósaik a bűnösök. Ezután így folytatta: jóllehet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen felhozott agressziós cselekedetek vádja vesztes kártya — mint ahogy vesztes kártyát jelentenek azok a kísértetek is, hogy a Kfnai Népköztársaságra ég a Szovjetunióra hárítsák a felelősséget a koreai háború megkezdéséért és folytatásáért — az Egyesült Államok képviselői továbbra ig ilyen kártyákkal játszanak. Az Egyesült Államok képviselői ilymódon foly. tat ják azokat a kísérleteiket, hogy a koreai háború igazi kezdeményezőire vonatkozóan félrevezessék a népeket és úgy tüntetik fel a dolgot, mintha nem ők támadtak volna Észak-Koreára, mintha nem ők lennének az agresszorok, ahogy az a valóságnak megfelel, hanem — ahogy ők mondják — ők viselnek védekező háborút a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal egyetértésben eljáró „északkoreai agresszor" ellen. PARÍELEI 0 fiatalság helvzefe a nyugati tőkés orszigo'tbag '• Gycrnickkerrskcilelem Kanada ' és az Egyesült Ál arnok között Az „AFP' hírügynökség jeicu'Ase «crnt n kanadai icmlörség gyer nvekcscmp észeket tartóztatott le al.ik Ontario-tartomány és az Egyesült Államok között folytatták üzrlBicikol. Eddig 20 kisgyermek :t vá" aáro'lak meg az amerikaiak kanadai •/ülőktől, fejenként 250 dollárért. Emberkereskedelem Törökországban Az amcríkanizált Törökországban mindennapos jelenséggé válik nz emb rkovcskcdclcin. Az „Akin" című örök lap megírja, hogy Isztana. 'YTI—» I I Bodó Mihály pártcsoportvezetö segíti dolgozótársait9 harcol az április 4-i felaiántások teltesítéséért ' A párt és a dolgozók közötti szoros kapcsolat megszilárdításának egyik legfontosabb eszköze a nevelő és a jó felvilágosító munka Az üzemeikben a pártszervezeteknek, a népnevelőknek és pártcsoportvezctöknek az új tervévban még az eddiginél is krmenyebb harcot kell vív. niok a terv teljesítéséért. Kommunista példamutatással járjanak élen a termelésben. A Szegedi Bútorgyár gépműhelyének legjobb dolgozói közé tartozik Bodó Mihály párlcsoportvczclő1951-ben küün'eiéuben részesült jó munkájáért, megkapta. a sztahánovista jelvényt Ekkor megfogadta: arra törekszik, hegy méltó legyen a sztahanovista címhez. Adott szavát megtartotta. 1952ben másodszor vette át a kitüntető sztahánovista jelvényt Az új terv. év első napjaiban megsokszorozódott lendülettel folytatta munkáját. Célul tűzte ki, hogy üzemrészében siegíti a gyengén teljesítőket, átadja tapaszt a' amit, s harcol azért, hogy csoportjában egye'len olyan dolgozó .se legyen, aki ne teljesítené normáját. A pártcsoportvezetö, mint üzemrészének jó gazdája, szemmel kiséri az eredményeket, harcol az április 4.i felajánlások teljesítésé, ért. rámutat a hibákra, segít azok fe.számolásában. Dolgozótársai megbecsülik példamutató munkájaért, szívesen fordulnak hozzá segítségért. Legutóbb Kucsai Sándort tanította, aki a helyes munkamódszer átvételével január hónapban 145 százalékos állagteljesítményt ért el és már 9 napos lervelőnyre tett szert. Gondosan megfigyelte Mogyorósi József marós munkáját, akinél azt tapasztalta hogy sok felesleges mozdulatot alkalmaz. Mogyorósi József a lemez pótszél gömlbölyítését egyenkin* végezte, amely igen sok Időt vett igénybe. Bodó elvtárs munkája közben többször gondolt arra. hogyan lehetne dolgozótársai munkáját megkönnyíteni s megszületett benne az elhatározás: egyszerre több lemez gömbölyítését kell elvégezni. Ötletét már alkalmazzák s azóta Mogyorósi József egyszerre hat darab lemez pót szélgömböl vitásét végzi el. Az új módszerrel már nyolcnapos tervelőnyt szerzett. Bodó elvtárs nemcsak a termelés frontján jár élen — 10 nappal elől jár a negyedéves terve teljesítésében —, de egyike a legjobb pártcsoportvezeiőknek is. A hozzá beosztott elvtársa likai naponta elbeszélget, segíti őket. A jó felvilágosító és ellenőrző munkájának eredménye, hogy csoportjában hosszabb idő óta egyet íen egy száz százalék alatt teljesítő sincsen Pártcsoport. jának tagjai az oktatásban is az elsők közé tartoznak Példamutatóan tanulnak s az oktatáson gondosan elkészített jegyzetekkel jelennek meg. Pártcsoportblzalm i értekezleten, taggyűléseken beszámol Bodó elvtárs munkájáról s esetenként bírálatot gyakorol a vállalatvezetőség és a pártvezetőség munkája felett, Ezldeig a pártcsoport tagjaival külön-külön foglalkozott, nem tartottak csoporiértekezlet©'. Ennek hiányát észlelve elhatározták, hogy ezentúl havonta kétszer tartanak értekezlete"-, ahol kicserélik egymás tapasztalatait s elmondják, mi'yen eredményekét érnek el, s közösen indítanak harcot a hibák felszámolásáért. » A Szegedi Bútorgyárban Bodó Mihály pártcsoportvezetö keményen harcol azért, hogy az üzem dolgozói az elmúlt év eredményeit jóval magúit mögött hagyják, teljesítsék felajánlásaikat, jó munkájukkal megszerezzék az élüzem csillagot. A Szegedi Gőziűrész párfcsoporivezetöi tei.esitsek feladataikat! Üzemünkben a pártszervezet február havi taggyűlésén a titkár elvtárs részletesen ismertette azokat a hiányosságokat, amelyek főleg az alapanyaggyárió üzemekben — így a mi üzemünkben is — felmerül, tek. A titkári beszámoló Rákosi és Gerő elvtársak beszéde nyomán megjelölte azokat a feladatokat, amelyeket végre kell hajtanunk, hogy az április 4-i felajánlásunkat párjunk és Rákosi elvtársnak tett ígéretünket, betarthassuk. A titkár elvtárs többek között beszédében kérte a pártcsoporlvezető elvtársakat, hogy a tagságnak számoljanak be arról, mit tettek az április 4"i munkaverseny érdekében, hogyan mozgósította a pártcsoportvezető a hozzá beosztott elvtársakat és az egész üzemrészt, ahol dolgozik, úgy, hogy a kommunisták, a pártonkívüli dol. gozóknak példát mutatva harcoljanak a felajánlások teljesítéséért. Milyen feladatokat tűztek maguk elé a venseny következő Időszakára az üzem tervteljesítéséért. A pártcsoportvezetö elvtársak azonban adósak maradtak a beszámolóval a taggyűlésnek. Az tizem dolgozói nagy számiban hozzászóltak a felmerült kérdésekhez, de a pártcsoportvezetö elvtársak némán maradiak. Kócsó József elvtárs pártcsoportvezetői munkájáról csak annyiban számolt be, hogy „beszedte idejében a tagdíjakat". A Szegcdi Gözfűrész pártcsoportvezetői csak egy feladatot végeznek el: a tagdíj beszedését, A hónap hátralévő 20 napjában a többi fel. adatokat vagy hiányosan, vagy egyáltalán nem végzik el. Mi az oka annak, hogy a pártcsoportvezelök, akiknek Igen sokrétű feladatok van a körülölje dolgozók nevelésében a bírálat, önbírálat kia'aldtásában, a telkesítésben, a segítésben — pasgzivak? Az, hogy a pártszervezet vezetősége nem látja el az elvtársakéi feladatokkal, nam magyarázza meg tennivalóikat. Maguk a pártcsoportvezetőik megelégednek az elért eredményekkel és nem találnak maguknak feladató'. Bárkányi József elvtárs arra a kérdésre, hogy mit lett az április 4-i felajánlások teljesítése érdekében, azt felelte: „Mii tudok én csinálni, nekem más a munkaköröm". Hasonlóképpen Csányi László elvtárs a javítóműhelybon és Ménesi József elvtárs sem végzik el a reájuk háruló feladatokat. Ha eddig teljesítettük is tervün. ket, az eredményeinkkel nem lehetünk megelégedve, mert vannak még hibáink. Segítsenek a pártcsoportvezetők a hibák felszámolásában, a fizikai és a műszaki dolgozóknak. Ezt csak úgy érjük el, ha a pártcsoportvezetők szívvel-lélekkel azon lesznek, hogy segítsék dolgozótársaikat, példát mutassanak, lelkesítsenek, foglalkozzanak a környez®, tűkben dolgozókkal és a hozzájuk beosztott elvtársakkal a felajánlások sikere, a negyedéves terv túlteljesítése érdekébon. Barát Jánot, A pszichológia és nz orvostudomány haladó magyar tudósa a 18. században a moszkvai egyetemen Hogyan segítette intézetünk kutatómunkáját a szovjet tudomány? országokban eladják őket. A „Zafer" című ankarai lap közli, hogy ogy Reszul Dumán nevű pa«-asztaszszony 350 török líráért eladta a saját húgát. Az amerikai ponyvairodalom hatása Törökországban A török sajtó az utóbbi időben sokat foglalkozik a íra'a'korű bűnözök és az öngyilkosok számának rohamos emelkedésével. Ennek egyik oka az amerikai ponyvairodalom, amely elárasztotta a könyvkereskedéseket. Az ..Akszam" című lap köz'i nébu'bsn fehér rabnők eladásával f";T hány köpyv elmét: .A halát ka'ó tallózó kereskedelmi há'ózai műkő- . , , , ' „ •,. , . óik E hálózat tagjai Törökország-!zai • „A vérszak \ .Gy. kosság. ban nőket vásárolnak ós Szíriában, módszerek", .,Nyilvános házak", „A Egyiptomban, Libanonban és más gyilkos", I Az Akadémia megbízásából intézetünk foglalkozik a magyar haladó, materialista pszichológiai tanítások felkutatásával. A mai szovjet orvostudomány egyik kiváló képviselőjének, II. Sz. Kostojanc profoszszornak egyik magyarra fordított könyve bevezetésében arra a megállapításra találtunk hogy egy Kérészi úri nevű, magyar származású <udós a 18. században a moszkvai egyetemen az állatok viselkedését tanulmányozta s lélektani kutatásokat is folyhatott. A nyomot) elindulva semilyen' történelmi, vagy szakmai műben nem találtunk említést Keresztúriról. Levelet Irtunk Moszkvába H. Sz. Kostojanc professzornak s megkértük. közölje vetünk azokal a forrásokat. amelyekből értesült Keresztúri működéséről. Kostojanc professzor a szovjet tudományos élet igen elfoglalt vezetöegyénisége. Vezetője a Lomonoszovról elnevezett moszkvai egyetem fiziológ'ai tanszékének. emellett igazgatója a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Természettudomány-történeti Intézetének. Szovjet professzorok segítettek Kostojanc professzor e nagy tudományos! intézetek vezetésével járó tengernyi feladatai közepett segítségünkre sietett. Terjedelmes anyagot tartalmazó levélben nemcsak olyan bibliográfiai adatokat küldölt amelyek nyomán elindulhattunk az ismeretlen magyar tudós felkutatásában, hanem elküldte számunkra Keresztúri életrajzi adatait tartalmazó. Moszkvában, 1855-ben megjelent cikket is, amely számunkra egyébkent teljesen hozzáférhetetlen lett volna. Kostojanc professzor kísérőlevelében megigér'e. hogy ha kutató munkájukban újabb adatra buk kannak Kcreszturi Ferenc működésével kapcsola'ban, azt utótag el fogják küldeni Meleghangú levelét igy fejezi be: ..Nagyon örülök, hogy a szovjet kutatók a nagy orvos és tudós, a magyar nép fia. Kcresztu rí Ferenc tevékenységének ismertetésével kapcsola'ban elősegíthetik a magyar kutatók körében a tudomány történetének tanulmányozását és elősegíthetik közös ügyünk, népeink ku'lúrkapcsotatainak megszilárdítását". Kostojanc professzor leveléből a bolsevik ember és a szovjet todomány iragasr -ndnsége sugárzik, ön ze'lenül segítségünkre sictett, hogy felkutathassuk a magyar és az orosz nép közös haladó hagyományút, Kérész'uri Ferenc tanítását. Kcresztorit nem ismerte vagy ha ismerte is, agyonhallgatta a Horihykor. Agyonhallgatta, mert materialista volt s mert Moskvában működött Keresz'uri Kassa közelében született 1735-ben. Tanulmányait a pesti egyetemen kezdte. Lomonoszov és a 18 század más kiváló orosz tudósainak a híre Moszkvába vitte, hogv tanulmányait továbbfolytassa. 1702-ben már a moszkvai sebészeli akadémián tanult. Tanulmányaiban rendkívül nagy léptekkel haladt e'őre 1778-ban az anatómia és a sebészet professzora leit a moszkvai egyetemen. 1784 ben megkapta az orvostudományok doktora címet Keresztúri tudományos és oktató működése rendkívül széleskörű volt. 40 évig adott elő a moszkvai ©gyetemen ö volt az első, aki az egyetemi anatómia előadásain mikrószkópospreprarátumokat mutatott be diákjainak. Foglalkozott a törvényszéki orvostan kérdéseivel is. Tudományos munkája me'lett kiváló orvos is volt. Életrajzírói említik, hogy a moszkvai nagy pestisjárvány idején tevékenyen, életének vészé. lyeztetésével gyógyította Moszikva népét. Keresztúri igen sokat foglalkozott az idegrendszer működésével. Mint pszichológus, az idegrendszerről és az ember lelki működéséről írt latinnyelvű műveiben határozott materialista álláspontot foglalt ©1. Lélektani tanításának középpontjában az a tétele állott, hogy az ember tudata, lelki működése azokból az érzetekből erei. amelyeket az ob_ jefctív valóság jelenségei váltanak ki az érzékszervekben. Keresztúri a korabeli metafizikus felfogással szemben a fejlődés elvét vallotta a lelki élet tudományos magyarázatánál Í9, a tudatot; az ember maga. sabb idegtevékenységét a filogenezis útján magyarázta, sok nemzedék érzettapasztalatának átörökléséről és fejlődéséről beszél. Keresztúri ezrei a tanításával már a XVIII. században előhírnöke volt annak n tannak, amely a feltételes reflexek, a szerzett tulajdonságok át öröklésért és a tulajdonságok fejleszthetőségére vonatkozik s amely tant a mai szovjet tudomány bontakoztatott ki iga. zán. Keresztúri Ferenc egyetemi oktató munkáját az életrajzírók tanú. sága szerint mintaszerűen végezte. Kitűnő előadó volt, előadásait a feL jegyzéseik szerint „felülmúlhatatlan stílusban" tartotta Keresztúri Ferenc tanítása a magyar és az orosz nép közös haladó hagyománya Munkásságának felelevenítése megacéloz bennünket ok_ tató és tudományos munkánk végzésében,- példamutatása hatadó hagyományaink megbecsülésére nemzeti büszkeségünk em-lésére, a szovjet és az orosz kultúra szereletére nevel. Király József, a Neveléstudományi-Lélektant Intézet tanársegéde