Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-28 / 74. szám

2 SZOMBAT. 1053. MABCIUS 7*. ll Vasárnap delelőn tartiák meg Szegeden a csongrádmegyei napi- és üzemi lapok levelezői első összevont értekezletüket S/egeden március 29-én. vasár, nap reggel 9 órakor ülnek össze elsőízben a „Délmngyarország", a „Viharsarok" és a Szegeden megjelenő négy üzeini lap, a „Vörös Cséve", az „Üjszegeill TextUmunkás", a „Textilművek'' és a „Szegedi Egyelem" levelezői. Ezen az összevont ertekezleteit a két megyei lap, valamint az üzemi lapok levelezői értékelik az elmúlt negyedévben végzel! munkájukat és megbeszélik azokat a feladatokat, amelyek reájuk, a „proletár közvélemény parancsnokaira" várnak az elkövetkezendő időkben alatt lévő székházban jönnek össze értekezletre. A hat lap szerkesztősége kéri a levelezőit, hogy ezen az összevont értekezleten teljes számmal jelenjenek meg. Az érte, kezletet megelőzően a Szegedi Állami Nemzeil Színház művészei: 01gyal Magda. Kadics Tibor és Paulusz Elemér rövid kultúrműsorral szórakoztatják a megjelent levelezőkel. A beszámoló és a hozzá, szólások végén értékes jutalomban részesítik azokat a levelezőket, akik az elmúlt negyedév folyamán példásan vélték kl részüket a munkából és soraikkal támogatást nyújtottak a sajtó színvonalának emelése és A levelezők a Kálvln.tér 6- szám munkája megjavítása érdekében. Az ENSZ-kozgyűlés politikai bizottságának március 25-i délutáni iilése Szombaton lejár a választők névjegyzéke közszemlére tételének határideje A választók végleges névjegyzékének közszemlére tétele március 28-án, szombaton befejeződik. A tanácsok a választók névjegyzékét több helyen díszes kivitelben készítették el és tették közszemlére. A tanácsok ilyen irányú tevékenysége és a dolgozók részéről megnyilvánult fokozott érdeklődés kifejezésre juttatta, hogy a választójo. gosultságnak a dolgozó nép államában más tartalma van, mint a múltban (MTI) New-York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlés pblitikai bizottságának március 25-i délután ülésén tovább folyt az Amerikai Egyesült Államok más országok belügyeibe való beavatkozása, kérdésének tárgyalása. Eteöoek Jobb angol küldött szólalt fel, aki a Szovjetunió, ról és a népi demokratikus országokról szóló képtelenségeket szajkózott. A. M. Raranovszkij, az Ukrán SZSZK küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy az amerikaikon, gressaus áltaJ 1951 október 10-én éa 1952 június 20-án elfogadott törvények azt jelentik, hogy az Ameri. kai Egyesült Államok durván be. avatkozik más országok belügyeibe. Ezek az új amerikai törvények — mondotta Baranowzkij — azoknak az ismert egyezményeknek, szerződéseknek és kötelezettségeknek . a lábbal tiprását jelemtik, amelyeket az Egyesült Albumok a többi közt az 1933 november 16-i szovjet-'une. rikai egyezményben vállalt. Ennek •z egyezménynek az értejmében az Amerika} Egyesült ÁlLaimok és « Szovjetunió kormánya kölcsönösen vállalta, hogy nem részesít segélyben és nem támogat katonai és egyéb olyan szervezeteket, amelyek, nek célja nz egyezményt megkötő államok politikai, vagy társadalmi rendszerének erőszakos megváltoztatása. Baranovszkij ezután hangsúlyozta, hogy az Ukrán SZSZK küldöttsége támogatja a csehszlovák küldöttség határozattervezetét és javasolja az Amerikai Egyesült Államok kormányának, hogy tegye nteg a szükséges intézkedéseket az említett törvények hatájyon kívül helyezésére. Ezután Lodge, az Amerika} Egye. sült Államok képviselője szólalt fel, aki immár harmadszor próbálta a küldötteket meggyőzni arról, hogy M Amerikai Egyesült Államok nem avatkozik be a Szovjetunió és a népi demokratikus országok beL ügyeibe. Katz-Suchy, Lengyelország képviselője támogatva Csehszlovákia határozattervezetét, felhívta a politikai bizottságot, hogy fogadja el ezt « határozattervezetet és jelentse ki. „A küldöttek a csehszlovák határozat [erv eze/re szavazva bebizonyítják hűségüket az ENSZ alapokmányában foglalt elvekhez, ame. lyek megtiltják a beavatkozási más államok belügyeibe". A csehszlovák határozattervezet elfogadása ellen állást foglaló brazil küldött rövid felszólalása után végetért az ENSZ-közgyűlés politika} bizottságának 25.1 délutáni ülése. (MTI) Ülést tart a Magyar függetlenségi Népfront Országos Tanácsa A Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa szombaton délelőtt 10 órakor a parlamentben ülést tart, (MTI) Tízezer dolgozó vett részt az „Ismerd meg a Szovjetuniót' előadásokon Csongrád megyében Épül a világ legnagyobb textilüzeme, a krasznoijarí textilkombinát Moszkva (TASZSZ). A „Krasz. naja Zvjezda" cikket közöl a krasznodari textilkombinát építéséről. Ez a kombinát — írja, a cikk nagyobb tesz a világ bármely textilgyáránál. A kombinát üzemeit a legújabb típusú automata szövőgépekl/í látják el. A krasznodari konábinát évenként sokmillió méter szötetet gyárt majd. A kombinát építkezésénél széles körben alkaJmazzák a legtökéletesebb építőipari munkamódszereket, önműködő betongyárakat, előregyártóit vasbetonelemeket készítő üzemeket, fűrésztelepeket, fafeldolgozó üzemeket, javítóműhelyeket, vasbetonszerelő és villanyszerelő műhelyeket létesítenek. A kombinát melleit lakóházak épülnek a dolgozó számára. A házak mellett parkokat létesítenek, fákat ültetnek. A lakónegyed két. három éven belül teljesen elkészül. Csongrád megyében a Magyar. Szovjet Barátság Hónapja idején 110 „Ismerd meg a Szovjetuniót"«tő adást tartottak, amelyeken közel 10 ezer dolgozó vett részt. Legutóbb az óföldeáki gépállomáson a talajelőkészítés szovjet módszereiről tar. tottak előadást. Az előedá« lanuL ságainak hasznosítására a gépállomás MSZT-tagjai brigádokat, alaki, tottak. A megye MSZT-szervezetei az előadásokon kivül különféle kiállításokkal is igyekeznek fokozottan megismertetni a dolgozókkal a szovjet nép életét. A barátság hónapján a megyében eddig 28 kiállítást rendeztek. Különösen nagy sikere Közel 40 Gorkij mű jelent meg magyar nyelven a felszabadulás áta Makszim Gorkijnak, a szocialistareallsta irodalom megalapítójának művei Magyarországon igen népszerűek. A felszabadulás óta Gorkijnak 38 különböző művű jelent meg magyar fordításban, köztük számos több kiadásban is. A legnagyobb példányszámban és a legtöbb kiadásban „Az anya" című világhírű forradalmi regénye került a n vagya r o|vasóközön,ség kezébe: J945 ófa 9 kiadást ért el, összesen 120.180 példányban jelent meg. A közeli hónapokban 3 újabb Gorkij könyvet jelentetnek meg kiadóink. Ezek: a válogatott művek 4. köteteként megjelenő „Hárman" című regény, amelybon 8 kisgyermek szerencsétlen életét mutatja be, a válogatott művek 9. kötete. kéDt megjelenő „Artomonovok" című hatalmas regény újatbb kiadása, amely az orosz ipari burzsoázia ki•fSokuIásák és kezdet} fejlődését ábrázolja, továbbá nz,Ifjúsági Kiadónál megjelenő „Uja gyermekkora" című elbeszéléskötetet. (MTI) vol( Szegeden a „Boldog gyermek, kor" című kiállításnak. A seovjet tapasztalatok fokozottabb megismerése eredményeként mind többen kérik felvételüket az MSZT tagjai sorába. Csanádpaio. tán például n „Szovjetunió szocialista mezőgazdasága" című előadás után 70.en kérték felvételüket a szervezetbe, óföldeákon az elmúlt hetekben 50 dolgozó paraszttal gyarapodott nz MSZT tábora. Új MSZT.szervezetek ls alakultak a barátság hónapján. Többi között Szegeden 3, Szentesen 2 új alapszervezet alakult a. legutóbbi idők. ben. A vietnámi néphadsereg és a partizánok harci sikerei Peking (új Kína). A „Vietnámi Hírügynökség" jelenti; A vietnámi néphadsereg és a par. tizánok alakulatai a március 5-éve| végetért két hét alatt 453 ellenséges katonát semmisítettek meg a Vörös-folyó deltája mentén húzódó övezetben. Ez alatt az idő alatt a néphadsereg egységei 173 nagyobb és kisebb összecsapásban 75 géppuskát és puskát zsákmányoltak és (öbb mint 100 vietnámi harcost szabadítottak ki az ellenség fogságából. ura: ségét annak, hogy a dolgozó nép ennek a hatalomnak birtokába juthasson. Egy tanár barátom az első világháborút megelőző évek. ben mint nevelő működött egyik nagybirtokos arisztokrata családnál s egy esztendeig az ő vidéki kastélyukban lakott. A ház ura több alkalommal kifejezte azt a meggyőződését, minden baj onnan szár. mazlk, hogy a parasztot megtanították írni ós. olvasni. Azóta nem lehet birni velük s az írni-olvasni tudás számukra sem hozott boL dogságot Azelőtt nem voltak igé. nyek és megelégedettek voltak. — a földbirtokos szerint. A felszabadulás óriási változást hozott ezen a léren is. Dolgozó népünk kulturális szükségletei rendkívül megnövekedtek. Igen sok történt már addig ij e kulturális szükségletek kielégítésére, de még igen sok a tennivaló. Az Ismeretterjesztő Társulat ezeket a tenni, volókat lesz hivatva ellátni. A tudományok népszerűsítése éa az ismeretek széles körben való terjesztése nemcsak a fizikai dolgozók számára fontos, hanem az értelmiség- sőt a tudósok 6zámára is. Az a tudós, aki csak saját tudományszakának egy szűk szektorát vizsgálja, szem elöl téveszti a nagy összefüggéseket, Nem látja azokat a megoldandó feladatokat, amelyek a népgazdasági tervek sikeres megvalósítását biztosítják s a haladást mozdítják elő. Az üzemi dolgozók szempontjából rendkívül fontos a természettudományok (fizika, kémia) és a technikai tudományok megismeri, se. Nem elég, hogy csak azt a gépet lássa, amelyen dolgozik, « annak működését ismerje, I*mertpr kell azokat a természettudományi törvényeket is, amelyek a gépet mozgatják. Akkor lesz igazán ura a gépnek s tehet olyan újítási javaslatokat, amelyek a termelés tokozását eredményezik. A raezőgaz. dasági munkásoknak iíwemiöi kell a modern agrártudományokat s annak törvényei alapján még fokozni kell mezőgazdasági terme, lésünket. & nemcsak a szaktudás elmélyítésére van szükség. Nagyon fontos a dolgozó társadalom minden tagja számára az áítalános műveltség emelése is. Magos fokra kell emelni a magyar dolgo. zó nép minden tagjának az álta. lános műveltségét. Azoknak a nagy különbségeknek, amelyek a múltban fennálltak a társadalmi osztályok műveltsége között, meg kell szűnniök. Ez a szocialista fej. lödés útja, s a szocializmus felépítésének előfeltétele. Óriáoi jelentősége van aj orvostudományok terén az ismeretterjesztésnek. Ez nagymértékben elő fogja mozdítani a betegségek megD6 A tudományos ismeretterjesztés munkájáról tudás hatalom.! A felszaba. ] előzését s a közegészségügy áilai& dúlás előtt Magyarország nos megjavítását, ! tudatosan elzárták a lehető- Az általános műveltség szempont. jából a, természettudományi es gaa, ilasági ismeretek melleit fontos a/.o* repük van a történelmi ismeretek^ nek. Történelmi ismereteink még hiányosak. Mindenki ismeri NagK Lajos, Hunyadi János, vagy Mátyás király nevét, de nem mindea. ki ismeri a magyar történelem eseményeinek összefüggéseit. Pedig ea tárná fel előtte a társadalmi életben is uralkodó objektív törvénye,, ket, amelyek előre megszabják «l jövő fejlődés útját is. Az Ismeretterjesztő Társulat rendszere*) előadásokkal akarj© megalapozni népünk történelmi tudását. | H

asonló a helyzet ne irodaion! tekintetében is. Népi; őz társa, súgunk eddigi munkája nagyon sokat t«tt az irodaimi ízlés fejlesz, tése terén. Népünk ma már nem nyugatról importált detektívregényeket olvas, megszerette a magyar irodalom klasszikusait, élvezi a szovjet irodalom remekeit, s a ma* gyar irodalom újabb alkotásait. Ar, irodalomtörténeti előadásoknak rá kell vezetni a népet arra, hogy meg! tudj© érteni és be tudja fogadn} az irodalmi művek nevelő hatását. A társulat munkájának ezen a térért nemcsak előadások tartásában, hal, nem irodalmi ankétok rendezésébed is kell állnia. ! Igen nagy jelentősége van a jogtudományok népszerűsítésének is. A múltban a jog az uralkodó osztály fegyvere volt a dolgozó nép elnyomására. A nép széles rétegei ezóN| szükségképpen ellenségesen álltak szeuilxfo © joggal. Az uralkodó osztálynak mindig az volt az érdeke, hogy a jogot M elnyomottak ne ismerjék s a saját érdekeik biztosítására ne tudják felhasználni. A felszabadulás előtti jogi ok(at4s botrányos állapotai szintén azzal voltai; összefüggésben, hogy az uralkodó osztály azt akarta, hogy még a szolgálatában álló hivatalnokok se ismerjék alaposan a jogot és gátlás nélkül ha jtsák végre az állam urainak parancsait. Ma a helyzet egészen más. Az államhalatom, a dolgozó nép kezében %mt; a legkülönbözőbb formában vesz részt közvetve, vagy közvetlenül a jogszabályok mcgal. kotásában és alkalmazásában-. Ez a munkája csak akkor fogja igazán ai szocializmus ügyét szolgálni, ha a nép szóles rétegei tisztában vannak a jog tdőtt álló feliadatokkal. A

z a munka, amelyet a Társadalom. és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat végezni fog, döntő jelentőségű n kulturális forradalom sikerének biz. o sítúsára. A Szegedi Egyetem s lamennyi dolgozója örömmel ál'íi erejénők legjavát a Társulat szo'.' latába, Buza László akadémikus, a Jogi Kar dékánja. A. J. Visinszkii New-Yorkba érkezett New-York (TASZSZ). A. J. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külii gy mi n tsz terhel yettese, a Szovjetunió állandó képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, március 26-án a Queen Mary óceánjáró fedélzetén New-Yorkba érkezett. Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1868. március 28-án született századunk legnagyobb írói lángelméje, a szovjet szocialista realista irodalom megalapítója. Alexej Maxinrovics Gorkij. Elete gyermekkora ófa összefonódott az orosz munkás, osztály életével és útjával. Még nem is pelvhedzik a szakálla, amikor már dolgozni kényszerül. Meg. ismeri a cári Oroszország külvárosainak nyomortanyáit. az éjjeli menedékhelyeket, hogy munkát kaphasson, bebarangolja Orosz, országot. Barangolásaiban, „egyetemi éveiben" világossá válik előtte, hogy a „vasemberek" Oroszoiszága nem is olyan erős, a nyárspolgári erkölcstelenség, butaság, kicsinyesség tetűi kirágták az állam testet. Megtanulja gyűlölni ezt az országot, de ugyanakkor megtanulja szeretni a másik Orosz. országot, azt az országot, melyről gyermekkorában hallott a nagy. anyó meséiből, a nép Oroszországát, a végeláthatatlan mezők, a sztyeppék, a jövendő szabadság hazáját. A fiatal Gorkij már első írásaiban szenvedélyes harcot indít a „gazdák" embertelen rendje ellen. MezíHábas hősei, Cselkos, Konovalov vagy Szatin, — mindmind eleven vádirat a rend elten. A „Kispolgárok" című drámájának hőse, Nil, a jövő hősének, a forradalmi munkásosztály első irodalmi ábrázolása pedig már büszkén és öntudatosan hirdeti: „az a gazda, aki dolgozik." Bekapcsolódik a forradalmi munkásmozgalomba Lenin és Sztálin nagy pártjának harcosaként, az irodalom eszközeivel küzd a forradalom diadaláért. Az Októberi ForGORKIJ a népek boldog jövőjének nagy hírnöke radatom Gorkij Számára is egészen új határtalan lehetőségeket te. remt. írói alkotótehetsége ekkor teljesedik ki igazán. Mint a szov jet nép ünnepelt írója fáradhatatlanul szervez, dolgozik. Nemcsak regényeivel és színdarabjaival, de elméleti írásaival és gyakorlati, szervező munkájával is segíti a szovjet irodalom felvirágzását. Születésének évfordulóiéin fokozott mértékben merülhet fel annak a hatásnak a kérdése, amelyet Gorkij művészete sugároz felénk a szocializmust építő, a béke megvédésére kész m'agyar dolgozók felé. Mi annak a varázsnak a titka, ami bennünket Gorkij írásai felé vonz, ml az a különös ajándék, amit tele kaptam? Erről szeretnék most beszélni, h tudom, hogy személyes jellegű élményeimről beszámolva nemcsak az én, hanem sok száz és ezer csongrádi, megyei olvasó élményét mondhatom? el. Munkássága, művészete iránti ér. deklödésünk nem a felszabadulással kezdődött. Tudtunk róla! Ismertük és csodáltuk az „Éjjeli menedékhely" című drámáját, a szocialista humanizmusnak ezt a megragadó, drámai megvalósítását. A polgári szííiházak előadásában azonban éppen ezt az újfajta humanizmust sikkasztották el, legfeljebb csak sajnálkozást ébresztett fel bennünk Szatin, meg Na. tusa sorsa, nem szenvedélyes gyűlöletet az élet régi gazdái ellen. A felszabadulás után azonban egész gazdagságában kibontakozott előttünk a gorkiji összmü nagyszerű nrűvé6zi kincsestára. S mi, akik a polgári irodalom ha nyatló korszakának termékeivel ismerkedtünk meg ifjúságunkban, meglepetéssel ismerhettük fel, hogy Gorkij regényeiben olyan kérdéseket oldott meig, melyek a burzsoá irodalmakban megoldhatatlannak látszottak. A* első Gorkij regény. amit olvastam „Az anya" volt. A jellemek ábrázolásának klasszikus sokoldalúsága, az egyén és a közösség, a társadalari környezet kérdéseinek nagyarányú bemutalása mellett, a kifejezési eszközök. a nyelv, a stílus hitelessége, megmunká'tsága mellett még egy nagy élménnyel ajándékozott meg Gorkij regénye: az emberszeretet, a hősiesség, az emberi nagyság megragadó példájával. Nemcsak Pável Vlászov, a május elsejei munkástüntetés hőse, ez a kiváló forradalmár és az édesanyja, Pelágéja, a fiával együtt a forradalomért harcoló nrunkásasszony, felejthetetlen alakja, de minden forradalmár hős, a Rusznyák, Rubin, az életét a forradalomért áL dozó Jegor Ivanovics, Szása, Szolja mindnyájan ennek az újfajta emberiességnek a hirdetését jelen, tették. Áz ő erejük, szenvedő. lyességük oltott belém egy hatalmas új érzést — amit n szovjet irodalom más példái tovább erősítettek — s ez az emberbe vetett hit, az emberiség nagyszerű jő. vőjébe vetett forró bizalom volt. A kiábrándulta pesszimista, az I emberiség sorsán kétségbeeső burzsoá irodalom cinizmusa után valósággal újjászületést jelentett Gorkijt olvasni. Igy álltak számunkra Gorkij regényei, színdarabjai, novellái és cikkei — a művészi újság és nagyszerűség élvezése mellett — a politikni.eszmei fejlődés, a nép ügyéért vállalt felelősség nagy iskoláivá. Atexef Maximovies az emberek szeretetére, a béke szeretetére, az emberiség ellenségeinek, az imperialista háborús gyújtogatok gyűlöletére tanít bennünket. Minden regénye hatalmas felhívás a békés alkotómunkára. Az emberi munka, az emberi tehetség határtalan lehetőségeinek a himnusza az ő művészete. Tudatára ébreszt erőnknek, arra ianít minden sorával, hogy nemcsak alkotni, de alkotásunk megvédésére ta van erőnk. Gorkij a „gonosztevők felelőlien bandájának" nevezte « háborús gyújtogatókat. S a harmin. cas években, amikor vére® profitjuk biztostíása, a népek leigázása és kifosztása céljából háborút akartak az imperialisták provokálni, Gorkij Így fordult az egyszerű emberek milliói felé: „S amazok most megint meg akarják semmisíteni, rokkanttá akarják tenni az emberek millióit. Akarjátok-e ezt? Elég erősek vagytok, hogy megakadályozzátok a háború ti" Igen, elég erőiek vagyunk, hogy megakadályozzuk a háborút, Gorkij 'hitével, « halhatatlan Sztálin útmutatásával a Saovjetuníó és « párt mutatta úton kezünkbe veta. tük a béke megvédésének ügyét és végig kitartunk mellette! Osváth Béla.