Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-26 / 48. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1953. FEBRUÁR 29. A pártoktatás anyagához -jy Profit, átlagprofit, extraprofit, maximális profit Csongrád megyében a Sztálin elvtárs müvét tanulmányozó elvtársak közül sokan nem ér. tették világosan a profit kii­lönbüző formál közötti kii. lönbséget. Az alábbi cikkel elő kívánjuk segíteni a cím­ben írt fogalmak megértését. II prOfíl lényegének megértésé­hez az értéktöbblet fogalmának lisztázásán keresztül jutunk el, mert a profit nem egyéb, mint az értéktöbblet módosult formája. Az értéktöbblet egyedüli forrása a változó tőke, (a munkaerő meg. vásárlásába fektetett töke-rész), vagyis a bérmunka, tehát a mun­kás kizsákmányolása. A kizsákmá­nyolás fokát az értéktöbblet rátája mutatja meg. Hu uz értéktöbblet összegét ösz­szehasonlftjuk a változó töke mennyiségével, megkapjuk oz ér­téktöbblet rátáját, meglátjuk a ki­zsákmányolás fokát. (Ráta — arány, viszonyszám.) A tőkés azonban nem törődik az értéktöbblet rátá­jával. Mindegy neki, hogy tőkéjé­nek melyik része szolgáltat hasz­not, ezért az értéktöbblet nagysá­gát az egész tökéjéhez (állandó + változó tőke) viszonyítja, nem csupán a változó tőkéhez, amely nz értéktöbbletet valóban létre­hozta. Az értéktöbblet prolittá mó. dosulása abban áll, hogy az érték­többlelet úgy tekintik, mintha az egész töke (á + v) hozta volna létre. Profit tehát =» a tőkés hasz­na. Az értéktöbbletnek a befekte­tett össztőkéhez való arányát pe­dig profitrátának nevezzük. A fentiekből következik, hogy az értéktöbblet és n profit mennyi­ségileg egyenlő nagyságú, azon­ban a profitráta mindig kisebb, mint az értéktobblctráta. Ez nyíl. vánvaló, mivel az össztöke min­den esetben nagyobb a változó tő­kénél. Egy péida: állandó töke = 100, változó töke = 25, érték­több'ct •= 25. Ebben az esetben az értéktöbblet rátája, vagyis a ki­zsákmányolás foka 100 százalékos (értéktöbblet 25 \ a profit. 25 /» ráta pedig 20 százalékos (profitráta - , 23 \ 25 /* 100 + 25 '' Igy 0 Pr0fi,rá,a eL leplczl a kizsákmányolás valódi nagyságát, mert a profit az egész töke termékeként jelenik meg. El­rejti azt a tényt, hogy az érték, többletet egyedül a változó tőke hozza létre, vagyis, hogy érték­többlet csakis a munkásosztály ki­zsákmányolásából keletkezhet. A profilráta állandóan csökkenő tendenciái (irányzatot) mutat, mi­vel a tőke szerves összetétele 6zakadn'lanul növekszik, vagyis^ a tőkés a technikai fejlődéssel pár. huzamosan kénytelen egyre több tökét belefektetni az állandó töke alkotö elemeibe (gépek, épületek, j nyersanyag, stb.) Ez azonban nem j azt jelenti, hogy n tőkések hasz­na évről-évre csökken. Nem. Csu­pán a profitra/a mutat csökkenő irányzatot, de a prolit tömege nem. Ellenkezőleg. A profit tömege egyre növekszik, mivel az érték­tobblctráta szakadatlanul emelke­dik és a változó töke tömege is nő, függetlenül attól, hogy viszony­lagosan, az állandó tökéhez viszo­nyítva csökken. Cz áílagproi tráta törvénye e kapitalizmusnak a monopolka. pilalizmust megelőző szakaszában uralkodott Ez azt jelentette, hogy a lókék folyton abba az iparág­ba áramlottak ál, ahol magasabb volt a profi'ráta. Ez az áramlás mindaddig tartott, amíg olyan árak alakultak ki, amelyek mel­lett a profitráta minden termelési ágban egyenlő lett. Az átlagpro­fiirátu törvénye tehát azt jelen­tette. hogy az egyes tőkések á'­tagprofi'ot vágtak zsebre, vagyis általában a befektetett tőkéjük nagyságának arányában részesül­tok a munkások által megtermelt értéktöbbletből. Ez a törvény be­bizonyítja, hogy n tőkés társada­lomban nem az egyes munkás áll szemben az egyes tőkéssel, hanem a burzsoázia, mint osztály, a ma­ga egészében áll szemben az egész proletáriátossal. fiz rXtnDrOÍit (külön érték­többlet. kü'önhnszon), ugyancsak a kaDita'izmuSnak, főként az irn­perinlkmus előtti szakaszára volt jellemző. Extraprofit alalt az át­lagprofiton. az átlagos tőkéshasz­non felüli profitot értjük. Extrapiofilhoz az a tőkés jut, aki befektetett tökéje után na­gyobb hasznot ér el, mint ameny­nyit az átlagprofitráta alapján kapna. Például: ha a tőkés társa­dalom egy bizonyos fejlődési fo­kán az átlagos profitráta 20 szá­1 zalékos, akkor mindazok a tőkések, akik ennél a 20 százaléknál ma. gasabb profitrátát érnek el, ex­traprofithoz jutnak. Extraprofitot csak egyes tőkések érhetnek el. Hogy mi tette sz,á. mukra lehetővé az extraprofit el­érését, annak megértéséhez rö­viden vissza kell kanyarodnunk az áru értékének kérdéséhez. Az áru értékét az előállításához társadalmilag szükséges munkaidő határozza meg. (Az áru értékének marxi fogalmát ne keverjük ösz. sze az áru árának fogalmával.) Ha egy tőkés egy bizonyos fajta árut a társadalmilag szükséges munka, időnél kevesebb munkaidő alatt állit elő, akkor árujának egyéni értéke kisebb lesz, mint ugyanan­nak az árunak a társadalmi értéke. Viszont áruját természetesen nem az egyéni értéken, hanem társa­dalmi értéken (vagyis kialakult piaci árán) adja el és igy áruja egyéni és társadalmi értéke közti különbözet formájában extrapro­fithoz jut. Például: ha egy pár cipő társadalmi értéke 10 dollár, de valamely tőkés üzemben, ahol az átlagosnál modernebb gépeket al­kalmaznak, s így a munkának na­gyobb termelékenységét érik el, ugyanannak a cipőnek az egyéni érteke 9 dollár, akkor az illető tőkés, ha cipőjét a társadalmi ér­tékén adja el, 1 dollár extrapro­filhoz jut minden pár eladott cipó után. Tehát; az egyes tokés szá- 1 mára az extraprofit elérését az teszi lehetővé, hogy fejlettebb technikát, új termelési módszert alkalmaz, az álagosnál kedvezőbb termelési feltetelekel teremt üze. mében és ezen keresztül a munká­nak magasabb termelékenységét éri el, mint a társadalmi átlag. Az extraprofitért folyó harc a klasszikus kapitalizmus korsza. kában a tőkéseket a technika fej­lesztésére ösztönözte. Kiélezte n tőkések körti versenyt, elősegí­tette a tőke koncentrációját. A harcból az erősebb tőkések ke­rültek ki győztesen, a gyengébbek pedig, akik nem birták a versenyt tönkrementek. Az extraprofitnak fentebb is­mertetett formáját az Jellemezte, hogy egyrészt általában nem múlta felül lényegesen az átlagprofitot, másrészt pedig időleges volt. A konkurrenciaharc következtében ugyanis az egyesek által elért fej­lettebb technikai színvonal az egész iparágban csakhamar ál'a. lánossá vált, s ezzel meg6zünt az az ok, amely az extraprofitot ered­ményezte, hogy azután és esetleg egy másik tőkés üzemében, újra keletkezzék. Egész iparágak is ér­hettek el rövidebb ideig extra­profitot, de ilyenkor megindult a tőke átáramlása a többi iparágak, ból 6 ez viszonylag gyorsan az át­lagos profitráta színvonalára szo­rította le a nagyobb profitrátát. Az imperializmus időszakában, amelyet a kapitalista monopóliu­mok léte jellemez, az extraprofit­nak új formái jöttek létre. Ekkor már nem az egyes tőkések állal elért magasabb technikai színvo­nal volt általában az exiraptotit alapja, hanem az egyes monopo­lista csoportok uralma a gazdasági élet különböző területein. A hely­zet tehát az imperializmus kór­szakában alapvetően megváltozott. A modern kapitalizmus azonban mai fejlődési szakaszában már nem elégszik meg az extraprofi' különböző formáival. A modern ka­pitalizmus lényegét, fejlődésének valamennyi fő oldalát és fő folya. matátt (tehát gazdasági alaptör­vényét), már nem az extraprofit határozza mag. Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági pro­blémái a Szovjetunióban" c. rrrü­vében rámutatott arra, hogy a mo­dern kapitalizmus nem egyszerűen profitot, nem is átlagprofitot, nem is extraprofitot, hanem maximális profitot köve'el. 0 maximális prolit, mini a profit minőségileg új formája, ak kor jelent meg, amikor az impe­rializmus uralkodóvá vált és kife­jezi a kizsákmányolásnak az im­perializmus korszakára jellemző módszereit. Sztálin elvtárs leg­újabb müvében így határozta meg a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényét: „a maximális lö­kés profit biztosítása az adott or­szág lakossága többségének ki­zsákmányolása, tönkretetele és I nyomorbadöntése útján, más or­szágok, különösen az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, végül a, legmagasabb profit biztosítása háborúk és a nemzetgazdaság mi­litarizálása útján." Sztálin elvlárs kimutatta, hogy a monopolkapitalizmus viszonyai között a termelés fejlődésé' csak a maximális profit biztosítása te­szi lehetővé. A maximális profit megszerzéséhez a burzsoáziának a kizsákmányolás új formáira van szüksége, amelyeket Sztálin elv­társ tárt fel a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének meg­határozásánál. Vagyis a maximális profit biztosítása a modern kapi­talizmus objektív szükségszerűsége, nem egyszerűen o tőkések törek­vését jelenti a minél nagyobb pro. fit elérésére. Az állagprofit, az extraprofit és a maximális profit között nem csu­pán mennyiségi, hanem elsősorban minőségi kü'önbség van. A maxi­mális profit törvénye azoknak a változásoknak eredményeként jött létre, amelyek a kapitalizmus gaz­dasági viszonyaiban a monopolka­pitalizmus korszakában bekövet­keztek. Ezek közül a legfontosabb a monopóliumok uralma a gazda­sági, társadalmi és politikai élet minden területén. Tehát az állagprofit, meg az cytraprolit a Marx által megfogal­mazott erede'i formájában a kapi­talizmus imperializmus előtti kor. szakának, az úgynevezett klasszi­kus .kapitalizmusnak a gazdasági viszonyait fejezte ki, a maximális prol't pedig a monopolkapitalizmus gazdasági viszonyait tükrözi. Kovács Mihály Japán szervesetek küldöttei ajándékokat adtak át Mao Ce-tung, Ssun Csin-lin és három kínai szervezet részére Peking (tíj.Kína) A Japán Üsz­szekötö Békebizottság, a japán­kínai baráti társaság és a Japán Vöröskereszt küldöttei február 22­én több mint negyven más japán szervezet nevében ajándékokat ad­lak át Mao Ce-iung, a központi népi kormány elnöke és Szun Csin­lin, a központi népi kormány alel­nöke részére. Ugyanakkor a három jafián szervezet és a Kínai Békebi­zottság, az összkínai Szakszerve­zeti Szövetség és a Kínai Vöröske­reszt Társaság is kölcsönösen meg­ajándékozta egymást. Az ajándékok ünnepélyes átadása alkalmával Liu Ning.i, a Kínai Békebizottság főtitkára hangsúlyoz, ta. hogy az ajándékok 'és a hozzájuk csatolt kísérőleve­lek a japán népnek a kínai nép iránt érzett őszinte barátságá­ról tanúskodnak. Az ajándékok kicserélése után Kuo Mo.zso. a Kínai Btkebizottság e:nöke mondott beszédet. Eisenhowernek az a terve, hogy „ázsiaiak harcoljanak az ázsiaiak etten'' — mondotta többi között Kuo Mo-zso —, arra akarja kény­szeríteni a japán népet, hogy tá­madást intézzen más ázsiai népek, köztük Kína népe ellen. Ez a poli­tika súlyos következményekkel jár­hat a japán nép számára. Kuo Mo-zso biztosította a baráti japánokat, hogy a kínai nép készségesen segítő kezet nyújt a béke megóvására irányuló közös erőfeszítéshez. Japán részről beszédet mondott Tadauke Simazu, Dzsitaro Hirano, Tomi Kora, Koicsi Szajonzsi éú Ku­maiesi Jamamoto. Valamennyien hangsúlyozták a japán és a kínai nép tartós és értékes barátságénak óriási je­lentőségét. Kötelezettséget vállaltak, hogy Ázsia és az egész világ békéjének megóvása érdekében minden igye­kezettel tovább fejlesztik ezt a ba­rátságot. Opró Untai éjjíKhnvaijiiari miniszter üng'utelmazte az épísőaayasisiar Eegiolib számviteli dolgozóit Budapesten az Építők Szakszer­vezetének székházában szerdán dél­ben ünnepélyes keretek közölt ju­talmazták meg az épí'őar.yag patt üzemeknek és a minisztériumnak a Lozinszkij módszert legeredménye" sebben alkalmazó számviteli dolgo­zóit. Oláh Lajosnak, az építőanyag­ipari minisztérium munkaügyi fő" osztályvezetőjének megnyitó szavai után Apró Antal miniszter beszélt a Szovjetunió tapasztalatai nyomán hazánkban is elterjedt Lozinszkij­múdszer jelentőségéről, majd át­nyújtotta a díszokleveleket és pénz­jutalmakat az élenjáró számviteli dolgozóknak. Roy H. Bley vallomás-a az amerikaiak baktériumháborújáról Az albán kémek és kártevők perének íolytatása Tirma (TASZSZ). Február 23.án és 24-én az albán katonai törvény­szék folytatta a külföldi hírszerzés szolgálatában álló kémek és kárte­vők perében a vádlottak kihallga­tását. Szadik Bairami vádlott, az Intel. Hgence Service angol hírszerző szol. gálát ügynöke elmondottá, liogy az angolok Görögországból dobták át albán térületre, hogy gyilkosságo­kat, rablásokat kövessen el. ti'kos értesüléseket gyűjtsön, majd men­jen át jugoszláv területre. Kriszto Marko vádlott, a görög kémszolgálat ügynöke «zt vallotta, hogy a lavroszi koncentrációs tá­bort meglátogató amerikai, angol és jugoszláv bizottság választolta ki azt a három csoportot az oltlévő albán árulókból, akiket Nyugat­Németországba küldtek „kiképezni". Muharom Szulejmani vádlott, gö­rög kém kijelentette, hogy a Lav. rosz táborban körülbelül kétezer bűnöző volt, akik a német megszál­lókat szolgálták, vaiam;nt imperia­lista kémek és a népi demokratikus országokból megszökött árulók. Az amerikaiak az albán árulók egyik csoportját Olaszországba, egy má­sikat Görögországba küldték „ki­képzésre". Oszafi vádlott kijelentette, hogy az albán és bolgár háborús bűnösök szervezetét az UDB irányítja. A kém- és kártevő csoportokat az át. dobás szempontjából legalkalmasabb helyeken helyezik el. Azt a csopor­tot, amelyhez Oszafi tartozott, fel­fedezték és felszámolták, őt magát az állambiztonsági szervek elfog­ták. * Ezzel a vádlottak kihallgatása befejeződött. Valamennyi vádlott bűnösnek vallotta magát. Titóista lap beismerései az üzemi halesetek számának növekedéséről A „Nova Makedonija" című szkopljej titóista lap írja: Az elmúlt év első hat hónapjá­ban több mint 36 ezer üzemi bal­eket történt Jugoszláviában. Ezek közül 457 halálos kimenetelű volt. A balesetek következtében sokan teljesen munkaképtelenekké váltak. A rossz munkavédelem követkéz. tébon 1951-ben az üzemi balesetek miatt Jugos-láviában összesen 27 millió munkanap veszett el. A „Nova Makedonija" által idé­zett adatok nyilvánvalóan szépítet­tek, de még így is fényt vetnolc ar­ra, hogy Titóék szemében nem szá­mít a munkások élete és egészsége. (MTI). Peking (Cj-Kína) Rt,y H. Btev őrnagy, az amerikai haditengeré­szett légierő 1. csoportjának fog­ságba esett összekötőttsztje vallo­mást tett az amerikai imperialisták Koreában folytatott baktériumhábo­rújáró1. Bley a többi között ezeket mondotta: 1952 július 8-án gépemet Észak­Korea fölött lelőtték. Ezt megelő­zően mintegy öt héten át a hadi­tengerészeti légierő 1. csoportjának összekötő tlsz'.je voltam. Azokat a tényeket, amelyeket a baíktériumhadviseléssel kapcsolatban felfedek, szabad akaratomból adom elő. A továbbiakban a fogságba esett amerikai őrnagy elmondotta, hogy hivatalának elfoglalása után tá­jékoztatták ő arról, hogy Ko­reában baktériumháború folyik. Egy alkalommal magához hivatta őt Clark ezredes, a haditengerészeti légierő 1 csoportja szervezési osz­tályának főnöke és feltárta előtte <i baklériumbomba alkalmazásának ad­digi történetét. Az ezredes szerint a légierő — washingtoni főparancs. nokságától érkezett parancs alapján — 1951/52 telének elején kezdett először bak'áriumbombát alkalma ni. A baktériumbombákat először Oki­naváról felszállott, B—29-es bombá­zók dobták le. Később a B—26-os bombázókból álló és a K—8.as kun. szani támaszponton állomásozó 3­bombázócsoport is bekapcsolódott a bakériumhadviselésbc. A továbbiak során vadászgépeiket is felhasznál­tak baktériumtámadá'okra, a többi között az ugyancsak a K—8_as tá­maszponton állomásozó 513. hadi­tengerészeti vadászrajt. Az 513 raj alig valamivel után kezdett baktériumbombákat al­kalmazni és a légierő márciusban a VMJ 1. rajt is a programm végre, hajtására osztotta be. Clark ezredes ezután szünetet tartott — folytatta Bley őrnagy —, majd megkérdezte: „Mi az ön véle­ménye a baktériumbombák alkalma, rásáról?*' Én így válaszoltam: „Uram. ez nemcsak elveimmel áU ellentétben, hanem egész biztosan foltot ejt a haditengerészet hírne­vén is." Az ezredes erre kijelentette, hogy ő sem he'yesli a bakté­riumbombák alkalmazását és az egész csoportban senki sem he. lyesli ezt, de parancs érkezett erre magasabb helyről és nincs más tennivalónk, minthogy engedelmeskedünk a pa­rancsnak­Clark ezrdes ezután elmondotta, hogy résztvett a Jerome tábornok által összehívott értekezleten, ahol megbeszélték a baktériumhadviselés célpontját képező térségeket Ezután elmondotta, hogy Bleynek milyen megbízatásokat kell a lehető legrövidebb idő* alatt teljesíteni. E megbízások főleg a bnk'.'ériumbomba igénylésére és a különböző légi tá­maszpontokon történő raktározására vonatkoztak Bley befejezésül elmondotta: ,.1952 július 8-án, amikor Schwable ezredessel együtt visszatérőben vol­tam a K—6-os támaszpontról a K—3-as támaszpontra, eltévesztet­tük útirányunkat és Észak-Korea fölött, az arcvonal mögött a szárazj földről leadott lövésekkel ln'őtték gépünket." Hírek Jugoszláviából (MTI) A „Volksrecht" című svájci lap jelentése szerint „ENSZ szakértők" tartózkodnak Jugoszlá­viában, hogy titóisták rendelkezésé, re bocsássák „technikai ismeretei­ket". A ,,DPA" jelentése szerint Bel­grádban tartózkodik Arno Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt „Telegraph" című nyugatberlini lapjának főszerkesztője, akinek fel­adata, hogy felhasználja ezt az al­kalmat a nyugatnémet jobboldali szociáldemokraták és titóisták kö­zötti együttműködés mélyítésére. Az amerikaiak folytatják a békés koreai városok és faívak barbár bombázását Phenjan (TASZSZ), Az ameri­kai repülök folytatják Phenjan, Hamhin, Vonszan, valamint más koreai városok és falvak barbár bombázását. Február 24-én ameri­kai repülőgépek 253 robbanóbom­bát dobtak ]e Phenjan egyik lakó­negyedére, 174 ember — köztük 62 gyermek — elpusztult. Február 24.én amerikai csatagé­pek Hamhin környéki falvakat tá­madtak és szántóföldeken dolgozó parasztokra lőttek. A Magyar Államvanutali f esórigasgalósága közli: Budapestről Szegedre és vissza közlekedő 702/a, 701/a számú gyorsmotorvona'on érvényesek a teljesárú és féléru, valamint a 33 százalékos és 66 százalékos mér­séklésű gyorsvonat párnás és fa­pados kocsijára szóló menetje­gyek, párnás és fapados kocsira szóló összvonalas, csoportos vagy, 200 km.es bérletjegyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom