Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-26 / 48. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1953. FEBRUÁR 29. A pártoktatás anyagához -jy Profit, átlagprofit, extraprofit, maximális profit Csongrád megyében a Sztálin elvtárs müvét tanulmányozó elvtársak közül sokan nem ér. tették világosan a profit kiilönbüző formál közötti kii. lönbséget. Az alábbi cikkel elő kívánjuk segíteni a címben írt fogalmak megértését. II prOfíl lényegének megértéséhez az értéktöbblet fogalmának lisztázásán keresztül jutunk el, mert a profit nem egyéb, mint az értéktöbblet módosult formája. Az értéktöbblet egyedüli forrása a változó tőke, (a munkaerő meg. vásárlásába fektetett töke-rész), vagyis a bérmunka, tehát a munkás kizsákmányolása. A kizsákmányolás fokát az értéktöbblet rátája mutatja meg. Hu uz értéktöbblet összegét öszszehasonlftjuk a változó töke mennyiségével, megkapjuk oz értéktöbblet rátáját, meglátjuk a kizsákmányolás fokát. (Ráta — arány, viszonyszám.) A tőkés azonban nem törődik az értéktöbblet rátájával. Mindegy neki, hogy tőkéjének melyik része szolgáltat hasznot, ezért az értéktöbblet nagyságát az egész tökéjéhez (állandó + változó tőke) viszonyítja, nem csupán a változó tőkéhez, amely nz értéktöbbletet valóban létrehozta. Az értéktöbblet prolittá mó. dosulása abban áll, hogy az értéktöbblelet úgy tekintik, mintha az egész töke (á + v) hozta volna létre. Profit tehát =» a tőkés haszna. Az értéktöbbletnek a befektetett össztőkéhez való arányát pedig profitrátának nevezzük. A fentiekből következik, hogy az értéktöbblet és n profit mennyiségileg egyenlő nagyságú, azonban a profitráta mindig kisebb, mint az értéktobblctráta. Ez nyíl. vánvaló, mivel az össztöke minden esetben nagyobb a változó tőkénél. Egy péida: állandó töke = 100, változó töke = 25, értéktöbb'ct •= 25. Ebben az esetben az értéktöbblet rátája, vagyis a kizsákmányolás foka 100 százalékos (értéktöbblet 25 \ a profit. 25 /» ráta pedig 20 százalékos (profitráta - , 23 \ 25 /* 100 + 25 '' Igy 0 Pr0fi,rá,a eL leplczl a kizsákmányolás valódi nagyságát, mert a profit az egész töke termékeként jelenik meg. Elrejti azt a tényt, hogy az érték, többletet egyedül a változó tőke hozza létre, vagyis, hogy értéktöbblet csakis a munkásosztály kizsákmányolásából keletkezhet. A profilráta állandóan csökkenő tendenciái (irányzatot) mutat, mivel a tőke szerves összetétele 6zakadn'lanul növekszik, vagyis^ a tőkés a technikai fejlődéssel pár. huzamosan kénytelen egyre több tökét belefektetni az állandó töke alkotö elemeibe (gépek, épületek, j nyersanyag, stb.) Ez azonban nem j azt jelenti, hogy n tőkések haszna évről-évre csökken. Nem. Csupán a profitra/a mutat csökkenő irányzatot, de a prolit tömege nem. Ellenkezőleg. A profit tömege egyre növekszik, mivel az értéktobblctráta szakadatlanul emelkedik és a változó töke tömege is nő, függetlenül attól, hogy viszonylagosan, az állandó tökéhez viszonyítva csökken. Cz áílagproi tráta törvénye e kapitalizmusnak a monopolka. pilalizmust megelőző szakaszában uralkodott Ez azt jelentette, hogy a lókék folyton abba az iparágba áramlottak ál, ahol magasabb volt a profi'ráta. Ez az áramlás mindaddig tartott, amíg olyan árak alakultak ki, amelyek mellett a profitráta minden termelési ágban egyenlő lett. Az átlagprofiirátu törvénye tehát azt jelentette. hogy az egyes tőkések á'tagprofi'ot vágtak zsebre, vagyis általában a befektetett tőkéjük nagyságának arányában részesültok a munkások által megtermelt értéktöbbletből. Ez a törvény bebizonyítja, hogy n tőkés társadalomban nem az egyes munkás áll szemben az egyes tőkéssel, hanem a burzsoázia, mint osztály, a maga egészében áll szemben az egész proletáriátossal. fiz rXtnDrOÍit (külön értéktöbblet. kü'önhnszon), ugyancsak a kaDita'izmuSnak, főként az irnperinlkmus előtti szakaszára volt jellemző. Extraprofit alalt az átlagprofiton. az átlagos tőkéshasznon felüli profitot értjük. Extrapiofilhoz az a tőkés jut, aki befektetett tökéje után nagyobb hasznot ér el, mint amenynyit az átlagprofitráta alapján kapna. Például: ha a tőkés társadalom egy bizonyos fejlődési fokán az átlagos profitráta 20 szá1 zalékos, akkor mindazok a tőkések, akik ennél a 20 százaléknál ma. gasabb profitrátát érnek el, extraprofithoz jutnak. Extraprofitot csak egyes tőkések érhetnek el. Hogy mi tette sz,á. mukra lehetővé az extraprofit elérését, annak megértéséhez röviden vissza kell kanyarodnunk az áru értékének kérdéséhez. Az áru értékét az előállításához társadalmilag szükséges munkaidő határozza meg. (Az áru értékének marxi fogalmát ne keverjük ösz. sze az áru árának fogalmával.) Ha egy tőkés egy bizonyos fajta árut a társadalmilag szükséges munka, időnél kevesebb munkaidő alatt állit elő, akkor árujának egyéni értéke kisebb lesz, mint ugyanannak az árunak a társadalmi értéke. Viszont áruját természetesen nem az egyéni értéken, hanem társadalmi értéken (vagyis kialakult piaci árán) adja el és igy áruja egyéni és társadalmi értéke közti különbözet formájában extraprofithoz jut. Például: ha egy pár cipő társadalmi értéke 10 dollár, de valamely tőkés üzemben, ahol az átlagosnál modernebb gépeket alkalmaznak, s így a munkának nagyobb termelékenységét érik el, ugyanannak a cipőnek az egyéni érteke 9 dollár, akkor az illető tőkés, ha cipőjét a társadalmi értékén adja el, 1 dollár extraprofilhoz jut minden pár eladott cipó után. Tehát; az egyes tokés szá- 1 mára az extraprofit elérését az teszi lehetővé, hogy fejlettebb technikát, új termelési módszert alkalmaz, az álagosnál kedvezőbb termelési feltetelekel teremt üze. mében és ezen keresztül a munkának magasabb termelékenységét éri el, mint a társadalmi átlag. Az extraprofitért folyó harc a klasszikus kapitalizmus korsza. kában a tőkéseket a technika fejlesztésére ösztönözte. Kiélezte n tőkések körti versenyt, elősegítette a tőke koncentrációját. A harcból az erősebb tőkések kerültek ki győztesen, a gyengébbek pedig, akik nem birták a versenyt tönkrementek. Az extraprofitnak fentebb ismertetett formáját az Jellemezte, hogy egyrészt általában nem múlta felül lényegesen az átlagprofitot, másrészt pedig időleges volt. A konkurrenciaharc következtében ugyanis az egyesek által elért fejlettebb technikai színvonal az egész iparágban csakhamar ál'a. lánossá vált, s ezzel meg6zünt az az ok, amely az extraprofitot eredményezte, hogy azután és esetleg egy másik tőkés üzemében, újra keletkezzék. Egész iparágak is érhettek el rövidebb ideig extraprofitot, de ilyenkor megindult a tőke átáramlása a többi iparágak, ból 6 ez viszonylag gyorsan az átlagos profitráta színvonalára szorította le a nagyobb profitrátát. Az imperializmus időszakában, amelyet a kapitalista monopóliumok léte jellemez, az extraprofitnak új formái jöttek létre. Ekkor már nem az egyes tőkések állal elért magasabb technikai színvonal volt általában az exiraptotit alapja, hanem az egyes monopolista csoportok uralma a gazdasági élet különböző területein. A helyzet tehát az imperializmus kórszakában alapvetően megváltozott. A modern kapitalizmus azonban mai fejlődési szakaszában már nem elégszik meg az extraprofi' különböző formáival. A modern kapitalizmus lényegét, fejlődésének valamennyi fő oldalát és fő folya. matátt (tehát gazdasági alaptörvényét), már nem az extraprofit határozza mag. Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" c. rrrüvében rámutatott arra, hogy a modern kapitalizmus nem egyszerűen profitot, nem is átlagprofitot, nem is extraprofitot, hanem maximális profitot köve'el. 0 maximális prolit, mini a profit minőségileg új formája, ak kor jelent meg, amikor az imperializmus uralkodóvá vált és kifejezi a kizsákmányolásnak az imperializmus korszakára jellemző módszereit. Sztálin elvtárs legújabb müvében így határozta meg a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényét: „a maximális lökés profit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretetele és I nyomorbadöntése útján, más országok, különösen az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, végül a, legmagasabb profit biztosítása háborúk és a nemzetgazdaság militarizálása útján." Sztálin elvlárs kimutatta, hogy a monopolkapitalizmus viszonyai között a termelés fejlődésé' csak a maximális profit biztosítása teszi lehetővé. A maximális profit megszerzéséhez a burzsoáziának a kizsákmányolás új formáira van szüksége, amelyeket Sztálin elvtárs tárt fel a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének meghatározásánál. Vagyis a maximális profit biztosítása a modern kapitalizmus objektív szükségszerűsége, nem egyszerűen o tőkések törekvését jelenti a minél nagyobb pro. fit elérésére. Az állagprofit, az extraprofit és a maximális profit között nem csupán mennyiségi, hanem elsősorban minőségi kü'önbség van. A maximális profit törvénye azoknak a változásoknak eredményeként jött létre, amelyek a kapitalizmus gazdasági viszonyaiban a monopolkapitalizmus korszakában bekövetkeztek. Ezek közül a legfontosabb a monopóliumok uralma a gazdasági, társadalmi és politikai élet minden területén. Tehát az állagprofit, meg az cytraprolit a Marx által megfogalmazott erede'i formájában a kapitalizmus imperializmus előtti kor. szakának, az úgynevezett klasszikus .kapitalizmusnak a gazdasági viszonyait fejezte ki, a maximális prol't pedig a monopolkapitalizmus gazdasági viszonyait tükrözi. Kovács Mihály Japán szervesetek küldöttei ajándékokat adtak át Mao Ce-tung, Ssun Csin-lin és három kínai szervezet részére Peking (tíj.Kína) A Japán Üszszekötö Békebizottság, a japánkínai baráti társaság és a Japán Vöröskereszt küldöttei február 22én több mint negyven más japán szervezet nevében ajándékokat adlak át Mao Ce-iung, a központi népi kormány elnöke és Szun Csinlin, a központi népi kormány alelnöke részére. Ugyanakkor a három jafián szervezet és a Kínai Békebizottság, az összkínai Szakszervezeti Szövetség és a Kínai Vöröskereszt Társaság is kölcsönösen megajándékozta egymást. Az ajándékok ünnepélyes átadása alkalmával Liu Ning.i, a Kínai Békebizottság főtitkára hangsúlyoz, ta. hogy az ajándékok 'és a hozzájuk csatolt kísérőlevelek a japán népnek a kínai nép iránt érzett őszinte barátságáról tanúskodnak. Az ajándékok kicserélése után Kuo Mo.zso. a Kínai Btkebizottság e:nöke mondott beszédet. Eisenhowernek az a terve, hogy „ázsiaiak harcoljanak az ázsiaiak etten'' — mondotta többi között Kuo Mo-zso —, arra akarja kényszeríteni a japán népet, hogy támadást intézzen más ázsiai népek, köztük Kína népe ellen. Ez a politika súlyos következményekkel járhat a japán nép számára. Kuo Mo-zso biztosította a baráti japánokat, hogy a kínai nép készségesen segítő kezet nyújt a béke megóvására irányuló közös erőfeszítéshez. Japán részről beszédet mondott Tadauke Simazu, Dzsitaro Hirano, Tomi Kora, Koicsi Szajonzsi éú Kumaiesi Jamamoto. Valamennyien hangsúlyozták a japán és a kínai nép tartós és értékes barátságénak óriási jelentőségét. Kötelezettséget vállaltak, hogy Ázsia és az egész világ békéjének megóvása érdekében minden igyekezettel tovább fejlesztik ezt a barátságot. Opró Untai éjjíKhnvaijiiari miniszter üng'utelmazte az épísőaayasisiar Eegiolib számviteli dolgozóit Budapesten az Építők Szakszervezetének székházában szerdán délben ünnepélyes keretek közölt jutalmazták meg az épí'őar.yag patt üzemeknek és a minisztériumnak a Lozinszkij módszert legeredménye" sebben alkalmazó számviteli dolgozóit. Oláh Lajosnak, az építőanyagipari minisztérium munkaügyi fő" osztályvezetőjének megnyitó szavai után Apró Antal miniszter beszélt a Szovjetunió tapasztalatai nyomán hazánkban is elterjedt Lozinszkijmúdszer jelentőségéről, majd átnyújtotta a díszokleveleket és pénzjutalmakat az élenjáró számviteli dolgozóknak. Roy H. Bley vallomás-a az amerikaiak baktériumháborújáról Az albán kémek és kártevők perének íolytatása Tirma (TASZSZ). Február 23.án és 24-én az albán katonai törvényszék folytatta a külföldi hírszerzés szolgálatában álló kémek és kártevők perében a vádlottak kihallgatását. Szadik Bairami vádlott, az Intel. Hgence Service angol hírszerző szol. gálát ügynöke elmondottá, liogy az angolok Görögországból dobták át albán térületre, hogy gyilkosságokat, rablásokat kövessen el. ti'kos értesüléseket gyűjtsön, majd menjen át jugoszláv területre. Kriszto Marko vádlott, a görög kémszolgálat ügynöke «zt vallotta, hogy a lavroszi koncentrációs tábort meglátogató amerikai, angol és jugoszláv bizottság választolta ki azt a három csoportot az oltlévő albán árulókból, akiket NyugatNémetországba küldtek „kiképezni". Muharom Szulejmani vádlott, görög kém kijelentette, hogy a Lav. rosz táborban körülbelül kétezer bűnöző volt, akik a német megszállókat szolgálták, vaiam;nt imperialista kémek és a népi demokratikus országokból megszökött árulók. Az amerikaiak az albán árulók egyik csoportját Olaszországba, egy másikat Görögországba küldték „kiképzésre". Oszafi vádlott kijelentette, hogy az albán és bolgár háborús bűnösök szervezetét az UDB irányítja. A kém- és kártevő csoportokat az át. dobás szempontjából legalkalmasabb helyeken helyezik el. Azt a csoportot, amelyhez Oszafi tartozott, felfedezték és felszámolták, őt magát az állambiztonsági szervek elfogták. * Ezzel a vádlottak kihallgatása befejeződött. Valamennyi vádlott bűnösnek vallotta magát. Titóista lap beismerései az üzemi halesetek számának növekedéséről A „Nova Makedonija" című szkopljej titóista lap írja: Az elmúlt év első hat hónapjában több mint 36 ezer üzemi baleket történt Jugoszláviában. Ezek közül 457 halálos kimenetelű volt. A balesetek következtében sokan teljesen munkaképtelenekké váltak. A rossz munkavédelem követkéz. tébon 1951-ben az üzemi balesetek miatt Jugos-láviában összesen 27 millió munkanap veszett el. A „Nova Makedonija" által idézett adatok nyilvánvalóan szépítettek, de még így is fényt vetnolc arra, hogy Titóék szemében nem számít a munkások élete és egészsége. (MTI). Peking (Cj-Kína) Rt,y H. Btev őrnagy, az amerikai haditengerészett légierő 1. csoportjának fogságba esett összekötőttsztje vallomást tett az amerikai imperialisták Koreában folytatott baktériumháborújáró1. Bley a többi között ezeket mondotta: 1952 július 8-án gépemet ÉszakKorea fölött lelőtték. Ezt megelőzően mintegy öt héten át a haditengerészeti légierő 1. csoportjának összekötő tlsz'.je voltam. Azokat a tényeket, amelyeket a baíktériumhadviseléssel kapcsolatban felfedek, szabad akaratomból adom elő. A továbbiakban a fogságba esett amerikai őrnagy elmondotta, hogy hivatalának elfoglalása után tájékoztatták ő arról, hogy Koreában baktériumháború folyik. Egy alkalommal magához hivatta őt Clark ezredes, a haditengerészeti légierő 1 csoportja szervezési osztályának főnöke és feltárta előtte <i baklériumbomba alkalmazásának addigi történetét. Az ezredes szerint a légierő — washingtoni főparancs. nokságától érkezett parancs alapján — 1951/52 telének elején kezdett először bak'áriumbombát alkalma ni. A baktériumbombákat először Okinaváról felszállott, B—29-es bombázók dobták le. Később a B—26-os bombázókból álló és a K—8.as kun. szani támaszponton állomásozó 3bombázócsoport is bekapcsolódott a bakériumhadviselésbc. A továbbiak során vadászgépeiket is felhasználtak baktériumtámadá'okra, a többi között az ugyancsak a K—8_as támaszponton állomásozó 513. haditengerészeti vadászrajt. Az 513 raj alig valamivel után kezdett baktériumbombákat alkalmazni és a légierő márciusban a VMJ 1. rajt is a programm végre, hajtására osztotta be. Clark ezredes ezután szünetet tartott — folytatta Bley őrnagy —, majd megkérdezte: „Mi az ön véleménye a baktériumbombák alkalma, rásáról?*' Én így válaszoltam: „Uram. ez nemcsak elveimmel áU ellentétben, hanem egész biztosan foltot ejt a haditengerészet hírnevén is." Az ezredes erre kijelentette, hogy ő sem he'yesli a baktériumbombák alkalmazását és az egész csoportban senki sem he. lyesli ezt, de parancs érkezett erre magasabb helyről és nincs más tennivalónk, minthogy engedelmeskedünk a parancsnakClark ezrdes ezután elmondotta, hogy résztvett a Jerome tábornok által összehívott értekezleten, ahol megbeszélték a baktériumhadviselés célpontját képező térségeket Ezután elmondotta, hogy Bleynek milyen megbízatásokat kell a lehető legrövidebb idő* alatt teljesíteni. E megbízások főleg a bnk'.'ériumbomba igénylésére és a különböző légi támaszpontokon történő raktározására vonatkoztak Bley befejezésül elmondotta: ,.1952 július 8-án, amikor Schwable ezredessel együtt visszatérőben voltam a K—6-os támaszpontról a K—3-as támaszpontra, eltévesztettük útirányunkat és Észak-Korea fölött, az arcvonal mögött a szárazj földről leadott lövésekkel ln'őtték gépünket." Hírek Jugoszláviából (MTI) A „Volksrecht" című svájci lap jelentése szerint „ENSZ szakértők" tartózkodnak Jugoszláviában, hogy titóisták rendelkezésé, re bocsássák „technikai ismereteiket". A ,,DPA" jelentése szerint Belgrádban tartózkodik Arno Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt „Telegraph" című nyugatberlini lapjának főszerkesztője, akinek feladata, hogy felhasználja ezt az alkalmat a nyugatnémet jobboldali szociáldemokraták és titóisták közötti együttműködés mélyítésére. Az amerikaiak folytatják a békés koreai városok és faívak barbár bombázását Phenjan (TASZSZ), Az amerikai repülök folytatják Phenjan, Hamhin, Vonszan, valamint más koreai városok és falvak barbár bombázását. Február 24-én amerikai repülőgépek 253 robbanóbombát dobtak ]e Phenjan egyik lakónegyedére, 174 ember — köztük 62 gyermek — elpusztult. Február 24.én amerikai csatagépek Hamhin környéki falvakat támadtak és szántóföldeken dolgozó parasztokra lőttek. A Magyar Államvanutali f esórigasgalósága közli: Budapestről Szegedre és vissza közlekedő 702/a, 701/a számú gyorsmotorvona'on érvényesek a teljesárú és féléru, valamint a 33 százalékos és 66 százalékos mérséklésű gyorsvonat párnás és fapados kocsijára szóló menetjegyek, párnás és fapados kocsira szóló összvonalas, csoportos vagy, 200 km.es bérletjegyek.