Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-25 / 47. szám

TO&Gr PKÖECT^JM^EGYES OTTtfElCJ Tüntetés a Fehér Ház előtt a Rcsenberg-házasnár érdekében Értekezlet a szegedi vegyipari technikumban a matematika tanításának legfőbb problémájáról Áruhalmozúsért három évi börtönre ítélték Sárközi Gizellát •na MDP CSŐN G" RADMEGYE jSEJ "l T BIZ0TT5AGANAK LAPJA IX. ÉVF. 4? SZÁM ARA 1 50 FILLÉR SZERDA, 1953 FEBRUÁR 25, Következetesebben harcoljunk a szociáldemokratizmus ellen Csongrád megye ipari és mező­gazdasági üzemeiben igen sok jobb. oldali szociáldemokratát, népellenes elemet leplezlek le az utóbbi idő­ben. A jobboldali szociáldemokraták leleplezésével és az üzemekből való eltávolításával azonban sokan elin­tézettnek tekintik az ellenség elleni harcot. Igen súlyos hiba cz a szoci­ákiemókratizmus elleni harcunkban, meithiszen a szociáldemokratizmus halása öntudatlanul megnyilvánul­hat olyan dolgozóknál is, akik soha nem voltak a szociáldemokrata párt tagjai. „Általános jelenség a szociálde. mokrMizmus veszélyességének lebe­csülése — mondotta Horváth Már­ton elvtárs a Közponli Vezetőség 1952 június 2f7-i ülésén. — Sokan elintézettnek vélik a kérdést azzal, hogy nyílt szociáldemokrata szerve, zetékbe nem ütközünk löbbé. Tud. nunk kell: ha küzdenünk kell egyes munkásrétegek elmaradottságával, ha fontos harci kérdésként vetjük fel a munka_ és bérfegyelem ügyét, ha a munkaverseny itt-ott formális• sá válik, ha felüti fejét a demagó. gia, ha ellenséges, kártevő munkába ütközünk üzemeinkben — ak\or nemcsak általában polgári marad. ványokkal', hanem konkréten szoci­áldemokrata ideológiával, esetleg szervezeti szociáldemokrata tevé. kenységgef állunk szemben''- Hor­váth Márton elvtárs beszédének ez a része figyelmezteti a csongrádme. gyei üzemek pártszervezeteit, szak. szervezeteit, valamint a vállalatve­zetők és üzemek öntudatos dolgozóit a nagyobb éberségre; figyelmeztet arra, hogy necsnk az ellenséges ele­mekben és a jobboldali szociálde­mokratákban keressük a termelés gátlóit, hanem alaposan nézzünk körül és számoljuk fel a még igen nagymértékben megnyilvánuló op­portunizmust és szervezetlenséget egész munkaterületükön. A szociáldemokratizmus elleni küzdelemnél azonban súlyos hiba volna, ha az a volt szociáldemokrata párttagok ellen és általános harc­ként nyilvánulna meg. Ez az ellen­ség malmára hajtaná a vizet. A volt szociáldemokraták túlnyomó ré­sze becsületcsen dolgozik, hű pár­tunkhoz és népi demokráciánkhoz­Azonban nem kell megfeledkeznüíik nrról, hogy az egyesüléssel a Szo. ciáldemokrala Párt szervezetileg megszűnt ugyan, de a jobboldali szo­ciáldemokraták nem tűntek el. És neon tűnt el a szociáldemokrácia ideológiája: a szociáldemokratiz­mus. A volt szociáldemokrata párt­tagok közül sokan anélkül, hogy ezt tudnák — a Szociáldemokrata Pártban kapott sokéves „nevelés" hatására — tág talajt jelentenek a szociáldemokratizmus számára. Emellett a csongrádmegyei üzemek­ben is nagyszámú új munkás dol. gozik, akiknek jelentős része a köz­ségekből, az egyénileg gazdálkodó parasztok fiaiból, leányaiból került ki, vagy pedig egyéb más kisáruter­melő életformából került át ai nagy­üzemi munkába. Ezeknek az új munkásoknak a gondolkodásában még erősek a kapitalista maradvá­nyok. A szociáldemokratizmus ha. tásával, öntudatlan megnyilvánulá­séival olyan dolgozóknál ig találko­zunk, akik soha nem voltak a Szo­ciáldemokrata Párt tagjai­A szociáldemokratizmusnak me­legágya az önelégültség. A Dorozsmai Pamutszövőben egyes tnüvezetőlc nem segítik kellőkép­pen és nem lelkesítik a dolgozókat felajánlásaik teljesítésére, meg­elégednek az eddiigi eredmények­kel. Nemrégiben több új munkás került a Szegedi Ruhagyárba- akik alacsony munkateljesítményeket érnek el. A vállalat vezetősége, a szakszervezet nem mozgósította az üzem élenjáró munkásait, a szta­hinovistákat, hogy az újonnan be­került dolgozók száz százalékon fe­lüli eredményeket érjenek el. Ugyancsak hiányzik a pártszerve­zet felvilágosító és ellenőrző mun­kája. A népnevelók nem foglal­koznak kellőképpen az új munká­sokkal. A dolgozók tettek felaján­lásokat ápri|is 4-re, de a szakszer­vezeti bizalmiak ezeket a felaján­lásokat nem ellenőrzik. A ja­nuárban és a február első tíz napjában történt tervlem áradásu­kat a dolgozók gyenge munkaic,­jeeítményeire hárítják, mint ob­jektív nehézséget. A lemaradást az önelégültség okozta és az, hogy a vállalat vezetősége nem gon­doskodott időben arról, hogv har­cot indítsanak a termelés fokozá­sára, hogy minden előfeltételt megadjanak az új munkások ered­ményeinek növeléséhez. A szociáldemokratizmus egyik megnyilvánulása az a lazaság is, ami a Mérleggyárban tapasztalható a lógósokkal és fegyelmezetlenek­kel 6zembeni magatartásban. A Mérieggyárban deceimber hónap­ban 1.1 százalék volt a hiányzók 6záma és ez január hónapban 5.7 százalékra emelkedett.. A tervle­maradást ebben az üzemben sem a rossz szervezésben keresi a ve­zetőség, hanem anyaghiányra hi­vatkozik és nem igyekszik a ne­hézségek legyőzéséhez magoldást keresni. A Szegedi Ládagyárban könnyű dolga volt az ellenségnek. Az ellenőrzés lazasága, a vállalat­vezetőség és a pártszervezet ré­széről való nemtörődömség, a szo­ciáldemokrata liberalizmus oda vezetett, hogy volt horthysta őr­mesterek, ellenséges eleinek be­épültek az üzembe, sőt nyíltan lá­zítottak és szabotálták a munkát. Nem véletlen, hogy a megye üzemei közül olyan sokan 'elentik a tervlemaradást. A Szociáldemo­kratizmus burjánzása, a vezetők opportunista- magatartása szabad teret enged ezekben az üzemek­ben a szociáldemokrata ideológia beáramlásának. Megengedhetetlen az a maga­tartás is, amely a kollektivszer­ződések kötésénél egyes üzemek­ben megnyilvánul. Számtalan he­lyen, mint például a Szegedi Tex­tilmüveknél, nem határozzák meg a kollekiiv szerződésekben, hogy melyik napra készülnék el a rész­feladat megoldásával, hanem ehe­lyett beírják, hogy „határidő fo­lyamatosan." A felelősségnek ez a lelkiismeretlen elkenése is a szociáldemokratizmus szelleméből fakad. Vájjon, hogyan várjuk mi a dolgozóktól vállalásaik ha­táridőre való teljesítését, ha ma­guk', a vezetők ta elkenik a fele­lősség kérdését. Az ilyen felelőt­lenségből, opportunizmusból fa­kad, hogy üzemeinkben a helyes versenyagitáció helyett a nép el­lenségeinek az „agitációj a" érvé­nyesül. akik háboríthatatlanul szíthatnak elégedetlenséget és izgathatnak burkolt formában népi demokratikus államunk ellen. A 6zociáldemokratizmust csak úgy számolhatjuk fel, ha az üzemi pártszervezetek még jobban ki­terjesztik a politikai oktatást, ha népnevelőink, szakszervezeti bi­zalmiatok jó népnevelő munká­val, egyéni agitációval győzik meg a politikailag elmaradottabb dolgozókat, a bekerül' új munká­sokat a munkaverseny jelentőségé­ről. A szociáldemokratizmus elleni küzdelem hazafiasság is; har. cot jelent a kozmopolitizmus ellen, a mult maradványai ellen. A szociáldemokrata ideo­lógia lagyózése nélkül egyetlen ipari és mezőgazdasági üzemben sem képzelhető el a gyors fej­lődés és ötéves tervünk ránk há­ruló részének sikeres teljesítése Vorosin elvtárs útmutatása nyomán emelkedik a termelés, csökken a seleji a Szegedi Juiaíonó szövődéjében Az üzemek dolgozói élénken em­lékeznek az 1951.ben Magyarorszá­gon járt szovjet küldöttekre, akik ériékes tapasztalataik átadásával gazdagították fejlődésünk sikerét. A küldöttség tagjai között volt Vorosin e'vtárs is, a kiváló szov­jet szövőgyári művezető, akit me­leg szeretettel fogadlak a textilüze. mek dolgozói és akitől munkájuk megkönnyítésére hasznos tapaszta­latokat vettek át. Vorosin elvtárs útmutatása nyemán egyre jobban elterjedt az üzemek és műhelyek dolgo­zói között a tisztasági mozga­lom. Nemes vetélkedés indult meg a munkahelyek szebb 'ás otthonosabbá tétele érdekében Azóta már sefc textilüzemet láttak el porelszívóval és sok más védő berendezéssel, amely nemcsak a dolgozók egész­ségvédelmét szolgálja, hanem a munka termelékenyságének fokozá­sát is. Vorosin elvtárs most a Magyar­Szovjet Barátság Hónapja alkalmá­ból köszöntötte a magyar textilüze­mek dolgozóit és a szovjet módsze­rek leírásával újabb segítségeit nyuj. toít munkájukhoz. Szotyori Nagy László, a Szegedi Jutafonógyár szövődéi művezetője is nagy figyelemmel tanulmányozta a kiváló szovjet művezető sorait, amely őhozzá is és minden textil­üzem művezetőjéhez, dolgozójához szóit. A következő napon azzal az elhatározással kezdie meg munkáját, hogy kemény harcot indít a meglévő hbák fel­számolásáért, követi Vorosin elvtárs példáját és szakmai se­gítséget nyújt dolgozó társai, nak. Szotyori elvtárs napi munkája közben gyakran gondol a szovjet művezető levelére, amelyből különö. sen megragadta figyelmét az, hogy Vorosin elvtárs üzemrészében egyet­len olyan munkás sincs, aki ne tel­jesítené normáját. Az ő üzemrészé, ben az elmúlt hónapban 14 volt azoknak a dolgozóknak száma, akik száz százalék alatt tertneltek Az üzemrész 100.7 százalékra teljesí­tette januári tervét, de ha az a 14 dolgozó is teljesítette volna normá­ját, még szebb eredményeket ér­hettek volna el. Szotyori elvtárs megfogadta, hogy még fokozottabb munkamód­szerátadásra hívja fel az üzem szia. hánovistáinak cs élenjáró dolgozói­nak figyelmét. Munkáját úgy szer­vezte meg, hogy az új dolgozókat és a gyengén teljesítőket, jó szaktudással rendelkező szövőkhöz osztja be, akik megtanítják őket a gyors munkafogásokra és arra is, hogy a selejtet hogyan '.ehet el. kerütoi. Tari Ilona és Békési Mária teljesít­ménye állandóan 100 százalék alatt volt- Szo'yori elvtárs az elmúlt na­pokban figyelte munkájukat ég be. szélgetés közben elmondta, hogy Vo­rosin elvtárs, a szovjet szövőgyár művezetője levelet intézett a magyar textilmunkásokhoz, amelybon el. mondja, hogy üzemrészében egyet­len dolgozó sincs, aki 100 százalék alatt teljesítene. Az üzem munkásai megfogadlak művezetőjük szavait s a munkamódszer átvétele r-egítségé­vel munkájukban már az első na pókban javulás mutatkozott. Ökrös Istvánné sztahánovista Tari Ilonái patronálja., aki 99 szá­zalékos teljesítményét február 24-én 128 százalékra fokozta. Polyák La. josné Békési Mária védnökségét vállalta, aki azóta 66 százalékról 80 százalékra emelte normáját. A ter­melékenység fokozásáért indított harcban nagy figyelmet fordítanak a minőségi munkára is. Az elmúlt hónapban 0-3 százalékra csökkeniei. 'ék-a selejtet. Az üzemrész dolgozói nem elé­gednek meg elért eredményeik, kel, s elhatározták, hogy kö­vetik az élenjáró szovjet textil, munkásokat és versenyt indíta. nak a kiváló minő-sígl áru gyár­tásáért­Jelenleg Polyák Lajosné kérgépes szövőnő került az élre, selej'mentes munkájával, A szövődé dolgozóinak szakmai továbbképzését is segíti Szotyori elvtárs. Nemrégen fejeződött be a sztahánovista iskola, amelyen üzem­részéből 22,-en vettek részt s meg­tanulták, hogyan iehet a termelé­kenység fokozása mellett kiváló mi­nőségű árut gyártani. Megismerked­hettek a szovjet dolgozók tapaszía. lataival, amelynek alkalmazásával mindjobban emelni tudják szakmai tudásuk színvonalát, Szotyori Nagy László elvtárs üzemrészének valamennyi dolgozója arra törekszik, hogy a szovjet mód­szerek segítségével munkájukat „z eddiginél is szotb eredményekkel végezzék- (B I.) /Vagy segítséget jelent a szegedi MÁV igazgatóság dolgozói számára a szovjet módszerek alkalmazása A szegedi MÁV igazgatóság dol­gozói is 6okat elsajátítottak és eredményesen alkalmaznak az éieinjáró szovjet vasutasok mód­szereiből. Ennek is köszönhető, hogy aiz elmuit negyedéven or. 6zágosan az első helyre kerültek az igazgatóságok között fo-lyó ver­senyben. A Magyar-Szovjet Barátság Hó­napjára való készülődés során még jobban elmélyült a szegedi vasutasok körében a Szovjetunió iránti szerelet, még alaposabban tanulmányozzák a különböző szov­jet módszereket, hogy eddig el­ért eredményeiket így tovább nő­vel jék. Egyedül a kereskedelmi osz'ály dolgoizói ötféle szovjet szakbro­súrát használnak a legészszerűbb és leggazdaságosabb fuvarozás megszervezéséhez. Oszipovnak, a szocialista munka hősének „Irány, vonatok szervezése áruberakási helyről" c. műve naponta használ', nélkülözhetetlen kézikönyvvé vált az osztály dolgozói számára. En­nek alapján olyan kapcsolatot te­remtetlek a kjilönböző szállító vállalatokkal, amelynek segítsé­gével lehetővé vált, hogy egy na­pon lehetőleg egy irányba továb­bítandó árucikkekből állítják ós.-­sze a vonatokat. Csak januárban 226 irányvonalot indítottak az igaz­gatóság területéről. A tágiának és kavicsnak már 58.2 százalékát — elsősorban a mtokolci, diósgyőri építkezései; számára — irányvone­tokkal továbbították. Legutóbb kísérletképpen az irányvonat egyik kocsiját a menetrend szerinti vo­natokkal továbbították, s az irány­vonat 23 órás menetidejével szem­ben 49 óra alatt jutott el ugyan­arra a rendeltetési helyre, tehát az áru irányvonattal való továbbítás mintegy telére csökkentette a szál­lítási időt. Az igazgatóság területén sok kiváló mozdonyvezető vesz részt az 500 kilométeres mozgalomban. Az elmuit évben ezzel közel 3700 A szegedi Üj Élet termelőcsoport tagjai elhatározták, hogy a baremfibeadás terén határidő e'őtt tesznek eleget az első negyedévben az állam iránti kötelességüknek. Az eredmények azonban túlszárnyalták a tervet, mert annyi baromfit gyűjtöttek össze, hogy nemcsak az első negyedévi, hanem a felévi baromfibeadisukai is túlteljesítették. munkanapot takarítottak meg. Eb. ben az évben még iöbb mozdony­brigád vállalta, hqgy megfeiel az 500 km-es mozgalom követelmé­nyeinek. Januárban Turi Mihály két fűtőjével átlagosan 247 km-t tett meg naponta s emellett min'­egy 200 mázsa szenei megtakarta tettak. A 2000 tonnás mozgalom Kereté­ben tavaly 1365 vonatot indítottak, amelyekkel több, mint 370.000 ttjn. na túlsúly! továbbítottak. Ez év januárjában már 135 túlsúlyos vo. j nat indult ki az igazgatóság terü­letéről s ezzel mintegy 34 'moz­donyt más munkára állíthattak be. A Szeged igazgatóság dolgc­zói közvetlenül is tanultok a gaz­dag szovjet lapasztalaiokból, ami­kor 195C-ben Panyin elv'árs mer­látogatta az egyik fűtőházat. Ta rácsainak hasznosítására a szegedi fűtőház 16 kiváló mozdonyveze­tője „Panyin "-brigádot alakított, e elsősorban a ,mosástói-mosásig" mozgalom tapasztalatait cserénk ki egymással. Tavaly vállaltak, hogy különböző nagyságú mozdo­nyaikkal átlagosan 15.000 kilomé­tert tesznek meg mösástó.'-mosas ig. Vállalásukat már valamennyi­en teljesiterték, sőt Vollmann Ge'. tért és Györki Mihály — a bri­gád tagjai — 50.506 kilométert ér­tek el gépükkel két kazánmosce kő. zött. Csonka István szegedi sztahánc­vista kocsivizsgáló lakatos A. T. Scsebljikin munkamódszerének el­sajátításával és gyakorlati al­kalmazásával érte el, hogy ebben az évben az ország legjobb kocsi, vizsgátója leit, elnyerte a vasút u­szakszervezet vándorzászlaját és az ezzel járó 800 íorint pénzjutalmat A kiváló szovjet vasutas példájá­ra a javításra szoruló vasúti ko­Ijcsik legnagyobb részét neim vo.i „rtja be a javítóműhelybe, há­zén a vonatban kijavítja. Az ős;: '"taajoni idején ezzel a njődszei­jrel a brigád 1152 kocsit javított ki. Ezt a szovjet módszert átadj© a többi kocsivizsgálónak ta g így elérték, hogy az igazgatóság ter-i létén több, mint 5300 kocsit javí­tottak meg kisorczás nélkül, s ez­zel közel 11 millió forintot taka­rítottak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom