Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-22 / 45. szám
VASAItNAP, 1053. FEBRUÁR 22 JULIUS FUCSIK A csehszlovák nép február 23-án emlékezik meg Julius Fucnik nemzeti hős születésének 50. évfordulójáról. Julius Futaik 1903. február 23-án született Smichovban, Prága egyik legrégibb ipari negyedében. Korai gyermekségének minden emlőire a munkások éleiével kapcsolódik egybe. Atyja, Karol Fucsik vas. munkás volt a liinghoíker gyárLun, egyben tagja volt a smlcitovi Színháznak, amelynek színpadán gyakran énekelt. Maga Julius Fucsik kis gyermekkorától kisebb .szerepeket jászott a színházban, ami nagy örömöt okozott neki. Julius Encsik alyja 1920-ban ajánlatot ka. potl, hogy a pír:ni vározi színházban énekeljen ós tikkor az egész család átköltözött Plaeniba- A fiatal Fúcsik egész kicsiny korától szerette a művészetet. Az éneklés szerelelé* atyjától örökölte és a dal egész életén át elkísérte. Dalolt, amikor örült, de ak-kor is, amikor szomorú volt éj az énektől nem búcsúzott el é|cto végéig. Énekelt a fogságban, amikor várta az ítéletet és dalolt a halálos ítélet kihirdetése után is. Irodalmi képességei már gyermekkorában megnyilvánultak. 18 éves korában szerkesztője volt két iskolai folyóiratnak, amelyek egyes szá. mait különböző álnevek alatt csaknem mindig saját maga írta. 1921ben átköltözött Prágába, ahol beiratkozott az egyetemre. Itt a legnagyobb hatást F- X. Salda és Zdenek Nejedly professzorok gyakorolták rá. Egyetemi tanulmányai során rendkívüli érdeklődési tanúsított a szocialista mozgalom iránt és szorgalmasan tanulmányozta a társadalomtudományt és a marxizmus klasszikusait. Az egyetemen belépőit i kommunista szervezetbe, aktív módon résztvett unnak munkájában és hamarosan annak vezetőjévé vált, ^ 928-ban Fucsik a „Devetsil" (Kökörcsin) irodalmi csoport tagiává vált, amely csoporthoz az ifjú nemzedék haladó köttal é® próznírói tartoztak. Ezek eleinte a ,.Vnr". a Zdenek Nejedly folyóirata köré csoportosultak később pedig saját irodalmi Csoportot alkottak, olyan cl. nevezéssel, amelynek értelme nem volt mindenki előtt világos. Az akkori uralom alalt azonban szükséges volt, hogy a föelveket kifelé lehetőleg álcázzák és ilyen módon megőrizzék a törvényes lét lehetőségél. 1925-től Fucsik munkatársa volt n Tvorba című irodalmi és művészeti folyóiratnak. Fucaik szerkesztése alatt a Tvorba n legjelentősebb kultúrpolitikai folyóirattá nőtte magát. 1929-ben Fucsik belépett a Rudé Právó szerkesztőségébe, ahol ékténck utolsó napjaiig meg. maradi- 1930-ban meghívást kapott, hogy egy munkásdelegációval újságiróként látogasson el a Szovjetunióim. Minthogy a burzsoá kor. mány elutasította útievélkérvcnyct, a rr.unkásdciogáció illegális módon lépte út a hntárt, hogy saját szemével győződjön meg a Szovjetunió, ban uralkodó viszonyokról. Amikor Fucsik 1930 augusztusában visszatért Prágába. Csehország és Szlovákia Bok helyén vet} részt a dolgozók gyűlésein, beszélt a szovjet • mberekröl, a kénlések ezreire adott választ, vitatkozott n Szovjetunió ellenségeivel és megvédte a szocialista építést. Egy év alatt ilymó. don Fucsik több mint száz előadást tartott a Szovjetunióról. 1931-ben egyik ilyen gyűlésen letartóztatták cs -1 hónapi börtönre ítélték. Kürt Konrádhoz 1931 augusztas 18-án írt levelében azt írja-, hogy főleg nz keseríli ol. hogy eddig nem fejcz'.o lm könyvét, amelyet a Szovjetunióról írt „Az orzzúghan, ahol a holnap már tegnapot jelent" címmel. Elérkezett az 1938- év a mozgósító®-al és Münchennel. A hivatalos sajtó lapiluláns cikkeket ír. a kommunista lapokat és folyóiratokat pedig beszüntették. 1939., márciusában a németek benyomultak Prágáin, agyarakkor elnémították az utolsó lapokat is, amelyekbe Julius Fucsik még írhatott. Nem voll már szerk -Ztő-.ég, amely elfogadta volna cikkeit, még álnév alatt sem. If40-től Fucsik illegalitásban volt, ahol sikeres küzdelmet vezetett a németek ellen 19-12 április 24-ig. Ekkor letartóztatták, 1943 szemtem. ber 8-átt pedig kivégezték. Fucsik rajongott a. Szovjetunióért c'.s ezért í>'l róla olyan sz'p rg őszintén éa meggyőzéén. Nem tudta elhallgatni azt, amit a Szovjetunióban látott és megértett, hanem küzdött az igazságéit. Fucsik könyvei és cikkei megmutatták az olvasónak, hogy a burzsoázia rága'mai nem állíthatják meg a szocializmus országára': sikereit. Julius Fucsik nagy irodalmi hagyatékot hagyott hét'a ma ".a ulán. Szentélyében a Ct clwzlovák Köztársaság egyik legjobb emberét, az egész nép boldogabb jövőjének harcosát vesztette el, Julius Fucsik február 23-án érte volna meg 50. életévét fa nz. ér; r.űm érte r.t.g, m.ivel á Gostcpov;tl való lő hónapos küzdelem után kivégezték. Fucsikot a icgvaánll) terror sam törte meg, nem enged;e, hogy újságírói tollát kiüssék kezéből még a náci kinzókamráiban cs a legnehezebb illegalitásban sem. Fucsik szavai a békeharcosok és szabadságharcosok millióinak szivét vonzották magukhoz. Fucsik hírna. v;t a varsói békekongreejzus delegátusai a vijág minden részébe szétvitték- Varsóban az egész világ küldöttei állottak fel Julius Fu<j.k nevének, művének és éleiének tiszteletére, amikor u világ béke. díjjal in memóriáin kitüntették, Fu. esik egész élete harc volt a békéért, a háborús elökó r.'.iletek ellen harc mindazoknak a békéjéért, akik bectfűletessn dolgoznak cze:i a világon. Ma a jogért, a munkáért, a háborús előké®zülelek ellen s a szabadságért vívott küzdelmek napjaiban, az egész világ dolgozói felé most is zxngenek Fucvik utolsó szavai: „Emberek, őrködjetek, szeret, telek benneteket!" Pro patria et libertate A SZAKSZERVFZETI MUNKÁRÓL iinitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiii iitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusának előkész téséhez nagy segítsége", nyújtanak a Népszava Kiadónál a közelmúltban megjelent szakszervezeti kiadványok. A SZOT Elnöksége felhívására az egész szakszervezeti lagságnak és a szervezetek vezetőségének feladata az, hogy megtárgyalja a kongresszus határozati javaslatának tervezetét és javaslatot tegyenek annak kiegészítésére., módosítására. Althoz, hogy a vizetö szervek mennél löbb és jobb javaslatot juttathassanak oi a kongresszushoz, feltétlenül hasznos ezeknek a könvveknek a megismerése. Mindenkor a legiwgy ibb segítséget jelenti példaképünknek a Szovjetunió éleiének megismerése. 1-gy a szocializmus fejlődési törvényénél: megvalósítását a Szovjetunióban N. Nyemov künyvéből ismerhetlek meg. me'v ,.S« a In gonéi skodisa a nép jólétéről" cfmniel jeleni meg. A könyv rámutat arra, hogyan halad a szovjet nép a sztálini gondoskodás következtében az anyagi és szellemi felemelkedés alapján a kommuniemus felé. Nem kevésbbé jelentős az a mű sem, melyet N. Kotupajev, a szinatszki estigyár tizem! bizottságának e'nöke Irt: ,,A szakszervezel termelési munkája az üzemben" rinr n>e|, V könyv részletesen ismerteti azokat a gazdag és értékes tapasztalatokat, amelyeket a szinarzzkicgyári szakszervezeti bizottsága a munka' versehy irányítása terén összegyűjtött. A dolgozók élei- és munkaviszonyainak megjavítása területén a szakszervezetek előtt álló feladatok közül a munkavédelem kérdése egyike a legfontosabbaknak. liosjás Pátné: „Az iizeini mmr kavérlrlmi megbízóit'* cíntű füzete összehasonlítja a tőkés országok és a Horíhy-Mugyarország ilyen irányú intézkedéseit a Szovjetunió példáján nálunk most klépílett munkavédelmi rendszerünkkel. Rámutat az egyes fe'ada oka: a munkavédelem szervezési, oktatási feladataira, a munkavédelmi újítómozgalom kiszélesítésére. Oléves lervünk egészségügyi létesítményeivel, az üzemi orvosi rendeléssel, bölcsődék munkájával a dolgozók üdültetésével és sok egvéb szociális intézménnyel foglalkozta Iücs Sándor: „A dolgozók egészségéért" című könyv. A szerző egységbe fogInlva megmutatja, hogyan vnlé»sí;ja meg a nép állama azt az elvet, hogy .,'egfőbb érték az ember". Kndrüdi László: „Harc a munkafegyelemért a Rákosi Mátyás Művekben című füzetében összeshasonlitás? tesz a kizsákmányoló társadalom kényszer-fegyelme és az önként vállalt szocialista munkafegyelem között. Szemléltető példákból megismeri az o'vnsó a fegyelmezetlenek főbb típusait, majd rámulat arra, hogy a tervszérű kollektív munka elengedhete'len feltétele a fegyelmezettség. Ismerteti a szerző a munkafegyelem megszilárdításával kapcsolatos feladatokat. , A szakszervezetek a dolgozók kulturális színvonalának emelíi _ fíéért." című füzet eisö részéből megismerhet iük a szocialista kultúra fölényét rt kapitalista. burzsoá kultúrával szemben. A második rész a szakszervezetek nevelő munkájának fontosságát ismerteti a kullúrforradalomban. Majd sorra veszi a kultúrnevelés-i munka eszközeit és fonnáil, Igv a tömegnevelés, a művészi kul" túrmunka kérdését, valamint a sajtóval, könyvtárral és a kul'-úrutthennal kapcsolatos feladatokat. (Kétszázötven éve kezdcdöti 250 éve, hogy uz osztrák csá_.'.r vérebei elöl Lengyelországba .íenekittl ifjú Rákóczi, a Lem'cerg melletti Brezan várában kiadott első manifesztumával (1703 május 12) fegyverbe szólította a „nemes ér nemtelen magyarokat a képtelenül hatalmaskodó, porcióztaló, adóz. Lató, sónkul, kenyerünket elevö né. met ellen, édes hazánk és nemzetünk mellé". A bécsi kormány t's a császári hadsereg zsarnoksága hosszú esztendők óta egyre elviselhetetlenebbé tette a magyar életet. A bujdosó Rákóczi üzenetére jobbágyé! Turpán. Váriban, Beregszászon lfibonották a vörös selyemzászlókat: .Pro patria et libertate„A hazá. ért és a szabadságért". Gyűltek Rákóczi zászlaja alá az o'thonukból elüldözött magyarok, kisoroszokA vármegyei nemesség ijedten nézte seregié-süket. — Rákóczi so. káig habozott. Nem keresto a vezéri szerepet, de egy napon érezte; cselekednie kell. A spanyol örökösödési háború miatt a császári hadsereg nagyrészét kivonták az országból. Rákóczi, eddig inkább diplomáciai úton próbálta szövetségeseinél előkészíteni a felkelést, de a diplomáciai légvárak egymás után összeomlottak. Végre megértette, hogy harcában t-Eak a népre számi hat és vállalta a történelmi szerepet. Amikor 1703 június 16-án átlépte a határt, n koMúsok szegénységében vergődő nép egy emberként sorakozott föl mögéje. Kollonich Lipót bíboinok, esztergomi érsek azt javasolta a császárnak, hogy a török uralom alól felszabadított Magyarországot előbb katolikussá és koldussá kell teniij, hogy aztán németté változtathassák, A nép már koldus volt — ezt elérték a gyarmati sorsban züllesztett országban. A jobbágypara«ztok mélysége® bizalommal néztek Rákóczira, akitől sorsuk fordulatát remélték, s a jobbágyai sorsát emberségesen átérző ifjú Rákóczinak, a sokezázezer holdas földbirtok urának — aki korántsem gondolt a jobbágyok felszabadítására, legfeljebb terheik megkönnyítésére — 'sikerült a szégyenletes Werbőczi törvénnyel megnyomorított népet felráznia. Rákóczi akkor váll Igazában a nemzet vezérévé, amikor szűk köréből a nincstelenek forradalmának élére állott. Nem készüli hadvezérnek, mégis nyolc évig vezette a felkelők küzdelmét váltakozó szerencsével. de mindig becsülettel hejytállva. A Rákóczi-hadsereg fegyverforgató jobbágykatonái voltak elődei a 48-as forradalom sok dicsőséget szerzett néphadseregének. A belső ellentmondások ügyét eleve bukásra ítélték. A nemesi birtokososztály c® a nincstelen paraszt. Rákóczi szabadságharca) ság közöt'i osztályellenlétet Rákóczinak sem sikerűit áthidalnia. Ma. ga írja panaszosan, hogy „a bino. kososztály és a jobbágyok közöt ter. mészefes gyűlóllség áll fénn." Ezek a beásó ellentmondások kudarcra ítélték Rákóczi szabadságharcát, — ő az egységes, boldog magyar haza álmát őrizte szívében.. De keserűen csalódnia kellett reménységében, a ez a csalódás éppen az emiékezetes ónódi gyűlésen tartogatta számára élete legkeserűbb percei', amikor egyes köve-.ek vádaskodásaira Így fakadt ki kemény beszédében: „Édes hazám, ne szenvedd rajtavi ezt a gyalázatot!" , De nemcsak Rákóczi csalódott, csalódtak n jobbágyok is, akiknek egyre inkább lúniok kellett, hogy a felkelés élén álló nemesi birtokos, osztálytól nem várhatják sorsuk változását. A felkelés katonai csődje, végül siettette, hogy a földesurak Rákóczi rendelete ellenére sein engedték jobbágyaikat katonának, s a szegény nép, amely annyi bizalommal várta Rákóczitól helyzete javulását, a háborúdúlta országban belefáradt a többéves harcokba. Károlyi Sándor, Rákóczi külföldi tartózkodását kihasználva, előkészítette a majtényi fegyverletételt ós az 1711. évi szatmári békekötést, hogy u császári hadsereg vezérével, Pálffy Jánossal folytatott alkuban elsősorban a maga földesúri érdekeit védje meg. Rákóczi lehanyatló csillaga a törökországi Rodostó-felé mutatottde a magyar nép szívéin; zárta Rákóczit. II. József császár németesítő törekvései idejében, Rákóczi, emlékében talált újra önmagára a nemzet. Később, az elpuhult magyrságot Kölcsey Ferenc figyelmeztette a hazafiúság géniuszára, gondolatban Rákóczi sírjához vezette a nemzetet. Vörösmartyt is megihlette Rákóczi szelleme. A szabadság lánglelkű dalnoka: Petőfi több kölfe. menyben énekelte meg Rákóczit. Arany János js felismerte a saját és Rákóczi korának küzdelmei között a közös eszmét. A század elején keményszavú, új kuruc rigmusok riogatták a Tisza grófok politikájában újra labancsorsban tengődő nemzetei. Ady Endre, Rákóczi emlékével készítette elő népét a forradalmi változásokra. A Rákóczi felkelés után 250 évvel hazájában ma földjéhez és jogaihoz jutott fölszabadult magyar nép építi jövendőjét: a szocialista Magyarországot. Nemzetünk történelmének leguagyobb építő korszakéban ma is hálával gondolunk arra a férfiúra, áki Dózsa György népének hosszú idő után újra utat mutatott a szabadság felé. A hivatal olyan hivatal voll, alapjában véve, mint más hasonló hivatalok. S hogy mégsem volt egészen olyan, az sokak véleménye szerint Pöeslk elvtárs kiváló erényeinek volt köszönhető. 'Ebben n hivatalban már reggel hatkor kigyúllak a fények « a járókelő, ha más dolga nem akadt, még éjfél után is önfeledten epemerhetett a fényárben úszi ablakszemekkel. A szomszéd hivatalok dolgozói pironkodva, beliúzc't vállal osontak el fél öl után a fentemiitelt ablakok al"lt és mr.rdgsta őket a bűntudat a vagy buzgalom láttán. S az idő multával mini óriási kér. dőjel meredezett előttük a hétpectéü tcs tttok: vájjon mi van a szomszédoknál'' Történetünk kezdeten legalább lict darab kétszázas égő ontotta a szinte vakífó világosságot a pazarul dekorált kultúrteremben. S a székeken ott gubbasztott a hivatal dolgozóinak zöme. Javában tombolt uz értekezlet. Egy gyönyörtől toporzékoló fiatulember azt súgta szomszédjának: — Csodálatos értekezlet, micsoda ragyogó értekezlet- Képzelje, már ötórája tart s még legalább huszonöt felszólalás várható. De ezzel már magasba is lendítette jobbkezét. Pőcsik elvtársé " szó. — S Pöcsik elvtárs, a Kulluros, a szervező, rz örök-mbzgó, Pöcsik, a született szónok és halhatatlan bürokrc-ta beszélni kezdett. „Kiértékelte" a hozzászólásokhoz történi hozzászólásokat, majd kijelentette, hogy új gondolalohat akar ébreszteni licllgalóiban, nehogy es a szépen induló értekezlet a továbbiakban elakadjon. Ez már mélyen a hatodik árában történt « / jelenlevők izmai bizonyos mérték, ben elernyedtek. Egy öreg néni édesdeden aludt. Egy fiatal aszVasárnapi iegyzetek Pöcsik, as ülésező szuny az estere tervezett rokoni látogatást érezte veszélyben és emiatt siránkozott. Szomszédja vigasztaldsképpen cl magyaráz Ot neki a tojaslikőr házi előállításának bonyolult művészetet. A következő hozzászóló „kiértékelte" a hozzászólásokhoz történt hczzáSzó. Iá*ok „kiértékeléséi", majd egy elvtárs hosszú felolvasásba kezdett— Ezt már hallottuk a reggeli sajtón — zúgta a hallgatóság. Hiszen ez a mai vezércikk. Fegyelem! Fegyelem! — kiáltott közbe Pöeslk elvtárs. Minden, kinek joga van hozzászólni. Javaslom, hogy a felszólalás végén vitassuk meg az elvtárs hozzá, szólását. Akkor majd kritikát gyakorolhatunk, amiért ké/szer olvasta fel a vezércikket. S az elvtárs nem is zav-artaOa mugá-t. Felolvasta az első betűtől a: utolsóig, söt a fontosabbnak ítélt rcszekcl, magyarázó henger mégegyszer felolvastaElközelgett a nyolcadik óra. Az elnök elhaló hangon szólásra emelkedett, hogy végei vessen a dúló szóháborúnak. Egy hang zzonban rekedten félbeszakította. — Határozati javaslatot óhajtje tenni! — S n mázsás szempillák g az újra ébredező figyelem méla plsloyása közben azt javcsolfa. bogii hízzák meg Pöcsik elvtársa! a gtpílésck. ülések, értekezletek, megbeszélései:, szóváltások, stb. éjlnndó irányításéinál, é), mint szakember, bizonyára megfelel majd a beléje helyezett bizalomnak. S eftöl a naplót kezdődőt! n liaád 11 hadd, vagy akinek jobban tetszik, égszakadús, földindulás. Pőcsik elvtárs haza se meni az. üap este- Úgyis késő van, gondol, ta s a reggel hatos értekezletet Ülik alaposan előkészíteni, ha már ennyire kitüntette a kartársai; bizalma. Két órát aludt irodájában, csak úgy ruhástól, régig fekve a díványon. S cz üdítő álom, óriási itatással vok további pályafutására. Azt álmodta ugyanis, hogy érte. kezlcten van, mely megszaWá's nélkül már négy napja tarl egy. folytában. S az értekezlet cgyitlen napirendi pontja Pőcsik nagyszerű rendezvényeinek méltatása. Mikor felébredi, kidörzsölte szeméből az álom édes mákonyát és forradalmasította az egész fiiválap. Szervezési zsenije most sem hagyta cserben. Még a délelőtt folyamán megszervezte a bizottságokat a különféle megmozdulások programm já nak kidolgozására- A z egyes kényesebb pontok e'a .nsabb elökcszí'éze is „kipollt'zá ósn" végett albizotliágokct szerve~<ft. Délben már a fél fale.t ellep, tek a Híradónak keresztelt fgli•éíjság első, második, harmadik én külön czámc, melyekca I cto~á* rendben sorakoztak e- IdíporJak. Ment minden, mit a kariknrsapás. Pöesik elégedetlen dörzsölte tenyerét Ós maga is ott volt minden értekezleten. Néha napokig vem juMt haza. Felesége rémüli tele. fonüsenrteire hősi felhívásokkal válaszolt. — Neveld fiunkat becsülettel, hogy olyan emberré válhazson, mint harcos apja. Lelkesítsen a hős egri nők példája, akik sokkal nehezebb helyzetben, sem síránianzteik- S rohant a tizedik, tizenegyedik, stb, értekezletekre. IlyenIzor a feje már zúgott, sokszor azt sem tudta, hogy mit beszél. Pár hét felt cl így s a hivatal két részre bomlott. Az egyik rész éppen különféle értekezleteken volt, a másik része pedig éppen különféle értekezletekre készülődött. S ki tudja, meddig l,artolt volna Pőcsik elvtárs és rendszerének tündöklése, ha fel nem tűnik, hogy a hivatalban rosszul megy a munka, nem teljesítik a tervet, csak a gyűlések jegyzőkönyvei é* a jelentések tornyosulnak szörnyű mvj^vaságokba. Pöcsik elvtárs osztályán különösen bűnös hanyagsággal mulasztották el a feladatok teljesítését. És elérkezett cz idő, az az cm lékedet,:s gyűlés, amikor miy.dea megváltozott- A gyűlésnek csak egy napirendi pontja, volt; A munkaidő alapos kihasználósa s a felesleges szócséplések elleni harc azonnali megindítása, — Az idő pénz! Minden perc arar.yai ér! — hangoztat'a cl.: elő. adó. — Ha legyőzzük az időt, ijtá előtt teljesítjük az ötéves tervet. Pöesik megnyúl' arccal ült « hátulsó sorban. Első eset, hogy nem szólt hozzá. Hallgatott ősz. szcszorítoti fogakba!. S azután mcgvillr.r.t szemében az elhatározás. Másnap leszedte a falról a . Híradó ösrses példányait s hcly.it.ik egyetlen papírcsíkot erősíted fel- A piros Ic'ük messzire hír. delták: Az i:'.3 pénz!!! 11 a szomszéd hivatal dolgozói ezután sokszor látták Pöcsikci, "mint fél öt után pár perccel /,•<. lépett a kéiL.zórnyan ajtón s a j •' végzett munka után vidáman sic tett hazafelé. Kékcsdi Gyula.