Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-03 / 28. szám

KEDD t053, rrnnr IR 3. 3 Csongrócí megye dolgozó ban mindjobban elmélyül a Szovjetunió és Sztálin eJvíárs iránti hála és szeretet l j Vezetőséget választott az MSZT csongrádmegyei szervezete Közel százeze/ MSZT tagot képvistuüi a v:',sárhelyi Béke.szálló n^gvwré ében. megjelent küldöttek, a;;* m szeretetlel tolmácsolták a nK^ye M fosainak, falvainak üzenetét és elfogódott szavakkal adták át azoV,at az ajándékokat a veze. tőség és kiüdöttválasztó értekezlet elnökségének, amelyei a dolgozók kűl /tek a megyei tanácskozásra. A K.v álés részvevői között megtaláltuk a táxsadaloai minden rétegál. Az egyszerű dolgozó paraszt mellett ott ült a mérnök, az orvos, a tanár; a sz-tahánovisták mellett min. tegazdák, a tudós, a művé6z, Eljöttek a küldöttválasztó gyűlésre a délszláv dolgozó parasztok is, nkik fogadalmat tettek a gyűlésen: a ma. 'gyar dolgozókkal együtt még nagyobb munkateljesítményekre törekszenek. hogy minél erősebbé te. gyék a Tilo halár mellett a békefront rájuk eső szakaszát Idei barátsási hónapunk egész népünk nemzeti ügye — Csongrád megye dolgozó népében mind jobban és jobban elmélyül ax a hála é$ szeretet — mondotta bevezető beszédében -Salgó Lásadó elvtárs, megyei MSZT titkár -ra amelyet nagy felszabadítója. ktAzánk függetlenségének védelmebője, a világbéke megőrzője, a nagy Szovjetunió és annak bölcs vtiíóre, Sztálin elvtárs irán-t érez. Látják, hogy mit köszönhetnek annak a Szovjetuniónak, amely le. verte k*r<Wlrrő; az évszázados bilincset, aisrty megsemmisítette a német, j«pán, olasz fasizmust és müitarizmust. Csongrád megye doh tgozói is érzik a munka minden te. i'ülei'én, hogy mit köszönhetnek a Szovjetunónak, Közvetlen a falszabadulás után nyújtott -segítség vé. gigkisérte minden munkánkat. Eredményeink ismertetése után, amelyet a Szovjetunió segítsége tett részünkre lehetővé, vázolta Salgó élvtárs az MSZT csongrádmegyei íszervezvteineik fejlődését, az MSZT ingok létszámának emelkedését. — Míg egy évvel ezelőtt 308 alap. szervezetünk vott a megyében — mondotta —, addig ma 385 alapszervezetünk van. Ma egy éve megyénk területén 65-488 tagja volt szervezetünknek; jelenleg 70.042 tagot számlál Csongrád megyében a magyar szovjet barát/jk hatalmas tábora. - I A Magyar-Szovjet Társaság szer. vezeteiben — aaiint a beszámoló ismertette — 2184 vezetőségi *agot választottak a dolgozók; 1316 új ve. zetőségi taggal erősödtek az MSZT szervezetek ezeken a választásokon. A vezetó'ségi tagok 63 8 százaléka, vagyis 1393 pártonkívüli, ami azt jelenti, hogy . a pártonldvülieket ugyanolyan jog illeti az MSZT szer. vezetek vezetésében, mint a párttagokat; egyben azt is, hogy MSZT tagnak lenni ma hazafias kötelesség s a hazaszeretettel együtt jár. — Minden évben ünnepély szám. ba ment Csongrád megyében is a hagyományossá vált Magyar-Szovjet Barátsági Hónap megrendezése — mondotta Salgó elvtárs beszámolójában. — Az idei barátsági hónap megrendezésére szervezeteinknek nrégjobban fel kell készülniök, mint az elmúlt években. Az idei barát, sági hónapunk egész népünknek nemzeti ügye és sikere nsmesak az MSZT ügye, hanem Csongrád me. gye minden dolgozójáé A barátsági hónap alkalmával ismét felkeresnek minket a Szovjetunió legjobb szakemberei, az ipar, a mezőgazdaság. tudomány és művészet legkiválóbb dolgozói, hogy támogatást, segítséget adjanak további munkánkhoz. 4 szovjet munkamódszerek alkalmazásának etedmenyei A beszámoló után és közben is egymás után 'érkeztek a megye dolgozóinak üdvözlő táviratai. „Kedves Rákosi elvtárs A Magyar-Szovjet Társaság Csongrádmegyei Küldöttértekezlete harcos üdvözletét küldi Rákosi elvtársnak. Megfogadjuk, hogy pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi e!\társ vezetésével mind nagyobb mértékben terjesztjük megyénk dolgozói között az élenjáró szovjet munkamódszerek átvételét, azért, hogy Csongrád megye ipari dolgozói, dolgozó parasztjai és értelmiségi dolgozói nagyobb teljesítménynyel harcoljanak a béke megvédéséért. " ' '*< i 'MSZT cscngrádmegyei küldöttértekezlet ....,„.v..v. t» résztvevői Szeged város és járás, Szentes járás és város MSZT ezervezeteinek küldöttsége után adták át az ószentiváni délszláv dolgozó' gyönyörű kötésű könyvajándékát: a „Sztyenka Rázin'bt, akik a nagy szabadságharcos paraszt forradalmár életével jelképezték, hogy ők is tántoríthatatlan hívei a kommunizmus építésének és harcosai a Tito határ mellett a békének.* Pusztai Lászlóné elvtársnő, á Szegedi Kenderfonó üzem küldötte volt'az első felszólaló: — A mi üzemünkben — mondo|ta — százhuszonhét MSZT tag sztahánovista. Tíz MSZT brigád dolgozik és a jó munkamódszerét, adás következménye, hogy az tizem mind jobb eredményeket ér el A Gazda-mozgalomban havonta 20.000 forintot takarítunk meg. Hatalmas éljenzés és ütemes taps közben vonult be ezután a honvéd, rég egyenruhás küldöttsége: — Mi mindig nagy figyelemmel kisérjük az MSZT szervezetek mun. káj^j — mondotta a küldöttség vezetője. — Kérjük, hogy továbbra is neveljék az MSZT szervezetek a dolgozókat a Szovjetunió szerete. lére, az ellenség gyűlöletére. A hozzászólások után a vezető, ség. 'és küldötiválasztó gyűlés rész.t. vevői megválasztották a 11 tagú vezetőséget, a választmányt, vala. mint kijelölték azt a 28 MSZT ta. got, akik Csongrád megye dolgozóit képviselik az Országos Kongresszuson. A gyűlés részvevői az alábbi táv. iratot küldték el Rákosi elvtársnak: FELEVl B1ZONYíl VÁM YOSZTÁS A Szegedi Kötél- és Hálógyár dolgozói eltávolították maguk közül Gelcz Miklós jobboldali szociáldemokrata művezetőt Stomtafoii a szegedi iskolák diákjai is megkapták félévi bizonyítványukat. Legtöbb tanuló izgatottan indult el ezen a napon az iskolába. Az órák, a tízperces szünidők is úgy tűntek, hogy a szokottnál hosszabbak e napon. Nehezen érkezett el az utolsó óra, amikor kezükbe, kapták íéléví munkájuk eredményét, a. bizonyítványt. A: állami Pedagógiai Főiskola tl-ls számú gyakorló iskolájának tanulói és pedagógusai is komoly munkával készültek erre a napra. A pedagógusok, tanulók, közösen dolgozlak az elmúlt hónapokban " jobb tanulmányi eredményekért. Akadt tennivaló bőven. Az első negyedévi értékeléskor kevés volt az isko!ában a jeles tanuló, de magas volt a bukásra álló diákok száma A /egyelem terén ls voltak hiányosságok, sok volt a későnjövő mulasztó. A fegyelem megszilárdításáért, a jobb tanulmányi eredményekért való harcba az iskola pedagógusai bevonták a szülőket is. Az ellenőrző könyvek le/használásával és személyes beszélgetések alkalmával rendszeresen közölték velük gyermekük tanulásának eredményeit, hiányosságait. A gyenge tanulók szüleivel külön értekezleten beszélték meg a gyermekük tanulásában felmerülő problémákat. A tanulságos értekezleten a pedagógusok számos kérdésre kaplak magyarázatot, s ez megkönnyítettek számukra a tanulókkal való foglalkozást. Azoknak a szülőknek gyermekei, akik egész nap dolgoznak, a tanulószobában kapnak segítséget a tanuláshoz. A gyermekeknek tanulmányi eredménye a rendszeres toglalkozás óta jelentősen megjavult és ez hozzájárult az iskola tanulmányi színvonalának fokozatos emeléséhez. A további eredmények elérését elősegítette az iskola fegyelmének megszilárdulása. Reggelenként egyre kevesebb tanuló késett, már ' háromnegyed nyolckor ott voltak az iskolában, hogy rész1 vegyenek a reggeli , zászlófelvonáson, amely ünnepélyessé tette számukra minden reggel a tanulás megkezdéséi. A későnjövőket társaik is felelősségre vonták. Az I osztályok között ugyanis lelkes ' versengés folyik a késések megi szüntetésééit. Minden hónap u'ol! só \apján a pedagógusok értéke; lik, melyik osztályból hiányozlak I legkevesebben, hol érték el a legjobb tanulmányi eredményt és a | nyertes osztály megkapja a vánI dorzászlót, mely csaknem minden j hónapban gazdát cserél. 4 lelkes versengés, a jó lanuj lás ere'dménye megmutatkozott j most a félévi bizonyítvány kiosz] tűskor. A legjobb eredményeket i az alsó négy osztály hallgatói é>j lék el. Tanulmányi eredményükkel | fík nyerték el a versenyben az ei1 «ő helyezést. Átlagos tanulmányi eredményük 3 90. A felsőbb osztó: lyokban már nagyobbak a feladc.: tok, de itt is szép eredmények 1 születtek Az első negyedévben például a Vll!A. osztályban csak Fehér Zoltán vott jeles tanuló s most hárman vannak: Kedves Tcmós'és Papp Ferenc is jelesre juvttotta osztályzatát. A negyedik osztályban nem volt kitűnő tanuló az első negyedévben. Most pedig a névsorban négy név mellett láthatjuk a csillagot, mely azt jelenti, hogy négy kiváló tanuló van az osztályban. Kormányos András, Hűvös Ferenc, bzalai László és Torma László fényképe ts rákerül most a táblára, melyre az éltanulók fényképeit helyezik cl. A gyenge tanulók is igyekeztek az elmúlt hónapokban eredményeikel javítani. Például a VU/A osztályba-j negyedévben nyolc diák állt buká ra, de félévre öten kijavították osztályzatukat. A VllVE.-'r.en negyén álltak bukásra, de félévi bzonyítványosztásnál már egyetlen bukóit diák sem volt az osztályban. Ezek ns eredmények azonban nem azt jelentik, hogy most már az iskola tanulói megpihenhetnek. Az edd'gi eredmények a ra ösztönözzék őket, hogy az évvégi bizonyítvány osztásra még jobb eredményeket érjenek el. Az lebegjen előttük, hogy tanulásukkal kell segíten'ök a felnőttek munkáját. Nekik is harcolni kel', hogy minél több jeles tanuló kerüljön ki iskolájukból, akik a felsőbb iskolákban is kiválóan megállják helyüket és harcos tagjaivá válndk majd szocializmust építő hazánknak. Szeged dolgozói közül még sokan emlékeznek Gelcz Sándor árufejhalmozó kulák ügyére, amelyet az elmúlt év októberében tárgyalt a járásbíróság. A felhalmozó árut rejtegetett és amellett naponta rendszeresen vásárolt lisztet, zsírt és más életiniszereket. A Délmagyarország kiadóhivatalának kirakatában a kulák lakásán talált árukészletet Szeged és szegedkörr.yóki dolgozók megtekintették és láthatták, hogyan igyekeznek a kulákok zavart kelleni a közellátásban. Gelcz Sándort börtönbe zárták, de az árurejtegető kulák édes lestvére, Gelcz Miklós ottmaradt a Szegedi Kötél- és Hátógyárban. Gelcz Mik. lós már a felszabadulás elölt is ottdolgozott az üzemben, mint műve. zetö, mint a népellenes Varga hü kiszolgálója. Akkor a munkások közül is azokat küldték el elsősorban, akik nek! nem tetszettek. Már akkor is kitűnt munkásellenes ' tevékenységével. 'A felszabadulás után befurakodott a pártba. 1949-ben azonban kizárták a pártból. Ezután sokkal óvatosabban folytatta szociáldemokrata aknamunkáját. Igyekezelt úgy feltüntetni magát, hogy mint jó szak< rnbert, nélkülözhetetlennek, pótollak illannak larisák. Azonban a dolgozók bármikor fordultak hozzá szakmai tanácsért, mindig elutasította őket. A gépjavításokai úgy v égez e el, hogy az csak addig legyen megfejő, míg a műszak befejeződik. Nem egy eso'ben előfordult az is, hogy az általa béellitott gép, műszakváltás után egy-két órával leállt. A gépel: karbantartásával nem törődő t és azzal a jelszóval élt, hogy „a gépek jók és még harminc év múlva is termelnek". Célja az volt, hogy a terv teljesitísét hátráltassa. Mindig halogatta a legszükségesebb alkatrészek megrendelésit. Az o'.mull év csc'n hibásak vojtak a hálók, a csomók ssétcsúsz ak, amelyeknek kijavítása, sok több'.eteunkát igényelt Erra g, jelenségre többször felhívták Gelcz Miklós figyelmét és kérték, hogy sürgősen javítsa ki a hibát. Azonban semmi változás nem történt a csomócsúszás megszüntetése érdekében. Szerinte a hibának mindig a „rossz fonál" volt ez oka, sohasem a gép beállítása. A valóságban Gelcz hunyagsága okozita a hibákat, de nem javította ki a hálókötőgépeket. Emiatt a vállalatnak minőségi kötbért kellett fizetnie, Amikor megtudta, hogy észrevették tudatos hanyagságát, akkor javaslattal for. dult a vállalat vezetőségéhez, hogy távolítsák el- Tombácz Ferencné elv. társnő meost, aki szemébe mondta a hibáját. Egyes dolgozóknak, akiket ellenséges céljaira akart megnyerni, beírt olyam munkákat, amit nem végeztek el. Ezzel csalást követett el, megkárosította az egész dolgozó népet, valamint azokat a becsületes munkásokat, akik naponta minden erejükkel harcollak a terv mielőbb! végrehajtásáért. ' Az üzemben még Vargáék idejében volt egy anyagvágó gép, erről Gelcz tudott, de eltitkolta. Mikor az egyik dolgozó javasolta, hogy az anyagvágást ne gyáron kívül végeztessék el, hanem házilag, mert így gazdaságosabb lenne, egyedül ő volt az, aki tiltakozott ez ellen. Tudta, ha egy vágógépet szerelnek fej' az üzemben, akkor a dolgozók munkája is könnyebbé válik és 6 elesik attól a jutaléktól, amit Nagy Ferenc könyvkötőtől kapott, amiéri a vállalat havonta tízezer forintol fizetett ki Nagy Ferencnek cz anyagvágásért. Később azonhan. amikor összeveszett Nagy Ferenccel a koncon, mégis felszerelte a gépe,, azért, hogy esetleg újítási pénzt vehessen fel érte és bosszút álljon Nagy . Ferenc, könyvkötőn, a „legjobb barátján". Aljas, aknamunkájával arra törekedett. hogy az üzem vezetősége és a dolgozók között minél nagyobb legyen az ellentét. Több. szőr hangoztatta például azt, hogy szoros a norma és ezért nem 'ud. jék elérni egyesek a száz százalékot. A gépteremben bizony többen hallgattak is rá. Sléber Istvánná, Móczó Júlia fel is kereste a •normás', hogy ez „igazságtalanság" és lazítsák a normát. Bús Isf. vánné termelési eredménye bizonyítja legjobban, hogy a norma megfelelő, mert ugyanolyan fordulatszámú gépen dolgozik és naponta túlteljesíti tervét. Gelcz művezető nem szívesen nézett azokra a dolgozókra, akik párt munkát végeztek, öccse leleplezése uján egyre nyíltabban mu'atta ki fogafehérjét é® gátolta az üzem munkáját. A napokban a szakszervezeti bizalmit és a DISZ gazdasági vezetőt kikergette' a gépteremből azsal, hogy ,.belépési engedélyt csak ő adhat, ha akar." Maga köré gyűjtötte az olyanokat, akik ellenségei a népi demokráciának. Legjobb eegí'őtáraa Tóth Lajosné volt, akt mindenben kiszo'. gáttá „Gelcz urat" és akit a dolgozók pár hónapja eltávolítottak az üzemből. A Szegedi Kölé!- és Hálógyár dolgozói röpgyűlésan tárgyalták meg Gelcz Miklós jobboldali szociáldemokrata népellenes cselekedeteit. A röpgyülésen egy. másutén szólaltak tel a dolgozók és egyöntetűen követellek Gelcz eltávolítását az üzemből. Zsadányi Gáspárné elvtársnő. Fodor Dezső elv,tárB és sokan mások leplezték le Gelcz ellenséges tevékenységét, A Kötél, és Hálógyár dolgozói kidobták maguk közül az ellenség ügynökét. Gelcz Miklós bűnös te- ; vókenviége, aknamunkája, még fokozottabb éberségre kell, hogy intse Szeged üzemeinek dolgozóit,1 Vasutas dolgozók a yonatkésések megszüntetéséért Néhány héttel ezelőtt a Szegedi MAV Igazgatóság területéhez tar. tozó vasútvonalakon gyakran előfordult, hogy negyedórás, félórás, nem egyszer ennél 'óbb késéssel indultak és érkeztek a vonatok az állomásra. Ez kihatással volt az üzemek termelésére: a dolgozók elkésve érkeztek munkahelyükre. A vonatkésásek megszüntetése érdekében az igazgatóság és az állomás dolgozói megfogadták, hogy jobb munkát végeznek. A legforgalmasabb állomásokon az igazgatóság vontatási é® forgalmi osztályának dolgozói tanácsokkal, útmutatásokkal segítették a forgalom zavartalan lebonyolítását és a hibák megszűntetését. Megbe. széltók a feladatokat a mozdony, vezetőkkel, a tehervonatoknak a forgalmas állomásokon biztosították az áthaladását, ezzel ezabaddá tették az útat a személyforga. lomnak. Szeged Állomás pártszervezete, az igazgatóság politikai osztálya minden lehetőt elkövettek, hogy biztosítva legyenek az előfeltételek a menetrendszerinti közlekedéshez. Előadásokat tartottak a vasutas dolgozóknak, s Ismertették a venatkésések megszüntetéseitek fontosságál. Az áiloiuás dolgozói az értekezleten szép vállalásokat tettek. Molnár Margit ifjúmunkás, forgat, mi szolgálattevő brigádja nevében vállatta, hogy a munkásvonatok menetrendszerinti indítását 100 százalékra, a más személyvonatok indítását pedig 98 százalékra biztas/ljg. Példája' követte Héjjá Pál forgalmi szolgálattevő. Brigádja nevében vállatta. hogy a Tiszapályaudváron biztosítják a vonatok zavartalan á'Kaladását. A Tisza, pályaudvar dolgozói arra kötelezték magukat, hogy a gyors-tehervonatok forgalomba állítását tfz perccel előbb végzik el, mint eddig. Vállalásukat 27-4n üz p&rc helyett 23 perccel hamarabb végezték el. A .villám falitáblán azonban megtalálhatjuk azoknak a dolgozóknak nevelt, akik hátrá'tatják n vonatkfaések megszüntetésére irányuló munkát. Január 15-án például az OrosháziTanyák állomás bejáratánál 11 percig várt az egyik vonat a jelző átállítására. Kiss Gábor vál'óör azonban o'.yan mélyen aludt, hogy az állomás túlsó oldalán lévő váltóőrnek kellett átmenni és feléb. resztenie. A hanyag váltóőr szigorú büntetésben részesült. Egyes mozdonyvezetők a vonatok késését a .,rosszminőségű szénre" hárítják. Vegyenek példát Szeles Is.ván békéscsabai kétszeres sztahánovista mozdonyvezeíőről, akinek vonata hónapok óta nem késik egy percef sem és emellett a „rosszmiiiőségű szén",hői is .1(10 mázsát takarítót) meg! A vasúti népnevelők feladata megmagyarázni társaiknak, mit jelentenek a hanyagság okozta vonat, késések. Például, ha az igazgatóság területén minden nap csak tíz percet késnének a munkásvonatok, ez egy hónapban közel 33 ezer munkaóra kiesést jelentene. Január 3-án összesen 420 percet késtek a munkásvonatok, amelyeken mint. egy 20 ezer dolgozó utazott munkahelyére. Késésük 5000 munkaóra kiesést "jelentett A vasutas dolgozók legjobb népnevelői komoly agitációs munkát végeznek és . a felvilágosító munkának megvan az eredménye- Egyre több mozdonyvezető és vasutas dolgozó javítja meg munkáját és tekinti szívügyének a munkásvonatok pontos közlekedését. Január 25-ig az Igazgatóság területéről kiinduló 20 munkás, vonat összesen 45 percef, fanuár 27.én pedig csak összesen négy percet késett, vagyis egy kivételével pontosan indulta^ kl uz állomásról. Szegői—Hódmezővásárhely közötti munkásvonai január 15-től percnyi pontossággal közlekedik. Kiváló munkát végeztek Szeles István Lékéscsabai, Tassi Mihály szegedi mozdonyvezelők. Povázsai Erzsébet fjúmunkás. Molnár Júlia, Tandari •János vonatvezetők. A vonalkésések megszüntetése érdekében végzstt jó munkájukat az alsóvárosi iskola út. örői levélbon köszönték meg. A Szegedi Igazgatóság területi nek minden dolgozója vegyen p;.Idát ezekről a dolgozókról s úgy ja. vítsanak munkájukon, hogy a dolgozók egyetlen percet, se veszítse. nek. Igy nemcsak » vasút, hamm az üzemek térvteljesítéréh- i - v_ lentőseu hozzájárulnak.