Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-12 / 36. szám

2 CSÜTÖRTÖK. 1953. FEBRUÁR 5. Aláirtak a magyar-albán kulturális egyezmény 1953 évi munkatervét i Tiranában aláírták a magyar-,il­btín kulturális egyezmény 1953. évi munkatervét. A munkaiervet albán r&rről Shetnsi Totozani, az albán kultúikapcsolatok bizottságának fő­titkára, magyar részről Ma.ilát Jo­lán, a Knltúrkapcsolatek Inlézelé­nek főtitkára írtak alá. Az aláírás­nál jelen volt Stefanaci Pollo, uz Albán Tudományos Intézet alelnö­ke, Frano Jakova, a művészeti és kulturális bizottság alelnöke. Meg. jelent Kurimszky Sándor, a Ma­gyar Népköztársaság rendkívüli kö­vete és meghatalmazott minisztere, valamint o magyar követség tagjai. Befejeződött a bolgár nemzetgyűlés hetedik rendes ülésszaka Szófia (MTI). A bolgár nemzet­gyűlés keddi ülésén elfogadta a Bolgár Népköztársaság nemzetgyű­lésének megválasztásáról szóló új törvényjavaslatot. A javaslat vitá­jában felszólalt Mincso Nejcsev külügyminiszter. Ba-zédében kifej­tette. hogy az eddigi választási tör­vény egyes rendelkezései már el­tnog avultlak s nem felelnek a 'áreadalmi-politikai fejlődés mai követelményeinek. Az új tör. vény a népi tanácsválasztásokról szóló törvény elvein alapul. A nemzetgyűlés keddi ülésen megválasztották a Bolgár Népköz­társaság új főügyészét, valamint a 37 tagú legfelső bíróságot. Megérkezett a Magyar-Szoviet Társaság II. kongresszusára a Mongol-Szovjet Társaság küldötte Szerdán délelőtt Budapestre érke­zett I.ajbuz Dugersurum, a Mongol­Szovjet Társaság főtitkára oki n Mongol Népköztársaság dolgozóit képviseli a Magyar-Szovjet Társaság II. kongresszusán. Németország Szocialista Egységpártja programmot dolgozott ki a berlini kérdés megoldására Berlin (MTI). Németország Szo­cialista Egységpártjának nagy­berlini bizottsága felhívást inté­zett a német főváros lakosságához, A felhívás kiemeli: az imperia­lista megszálló hatalmak azzal, hogy Nyugat-Berlint is bevonták támadó háborús tömbjükbe, vég­legesen megszegték a Berlinre vo­natkozó négyhatalmi egyezményt. Ez további elszigetelődéssel t» a nyomor fokozódásával fenyegeti Nyugat-Berlin lakosságát. A felhívás a továbbiakban hang. lólyozza: Miután a Reuter polgármester vezetés alatt álló nyugatberllni városi elöljáróság ellenez minden békés tárgyalást és megegyezést, a nyugatberliniek hazafias egység­mozgalmának meg kell döntenie a Reuter-szenátu6Í és demokratikus, független nyugatberlini elöljáró­ságot kell létrehoznia, amely azon­nal hozzálát egy programm megva­lósításához, amely a többi között felszólítja a nyugati hatalmadat, hogy kezdjenek haladéktalanul tár­gyalásokat a Szovjetunióval a ber. lini kérdés mielőbbi békés meg. oldása érdekében. Azonnal tárgyalásokat kezd az. zal a céllal, hogy megszűnjék Nyu­gat-Berlin elszigetelt helyzete. Normális gazdasági viszonyokat teremt Nyugat-Berlinben. Nyugat-Berlin elszigeteltségét okozó törvényeket és rendeleteket azonnal hatálytalanítja. Valamennyi nyugatberlini teiror­és kémSzeTveeetet azonnal felosz­latja. (MTI). Az Elnöki Tanács kitüntette Rideg Sándor írót A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az irodalom terén szerzett érdemei elismeréséül. 50. szüle­tésnapja alkalmából Rideg Sándor írónak a Magyar Népköztársaság Érdemrend IV. fokozatát adomá­nyozta. A potsdami bíróság fegyházbüntetésre ítélte a szabotáló bűnszövetkezet tagjait Berlin (MTI). A potsdami kerü­leti bíróság 2. számú büntolötar ácsa háromnapos tárgyalás után Szerdán ítéletet hirdettek a Klein-Machowi szabotálok és spekulánsok kilencta­gú lrandájának bünperebm. A bíró­ság bűnösnek mondta ki és két-tíz évi fegyházbüntetésre ítélte a vád­lottakat. A romániai kém- és szabotőrbanda perének február 9-i és 10-i tárgyalása Bukarest (TASZSZ). A román olaj­iparba befurakodott amerikai-angol kémek és szabotőrök perének feb­ruár 9"i és lO-i tárgyalásán a bíró' ság a vádlottakat hallgatta ki. Hristodulo vádiolt azt vallotta, hogy az Astra Romana. a Steaua Romána, az Unirea és a Romana­Am®ricana társaságok főigazgatósága 1943'iől kémszervezetbe egyesült, amely az amerikai monopolista trösztök és a Romániában állomá­sozó angol és amerikai diplomáciai képviselet befolyása alatt állt. Az amerikai és angol kémek és szabo­tőrök tevékenysége következtében Romániában oz olajtermelés a mi­nimumra csökkent s a szabotőrök nagymértékben akadályozták az olaj­kutak fúrását. Gheorgh® Paliuc kijelentette a bí­róság előtt: Ő azt a feladatot kap­ta angol-amerikai gazdáitól, hogy állítsa le a geológiai kutatómunká­kat az olajvidékeken, amit meg is tett Capsa vádlott kijelentette a bíró­ság előtt, hogy Foster Mastcrson és Galpin angol hírszerző tiszteknek adatokat szolgáltatott a román olaj­marról és katonai jellegű értesülé­seket is közölt velük. Aurél Bence, Alexandra Steoe, Grigore Costescti és mások bűnös kém- és szabotézs­cselekményeikről vallottak 0 bíró­ság előtt. A jugoszláv tartalékos tisztek nem hajlandók Titóék háborús terveit támogatni A „Csefanzsibao* cikke a sangháji magyar kiállításról Sanghá) (MTI). A Sanghájban megjelenő „Csefanzsibao" című lap Szü Pin cikkét közli a sangháji magyar kiállítás síkeréről. — Sanghájban több, mint egy hónappal ezelőtt nyilt meg a „Magyar Népköztársaság" című kiállítás, amelynek eddig körül­belül egy millió látogatója volt. A nagyszabású kiállítás nagysze. rüen érzékelteti, milyen eredmé. nyeket ért el a népi Magyaror­szág a gazdasági építés terén a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás elvlárs vezetésével. Szü Pin cikke részletesen foglal­kozik a magyar fpar, különösen pedig a gépipar sikereivel, is. merteti a fontosabb, nemzetközi megbecsülést szerzett gyártmányo­kat és külön kiemeli a magyár szerszámgépek kitűnő minőségét. Cikke végén hangoztatja: „Ahhoz, hogy feladatunkat sikeresen elvé­gezhessük, tanulnunk kell a Szov­jetuniótól és át kell vennünk a népi demokráciák gazdasági építő­munkájának tapasztalatalt. Ehhez nagy segítséget nyújt számunkra a „Magyar Népköztársaság" című kiállítás. A belga kormány nevetségesen csekély összeget akar az árvízkárok helyrehozatalára fordítani Brüsszel (TASZSZ). Belgium ha-1 ket foganatosítani polgárai élelé­lndó közvéleménye élesen tiltako­zik amiatt, hogy a belga kormány­nak ae árvízkárok helyrehozását szolgáló összegek előirányzásáról szóló törvénytervezete mindösz­sze tízmillió belga frankos jelenték­telen összeget szán az említett célra. A „Drapeau Rouge" meg­írja, 'hogy a purlament kommunista képvi­selőinek csoportja javasolta, hogy az árvízkárok helyrehozását szolgáló első intézkedésekre 200 millió frankot fordítsanak. •Rendeljetek két lökhajtásos bom­bavetővel kevesebbet és 300 mil­lió frankotok lesz az árvízkáiok elleni harcra" — hangoztatják a kommunista képviselők. A „Drapeau Rouge"-bnn Geerard van Moerkerke vezércikkben log. lalkozik a hatalmas árvízpuSzlíta­sok okaival. A cikkíró hangsúlyozza: a 'en. gerparti vidékek hatóságainai fi­gyelmét többízben felhívták már a na a veszélyre, hogy a jelenlegi gátrendszer nem védi meg a lakosságot egy esetleges árvízbetörés ellen. Már volt erre példa: három évvel ezelőtt Ostende, 1929-ben pedig Antwerpen szenvedett súlyos ká­rokat az árvíz következtében. A k-rmány akkoriban homályos ígé­reteket teR, amelyeket azonban mindmáig sem váltottak valóra. A cikk végül leszögezi: A kormány, amely egy év aiatt 40 milliárdot költ háborús előké­születekre, képtelen Intézkedése. r.ek és javainak megvédésére. A kormányt terheli tehát a felelős­ség a bekövetkezett szerencsétlen, ségért. Ausztriában számos gyűlés részvevői juttatják kifejezésre, hogy támogatják az Osztrák iVppi Ellenzéket Bécs (TASZSZ). Mint az „öster­reichische Volksstimme" közli: Ausztriában az utóbbi időben szá­mos gyűlés részvevője nyilatkozott amellett, hogy támogatja a mun­kanélküliek országos értekezletén hozott határozatokat. A gyűlések részvevői egyhangúlag támogatlak az értekezlet felhívását, amely arra szóttt fel, hogy szavazzanak az Osztrák Népi Ellenzékre. Szófia- A „Rabofnicseszko Delo". ban R. Sztaitajtóvics beszámol ar­ról, hogy a jugoszláv tartalékos tisztek nem hajlandók Titóék hábo­rús terveit támogatni. Titóék az eLmult évben megalakí­tottál; az úgynevezett „tartalékos tisztek egyesületét" — hangzik a cikkben. — Ezt a szervezetet azért hozták létre, hogy „politikailag es ideológiailag előkészítsék őket" a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni támadásra. A nyugati burzsoá lapok szerint az amerikaiak azt követelik Titótól, hogy a legrövidebb Idő alatt körülbe­lül 70 ezer tisztet képezzen ki. Az elmúlt évben a „Tartalékos tisz lek egyesületének" küldöttei előtt Tito azt mondotta, hogy a tartalé­kos tiszteket minél rövidebb idő alatt kell előkészíteni a „feladatok'" sikeres teljesítése érdekében. A jugoszláv tartalékos tisztek azonban tömegesen bojkottál­ják az egyesület tevékenységét. Belgrádban például — minden ter­ror ellenére — a tartalékos tisztek­nek csak 40 százalékát sikerült az „egyesületbe" bévonni. Pancsevoban mindössze 26 százalékát, Zemunban pedig csupán 14 sázalékát. Az egyesület rossz tevékenységére a „Szlobodna Voljodina" és a „Na­rodna Armlja" című titóista lapok is rámutattak. A tények azt bizonyítják, hogy a tartalékos tisztek túlnyomó része nem hajlandó Titóék terveit támo­gatni, nem akar az amerikai hábo­rús gyujtogatók ágyútöltelékévé vál. ni — Írja befejezésül R. Sztanojio­vics. Dulles beismerte a szenátus külügyi bizottsága elölt, hogy a nyugateurópai csatlósok „vonakodnak az első lépést megtenni" A haladó szakszervezetei! jelöltjei győztek lobi] fontos üzem szakszervezeti választásain Olaszországban Róma (TASZSZ). Az Alessandria városában lévő „Borsalino" gyárban a szakszervezeti bizottsági válasz­tásokon a CGIL jelöltjei a szavaza­tok 88.5 százalékát szerezték meg. Ugyanakkor a szakadár CISD je. lőttjeire a szavazatoknak mindössze 11.5 százaléka esett, Á haladó szakszervezetek jelölt­jei győzlek a hadügyminisztérium alá tartozó torontoi hadiüzemekben megtartott szakszervezeti bizottsági választásokon is. A CGIL jelöltjeire szavazott a szavazók 63 százaléka, bár a minisztériumi vezetők fenye­getésekkel akarták befolyásolni a választások eredményét. New-York (MTI). A newyorki rádió jelentette, hogy Dulles ame­rikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottsága előtt beszámolt a közelmúltban Végetért nyugat­európai körútjáról. Dulles beismerte a bizottság előtt, hogy a „szövetsé­ges országok kormányai vonakod­nak az első lépést megtenni a pári­zsi szerződés ratifikálása terén". Bár Dulles Nyugat-Európában Eisenhower nevében végső határ­időket szabott meg a háborús pak­tumok ratifikálására, egyes orszá. gokban továbbra is ellenállásba üt­közik. Mint az „AFP" jelenti. Van Zeeian belga külügyminiszter a külügyi költségvetés tárgyalása so­rán a képviselőházban kijelentette: .Elmentünk erőnk legvégső hatá­ráig". Tiltakosó mozgalom Nyugat-Németországban a Szocialista Akció vezető tagjainak letartóztatása ellen Majna-Frankíurt (ADN), Majna­Frankfurtban néhány órával az­után, hogy a rendőrség Worms­ban terrorakciót hajtott végre né­met hazafiak ellen, aláírásgyűj­tést indítottak tiltakozásul az ellen, hegy letartoztatták a Szocialista Akció tíz vezető tagját. A Szocialista Akció egyik vszető funkcionáriusa, akit ideiglenesen őrizetbe vettek, az Adcnauer­kormány terrorakciójával kap­csolatban kijelentette: „Nem en­gedjük magunkat megfélemlíteni, tovább dolgozunk a különszerző­dés megakadályozásáért és a né­met egység helyreáll ítasáért. Tud­juk, hogy ezt a célt csak úgy ér. hetjük el, ha megvalósítjuk az ösz­sze6 dolgozók akcióegységét. Le­tartóztatásuk oka: Adenauer megígérte Dullesnek, hogy 75 na­pon belül rattfikáltatja a külön­szerződést." A Nagy Honvédd Háború törté, netében 1945 február 13 kü­lönösen emlékezetes. Ezen a napon arattak ragyogó győzelmei a szovjet csapatok a hitleri hordák felelt és felszabadították Magyarország fő­városát• A Szovjet Hadseregnek ez a. győ­zelem nem könnyen hullott az ölé­be. Elvtársaink drága vére bősége­sen ömlött azokban a csatákban, amelyeket Budapest kapuinál s ma­gában a magyar fővárosban vív­tunk. Budapesten a Szovjet Hadse­reg hős halottainak emlékére emelt emlékművek, obeliszkek idézik azo­kat az áldozatokat, amelyeket a szovjet nép Magyarország felszaba­dításáért hozott. Élénken él emlékezetünkben 1944 október 6-a is: csapataink ekleor lépték át a magyar határt. A sokat szenvedett ország dolgozó népe őszinte örömmel és hálával foga­dott bennünket. Az ellenséges pro­paganda, amely évtizedeken ót fer­tőzte a magyar népet, nem ölte ki a becsületes emberek szivéből azt a hitet, hogy csak a Szovjet Hadsereg hozhatja el a békét, a szabadságot és a függetlenséget, amelyért Ma­gyarország népe már évszázadokon át harcolt­Emlékezünk egy epizódra. Októ­ber 11-én hajnalban csapatunk be­hatolt Szegedre. Ott felkeresettben, niinket a fiatal magyar munkások­rak egy csoportja és figyelmezte. lUt szovjet Uaccos etn'.ékezésc BUDAPEST FELSZABADÍTÁSÁRA lett: a város szélén a fasiszták orv­támadásra készülnek. Új barátaink izgatott hangon, egymást megelőzve ajánlták fel szolgálataikat. Az adatok, amelyeket jelentettek, igazak voltak. A parancsnokság ál­tal kijelölt rohamcsapat a magyar munkások segítségével gyorsan meg­semmisítette a kőházak pincéibe be­fészkelt SS-legényeket. A harcban megsebesült az egyik magyar mun­kás is, aki elsőnek vetette rá magát a fasisztákra. Beszpalko őrmester, a harc befejeztével, odament a ma­gyar munkásokhoz és vaiameny­nyiüket megölelte, — Hiszen esek a mi embereink — kiáltott fel hangosan és örömmel­Igen, ezek a mi embercink vadak. Dolgozó emberek, akik a békét, a szabadságot és függetlenséget szom. jqzták. Igazi magyarok voltak, ha. zájuk hű fiai, akik sokai szenved­tek az önkényuralom alatt. Hogy hol vannak ezek az elvlúr. sak — nem tudjuk. Lehet, hogy egyesek a munka hősei, mások a Magyar Néphadseregben szolgálnak és ismét másoh a Magyar Dolgozók Pártja szervezeteit vezetik. De bár. hol is vannak, tudjuk, hogy ezek az elvtársak az egész magyar néppel most országuk gyönyörű jövőjét építik. Ezért öröm tölti el szivün. Izet, ha arru gondolunk, hogy a szovjet katonák vére nem ömlött hiába és Icemény harcunk, amelyet a fasizmus ellen vívtunk, boldogsá­got adott a dolgozó magyar nép. nek • T assan sétálok végig Sztálin, grúd legújabb utcáján, a Bé­ke utcán- Elnézem az üzletek ragyo­gó kirakatait, hallgatom a rohanó gépkocsik vidám kürtölését. S elekor eszembe jut 1945 ... A II. világháború befejezése en­gem Hűvösvölgy közelében ért. Megfigyelőhelyünkről látni lehetett egész Budapestet. Budapest felszabadítása ekkor már külön öröm vott számomra­öröm volt azért, mert akkor már megismertem közelebbről a magyar dolgozó népet, aki bennünk felszaba­dítóját látta. — 1944 december 4-én Budapest­től kissé délre átkeltünk a Dunán. A kis Szigetszentmárton faluban éj. szaka az átkelőlielg mellett egy sző­lőtermelő paraszt ezt mondotta ne­künk: •— Menjetek át minél gyorsabban a Dunán, kergessétek cl a fasisztá­kat, szabadítsátok fel Budapestit, A győzelem után jöjjetek hozzánk, ide Szigetszentmártonba, megvendé­gellek benneteket és együtt iszom veletek a szalxid Magyarországra. Egy másik idősebb paraszt pihe­nésünk alkalmával sokat énekeit nekünk Kossuth és Rákóczi harcá­ról és búcsúzáskor sok szerencsét kívánt az üt'cözcthcz. A dunai átkelés után Ercsi kör­nyékén áttörtük a fasiszták által megerősített vonalat. Meglcezdtük Budapest körülzárását. Napról, napra közelebb jutottunk Budapest, hez, egyre szorosabbra vontuk az ostromgyűrűt és megsemmisítettük az ellenség védelmi vonalait- Buda­keszin egy cipész •megjavította ci­pőmet. Amikor pénzt akartam neki adni, ezt mondotta: — Nem kell nekem pénz. A leg­nagyobb fizetség Budapest felsza­badítása les: számomra. És február 13-án kitűzték a kirá­lyi palota ormára a győzelem vö­rös zászlaját. A felszabadított Bu. dapest ujjongott... Elhallgattak uz ágyúk és visszatértünk szülőha­zánkba­Az eltelt évek alatt is örömmel és büszkeséggel figyeljük a demokra. tikus Magyarország sikereit szocla. lizmust építő munkájában. Nekünk, a Szovjet Hadsereg volt harcosai. nak különösen kedvesek ezek a si­kerek, mert ez azt jelenti, hogy nem hiába ömlött elvtársaink drága vére Magyaro rszág felszabadításáért,

Next

/
Oldalképek
Tartalom