Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

VASÁRNAP, 1058. FEBRUÁR S. 5 ELMÉLETI lAJSACbAüO A gazdasági törvények objektív jellegéről Sztálin elvtárs korszakalkotó műVe, „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" mélyreható elemzés tárgyává leszi a politikai gazdaságtan törvényeinek kérdéseit, alapvető jelentőségű új tételekkel gazdagítja a marxizmusleninizmus elméletét a gazdasági törvényekről, bírálatot gyakorol a helytelen nézetek felett, amelyek e kérdéssel kapcsolatban a politikai gazdaságtan oktatásában és irodalmában a Szovjetunióban elterjedtek. Sztálin elvtárs művében központi helyet foglalnak el a gazdasági tör. vények és általában a tudortiányos törvények objektív jellegét hangsúlyozó megállapítások. Maga Sztálin elvtárs művének egy helyén kiemeli „a tudomány nem élhet és nem fejlődhet az objektív törvényszenisé. gek elismerése, e törvények tanul, mányozása nélkül", (Id. mű 84. 1.) Mit értsünk objektív gazdasági törvények S általában a társadalom objektív törvényei alatt? A tudomány törvényeit nem szabad összetéveszteni a kormányok által kiadott, az országgyűlés által elfogadott törvényekkel, amelyek a kormányok, a népképviselet, az uralkodó társadalmi osztály akaratától függenek. Ilyen törvényekről azt mondhatjuk, hogy az emberek teremtik, majd megváltoztatják, vagy eltörlik ezeket és új törvényeket hoznak. Az ilyen törvények a Szó jogi értelmében törvények. Mindezt nem mondhatjuk a tudomány törvényeiről. Itt a törvény szó egészen más értelemmel bír. Mit jelentenek például a természettörvények, a természettudomány törvényei? Azt jelentik, hogy a természet jelenségeit tanulmányozva a tudomány felismeri a jelenségek, az események között fennálló állandó jellegű, ismétlődő, lényeges összefüggéseket: például a szabad _ esés törvényét, a vonzás törvényét, az élőlények fejlődéséneik törvényeit, vagy földünk keletkezésének és kialakulásának törvényszerűségeit. A természettudomány ezeket az összefüggéseket tudományos törvényekben megfogalmazza. Ezeket gyakran felfedezőikről nevezzük el, pl. Galilei, Kepler, Newton törvényeinek. Világos azonban, hogy e törvények hatása teljesen független volt ét független marad Kepler, vagy Newton és általában az emberek akaratától, vagyis az emberi, szubjektív, tudaü tényezőtől. Ezért a materializmus objektív természettörvényekről, vagy a természettörvények objektív jellegéről beszél. A termesze, törvények objektív jellegét a régi, Marx előtti materializmus felismerte. A marxizmus egyik legnagyobb forradalmi jelentőségű felfedezése abban áll, hogy megállapította; — a társadalmi fejlődés törvényei szintéin objektív, akaratunktól független jellegűek. Marx a történelmi materializmus alaptóteleinek híres összefoglaló jellemzésében ezt írja: ,^letiink társadalmi termelésében az embe. rek meghatározott, szükségszerű, saját akaratuktól független viszo nyokba, termelési viszonyokba lépnek egymással" (Marx: Előszó a politikai gazdaságtan kritikájához"). Marx főművében. „A Tőké". ben részletesen kimutatta, hogy a tőkés termelés (örvényei kivétel nélkül objektív, akaratunktól független, szükségszerű összefüggéseket fejeznek ki. Hogy csak egy példát hozzunk fel, a tőkés termelés válságai szigorú törvényszerűséggel megismétlődnek, akár akarják ezt a tőkések, akár nem. Az első világháború időszakában és utána a tőkések akaratától függetlenül kifejlődőt; a kapitalista rendszer általános válsága, a második világháború következtében ugyancsak a tőkések akaratától függetlenül és annak ellenére hallatlanul kiéleződött és elmélyült a kapi alizmus általános válsága, ez a válság második szakaszába lépett. Világos tehát, hogy a gazdasági törvények szintén objektív jellegűek. Sokan azt hiszi]; azonban, hogy a marxizmus ezen alapvető megállapításai érvényesek ugyan a kapitalizmusra és az azt meglőző társadalmi-gazdasági alakulatokra, de nem érvényesek a szocializmusra. Azt hiszik, hogy a szocializmusban a gazdasági törvények hasonlítanak a kormányok által kiadott törvényekre, vagyis azt hiszik, hogy ezeket a törvényelcet a Szovjethatalom létrehozhatja, ..megteremtheti", vagy pedig megszüntetheti, eltörölheti a gazdasági törvényéket, átalakíthatja azokat, újakat teremthet, A gazdasági törvényeknek, nevezetesen a szocializmus gazdasági törvényeinek ezt a felfogását nemcsak a Szovjetunió egyes közgazdász teoretikusainak és előadóinak elképzelésében találjuk meg, hanem a mi propagandistáinknak, előadóinknak elképzeléseiben is megtaláljuk. Ezt a hamis felfogást cáfolja meg művében Sztálin elvtárs. Félreérthetetlen világossággal ós szabatossággal formulázza meg a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegére vonatkazó döntő megállapításokat. Kifejti, hogy a gazdasá. gi fejlődés törvényei objektív törvények, akár a kapitalizmus, akár a szocializmus időszakáról van szó. Objektív törvények: tehát akaratunktól független törvények. Ilyen akaratunktól független gazdasági törvényszerűség az, hogy „a terme lési viszonyoknak feltétlenül összhangban kell lenniök a termelőerők jellegével". A Szovjethatalom erre az objektív gazdasági törvényre támaszkodva megszüntette a kizsákmányolást, ársadalmasította a termelőeszközöket, kialakította a szocialista gazdasági formákat. De ha nem állt volna fenn a termelőerők és termelési viszonyok kötelező összhangjának objektív gazdasági törvénye, akkor, mondja Sztálin elvtárs, a Szovjethatalom sem támaszkodhatott volna rá és nem teljesíthetne volna történelmi feladatát. A Szovjethatalom tehát felismer. te a gazdasági törvényeket és felhasználta azokat a szocialista tártársadalom építésében. Másszóval: a gazdasági törvények objektív jellege távolról sem jelenti azt, hogy a társadalom tehetetlen e törvényekkel szemben. Ez fatalizmust jelentene, vagyis azt a nézetet, hogy a törvények, mint valami végzetes hatalom uralkodnak felettünk és nem tehetünk egyebet, mint hogy szolgailag alárendeljük magunkat e hatalomnak. Sztálin elvtárs művében rámutatott arra, hogy ez a felfogás teljesen helytelen. Napjainkban még gyakoribb azonban az a téves felfogás, amely a gazdasági törvények objektív jellegének tagadásában áll, illetve gyakorlatilag azzal egyenlő értelmű. Sok elvtársunk számára nehézséget jelent az a tétel, hogy a szocializmusban objektív gazdasági törvények érvényesülnek. Úgy képzelik et a dolgot, hogy ha kezünkben van a hatalom, akkor minden a mi akaratunktól függ. De ez teljesen tudománytalan, felületes elképzelés, amelyet feltétlenül fel kell számolnunk ahhoz, hogy behatoljunk Sztálin elvtárs művének értelmébe és elsajátítsuk a szocializmus törvényednek helyes felfogását. Sez a felfogás nemcsak hamis, hanem veszélyes és káros is. Sztálin elvtárs müvében a legnyomatékosabban hangsúlyozza a szocializmus törvényeinek objektív jellegét tagadó felfogások veszélyességét: ,,A politikai gazdaságtan törvényei tehát a szocializmusban objektív törvények, amelyek a gazdasági étet akaratunktól függetlenül végbemenő folyamatainak törvényszerű, ségét tükrözik. Azok, akik ezt a tételt tagadják, lényegében a tudo. mányt tagadják, márpedig, ha a tudományt tagadják, akkor minden. nemű előrelátás lehetőségét is tagadják, következésképpen a gazdasági élet vezetésének lehetőségét tagad, ják". (Id. mű 12. 1.) Egy másik helyen Sztálin elvtárs hangsúlyozza, hogy lia tagadjuk a szocializmusban a gazdasági élet objektív törvényszerűségeit és azt állítjuk, hogy gazdasági törvényeket „teremteni" lthe., ez arra vezetne, hogy „a káosz és véletlenek birodal. mába kerülnénk, ezektől a véletlenektől szolgai függőségbe jutnánk ..." (84. lap) Hogyan kell értelmezni Sztálin elvtárs szavait? Ha a gazdasági Itat ben objektív törvény fennállását nem ismerjük el, akkor mi a gazdasági élet? Nem egyéb, mint összefüggéstelen tények, események halmaza — vagyis káosz éa vélCi. len. És ha a gazdasági építésben, vezetésben nem az akaratunktól függetlenül fennálló objektív törvényekre támaszkodunk, akkor, bár azt képzetbe, jük, hogy azt csináljuk, amit akarunk, ténylegesen mindig a véletlentől függne, hogy mit értünk el, hiszen nem volnánk képesek cselekvésünk következményeit előrelátni. Ha például a szocializmus építésében nem azokra az objektív törvényekre kellene támaszkodnunk, amelyek a szocializmus építésének feltételeit, ütemét, a cél é» az eszköz viszonyát megszabják, akkor a tervezést is úgy képzelnénk el, hogy az csak akara.iunktól függ, a hatalom birtokában úgy tervezhetünk és azt tervezhetjük, amit akarunk. De mi volna az ilyen „tervezés" eredménye? Hibás tervek, káosz és öszszevisszaság, a gazdasági élet csődje. Sztálin elvtárs klasszikus müvében nagy figyelmet szentel a tervezés kérdésének is és eloszlatja a zűrzavart, amely a gazdasági törvények és a tervek egymáshoz való viszonyának kérdésében uralkodott. Sztálin elvtárs arra 'amit, hogy a helyes tervezésnek Szintén objektív gazdasági törvényre kell támaszkodnia. Ez a törvény a népgazdaság terv. szerű fejlődésének törvénye, amely a szocializmusban mint a népgazdaság szükségszerűsége jött létre. Ezt az objektív gazdasági törvényt felismerve, azt falhasználjuk a gazdalsági tervek összeállításánál. Helytelen volt tehát azt állítani, amit a tankönyvekben ós füzetekben olvasunk, hogy a szocializmusban a lerv maga a gazdasági élet törvénye. Sztálin elvtárs szerint a tervezést, a terveket, például az ötéves terveket az objektív gazdasági törvény mélyreható tanulmányozása alapján egyre magasabb szívonalra kell emelni, hogy a tervek megfeleljenek a tervszerű országos népgazdasági fejlődés objektív törvényének. A gazdasági törvények, nevezetesen a szocializmus gazdasági törvényeinek objektív jellegére vonatkozó sztálini megállapítások alapvető jelentőségűek és feltétlenül érvényesek, nemcsak a Szovjelunió szocialista gazdasági rendszerében, hanem a szocializmust építő népi de. mokratikus országok, tehát Magyarország gazdasági fejlődésében is. A szocializmust csak akkor és csak abban a mértékben tudjuk sikeresen felépíteni, ha egész építő munkánkban állandóan szem előtt tartjuk a gazdasági törvények objektív jeljegét és Sztálin elvtárs iránymutató utasításainak értelmiében igye'szünk e törvényeket megismerni, elsajátítani, meg anulnj, teljes hozzáértés, sel alkalmazni és a társadalom érdekében felhasználni azokaí. FOGARASI BÉLA. (Megjelent a Propagandista füzet külön számában.) Tisza József miniszter beszéde a begyűjtés soron lévő kérdéseiről A begyűjtési miniszter szómba. Ion délelőtt értekezletre hivta öszsze a minisztériumba a megyei tanácsok vb elnökhelyetteseit, a be. gyűjtési miniszter megyei meghatalmazottjait és a megyei tanácsok begyűjtési osztályvezetőit a be. gyűjtés soronlévö kérdéseinek, az 1952—53 éves begyűjtési tervnek teljesítése és az 1953—54. évi begyűjtési munka előkészületeinek megbeszélésére. Tasnádi Sándor, a miniszter első helyettese megnyitója után Tisza József begyűjtési miniszter mondotta el beszámolóját. Ismertette az 1952—53. év be. gyűjtési munkájának eredményeit, majd áttérve az 1953—54 éves tervekkel kapcsolatos kérdésekre, a miniszter megállapította: a begyűjtés jelenlegi helyzete azt mu. tatja, hogy nagy a lemaradás kylönösen a tej- és a tojásbegyüjtés. ben. Sok megyében a tej. és to; jásbegyüjtés januári eredményei messze elmaradnak a decemberi eredmények mögött. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a hátralékos mennyiségek és a jelen. legi mennyiségek begyűjtésénél I egyik föfeladat, rászorítani a ku. lákokat a tésére. kötelezettségek teljes!Ahhoz, hogv a hátralékokat és az ezévi kötelezettségeket begyűjtsük — folytatta a miniszter — szükséges, hogy a párt maximális segítségével az ipari üzemek példájára haladéktalanul meg. szervezzük a hazánk felszabadítása 8. évfordulójának tiszteletére indítandó széleskörű, a dolgozó parasztok zömét magával ragadó begyűjtési versenymozgalmát. Részletesen foglalkozott ezu'án a miniszter a tervfelbontás kérdéseivel. Az elkövetkezendő hetek legdöntőbb feladata — mondott© befejezésül a miniszter — felszámolni a hátralékokat, teljesíteni a terve, ket. A tanácsok % begyűjtő szervek ebben a munkában is támaszkodjanak dolgozó parasztságunk döntő többségére, ame'y becsülettel teljesítette a haza iránti kötelezettségét. A miniszter beszéde után sok hozzászólás hangzott el. NEMZETKŐZI SZEMLE A nyugati ..egység** én a burzsoá sajté Az utóbbi hetek, de leginkább az elmúlt néhány nap eseményei minden eddiginél szemléltetőbben mu. látják két egymás ellen küzdő erő harcát az Imperialista táboron belül. Az egyik erő az imperialista tábor egysegének megteremtésénél jelentkezik. Erre az erőre jellemző az amerikai gazdának csatlósaira gyakorolt fokozódó nyomása és ugyanakkor a legszolgaibb európai burzsoá politikusok alázatos serény, kedése az amerikai gazda szolgálatában A másik erő éppen ellenkező irá. nyű hatást gyakorol. Akadályozza az amerikai imperialisták háborús tervei) cs ezzel mindjobban bomlasztja az imperialista táboron be. lül eddig se túlzottan szoros egysé. get. Az utóbbi napok eseményei azt is minden eddiginél világosabban mutatják, hogy az első erővel szemben mindinkább erezhető a második erő hatása, mindinkább érvényesülnek a bomlasztó, szét. húzó erők. A két erő harcát és a széthúzó erők fokozódó szerepét jól megmutatják a nyugati burzsoá tápok cikkei, kommentárjaiAz új amerikai kormány mindjárt hivatalbalépése után megtette az első lépéseket, hogy fokozza csatlósaira gyakorolt nyomását, Dulles külügyminiszter, Harold Stassen, az úgynevezett kölcsönös biztonsági hivatal Igazgatója társaságában most Európában utazgat, hogy megpróbálja rendbehozni az atlanti szövetség zilált ügyeit. Dulles ml. előtt elindult Európába, alaposan megfenyegette európai „barátait", ezzel mintegy jelezvén utazásának célját. Dulles útja azonban a nyugati burzsoá sajtókommentárokból ítélve, nem kecsegtet nagy ered. ménnyel. A francia „Combat" így írt: ,,Az amerikai külügyminiszter mindent, kér és nem ad semmit. Mindent és még ennél íg valamivel többet követet Franciaországtól, rákényszeríti Nyugat.Németország felfegyverzését, kötelezi, hogy mind aktívabban kapcsolódjon be az at. lanti szervezetbe és llymódon még inkább megfoszthassa szabadságá. nak maradványaitól, amelyek három évi szolgalelkűség után még megmaradtak." A burzsoá „Observateur" Dulles utazásával kapcso. latban visszatér a „Life" című amerikai folyóirat ismeretes, a francia nemzeti büszkeséget súlyosan sértő cikkére és keserű öngúnnyal írja: ,Érthető, ha Amerika saját helyze. tét ahhoz az úréhoz hasonlítja, aki bármikor mehet kitartott nőjéhez, az viszont nem keresheti fel tetszés, szerinti időben pártfogóját. A francia imperializmus önállóságának roncsaira féltékenyen vigyázó bizonyos burzsoá körök másmódon Ls kifejezést adnak az atlanti politikával kapcsolatos növekvő aggodalmaiknak. Újra megszólal a né. met imperializmus újjáéledésétől való félelem: „Hamis és misztifiká. ciónál nem egyéb az a dilemma — írja az „Observafeur" —, amelyet a közvélemény számára felállítanak: — német hadsereg vagy európai hadsereg... az európai hadsereg a német hadsereget jelenti, annak minden veszélyével és kockázatával." Az angol burzsoá sajtó hangja sem kevesbbé kétkedő, aggodalmas, kodó. A burzsoá „Ekonomist" egyik közelmúltban megjelent cikkében lényegében beismerte, hogy a nyugati burzsoá államok csatIóskormá« nyai nemzetáruló terveik megvalósításában mindinkább szembetalálják magukat a nemzeti függetlenség védelmében folyó tömegmozgalommal. Ez a mozgalom — írja a lap — arra kényszerítheti Nyugat. Európa kormányait, hogy „elvessék, vagy megnyirbálják" eddigi el. gondolásaikat. „Ez azt jelentheti — folytatja a lap —, hogy Nyugat. Európában nem európai föderáció jön létre, hanem nyugtalan partnerek laza szövetsége. • Az amerikai és az európai Imperialisták fokozódó ellentétel, az európai imperialisták megoldhatatlan egymásközti ellentétel, a béke. szerető és hazafias tömeg fokozódó ellenállása: ime, ezek oz imperia. lista tábor széthúzó erői. A napokban viharos erővel jutotl kifejezésre az imperialista tábor főeflentéte az amerikai és az angol imperialisták közötti ellenttt ls. Eisenhower, az Egyesült ÁUamok újdonsült elnöke, mint ismeretes, a napokban üzenetet Intézett az amerikai kongresszushoz és többek között kifejezésre juttatta, hogy támogatni kivánja Csang Kaj-sek banditáit a Kínai Népköztársaság ellen) provokációkban és eszközként akarja azokat felhasználni a távol, keleti háború kiterjesztésében. Az nngo! közvélemény viharos tillako. zással fogadta Eisenhower agresz. sziv lépését- A nép felháborodása | olyan mértékű volt, hogy még j Eden angol külügyminiszter Is kénytelen volt kijelenteni a parla. mentben, hogy „Nagy-Britannia haladéktalanul kifejezte az amerikai döntéssel kapcsolatos aggodalmát", „Az angol kormány — mondotta Eden — hangoztatta azzal kapcsolatos aggályait is, hogy ennek • döntésnek szerencsétlen politikai visszahatásai lesznek." Jellemző, milyen „megbecsülést" tanúsít Ame. rika, Anglia iránt, hogy Eden kénytelen volt beismerni a parla. mentben: Eisenhower döntése „egy. oldalú politikai cselekmény volt amelyben a brit kormány nem vet* részt". Az angol burzsoá sajtó sokkal tovább ment, mint Eden. Nyiltan megírta véleményét az amerikai szövetségesről. A Daily Mail ezt írta: „Az új amerikai külpolitika mozgató szelleme Fostör Dulles, aki rádióbeszédében ijesztő hányavett. seggel ismertette megdöbbentő pro. grammját. Nehezen elviselhető pök. hendiség jellemzi az új amerikai rendszert." Az új amerikai kormány azzal a szándékkal vette át hivatalát, hogy rendbehozza az atlanti-szövetség szénáját- Az amerikai lapok néhány héttel ezelőtt arról írtak, hogy most, miután vége a választási kampánynak, vége az európai csatlósok ideiglenes aranyszabadságának is. Amerika most „szoro. sabbra vonja a gyeplőt". Nos, ami azóta történt, megmu. tatja, hogy az európai csatlósok közötti ellentéteket és az amerikai politika sorozatos európai kudarcait korántsem az amerikai imperalsták átmeneti , belpolitikai elfoglaltsága" okozta. Ezek az ellentétek sokkal mélyebbek: az imperialista rendszer lényegében rejlenek és sem szép szavakkal, sem nyomással nem le. het őket eltüntetni. Darvasl István Moszkva város és Moszkva terület Statisztikai Hivatalának 1952. évi temeientése Moszkva (TASZSZ). Moszkva város és Moszkva terület Statisztikai Hivatala közzétette jelentését az 1952. évi tervteljesítésről. Az ipar össztermelési tervét 103 százalékra teljesítette. Az ipar össztermelése 1952-ben 1951-hez viszonyítva 11 százalékkal nőtt. Moszkva üzemeiben 1952-ben több, mint 9 százalékkal csökkentették az önköltséget. 1952-ben tovább erősödött a szocialista mezőgazdaság. A gép. és traktorállomások állománya további 820 trak'orral, 386 kombájnnal, és nagymennyiségű arató- és más mezőgazdasági géppel gyaranodott. Az iparban a munka termeié' rnvsége 1952-ben 1951-hez viszo. ! nyitva nyolc százalékkal nőtt. A ; múlt évben Moszkvában és Mosz. j kva területén 21 ezer ifjú végezte ; el a különféle ipari iskolát. A Crús SZSZK Statisztikai Hivatalának lelamtése Tbiliszi (TASZSZ). A Grúz SZSZK Statisztikai Hivatala jelentése szerint a grúz ipar össztermelése 1952-ben 1951. évhez viszonyítva 9 százalékkal nőtt. Grúzia kolhozai túlteljesítették a kalászosok, hüvelyesek, a cukorrépa és a napraforgó vetésének tervét. 1952-ben 22 százalékkal több őszi búzát vetettek, mint 1951«ben. A cttromú'itetvények létesítésé, nek tervét 18 százalékkal teljesítették túl. Robbanás eg\ amerikai alomkíséileti telepen telepen. A robbanásnak több halálos áldozata van és sok a súlyos (MTI) Az „AP" amerikai hír. ügynökség jelentése szerint súlyos robbanás történt az Aikenban (DélKarolina állam) lévő atomkísérleti sebesült.