Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

VRÍG PROIETÁR3A1 EGYESÖUETEKJ A Központi Vezetőség november 29-i határozatának végrehajtásáért Eisenhower agresszív kijelen éseinek további visszhangja A csehszlovák kormány jegyzéke Izrael kormányához yy.ar.axvűtnW^S IX. EVF. 33. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1953. FEBRUÁR 8. A Magyar Népköztársaság mhiiszícrtasaácsáitak határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről A Magyar Népköztársaság Alkot, mánya annak a szocialista elvnek alapján, hogy a legfőbb érték az ember egész népünk közös ügyévé teszi a házasság, g család, az anyaság és a gyermek fokozott védelmét. Népünk líz- és tízezreiben egyre erősödik annak tudata, hogy a szocializmust építve — a maguk, családjuk gyermekeik békés, boldog jövőjét építik s éppen ezért erősödik bennük a családi élet, a gyermek megbecsülése. Ugyanakkor Népköztársaságunk az anyák és gyermekek védelmének törvényes biztosításával, a jóléli és egészségügyi intézmények fejlesztésével és különböző szociális juttatásokkal mozdítja elő a családi élet megerősödését, az anya. és gyermekvédelem színvonalának emelését. DolI. A teherben lévő nők és az anyák védelmének fokozása gozó népünk életszínvonalának emelkedésével a házasságkötések és születések arányszáma is jelentősen nőtt és lényegesen meghaladja a háború előttj szinvonalat, a csecsemőhalandóság aránya pedig a háború előttinek mintegy felére csök. kent. Népi demokráciánk eddig elért hatalmas eredményei lehetőséget nyújtanak arra, hogy államunk a jövőben még nagyobb segítséget nyújtson a család-, az anya. és gyermekvédelemnek. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a házasság, a család intézményének megszilárdítása érdekében, az anya. és gyermekvé. delem további fejlesztéséről a következőket határozza: 1. A teherben lévő nők fokozott orvosi gondozása. Az egészségügyi miniszter biztosítsa. hogy az állami egészségügyi szolgálat minden teherben lévő nőt terhességi ideje alatt legalább háromszor ingyenes orvosi vizsgálatban részesítsen, először lehetőleg a terhesség harmadik hónapjának vége előtt, utoljára pedig a terhesség nyolcadik hónapjában. A gondozásban való részvétel biztosítása érdekében: a) A védőnő a terhes anyát a terhesség tartama alatt is állandó gondozásban köteles részesíteni. b) A jelen határozattal rendszeresítet* ingyenes csccsemőkelengyében, továbbá az emelt összegű anyasági segélyben csak az az anya részesül, aki terhesgondozási könyvvel igazolja, hogy az orvosi vizsgálaton résztvett. c) A falusi szakorvosi szolgálat szülészeti éf> gyermekszakorvosi el. látását összesen negyven új járásra kell kiterjeszteni. 2. Kedvezmények a munkaviszony körében. a) Minden miniszter az egészségÜgyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben 30 napon belül szabályozza, hogy melyek azok a nők egészségére ártalmas munkakörök, amelyekben nőket foglalkoztatni nem szabad. Ezekbe a munkakörökbe nőt újon. nan alkalmazni 1953 március 1. napja után tilos, az ilyen munkakörökben jelenleg dolgozó nőket pe. dig 1953 július hó végéig más, nők számára alkalmas munkakörbe kell átlylyezni. b) Nőnek munkára való felvételét — büntetés terhe alatt — nem szabad azért megtagadni, mert a nő teherben van. c) A terhes nőt, valamint a szop. tatós anyát a szülést követő bar. madilc hó végéig csak fegyelmi eljárás alapján, vagy saját kérelmére lehet elbocsátani A teherben lévő háztartási alkalmazottnak a szülésig nem lehet fel. mondani, kivéve, ha azonnali fel. mondásra okot adó körülmény merül fal, ez esetben, ha az nlkalmazott a felmondást nem fogadja el. a járásbíróság dönt. d) A munka törvénykönyve értelmében (95. §.) teherben lévő nőt a terhassíg hatodik Hónapjától kezdve és szoptató nőt a szoptatás hatodik hónapjáig — nem szabad nehéz testi, éjjeli és túlmunkára beosztani; — más helységben végzendő munkára csak beleegyezésével szabad küldeni. — kérelmére, orvosi vélemény alapján állapotának megfelelő mun. kakörte kell áthelyezni, s az új munkakörben keresete nem lehet kevesebb, m nt amennyi az előző hathavi át'agkeresete volt. E rendelkezések végrehajtása ér. dekében illetékes miniszterek az egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben 30 napon beUil határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyekben terhes nő nem foglalkoztatható. e) A terhes, illetőleg szülő nőt a Munka Törvénykönyve értelmében (97, §. (1) beik.) a szülés előtt és a szülés után összesen tizenkét heti szabadság illeti meg, amely rendellenes szülés esetén, hatósági orvosi javaslatra négy héttel meghosszabbítható. A szülési szabadságot rendszerint a szülés előtt és után két részben kell kiadni, a dolgozó nő kérelmére meg ketl engedni, hogy a szülési szabadságot teljes egészében a szü. lést követően vegye igénybe, ha a szülést megelőzően végzett munka orvosi vélemény szerint egészségé nek veszélyeztetésével nem jár. f) Ha a dolgozó nő gyermekét a vállalat, vagy a munkahelyhez közeleső bölcsödében vagy pedig közeli lakásában szoptatja, az első hat hónapig naponta kétszer félórai, ezt követően a kilencedik hónapig naponta egyszer félórai szoptatási idő jár részére, amely a munkaidőbe beleszámít és arra átlagbér jár. Ha nz anya gyermekét a munkahelytől távolabb eső bölcsödében vagy lakásán szoptatja, az első hat hónapban naponta kétszer háromnegyed órai, ezt követően a kilencedik hónapig naponta egyszer háromnegyed órai szoptatási idő jár részére, kívánságára pedig a napi kétszer háromnegyed órai szoptatási idő napi másfél órá. ban egyszerre is kiadható. Ha a gyermek szoptatása az előbbiek szerint nem biztosítható, a dolgozó nőt kérelmére a szoptatás érdekében a munkáltató vállalat (hivatal, stb.) vezetője legfeljebb három havi fizetésnélküli szabadságban köteles részesíteni. g) A dolgozó anyát egy évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása és gondozása érdekében kérelmére táppénzes állományba kell helyezni, ha igazolja, hogy a gyer. mek otthoni ápolásra szorul és ápolását más családtag nem tudja ellátni. Ha a beteg gyermek egy évnél idősebb, de hat évesnél fiatalabb, a dolgozó anyát kérelmére az otthoni ápolás biztosítására a fenti feltételek igazo'ása esetén fizctésnélküli szabadságban kell részesíteni, az ilyen címen engedélyezett sza. badságok összes tartama azonban egy év alatt harminc napot nem haladhat meg. Ha a gyermek egy évesnél idősebb, de két 'évesnél fiatalabb, az egyedülálló dolgozó nőt a szabadság tartamára táppénz illeti meg Egyedülállónak azt a nőt kell tekinteni, akinek férje nincsen. vagy attól törvényesen elvált. A munkáltató szerv vezetője kivé. telesen indokolt esetben 30 napnál hosszabb ideig tartó fizetésné'küli szabadságot is engedélyezhet. az így meghosszabbított időre azonban láppénz nem jár. h) Az a dolgozó anya, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, háztartási eendői jobb ellátása érdekében havonként egy fizctésnélküli szabadnapra jogosult, feltéve, hogy a megelőző három hónap alatt igazokitlanul nem mulasztott, 3. Ingyenes csecsemőkelen gye juttatása az újszülötteknek. I 1953. évj március 1-től kezdődően laz álam minden újszülött gyermek részére igyen csecsemőkelengyét juttat a szülőnek, akár jogosult a szülő társadalombiztosításra, akár nem. a) Az ingyenes csecsemőkelengye 400 forint értékű csecsemőcikket (pelenka cs egyéb ruházati cikk) tartalmaz. A kelengyecsomagot az egy éven aluli csecsemők használatára szolgáló cikkekből a belkereskedelmi minisztérium által összeállítóit jegyzék alapján, a kijelölt üzlet állítja össze az anya választása szerint. b) Ingyenes kelengyíben az az anya részéiül, aki a terhességével kapcsolatban előírt három orvosi vizsgálaton résztvett. 1953 április hó végéig az ingyenes kelengyét annak az anyának is ki kell adni, aki csak egyszer vett részt orvosi vizsgálaon. Orvosi igazolásra kiadható a kelengye annak az anyának is, aki a három orvosi vizsgálaton kora szü. lés mia'.t nam vehetett részt, de a koraszülött gyermek életképes. c) Az ingyenes kelengyére jog0sí'ó utalványt a terhes nő lakóhelye szerint illetékes községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizotlsága adja ki a terhesség kilencedik hónapjától kezdve. d) A csecsemőkelengye a gyermek élveszületése esetén az anya tulajdonába megy át. e) A csecsemőkelengye ingyenes juttatásával egyidóben, 1953 év március 1. napjával megszűnik a pelenkára adolt árengedmény fennartásánal; szükségessége. 4. Kedvezmények az Intézett »zü. lési költségelalél. a) A túrsadaiombiztosílásban akár saját munkaviszonyul; al-a-pjan. akár férjük jogán részesülő nők intézeti szülési költségeit teljes mértékben a társadalombiztosítási szervek viselik, b) Az intézetekben (kórházban, klinikán, szanatóriumban stb) szülő, a társadalombiztosításban nem részesülő nők az intézménynél kötelező ápolási díj felét fizetik csupán, a szülőotthonokban napi tíz forintot. 5, Társadalombiztosítási juttatások. a) A társadalombiztosításban részesülő dolgozó nő: az anyasági a egén y mellett terhességi és gyermekágyi segély is megilleti, tizenkét heti munkabérének megfelelő ö; szegben, amennyiben pedig a szülési szabadságát meghosszabbítót ák (2.) e, pont), a meghosszabbítás időtartamára — legfeljebb további négy hétre — is jár a terhességi é3 gyermekágyi segély. Ha az anya n?m ál! alkalmazásban, egyszeri anyasági segélyben részesül, feltéve, hogy a férje társadalombiztosításra igényjogosult dolgozó. b) A dolgozó anyák anyasági segélyét 1953, évi március 1. napjától kezdve a jelenlegi 500 forintról G00 forintra, az első gyermek után 700 forintra kell felemelni. c) A mezőgazdasági társadalom, biz osításba bevont dolgozó nők, akik a terhességi és gyermekágyi sc-gély helyeit egységes anyasági so. gélybon részesülnek, a jelenlegi 1330 forintos anyatáci segély helyett 1953 március 1-től kezdve 1400 foriniot, az első gyermek után 1500 forin'ot kapnak. d) Az az anya, aki a háromszori terhességi orvosi vizsgálaton nem vett részt, az anyasági segélyt nem a felemelt, hanem csak az eddigi összegben kapja. 1953. évi április hó végéig a felemel anyasági segély jár annak az anyának is, aki csak egyszer vett részt ervcsi vizsgálaton. A felemelt anyasági segélyt kapja az az anya is, aki kora'szü. lés miatt nem vehetett részt a három orvosi vizsgálaton. e) A terhességi és gyermekágyi. Illetőleg anyasági segély teljes őszszegben megille t azt a dolgozó nőt. aki a segély esed'késségét megelőző két éven belül ö szesen legalább 9 hónapig betegség esetére biztosítva volt, vagy a kilenc hónapot azért nem érte e], mer; munkaviszonyba lépését megelőzően egy évnél hoszfolylatott, vagy tanfolyamon vett részt. A segély fele összegét abban az esetben Is megkapja a dolgozó nő, ha két éven belül legalább hat hónapon át betegség esetére biztosítva volt. Ha az egyszeri anyasági segély a férj jogán jár, a fenti rendelkezéseket a férj munkaviszonyára kell alkalmazni. 6. Kitüntetés A Népköztársatság Elnöki Tanácsa az olyan anyáknak, akik hat, vagy több gyermeket hoztak világra és neveltek fel, a dolgozó nép megbecsüléséből; kifejezéséül minden évben a Nemzetközi Nőnapon (már. cius 8. napján) „Anyasági érdemérem"-et adományoz. Azokat az anyákat, akiknek het, vagy több élő gyermekük van, pénzjutalomban is kell részesíteni. 7- Kedvezmények a lakásjuttatásoknál. A családalapítás előmozdítása érdekében az újonnan épülő, vagy a megüresedő lakásoknak min egy 20 százalékát fiatal házaspároknak kell juttatni, ha egyébként a* lakás kiutalására érdemesek. Ugyanez a rendelkezés irányadó a szolgálati lakások kiutalására is. IL Családi pótlék A családi pótlék jelenlegi rendszere 1951 cius hó 1-től kezdve a szerint módosul: 1. A háromnál több gyermek utón járó családi pót'.ék ö Szegét a következők szerint keli felemelni: Három gyermekes családoknál a jelenlegi 135 forintról 180 forintra, négy gyermekes családoknál a jelenlegi 210 forintról 260 forintra, öt gyermekes családoknál a jelenlegi 300 forintról 350 forintra, hat gyermekes családoknál a jelenlegi 405 forintról 450 forintra, hét gyermek ulán havi 560 forint, nyolc gyermek után havi 686 forint, kilenc gyermek után havi 810 forint, líz gyermek ulán 975 forint, tizenegy gyermek után 1155 forint, tizenkét gyermek után pedig 1350 forint családi pó'lék jár, mtoden : további gyermek u ón havi 210 fo- j rinttal emelkedik a családi pótlék.1 2. A két gyermek után járó családi pótl 'k ctószege vúItozatanuL havi 75 forint. 3. a) Az egy gyermek u'áni családi' pótlék megszűnik, kivéve az egyedül álló anyáknál, akinek egy gyermek után is kell havi 30 forint Családi pótlékot folyósítani. b) A feleség után családi pótlék nem jár, a dolgozók egységes társadalombiztosí.-ási nyugdíjáról szóló törvényerejű rendelet szarint járó házastársi pótlék azonban a nyugdíjast az előírt feltételek mellett továbbra is megilleti. 4. A családi pótlékra a dolgozónak addig van igénye, amíg a gyermek tizenhat éves korát eléri. Ha a gyermek iskolai tanulmányokat folytat, vagy ipari tanuló, az igényjog sultság a gyermek 18-ik életévének betöltéséig tart. 3. Nem folyási Iható családi pót. lék az olyan gyermek után, aki állami ösztöndíjat élvez, továbbá az olyan ipari tanuló után sem, aki tanulóin'ézelben nyert elhelyezést. 6. A minisztertanács kiterjeszti n családi pótlékra való jogosultságot 1953. évi március hó 1. napjától kezdve az önálló termelőszövetkezeek és a III típusú tevmelőszövetkezeti csoportok tagjaira, amennyiben három, vagy ennél több tíz éven aluli gyermekük van és ha az előző évben 120 munkaegységet teljesítettek. Ha aa anyának saját tagsága után jár a családi pótlék, 30 munkaegység igazolása elegendő. . 1953. évi március hó 1-től jogrv. foljóttt&sának I sullak a csaiádi pótlékra a községi (városi) legeltetési bizottságok állandó alkalmazásában álló pá-szto. rai is, ha három, vagy ennél 'óbb tiz éven aluli gyermekük van. Ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy dolgozó kaphat A termelőszövetkezeti (tszcs) tagok. valamint a községi (városi) legeltetési bizottságok állandó al. ka.lm«zásban álló pásztorai részére járó családi pótlék összege: Tíz éven aluli három gyermek után havi 144 forint, tíz évefi aluli négy gyermek után havi 208 forint, tiz éven aluli öt gyermek ul-án havi 280 forint. tiz éven aluli hat gyermek u'án havi 360 forint. Mindcp további tiz éven aluli gyermek után havi 60 forinttal emelke. dik a családi pótlék. A családi pótlékot a Szakszerve, zeti Társadalombiztosítási Központi (SZTK) folyósttja. évi már- j' következők III. Az anyák én gyermekek egészsénfigyi ellátásának fokozása 1. Az intézeti szülések jelenleg I kétszeresére kell növelni, az átla. 42 szóza'ékos arányát az ágyszám gcsnál nagvobb mértékben kell növelésével és a jobb kihasználásával az 1953. végéig 54 százalékra, az 1954. szülőotthonok év év végéig pedig legalább 60 százalékra keti emelni. Az egószsegügvi miniszter 1957. év végéig biiztosítea annak lehetőségét, hogy minden szülés intézetben történhessék. 2. A csecsemő- és gyermekbetegségek eredményesebb gyógyítása érdekében: a) Az 1954. év végéig 20 százalékkal kell növelni a rendelkezésre álló gyermekkórházi ágyak mát. b) A gyermekek kötelező védőoltását a mai hinriő és difléria ollá-ok mellett az 1953 évtől kezdődően ki kell terjeszteni a sza. márköhögcs ellen a diftéria oltással együtf történő kombinált oltásra, emellett az 1953. évben egyes területeken, az 1954. évtől pedig országosan be kell vezetni a hastífusz elleni kombinált o1. tást is. 3. A csecsemők és kisgyermekek tejellálá-sának ' emelni a mezőgazdaságban dolgozó anyák gyermekeinek elhelvezésérc szolgáló idénybölcsődék férőhelyeit. Az építőiparban do'guzó nők részére, az egy évnél hosszabb ideig tartó nrgy építkezéseken vándo-rbölrsődéket kell létesíteni. b) Jelentősen fejleszteni kell a bölcsődékben nyújtott gondozás minőségét. Fnnek érdekében minden 10 gyermek ellátásához gondozónőt keli biztosítani és növelni kell a kisegítő személyzet léUzá( mát i®. A gyermekek huzamosabb szá- j elhelyezésének lehetővé tétele érI dekében a bölcsődéket 13, illető'eg a szükséghez képest 16 órán keresztül kell üzemben tartani, a gondozónők munkaidejét pedig a lehetőséghez képest napi nyolcórára kell csökkenteni 5. Az óvódák és az iskolai napközi otthonok fejlesztése. a) Az óvódák és óvodai napközi otthonok férőhelyeinek számát az 1952. évi 80 ezerről, aa 1953 évre 119 ezerre kell emelni, amelyből 94.800 területi és 24.200 üzemi fémegjavítása érdeké- ., . ben fokozni kell az anyatejjel rohelyvaló ellátást, továbbá 1954 év 1 b) Az iskolai napközi otthoni április hó végéig új tejporgyára1 hálózatot vidékre is ki kell ter. kell létesíteni. ( jeszteni és a férőhelyek számát a 4. A bölosődék honok fejlesztése a) A bölcsődei csecsemóott- 15 ezerről, az 1953 évben or érdekében: férőhelyek szaI szágosan 20 ezerrel, tehát 35 eeerre kell emelni. összesen szabb ideig iskolai tanulmányokat mát az 1954. évig a mainak közel (Folytatás a 2. oldalon.)