Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-07 / 32. szám

SZOMBAT, lft53. FEBRUÁR 7. Javítsák meg a gyártmányok minőségét az Űjszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat dolgozói t Az Űjszegedi Kender- és Lenszö­vő Vállalat dolgozói a párt irányí­tásával dolgozva eredményesen fe­jezték be az elmúlt évet és minősé­gileg is megfelelő árut készítettek. Felszabadulásunk nyolcadik évfor­dulójára az üzem munkásainak 79 százaléka tett termelése emelése és a minőség további javítására foga­dalmat. Január hónapi mennyiségi tervüket 100.5 százalékra teljesítet­ték. A minőségben viszont lemaradás tapasztalható. Eddig igen csekély százalékot tett kl a II. és III. osz­tályú készáru, most azonban csak a II. osztályú áru tíz százalékot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a tervezett 98 százalóknál alacsonyabb aiz első­osz ályú ponyva és műszaki áru mi­nősége. Mi okozta ezt a lemaradást? Nagyban akadályozza a jó minőségi munkát az, hogy a beérkező fonalat nem tudják kellő ideig pihentetni. Amint a nyersanyagot az üzemben átveszik, azonnal az előkészítő felve'őbe küldik, ahol rögtön feldolgozásra kerül. De a fonalat nemcsak megfelelő ideig kell pihentetni, hanem azt ia bizto­sítani kellene, hogy kellő nedvesség­tartalom nélkül ne kerüljön feldol­gozásra. Erre azért van szükség, mert a fonal Szakítószilárdsága na­gyobb, ha megvan a kellő nedves­ségtartalma. Az anyag pihentetésé­nek megvalósítása pedig csak úgy lehetséges, ha a Szegedi Kender, a Nagylaki és a Hirti Kenderfonó­gyár pontosian, határidőre szállítják a szükséges fonalmennyiséget és így s, _ítik a szövődékben dolgozók mi­nőségi fogadalmának megvalósítá­sát. A feldolgozásra kerülő fonalak nem mindig felelnek meg a köve­telményeknek. Egyenlőtlen, csomós, gyenge szakítószilárdságú fonalat küldenek a Szegedi Kender dolgo­zói a szövődének. Ilyen fonalból készített ' szövet minősége nem lehet kielégítő. A jó minőségű szövet ké­szítésének egyik előfeltétele az, hogy a szövőnők is figyelmesen, gondosan végezzék napi munkáju­kat. A lánchengeren a felszerelés­kor vizsgálják meg az esetleges szálkereszteződéseket és a beszakadt fonalat. A szövőgép legkisebb hi­bája is ronthatja a minőséget. Ez­ért minden szövőimunkásnak köte­lessége alaposan megismerni u gé­pét. A kiváló szakmunkások ia kö­retnek el minőségi hibát figyelmet­lenségük, nemtörődömségük miatt. Vince Anna, Imre Anna, Majoros Rózsi például nem ügyelnek eléggé arra, hogy a vetélő hegye lompa-e, vagy hegyes s a fonal feszességét sem ellenőrzik kellőképpen. Ennek következtében igen sok. szál kisza­kad a gépükön s emiatt hibás szö­vetet készítenek. Várakozó Sándor­né egyike azoknak, akik példamu­tatóan és kiváló minőséggel dolgoz­nak. — A fonalunk, amiből a szövet készül, nem egyenletes. Pár méte­ren keresztül vastag, azután elvéko­nyodik — mondja Várakozóné. — Ilyenkor mindig elszakad a láncfo­nál. A kopazolóban is akadnak olyan hibák, amelyek egyes dolgozók gondatlanságát bizonyítják. Lévai Gézáné elmond­ja, hogy gyakran a kopsz aljúra szalad a fonal. Ez a szövő munká­ját nagyban hátrálta'ja. Azt sem szabad megengedni, hogy a kop­szot túlnövesszük, mert összekúszá­A helyi szovjetek választása lódik a fonal és akadályozza a gyors vetülékcserét. — Hosszabb ideig laza kopszot ké­szítetünk az üzemrészben — mond­ja Léva iné. — Ezeket többször át kellett orsózni, mert nem tudtak vele dolgozni. Most — munkánk ja­vítása érdekében — bevezettek egy újítást, amely szabályozza a fonal feszességét s így kevesebb azoknak a kopszoknak a száma, amelyekre a fonal lazán fut rá. Az üzemrész dolgozóihoz többször visszaküldték a laza és aláfutott kopszot, amit e szövők nem tudtak felhasználni. A stoppoló üzemrészben sem min. denki javítja ki helyesen a hibákat Sokan nem szálára varrva végzik a hibajavításokat, pedig valnmeny­ny irtok csomómentesen kellene megjavítani a szövés közben előforduló hibákat. Dobó Andrásné mindig azonos szí­nű fonállal hozza helyre a szövés­hibát. Gondosan vizsgálja ét a szö­vetet, hogy valóban csomómentes készáru kerüljön ki a kezéből, A minőség javítása érdekében biztosítani kell a gépek rendszeres generálozását és azt, hogy a nedve­sítő készülék egyenletesen működ­jék. Az utóbbi időben a 1 égned ve­A szovjet városokban és falvak­ban nagy politikai lelkesedéssel folynak le a gyűlések, amelyeken a dolgozók megválasztják jelöltjeiket a helyi szovjetekbe. A küszöbönálló választásokon a kommunista párt ismét egységes tömbben, szoros szövetségben In. dul a pártonkívüli munkásokkal, pa. rasztokkal, értelmiségiekkel. Az eddigi választási kampányokhoz ha sonlónn a párt most le közösen In. dul a szakszervezetekkel, a Kom. szomollal és a dolgozók többi tii megszervezetével. A választási gyűléseken a kom­munista és pártonkívüli dolgozók együtt vitatják meg a jelöltek sze­mélyét és együtt javasolják jelölt, nek a nép legjobb fialt és leányait. A kommunisták és pártonkívüliek tömbje dicsőséges múltra tekinthet vissza­Egy politikai pártnak a néppel alkotott tömbje lehetetlen lenne a tőkés országokban Csakis a szocia­lizmus győzelmének körülményei között lehetséges ez, olyan társa, dalomban, ahol nincsenek kizsák­mányoló osztályok, ahol a nép minden rétegét erkölcsi és politikai egység fogja össze. Ahhoz, hogy a kommunisták és a pártonkivüliek tömbjének eszméje megvalósulhasson, az Irányító kommunista párt és az egész nép politikai szövetsége testet ölthessen, sítő igen sűrűn elromlik s emiatt nagyarányú szocialista átalakításra hol több, hol kevesebb nedvesség voit szükség a szovjet társadalom kerül a munkatermekbe. gazdasági é'etében és osztályszer. A minőségi hibákért a rekjamá- kezeiében Meg kellett teremteni a dókért az üzem valamennyi dolgo­zója felelős. A jó példák egész sora bizonyltja, hogy lehet javítani a minőségen. Éppen ezért a negyedév hátralévő részében fokozott figye­lemmel, gondosabban dolgozzanak a szövődé, a kopszoló és a stoppoló üzemrész dolgozói s a kooperációs vállalatok pedig időben jobb minő­ségű fonala küldjenek az Űjsze­gedi Szövőgyárba, hogy a január hónapi minőségi lemaradásukat a negyedév végére megszüntessék. A jövőben adjon sokkal több segítségei a csoivai tanács a tömegszeivezeteknek Prüszkölve áll meg velünk a vonat a csorvai vasútállomáson. A községben, a homokbuckák kö­zött, egymásután sorakoznak az egyforma pirostetős házak. Nagy ablakszemeikkel mosolyogva fo. gadják az érkező utasokat. A ké­ményekből vígan száll a füst. A csorvai háziasszonyok ugyanis ezen a napon korábban főznek j si­etnek, mert tíz órakor országgyű­lési képviselői beszámoló lesz, dél. után pedig MNDSZ-taggyűlés. Főzés közben zenét, előadást hallgatnak, hiszen bevezették már a villanyt Csorvára é6 azóta szá­mos házban szól a rádió. Számta­lanszor hallják azt is, hogy az or. szág élenjáró községeinknek a jó munkáért jutatomdait küldenek, ilyenkor elgondolkoznak azon a csorvai asszonyok, hogy ők mi• ért nincsenek az elsők közöft? El­sősorban pedig nekik, a csorvai dolgozóknak, kellene étenjárniok. hiszen olyan sokat kaplak már a nép államától. Ezen sokat gondolkoztak a csorvai asszonyok és magukban elhatárol­ták: délután, az MNDSZ-taggyűté­sen ezt megtárgyalják. Terem volna, de kulcs nincs! A nagy fejlődés ellenére sem tudták még elérni a községben, hogy a törregszervezetek részére külön helyiséget biztosítsanak. Ezért a különböző rendezvénye­ket a tanácsteremben tartják meg. Két órakor már egymásután ér­keznek az asszonyok.a tanácsház­hoz, de bemenni senki sem töd. Kiss Molnár Antalné, a helyi MNDSZ-szervezet ttikéra, egy óra óta kulcs után szaladgál, hogy ki­nyissa a tanácsterem ajtaját, de ez sehogyssm sikerül. Farkas András VE-tttkárnál nincs kul cs, nem tud beengedni. Ugyan­akkor Gyimesi István elvtárs, a tanács elnöke is ridegen kije­lenti. hogy 6 nem engedhet be senkit, mert nem hagyhatja nyit­va a tanácsháza ajtaját. — Kérjék meg Farkas Györgyöt, aki szintén a községi tanácsnál dolgozik — mondotta —. hogy en­gedje be az asszonyokat taggyű­lésre. Farkas György Szegedre uta­zott Szabadságharcosok ülésére és így nincs ahol az MNDSZ-asszo­ayok megtarthassák a taggyűlésü­ket. Már fáznak az asszonyok ;s. Végül is megkeresik a párttitkár elvtársat, hogy hová menjünk? A párttitkár elvtárs készségesen fel­ajánlja a pártirodát; — így a párt. irodán gyűlnek össze az asszo­nyok. Elfoglalnak minden ülö. helyet, még a fásláda tetejét is. Gyetvoi Mihályné példamutatása Megkezdődik a taggyűlés és az MNDSZ-szervezet tagjai el­mondják hozzászólásaikban, hogy a község igen elmaradt a beadás­sal. Különösen a tojá6- és baromfi beadásuk gyenge. — Ezen a hiányosságon — mon­dotta Gyetvai Mihályné fezes pa­rasztasszony — csak úgy lehet változtatni, ha a tanác« jobban igénybeveszi az asszonyok mun­káját, megbízza őket feladatokkal. Nekünk, MNDSZ-asszonyoknak, pedig példát kell mutatnunk és elsők között kell teljesítenünk a beadási tervünket. Tegyünk fel­ajánlásokat. fin vállalom. hogy március 8»ra, a Nemzetközi Nőnap ünnepére egyévi baromfi- és ne­gyedévi tojásbeadási kötelezettsé­gemet teljesítem. A tanács vegye igénybe az asszonyok segítségét Ahhoz, hogy Csórva községben az asszonyok cselekvően kivegyék részüket az agitációs és népnevelő munkából, szorosabbra kell vonni a kapcsolatot a tanács és a tömeg­szervezetek között. Gondolnia kell arra a tanácselnök elvtársnak, hogy az asszonyok jelentős segítségej tudnak nyújtani a beadási terv teljesítésében. a tszcs fejleszté­sében éi a mezőgazdaságban hi­ányzó munkaerő pótlásában. Lássa be az elnök elvtárs, hogy semmi baja sem történik a ta­nácsteremnek, ha ott tartják meg a taggyűlésüket az asszonyok. Figyelembe kell venni azt i», hogy a mi tanácsainknak népszerűek­nek kell lenniök, ahova minden­kor bizalommal fordulnak a dol­gozók. nem úgy, mint a Horthy­rendszerben. amikor végigfutott a hideg a dolgozó parasztok há­tán, ha elmentek a községháza előtt. A dolgozók bizalmát csak úgy lehet megnyerni, ha a tanács dolgozói — élükön a tanácselnök. szocializmus szilárd gazdasági alap. ját, a proletárdiktatúra államrend­szerének bázisát. Meg kellett ot­danl a sokmlllió elmaradott kis­üzemi parasztgazdaság kollektivizá. lását. A kollektivizálás során fel. számolták a legnépesebb kizsákmá­nyoló osztályt, a kulákságot Is. A hatalmas átalakulások eredmé­nyeképpen a Szovjetunió erős ipari és kolhoz mezőgazdasági állammá vált. A termelőeszközök szocialista társadalmi tulajdona tett az új, szocialista rendszer alapja. Megvál­tozott a Szovjetunió lakosságának osztályösszetétele ls. A kizsákmá. niznius felé dalom fejlődésének olyan nagy. szerű mozgató erőt, mint a szovjet nép erkölcsi és politikai egysége, a Szovjetunió népeinek barátsága, a szovjet hazafiság. Az 193S.OS alkotmányban tör­vényhozásilag ls kifejezésre jutott a szocializmus győzelme. 1937 deeember 12-én a szovjet dolgozók már az új alkotmány a'apján választották meg küldöttei, ket a Szovjetunió Legfelső Tanú. csába. Ekkor lett a kommunisták választási politikájának sarkalatos pontja a kommunisták éa párton, kívüliek választási tömbjének es/.. méje. Az élet bebizonyította, hogy mi lyen hatalmas erőt jelent a kom­munisták és pártonkívüliek sztálini tömbje. A tömb a választásokon mindig ragyogó győzelmet aratott. A Nagy Honvédő Háború Idején különös erővel mutatkozott nre-» a szovjet társadalmi rendszer legyőz hetetlen ereje. A Szovjetunió Kommunista Párt­iának ereje a tömegekkel va'ó szét­téphetetlcn kapcsolatában áll. A szovjet nép egységesen támogatja a párt politikáját és bizalmát a pártba helyezi. Lenin és Sztálin pártja a szovjet nép erkölcsi és politikai egységének lelke és legmagasabb megnyilvánu. lása. A Szovjetunióban, ahol nin­csenek egymással szembenálló osz. tályok, nincs talaj több párt léte­zése számára. A Szovjetunió Kom­munista Pártja J. V. Sztálin veze. tésével az egész szovjet nép veze. tő ereje, g eredményesen Irányítja a Szovjetuniót a kommunizmus felé A szovjet nép lelkesen támogatja a sztálini külpolitikát, a népek bé. kéjének és barátságának polittkájál A XIX. pártkongresszus történél, ml jeentőségü határozatai és J. V. Sztálin ,,A szocializmus közgazda­sági problémát a Szovjetunióban" című lángeszű műve a kommuniz­musba való átmenet nagyszerű táv. latált tárták fel a szovjet nép előtt. A Szovjetunió Kommunista Pártja J. V. Sztálin vezetésével biztosan Irányítja a szovjet népet a kommu­nyott, elnyomott egykori munkás, osztá yból a szovjet állam vezető, ereje lett- A szovjet parasztság a közös tulajdon útjára tért. Klala. kult az .új népi értelmiség. A szocia'lzmus győzelmének alap. ján kibontakoztak a szovjet társa, kőzik. Nem kétseges. hogy az 1953 feb. ruárjában és márciusában sorra ke. rülő helyi.szovjet választásokon a kommunisták és pártonkívüliek tömbjének eddigi nagyszerű győzeL melhez újabb fényes diadal csatla­Szeged dolgozó parasztjai teljesítették az év első két hónapjára előirányzott barom tibegyüjtési tervet A Vároei Tanács begyűjtési osz. tályának dolgozói az új begyűjtési rendelet megjelenése óta az 1953 évi begyűjtési terv elökészitö munkáin ain dolgoznak. Ab osztály dolgozót, az állandó bizottság tag­jaival közösen tanulmányozták a begyűjtési rendeletet. Az értéke­lésre meghívtak számos oiyan sze­gedi dolgozó parasztot, aki az el­mutt évben becsületesen Jeté ele­get beadási kötelezettségének, ki­, , - , , ,. , . kérték véleményüket és segitté. ke — egynek érzik magukat a I get kértek- tőlük a begyűjtési terv dolgozó néppel. A párt vezetésével együtt vívják meg az osztályhar­cot a kulákok, a reakciósok és az imperialista ügynökök ellen, akik. bőt Csórván nincs hiány. Ha így összefogva, egymást se­gftve, kapcsolódunk be vala.1 mennylen a mai nagy békeharcba, ükkor méltóak leszünk a „roham­brigád" megtisztelő névhez. Cse/lei tstvánné MNDSZ megyei káderes A ^tisztességtelen utas** és a »tisztességes pénztáros* A szegedi nagyállomásion történt, csütörtök reggel. — Kérek jegyet Hódmezővásár­helyre­— Nagy'áHomásra? — Igen... Nem — eiég lesz a Népkertig is. — Csak oda? — Nem! RePurt. — Tessék énvelem tisztességesen beszélni mit gondol maga, hot van? Az stnzni szándékozók összenéz­tek. Ki beszél itt tisztességtelenül? A paprikázott hangú pénztáros nő­nek ez már több volt, mint sértés. Még kérdezni is mernek?! Nemcsak a szavai tükrözik a nagy „tisztes­sít tudó" végtelen dühét, úgy üt a bélyegzővel a retúrjegyre, hogy moz­dulatából de szemvillanásából is 'átni. szívesen ütne egyet a jegyvá" sároió fejére is. ha üvegfal nem len­ne előtte és ha természetesen a kö­vetkezményektől nem tartana, ami természetesen tiszte'.eílcnség lenne az utas, de még a vasutas pénztá­rosnő részéről is. Ez a jelenet a mult visszatérő ref­rénje volt a szegedi állomáson. Ré gen volt már, hogy fennhéjázó, durva hangon beszéltek az egyszerű utasokkal, hogy egyesek szeszélyeit és tapintatlan kitöréseit eltűrjék az utázók. Ugy hisszük, hogy a vas­utas dolgozóknak sem kell különö­sebb kommentár ahhoz, hogy el­higyjék: az utazó közönség jórésze ma már becsületes, öntudatos, mun­kába igyekvő dolgozók. Éppen ezért népi demokráciánk elvárja minden vasúti dolgozótól, hogy indulatán uralkodva, végezze munkáját, még a szegedi nagyállomás pénztárosa is. teljesítése érdekében. A jelenlévő dolgozó parasztok ígéretet tettek, hogy segítséget nyújtanak a ta. nács begyűjtési osztálya dolgozói­nak, hogy a város mielőbb telje­sítse. sőt túlteljesítse begyűjtési tervét. Már most is az év elején akad­nak szép számban olyan do'goz5 parasztok, akik 1953, ovi tej«, tojáe­és baromfi beadásuk nagy részét már teljesítették. Ilyen például Oltványt Pál Rákóczi-utca 9. sz. ala't laké dolgozó paraszt, aki már egész évi baromfi beadását teljesítette, sőt túl ls teljesí. tepe Kakuszi György Rádal­utca 7. szám a a!t| lakos fél. évt tojásbeadási kötelezettségé­nek tett eleget. Ifj. Berta János Kái'aLfasor 82. szám alatti lakos félévi tojás- és baromfi beadási kötelezettségén-k tett eleget. A jó példát számosan követik, de akadnak olyanok is, akik nem tesznek eleget kötele­zettségüknek. Ilven a többi kö­zött Németh István, Faprika-utca 52. szám alatt lakó kulák, aki 4R6 liter tejjel tartozik a dolgozó nép államának. Bodó Gézáné, Petőfi Sándor-sugárút 87. szám ala't 'akó kulák 45 liter tejjel tartozik. Tóth Ferencné, Szőregi-út 5., Dékány Kalós Alfréd kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Taná­rra 75. születésnapja alkalmából a magyar sport terén végzett érdemes munkásaiga elismeréséül Hajós Al­fréd építészmérnöknek a Magyar Népköztársasági Sport Érdemérem c-iny fokozatát adomínyoz'a. János, űjszegedi gátőr, Domonkos Józsefivé, Árvíz-utca 66/b. szám alatt lakó dolgozó parasztok nain tettek eleget tejbeadási kötelezett­ségüknek. Az 1953. év első-második hónapi baromfibegyüjtési tervünket ed. ülg 105. a tojásbegyüjt'et pe­dig csak 11 százalékra teljesí. tet ük. Az 1953. gazdasági évre eolrányzot* sertés- és marha, begyűjtési tervből a januárt, februári tervet sertésből 126.5, rnarhabeadásból pedie 77.3 szá. zalékra teljesítették Szeged dol­gozót. A begyűjtési tervünk teljesíté­sének fekéíye a kulák. A sertés­és a zsirbeadási tervét a- kuláfcság 25 százaléka nem teljesítette. Sra­botálásukra a begyűjtési osztály dolgozói a törvény legszigorúbb al­kalmazásával válaszolnak. A begyűjtési terv. a begyűjtési kötelezettség teljesítése törvény mindenki Számára. Aki ezt sza­botálja, az tudatosan, vagy tudat alatt, az ellenség szekerét tolja és az megérdemli, hogy a legszi­gorúbb eljárást indítsuk meg el­lene. Domonkos Sándorné. Cson­grádi-sugártól 54., Király András, Tompa-utca 8. szám alatt lakó ki.­lákokat is bíróság- elé állítják, mert szibotálták a seriésbeudásl. A begyűjtési terv ",aradéktolan teljesítése, sőt túlteljesítése az egész dolgozó nép érdoke. Dolgozó kis. és középparaazljnink 'ehát tartsák becsületbeli és hazifia.- ke. telezettségnek a begvujtés m» radéktalan teljesítését, mert ezzel a dol qozó nép államát és a bóké' erősí'l. Nagy András, a Városi Tanács begyűjtési osztályának el&rdobi Ax amerikerak kénytelenek voltak beismerni a Panmsndzson térsége ellen január 23-án elkövetett provokációt Keszon Az „Üj Kína" hírügynök, ség tudósítója jelenti a többi kö­zött: A fegyverszüneti küldöttségek összekötő tisztjeinek szerdai ülésén az amerikaiak beismerték, hogy tü­zérségük január 2Stán lőtte Pa­mindzson térségét és „sajnálkozó sukat" fejezték ki em a!t. Januá: 23tán amerikai tüzérségi gránáté i, robbantak a tárgyalósátor közeié ben-

Next

/
Oldalképek
Tartalom