Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-05 / 30. szám

CSÜTÖRTÖK. 1055 fEBRUVR 5. 3 Pável Baranov professzor számos javaslatát hasznosították a szegedi tudományegyetem növénytani intézetében A szegedi tudományegyetem professzora:, tanárai, diákjai is nagy szeretettel készülnek a magyarszovjet barátsági hónapra. Számos olyan szegedi intézet van, ahol a múltévek során szovjet tudósok látogatása tette még emlékezetesebbé, még szebbé ezt az ünnepet. Ezek köz'é tartozik a szegedi tudományegyetem növénytani intézete is. Két 3wel ezelőtt járt itt pavel Baranov professzor, nagy érdeklődéssel ta. nulmányozta az intézetet, mert mint mondotta: az intézet vezetőjének, Greguss Pál professzornak a munkáját a Szovjetunió tudományos köreiben is jól ismerik. Groguss professzor nagyjelen, tőségű munkája, „A középeurópai lombos fák anatómiája" az egész világon jól ismert mű, nemcsak a tudomány, a régészet, hanem az ipar 'és a bányászat is igen jól tudja hasznosítani. Greguss professzor most ismét igen jelentős munkán dolgozik, A világon létező négyszáz fenyó'faféléből háromszáz hatva. nat feldolgozott és rendszerezett. A fenyöfélék anatomiájáról szóló ezernégyszáz oldalas müvet április 4-re, hazánk fel. szabadulásának ünnepére már sajtó alá rendezi. Munkájánál jól hasznosította a szovjet kutatási módszereket. A. A. Nikitin, moszkvai faanatómus professzor módszere szerint olyan bevezetői írt könyvéhez, amely lépésről lépésre megismerteti az olvasó' a fa anatómiai tudományával. Baranov professzor látogatása óla a szegedi tudományegyetem növénytani intézete hatalmasat fejlődölt: egy újabb intézet; a növény, élettani intézet vált ki belőle. Itt sok olyan kérdéssel is tudnak foglalkozni, amellyel egy intézeten belül nem volt lehetőség. A növényélettani intézet munkatársai is jól hasznosítják Baranov professzor tanácsait. Az ő útmutatása alapján végzik a gyapot, a nyári vetésű burgonya fényszakaszának kísérleteit. Régebben az erdőültetéseknél nem vettok figyelembe, hogy például milyen tölgyfa lenne a legalkalmasabb egyik vagy másik talajon. A kedvezőtlen talajviszonyok miatt sok száz és ezer csemete mindjárt a kiüttetés után elpusztult, vagy hosszú éveken át sem tudott rendesen fejlődni. Baranov professzor javaslatára most az intézetben a növények sajátosságainak tanulmányozásával megvizsgálják, milyen termőhelyéről származó tájfajták a legalkalmasabbak Cson. grád megye eléggé kopár és szikes területeinek erdősítésére. Az ország harminchárom különböző helyéről gyűjtöttek össze tölgy és kőris termést. Megnézik ott milyen talajviszonyok között nőtt fel a növény és ezt összehasonlítják Csongrád megye talajvilágával, ennek megfelelően talajoltásokat végeznek. Megvizsgálták a kiválasztott fák leveleinek szövettani szerkezetét is, hogy mennyire ellenállóak a meleggel szemben. Az összegyűjtött terméseket az idén a megye öt különböző helyén levő csemetekertbe ültetik ki és az intézet munkatársainak irányításával tovább figye lik ezek fejlődését Baranov professzor szegedi látogatásánál különösen nagy elismeréssel nyilatkozott a növénytani intézet oktató munkájáról. Elmondotta, hogy egyetlen külföldi intézetben sem látott olyan nagy hozzáértéssel elkészített szemléltető anyagot, mint itt. Megtekintette az intézet gyönyörű füvészkertjét is. Javasolta, hogy az itt lévő Vet tstei n-féle rendszer helyett a szovjet Grossheim rendszert alkalmazzák. Az intézet do'gozói már hasznosították Baranov javaslatát és ennek segítségével a hallgatók sokkal világosabban látják a növényvilág fejlődéstörténetét. Á szovjet tapasztalatok alapján mindkét intézetben bevonják a kutató munkába az élenjáró harmadés negyedéves hallgatókat- Ezzel nemcsak a szélesebb körű kutatást segítik elő, hanem biztosítják a tudományos káderek utánpótlását is. Zákányszék és Mórahalom dolgozó parasztjainak látogatása a szegedi Táncsics és a gyálaréti Komszomol tsz-ben Szegeden és a szegedi járásban, pett a közös gazdálkodás útjára éa ugyanúgy, mint az ország többi ré- mint új termelőcsoporitagok, megszán — egyre több dolgozó paraszt látogatták a szegedi Táncsics és a ismeri fel a nagyüzemi gazdálkodás gyá]aréti KomszomoUszt. A lá'oga. előnyeit es lep be a termelocsopor- „ . , .,. tokba. Zákányszéken és MórahaJ- lok megnézték a tsz-ek allaiialloma. nion is számos dolgozó paraszt léA szovjet zootechnika helyes alkalmazásának eredménye: borjak születtek a szegedi Táncsics tsz-ben. A helyes brigád szervezés és terület felosztás AL4PJA A TERMELÉSI TERV TELJESÍTÉSÉNEK A kískundoro/smai József A'Illa-termelőszövetkezet tagjai eddigi gazdálkodásuk tapasztalatából megismerték a szervezett mun. ka, a tervszerű irányítás és ellenőrzés előnyeit. Ezért a szövetkeze^ vezetősége a tsz ezévi termelési tervkészítésénél is különös gondot fordított a helyes brigád, és munkacsapat beosztásra; egyik legfontosabb teendőként jelölte meg n földterület brigádok-, munkacsaterméseredményeinek is alapja az észszerű munkaszervezés volt. Egyszer sem fordult elő, hogy a tsz-tag ne tudta volna előre mi' kell tenni, hol kell dolgoznia a következő napokban. Haladt is a munka mindig jól. Ez lemérhető volt a tsz terméseredményével. Az aszály ellenére 7 mázsa 83 kiló búza, tízmázsa 21 kiló rozs termett átlagosan holdanként. Ezzel szem. ben az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok községi á'lagban csak három és fél mázsa búzát és hat mázsa rozsot takarítottak be holdanként. — Nekünk sem termett ilyen jól a földünk 1949-ben, meg 5C-ben — mondja Borbély István elvtárs növénytermesztési brigádvezetó — amikor még mindenki egy .,bandában" dolgozott és nem voltak sem brigádok sem munkacsapatok. Akkor egyik ember hanyago't, a másik igyekezett és ezért sűrűn volt veszekedés. Nem dolgoztak a tsz-tagok elég lelkiismeretesen és a hanyagságéri nem lehetet tele• lőssé tenni senkit. A szövetkezet fennállásának első két esztendejében a terméseredmény nem volt valami dicséretre méltó. Sok terményféleségböl kevesebb termett a tsz-nek a köz. sági átlagnál. Nem csoda, hiszen csak a mennviség, az egyre nagyobb munkateljesítmény volt a tsz-tagok előtt a cél, ugyanakkor a minőségi munka háttérbe szorult. Olyan is ' előfordult Sűrűn, hogy három-négy napig munkanélkül állt egy pár ember; előfordult az is, hogy a rossz irányítás miatt nem mindig a • legfontosabb mnnkákba kezdtek. Ez legtöbbször munkatorlódást okozott a későbbiek folyamán. Megváltozott minden, amikor 1951-ben rátért a termelőszövetkezel a brigádmunkára, a munkacsapat szervezésre. Először ne. hezen ment az, mert az embereknek új volt a munkabeosztás, s a brigád- ég munkacsapat vezetők részéről is hiányzott a 6zükséges irányi'ási képesség. A helyes munkaszervezés azonban meghozta a gyümölcsét; búzából 1951. ben is 15 mázsa, rozsból 10 zsán felül termett holdanként. Bevált tehát már az első évben nak megfelelően készítsük el — számol be Szigeti József elvtárs párttitkár ezévi munkaerögazdálkodásukról. Eddig 43 tszcs-tag lépett át hozzánk. Ezévben tehát bét növénytermesztési brigád dolgozik földjeinken. Mindkél brigádban egyenlően osztottuk el a József Attila, a Szabad Föld-tszcs tagjait. A brigádbeosztás előtt természetesen megbeszéltük mindenkivel egyénileg: melyik brigádba szeretne kerülni; Borbély István, vagy Papp Mihály brigádjába. A beosztás után megkezdtük a munkacsapatok szervezésé1 és brigádonként négy-négy munkacsapat alakul'. A brigádok és a munkabíró képesség 6zerin'i beosztásra. Gondoskodtak arról, fcogy minden munkacsapat egyenlő „erö6" legyen, hogy minden csapatban jó szakember; több vagy kevesebb munkateljesítményű tsztag kerüljön. A brigádok vezetőit a tagság választotta meg. Azok lettek a brigádvezetök, akik legjobb szakemberek, akik legtöbb tapasztalattal rendelkeznek, akiknek szavára hallgat a tagság. A munkacsapatvezetőket a brigádveze'ő jelenlétében a munkacsapatok 'agjai bízták meg a vezetéssel. így lett csapatvezető Komáromi Gergelyné vagy Balogh Kálmán, akik jól értenek a munkaegység számoláshoz, de össze ls tudják tartant az embereket. A termelési terv teljesítése ér. dekében a szövetkezet földterületét is felosztják a közeljövőben a brigádok, munkacsapatok és az egyének között. A földet, a gazdasági felszereléseket jegyzőkönyvileg adják át a brigádok vezetőinek. Tavaly csak brigádok és munkacsapatok szerint osztották szét a földet — az idén és munkacsapatok egyénekig felbont fák a tervet. Ezt maguk, a tsz.'agjai kérték. | Eddig is már azok beszéltek leg< Lázi István például így nyila'ko- j többet a verseny megszervezésé' zott erről: Legjobb, ha „koponyánként" oszt. ják szét a földet. Nagyobb lesz röl. Minden brigádban tíz népnevelő van és egy pártbizalmi. Mind a népnevelők, mind a pártbizalmindenkiben a felelősségérzet. Én, ; miak a legpé'.damutatóbb tsz-ta, például jobban be tudom az időm ] gok, mint például ifj. Deme István osztani. Reggelenként nem szere- j vagy Balogh Kálmán. tek sokáig aludni, korán felkelek, I A kiskundorozsmai József A'. fogom a kapát ós sietek ki a föld- f.i'.a-tsz tagjai alaposan felkészülre. | tek, hogy tervszerű munkával, jó A földterület szétosztása aiap- munkaerő beosz'ással, az egyéni ján elhatározták a tsz-tagok, hogy | felelősség kialakításával még naversenyt kezdeményeznek a minő- i eredménveket érienek el a ségi munka érdekében. Ennek a ; ^ODD ereomenyeset erjeneK et a versenynek az élharcosai a nép- I koz?s gazdalkodás útján, mint nevelök és a pártbizalmiak lesznek. I eddig. Tóth Józset A gyálaréti Komszomol megkezdte a mák vetését és a korai borsó talajelőkészítési munkálatait az ú faita mnit!5arnód A gyálaréli Komszomol-taz tagjai má« | minden percet kihasználnak azért, "" hogy a magasabb terméshozam bizosílása érdekében határidőre, illet, ve határidő előtl hajtsák végre a minisztertanács tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végde bevált tavaly is. A szövetke zet tagi ; azonban nem elégednek behajtásáról szóló rendeletét. A meg etíc'iü eredményeikkel. Még • ?z_ben szorgos munka folyik most nlapoabban, meggondoltabbá és m ^ kban f A tegság egy ré_ célszerűbben határoztak meg ez év. , „ . ... , ... r8 a termelési tervük teljesítésé- sze szorgalmasan javítja a gépeket hez és a korai borsó talajelőkészítési munkálataihoz. nek módját. — Szövetkezetünk a közeljövőben egyesül a községbeli Szabad Föld-lszcs-vel. A járási tanács már engedélyezte, hogy a munkabeosztást a kibővült tagság arányáhogy kifogástalanul működő, üzembia'os gépekkel kezdjék meg a tavaszi mezőgazdasági munkáltat. A megfelelő időt kihasználva a tsz tagjai hozzákezdtek a mák vetésé, ország és TöröF-razáe között". Sztelanopulosz Brioniban találkozik Titóvai A Iondoni rádió jelenti, hogy a Jugoszláviában tartózkodó Szteíanopulosz görög külügyminiszter Brioniban találkozik Titóvai. A monarchofasiszla külügyminiszter megérkezése alkalmából a .Borba", a Tito-fasiszták lapja, hangsúlyozta, hogy „szoros együttműködést kell létrehozni Jugoszlávia, GörögTanulmányozták 1953-as évi termelési tervüket. Különösen sokat érdeklődtek az állatok átleleltetése írén'. Mindkét szövetkezetben a legnagyobb rendet és tisztaságot tapasztalták és meggyőződtek arról, hogy a tsz-ck tagjai egy emberként vigyáznak vagyonukra. patak, és egyénenkin'i felosztását. I szervezésénél nagy gondot fordított A József Altila.tsz elmúlt évi jó | a tsz vezetősége a Szakmai tudás Stllai A Táncsics tsz tagjai büszkék növekvő állatállományukra. De legbüszkébbek „Dáma" nevű tehenükre, amelynek magas tejhozama mellett 4-75 százalékos zsírtartalmú a feje, A látogatók a késő délutáni órákban érkeztek vissza a községeikbe azzal a meggyőződéssel, hogy érdemes rátérni a közös gazdálkodás útjára, mert közös erővel, jól meg. szervezett munkával kiemelkedő eredményeket lehet elérni, amely biztosítja a szebb és jobb életet. Újítómozgalom a Szegedi KonzervgyárbaQ A Szegedi Konzervgyárban is nehezen indul- meg az újító raozga. lom. 1951-ben sokan nem is tudtak az újító mozgalom létezéséről. Az üzem vezetősége' a szakszervezet, nem ismerte fel, hogy milyen jelentős az újító mozgalom népgazdaságunk fejlesztésében. Ezért 1951-hen mindössze 57 újítási javaslat érkezett az újítási bizottsághoz, melyeknek ér. tékclésc a számi ások szerint 151.893.03 forint volt. 1952-es évben az előző év hibáin okulva a vállaltat vezetősége, a szak szervezettel ggyütt á szervezte az újító mozgalmat. Az üzem különböző részein elhelyezett faliújságokon és a hangos beszétők segítségével rendszeresen ismertettük dolgozóinkkal az újító mozgalom jelen, tőségét. Ezuláu hatalmas fejlődés, nek indult a mozgalom. Dolgozóink bátran kezdeményez, tek. Ujitö brigádok alakul ak » egyre több, johbnál.jobb javaslat érkezett az újító bizottsághoz. A komplex-brigád két újításavat 5(3 ezer 677 forintos megtakarítást ért ?1. A Béke-brigádnak — az üzem 'egjobb újító brigádjának — eddig 24 elfogadott újítása van. Az cgyén: újí ók közű e'sősorban Mühl "álmán többször újító érdemel dicséretet; újítása! segítségével 38 ezer 064 forinto! ta arl'otf meg. Tmreh Endre többszörös újító 29 ezer 558 forintos megtakarítást ér el. Jelentős újítási javaslatot nyuj tojtak be: Kardos Ernő. Kopasz Jó. zsef Sriirs Sándor Horváth Pál, Fehér Mihály, Matuz Lajos- Gábor István is, akik állandóan fogtalkoz. nak az újítómozgalom problémáival. A megjavult munkát legjobban bizonyítják a számok. Míg 1951-ben 57 újítási javaslatot nyújtottak be, addig 1952-ben 290 újítási javas'atot adtak be dolgozóink, A megtakarított forln- érték az etőző év 151.893 forint jával szemben 1932ben 315.041 forint volt. Az eredmények mellett azonban komoly hiányosságok is vannak a Szegedi Konzervgyárban. Eddig mintegy 93 elfogado t újífást nem vezettek be. Pedig a be nem vezelett javaslat egyenlő az elutasított javastattal. A be nem vezetett újfiásokért is díjakat fizettek ki és ha nem alkalmazzák őket, annyi, mint a rájuk fordíto't összeget az ablakon dobnák ki. Ezért komoly bírálatot is kaptunk. Azóta ezt a hibát részben megsziin. tettük, Bnsa Vilmosné elvtársnö vállalatvezető- készségesen S' pit munkánkban. Mikor a hányosságokról beszámoltam, azonnal inte.'kedett és két lakatost és egy esztergá lyost bocsá ott rendelkezésemre akik az újítások kivitelezésével fegla'koznnk. Ezzel ©'értük hoev "a felmeri';'t 'libákon javi'o tünk. Égy re több újí ásf tudunk mott már a termelés szolgálatába á'il ani. amely mind-mind elősegíti a munka terl •""-'/kenységének növekedését. Acél József, a Szegedi Konzervgyár újítási megbízo'tja