Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-04 / 29. szám

SZERDA. 1955. FEBRUÁR 4. 3 Vizsga elolt az Agrártudományi Egyetem szakérettségis tanfolyamán A tavasz-utca végén ovális zománctábla hirdeti az egyik há­zon: „Agrártudományi Egyetem szakérettségis tanfolya­ma." Ösz óta nagy csata zajlik a szürke tálak mögött: 74 iparból, mezőgazdaságból jött liatal harcol itt a Júdás várának" bevételéért. Nem könnyű feladat két év alatt megszerezni az érettségi bizo­nyítványt kiérdemlő tudást. Akik itt laknak. már idcérkezésük előtt is megismerkedtek a nehézségekkel s főleg azok leküzdésének módjával. Az üzemi pártszervezetek. tszcs-vezelőségek legjobb fia­taljaikat küldték. Olyanokat, akik megértették a jelentősécél annak, amire vállalkoztak. Készülés as első vizsgára A tanfolyam 74 hallgatója három osztályra osztva, három tánuló­helyiségben tanul. A középső te­rem a „B"«osztály. A teremben barátságos meleg van. A fehér falakon faliújságok, grafikonok. A hallgatók komolyan, elmélyülten tanulnak. Nagy próba edőtt álla. nak most, a félévi vizsgára, az első vizsgájukra készülnek. — Közeledik az idő, amikor szá­mot kell adnunk eddig végzett munkánkról — mondja Tóth Ist­ván elvtárs, az osztálytitkár. — Eddig csak az órák követelményei­nek megfelelően iparkodtunk ta. nülni. De most már látjuk, hogy ez mind kevés Fokozottabban se. gítjük egymást! Elsősorban mi, magunk akarunk leküzdeni min­den nehézséget 6 csak ha az nem megy, akkor folyamodunk tanárié, inkhoz. A tanár elvtársak nagy se­gítséget adnak az órákon kivül is. Eljönnek hozzánk az egyéni tanu­lás idején is és elmondják az anya­got ha kell, többször is. Nagy lendülettel készül az osztály a fél­évre. Most elsők voltunk a tanul­mányi versenyben, a vizsgákon is tartani akarjuk ezt a helyet, de. az eddiginél magasabb középered­ménnyel. — Igen és meg is van ehhez a lehetőségiünk, — kapcsolódik a beszélgetésbe Kránicz István elv­társ, a tanfolyam DISZ titkára. — A DISZ.vezetőség munkájának most ez a központi kérdése. A ta­nuló párrendszer mellett beve­zettük a csoportos, tanulóköri foglalkozást is. Erre alaposan fel­készülünk egyénileg s csak a leg­nehezebb anyagrészeket beszél, jük meg. A csoportfelelösök és az Ifjú Gárdisták éberen figyel­nek arra, hogy fegyelmezetlenség ne akadályozza a jó tanulást,, kü. lönösen ügyelnünk kell erre, mert akadnak még hibák. Az „A"­osztfllyban például előfordult, hogy az ismétlés során a felkészülés hiá­nyosságait súgással akarták pó­tolni. Sok a hiányunk, sokat kell pó­tolni. — mondja Kránicz elvtárs. Azelőtt nem tanulhattunk. Sokan közülünk béresek, kulákcselédek voltak. A nagy többség paraszt­fiatal s a nevelése, tudása csak annyi, amennyit a falu adhatott. De nehéz volt az év elejei Nehéz volt nyugodtan ülni a padban, oda­kényszeríteni a figyelmünket az óra anyagára! Dadogtak, bottá, dóztak a feleletek, görbe sorokat szántottak a tollak. — És most már vizsgára készülünk! Az érettségi még messze van, ahhoz képest még biztosan kevés a tudásunk. De visszanézve az első napokra, mégis azt mondhatjuk, sokat tanultunk, sokat változtunk. A „Bizatom-trafik" Megszólal a esengő. Letelt egy óra, szünet következik. A DISZ­tttkár elvtárs elsiet, hogy a veze­tőséggel megbeszélje az elmúlt na. pok munkatervének teljesítését. A tanulóttiteba most már hangos be­szélgetéssel van tele. Sokan igye­keznek ki a folyosóra elszívni egy cigarettát. A folyosó falán piros doboz, felette felírás: .Bizalom­trafik." A dobozban jó pár darab cigaretta. Terv és Kossuth, szép rendben egymás mellett. Egy ma­gas, mosolygós elvtárs már mond­ja is, mi a „Bizalom-trafik." — Hideg van, az időt is sajnál­juk délelőtt, ho-gy cigarettáért szaladjunk, hát ezért alapítottuk a trafikot. Aggod elvtárs „tőkéjével" indult a dolog. Az „A"-osztályról vettük a példát. Akinek cigaretta kell, kivesz a dobozból s az érte járó pénzt' berakja. — És hogy válik be a bizalom­trafik? Derűs tekintettel válaszolják az elvtársak: — Nem lehet itt semmi hiba! A másik osztályban egy hét alatt 51 fillér többlel került a dobozba. Nyilván nem vo'.t aprója valame­lyik vásárlónak.­A folyósón vidám zsibongás, ne­vetés keveredik és száll fel a füst­karikákkal Mindenütt tanulmányi kérdésekről folyik a szó. Az e'.mult napokban versenydolgoza'tokat írt a tanfolyam minden hallgatója. Az agrárszakérettségis tanfolyamok kö­zötti verseny ez. Ennek eredményét találgatják. — Az év eleje,, — mondja Bá­rány Lajos — még az órákon is félteim. Ha fölálltam felelni, meg­ijedtem és nem jutott eszémbe sem­mi Ezért legfontosabb feladatom, nak tartom, hogy erről a vizsgáig teljesen leszoktassam magam. — S az állandó, kitartó' tanu­lásra meg rászoktasd magad, ugye elvtárs? — szól bele Ilovai István, a DISZ szervezet tanulmányi "fele­lőse. — Nézd, a Fejszés elvtárs most is tanul Valóban az egyik sarokban két másik fiúval, komoly, kerekarcú elvtárs álldogál, jegyzetfüzet a ke. zében. Fejszés elvtárs — az egyik legjobb tanuló — Nem, most nem tanulunk, csak vitáztunk vakmin és a bizo­nyítékot kerestem a füzetemben — válaszol mosolyogva Fejszés Ká­roly. a tanfolyam egyik legjobb, legnépszerűbb hallgatója. Gondos, óráról-órára pontosan vezetett jegy" zet van a kezében. Ügy látszik, jól használja is a gazdája; készül a vizsgákra. — A jegyzeteimből tanulok főleg — mondja Fejszés elvtárs. — Azo. kai olvasom át újra s ahol kell, ki­egészítem Mióta ismételünk, még rendsze­resebben készülök minden órára. Nem akarom, hogy összetorlódjon a vizsgák előtti napokra az el nem végzett anyag. Mielőtt ide jöttem, nem 'anul­km. Monoron voltam munkás. 44­ben fejeztein be a nyolc elemit és akkor nem volt rá lehetőség, hogy tanuljak. Inasnak mentem. Két helyen is inaskodtam; később a gyárban már jó dolgom volt, ezer forinton leiül kerestem, de a régi vágyam, a tanulás, nem' hagyott nyugton. Most nyáron azután a párttitkár elvtárs segítségével ide kerültem. Mezőgazdász, agronómus akarok lenni. Alig várom, hogy leteljen n tanulási idő, a négy év egyetem az érettségi után. Szeretnénk be­kapcsolódni a munkába minél ha­marabb, hogy leltekkel köszönhes­sem meg a pártnak, a népnek a ta­nulási lehetőséget. Laki az arcokon, hogy nemcsak Fejszés elvtárs érez igy. — Igen, én se bánnám, ha már idősebb lennék pár évvel mondja Nemes Gyula a „C"-osz. tályból. —• Nemrégen kirándulá­son voltunk az Újszegedi Mező­gazdasági Kísérleti Intéze'ben. Nagyon megtetszett az ottani munka. ilyen kísérleti intézetben szerelnék dolgozni majd az egye­tem után. Pedig nem is gondol­tam ilyesmire még tavaly sem. 43-ban jártam utoljára iskolá­ba, utána én is ina® lettem. Mir. dénáron tanulni akartam s ide jöttem. Nem bántam meg. A kuta­tóintézetben tett látogatás még fokozta kedvemet. Megszólal a csengő. Az elvtár­sak indulnak vissza az osztályok­ba. A vidám beszélgetés elhalkul. Csend uralkodik újra az épületen. Harcos jó munkát elvtársak, 6ok 6Íkert a vizsgán! Cs. M. Üzemi könyvtáraink feladatairól f Tzemeinkbeu jelenleg túlnyomó­részi kétféle könyvtár műkö­dik: a vállalati műszaki könyvtár és a szakszervezeti üzemi könyvtár. Az üzemi könyvtárak közvetlenül foglalkozhatnak az üzem munkásai­val, műszaki és adminisztratív ká­dereivel, áljandóbb jellegű olvasó­kat szerezhetnek s ezeknek idényeit fokozottabban kielégíthetik es irá­nyítóén befolyásolhatják. A Szovjetunióban az üzemi könyv­tárakra nagy gondot, nagy figyel­met fordítanak. A szovjet szakszer­vezetek az üzemi bizot ságoktói a legmagasabb szervekig rendszeresen foglalkoznék könyvtári kérdésekkel, kitűzik a könyvtárak tevékenységé, nek programmját, segítik a könyv­tári munka eredményesség-'t és ju­ia]muzzák a mintaszerűen dolgozó könyvtárakat. 1950. év végén Szov­jetunióban a nagyobb üzomi könyv­iárak száma meghaladta a 8000-t, könyvállományuk pedig a 69 milliót. 1947 januárjában a szakszervezett üzemi könyvtárakban 44C0 szakkép­zett könyvtáros dolgozott, akiknek összesen 30.000 aktívájuk volt — a lműveknek, a Szegedi Kenderfonógyárnak és az Újszegedi Len- és Kenderszövügyár­nak, stb. — függetlenített könyvtá­| t'ora van. Az üzsmi szakszervezetek ózonban nem támogatják eléggé az C zegeden főbb üzemnek ^ Szegedi Textilművek As új egyetemi félév megnyitása a bölcsészkaron Tegnap délután meleg ünnep­ségre gyűltek össze a Szegedi Tu­dományegyetem bölcsésztudomá­nyi karának hallgatói. Baróti De­zsö dékán elvtárs nyitottá meg az új félévet. Baróti elvtárs ünnepi beszédé­ben elmondotta, hogy mennyivel más a mai egyetemi hallgatók sor­sa. minf régen. — A mult évben több. mint nyolcszázezer forintot fizettünk ki a hallgatóknak ösztöndíjként, — mondotta Baróti elvtárs. A hallga­tók nagyrésze megfelelt a dolgozó nép áttal eléje állított feladatok­nak. A kar vizsgaáttaga 4.13 szá­zalék. Ez igen szép eredmény. Kü­lönösen a kommunista hallgatók értek el jó eredményt az első fél­év folyamán. — Még fokozottabban kell har­colnunk, hogy egyetemistáink fo­lyamatosan készüljenek a tanul­mányi anyagból és ezt professzo­rainknak állandóan eKenőrizniök kell. — fejezte be beszédét Ba­róti Dezső. Ezután Mikó Károly elvtárs, a páltszervezet titkára be­szélt a hallgatókhoz. Mikó elv­társ elsősorban a marxizmus vizs­gaeredményeit értékelte. Elmon­dotta, hogy különösen az első éve­sek értek el kimagasló eredményt a marxista vizsgákon. Mikó elv­társ hozzászólása után Bárót De­zső dékán könyvjutalomba ré­szesített több, m'int 80 egyetemi hallgatót, akik a mu!t félévben kimagasló eredményt értek el. A félévnyitó ünnepélyen el­mondott beszédek megszabták, hogy egyetemi hallgatóink hc­gyan " harcoljanak az elkövetke­zendő időben, hogy a második fél­év még szebb eredményekkel zá­ródjon. A deszki délszláv parasztok a beadási kötelezettség teljesítéséért A deszki tanács mellett működő begyűjtési állandó bizottság tagjai nagy igyekezettel végzik felvilágo­sító munkájukat a dolgozó paraszt­ság között Felvilágosító munkájuk nyomán a dolgozó parasztok között egyre többen — megértve a be. gyűjtés jelentőségét — teljesen vagy nagyrészben eleget tettek be­adási kötelezettségüknek. Ilyen a többi között özv. Borka Sándorné, aki egész évi beadását 100 százalék­ban teljesítette, özv. Berecz Má­lyásné és özv. Ludányi Jánosné, félévi tojás- és baromfibeadásának már január 20-án eleget tett. A deszki délszláv parasztok is igyekeznek kitenni magukért, ők is tudják, hogy a beadás maradékta­lan teljesítésével békéjüket biztosít, ják Tuczakov Jcco és Novkov Mláden délszláv dolgozó parasztok a magyar dolgozó parasztok példá­ját követve, félévi baromfi- és to­jásbeadásuknak máe az 'év elején eleget tettek, hogy bebizonyítsák ők is mindenkor készek harcoln' Tito határától néhány kilométerre a szocializmus megvalósításúért. Korom Istvánné Űfító kiállítása Mezöker kultúrtermében A MMőKER kultúrtermében egy hete nyitották meg az újító kiáltí. táSfl. A látogatók megtekintették mindazokat az ériékes újításokat, amelyeket az egész ország területén a MEZÖKER dolgozói gyakorlat­ban is bevezetlek. Ahogy a tereimbe belépünk, az egyik oldalon olyan árutámasztó palánk látható, amely a vagonból, a gépkocsikról az áru le_ és felra­kását könnyíti és gyorsítja meg. Egyik dolgozónk fából egy vállra erősíthető kosárhordót készített, amely lehetővé teszi, hogy nagyolbb kosár árut is egy ember szállítson be az autóról ^raktárba Vannak olyan újítások is, amelyek az áru tárolását jobbá és gazdaságosabbá teszik. Igen ötletes burgonyatisz­tító és csirútlanító gépet is találunk a kiállításon. Adminisztratív vona­lon is több észszerüsítéssel találko­zunk és ennek bevezetése világo­sabbá, érthetőbbé teszi a nyilván­tartást. A kiállításon levő újításokból lát­ható. hogy dolgozóink igyekeznek munkájukat könnyebbé tenni és magasabb termelékenységet elérni, hogy tervüket határidő előtt végre­hajtsál;. A kiállítás kora délelőtti óráktól este 8 óráig tekinthető meg, Tóth Sándor Három ruhrvidékí bányász halálos szerencsétlensége A gelsenkirchent ,,Hugo/5" tár­nában két bányamunkást ért halá. !os szerencsétlenség. A két bányász lezuhant egy nyílásba. Egy harma- | dik bányamunkás a „Bismarck 7/8" , tárnában vesztette életét baleset köve'keztében. üzemi könyvtárosi munkát; több­ször előfordul, hogy a „függői lení­tatl" üzemi könyvtáros az üzemi ..szakszervezeti-mindenes", mond-1 ván, hogy úgy sincs egyéb dolga, „legalább" ezt csinálja. A könyv­látnak aktívan kell segítenie a dol. gozókat, 'különösen a fiatalokat az ideológiai nevelésben, a szakmájuk­ba vágó gyártási technika elsajátí­tásában és a sztahúnovista munka, módszerek meghonosításában, isme­reteik kimélyítésében a legkülönbö­zőbb ismeretágak területén, például népszerű természettudományos mű­vek propagálása, a szép. és művé­szi irodalom megismerésében. A könyvtáros tehát — amennyiben ma­radéktalanul ellátja könyvtárosi munkáját — a szakszervezet egyik legjobb aktívája, legjobb agitátora. Helytelen az, lia eOU üzemben a könyvtárosra akár az üzem vezető­sége, iakár az üzemi bizottság olyan kultúr-, sport, vagy más természetű feladatok elvégzését bízza, amelyek mennyiségüknél fogra a könyvtáros „főfoglalkozásává" véd nak, a könyv, tárosi munka rovására. Adhálunk — sőt kell is adni üzemi könyvtáro­sainknak feladatokat, de csak olyan természelűeket, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a könyvpropaganda munkához. Üzemi könyviáraink munkáját • a munka természetét illetően négy cso­portba foglalhatjuk: a könyvtárak szervezési munkája, az , olvasókkal való tervszerű foglalkozás, a könyv­tárak között fennálló kapcsolatok elmélyítése, a könyvtáros önképzése, amely fontossági sorrendben az első helyet foglalja el, mert kellő felké­szültség nclkül jó könyvtári mun­kát végezni nem lehet. C zervezés terén a könyvtár kött­^ ségvetése a szakszervezet költ­ségvetésének szerves részét kall, hogy képezze; a könyviári agttácló­hoz használjuk fel az üzemi híradót, faliújságot, slb. Szervezzünk szé­les aktívahálózatot. A könyvtáros könyvvásárlásainál köteles figyeiepi­be venni az olvaisók igényeit, vagy­is köteles olyan könyveket vásárol­ni, amit olvasói kérnek. Szervezzél; meg könyvtárosaink nz úgyneveZeto olvasó, illetve kön yv jár- u un á cs ok a t, melyek 5—11 tagját az olvasó ak­tíva választja s élén elnök áll, akit az ÜB erősít meg állásában. A könyvtári munka központi leér­(lése a: olvasókkal való foglalkozás. A ezovjet szakszervezetek és üzemi könyviárai; ezen a téren is Lenin szavait követik, aki már 1913-ban hirdette, hogy a könyvtár biiezlce. ségét és hírnevét nem abban kell látni, mennyi könyvritkaságot mond. hat magáénak, hanem abban, ho­gyan forognak a könyvek a nép kö­zött, hány olvasót szerzett a könyv• tár és milyen ütemben tudja kieié. gíteni a könyv iránti kívánságokat. Az olvasókkal folytatóit munkát 3 fő szakaszra ogzthaljuk: olvasók szerzése, a könyvtár és könyvek pro­pagálása, az olvasók nevelése .4z üzemi könyvtárnak az üzeni minden dolgozóját olvasóul kell megnyerni. A könyvek propagálásá­ra azokat a helyeket válasszuk ki, ahol a dolgozók tömegesen tartóz­kodnak. Használjuk a szemléltető (írásos) és szóbeli propagandát egy­arán', tehát hirdetmények, táblák, röpgyűlések, kiállítások, elli, —Pro­pagandánk olyau legyen, hogy fi­gyelmeztesse az olvasót a legköze­lebb előtte álló különleges célra, az irodalom, a termelés egy különleges szakaszára. Például a Szovjetunió, ban a mugtutogorszkj Kohókombi­nát irodalmi jegyzéket állít ösize az üzem szakmai ágai szerint. ~. figyelmeztessük az üzem dolgoztat új könyvvásárlásainkra. Ezen a té­ren n szegedi üzemek könyvtájai sokat javíthatnak munkájukon Czegeden több üzemben nincs J könyvtári hirdetmény^ plakát, könyvkiállítás. — Ezi necsai: al­kalmanként rendezzük. törkedjünk az állandó könyvkiállításokra. A könyvpropagandának hathatós esz­közei: az olvasókkal folytatott be. széigetések kölcsönzéskor és a iiönjrv visszakozásakor. A könyvtáros olvasóit szoktassa vt i önálló tájékozódásra a könyvtárbó l, ismertesse meg a katalógusok, ké. i zikönyvek, stb. használatával. Ne. vélje olvasóit a tervszerű, rendsze­res olvasásra. Ezért ajánlja nekik a budapesti Szabó Ervin könyvtár állal készítet; olvasó terveket, kü­lönbözőajánló jegyzékeket, mini pél­dául: „Mit olvasson a szövőipari dolgozó", „Mit olvassunk a Szovjet­unióról, Kínáról" stb. Egy-egy olvaisó számára e könyv­jegyzékekből 2—3 hónapra 5—6 könyvet válasszunk ki. Az irodalmi, jegyzék mindig a tudomány, vaay a szakma valamely kérdésére terjed ki. Ha tehát olvasónk negyedév alatt öt-hat kötet összefüggő olvas­mányt olvas cl, marad még ideje arra, hogy 4—5 könyvet olvasson el egyéb területekről is, — A könyv­tárosok éppen ezért tanulmányozzák az olvasót, kísérjék figyelemmel ol­vasottságai, érdeklődési körét. A politikai irodalom propagálá a a pártszervezet közvetlen, felügy; !• to és ellenőrzése mellett történje t. A könyviárak ügyeljenek árra is, hogy a könyveli segítségével > mi /­kedjék a technikai kultúra a: ol­vasók kedvet kapjanak a t r • i.sl újításokhoz, fetaiálásokho:. Ezért különleges szolgálatot szervezzenek az újítók és feltalálók számár,! i.íy például a különböző dcltUT.enlációs kiadványokból szervezzék meg ezek reámára a figyelőszolgála : t, TTzemi könyvtárosaink gyekez. zenek elsajátítani a ,'Zocia­lista könyviártechníka új módsze­reit. Olvassák a szovjc és . hazai könyvtári kiadványokat, növeljél; politikai és irodalmi művelete/ükei. Tanulmányozzák Sztálin, Lenin, Zsdánov, Rákosi, Révai elvtársak műveit. Rendszeresen olvassák a napilapok, Társadalmi Sz-To, Csil­lag, Irodalmi Újság, Műveli Nép, Ti Zntáj eszmei és irodai ampoL ti kai cikkeit, könyv ismertetéseit. Szakszervezeteink segilsik üzemi könyviárainkat e feladntoi; végre_ hajtásában. Az ÜB ellenőrizze a könyvtár tevékenységét, forgalmá­nak növekedését. Bízza meg a szak­szervezet a könyvtárak? olyan kon­krét feladatok végrehajtásával, hogy a könyv, a tudás, az üzem potattkni, termelési és kulturális munkájának pendítő kerekévé, motorjává váljon. Dolgozóink kulturális színvonalú­nak, szakmai tudásának, t xhn kai kultúrájának emelése visszahat ter­melőmunkájukra is. A többt?rm:lés' a s:]ej(mentes és minősé i termelés biztosítéka nagy nemzstgaadaság! cél­kitűzésűn!;. a feszített ötéves terv sikeres teljesítésének. Molnár István könyv t' ros. Megjutalmazták a Hungária Élferem /. [ó dolgozóit A .Belkereskedelmi Minisztérium értékelte a Hungária Étterem dolgozóinak itfunkáját és a legjob­bakat jutalomba részesítette A dol. gozóktiak ünnepség keretében nyuj_ totta át az üzem igazgatója a meg­érdemelt jutalmakat. Elsőnél; Sárdi Miikiás üzletvezető vette át az elis­merő oklevelet, amelyet helyes irá­nyító munkájáért kapott. Toronyi Antal áruforgalmi előadó 400 fo­rint pénzjutalomban részesült és dicsérő oklevéllel tüntették ki. Onódi Erzsébet élenjáró dolgozó termelésiben elért eredményéért 300 forint pénzjutalmat kapett és di­csérő oklevélben részesült. Etáiké Bála kiváló diolgozóf eddigi jó mun­kája jutalmául üzemvezető helyet­tesi munkakörrel bízták meg. A megjutalmazott dolgozók, de a többiek is vnlamennylen fogadul, mat tettek, hogy az előttük álY> feladatokat nagyobb odaadás© :1 é . jobb munkával oldják meg Benyó Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom