Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-28 / 50. szám
233 SZOMBAT, 1953 FEBRUÁR 28 " Az Újszeged! liendergyár művezetői az április 4-i felajánlások teljesítéséért Az Újszegedi Kender- és Lenszövő választ kapnak. Pálfi elvtárs harVftha.at dolgozói április 4, tiszteletére szavuka- adták, hogy termelési tervük 100 százalékos végrehajtása mellett negyedévi készszövet tervüket cikkcsopor onk nt 98 százalékra teljesítik. Biztosítják a termelés dekádonkinti ütemességé'hogy még több szövetet készítsenek a dolgozó nép számára. A termelékenység egyenletes emelkedése, a munkásoknak nyáj andó nrgyobb szakmai segílség érdekéhen a művezetők versenyben vannak egymással. \ verseny eredményeit tíz naponként értékelik. A legutóbbi eredmények szerint Pálfi Péter, az 5-ös szövőparti művezetője korült az élre. Ossz vetéstervét 118.9 százalékra, egy gépre csőt pedig 112-5 százalékra teljesítette. Pálfi elvtárs helyes munkabeosztással dolgozik. Már jóval a műszakkezdés előtt ott látható a gépek között. Alaposan megvizsgálja a gépeket és a szövőnőket is figyelmezheti, ha valami rendellenességet észlel. Minden esetben idejében gondoskodik arról, hogy a legkisebb csavarlazulást is helyrehozzák. Ha valamelyik gépen lánehengerosere vagy szerelés van, akkor a szükséges szerszámokat és a lánchengert előre odakészíti, hogy minél kevesebb termeléskiesés legyen. A minőségre is nagy gondot fordít. A jó minőségű szalónvászon készítése érdekében ellenőrzi, hogy a s.zádnyilisok col azért, hogy a dolgozók április 4 re tel fogadalmukat minél eiőbb tejesítsék. mindig megfelelőek legyenek." Ügyel j^**4 a dolgozólkat. arra is, hogy az áru ne legyen túlszorosan, mert ez nagyobb szakadás' idézhet elő- A dolgozók több esetben kérnek tőle szakmai tanácsot, amelyekre mind;g megfelelő elvtárs a fonal rossz minőségére hivatkozik, s a szövőnők gyakorlatlanságát is hangoztatja- Bizonyos, hogy vannak nehézségek, amelyekkel számolnia kell a művezetőnek. A kevésbé gyakorlott szövőnőknek többször meg kell mutatni a gép kezelését és az anyag befűzését ís. Nagyobb nevelőmunkára van szükség, amit Kovács Imre elvtárs eddig elhanyagolt. A termelésben mutatkozó lemaradás igazi okát Kovács elvtárs keresse meg saját munkájában. Az a művezető, aki nem képezi magát szakmailag és aki nem olvas rendszeresen szovjet és magyar szakkönyveket, nem tud kellő segítséget nyújtani dolgozótársainak. Kovács művezető jó szakmunkás, de nem szabad azt hinnie, hogy eddigi tudása elegendő. Állandóan tökéletesítenie kell tapasztalatait A partijában több olyan dolgozó van, mint Daróczi Klára és Kovács Pálné, akik rövid ideje dolgoznék az üzemben 'és minden igyekezetükkel a többtermelésért harcolnak, de mégsem érik cl mindig a 100 százalékot. Ezeknek a munkásoknak alaposabb szaktudást kell szerezniük, segíteni kell őket. hogy naponta teljesítsék normájukat, a közelgő felsznbadmás ünnepére adott szavukat teljesítsék. Kovács elvtárs, nak sűrűbben fel kell keresnie a dolgozókat gépeiknél ts megmagyarázni az egyes munkafogásokat. A . , . szakmai oktatásba mind Kovács elv. já£f£aftSte társnak mind a parti valamennyi 8-as parti Átlagosan csak 88.2 szá-1 dolgozójának rendszeresen be kell zalékra teljesítették a tervelőirány. kapcsolódnia, hogy a lemáradást zatot A művezető. Kovács Imre megszüntethessék. A 4-es szövőcsoport szalmazsákszövetet készít Héger Ferenc művezető irányítja munkájukat. Az utóbbi tíz napi tervüket átlagosan 115.4 százalékra teljesítették. Kopasz Rózsa. Katona Piroska, Luteránus Józsefné, akik a legjobbjai a csoportnak, „aponta 170 ezer vetést csinálnak, ök is, de a csoport többi gépesei is túlteljesítik normájukat. Héger Ferenc biztosítja számukra a gépek jó karbantartásával a termelőmunka zavartalanságát Igyekszik minél jobban megismerni a gépeket, hogy megelőzze a hibákat. Szakmailag állandóan képezi magát és ezáltal több segítséget ad szövőinek Az április 4-re tett felajánlások teljesítése érdekében fokozottabb gondossággal figyeli gépparkját. hogy «z esetleges géphibák gyors kijavításával a legalacsonyabbra csökkentse az állásidőt. Az Üjszegedi Kender, és Lenszövőben azonban nem mindlen művezető tesz meg mindent a do'gozek vál'alásainak teljesítése érdeké, ben. Különböző nehézségekre hivatkozva igyekszik elhárítani a felelősséget magáról Kovács Imre, a 8-as parti művezetője is. Már többször kapott bírálatot amiatt, hogy nem Oiosz nyelvoktatás egyeteme nken A szocializmus építéséhez, népi ^ demokráciánk vívmányainak megerősítéséhez és továbbfejlesztéséhez, ötéves tervünk végrehajtásához szakmailag és ideológiailag jól. képzett, a szocializmusért harcoló és a néphez hű szakemberek hatalmas gárdája szükséges. Egyetemeink és főiskoláink feladata, liogy ezeket a szakembereket kiképezzék, az áj, népi értelmiséget sokoldalú tudással fegyverezzék fel és olyan szellemben neveljék, hogy tudásukat és egész életüket a szocializmust _ épí. tő magyar nép szolgálatába állítsák. Egyetemeink és főiskoláink oktató nevelő munkája tehát a kultúrforradalmiunknak egyik legjelentősebb frontszakasza. Pártunk is ezért fordít olyan nagy gondot az egyetemi oktatás állandó javítására, színvonalának szakadattan errrl&é. re. Az 1950. évi egyetemi és főiskolai reform a képzés minőségi színvonalemelésének döntő láncszeme volt. Ennek érdekében vezettük be minden egyetemen és főiskolán az ideológiai és szakmai képzés elmélyítése céljából az orosz nyelv tanítását. Az orosz nyelv a világ legzazdai gabb kultúrájának, a marxizmus, leninizmus klasszikus irodalmának, a Szovjetunió győzelmes harca fcögabb forrásból merítsenek, olyan fegyvert adjon kezükbe, amellyel ideológiai ós szakmai képzésüknek színvonalát nagymértékben fokozni tudják. Az úri Magyarországon a hdhu ralis monopólium egyik legerősebb bástyája (ppen az idegennyelv tanulásának monopóliuma volt. Csak t kiváltságos osztá'yokból származó ifjak szűk körének juthatott osztályrészül az, hogy házitaní ók, küL földi utazások révén elsajátíthassanak idegen nyelveket s ezzel látó. kötüket az emberiség nagy kulturális vívmányainak ismerttévei gaz. dugíthassák A dolgozó nép gyer. mekeít' féltékenyen elzárták ettél e lehetőségtől. A felszabadulás után azonban a régi rendnek ez a bástyája is összedőlt. 'F ftnulni és tudásban gyar*. 1 podni vágyó ifjúságunk szé. les rétegeiben régóta élt a kíván, ság, hogy közvetlenül megismerje a szovjet tudomány hatalmas táv. latokat nyitó eredményeit Pártunk és kormányzatunk ennek 0 szít* szuitan jelentkező kívánságnak szervezet l*rm d adott akkor, a mikor az orosz nyelvoktatás beveze. tésével minden egyetemi és íó'téko1 ni hallgatónak módot adót; Lenin és Sztálin nyelvinek a haladó szocialista kultúra nyelvének elsajáHordóba rejtette el a gabonát Erdődi József csorvai kupec, kulák A do'goeók az elmúlt hetekben ismét tapasizta'hrtták, hogy az eL lenség nem alszik. A közélelmezés vonalán igyekezett zavart okozni, felvásárolni a zsírt, a ke. nyeret és a cukrot. Rövid idő alat' egymás után leplezték le az áruhalmozókat, a spekulánsokat és az élelmiszerrejtegetőket. Igy került napvilágra Erdódi József csorvai kulák szennyes dol. ga is. A „szegény kulák" fejét, hogyan tehetne kárt a nép áliamának. Nem fizette adóját, nem teU eleget a begyűjtésnek, pedig mindig volt neki miből. Hiába mentek hozzá a tanács, tói, nem teljesítette a beadását, hanem állandóan siránkozott, hogy ninc6 6emmlje. Az aszályra, meg a fagykárra hivatkozott \ tanács egyes dolgozói el is hitték neki, hogy nincs miből beadnia. 14 mázsa gabona a hordóban A község becsületes dolgozó pa. Erdődi Józsefet mindenki ismeri rasz.tjp.inak azért va'ami csak szeCsorván. Hét holdon gazdálkodik get ütött a fejükbe. Sokat az a ugyan, de szülei bizony a zsíró- gondolat foglalkoztatott, hogy Er. sabb kulákok közé tartoznak. Sem- ] dődlnek miből telik kocsmázásra, mi setn totszlk neki, ami ebben mulatozásra, ha tényleg ennyire az országban történik. A felszaba. szegény? Egy napon jelentést tétdulás óta állandóan azon törte a tek illetékes szerveknél és a vizs• Lengyel jegyzék az angol kormányhoz Varsó (TASZSZ). A lengyel kormány jegyzéket intézett Anglia kormányához, amelyben határozottan tiltakozik az ellen, hogy az ango] kormány finanszírozza az áruló emigráns-klikknek a Lengyel Népköztársaság ellen irányuló kémés diverzáns tevékenységét. A jegyzék rámutat, hogy a külföldi hírszerző szolgálatok ügynökeinek Lengyelországban iefoly*több pere, továbbá azok a val omá. sok. amelyeket az utóbbi időben a WIN földalatti diverziós és kémszervezet volt vezetői a lengyel hatóságoknak tettek, bebizonyították, hogy ezen ügynökvégek bűnös tové. keuységének előkészítésében és végrehajtásában az amerikai hírszerző szolgálat irányító szerepén lúl jelentős része volt az angol katonai hírszerzésnek is-. Megállapítást nyert — Írja a jegyzék, hogy ezen szervezetek közül számosat olyan 'értékekből pénzeltek. amelyek a lengyel kormány vitathatatlan tulajdonát képezik Ezeket az értékeket az angol kormány akliv támogatásával az angliai lengyel emigrác ó rejtegeti. Bár a lengyel kormány számos ok. mánvi és egyéb bizonyítékot tárt Anglia kormánya elé arra vonatkozóan hogy ezek az értékek Lengyelország tulajdonát képezik. Anglia kormánya vagy nyíltan meg'agad'a ezeknek az írlé'.rtár. gya'nnk visszajuttatását, vagy pedig formális jogi nehézségekre hivatkozottA jegyzék a továbbiakban részletesen kifejti, hogy az angol kormány a lengyel kormány számos tiltakozása ellenére továbbra is finsns'irozza a Lengyel Ncpköztársa. ság el eni diverziós, és kémicvákenvs éget, szabotázst. segíti a külföldi lengyelellenes bandák tevékenységét. Befejezésül a jegyzék követeli, hogy az angol kormány haladéktalanul juttassa vissza a lengyel kormánynak a lengyel állam tulajdonát képező összegeket. gálát nem maradt eredménytelen. A polyvás színben polyvával letakarva egy hatalmas hordóra bukkantak, amelyben 536 kilogramm búzát rejtett el ez a nagy°n ,,szegény" kulák. Tovább ku. latlak és csakhamar másik két huidót i® találtak. Ezekben 620 kilogramm 1951. évi termésű mor. zsoll kukorica volt, fmelyet azért rejtett el a kulák, hogy tavasszal ha drága lesz a kukorica, eladja és igy jelentós összeget húz ki a dolgozó parasztok zsebéből. De nemcsak eddig tart Erdődi búnlajstroma. Találtak még nála ugyancsak ravaszmódra elrejtve 221 kilogramm rozsot, 46 kilogramm árpát és 150 liter bort is. Ezeket a dolgokat dugdosta cl a dolgozó nép elöl Erdődi József és nem átallotta arcát'anul azt ha. zudni lépten-nyomon, hogy nincs neki semmije. A dolgozók azonban leleplezték alja® tetteivel együtt és Erdódi az ügyészségre került. Rövidesen a do'gozó nép nevében mond felette ítéletet a bíróság. tTásűra. A jogászok ma már ere. ** Ta -Jmányozhatják a szov. icapcsoja^k ny£e, a^y sirsu. tdomtTo" pav-ov"korr ismeretnek gazdagját Rákosi ^ka kot.6 J.e'entosegu elvtárs mondotta a következőket: .,Mérnökeink, technikusaink most ismerik osak fel azokat az óriási előnyölxu amelyeket számunkra _ a szovjet szakirodalom ismerete jelent és tudásvágyunknak egyik mu. titója az, hagy hirtelen óriási hiány keletkezett megfelelő szakfordítókban. El lehet mondani, hogy ezen a ,é. ren most fedezi fel a mi technikus értelmiségünk és rajta keresztül az egész magyar intelligencia a Szov. jetuniót. Most fogják csak fel a maga jelentőségében, hogy mennyire élenjáró és mennyire termékenyítő hatású számunkra a Szovjetunió kl. meríthetetlen tudományos és tapasztalati kincsesháza". Dévai elvtárs is kiemelte, hogy " tudományunk egyre jobban a szovjet tudomány felé toréul, kész tanulni nagyszerű eredményeikből és módszereikből és hogy a mi új, szocialista kultúránk példaképe, tanítómestere a szovjet kultúra. Nem lehet jó szakember s ennek következtében nem veheti ki részét a szocializmus építéséből az, aki a rraga területen nem ismeri az élen. járó szovjet tudomány alkotásait, aki nem tanulmányozza a kommunizmust építő nagy szovjet nép iránymutató tapasztalatait, politikai. ! munvarta. gazdasági és ku'turális eredmo- i M'ndez arra mutat, hogy egye. nyeit. Egyetemi orosz nyelvoktató, térni és főiskolai hallgató:,águnk sutoknak éppen az a feladata, hogy megértette és fe'istnerle nz orosz segítséget nyújtson a jövő szakom- nyelvtanulás le'entőségét. ezt a müvei', a természettudományi pályára készülők Micsurin, Liszenko. Lepesinszkája, Lebedjev, Silov s a többi nagy természettudós felfedező, seit, a jövő tanárnemzedék pedig Makarenko é® Krupszkája írásain keresztül ismerkedhet meg az élenjáró szovjet pedagógia mód. szereivel. Ifjúságunk egyre szélesebb kör. ben él ezzel a népi demokráciánk adta lehetóséggel. A negyedévfolyamok hallgatói eredeti szovjet szakmunkákból összeállítón 6z:ik. szövegeket fordítanak, az egyeté. mi orosz szakkörökben nevelődik a jövő «zrkfordité«?árdája, amely arra lesz hivatott, hogy a szovjet tudományos irodalmat megbízható, szakmai szempontból is tókelciee tolmácsolásban m'nél szélesebb körben hozzáférhetővé tegye a magyar tudományos élet szamára. Ma már nem ritkaság az rera, hogy az egyetemi hallgatók öfti'lönn 'a. nuimányogzék és kisérik figyelemmel a szovjet szakfolyóiratokban megjelent cikkeket és '^ékdolgozataik elkészítéséhez ers deli szovjet forrásmunkákat hasz. ná'nak fel. Több egyeteme-, hallgatókból alakult ko'lektJva mükö. dik, amely szovjet természettudományos szakkönyveket fordít l>ereinek ahhoz, hogy a jeggazda. li/t aríszjának, a kis 1 lengyel paraszt, lánynak a felszabadulás ciött nagyon keserves volt az élete. A hajnali napsugár, az esti harmat egyaránt kim találta a földesúri birtokon. Robotolt, mint az állat, fizetése az éhenlmláshoz sok, a létfenntartáshoz kevés volt. Még elképzelni sem tudta, mi az a botdogság- Neki csak a cselédmunka jutott, hiszen apjának annyi földje sem volt, amennyit egy sapkával befedhetett volna. Leon, a bátyja, ebben az időben már az illegális kommunista párt tag. ja volt. ö tudta, mi az, ami boldogságot ad nemcsak Mariszjának, hanem az egész lengyel népnek . •. Teltek az évek és Mariszja férjhez ment. Fér. jc, Antonij Iszkra szinten az illegális kommunista párt tagja volt. Igy került be Mariszia Dankorici falucska pa. rasztjainak titkos fórra, datmi csoportjábaKözben az élet egyre nehezebb lelt, A harmincas években Lengyelország déli részén sztrájkok és felkelések hulláma sepert végig. Dankoviclban is fellobbant a parasztfelkelés. Az állati ke. gyetlcnség és a terror Mariszja Iszkra boldogsága ekkor még ideig-óráig eltiporta a felkelést- A kegyetlen megtorlás idő. szaka következett. Mariszja apját is letartóztatták. A keserű pohár még ekkor sem ürült ki. A hitleri fasiszták megró, lianfák LengyelországotA parasztok sorsa még keservesebb lelt... A lengyel nép azonban már nem hagyta magátAs erdőkben megkezdődtek a partizánharcok. Ezekhez csatlakozott elvtársaival együtt Leon is. Mariszja tett az öszszekető Kisfiát anyjára bízva, faluról.falura járt, röpcédulákat osztott: el. lenállásra szólította fel az embereketA fasiszták, mint mindenütt, Dankovici kornyékén ts hr.jtővadásza. tot Indítottak a partizánok ellen. Leon elesett, Mariszját, apját, anyját és Antonijt Auschwitzba vitték. A kisfiát az utolsó pillanatban a szomszédba csempészte, JSzlálin megment bennünket és Leng'ynlorszi. 00t" — gondolta Ma. riszja a koncentrációs tábor tüskés drótkerítése mögött és bátran, leom. ónunistához méltóan vi. scüe az ütlegeket. az éhséget és a kegyetlen meg. aláztatás o/rat. 104,4, te'en ° Szov. A J J' T jet Had-Crtg meghozta a szabadságot Lengyelországnak, is. Az egész családból ekkor már csak Mariszja élt Hazatérve, Mariszja felkutatta fiát, majd elment a Lengyel Munkáspárt járási bizottságába és azt mondta: — A ti utatok az én utam is! Ismerték és felvették a páit'ja. Mariszja ekkor minden idejét a tanulás, nak szentelte- A tanulta. Icát aztán a gyakorlatban alkalmazta. Javaslatára a faluban megalakult az első szövetkezeti gazdaság. A kulákok feldühödtek, A szövetkezet mellett átlástfog'aló Nedzvegy ne. vű dolgozó parasztot megtámadták és megse. besjetfék- Fenyegető leveleket küldtek Mariszja Iszkrának is. De a fenyegetések még nagyobb erőt adtak cz új Len. gyeiország új embereinek. j meleg tavaszi nap ** szinte babusgatta a növekedésnek indult szövetkezeti vetést. Nem sokkal később Mariszja Iszkrát a Szovjetunióba induló parasztkilldcUck Icözá vátsztották— A kolhoz a mi pa. raszti boldogságunk — mondotta hazatérve. És lejárta a környező faL vakat, mint annakidején a röpcédulákkal és elmondotta mindenütt, mii látott, mit tapasztalt a Szovjetunióban, Az emberek hittek neki és jól jártak, mert a szövetkezeti gazdálkodás már az első ősszel bő termést hozott. Csaknem kétszeresen felülmúlta termésük az egyéni gazdaságok eredményeitMegvolt a zárszámadás és elosztot/ák a jövedelmet. Az egykori szegényparasztok leunyhóikan év. tizedek éta először volt bőségesen kenyér. Ma már senki nem {s. merne rá a dankovici parasztokra. A volt bérc sek új, modern házakban lalenak- Az utcákat vil. lanypóznák szegélyezik, susognak a fiatal' kertek lombjai. Mariszja Iszkra elérte végre, amiéit éveken át harcolt, amiről hosszú éveken át álmodott; a boldogságot. hr.talmas eszközt ls felhaszálva kéS2ül arra, a nagv feWlstra, hogy a szocializmus építésének új pa. rancsnoki gáTdája legyen Hálás3 Ütődné a Mn n\íuh mps ,Bolrl gyet mvkkor" cimü král í(ás p' rUirtö tehát, hogy Mariszja Iszkra — A Magyar-Szovjet Társaság és az MNDSZ közös rendezésében ma délután 5 órakor a Horváth Mlhályutca 5- szám alatti üvegcsaitt. ITan nyílik meg a ,,Bo!doe gyermekkor" című kiállítás. A bemutatott gazdag képanyag bizonyítéka annak, hogy a szovjet állam milyen messzemenőén gondoskodik a gyermekekről. A kiállítás megnyitása alkalmával az újszeged! általános iskola 80 tagú énekkara ad kultúrműsort. Dolgozóink vilénk érdeklődéssel tokintenek a kiállítás megny 'ása elé. Különösen nagyjelentőségű cz a kiállítás a szülök, a pedagógusok és a tanulóifjúság számára A kiállítás március 15.ig nyitva. lesz SzáMiz»w h»os! 'e'lall ki ele üeni HQ!< nJia árvizsuitotta vidékiről Párizs (MTI). Több mint 110 c.-. : és a béketábor valameny- | akost kellett kitelepíteni Hollandi: nyi asszonya — még j árvízsujtotta vidékettól. IMland té jobb munkával, a tavaszi „„,„!„„ .„ munkák még gyorsabb , , kdz1pmé°y sfr>nl ^cken videkeuen több mint hn minepzer tönkre, vagy rongálómunkák még gyorsai végrehajtásával készül 1 szép ünnepre, a közelgő lakás ment nemzetközi nőnapra. jdott még.