Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-28 / 50. szám

233 SZOMBAT, 1953 FEBRUÁR 28 " Az Újszeged! liendergyár művezetői az április 4-i felajánlások teljesítéséért Az Újszegedi Kender- és Lenszövő választ kapnak. Pálfi elvtárs har­Vftha.at dolgozói április 4, tisztele­tére szavuka- adták, hogy termelé­si tervük 100 százalékos végrehajtá­sa mellett negyedévi készszövet ter­vüket cikkcsopor onk nt 98 száza­lékra teljesítik. Biztosítják a ter­melés dekádonkinti ütemességé'­hogy még több szövetet készítsenek a dolgozó nép számára. A termelékenység egyenletes emel­kedése, a munkásoknak nyáj andó nrgyobb szakmai segílség érdeké­hen a művezetők versenyben vannak egymással. \ verseny eredményeit tíz naponként értékelik. A legutób­bi eredmények szerint Pálfi Péter, az 5-ös szövőparti művezetője ko­rült az élre. Ossz vetéstervét 118.9 százalékra, egy gépre csőt pedig 112-5 százalékra teljesítette. Pálfi elvtárs helyes munkabeosz­tással dolgozik. Már jóval a mű­szakkezdés előtt ott látható a gépek között. Alaposan megvizsgálja a gé­peket és a szövőnőket is figyelmez­heti, ha valami rendellenességet ész­lel. Minden esetben idejében gondoskodik arról, hogy a legkisebb csavarlazu­lást is helyrehozzák. Ha valame­lyik gépen lánehengerosere vagy szerelés van, akkor a szükséges szerszámokat és a lánchengert előre odakészíti, hogy minél kevesebb termeléskiesés legyen. A minőségre is nagy gondot fordít. A jó minő­ségű szalónvászon készítése érdeké­ben ellenőrzi, hogy a s.zádnyilisok col azért, hogy a dolgozók április 4 re tel fogadalmukat minél eiőbb tejesítsék. mindig megfelelőek legyenek." Ügyel j^**4 a dolgozólkat. arra is, hogy az áru ne legyen túl­szorosan, mert ez nagyobb szaka­dás' idézhet elő- A dolgozók több esetben kérnek tőle szakmai taná­csot, amelyekre mind;g megfelelő elvtárs a fonal rossz minőségére hi­vatkozik, s a szövőnők gyakorlat­lanságát is hangoztatja- Bizonyos, hogy vannak nehézségek, amelyek­kel számolnia kell a művezetőnek. A kevésbé gyakorlott szövőnőknek többször meg kell mutatni a gép kezelését és az anyag befűzését ís. Nagyobb nevelőmunkára van szük­ség, amit Kovács Imre elvtárs ed­dig elhanyagolt. A termelésben mu­tatkozó lemaradás igazi okát Ko­vács elvtárs keresse meg saját munkájában. Az a művezető, aki nem képezi magát szakmailag és aki nem olvas rendszeresen szovjet és magyar szakkönyveket, nem tud kellő se­gítséget nyújtani dolgozótársainak. Kovács művezető jó szakmunkás, de nem szabad azt hinnie, hogy ed­digi tudása elegendő. Állandóan tö­kéletesítenie kell tapasztalatait A partijában több olyan dolgozó van, mint Daróczi Klára és Kovács Pálné, akik rövid ideje dolgoznék az üzemben 'és minden igyekezetük­kel a többtermelésért harcolnak, de mégsem érik cl mindig a 100 szá­zalékot. Ezeknek a munkásoknak alaposabb szaktudást kell szerezni­ük, segíteni kell őket. hogy na­ponta teljesítsék normájukat, a kö­zelgő felsznbadmás ünnepére adott szavukat teljesítsék. Kovács elvtárs, nak sűrűbben fel kell keresnie a dolgozókat gépeiknél ts megmagya­rázni az egyes munkafogásokat. A . , . szakmai oktatásba mind Kovács elv. já£f£aftSte társnak mind a parti valamennyi 8-as parti Átlagosan csak 88.2 szá-1 dolgozójának rendszeresen be kell zalékra teljesítették a tervelőirány. kapcsolódnia, hogy a lemáradást zatot A művezető. Kovács Imre megszüntethessék. A 4-es szövőcsoport szalmazsák­szövetet készít Héger Ferenc mű­vezető irányítja munkájukat. Az utóbbi tíz napi tervüket átlagosan 115.4 százalékra teljesítették. Ko­pasz Rózsa. Katona Piroska, Lute­ránus Józsefné, akik a legjobbjai a csoportnak, „aponta 170 ezer ve­tést csinálnak, ök is, de a csoport többi gépesei is túlteljesítik normá­jukat. Héger Ferenc biztosítja szá­mukra a gépek jó karbantartásával a termelőmunka zavartalanságát Igyekszik minél jobban megismerni a gépeket, hogy megelőzze a hibákat. Szak­mailag állandóan képezi magát és ezáltal több segítséget ad szövői­nek Az április 4-re tett felajánlá­sok teljesítése érdekében fokozot­tabb gondossággal figyeli géppark­ját. hogy «z esetleges géphibák gyors kijavításával a legalacso­nyabbra csökkentse az állásidőt. Az Üjszegedi Kender, és Len­szövőben azonban nem mindlen mű­vezető tesz meg mindent a do'go­zek vál'alásainak teljesítése érdeké, ben. Különböző nehézségekre hivat­kozva igyekszik elhárítani a felelős­séget magáról Kovács Imre, a 8-as parti művezetője is. Már többször kapott bírálatot amiatt, hogy nem Oiosz nyelvoktatás egyeteme nken A szocializmus építéséhez, népi ^ demokráciánk vívmányainak megerősítéséhez és továbbfejleszté­séhez, ötéves tervünk végrehajtásá­hoz szakmailag és ideológiailag jól. képzett, a szocializmusért harcoló és a néphez hű szakemberek hatalmas gárdája szükséges. Egyetemeink és főiskoláink feladata, liogy ezeket a szakembereket kiképezzék, az áj, népi értelmiséget sokoldalú tudás­sal fegyverezzék fel és olyan szel­lemben neveljék, hogy tudásukat és egész életüket a szocializmust _ épí. tő magyar nép szolgálatába állít­sák. Egyetemeink és főiskoláink okta­tó nevelő munkája tehát a kultúr­forradalmiunknak egyik legjelentő­sebb frontszakasza. Pártunk is ez­ért fordít olyan nagy gondot az egyetemi oktatás állandó javítására, színvonalának szakadattan errrl&é. re. Az 1950. évi egyetemi és főis­kolai reform a képzés minőségi színvonalemelésének döntő láncsze­me volt. Ennek érdekében vezettük be minden egyetemen és főiskolán az ideológiai és szakmai képzés el­mélyítése céljából az orosz nyelv tanítását. Az orosz nyelv a világ legzazdai gabb kultúrájának, a marxizmus, leninizmus klasszikus irodalmának, a Szovjetunió győzelmes harca fcö­gabb forrásból merítsenek, olyan fegyvert adjon kezükbe, amellyel ideológiai ós szakmai képzésüknek színvonalát nagymértékben fokozni tudják. Az úri Magyarországon a hdhu ralis monopólium egyik legerősebb bástyája (ppen az idegennyelv tanu­lásának monopóliuma volt. Csak t kiváltságos osztá'yokból származó ifjak szűk körének juthatott osz­tályrészül az, hogy házitaní ók, küL földi utazások révén elsajátíthassa­nak idegen nyelveket s ezzel látó. kötüket az emberiség nagy kultu­rális vívmányainak ismerttévei gaz. dugíthassák A dolgozó nép gyer. mekeít' féltékenyen elzárták ettél e lehetőségtől. A felszabadulás után azonban a régi rendnek ez a bástyá­ja is összedőlt. 'F ftnulni és tudásban gyar*. 1 podni vágyó ifjúságunk szé. les rétegeiben régóta élt a kíván, ság, hogy közvetlenül megismerje a szovjet tudomány hatalmas táv. latokat nyitó eredményeit Pártunk és kormányzatunk ennek 0 szít* szuitan jelentkező kívánságnak szervezet l*rm d adott akkor, a mi­kor az orosz nyelvoktatás beveze. tésével minden egyetemi és íó'téko­1 ni hallgatónak módot adót; Lenin és Sztálin nyelvinek a haladó szo­cialista kultúra nyelvének elsajá­Hordóba rejtette el a gabonát Erdődi József csorvai kupec, kulák A do'goeók az elmúlt hetekben ismét tapasizta'hrtták, hogy az eL lenség nem alszik. A közélelme­zés vonalán igyekezett zavart okozni, felvásárolni a zsírt, a ke. nyeret és a cukrot. Rövid idő alat' egymás után leplezték le az áruhalmozókat, a spekulánsokat és az élelmiszerrejtegetőket. Igy került napvilágra Erdódi József csorvai kulák szennyes dol. ga is. A „szegény kulák" fejét, hogyan tehetne kárt a nép áliamának. Nem fizette adóját, nem teU eleget a begyűjtésnek, pe­dig mindig volt neki miből. Hiába mentek hozzá a tanács, tói, nem teljesítette a beadását, hanem állandóan siránkozott, hogy ninc6 6emmlje. Az aszályra, meg a fagykárra hivatkozott \ tanács egyes dolgozói el is hitték neki, hogy nincs miből beadnia. 14 mázsa gabona a hordóban A község becsületes dolgozó pa. Erdődi Józsefet mindenki ismeri rasz.tjp.inak azért va'ami csak sze­Csorván. Hét holdon gazdálkodik get ütött a fejükbe. Sokat az a ugyan, de szülei bizony a zsíró- gondolat foglalkoztatott, hogy Er. sabb kulákok közé tartoznak. Sem- ] dődlnek miből telik kocsmázásra, mi setn totszlk neki, ami ebben mulatozásra, ha tényleg ennyire az országban történik. A felszaba. szegény? Egy napon jelentést tét­dulás óta állandóan azon törte a tek illetékes szerveknél és a vizs­• Lengyel jegyzék az angol kormányhoz Varsó (TASZSZ). A lengyel kor­mány jegyzéket intézett Anglia kormányához, amelyben határozot­tan tiltakozik az ellen, hogy az ango] kormány finanszírozza az áruló emigráns-klikknek a Lengyel Népköztársaság ellen irányuló kém­és diverzáns tevékenységét. A jegyzék rámutat, hogy a kül­földi hírszerző szolgálatok ügynö­keinek Lengyelországban iefoly*­több pere, továbbá azok a val omá. sok. amelyeket az utóbbi időben a WIN földalatti diverziós és kém­szervezet volt vezetői a lengyel ha­tóságoknak tettek, bebizonyították, hogy ezen ügynökvégek bűnös tové. keuységének előkészítésében és vég­rehajtásában az amerikai hírszerző szolgálat irányító szerepén lúl je­lentős része volt az angol katonai hírszerzésnek is-. Megállapítást nyert — Írja a jegyzék, hogy ezen szervezetek kö­zül számosat olyan 'értékekből pén­zeltek. amelyek a lengyel kormány vitathatatlan tulajdonát képezik Ezeket az értékeket az angol kor­mány akliv támogatásával az angliai lengyel emigrác ó rejtegeti. Bár a lengyel kormány számos ok. mánvi és egyéb bizonyítékot tárt Anglia kormánya elé arra vonatko­zóan hogy ezek az értékek Len­gyelország tulajdonát képezik. Anglia kormánya vagy nyíltan meg'agad'a ezeknek az írlé'.rtár. gya'nnk visszajuttatását, vagy pe­dig formális jogi nehézségekre hi­vatkozott­A jegyzék a továbbiakban részle­tesen kifejti, hogy az angol kor­mány a lengyel kormány számos tiltakozása ellenére továbbra is fi­nsns'irozza a Lengyel Ncpköztársa. ság el eni diverziós, és kémicvá­kenvs éget, szabotázst. segíti a külföldi lengyelellenes bandák tevé­kenységét. Befejezésül a jegyzék követeli, hogy az angol kormány haladékta­lanul juttassa vissza a lengyel kor­mánynak a lengyel állam tulajdonát képező összegeket. gálát nem maradt eredménytelen. A polyvás színben polyvával le­takarva egy hatalmas hordóra bukkantak, amelyben 536 kilo­gramm búzát rejtett el ez a na­gy°n ,,szegény" kulák. Tovább ku. latlak és csakhamar másik két huidót i® találtak. Ezekben 620 kilogramm 1951. évi termésű mor. zsoll kukorica volt, fmelyet azért rejtett el a kulák, hogy tavasszal ha drága lesz a kukorica, eladja és igy jelentós összeget húz ki a dolgozó parasztok zsebéből. De nemcsak eddig tart Erdődi búnlajstroma. Találtak még nála ugyancsak ravaszmódra elrejtve 221 kilogramm rozsot, 46 kilo­gramm árpát és 150 liter bort is. Ezeket a dolgokat dugdosta cl a dolgozó nép elöl Erdődi József és nem átallotta arcát'anul azt ha. zudni lépten-nyomon, hogy nincs neki semmije. A dolgozók azonban leleplezték alja® tetteivel együtt és Erdódi az ügyészségre került. Rövidesen a do'gozó nép nevében mond felette ítéletet a bíróság. tTásűra. A jogászok ma már ere. ** Ta -Jmányozhatják a szov. icapcsoja^k ny£e, a^y sirsu. tdomtTo" pav-ov"korr ismeretnek gazdagját Rákosi ^ka kot.6 J.e'entosegu ­elvtárs mondotta a következőket: .,Mérnökeink, technikusaink most ismerik osak fel azokat az óriási előnyölxu amelyeket számunkra _ a szovjet szakirodalom ismerete je­lent és tudásvágyunknak egyik mu. titója az, hagy hirtelen óriási hiány keletkezett megfelelő szakfordítók­ban. El lehet mondani, hogy ezen a ,é. ren most fedezi fel a mi technikus értelmiségünk és rajta keresztül az egész magyar intelligencia a Szov. jetuniót. Most fogják csak fel a maga jelentőségében, hogy mennyire élenjáró és mennyire termékenyítő hatású számunkra a Szovjetunió kl. meríthetetlen tudományos és tapasz­talati kincsesháza". Dévai elvtárs is kiemelte, hogy " tudományunk egyre jobban a szovjet tudomány felé toréul, kész tanulni nagyszerű eredményeikből és módszereikből és hogy a mi új, szocialista kultúránk példaképe, ta­nítómestere a szovjet kultúra. Nem lehet jó szakember s ennek követ­keztében nem veheti ki részét a szocializmus építéséből az, aki a rraga területen nem ismeri az élen. járó szovjet tudomány alkotásait, aki nem tanulmányozza a kommu­nizmust építő nagy szovjet nép iránymutató tapasztalatait, politikai. ! munvarta. gazdasági és ku'turális eredmo- i M'ndez arra mutat, hogy egye. nyeit. Egyetemi orosz nyelvoktató, térni és főiskolai hallgató:,águnk sutoknak éppen az a feladata, hogy megértette és fe'istnerle nz orosz segítséget nyújtson a jövő szakom- nyelvtanulás le'entőségét. ezt a müvei', a természettudományi pályára ké­szülők Micsurin, Liszenko. Lepe­sinszkája, Lebedjev, Silov s a töb­bi nagy természettudós felfedező, seit, a jövő tanárnemzedék pedig Makarenko é® Krupszkája írá­sain keresztül ismerkedhet meg az élenjáró szovjet pedagógia mód. szereivel. Ifjúságunk egyre szélesebb kör. ben él ezzel a népi demokráciánk adta lehetóséggel. A negyedévfo­lyamok hallgatói eredeti szovjet szakmunkákból összeállítón 6z:ik. szövegeket fordítanak, az egyeté. mi orosz szakkörökben nevelődik a jövő «zrkfordité«?árdája, amely arra lesz hivatott, hogy a szovjet tudományos irodalmat megbízható, szakmai szempontból is tókelciee tolmácsolásban m'nél szélesebb körben hozzáférhetővé tegye a magyar tudományos élet szamára. Ma már nem ritkaság az rera, hogy az egyetemi hallgatók öfti'lönn 'a. nuimányogzék és kisérik figye­lemmel a szovjet szakfolyóiratok­ban megjelent cikkeket és '^ék­dolgozataik elkészítéséhez ers deli szovjet forrásmunkákat hasz. ná'nak fel. Több egyeteme-, hall­gatókból alakult ko'lektJva mükö. dik, amely szovjet természettu­dományos szakkönyveket fordít l>ereinek ahhoz, hogy a jeggazda. li/t aríszjának, a kis 1 lengyel paraszt, lánynak a felszabadulás ciött nagyon keserves volt az élete. A hajnali napsugár, az esti harmat egyaránt kim találta a földesúri birtokon. Robo­tolt, mint az állat, fize­tése az éhenlmláshoz sok, a létfenntartáshoz kevés volt. Még elkép­zelni sem tudta, mi az a botdogság- Neki csak a cselédmunka jutott, hi­szen apjának annyi föld­je sem volt, amennyit egy sapkával befedhetett volna. Leon, a bátyja, ebben az időben már az illegá­lis kommunista párt tag. ja volt. ö tudta, mi az, ami boldogságot ad nem­csak Mariszjának, hanem az egész lengyel nép­nek . •. Teltek az évek és Ma­riszja férjhez ment. Fér. jc, Antonij Iszkra szin­ten az illegális kommu­nista párt tagja volt. Igy került be Mariszia Dankorici falucska pa. rasztjainak titkos fórra, datmi csoportjába­Közben az élet egyre nehezebb lelt, A harmincas évek­ben Lengyelország déli részén sztrájkok és felkelések hulláma se­pert végig. Dankoviclban is fellobbant a paraszt­felkelés. Az állati ke. gyetlcnség és a terror Mariszja Iszkra boldogsága ekkor még ideig-óráig eltiporta a felkelést- A kegyetlen megtorlás idő. szaka következett. Ma­riszja apját is letartóz­tatták. A keserű pohár még ekkor sem ürült ki. A hitleri fasiszták megró, lianfák Lengyelországot­A parasztok sorsa még keservesebb lelt... A lengyel nép azonban már nem hagyta magát­As erdőkben megkezdőd­tek a partizánharcok. Ezekhez csatlakozott elvtársaival együtt Leon is. Mariszja tett az ösz­szekető Kisfiát anyjára bízva, faluról.falura járt, röpcédulákat osztott: el. lenállásra szólította fel az embereket­A fasiszták, mint min­denütt, Dankovici kor­nyékén ts hr.jtővadásza. tot Indítottak a partizá­nok ellen. Leon elesett, Mariszját, apját, anyját és Antonijt Auschwitz­ba vitték. A kisfiát az utolsó pillanatban a szomszédba csempészte, JSzlálin megment ben­nünket és Leng'ynlorszi. 00t" — gondolta Ma. riszja a koncentrációs tá­bor tüskés drótkerítése mögött és bátran, leom. ónunistához méltóan vi. scüe az ütlegeket. az éh­séget és a kegyetlen meg. aláztatás o/rat. 104,4, te'en ° Szov. A J J' T jet Had-Crtg meghozta a szabadságot Lengyelországnak, is. Az egész családból ekkor már csak Mariszja élt Hazatérve, Mariszja fel­kutatta fiát, majd elment a Lengyel Munkáspárt járási bizottságába és azt mondta: — A ti utatok az én utam is! Ismerték és felvették a páit'ja. Mariszja ekkor minden idejét a tanulás, nak szentelte- A tanulta. Icát aztán a gyakorlat­ban alkalmazta. Javasla­tára a faluban megala­kult az első szövetkezeti gazdaság. A kulákok feldühödtek, A szövetkezet mellett át­lástfog'aló Nedzvegy ne. vű dolgozó parasztot megtámadták és megse. besjetfék- Fenyegető le­veleket küldtek Mariszja Iszkrának is. De a fe­nyegetések még nagyobb erőt adtak cz új Len. gyeiország új emberei­nek. j meleg tavaszi nap ** szinte babusgatta a növekedésnek indult szövetkezeti vetést. Nem sokkal később Mariszja Iszkrát a Szovjetunióba induló parasztkilldcUck Icözá vátsztották­— A kolhoz a mi pa. raszti boldogságunk — mondotta hazatérve. És lejárta a környező faL vakat, mint annakidején a röpcédulákkal és el­mondotta mindenütt, mii látott, mit tapasztalt a Szovjetunióban, Az emberek hittek neki és jól jártak, mert a szövetkezeti gazdálkodás már az első ősszel bő termést hozott. Csaknem kétszeresen felülmúlta termésük az egyéni gaz­daságok eredményeit­Megvolt a zárszámadás és elosztot/ák a jövedel­met. Az egykori szegény­parasztok leunyhóikan év. tizedek éta először volt bőségesen kenyér. Ma már senki nem {s. merne rá a dankovici pa­rasztokra. A volt bérc sek új, modern házakban lalenak- Az utcákat vil. lanypóznák szegélyezik, susognak a fiatal' kertek lombjai. Mariszja Iszkra elérte végre, amiéit éveken át harcolt, amiről hosszú éveken át álmodott; a boldogságot. hr.talmas eszközt ls felhaszálva kéS2ül arra, a nagv feWlstra, hogy a szocializmus építésének új pa. rancsnoki gáTdája legyen Hálás3 Ütődné a Mn n\íuh mps ,Bolrl gyet mvkkor" cimü král í(ás p' rUirtö tehát, hogy Mariszja Iszkra — A Magyar-Szovjet Társaság és az MNDSZ közös rendezésében ma dél­után 5 órakor a Horváth Mlhály­utca 5- szám alatti üvegcsaitt. ITan nyílik meg a ,,Bo!doe gyermekkor" című kiállítás. A bemutatott gazdag képanyag bizonyítéka annak, hogy a szovjet állam milyen messzeme­nőén gondoskodik a gyermekekről. A kiállítás megnyitása alkalmával az újszeged! általános iskola 80 tagú énekkara ad kultúrműsort. Dolgozóink vilénk érdeklődéssel tokintenek a kiállítás megny 'ása elé. Különösen nagyjelentőségű cz a kiállítás a szülök, a pedagógusok és a tanulóifjúság számára A kiállítás március 15.ig nyitva. lesz SzáMiz»w h»os! 'e'lall ki ele üeni HQ!< nJia árvizsuitotta vidékiről Párizs (MTI). Több mint 110 c.-. : és a béketábor valameny- | akost kellett kitelepíteni Hollandi: nyi asszonya — még j árvízsujtotta vidékettól. IMland té jobb munkával, a tavaszi „„,„!„„ .„ munkák még gyorsabb , , kdz1pmé°y sfr>nl ^cken videkeuen több mint hn minepzer tönkre, vagy rongáló­munkák még gyorsai végrehajtásával készül 1 szép ünnepre, a közelgő lakás ment nemzetközi nőnapra. jdott még.

Next

/
Oldalképek
Tartalom