Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-28 / 50. szám

; A dolgozók leleplezték Erdőd! József kulák gaztetteit Ma nyílik meg s „Boldog gyermekkor" cimü kiállítás Március 15-ig be kell fejezni : a tavaszi búza vetését _______ aiHiSöutiMsi IX. ÉVF. 50. SZAM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1953- FEBRUÁR 28. A vetőmag gyors beszerzésével vigyük győzelemre a tavaszi munkák nagy csatáját ' A tavaszi munkák előkészítéséről és végrehajtásáról megjelent minisztertanácsi határozat megszabja azokat a feladatokat, amelyeket ezekben a napokban községeink dolgozó parasztságának és a tanácsoknak végre kell hajtaniok. Ez a határozat fontos fegyver, se. fittség a fizántás.vetési terv maradéktalan megvalósításához- A rendelet utasításainak valóravál'ása egyet jelent az ország kenyér- és élelmiszerellátása érdekében folyó harc sikerévei. A minisztertanács határozata tehát minden hazáját szerető becsületes dolgozót ösztönözzön cselekvésre. A mostani száraz, napos idők beálltával lejárt a tavaszi munkákra való előkészület ideje. Szántani és vetni kell! Legsürgősebb feladata községi takácsainknak a vetőmaghiány gyors megoldása- Tudni való, hogy vetni csak akkor lehet, ha van vetőmag. Éppen ezért kulcskérdés jelenleg a vetőmag biztosítása, ami több gondot okoz ebben az évben, mint máskor. Elsősorban is azért, mert tavaly aszályos esztendő volt és ennek következtében az ellenség ezéltébenjhosszáhan azt híreszteli, hogy a gyengébb termés miatt majd ad az állam vetőmagot. Ez persze nem igaz, mert mindenkinek egyénileg kell gondoskodni a szükséges vetőmagmennyiségről. Községi tanácsaink egyes vezetői, a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok egy része is szájtátiskodva, csodát remélve lesik, várják az állami vetőmagot. Elfelejtkeztek a minisztertanács határozatáról, amely kötelezővé teszi minden dolgozó paraszt és tsz-tag számára február 28-ig a szükséges vetőmag biztosi, tását. Az sem merülhet fel, hogy nem lehet vetőmagot beszerezni, mert ha valaki szétnéz a piacon, tapasztalhatja, hogy igen is lehet búzát, zabot és kukoricát venni. Egyes termelőszövetkezeteink éppen a piacokon vásárolták fel a szükséges vetőmagmennyiséget- A doma. széki Rák óczi-tszcs például a környékbeli községek piacain eddig öt mázsa kukoricavetőmagot vásárolt. A vefőmagkölcsönről se feledkezzenek meg termelőszövetkezeteink. Ha másként nem lehet megszerezni a vetőmagot, cseréljék ki terményeiket, mert egyik termelőszövetkezetnek ebből van több, a másiknak amabból. Községi tanácsaink fel. adata, hogy ezeket a helyi cseréket elősegítseNagy Imre elvtárs, miniszterelnökhelyettes legutóbbi beszédében beszámolt arról, hogy a párt 'és az állam vetőmagcserével járul- hozzá a dolgozó parasztság vetömaggond. jáüak megoldásához. A dolgozó parasztok takarmányféleségeket becserélhetik jóminőségű tavaszibúza vetőmagra a földművesszövetkezetek utján. Akik elmaradtak az őszibúza vetéssel, azok csereterményért tavaszi búzavetőmagot kapnak. 'A termelőszövetkezetek a Terményforgalmi Vállalat útján cserélhetik be takarmányaikat vetőmagra- Sok termelőszövetkezetben elterjedt az a jó kezdeményezés, hogy a szövetkezeti tagok felesleges takarmányga. bonájuk egyrészét beadták a közösbe és így segítettek a vetőmiaghlány megoldásán. Ez azonban nincs így minden szövetkezetben. Sok helyen semmitevően a jó szerencsét várják és az aszályos esztendőre hivatkoznak Ezek még arra sem gondolnak, hogy pénzt adjanak össze a vető. magvásárlásra. Szövetkezeteink egy része ugyanis nemcsak úgy biztosítja a vetőmagot, hogy a tagok összeadják a szükséges mennyiséget, hanem a tsz-tagok pénzzel segítik ki a szövetkezetüket a vetőmagvásárlás érdekében. A mórahalmi Petőfi-tsz tagjai 4000 forintot gyűjtöttek össze vetómagvásárlösra- Ezek a tszcs-tagok is el tudták volna költeni másra a pénzüket. de' ők inkább azon gondolkodtak, hogy mit kell tenni a gazdag termés érdekében. Mostani igyekvésüknek később látják hasznát, A társadalmi szervezeteknek, a tömegszervezeteknek is támogatótok kell szövetkezeteinket és a dolgozó parasztságot a vetőmag megszerzése érdekében- Ezen a téren példakép a makói MNDSZ, amaly vállalta, hogy segít gyűjteni vetőmagot a tsz éknek. Ugyanezt vállalták a makói Béke-szálló dolgozói, akik példamutatóan teljesítik felajánlásaikat. A vetőmag biztosításáért folyó harc élén a pártszervezeteknek és a kommunistáknak . kell haladniok Először is a párttagok érezzenek fe. lelösségct azért, hogy nem szabad egyetlen egy talpalatnyi földnek sem bevetetlenül maradnia. Ha a párttagok ég a tanácstagok tétováznak, ez azt jelenti, hogy rossz példájukat követve vár az egész falu, a termelőszövetkezet — rem halad a szántás-vetés, A pártszervezeteink áítandóan tartsák a kapcsolatot a községi tanácsokkal. Községeink, ben népszerűsítsék azokat a dolgozó parasztokat, szövetkezeteket, amelyek jól oldották meg a vetőmag biztosítását. Pártszervezeteink a községi tanácsot is ellenőrizzék, hogyan hajtja végre a minisztertanács határozatát, A terméshozam emelése érdekében ugyanis a minisztertanács rendeletét a legutolsó szóig valóra kell váltani Ennek ér. dekében fontos feladata községi tanácsainknak, hogy ismertessék rendszeresen a vetési határidőket; állapítsák meg napról-napra, hol lehet megkezdeni a vetést, a szántást. Jelöljék ki azokat a partos területeket, ahol nincs vadvíz, felszáradt a talaj és meg lehet kezdeni a tavaszi munkákat. Nem lehet egy por. cig sem várakozni, nem lehet gondolkozni, mert gyorsan telik az [dő és minden perc késedelem nz aratásnál sok mázsa veszteséget jelent. Döntő ütközetről van tehát szó ezekben a napokban — a tavaszi munkák csatájának megnyeréséről. Szilárd harccal, ötletességgel, bátor kezdeményezéssel keli mind a vetőmag megszerzését, mind a tavaszi szántás-Vetési munkák végrehajtó, sát győzelemre vinni. Ne feledkezzék el azonban senki sem az ellenség támadásáról. A kulák minden eszközt felhasznál, hogy akadályozza a tavaszi munkákat és a vetőmag biztosítást. Nem szabad egy percig sem hallgatni az ellenség szavára, ie kell leplezni kíméletlenül és megbüntetni szigorúan, aki azt akarja, hogy panagon maradjanak földjeink és kevesebb termést arassunk ez évben. Legyen egész megyénk közös ügye a tavaszi munkák maradéktalan megvalósítása! Szélt Sámuel megyei vetőmag agronórnus, Megkezdődött a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa Szovjet segítseg Irán töldrengessujtotta lakosságának Teherán (TASZSZ). I. V. Szadcsikov, a Szovjetunió iráni nagykövete a Szovjet Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaság nevében ötszázezer riali nyújtott át Fatemi jráni külügyminiszternek, az iráni Vörös Oroszlán és Nap Egyesület részére, a földrengéssujtotta lakosság megsegítésének céljaira Fatemi felkérte a szovjet nagykövetet, tolmácsolja a szovjet kormánynak az iráni kormány hálás köszönetét a segítségért. Csangkaisekisia bandák garázdálkodása Burmában Sangháj (TASZSZ). Rangunból érkezett jelentések szerint a csangkaisekista bandák folytatják támadásaikat a burmai városok ellen: fosztogatnak, erőszakoskodnak és gyilkolnak- A kuomi n t a ng-toa ndák a legmodernebb amerikai fegyverekkel vannak felszerélve. Burma közvéleménye erélyes intézkedéseket követel a kormánytól a kuomintang-bandák ejlen, Pénteken délelőtt Budapesten az EFEDOSZ nagytermében megkezdő, dött a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa. A kongresz. szuson 'öbb mint 600 küldött vesz részt. A megnyttó ülésen megjelent Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Apró Antal elvtárs építöanyagipari miniszter. Rónai Sándor elv'árs az országgyűlés elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai és a minisztertanács több tagja. Ott voltak a Szakszervezeti Világszövetségnek, a szovjet szakszervezeteknek ás a többi külföldi szakszervezeteknek a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusára érkezett küldöttei. A kongresszust Harustyák József elvtárs a SZOT elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Ezután megválasztották a kongresszus elnökségé'. Díszelnökül hatalmas lelkesedéssel, népünk szeretett vezérét Rákosi Má'yás elvtársat választották meg a küldő', tek s helyükről felállva perceken át ünnepelték népünk bölcs tani. tóját. A kongresszus a továbbiakban napirendi javaslatot fogadott el, majd Kristóf István, a SZOT főtitkára, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja tartotta meg beszámolóját a magyar szakszervezeteknek a XVII- kongresszus óta végzett munkájáról és további feladatáról. Kristóf István elvtárs beszéde Kristóf elvtárs beszéde elején arról beszelt, hogy a kongresszus olyan nemzetközi helyzetben ül össze, amelyet egyfelől az imperialisták fokozódó háborús aknamunkája, másfelől a béke hívei világmozgalmának erősödése jellemez. A mi hazánk a békés építőmunka országa — folytatta — Népünk őszintén óhajtja a békát. Dolgozó népünk soha egy pillanatra sem feledkezhet meg arrók hogy déli határainkon ott ólálkodik az amerikai imperialisták legelvetemültebb csatlósa, a hóhér T.ito bandája. A továbbiakban az elért eredményeket vázolta Kristóf István, rámutatva, hogy a szakszervezeti munka eredményeinek legfőbb forrása az a segítség, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja nyújt a szakszervezeteknek. Ezután így folytatta: A magyar szakszervezetek a XVII- kongresszus óta jelentős fej. lődésen mentek keresztül. Minden fejlődés ellenére meg kell azonban állapítani, hogy szakszervezeti mozgalmunk elmaradt a népi demokrácia általános fejlődése mögött. Kristóf elvtárs ezután arról beszél', hogy a szakszervezetek még nem eléggé gazdái a munkaversenynek. A versenymozgalom fő hibája a bürokratizmus, a törnegektől való elszakadottság, a ver. 6eny formális szervezése. A szovjet szakszervezetek . tapasztalata — mu'atott rá Kristóf elvtárs — azt mutatja, hogy a ver. senymozgalom feladatait iparáganként, üzemenként és üzemrészlegenként dolgozzák kl konkréton és ezzel teszik a versenyt valóban ha'ékonnyá. Ezekben az iparágakban is, mint mindenütt a szakszervezeteknek küzdeniük kell a munkafegyelem megszilárdításáért, mert ez állandó feladat. A beszámoló ezután a Sztaliánov- és újítómozgalom helyzetével foglalkozott. Kristóf István ezután rámutatott: A szakszervezetek versenyszervező munkájában igen nagy figyelmet kell fordítani a takarékosság kér. dó&ére. — Szakszervezeteink a versenyszervezés feladatainak csak akkor tudnak eleget tenni, ha köyekezetesen harcolnak az opportunizmus, a szociáldemokratizmus minden jelensége ellen, az új szocialista munkaerkölcs, a munkához való új szocialista viszony megerősítéséért — hangoztatta Kristóf elvtárs. — A szakszervezeteknek további fontos feladata, hogy többet foglalkozzanak az Iparba keriüő új munkásokkal, a női munkásokkal és a fiatalokkal. Kristóf Istoán elvtárs beszámolója következő részében a szocialista bérpolitika kidolgozásával és alkalmazásával foglalkozott. Elmondotta,, hogy e téren számos hiba van még a szakszervezetek munkájában. — A SZOT és a szakszervezetek kö'elesek több segítséget nyújtani a kollektív szerződések megkötéséhez és végrehajtásához — hang. súlyozta a továbbiakban Kristóf elv'árs. A munkavédelemről Szólva a beszámoló hangsúlyozta, hogy a mun. ka védelme/ a szakszervezétl szervek egyik legfontosabb feladatává kell tenni. A beszámoló ezután rátért szakszervezeteink belső helyzetének ismertetésére. Rámutatott, hogy szakszervezeteink nemzetközi tevékenységüket elsősorban a Szakszervezeti Világszövetség keretében végzik. A Szakszervezeti Világszövetség kezdettől fogva a legmesszebbmenően támogatja a Béke Világtanácsot, a béke világmozgalmat. A magyar munkásosztályban — mindenekélőtt a Szovjetunióval való kapcsolatok kiszélesítése következtében — elmélyült a Szovjetunió iránti szeretet és a nagyrabecsülés. — Fogadjuk meg a pártnak, fogadjuk mez Rákosi elvtársnak, vezérünknek 'ós tanítómesterünknek, hogy megfelelően fogunk élni az. előliünk álló, szinte korlátlan lehe. tőségekkel. Jó szakszervezeti munkával, harcosan és fáradhatatlanul segítjük a párt törtéiiehhi jelentőségű küzdelmét az ötéves terv végrehajtásáért. a szocializmus alapjainak lerakásáért, hazánk felvirágoztatásáért, a béke megvédéséért — fejezte be Kristóf István elvtárs beszámolóját. Kristóf István beszéde közben érkezet/ meg Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter, Friss István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja. A szünet utáni ülésen résztvett dolgozó „épünk szeretett vezetője Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, a minisztertanács elnöke, valamint Gero Ernő elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese. A kongresszus részvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták dolgozó népünk bölqs vezérét. Az elnöklő Harustyák József elvtárs a kongresszus nevében köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Rákosi Mátyás és Gerő Ernő elvtársakat, s a kongresszus részvevői újból hosszasan ünnepelték a magyar nép szeretett vezetőjét. Eljöttek a kongresszusra Zsoflnyecz Mihály elvtárs, a kohászati minisztérium vezetésével megbízott középgépipari miniszter és Czottner Sándor elvtárs, bánya- és energiaügyi miniszter is. Gerő Ernő elvtárs beszéde Harustyák József ezután bejelentette. hogy Gerő Ernő elvtárs kívánja üdvözölni a kongresszust. Gerő Ernő elvtárs beszédében a következőket mondotta: — Tisztelt Kongresszus! Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nevében harcos kommunista üdvözlettel köszöntöm a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusát, s a szakszer, vezetek kongresszusa útján a magyar szerveze/ dolgozók több mitit másfélmilliós hadseregét! Elvtársak! Népgazdaságunk, hazánk ipara és mezőgazdasága, országunk közlekedése, szociális és kulturális intézményeink hatalmas fejlődésen mentek .keresztül azóta, amióta szabad ország lettünk, amióta — a nagy Sztálin parancsát megvalósítva — a dicsőséges szovjet hadsereg leverte népünk kezéről a fasiszta reakció bilincseit- Az elmúlt évben, 1952_b?n hazánk egész ipari termelésének értéke 253 százaléka volt az 1938. évinek, gyáriparunk pedig háromszor annyit termelt, mint a második világháború előtt. 1952-ben kereken kétszerte volt nagyobb iparunk termelésének értéke, mint 1949-ben. a sikeresen megvalósított hároméves terv utolsó esztendeiében. Ezek sze. rint: iparunk termelése rövid három esztendő leforgása alatt megduplázódott. Szédületes iramú fejlődés ez, melyhez foghatót nemcsak Magyar, országon nem ismert egész történelme folyamán, de nem ismert, nem ismerhetett semmiféle tőkés ország gazdasága sem. Ez a rendkivitt gyors fejlődés — ipari termelésünk értékének megduplázódása három év leforgása alatt — mindenné! kézzel foghatóbban bizonyítja szocializmust építő népi demokratikus rendünk fölényét a tókés gazdasági rend felett. Bizonyítja, milyen grandiózus teljesítményekre képes egy szabad ország népe, amelyet forradalmi pártja Marx-Engeis-Lsnin-Sztálin útján vezet, s amely ország a kom. munizmust diadalmasan építő Szovjetunió önzetlen baráU segítségére támaszkodik és a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal való tervszerű együttműködés és kölcsönös segítés politikáját valósítja meg! Fénye® bizonyítéka ez a szédületes fejlődés a Szovjeiunió által a népi .demokráciáknak nyújtót/ gazdasági — műszaki segítség rendkívüli hathatos-ágáról szóló sztálini tétel igazának: „...Egyetlen kapi. tnlista ország sem tudna a népi demokratikus országoknak olyan igazi és magas műszaki szinvonalú segítséget nyújtani — mondja Sztálin elv'-'árs —, amilyet a Szovjetunió nyuji nekik. Nemcsak arról van szó, hogy ez a segítség n lehető legolcsóbb és műszakilag elsőrendű. Elsősorban arról van szó. hogy ennek az együttműködésnek alapja a kölcsönös segítésnek és a közös gazdasági fellendülés elérésének őszinte vágya. Az eredmény az, hogy ezekben az országokban az ipar igen gyors ütemben fejlődik. A mi országunk fényesen bizonyítja ennek a tételnek az igazságát. Magyarország ipari ország Az ipar gyorsütemű fejlődése együtt járt az iparban foglalkoztatottak számának nagymértékű emelkedésével. Iparunkban 1952-ben 36 százalékkal többen voltak foglalkoztatva, mint 1938-ban. Ez évben az iparban foglalkoztatottakszáma jelentékenyen tovább fog emelkedni s el fogja érni az egymillió főt. A munkások és alkalmazottak száma egész népgazdaságunkban 1938-hoz képest kereken 40 százalékkal növekedett s ennél ookkaLsokkal nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatott értelmiségi dolgozók száma. Ez évben az összes munkások és alkalmazottak száma népgazdaságunkban eléri a kétmillió 400 ezer főt. Hatalmas szám ez a kilenc és félmillió lakosú Magyarországon. Magyarország nem mezőgazdasági ország, nem elmaradott ország öbbé, hanem ipari ország. Elvtársak! Méz alig három-négy esztendő telt el csak azóta, hogi> hazánkban végleg megszűnt a mun" kahélküliség, melytől oly sokat szenvedtek a régi nagytőkés-nagybirtokos Magyarország dolgozó tömegei. De ezalatt! a három-négj esztendő alatt olyan hatalmasa; lén jtünk előre, annyira megszoktuk (Folyla'ás « 2, (Afaffi