Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-27 / 49. szám

PÉNTEK, 1953. FEBRUÁR 27. löhb ps lohb munkával köszöntik a szegedi üzemek a Szakszervezetek XVIII. kongresszusát A szegedi üzemek dolgozói lelke, sen készültel: a szakszervezetek ma j kezdődő XVIII. kongresszusira. Tudják, hogy a kongresszus Miyy segítséget. ad iparunk fejlődéséhez, a, szocializmus építéséhez• A. kyn. gresszus résztvevői lerögzítek majd eddigi eredményeinket, értékelik ed digi munkánkat s ugyanakkor a párt útmutatása alapyán megszab, ják azokat a feladatokat, amelyekei a jövőben a haladás és a feléme.l. kedés érdekében "végre kell hajt a. mink. Az üze~Mek dolgozói éppen ezért értékes felajánlásokat te;tek a kongresszus tiszteletére. Verseny a brigádok között A y;i -és Számú Autójavító Válla, lat <tel'gozói szakszervezeti napon forA?'kóztak a kongresszus jel-er.tő­s'4»é\f'el. Simonovits István, a vál­lalat' ÜB.elr.öke, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja tar­tott előadást. Az üzem dolgozói elhatározták, hogy e nap tiszteletére emelik tel­jesítményüket. Valamennyien érté. kes felajánlásokat tettek, Egyik je­lentős kollektív vállalás az, hogy az üzem dolgozói a kongresszus tiszteletére a válla! atvezetőség se­gítségével elkészítik az 1953. évi úi kollektív szerződést. Ugyancsak egységesen határozták el, hogy a kongresszus időszaka alatt bákenaű­szakot tartanak. Múszakonkint újabb és újabb •eredményeik születtek. Ezek az új győzelmek bizonyítják, hogy a XI­•es számú Autójavító Vállalat dolgo­zói valóra ig váltják adott szavukat. Mihaleczki András és Tóth Imre okleveles sztahánovisia motorszere­lők szép eredményeket értek el már eddig is Felajánlásuk, hogy a kon. gresszus tiszteletérc szorgalmas munkájukkal megszerzik a sztabá­novír.ta jelvényt. M'haleczfci elvtárs eddig 216.2, Tóth Imre elvtárs pe­dig 293.5 százalékot ért el. Simono­vits István üb-elnök elvtárs n kon­gresszus tiszteletére versenyre hívta az üzeni valamennyi dolgozóját Si­monovits elvtárs 192.4 százalékot ért el. A brigádok között is nemes versengés indult meg. A verseny­ben valamennyi brigád kiemelkedő teljesítményt ért el, örhalmi Sán­dor autószerelő brigádja 196.7, Je­néi karosszéria építő brigád 191, Kis® autószerelő brigád pedig 152,5 százalékot teljesített. A Xl-es számú Autójavító Válla­lat dolgozóinak munkáját jól segítik a szakszervezett bizalmiak Jó fel­világosító munkával magyarázták me? a dolgozóknak a szakszerveze­tek XVIII. kongresszusának jelen­tőségét és személyes példamutatá­suk mellett így is harcoltak az ajjnft szó valóravál'.ásáért. Samyat Vencel A szakszervezeti bizalmiak rendszeresebb segítsége A Szegedi Gyufagyárban a szak­szervezet egyre szorosabbra fűzi a dolgozókkal a kapcsolatát. Aktíváin keresztül mozgósít a terv végrehaj­tására. A munkaversenyt naponta értékelik az üzemben. A szakszer­.vezeti bizalmiak rendszeresen veze­téki naplóikba a csoportjukba tan. tezó mmkásnk teljesítményét. Oláh Lászlóné beldoboz készítő rendsze­resen ellenőri 74e a csoportjába tar­tozók termelési eredményeit. A XVIII Szakszervezeti Kongresszus, ra úgy készül, hogy nagyobb se­-íta'.get nyújt a dolgozóknak az április .4-re tett fogadalmak valója­váltásában. Stefkó Istvánná a töltő teremben bizalmi. Saját példájával, fegyelmezett; magatartásával neveli a terem dolgozóit. Naponta túltel­jesíti normáiát. A csoportjába tar­tozók követik példáját. Egyetlen dolgozó sincs —• a beosztottai közül —. akt 100 százalék alatt termelne. A Szegedi Gyufagyárban az üzem kotaktiv szerződését megbeszélték már a dolgozókkal. Az üzemrészek munkásai több javaslattal egészítet­ték ki a kollektív szerződést. A szakszervezet a munka verseny eredményeit eddig is falitáblákon és az üzemrészeikben a bizalmiak se­gítségével népszerűsítette. A jól dolgozó sztahanovistákat példaként állították a gyengébbek elé. A Szak­szervezeti Kongresszus tiszteletére a versenyeredményei: •nénszerűsítésé. re még nagyobb gonddal ügyeltek. A dolgozók gépelnél is és az üzem­részek falán kifüggesztett verseny­táblán is feltüntetik, ki az üzem­rész legjobb teljesítője. A lemara­dóknak segítséget nyújtanak a szta­hanovisták, munkamódszerük át. adásával A termelés egyenletes növelése Az Üzemi Bizottság elnöke érte­kezleten. ismertette a kongresszus javaslattervezetét. Beszélt arról, hogy az üzemi szakszervezeti bi­zottságnak fokozottabb feladatokat kell megvalósítania. Ehhez minden dolgozó támogatására- szükség van. Az értekezlet résztvevői megfogad­ták. hogy a termelés egyenletes nö­velésével még jobb minőségű seprő­ket készítenék. Nagy József seprőkötő például az első negyedévi tervét két nappal hamarabb fejezi be és minőségileg kifogástalan árut gyárt. Farkas Fe. ronc vállalta, hogy eddigi teljesít­ménvót 2 százatokkal emeli. Molnár •Sándor és Dkrész József hasonló­képpen 2 százalékos túlteljesítést vállalt és megfogadta, hogy minőé ségi munkáját 90 százalékról 92-re javítja, A felajánlások közül ki­emelkedik Oláh Jolán ifjúmunkás fogadalma, aki eddigi 160 százalé­kos átlageredményét 165-re fokozza. Kovács Ferencné csoportja a mun­kafegyelem megszilárdítására é® a terv naponta való teljesítésére tett ígéretet- Az újonnan bekerült dol­gozók. nevelését is vállalták, hogy azok a legrövidebb időn belül jó szakmunkások legyenek. A szakszervezet aktívái segítsé­gével még fokozottabb figyelemmel vizsgálja az exportra készülő gyárt­mányokat A reklamáció meintes áru érdekében több szakmai segít­séget nyújtanak a kiváló minflségű seprő készítése érdekében. Felszabadulásunk ünnepét* tett Ígéretük nagyrészét már végrehaj­tották a Spprőgyár dolgozói. A XVIII Szakszervezeti Kongresszus tiszteletére tett felajánlások valóra váltásával még jobban megrövidí­tik az első negyedévi terv befejezé­sének határidejét. Schwarcz István ÁSzegedi Egyetem Történeii intézetének kutatómunkája A névhez mé'tón dolgoznak a PaprikaTeldoIrfozó Z6ja ifjúmimkás brigádjának tagjai 1952 decemberében történt. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat, nál négy fiatal DISZ tag dolgozott együtt a kézi csomagolásnál. Egyik nap a munkaidő befejezése után. út­juk a szenrnáriumra vezetett, -ahol Zója, a hős szovjet partizán életé­vel ismerkedtek meg. A nágy ifjú­munkás Csónyi Ilona, Ba'atoni Ist­vánná. Papdi Ferencné, Mrarinácz Józsefné már régen foglalkozott a brigád alakítás gond&tatával és most amikor Zójárél hallottak, megért bennük az elhatározás: brigádot alakítanak és brigádukat Zójáró] nevezik el. A szeminárium után, még sokat beszéltek Zójáról. A négy ifjúmunkás közül Balatoni IStvánné megjegyezte — ha Zőjárcl nevezzük el a brigádunkat, nekünk ia olyanná hell hnniink, mint ő volt Zója a Honvédő Hábo­rúban volt hős, nekünk viszont a munkában kell hely' állnunk. A többiek egyetértettek Balatonméva', s igérelet tettak,' hogy méltók lesz­nek Zója nevéhez. Igy alakult meg a Zója brigád a Paprikafeldolgozó Vállalatnál. Eb­ben az időben a bri~ád tagjai 115 százalékos átlaggal dolgoztak. Nem elégedtek meg azonban az eredmé­nyeikkel Zója, a hős partizán, höz­t ott okikéi szo'g'.lta hazáját. Ügy érezt'k, hogy írk k is mindennap fokozni kell erzdm'ásytikct. A vál­lalat valamennyi dolgozója nagy ér­dek'ődíarfil. fi-yclemme! Ideérte a brigád tagja'nak egyre szebb óz credményesobb munkáját. A brigád tagjai meg artoltálr adott szavukat RcuiVse-n az üzem legjobb ifjú­munkásaivá váltak, akikről1 b'ásakéa beszélnek az üzor.rászek dolgozói. December 21-át, Sztárn elvtárs szik Másnapját 134 százalékos ered­ménnyel köszöntötték. A Zója brigád tagjai nemcsak a termelésben állják meg helyüket de politikai okuláson is az elsők kö-é tartoznak. Példamutatóan ta­nulnak, s az oktatáson gondosan el_ készített jegyzettel jelennek meg, s felvilágosító munkát végeznek azok között, akik nem járnak pontosan a szemináriumokra. Báló Mihályné, az üzemi pártszervezet titkára sok segítséget nyújt munkájukhoz, se­gíti őket hibáik felszámolásában és irányítással látja el őket. Az 1953-as év elején a Zója bri­gád tagjai megsokszorozódott mun­kalendülettel kezdték meg munká­jukat. Szorgos munkájuk eredmé­nyét híven tükrözi vissza a január hónap első tíz napjának 127 száza­lékos teljesítménye is. Példamutató munkájukat sokan követik. Egy'k napon a Zója brigád tagjai újabb megbeszélést tartottak, ahol elhatá­rozták hogy segítik a .gyengén fel_ jesííőtet, átadjál: tapasztalataikat, hogy azok, akik ma még gyengén teljesítenek, rövid időn be'.ül a jó teljesítők közé zárkózzanak fel. A Zója brigád két tagja, Csányi Ilona. Mrarinácz Józsefné á:menták, ogy másik brigádba, hogy ott szikmai tudásukat átadják lolgoző lársniknak. Felcserélődtek a brigád tagjai. A Zója brigádba Ludvai Mihályné és Sár.dor Jánosné került, akik már nem fatál mun­kások, de sziveren vették Baloghné és Papdi Ferenjnó ifjúmunkások ta­nítás '!• Aze'őtf alig értők cl a száz százalékot Rövid cg/ hónap alatt már elsajátítottál: a helyes és gyors nmrikafogfeckat, s ma már együtt hn'adnak .a Zója brigád ifjúmunká­saival. 137 százalékos teljesítmé­nyekkel. Búr a Zója brigád ogy időre lóét •észre vált, asőrt a tr'gád többi tagta'val mindennap a munka me~_ kezdése e'ő't újra tcláókosnd:. Na­ponta kicserélik egymás tapasztalai* mit, s elmondjál1: egymás között hogv milye'1 eredményeket érnok el az új brigádban G évnyi Hona büsz­kén ós ötöiől sugár ó arccal szá­mol b» a, Zója brigád tagjainak, hogy a mc!!5' beosztott Márton Ist­ván r. 6 már hasou'óan szép eredmé­nyeket ért el. Megtanította a gépi csomagolásra, a gén helyes kezeié. sére. Jelenleg 136 százalékos átlag­gal dolgozik, Mrarinácz Józsefné, a brigád negyedik tagjai >s eredmé­nyes munkát végez, ö Kállai Emii­nét és Rózsa Máriát tanítja, akik azelőtt jóval a 100 százalék alatt teljesítettek Február első dekádjá­ban Kállniné 105, Rózsa Mária pe­dig 110 százalékot ért el. A brigád tagjai egymással verse­nyezve Végzik napi munkájukat, B ha majd az üzemrészükben a gyen­gén teljesítő dolgozó társakat megtanítják a gyors csomagolási módszerre, akkor ismét egy brigád, ban dolgoznak és közösen harcol­nak még kiválóbb eredményekért, A Zőja brigád ifjúmunkás tagjai a termelés fokozása mellett élenjár­nak a munkafegyelem megszilárdítása terén is. Egyikőjük ssm késett még cl és nsm is maradt távol igazolat­lanul munkahelyéről. Részt vesznek a 10 perces mozgalomban, s ezt ar időt arra használják fel, hogy elő­re odakészítik asztalukra az anya­got és el'enőrzik, hogy minden a legnagyobb rendben legyen, s c~ak úgv kezdenek nyugodtan napi mun­kájukhoz. Most, amikor a Magyar-Szovje1, Barátság Hónapját ünnepeljük, a 2óia brigád tagjai elsőnek telték meg felajánlásukat, hegy több éc jobb minőségű munkájukkal juttas­sák kifejezésre a Szovjetunió, iránt •érzett szeretetüket. Megfogadták, hogy a magas teljesítmény elárére mellett, teljese11 selejtmentosen dcl_ górnak és czomagclás közben arre is ügyelnek, hogy a paprika les zá­ródást 'teljesen kiküszöböljék. A. Szegedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat Zója brigádjának ifjúmunkás tagjai, tirslclattal és szeretettel őrzik Zója, a hős pertizfnlány emléket, aki fiatal éleiét hazája megvédésé, ért áldozta B. I A társadalmi tudományok: tel­építmény az alapon — álla­pította meg a 6ztátini nyelvtudó, mányi cikkek alapján Fogarasi Béla elvtárs, a Magyar Tudományos Akadémia 1951. évi nagygyűlésén, Sztálin elvtárs tanításai nyomán hangsúlyozta Fogarasi Béla elvlárs azt is, hogy a társadalomtudomá­nyok egész területén meg kell szűnnie minden semlegességnek, közömbösségnek, mert csak így vál­hatnak a társadalomtudományok cselekvő erővé, amelyek tevéke. nyen hozzájárulhak alapjuk kiala. kulásához. A felépítményen belül az ideológia kiépítésében külö­nös fontosságuk van a társadalmi tudományoknak, mint amelyeknek az emberek tudatának, gondolko­dásának, világnézetének átformá­lásában döntő segítséget kell nyújt taniok. Ennek megfelelően soha még társadalmi rendszer nem for­dított akkora gondot a társadalom­tudományok fejlesztésére, mint a megvalósult szocializmus országa, az immár a kommunizmus felé me­netelő Szovjetunió és a szocializ­must épitő népi demokráciák. A társadalomtudományok kere­tén belül különösen fontos szerep jut a történettudománynak. ,,Az új leiépítmény kialakítása nem le­hetséges a régi leiépítmény marad* ványainak felszámolása, megsem­misítése nélkül! A mi viszonyaink között ez döntő fontossággal bir. Le kell leplezni és meg kell sem. mistteni a Horthy-rezsim alatt uralkodó regkciós, áü idományos elméleteket és módszereket. Fel kell számolni a reakciós idealiz­mus befolyását a társadalomtudo­mányokban és a természettudomá­nyokban ... az imneridfísta sovi­nizmus és kozmopolitizmus meg­nyilatkozásait, az amerikai áltudo­mányos szociológia előtti hajbóko­lást"... — igy jelölte ki a tudo­mányok feladatait Fogarasi Béta elvtárs az Akadémia 1951. évi nagygyűlésén. 1948 a fordulat éve volt a tör. téneltudományban is. Pártunk ve­zetése azóta érvényesült a legfel, só tudományos szervben, az Aka. démián. Pártunk és kormányzatunk hathatós támogatása megteremtette a történettudomány tervszerű mun. kájánek szervezett kereteit és biz­tosította a munka anyagi feltéte­leit. A megindult nagyarányú munka szép eredményekkel járt; Mindezek ellenére a kezdet nehéz­ségei miatt a kutatómunka nem volt elég tervszerű, tárgyköre le. szűkült. M ta részesítette tferténeikuta. »* tásunk kellő figyelemben az 1919-es protet'árdiktaiúrával és előzményeivel kezdődő és a fel­szabadulásig tartó legfontosabb korszakot. A felszabadulás u'áni idővel pedig egyáltalán nem fog­lalkoztunk. Nem foglalkoztunk, cdeget a magyar munkásmozgalom történetével, igen keveset a ma­gyar.orosz kapcsolatokkal, az ango'-amerikai tőke gyarmatosító törekvéseivel, a szomszéd wiépekkel közös harcok haladó hagyományai­val, kultúrtörténettel Az egyetemi történeté intézetek így a Szegedi Egyeteiii Történeti Intézete is bekapcsolódott a terv­szerű kutatómunkába, amelynek megindítása nem volt kis feladat. Garőné, Fazekas Erzsébet e'vtérsnö ideérkezésekor sem oktató, sem tu­dományos munkát rcm talált, mert nem volt marxista.'eninista világ­nézeti a'anon álló kinevezett, ál­landó olrtató gárda. E'öször az oktatómunkát hozta rendbe, menet­közben teremtve meg az oktató es kutatómunka feltételeit, káde­rek megszervezését, berendezést, könyvtárat. Második lépésként az oktatómunka- további fejlesz,, tése melleit e indította a kutétc. munkát. A Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjjal és céltámo­gatással biz'ocitötta a mranka anyagi alapjait. E gy indult meg a Molnár Erik elvtárs á'ta! megszaoott úton és a feltárt hiányosságok kikü­szöbölését végett A szeqidi mun­kásság harca a Tanácskórárcnsác;­ért című munkaközösségi, muni' ka három tehetséges, akkor még egyetemi haTgató, Doö-í Ilona, Gaál Endre, Schmidl Katalin' ku­tatásaival- A mun' a nyersfega'­mazvánva mo't készüli el cg. a Szikra kiadásában jelenik m g 1919-cel kapcsp'ates adósságunk lerovása végeit indította el Gerőré Fazekas Erzsébet elv társnő ISíró József tanársegéd munkáját Híd. mezövÉsárhely Í978—"9/P-ben cím­mel. Ennek a- tanulmányrak a nyeref ogalma zványa is elkészül február havában. Az ellenséges ideológiák letaptazésánek azn?g'­latá'oan készül Székety Lajos ad. junktas elvtára A H'u'.hy-korsz'tk | kultúrpolitikája" Szegeden című tanulmánya is, amely cz év őezc­ra kerül nyomdába. Hazafias, hon­védő hagyományaink ápolúii vé­gett vette tervbe Geiőne elvtársnő Bánkúti Imre tanársegéd II. Rá­kóczi Ferenc hadiipara című tanul­mányát. Hazafias hagyományaink ápolását szolgálja az In'ézet mun. katársai közül Métei Gyulu rész­vétele Kossuth Lajos népszerű életrajzának megírásában A Történeti In'ézet további mun­kájában az Akadémia nagygyűlé. sén megszabott irányban halad lo. vább. Nágy III. éves egyetemi hallgató: Gulya Károly, Scrlözó Lajos, Soós Katalin és önki Béla foglalkozik A szegedi munkásság helyzete és mozgalmai a Horthy, korszakban című tárgy feldolga, zásával. Munkájukat a Magyar Munkásmozgalmi Intézet nagymér­tékben támogatja azzal, hogy ioő­röl-időre konzu!'ál velük. Ocskó Gizella III. éves egyetemi hallgató szakdolgozatot készít Májuk :-ék Szegeden címmel. Polúnyi Imre elvtárs, személyzeti osztály-vezető A magyarországi szlovák munkásmozgalom 1900— 1917. évi történetén dolgozik. Az ellenséges ideológiák elleni harcot szolgálja Karácsonyi Béla docens elvtársnak A szegedi le. rencesek história domu"-a és Giró SZász László• tanársegéd A szegedi fogadalmi templom történele című készülő tanulmánya* valamint Kul. csűr Zsucsánna docans elv társnő, nek Az inkvizíciók lőriénclé.Töl készülő tanulmánya . Irt ultúrtörténetirásunk területé, hez tartozik Kochnó Obcr­mdyei Erzsébet készülő tanulmá­nya A trecento művészeinek osz. lályhelyzete és ennek hatása mun­kásságukra című tanulmánya. Az 1953-—54. tanévben, fe a má­sodik ötéves terv folyamén a Történeti In'ézet mindenekelőtt történettudományunk történetének megírásához kíván hozzájárulni a rendelkezésre álló erőkkel. Már az év utolsó negyedében, jelentag folyó munkájának nyomdábaadáca után hozzálát a munkához Bíró József tanársegéd, aki A Széchenyi kérdés történeti irodalma, Gaál Endre tanársegéd1, aki Márki Sán­dor, történelíró c. témát dolgozza fel. Munkájuk 1954. év végére ké­szül el. Ugyancsak történettudomány­lörténe'i témát dolgoz fel majd Métei Gyula is, aki Kossuth Lajos a magyar történetírásban c. tanul­mányt fogta elkészíteni, A mun­kához rögtén hozzálát, anvta' a magyar történelem egyetemi tuv­könyve 1790—1849 időre vonat­kozó kötetével kapcsolata® szer­zői (1825—1848 közötti rész író­ja) és szerkesztői munkáival, tc­vábbá az 1953. májusi történész­kongresszuson tartandó Az. 1831 • évi lengyel szabadságmozgalom és a magyar haladó nemesség című előadásának megírásával elkészül. Tovább folytatja az Intézet a ' szegedi munkásmozgn'cm kutatásit és a második ötcvo3 'orv folyamán kerít sort az 1945 utáni időre. Fel óhajtja tárni a Cson­grád., csanádmegyei parasztmoz­galmak 'örténelét, főleg az líllO-os, 1905—1907, 1918—1919:' övekben. További tudbmánytörténott fel­r.dat'.cént Ácsády Ignác, Grünwnld Béla munkásságának feltárását ter­vezi. A Történ-ti Intézet, a tudomá­nyos kutatómunkához pártunktól, államunktól minden támogatást megkap. Az Akadémia biztésítía nz rnyag! kereteket ós az e " észült munkák kiadását. Kutatón:.pck, a'« kotészabadság engedélyez': e ré­ven állami vezetésünk biztosítja a személyi fe'té'e'okct is. Ei'onyos nehézségek azonban útiát Ali iák a zavartalan kutatómunkáinak. EoySg munkatársakat. így pé'd'ául Szé­kely Lajos, Karácsonyi Béta elv­társakat nagymértékben <-,'.té! k"­to.trmurkáju' ban az, he ;y igen fon'os és n Vkülörhclc' c'.r _ ok­tató és kutatómunkán k'vü'i — c'­foginltság.'fi. leköti őket, mé"részt, hogy mi" nem tudták cúég ' fe­gyelmező", tervszerű munkáim szoktatni magukat, n^ha' u'óbbi té­ren ha'a'mas lépésben javítják fogyatékosságaikat. A Történ-ti Intézet mtadan H dolgozója mcgígú'-'l'te'tt, hogv jobb rai'nJtasfiarvaE' :"al. o'ta 'i 'udöca a*aps« és állrm'ú '"r'"vt­tésévc't a kut-tó fotadot nak V.z általános kövefe'minvck'-cz r r>. bott me-vátaszté'-éva' és szívós, rendszeres kutrtésral in-r' c'.vk mrg6zotaálr.i pivtu 'c ós 6*1"-just" scko'dalú' gondos támogníá-'.l é, jó munkájával kívánja nvv—yar si'ani .a maga munkntertfeten a szocializmus felépítését. Méret Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom