Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-27 / 49. szám

•Tl/G PROLET/RJA? EGYESÜLJETEK! A szegedi Dézsa és az Ötéves terv fezes vezetősége és tagsága ö'bete t kézzel iil a vetésre alkalmas Időben .Via délután paraszlgyülés lesz a Városi Tanács nagytermében Szovjet társadalmi szervezetek segítsége az árvizsiíi olta angol és hollandi lakosságnak süoaasia NAK LAPJA IX ÉVF. 49. SZÁM ARA 60 FILLÉR PÉNTEK, 1953, FEBRUÁR 27. Szakszervezeti mozgalmunk jelentős állomása Ma reggel kezdi meg tanácskozását a SZOT XVIII. Kongresszusa, hogy megtárgyalja a szakszervezetek előtt álló nagyjelentőségű feladatokat- A kongresszuson közel egymillió 800 ezer dolgozó képvise. letében 632 küldött vesz részt. Olt lesznek a Szakszervezeti Világszövetség, a Szovjetunió, a testvéri népi demokratikus országok és kapitalista országok szakszervezeteinek küldöttei is. Pártunk és egész dolgozó népünk sokat vár ettől a kongresszustól, amelynek alapos, jó munkát kell vé. geznie. A SZOT elnöksége által készített határozali javaslattervezet kimondja, hogy a kongresszusnak meg kelt határoznia a szakszervezetek előtt álló főfeladatókat, amelyek az öléves tervünk végrehajtása során előttünk állnak. A munkaver. senyt, a Sztahánov-mozgalmat magasabb színvonalra kell emelni, és központi feladatként kell foglalkozni a szocialista érdekvédelem kérdéseivel- Meg kell határozni a kongresszusnak az üzemi szakszervezeti munka teljesítésének és a szakszervezeti vezetés megerősítésének legfőbb feltéleleit. A szakszervezeteknek arra kell törekedniök, hogy munkájuk általános m-egjaví. tásával minden téren fellendítsék az üzemi szakszervezeti munkát. Szakszervezeteink csak akkor végezhetik ei kielégítően e nagy feladatokat. ha a párt tanítását, útmutatásait következetesen megvalósítják; ha fáradhatatlanul hareolliak a tömegekkel való kapcsolataik érősftéséért, a dolgozók akti vitása, nak kibontakozásáért; ha keményen fellépnek és leleplezik a szociáldemokratizmus minden maradványát és' harcolnak minden ellenséges inegnyilvánulás ellen; ha segítik az ifjúmunkások, a női dolgozók, az új dolgozók nevelés-ét. Lelkesen készültek országszerte dolgozóink erre a kongresszusra A SZOT elnöksége által a XVIIIKongresszusra kidolgozott határozati javaslatokat, amely az alapvető szakszervezeti , feladatokat foglalta össze, szakszervezeti taggyűléseken a vezető szervek gyűlésein megvitatták és magukévá tették. Több jelentős ötjét javaslat hang. zoti el ezeken a gyűléseken üzemeinkben a szakszervezeti munka megjavítására. A Makói Gépgyárban, a Szegődi Jutafonógyárban, a Nagylaki Kenderfonőgyárban, a Szegedi Bútorgyárban és még több üzemben már hasznosították is a dolgozók javaslatait. De hiányosságok is vannak s most a kongresszus alkalmával minden üzemi, hivatali, intézményi és kereskedelmi szakszervezet nézzen körül a háza portáján, hogy a munkájukban lévő hiányosságokat felismerve, a kongresszus határozatának szellemében készüljenek fel az új, nagy és megtisztelő fel. adatok végrehajtására. Felszabadulásunk ünnepére fett munkafelajánlások eredményeiről már sok győzelmi jelentest olvastunk, de még több üzemben elmaradás mutatkozik a tervek teljesítésében, meri nem hajtják végre következetesen a Központi Vezelőség november 29-i ülésén és Rákosi clvjárs deccmter 15.i beszédében elhangzott útmutatásokat- Ezeken a helyeken hiányos a szakszervezel versenyszervező, ellenőrző, mozgósító munkája. Á szakszervezeti aklivisták, területi bizottsági elnökök, ÜB-tagok, bizalmiak munkájához a párt állandó segítséget, útmutatás1 ad, megmagyarázza a tennivalókatÉljenek a szakszervezeti tagok, funkcionáriusok ezzel a segítséggel. A szakszervezeti munkában egyes üzemekben tapasztalható elmaradás egyik legfőbb oka, hogy szakszervezeti vezetőink nem használták fel eléggé a szovjet szakszervezejek felbecsülhetetlen értékű tapasztala. Iiait. A szovjet szakszervezet aktivistái mindenüt' fáradhatatlanul végzik munkájukat s mozgósítják a dolgozókat a tervek túlteljesítéséreA „fogadalom füzeleket" a leggondosabban vezetik, a szakszervezetekre háruló feladatokat maradéktalanul, pontosan elvégzik, jól megszervezik a gyűléseket, a kultúr. és sportmqgmozdulásokat. Szakszervezeti vezetőink igyekezzenek úgy, olyan lelkiismeretesen dolgozni, mint a szovjet szakszervezeti aktivisták. Állandóan, rendszeresen foglalkozzanak a dolgozók mindennapi kérdéseivel, a dolgozó emberről v-a. ló szfálini gondoskodás szellemében. őrködjenek a dolgozók testi épsége, egészsége felett, fokozottabban törődjenek a munkásvédelemmel, az üdültetés továbbfe.j. lesztésével, az üzemi étkeztetés megjavításával. Nagyobb gonddal ellenőrizzék a bölcsődéket, a napközi otthonokatEzek a feladatok nem választhatók el a szocialista munka ver seny további szervezésétől, hisz a dolgozókról való gondoskodás alapfeltetele annak, hogy a munkaversenyben még nagyobb eredményeket ér. jünk el. Csak a tömegekre támaszkodva, a velük való állandó foglalkozással, szívós felvilágosító munkával fokozhatjuk a harcot a munka magasabb termelékenységéért. A munka megjavítására körültekintő, széles látókörű, áldozatos tevékenységre, a szakszervezeti aktivisták eddiginél sokkal jobb munkájúra van szükség. Lenin elvtárs azt mondotta, hogy a szakszervezetekben olyan kommunista és pártonkívüli funkcionáriu. sokra, aktivistákra van szükségünk, „akiknek a munkásélet sűrűjében kell élniök, töviről hegyire ismerniök kell a munkások életét, érteniök kell ahhoz. hogy bármely kérdc3. ben, bármely pillanatban hibátlanul meg tudják állapítani a töme gok hangulatát, a. tömegek vjlódi törekvéseit, szükségleteit, gondola, tait •.. hogy ki tudják vívni a tömegek határtalan bizalmát elvtár. sias magatartásukkal irányukban és azzal, hogy megértően gondoskodnak szükségleteik kielégítéséről" Szakszervezeti vezetőtök csak akkor lesznek méltók a párt bizalmára, ha a Lenin elvtárs által meghatározott típusú szakszervezeti vezetőkké igyekeznek vá]DÍ. A ma összeülő XVIII. Kongresz. szus fontos állomás a szakszervezeti mozgalomban. Kísérjük figyelemmel az elhangzó beszámolókat, felszólalásokat és induljunk harcba a ma. gyar szakszervezetek XVIII- Kongresszusa határozatainak végrehajfásáért. A Vietnámi Munkapárt Központi Bizottságának IV. teljes ülése Peking (Űj.KínaA Vietnámi Munkapárt Központi Bizottsága január légén megtartót! IV- teljes ülésén öt pontból álló programmot fogadott el 1953.ra. A programm legfőbb feladatul jelöli meg a tömegek aktivizálását, a dolgozók soraiban végzett széleskörű propagandatevékenységet. Célul tűzi ki a párt-politikai vezetésének megszilárdítását, valamint azt, hogy a pártnak meg kell szerveznie és vezetnie kelj a Vmelés növeléséi célzó versenymozgalmat. Fokozni kell az ellenség etten vívott gazdasági harcot és erélyesen küzdeni kell a bürokrácia-, a* korrupció és a pazarlás ellen. A programm egy további por.t. ban rámutat, hogy az ellenség mö. göttes területein kifejtett munka terén tovább kell fejleszteni a partizánhadviselést és az ellenség „tisztogató hadműveletei" elleni harcot, — majd végül leszögezi, hogy — meg kel] javítani a falusi pártszer. vezetek munkáját, meg kell valósítani a pártkáderek és a pártonki. vüli káderek ideológiai nevc'ésétA Magyar-Szovjet Társaság és az Országos Béketanács ünnepi nagygyűlése a Sportcsarnokban Csütörtökön délután egybegyűllek Budapest dolgozóinak kép• ^ viselői a Sportcsarnokban, hogy részlvegyenek a Magyar. Szovjet Társaság és az Országos áCkctanács országos nagygyűlésén. Énekszóval, indulók hangjai melleit gyülekeztek a hatalmas te. remben, amelynek íaiait Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képei, vörös és nemzetiszínű zászlók, a Magyar-Szovjet Társaság és az Országos Béketanács emléktáblái s jelmondatok díszítették. Megjelent a nagygyűlésen Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Darvas József elvtárs, közoktatásügyi miniszter, Komjáthy László elvtárs, kohászati miniszterhelyet, tes. Rákosi Mátyásné elvtársnő, a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet több más vezető személyisége, Kossuth-díjas tudósok, művészek. írók, a termelésben élenjáró dolgozók. Részt vett a nagygyűlésen a Magyar-Szovjet Barátság Hónap, jón hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség számos tagja, 1. P. Bargyin, kétszeres Sztálin.díjas akadémikus vezetésével, valamint V, Z. Kuzmenko, a VOKSZ magyarországi képviselője. Jelen vottak a nagygyűlésen a Magyar Szakszervezetek XV111. kongresszusára hazánkba érkezett szovjet szakszervezeti küldöttség tagjai, valamint a többi külföldi szakszervezeti küldöttek, A nagygyűlést Andics Erzsébet elvtársnő Kossuth-díjas, az Or. s7dgos Békctanács elnöke nyitotta meg. A megjelelek lelkes tapsától kísérve köszöntötte a nagygyűlésen résztvevő szovjet küldött, ség tagjait, akiknek az úttörők virágcsokrokat nyújtottak át A nagygyűlés résztvevői hosszasan ünnepelték az elnökségben helyet loglaló szovjet vendégeinket. Bargyin elvtárs beszéde Andics Erzsébet megnyíló szavai után I. P. Bargyin kétszeres Sztálinjdíjas akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, a Magyar-Szov. jet Barátság Hónapján résztvevő szovjet küldöttség vezetője mondo't beszédet. Engedjék meg, hogy üdvözöljem önöket a szovjet tudósok nevében, akik az egész szovjet néppel együtt aktív harcot folytainak azért, hogy országunkban diadalra jusson a kommunizmus s az egész világon békében és boldogságban éljenek az emberek — kezdte beszédét BargyinEz a mai békegyűlés az ötödik Magyar-Szovjet Barátsági Hónap idejére esik, amely erősíti és fejleszti népeink barátságát és együttműködését. elősegíti a világbéke megszilárdítását. A továbbiakban hangsúlyoz; a, hogy a szovjet embereket a békós alkotó munka lendülete viszi előre. Lelkesen dolgoznak a gyárakban, üzemekben, kolhozföldeken, tudományos intézetekben és laboratóriumokban, átalakítják a természe[et, tervszerű támadást intéznek a sivatagok és a szárazság ellen. A XIX. pártkongresszus, Sztálin elvtárs új tudományos felfedezései, bői kiindulva, kidolgozta a kommunizmus felé haladó Szovjetunió ötödik öléves tervének irányelveitEzek az Irányelvek kifejezésre juttatják alkotó munkát végző népünk békevágyát, pontosan és határozottan válaszolnak arra a kérdésre: miért kell nekünk, szovjet emberek, nek a béke. Nekünk béke kel], hogy biztosítsuk valamennyi iparágunk gyorsütemű fejlődését. Békét akarunk, hogy nagymértékben fejlesszük a lakásépítkezést, tovább javítsuk a lakosság egészségügyi ellátását és az ötéves terv "olyanián befejezzük az áttérést a hélcsztályort oktatásról az általános középfokú oktatásra. A svvjel emberek határtalan lelkesedéssel végzik alkotó munkájukat, minden erővel harcolnak a népek békéjéén . és barátságáért. 1952 végén Moszkvában tartottál; a béke híveinek negyedik országos konferenciáját. A szovjet tudósok e konferencia szónoki emelvényéről azza] a felhívással fordultak kül. földi kartársaikhoz, hogy hazájuk néptömegeivei együtt haladjanak a békeharcosok első soraiban. A szovjet tudósok célja — hangsúlyozta a többi között I. P Bargyin —, hogy barátságot tartsanak fenn minden ország becsületes tudósaival, kicseréljék egymással tudományos tapasztalataikat, együtt dolgozzanak a békéén és a virágzásáért. A szovjet tudósok résztvettek a népek bécsi békekongresszusán, amely felhívta a világ népeit, hogy közösen harcoljanak a háború ellen, a békéért. Le kell leplezni az imperialisták embergyűlölő áltudományát Amikor a szovjet tudósok kiszélesítik a tudómányos együttműködést az igazi tudomány területén, ugyanakkor kötelességüknek tartják leleplezni az imperializmus embergyűlölő áltudományát, síkraszállni az elén, hogy az imperialisták a fizika, kémia és. bakteriológia nagy vívmányait az embermii. Hók, nemzetek és népek tömeges kiirtására használják fel. A szovjet nép lelkesen dolgozik, világosan látja a nagyszerű gélf és magabiztosan halad előre — mondotta befejezésül I. P. Bargyin — Nagy vezére és tanítója, Sztálin elvtárs vezetésével, a kommunista párt irányításával építi a kommunista társadalmat és fel is fogja azt építeni. Éljen a népek békés munkája 4« baráti együttműködése! Éljen a dolgozó emberiség láng. eszű vezére, a nagy Sztálin! I. P. Bargyin szavait kitörő lelke, sedéssel fogadták a gyűlés résztvevői. Felállva, hosszantartó, viharos éljenzéssel köszöntötték a magyar nép „agy barátját, a világ Lékeharcának lángeszű vezetőjét, » nagy Sztálint és a magyar nép bölcs vezérét, Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványát, Rákosi Mátyási. Ezután Komjáthy László, kohászati miniszterhelyettes lépett • mikrofonhoz, A szovjet kohászati tudomány, a szovjet kohászok Bargyin elvtárs személyében szinte fel sem becsülhető segítséget adnak ezúttal is a kohászati üzemek, az alapanyagipar munkájának megjavításához — mondotta a íöbbi között Komjáthy László- — Rajtunk, magyar kohászokon múlik, hogy mit és mennyit valósítunk meg ezekből a tanácsokból, hogyan harcolunk a tapasztó latök bevezetése etőféltéteVúrtek megteremtésóért Komjáthy László felszólalása után a résztvevők meleg szeretettel, hosszantartó tapssal üdvözöltök a szónoki emelvényre.lépő V. P. Druzint, a „Zvjezda" főszerkesztőjét. Druzin elvlárs beszéde fasizmus, az imperialista rablás és mészárlás ellen. Széles visszhangra tóiéinak minden ember 6zívében Ilja Erenburg Fagyejev, Tyihoijov, Szimonov és más szovjet írók megnyilatkozásai. akik tevékenyen harcolnak az egész emberiséig alapvető létérdew keiért. Minden erővel a harmadik vi'ághcborúra gyujtogatók bűnös tervének megakadályozására Mi, szovjet írók, felhívjuk az összes jóakaratú embereket, tömörítsük szorosabbra soraikat, zárkózzanak fel a békeharcosok mögé, vessék latba minden erejüket a harmadik világháborúra gyéj. togatók bűnös terveinek meghiúsításéra. : V. P. Druzin beszédéi gyakrair szakította félbe a gyűlés résztvevőinek lelkes . tapsa, éljenzése. Beszéde befejeztével perceken ét zúgoíl a lelkes tsips. s amikor V. P. Druzin magyar nyelven éltette a magyar-szovjet barátságot, Sztálin és Rákosi elvtársakat, a lelkesedés még tovább fokozódott. Szün. ni nem akaró forró éljenzéssel köszöntötték a dolgozók a nagy szovjet népet, a világ első békeharcosát, Sztálin elvtársat és népünk szeretett atyját és tanítóját. Rákosi elvtársat. Amikor a viharos lap® elül*. Kónya Lajos elvtárs Kossuth-díjas jtöttö, a Magyar írók Szövetségének főtitkára emelkedett szólásra. A mi békeharcunk nem pacifizmus — mondotta a többi között '— mi -békét követelünk az embermi). lióknak. harcot hirdetünk a háború ellen. És mert szívünk szeretetté] var. tele az alkotó, építő ember. milliók1 iránt- gyűlöljük a háború embergyűlölő 1 fenevadjait és a népek árulóit. Ovszjannyikova elvtársnő beszéde do'tó bevezetőben M. D- OvízjAnnyikova- — Hiszen magunk tapasztaltuk, mennyi borzalommal ós szenvedéssel jár a háború. Nin.-s olyun szovj?t nő, aki a háború éveiben ne ontott volna keserves köm (Folytatás e 2. ol tó tón) A n'épek bécsi bókekongresszusán a világ valamennyi népének küldöttei állást foglaltak minden feszültséget okozó nemzetközi kérdés békés megoldása mellet' — kezdte beszédét V. P. Druzin. A békéért folyó harc nem egv párt vagy egy oszlály ügye, a tékeharcot maguk a népek vívják- A szovjet kultúra képviselői népükkel együtt felelősnek érzik magukat a béke ügyéért. A szovjet írók szoros kapcsolatban állnak népük életével, megértik és átérzik a nép törekvései!, munkásságukkal védik a béke igaz ügyét. Az emberek nyugodt és boldog életéhez békére van szükség. A bécsi kongresszuson a béke megvédésének nagyszerű feladatai egyesítették a legkülönbözőbb embe. reket — öregeket és fiatalokat, fehéreket és feketéket, papokat és ateistákat, kommunistákat és nem kommunistákat. Az írók és művészek feladata a béke védelmében A béke érdekét szolgáló nagyszerű munkában — mondotta a továbbiakban V, P Druzin — a dolgozók százmillióinak felvilágosításé, ban. hogy miért akarnak az amerikai imperialisták háborút — igen nagy és fontos szerep vár a. kultúra munkásaira. Az írók és művészek tüzes szava-k és élénk színek segítségével könnyen megtalálják az úta; az emberek szivéhez, titkos gondolataihoz és érzéseihez. Az író meggyőzően, a művészet nyelvén ki tudja fejezni annak az embernek érzéseit és gondolatait, aki nem akarja újabb pusziit,') háború kitörését, annak az embernek érzéseit és gondolatait, aki meg akarja védeni a beikét, hogy boldogan élhessen. A Szovjet írók mindig tevékenven harcoltak az Ezután Marija DmHrijevna Ovszjannyikova elvtársnő, a közgazdasági tudományok kandidátusa, a „Ezovjetszkaja Zsenscsina" főszerkesztője szólalt fel. — Mi, szovjet nők, felkünk mén-epek [jvből. a nyű szövünk Jüinden ere. I jével gyúló,jük a háborúi — mon.