Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJL1EEL! iSsi A magyar ég román államférfink táviratai a magyar-roma,, barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének évfordulóján A magyar kormány visszautasítja az Egyesült Államok újabb beavatkozási kísérletét az egy évvel ezelőtt elitéit amerikai repülök ügyében ÜK •EBES mm SiSaK 3MEGYE! PA RTB ! Z OTTS A G A NAK LA PJA IX. EV F. 20. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, IMS. JANUÁR 24. Két nép barátsága Két nép acélossá kovácsolódoít barátságát ünnepeljük ezekben a napokban, öt esztendővel ezelőtt, 1948 január 24-én írták alá a magyar és a román nép képviselői t> barátsági, együttműködési és kölcsönök segélynyújtási egyeményt, amely örök időkre megpecséiete forró barátságunkat, megvetve alapjait a kapcsolatok további fejlődéser. ek. A magyar és a román uralkodó osztályok évszázadokon át próbálták egymás ellen uszítani a kéri népet és újra és újra igyekeztek gáncsot vetni mindenfajta közeledésnek. Legjobbjainkat mégis egyesítette az országhalárokon túl terjedő, hatalmas erő: a lcözüs harc az elnyomók, ós úri rend ellen. A Budai Nagy Antalok és Horák, a Kossuthok és Balcescuk célkitűzései azonosak voltak ebben a gigászi küzdelemben, a Habsburgok és Hohenzollerek, a grófok és bojárokéi, len. A közős harcok tüzében születelt és fejlődölt őszinte érzéssé barátságunk, amely mély tartalmat, szabad szárnyalást csak a felszabadulás után kapott. A felszabadító dicsőséges Szovjet Hadsereg a magyarok és a románok kezéről is leverte a bilincset és a nagy Szovjet_ unió baráti támogatásával, őszinte segítségével ez a múltban sokat szenvedett két nép is elindult a felemelkedés útján, a szocializmus ragyogó távlatai felé. Egyre izmosodó barátságunk és együttműködésünk megrendúhetetlen alapja az a hála, szeretet és hűség, amellyel közös felszabadító, a népek jogait tiszte]etbentartó Szovjetunió, a nagy és segítő barát felé fordulunk. Új alapokra épült a két nép barátsága is. A két nép alko mánya, a sztálini nemzetiségi politika szellemében széles körben biztosítja a román, illetve magyar anyanyelvű dolgozók jogait. Ennek értelmében a román nemzetiség lakta falvakbán bevezettük a románnyelvű iskolai oktatást, román gimnázium, kollégium, a pedagógiai főiskolákon román tanszék létesült. Azokban a falvakban és városokban, amelyekben román nemzetiségű dolgozóklaknak, a kultúrotthonokban, kultúrházakban közösen folyik a munka. A Román Népköztársaság gondoskodásának egyik legfényesebb bizonyítéka a magyar autonóm terület megalakítása. A magyar autonóm terület fejlődésének biztosítására a Román Népköztársaság új üzemeket, gyárakat, vasútvonalat, erőműveket épít s a kulturális színvonal állalános emelkedését magyar egyetem magyar iskolák, színházak, újságok is szolgálják. A felszabadulás óta mindkét országban hatalmas változások következtek be az ipar területén is. A tőkések igájától megszabadult dolgozók erőteljesen bekapcsolódtak a nagy országépítő munkába s az újjáépítés évei után megindult mindkét országban a szocializmus alapjainak lerakása. A Szovjetunió segítsége mellett jelentős értékű az a tá. mogatás is, melyet egymásnak nyújt a két népi demokrácia. A Román Népköztársaság már a felszabadulásunkat követő időben segítségünkre sietett, hogy akkor még romokban heverő országunk ismét lalpraállhasson. Azóta évek során, egyre szélesedett a két ország közölt az árucsereforgalom. Az egyenjogúság, egymás jogainak tiszteletbentartása, a kölcsönös segítség szellemében a magyar és a román nép képviselői az elmúlt években hosszúlejáratú gazdasági egyezményt kölöttek. Az egyezmény keretében a két baráti orwág ,.ROMAGCHIM" néven Magyar-Román Vegyestársasúgot létesített földgáz felhasználásán alapuló vegyikpmbinál építésibe a Román Népköztársaságban; a romániai földgázt pedig vezetékeken szállítják a hazánkban építendő vegyiüzemhez. A kél ország magasfeszültségű helyi villanyáramhálózatát is egybekapcsolják abból a célból, hogy a kölcsönös segílség mellett gazdaságosabbá váljék a villamosenergiaforrások és a hálózat kihasználása, a Magyar Népköztársaság emellett gépekkel és felszerelésekkel járul hozzá a Román Népköztársaság vegyiiparának fejlesztéséhez. Szoros kulturális együttműködés alakult ki az Elmúlt évek során a két szomszédos baráti ország közöli. Ezen a fontos területen. a kultúra frontján Is eltűntek a gátak, melyeket a két nép hajdani urai emeltek s friss, egészséges vérkeringés indult meg. A magyar nép sorra megismeri a román nép kultúrájának nagy alkotásait s a román nép is megismerkedik a magyar dolgozók kulturális életével, klasszikusaink és ma élő művészeink, íróink műveivel. A cserekapcsolat nagy Segítője az 1947ben kötőt,1 kulturális egyezmény. A felszabadulás, de különösen az egyezmény megkötése óta komoly fellendülés következelt be a kultúra különböző termékeinek cseréje terén. Különösen tapasztalható ez az irodalmi alkotásoknál. Romániában megjelent példáiul Petőfi, Ady, József Attila költeményeinek gyűjteménye, klasszikus íróink közül Mikszáth és Móricz prózai müvei, ugyanakkor Magyarországon kinyomtatták a többi között Caragiale, Eminescu Sadovcanu müveit. A Román Népköztársaságban magyar képzőművészeti kiállítást rendeztek. Magyarországon r0mán filmhét, Romániában magyar filmhét _ kerelében mutatták be a két ország egyre fejlődő filmművészetének újabb alkotásait. Mindkét országban a dolgozók százezreinek részvételével rendezik meg évről-évre a magyar-román barátsági hetet, amely újabb és újabb alkalom arra, hogy a két nép megismerje egymás művészetét s a szerzett tapasztalatokat felhasználja kulturális forradalmának fejlesztésére, erősítésére. A magyar és a román rádióállomások is rendszeres csereviszonyban állanak egymással, a román rádió magyarnyelvű műsorokat is közvetít a Román Népköztársaság területén élő magyar dolgozók részére. A két ország képviselői 19ől-ben magyar-román közös könyvkiadási egyezményt írtak alá Budapesten, amely egybehangolja a két ország könyvkiadói tevékenységét. A magyar és n román nép céljai, törekvései azonosak; mindkét ország dolgozóit azonos cél "hevíti: a szocializmus mielőbbi felépítése. Szorosan egymás mellett, vállvetve küzdenek a nemes cél eléréséért s a béke szenl ügyének megvédéséért, Rákosi Mátyás és Gheorghe Gheorghiu Dej elvtársak vezetésével. És mindkét nép boldogabb jövője felelt őrt áll az, aki minden nép sorsát a szívén viseli, 'aki felé bizalommal tekint a világ minden becsületes dolgozója, a legnagyobb tanító ís barát: Szjálin! 4 Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió 1952 évi állami tervének teljesítéséről Az Egyesült Államok Kommunista Pártja Országos Bizottság elnökének nyilatkozata a párt 13 vezelöjéiis'i peréről Neiv-York (TASZSZ). Foster, az Egyesült Államok Kommünista Pártja Országos Bizottságának elnöke a bizottság nevében nyilatkozatot adott át a sajtó 'számára. A nyilatkozat elmondja, hogy „a Kommunista Párt 13 vezetőjét azért nyilvánították bűnösnek, mert a koreai háború ellen, 'a béke melleit merték nyilatkozni. Az esküdtek határozata — hasonlóan a .vádirathoz és a perhez —. a jelenlegi háborús hisztéria gyümölcse..." Foster leírja az esküdtbíróság antidemokratikus rendszerét, majd rámulat — „az esküdtek funkciója jelenleg az, hogy bűnösöknek ismerjék cl a- kommunistákat, függelle nül a tényektől". Moszkva (TASZSZ). Közzétették a Szovjetunió minisztertanácsa melleit működő Központi Statisztikai Hivatal jelentéséi a Szovjetunió 1952. én állami népgazdasági terve te'ji illésének eredményeiről. A jelentós többek között a következőket közli: i. Az ipari termelési (orv teljesítése 1952-ben az ipar egészében tOt százalékra teljesítette évi össztermelés! tervét. Az egyes minisztériumok évi. ipa ri össztermelés! tervüket n következőképpen teljesítették. (Az 1952 évi terv teljesítésének százaléka): vaskohászati min. 103. színrsfémkoháazali min. 100' szénipari min, 100.2, kőolajipar' min. 100.7, v'IIamoserőművek min. 100.9, segviipari min. 102, villamosipari min. 102, híradástechnikai — ipari nrn. tt'O 9. nehézgépgyártási min. 99> pépkocsi- ós traktoripari min. 102. szerszámgépgyártási min. 100.5, pép- és műszerpyáríási min. 100.7, építőipar: — és útépítési — pépgyírlási min. 104. közlekedési — gépgyártási min. 90; mezőgazdasági — gépgyártási min. 06; epítőanyagipari min. 99. faipari min. 90, papír- és fafeldolgoző'pari min. 102; könnyűipari min. 100.6; halipari min. 94. hú®, és tejipari min. 100.5, élelmiszeripari min, 103, gyapottermesztés! min. ipari vá1 'illatai 09.9, a közlekedésügyi min. ipari váí'alalai 100, az egészségügyi min. ipari vállalatai 103, a filmügy! min. 'ipari vállala'ai 107. a Szovjetunió mnisztertanácsa melleit működő nyomdaipari, könyvkiadási és könyvkereskedelmi ügyekkel fop'alkoző főigazgatósági ipari vállalatai 104, A szövetséges k'tó'árarágo'.c helyi ipari és helvj tüzelőanyagipari m/nisztériuma 103. ínari szövoikezetek 102 1952-ben terven felül jelentős mennviságű ipari terméket termeli tek. Javult az ipari termékek minősége., egyes vállalatok azonban megsértik a termelés minősem'vei szemben lámnsztott követelményekéi és megtűrik a selejtet II. Az ipari (érmés növekedése 1952-ben a legfontosabb ipari termékfajták termelése 1951-hez viszonyítva a következőképpen vál tozott. (A számok az 1952-es évi termelést jelen lik 1951-hez viszonyított százalékokban). Nyersvas 114 acél 110 hengerelt áru 112 szén 107 kőolaj 112, benzin 126. földgáz 102. villamosenereia 113, gépkocsik 107, kohászati berendezések 112 nagy vízturbinák 124. nagy villamosgépeik 107, traktorok 107. múl rágva 108. a mezőgazdasági növények kártevői és gyomnövények elleni kii/, delemre szolgáló vegyimérgek 145 cement 115. előregyártott elemekből készült házak 127. gyapjúszövei 108. selyemszövet 129, ^hús 115. "állati eredetű zsír 104, cukor 103. cigaretta 112, bor 128, A Szovjelunió egész iparának össz. le emelése 1952-ben, 1951-hez viszonyítva 11 százalékkal növekedett. A mult évben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása. A vas kohászatban a kohók hasznos 'érfogatának kihasználása a mult évben, az 1951. évihez képest, öt százalékkal emelkedett. Javult a kőolajfjnomító gyárak kapacitásának kihasználása és növekedett a feldől, gozolt nyersanyagból származó világító kőolajtermékek termelésének százaléka. A szénipari minisztérium vállala 'ainál emelkedett a „ttonbass/.'' szér.kombájnok termelékenysége. A vi'temoserőmüvek minisz'ériumáPak vállalatainál 2.3 százalékkal csök keni a termel v'illamoscnergía egységére eső fajlagos üzerranyagfogyasztás. Az ipari lerine'és önköltségcsökkentése 1952-ben 'öbb mint 8 száza'ék volf. III. Új technika alkalmazása a népgazdaságban A szoc'aiisla termelés fejlődése és tökéletesedése 1952-ben — éppúgy mint az előző években — a szovjet tudomány és technika eredményeinek felhasználása alapján történt. A szovjet gépgyártás 1952-ben mintegy halszáz rendkívül fontos új'ípusú és márkájú gépet és gépegységet gyártoti. Ugyanakkor a szerszámgépipar több mint 200 új'ípusú es márkájú fémvágó és famegmunkáló szerszámgépet és kovácsoló sajlológépeí gyártott. Ujtipusú szénkombájnokat he lyez'ek üzembe a munkaigényes munkák gépesítésére a kis rétesvas. tagságú szénbányákban. Ezenkívül új készülékeket és berendezéseket gyártottak olajrétegek és olajlelőho. ly'ek kutatására. A mezőgazdaságban a gabona és ipari növények megművelésének gépesítésére, úgyszintén az állatié nyésztö telepeken végzendő munkák gépesítésére új szerkezetű gépeket, gépezeteket és berendezéseket gyártottak, köztük magánjáró gyapot szfdőgépet az önlözetlen gyapol'errr.ő vidékek részére, slózó-arató kombájnokat, nagyteljesítményű szénakaszáló gépeket. a mezőgazdasági növények károkozói és betegségei e'len'" harcra szolgáló gépeket. Jelentősen megnövekedést a termelés gépesítése n népgazdaság minden más területén is. 1952-ben a népgazdaság valamennyi ágában megnőtt a dolgozók állal beterjesztett találmányok és észazerűsíiő javaslatok száma. Az iparban, az építésben és a közlekedésnél bevezelc't találmányok, műszaki újítások és észszerüsítő javaslatok száma mintegy 800 ezer, IV. Mezőgazdaság Az a vetésterület, amelyről az 1952. évi termést betakarították, az 1951. évinél 2,765.000 hektárral nagyobb. A legértékesebb gabonaféleség, a búza vetésterülete 1951-hez képest 3,320.000 hektárral növekedett. A gabonaneműek össztermése 1952-ben 8 milliárd pud volt. A búza össztermése 23 százalékkal felülmúlta nz 1951. évi össztermést. Növekedett 1951-hez képest a gyapoi, a cukorrépa, u napraforgó, a len és más ipari növények, valamint a burgonya és a zöldségfélék össztermése. A múlt évben a mezőgazdaság 131 ezer traktort kapott — tizenöt lóerős traktorokra átszámi.'va — 41 ezer gabonabetokarító kombájnt, köztük 21 ezer magánjáró kombájnt, 57 ezer tehergépkocsit, több mint kétmillió talajmegművelő es/közt, vető-, arató- és egyéb mezőgazdasági gépet, valamint gépeket és berendezéseket az állattenyé'szlő gazdaságok részére. A gép- és trakforállomások 1952ben a kolhozok alapvető mezei munkájának háromnegyedét végezlek el saját traktoraikkal és gépeikkel. Az elmúlt évben a kolhozokban gépesítették csaknem az egész szántást és a vetés löbb mint 80 sjázTlékái Majdnem teljesen gépesítették n gyapot, a cukorrépa és más ipari növények vetését. A kolhozokban az egész gabonavetésterület 70 százaltkán kombájnokkal, a cukorrépavetésterület löbb mint kétharmadán cukorrépa-kombájnokkal cs traktörvontatású répaszedőkkril takarították be a termést. A közösségi jószágállomány ülőiben a kolhozokban a következőképpen növekedett: tehén hat százalékkal. sertés négy százalékkal, juh hét százalékkal, ló négy száziiékkal. ' A Szovjelunió szovhozügyj minisztériumának szovhozaiban a múlt évben a tehénállomány 5 százalékkal, a sertésállomány 4 százalékkai, a juhállomány 8 százalékkal, a lló. állomány 9 százalékkal növekedeti. A Szovjelunió európai részében a sztyeppés és erdösztyeppés sidó. keken lévő kolhozok, erdőg:i"dasúgok. gép. és traktorállomások valamint erdővédő állomások és szovhozok az 1948-ban jóváhagyott mezővédő erdőtelepítési terv végrehajtása során 1952 ben löbb mint 725 ezer hektár területen ültetlek védőeráőkef. Az erdőtelepítés évi tervét túlteljesítették 4 vasúti- vízics gépkocsi teherszállítás növekedése 1952-ben túlteljesítették a vasú i teherszállílás évi tervét. A teherforgalom az 1951 évihez viszonyítva 9' százalékká! emelkedett. A vasutaknál az egytonna kilométerre esö üzemanyag felhasználás az 1951 évihez viszonyítva 2.4 százalékkal csökkent. A folyami közlekedés teherfer. galma az 1951-hez viszonyítva 12 százalókkal emelkedett, évi tervét azonba,, nem teljesített* n a ad.ktalanul. A tengeri közlekedés teherforgalma az 1951 évihez viszonyítva 9 százalékkal emelkedett.- A tengeri közlekedés 1952-ben teljesítette évi teherszállítási tórvét A gépkocsiközieked tó teherforgalma az 1951 évihez viszonyítva 15 százalékkal emelkedett. VI. A beruházások növeketlése Az állami beruházások volumene 1952-ben 111 százalék veit 1951-hez képest. A viilamoserőművek építésére fordított állami beruf ázásokvolumene 1951-hez viszonyítva 126 százaié^ volt. a vas- és frmkohászatnál 111 százalék a szén és kőolajiparnál 105 százalék, a gépgyár, tásnál 112 százalék, az építőanyag, iparnál 109 százalék, a könnyű és élelmiszeriparnál 109 százalék 'és a lakásépítkezéseknél 110 százaié:';. Sikeresen teljesítették az 1252-ro megállapított tervfeladatokat u volgai, doni, dnyeperi és amu-darj ii nagy víz:erőmű- és öntözőrendszer építés terén, 1952_ben átadták reu. déltetésének a V. I. Lenin nevé viselő Volg?.-Don hajózható csatornái. Az építkezési vállalatok 1952. ben rok naovtermeiékenyöégü gépei és gépezetei kaptak. Az építési gépekel és gépezeteket azonban számos építkezésen még nem kielégítően használják ki. Az állami vállalatok, az in'ézmé. nyek é$ a helyi szogjetek. valamint a városok és munkástelepek lakosai 1952-ben állami hitellel összesen több, mint 27 millió négyzetméter lakóterületet épített lek. Ezenkívül. 370 ezer falusi lakóház épült fel. VII. 4z áruforgalom fejlődése 1952-ben tovább fejlődött a szov. jet, kereskedelem A kormány 1952. április 1-án újból, f. jegyrendszer megszüntetése óta. ötödször (Folytatás a második oldalon)