Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-22 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Szegedi Seprőgyár tblgozói határidő elüt' teljesítik exporttervüket Rákosi elvtárs bírálata után megjavult a munka a dorozsmai gépállomáson •AZ- M. D P CS C N.,G RA D WF IX. ÉVF. 18. SZÁM ARA 5(1 FILLÉR (SUTÖRTÖK, 1053. JANUÁR 22. Népünk újakb ragyogó győzelme Az ország gazdái, a hatalom tényleges birtokosai: munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek szeretettel é® feszült érdeklődés­sel tanulmányozzák a Központi S'a. tUztikal Hivalal jelenlését az 1952. évi terv teljesítéséről. Jogos büsz­keséggel és felelősségérzettel be­szélnek azokról a nagyszerű szám­adatokról, amelyek hűen, pontos mérlegként mutatják két kezük munkájának, szívük és agyuk erő­feszítéseinek eredményei'. Nem igaz, hogy „a rossz hir szárnyon jár. a jó alig kullog." A tervje­lentés győzelmes dokumentumának híre hihele'len gyorsasággal elju­tott a Szegedi Textilmüvek mun­kásaihoz épp úgy, mint a csere­bökényi tanyák lakosaihoz, vagy a pi'varosi általános iskola neve­ló:hez és tanulóihoz. — Nem dolgoztunk rosszul — hallatszik mindenünnen a megálla. pí'ás. A gyáripar teljes termelési tervét 100.7 százalékra teljesítette és 23.0 százalékkal 'ermelt többe', mint 1951-ben. A nehézipar terme, lése egy év alatt 33.3, a könnyű­iparé 10.5, az élelmiszer iparé 15.1 százalékkal nőtt. Villamosenergiá­ból 19.3, szénből 22.8, esztergagé­pekből 3.4, tehergépkocsiból 66.3, pamut- és selyemszövetből 4.8 százalékkal termeltünk többet, mint 195Uben. Mezőgazdaságunk szocialista szektára az ország szántóterületének 1951. évi 25 százalékáról 37 százalékra fellő- ; dött. i Pártunk következetes harca. Rá­kosi elvtár® bölcs és előrelátó Irá­nyttá6U tefe lehetővé, hogy öt­éves tervünk harmadik, döntő esz­tendejét — a mezőgazdaság gyen. ge terméseredménye ellenére is — ragyogó győzelemmel fejeztük be .és Ismét nagy lépést tettünk a szo­ciapzmus leiépítése terén. Nálunk, Csongrád megyében a pártbizott­ságok ói pártszervezetek, á kom­munisták küzdöttek a legelső vo­nalakban azért, hogy maradékta. lanul teljesíteni 'udjuk a tervet. Különösen az ipari üzemek párt­szervezetei mozgósftáttak jól a munkaverseny kiszélesítésére, a termelékenység emelésére, a taka. rékosságra és önköltségcsökkentés­re. A falusi pártszervezetek _ az állami gazdaságok és termelőszö­vetkeretek pártszervezetei is — már kevésbbé voltak következete­sek a harc egyes szakaszaiban. Ta. pasztalható volt, hogy a májusi fa­gyok, a nyári aszály idején bizo. nvo® fokig megtorpantak a nehéz­ségek előtt ahelyett., hogy bábán leleplezték, szétzúzták volna a kulákok és egyéb ellenséges ele- j ratk demagógiája'. Ma már a tanulságokat levonva, mezőgazda-' sági dolgozóink is tisztán látják: a rossz időjárás ellenére Is sokkal nagyobbak lennének eredménye­ink, ha nagyobb mértékben fel­használták volna a rendelkezé­sükre álló legfejlettebb szovjet ter­melési módszereket. Kitűnik a lervjelenlés adataiból, hogy az eimult évben mennyivel lett gazdagabb dolgozó népünk •anyagi és kulturális vonatkozás­ban egyaránt. A munkások és a', knlmazottak 6záma 203 ezerrel na. gyobb, mint 1951 végén vo't Az iparbnn és az építő iparban foglal­koztatniuk száma egy év alatt 117 ezer [övei emelkedett Ha szám'­tásbn vesszük még azt is, hogy n immkabtéralap az egész népgazda, ságban — nem számítva az 1951. december l-l béremelést — 23.5 százalékkal volt több 1952-ben, ez az' ielent'r hazánkban már régen eltűnt mindörökre a munkané'­külUcg réme. a „három millió kot- I dus" helyét a bizto3 keresettel biró. anyagi gondokat nem ismerő mun­kások termelőszövetkezeti lagnk és egyénileg dolgozó parasztok hatalmas serege foglalta el. Ady Endre még a magyar proletárok j kultúréhségíröl énekelt fájdalmas : hangon, ma pedig kevés híján 9000 könyvtár működik az ország­ban 4.3 millió kölct könyvvel. A falvakban az á''ami faluszlnház 510 ezer néző előtt 2200 előadást tar­tott. A rádió előfizetők száma 1952 végén 887.000 vott, 26 százalék, kai több, mint 1951 végén. Ta. vaiy közei 800 új orvos fejezte be tanulmányait és hazánkban ma tízezer lakosra 12 orvos jut. De mondhatjuk-e, hogy nem vo'­tak fogyatékosságok az elmrult évi munkánkban? Nem, ezt nem mondhatjuk! Sok esetben előfor­dul', hogy nem hajtottuk végre következetesen a párt és n kor­mány határozatait és ennek kö­vetkeztében szénbányászatunk és kohászatunk — bár 3.5 mUltá ton­nával több szenet termettünk, min1 1931-ben — lassabban fejlődött, mint n népgazdaság alapanyag­szük6églele. Nem volnánk jó gaz­dái az országnak, nem tudnánk biz­tos léptekkel előre menni, ha elhanyagolnánk ezeket a hibákat Nyírtán és becsületesen le kell vonnunk elkövetett hibáinkból a tunulságot, hogy ebben az eszten­dőben semmiképpen se kövessük el azokat. Nekünk állandóan előre kell néznünk és sohasem v/sszc­telé, nekünk szakadatlanul növel­nünk kell az egész társadalom ter. melését, hogy még nugyobb mér­tékben tudjuk kielégíteni dolgozó népünk megnövekedett igényű szükségleteit. A tervjelentés számadatai min­dennél jobban bizonyítják népünk alkotó életerejét és elszánt béke. akaratát. A tervteljesítés adn'ai azonban nzt is mutatják, arra Í6 figyelmeztetnek, hogy milyen mér. hetelienül sokat köszönhetünk fel­szabaditónknak. a Szovjetunió­nak. A Szovjetunió — és szemé­lyesen Sztálin elvtárs — úgyszól­ván minden nap, minden órában se­gít nekünk szocialista társadalmi rendünk leiépítésében. Ezer és ezerféle formában nyilvánul meg ez nz önzetlen baráti segítség Sztálínváros és a budapesti föld­alatti tervrajzait sz.ovjet mérnökök készítették, akik ma ott dolgoz­nak az építkezéseken és értékes tanácsaikkal, tapasztalataikkal se­gttik a vezetőket és munkásoknl. Mezőgazdaságunk is .a Szovjet­uniónak köszönheti, • hogy a szov­jet kombájnok és lánctalpas trak­torok mintájára a mi gyáraink is megkezdhették ezeknek a nagy. teljesítményű gépeknek a sorozat, gyártását. A 6zovjet mezőgazda, ság világviszonylatban egyedül­álló termelési módszerelnek és ta­pasztalatainak kimeríthetetlen 'ár. háza szintén nyitva áll előttünk és felhasználhatjuk őket a nri mc. zőgazdaságunk terméshozamának növelése céljából. Lármázha'nak külső és belső ellenségeink, a détt határainkon leselkedő titóista szörnyetegek, mi tudjuk ,,a kutya ugat, a kara­ván halad. " A ml hazánk Is a for­radalmi munkásmozgalomnak „rc. hambrigádjába" tartozik — ezzel a megtisztelő elnevezéssel tünte­tett ki minket a békeharc és az emberi szabadság legelső zászló­vivője, Sztálin elvtárs. Tudjuk, hogy a mi eredményeink _ n kommunizmust építő Szovjetunió világraszóló eredményei mellett — erőt és biztonságot kölcsönöz­nek a ma még kapitalista elnyo­más alatt sínylődő népeknek. De ez a tény is épp arra kötelezi ál­lamunk minden becsülete® potgárá', hogy ne hagyja magát elkapatni a sikerektől. hogy ne elégedjék meg a: elért eredményekkel, ha­nem legjobb tudásával, teljes ere­jével tovább folytassa a munka harcát hazánk és az egész békelá­bor erősítéséért. Szocializmust építő hazánk minden hű fiának tudnia, éreznie kell: az n 13 mil­liónyi teljes és részleges amrerl. kai munkanélküli, aki a raonopn­Vsta agresszorok eszeveszett fegv. verkezése és a maximális proftt őrüli hajhászása következtében nem ludja, hogy mit eszik holnap, az a jugoszláv dolgozó parastá akinek a tttói-ta vérebek isméi n nyakára ültették a ku'.ákoknt, a mi eredményeinknek is épp tí-gy örül, mini a Szovjetunió és a több' népi demokráciák eredményei­nek, mert ebben látja a háborús gyújtogaták megfékezésének egyik nagyon fontos eszközét. Dolgoz­zunk tehát ebben az évben is úgy, olyan lelkesedéssel, hogy öt­éves 'ervünk negyedik esztende­jét mégnagyobb győzelemmel fe­jezhessük be. SZEGED ÉLEIÉBŐL Üzemeink korszerűsítése „ötéves tervünk harmadik ívé­ben sok új üzem kezdte meg mű­ködését. Számos gyárat üzem­részleget bővítettek, illetve kor. szerűsítettek." (A központi Sta­tisztikai Hivalal jelentéséből). A Tolbuchin-sugárúton lévő Vas­öntöde dolgozói hosszú időn Iceresz. till szűk, egészségtelen, sötét öntő. műhelyben dolgozlak és a helyszűke miatt gyakori volt a balesetek szá­ma. ötéves tervünk harmadik évé. ben azonban hatalmas, tágas, vilá-1 gos, korszerű öntőcsarnokol építet­tek fel, amelyben november 7-én már megtörtént az első csapolás. A NÍVÓ Játéküzemben többszázezer. forintos beruházással három új ha-1 *nlmas mühtlyréezben végzik mun­kájukat a dolgozók november 7 óta. Azelőtt a kapitalista Rosmanoktól ránlcmaradt alacsony, szűk helyisé­gekben végezték munkájukat. Ma már egészséges, neonfényes üzem­ben harcolnak azért, hogy gyermc. keink kezébe a mennyiség fokozása mellett minél jobbminöségü jáléuot adhassanak. Az 1952-es évben jelentősen bő ti­tették a Szegedi Sertéshizlaldát, amely az építkezések befejeztével az ország harmadik legnagyobb hizlal­dája lett, A bővítéssel egy időben számos dolgozónak nyújtott biztos megélhetést. A Sertéshizlaló bővíté­se is a dolgozó nép javát szolgálja, mert az ott hizlalt sertésekkel több húst és zsírt biztosítanak. Tovább bővült as egészségügyi hálósat ,.Az 1952-es óvhen az egész­ségügyi hálózat 1100 új kórházi ággyal, több új rendelőintézettel, cgászségllgyl Intézettel, új kór­házi osztályokkal és több mint^ 40 várost, körzeti orvosi rendelővel bővült." Pártunk és népi demokratikus kormányzatunk egyre nagyobb gon. lot fordít a dolgozók egészségvé. delmének és szociális körülményei­nek további javítására Szegeden Is sokszázezer forintos költséggel je­lentős beruházásokat fordítottak egészségügyi intézményekre. A Vá­sárhelyi sugárút 68 és a Petőfi Sándor-sugárút 65 szám alatt kör­zeti orvosi rendelőt állítottunk fel, egyenként 100.000 forintos költség, gel., Az Állami Gyermekvédelmi In­tézet C, pavillon'ának átalakítására 25 ezer forintot fordítottunk. A Radrvai.utcai Állami Csecsemőotthon átalakítására 22,500 forintol adott népgazdaságunk. A Testnevelési és Sportegészstégügyi Intézetet 54 ezer forintos költséggel hozta tétre. Ugyancsak az 1952-es évben a gyermekek egészségvédelme érie­kében gyermek-polikllnikái létesí­tettünk a Csanádi-úton. Mindezek mellett idténybölcsődtéket, napközi otthonokat. csecsemőotthf nohát, kollégiumokat, diákotthonokat lé­tesítettünk Szegeden, am dyek ugyancsak sokszázezer forintj. bi kerültek államunknak. Az e'.mult évben a szociális otthon átalakítá­sára 100 ezer, a Marx-téri diák­otthon átalakítására 191 ezer a Tolbuchin-sugárúti Ápolónők ;pző Intézet átalakítására 85 ezer forin­tot fordítottunk Ezek a létesí'mé­ny^k minid azí bizonyítják, hogy évről-évre egyre jobban érvényesül a gyakorlatban Alkotmányunk í< fi­tos tétele: „Legfőbb érték az em­ber." Több könyv, több tologató a Somogyi Könyvtárban „1952. év p.ugusz.tusában az or­szágban 8500 nyilvános tömeg, sönyvtár működött 43 millió kö­tettel, az év folyamán több mint 400 új népkönyvtár lélesiitt, A népkönyvtárak könyvállománya az előző évinek másfélszeresére emelkedett." (A központi Statisz­tikai Hivatal ielentésóböl). Az elmúlt évben Szegeden a Somogyi könyvtár négy ú) fiók­könyvtárat létesített a dolgozók kul'uráli® igényeinek kielégi'ése érdekében. Ebben az évben 66 ezer forintát új könyvek, tízezer forintol folyóiratok beszerzésére fordított. így a meglévő könyv­állomány több, mint 6500 kö'eítol bővült cs n könyvtárlátogatók szá. ma pedig 'öbb, mint négyszeresére emelkedett az 1951. évihez viszo­nyítva. 1952-ben 39 ezerrel többen látogatták a szegedi Nemzeti Színház előadásait, mint 1951-ben ,.1952-ben a színházaknak 47 millió, az operaelőadásoknak 1.1 millió látogatója volt, 27 száza­lékkal, II etve 55 százalékkal több mim 1951-ben." (A központi Statisztikai Hivatal jelentéséből), A szegedi Nemzeti Színházban évről-évre nő a látogatók száma. A dolgozók és a környék dolgozó parasztjai egyre jobb'in megszere­tik azokcl a színdarabokat, ame­lyekben megismerik a szocialista embertípust, példaképüket, a szov­jet embert, 1952-ben 39 ez»crcl lá­togatták többen n színházat, mint 1951-ben. GONDOSKODÁS AZ IFJÜSÁG TANULÁSÁRÓL 1953-ben számcs új iskola, kutatóintézet, kultúrház, rendelő­intézet és bölcsőde épült, a dolgozóknak átadott új lakások összte. rii'ctc meghaladja a <100 ezer négyzetmétert, nem számítva a magán, é-ítkczlsckct." (A Küzpontt Statisztikai Hivatal jelentéséből). Az 195?—53.as atevnyitó ünnepség után adták ál a szegedi cjy cmnek n 6 millió 100 cz-r f~rintos költséggel épült B kc-épütá­tct. Ebben az épületben több mint 800 Ipari munkás é3 dolgozó pa­raszt gyermeke tanul, hogy a fizika cs kémia tudományát elsajátítsa. Fejlődő népgazdaságunk egyre több és több kiművelt emberfőt és egyre több kiváló szakembert igé­nyel a szocializmus mielőbbi megva. lósítása érdekében Pártunk és nvpi demokratikus kormányzatunk or­szágszerte évente sokmillió forbM fordít új egyetemek, főiskolák és technikumok építésére. Így épül' fel u Szegedi Egyetem Béke-épülete is, amelyben a hallga­tók a tanulási időben a Kossuth-dí­jas tanárok lelkiismeretes oktatása mellett sajátítják cl a tervszerű ter­mészettudomány!. Az intézetben 13 dolgozószoba, gazdagon felszerelt la­boratórium és egy hatalmas, 200 személyt befogadó tanlercm van, amely az egyetemi hallgatók képzé­sének további javítását és a tudo­mányos kutatások elmélyülését xvjji­t . Az új intézetben három kutató­csoport dolgozik tudományos pro­Némák megoldásán. A kutató ren­pcr'ok nagy segítséget nyújtanak « fémipari, n lextilüzemi dolgozóknak Az intézet a lanév megkezdése óta ;s jelentésen gyarapodott. Sokezer forintot áldozott « dolgozó nép ál­lama arra- hogy az iniézet hallgatói számára megfelelő mennyiségű fizi­kai és kémiai felszerelés és szak­könyv nyújtson segítsége'. A Békc-épülcíbcn elhelyezett 3yu­kurla'i Fizikai Intézet ezévi mun­kája még jobban emeli inajd az egyetemi oktatás színvonalát és a tudományos kutatás ered mén ve t. Az intézc'ben ma már olyan munka folyik, amely uz épület nevéhez méltóan va'óban a búké' szolgálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom