Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

4 VASÁRNAP, 1053 JANUÁR 1«. SZIGLIGETI EDE Halála 75. evtmduiAian 4 napokban ünnepeltük Szigligeti Ede halálának 75. évfordu'óját. 75 évvel ezelőtt, 1878. ja. keresztül a bárgyú, népbutitó, főleg jezsuita misztériumok uralkodtak undori'ó lelkiterorrul hoszA TANULMANYI SZÍNVONAL EMELESENEK PROBLÉMÁI nuár 19-én halt meg a legtermé- "Szádokon át a drámaírás tekenyebb magyar drámaíró. Életmüvének. küzdőiméinek feltárása hozzátartozik haladó hagyománya, ink megbecsüléséhez. A 6zovjet fegyverek győzelmével vált lehet, ségesaé az is, hegy nemzeti ircda'rmink hősei) rágalmazna nélkül a maguk jelentőségében, a valóságnak megfelelően mutassuk be a magyar nép előtt. A Habsburgok Magyarországán a császárnak nem tudósokra, ncfn gondolkodókra, hanem ,.jó alatt, valókra" volt szüksége. Ebből a célból megkötötte tudósaink és művészeink alkotó kezét, ferradn'. ml hagyományainkat lábbal tiporta rén. Egyedül ,,a kecskeméti szegény takács fia", Katona József zsen'álÍ6 alkotása, a Bánk Bán és Kisfaludy Károly drámái tekinthetők szoros értelemben véve mű. vei elödeikénl. Szigligeti életpályája szervesen egybeforrt n ma. gvar arzinészctért folytatott harc„ , Pcr.unk Központi Vezetcséqei segítsek elo a tanulmányi szlnvo« gozó nep e.etét, a parasztság pro- nul emelkedését. Népszerűsítsék a btematikáját. Népszínműveivel aza!abbl ce.t .tűzte ki elénk: )ó neve«8ket tanulókat adják ót megszüntette n bécsi külvárosi bc. ••<>nemzedék or- > . módBereket. húzatok 30—40-e, évekig tartó "Hlódfék es női jön, amely stflár-' monopol helyzetét. Póérdeme né-- áan mztk népe • ügyének Ágasában, amely az új világ ep('csenek úlsiinnrúveinBk, hogy a nép élete* nék ábrázolásával egyidejűleg meg merle szóla'tatni á magyar népda' t. Számos népdal, amelyet politikai tartalma miati ' üldöztek. Sk!gligeti népszínműveiben mrr&dt fenn. Annak ellenére, hogy cal. Rendkívül termékeny iró volt. 1 sok népdalának nem sok köze van ján tel merülő nehézségeket kőnynyedén le tudja küzdeni nmeiy tisztában van történelmi küldet.* sövei és kész azzal pártunkat tűzíin-vlicn át követni'' (Farkas Mhály.) A ftntlek megvalósítása komoly,! Több. nrnt 100 eredeti szindarcbot (rt és jelentékeny számü drá* mát ültetett ót magyar nyelvre. MüveibCp tüzet nyitott a Habsbur. gok elnémetc6|tö politikája ellen. Rosszul fordított, ügyetlenül feldolgozott külföldi müvek helyeit, eredeti magyar drámákat adott Összefoglalva: a nevelőknek, a tanulóknak.- iu SZMK-nak, az ifjúsági szerveknek, a párt. és ta. n ácsszerveknek (állandó bízott, gok), a szakszervezeti és felügyeleti szerveknek (igazgató, oktatási osztályok) tisztán kell látniok egyenként is dialektikusan összefüggéseiben is, hogy mik a feladn. tak a tanulmányi színvonal emes kulturális" életünk nyakára ültette ""'"hátainknak. AM önálló magyar . . * iiUfM«»Hi to.nl . 1 I„1..J..1„1j I . í. 'I az. udvari politikai érdekeit vakdn kiazolgé'ó cenzúrát. A burkolt megvesztegetéstől egészen n nyílt brutalitásig minden eszközzel arra törekedett, hogy saját politikai céL ja'nak megfelelő „kultúr-légköri" biztosítson Magyarországon. Aki a mu't században az Irodalom vagy a művészet területén alkotni akart, ezeríélu akadályba ütközőit. Írótok és művészeink gcndolatazabadségát megtépázln, teiiesen semm'be vette n császári politika. Szigligeti Ede (családi nevéni Szatoméry József) Írói pályája is küzdelmekkel teli, nehéz élet vo'.t, 1811-ben született Nagyváradon. Apja ügyvéd volt s nagylétszámú családját komolv anyagi gondol szebb, le-forrada'mibb népdalaink Szigligeti drámái között fa. lálhn'ók meg. „A szökött katona" cimü népszínművében szerepel az a társado'mi mondanivalót is megszólaltató dal, amely forrada'mi tiltakozás nz erőszakos Icalonafogdosás ellen: Katonának verbuválnak kötéllel. Mecjfociák a szegény legényt erővel, A tjazd-ejnak Bt.hat fia. no:n bán'Jak, A szegénynek ha egy Is van' e'fcq á>«. Gynkran írta drámáit tlgy, hogy napilapokban szereplő politikai és társadalmi problémákat dolgozott tel. Igy adódott, hogy müveinek alapeszméjeként a jobbágyság e'* | törlését, vagy a börtönrendszer mtoden naoosak voltak a hírlapok | módosítását követelte. Müveiben e'lene indított támadásai, az írók i az elnyomott kisemmizettekkel crféltékenységből fakadó rága'mni, i xefl együtt. A kalandor polgáré* a néphez, gyakran előfordult, htgv megfeszített munkát összefogást. ,1 területén "és szokat hangol. . . . . .' mnn nnm n 'zmrrs ttarri fo flHatnl w _ . , . nemzett nyelvért folytatott harcból is lelkesen vette ki részét. Helye, sen látta meg. hogy a politikai fiirta'orn mellett n drámai foárna cstezoltsága nagymértékben járult hozzá a mű neve'őhaiásának fokc. fásához. Igyekezett Is jó forme. érmékkel megoldani ezt a feladatát. ,.A színpadon nótt fel íróvá." Drámairól pályája alatt szinte meg nem alkuvó harci feladatot jelent az oktató, nevelő munkát végzők számára. Miért döntő /elen/őséyű a tanulmányi színvonal emelése? Azéi'. mert n 6Zocia Izmus építése művelt, jólképzttt szakemberek ml. liólnak közös munkájával valósit, ható csak meg, de jelenti a materialista világnézet győzelmét az iák ö"sze munkaterveikben. M'nda ezeket az egyszemélyes felelős v azga;oknak ke1! megoldania a felügyeleti szervek útmutatása, segítsége alapján. Helyit* az a terület, ahol * munka megiavltáeét azonnal meg kell kezdem? Ez a tanítási óra. Itt törlénlk az oktatás. nevelés. idealizmus fe'eit. az Igazi hnzasze- j képzés-, itt alakulnak ki a szilárd íetetet. ez. á'dozalvál'ala'.ást, munkában való helytállási. Az iskolák első negyedévi eredményének ért'keléee megtörtént ismeretek, készségek, szokásoki itt történ'k a materialista világnézetre való nevelés; itt kell meg. valósulni a hazaszeretetre, fildo."me'yeket csak fokoztok a cenzúra hivatalos támadásai. E'nn kis ói tpiethon történelmi tragédiákkal lépett fel. A nrgyar nemzeti érzés, a hazaliasság és at önteláldozás emtékeil rajközepette nevelte. Szigligeti már > zolla meg legmegkapóbb erővel, ifjú korától kezdve szerelmesei ] Az áramalapftóstól kezdve a kuruc volt a magyar színpadnak s le- szabadságharcig történelmünk majd. mondva a biztosabb megélhetést nyúllá mérnök/ pályáról. mintegy negvven évig a magyar színészet mint színész színigazgató volt a leglírikusunknak, kai is nrlsztnkra'ákat gőgös lelkk ismeretlen i'guráknnk tünteti lel. Az osztály el'en tét ábrázolása talán ,,A ru'kós" cícrl népszínművében a le-a'kerü'tobb. Ebben a drámában egy főúri ficsúr el akar. ja Ezcretei egy csikós legénvnek a kedvesét s a sok mesterkélt jeleneten t6 át'zzte a- élesen feszülő osztá'.yellentit rajza. Szigligetit már életében ígvenenr minden drámaibb mozzanatát feldo'.pozta. Megbecsülte tófténe'mi hagyományainkat és ezek bemutatásával i9 nevette elnyomie. mát. ol akarták tüntetni azokat a ben Szenvedő pépünket. Igyekc- helyeket. eme'vekbe tárunda'mi és összehasonlítva a tavaly'val zr'véllatósra. he'ytá'lásra való nefejlődéet, javulást mutat. Az érié- (velősnek; Itt dől el, hogy milyen ke'é3 fotezlnre hozta a hiányossá. riz óin tartalma, eszmei Kínvonala cr.kat is. Helytelen. szinvonalmer." és- mi ennek a gyakorlati eredméáljapítás lenne .nz, ha c«ak uz nye. érdemjegyek statisztikáját vennénk | Annak ellenére, hogy a felszaba. alapul. Az élenjáró szovjet pedr- du'ás óto a tanítási órák tartalma gógla íttat mulat a-ra, hogy Htt- 8s eszmei ezínVona'a igen solcat (yen tényezőket kall még az ered- fejlődött és ma már sok nevelőményete megállapításinál ' {'gye- nél láthatunk színvonalas, eredi lembe három erkölcs1kltása, továbbá oktatás, tervszerű lésra tervszerűen, hettt írnak vázfo'yamat, itmeíetb'í, képességek )atot, nincSanék tl&tában h tnnílás clsplátítása, vftáamtot képzés, kész- d'dalct kai céljávul, a szemléltetést ségek, szokások kialakítása. Ter- elhanyagolják, az ítélet, a foga. ínye.t megauupuar. :nw i'gye- nel lainatunx szinvonuias. eicu» írbe venni. At iskolát munka ményes órákat, mégis vannak ko. rom iránvtiin folyik. nevelés, mo'.v hlányoeságok e téren. Egyes rölcs'-ooxU'kai világnézet kiu'a. nevelök nem készütozk elö a tanfa szolgálaiában állt rendező, dramaturg, és drámaíró. Osunte híve nagyobb magyar Petőfi Sándornak. Azt akarta meg. valós't.rni a dráma terü'etén, am't Petőfi Sándor költeményeiben. Hogy ez nem sikerült, annak etec. j 'J,^ ^^Tzínpadom^Müve " sorban az az oka, hogy Petőit költészete a forradalom leié haladó és a forradalmi Meqyarorzett hű maradni történelmi tár. gvához, de néha a kor meghamisításába kényszerttették bele. Vígjátékaiban is eredetiségre törekedett, Kivá'asztolta kora társadalmi életének tipikus ligwáit, tipikus ierdeségeit és azoket /erében megtalálhatók a mú't század kö-z'smerl a'akjai: a felfelé tdr. r " ,w'r"anmí, I tetfi polgárok, a jérdatoposó, ürer. iTmeTa^adXrn ^ ^ ^ ^ nyafló, az opportunista kiegyezés dzsentri fiókák, a gazdag és ember, te'en főurak, a szegényparaszto-k, mágnások, táblabírák, gyárosok, dalom szétzúzta a ' cenzúra bli/n- ^"Ji^Vn r'' w© „,t.,„>„>.AltnSA. Szigligeti keavenc témája -a faudélelé haladó Magyarországon írta műveit. Pelötl idejében a forrarseJI, de az ellenlorradalom általános győzelme után. Szigligeti korában még nagyobb hatalom lelt. Szigligeti leiismerte a magyar színészet nemzetnevelö szerepé' s a kor minden szorító pressziója ellenére csaknem minden műve hazas-errtetre busdíl * a ieudálkiiplialista Magyarország bünel ellen irányul. Előtte hosszú időn He hAaasságbk bonyoda'mánnk mulattató bemutatása, Legslxerü"tebb müve vígjátékai közül a még ma is gyakran előadott „Liliotnfi" című bohózata. Legnagyobb hatásút kétségtelenül a népszínművekben érte el. E müveiben feltárta előttünk a dol. Yizégák a >zovieiunió egyetemein és főiskoláin A Szovjetunió egyetemein és főiskolám több mini 1.400.000 egyetemista vizsgázik ezekben a napok, bah, másfélszer annyi, mint uz összes európai kapitalista országokban együttvéve. Moszkvában 270.000 főiskolás diák tanul az idei tanévben, vagyis több, mint Angliáb-n ég Franciaországban együttvéve. A szovjet főiskolások nyugodtan állnak a vizsgáztató bizottság dtí Nincs okuk a nyugtalanságra A v lágon nincs még egy olyan ország, ahol ilyen nagyszerű felléteielret biztosítottak volna a tanulóknak, mint a Szovjetunióban, A szovjet főiskolások most kü önös lelkesedéssel készülnek n vizsgákra. A XIX. párlkongre sius után ez az első alkalom, amikor a diákok és tanárok az egész népnek megmutatják munkájuk eredm:. nyét Már az első vizsgaeredmények is nZl mutatják, hogy a szovjet fő1*. kóláink sikeresen sajátítják el a tudományokat és kitartóan tanulmányozzák a marxizmus-leninizmus elméletét gyar diákok, akik a világ legjobb egyetemein sajátítják el a tudományokat ígéretet let'ek Rákosi Mátyásnak, hogy az. idén még jobb eredménnyel végzik tanulmányakat. mint » mult évben. Az első eredmények azt mutatják, hogy a Szovjetunióban tanuló magyar főtt. kolások tútoyomó többsége becsiilett»l teljesíti ígéretét. A moszkvai .Lenin" pedagógiai főiskolán a ma. gyar diákok eddig 19 vizsgát tettek le, valamennyit kitűnő ere 'mény, nyel. A textilipari föí3l;olún tanú ó magyar diákok átlageredménye 4.88. A Szovjetunióban tanuló magyar diákok jó tanulmányi munkáiuk melleit a tanárok és a szovjet d tikok baráti segítségének köszönhetik eredményeiket kszt'bk. meghamteitoni. Igyekeztek méezciesen e három folyamat lomalkofái e-ölfetett, zavaros, az kilúgozni művei forradalmi tárta'. eRYüt' h',lad. egymástól el nem ellenőrzés felületes, választható. CsarnteevszkH a gya- | Zajcsenko mondja: a pedagóguskor',at eredménye11 így állapítjo nok e{ kell érnie azt, hogy az osz* meg: „Ez a három tulajdonság — , (díy minden tanulója Ügyeljen az előadásra, megértse azt és kiismerje magú! abban, amit a peda* gógus előad Mindig emlékeznie kell arra. hogy a figyelmetlenség J az órán rossz tanulmányi ered! ményt szül. I Kisteleken tavaly első negyed- • évkor nz átlag eredmény 2,6 voltt í A gyenge eredmény reális kijavítása nlopos munkaérlekezleli még* ! bcszé'ések után erőteljésen megindult. A tanácselnök eljött a* értskezletoe cs akttv segítséget nyújtott n pedagógusoknak a jobb eredmények elérésében. Sok szülő csak az írásbeli értesítéskor szer. ze|t tiudom'ást. gyermeke tanulmányi eredményéről. Fokozott családlátogatásokkal segítettéit e®en is és bevezették, hoizv az ellenőrzőkönyvbe egv betétlapot' helyeztek és ide mtoden fele'etet oelrtak és otthon a szülővel aláíratták. így a szülő áí'nndótin tájékozódva vol* gyermeke tanulmáflyi eredményeiröl, ha baj Vo'.t közösen segítettek rajta. Sándorfalván Is jő és eredményes a kapcsolat a tanács és nz Iskola közölt. A tavaszi és ökzí mozógazdasági munkák megindulásával a mulasztók száma igen emelkedett Ez ellen a nevelőkkel együtt harcolt a lanácse'nök is. Régg -tanként kerékoárrá ült és a hatátt beiárva, a kint dolgozó szülőket felvilnigosttotta gyermekeik problémákat vet tót. Azokat a tnűve't népszerűsítették, amelyek elsősorban tarte'muknál fogva gyengébben sikerültek. A végső mephsnr'sttálllia éleiében hem kerülhetett aor. Utódai azonban már ünneplőbe bujtatott parasztiigurákat szerepeltetlek a színpadon. Ez a legvisszatamllóbb meghamisítása Szigligeti é'e'müvéhek. Ennek ellenére igazat kell adnunk Gyuüat Pálrak. a mult század legnagyobb irodalomkritikusé/ak és esztétikusénak, aki azt mondta Sz'gligetlröl: ..A élet helyett gyakran" a színpadot tükrözte vissza." Can't szerpletfei tisztelettel átfogó tudás, gondolkodási kéonsseg, nemes érzelmek. —- feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az ember a 6zó teljes értelmében mű- , veit legyen." Főleg á'talános iskolai vonalon melyek aZpk a tényezők, melyektől a tanulmányi színvonal emeltudése függ? E s5 és dfintő tényezá maga a nevelő. M'ért? Mert nevelni annyi, mint a tanuló lelki és erkölcsi arculatát helye,? szocialista emberré kifejleszteni. (Ka'into.) A tanító egyrészt átadja, másrészt magábaiszívja a nép, az élet, a tudomány legjavát és uzt újra átadja a gyermekeknek. Amilyen a nevelő felkészültsége, erkölcs'. | pol'ttefti beállítottsága, munkához és becsülő gondolhatunk Szigligetire halálának 75. évfordulóján s mai drámaírótok akkor lesznek j méltók nevéhez, ha megtanulják I - , , . . : tőle hazánk, népünk szeretete me. ' Ü*'0 vIszonYa. «Y»n leSz « tanl" 1 lett a színészet szeretetét amely I óra KÍnVona'a. -tartalma. Meg. néniink „eve'ésónrk tr,niL „„' nyilvánul ez abban ts, hogyan népünk nevelésánek fontos köze. Szekeres László esz. Jótonu^óissa! készülünk április 4-re Jótunulés al és fegyelmezett ntnga urlássál lu' zii nek az Ifjú Gárda A vizsgákon a népi demokratikus ^T- T "JzuneK az írju uaraa országok diákjai között rérztvesz FIuo. h"n l! *orő' á?»!?? Meg. sok magyar ösztöndíjas is. A m,. fosadtuk, hogy a koz.s cs a« .Iliiéit ok;,. . vilin- |p„,•««,!, . csyeal tanulmányi eredsnenyemket eredményeink öt százalékkal emelni fogjuk. Minden i rit'elen mél ó követői akarunk lenn! a szovjet pionircknnk ós komszomnlrétáknak, Igyekezni fogunk, hogy jó katonái teg. ünk a bík?:áborr.ak. Minden úttÖrőpajtfa javítsa meg április 4-re tanuk'sí eredményét- Erős akarattal lobban megy a tamilás, megvan minden lehe ti ég, hogy olyan pályát vá a«znzuuk magenttnak, am't szeretünk. A tonuláe kötelességünk. Ha művelt emberek leszünk, az eltanség nem tud bee aprd bennünket. Da la. nutnunk kell azért is. bogy ha majd megnövünk, munkánkkal visz. sza tudjuk adni, mi-d a sok jól amit most kapunk Rákosi pajtás, tót. Donitnik Mihály yilvánul ez abban ts, hogyan törődik a nztnkás-paraszt szármuzású tanulókkal, hogyan végz' a korrepetálási, foglalkoz'te-e egyénenként a tanulókkal, milyen kap. cso'atot épít ki a szülőkkel, stb. Hogy nz eddigi eredmények javulnak, abban nagy szerepe van a KM által szervezett é« köté'cző általános pedagógus továbbképzésnek. Másik tényező: a tanulók, A színvonal emelkedés sclcbhn függ attól, milyen nz órákon a közö' , . _ ,,- , , , ... iukcv reivu; igosi»oua gyenne*e«x seri szellem, agyo.om, erkd , fon,os^éröl. Az poM kal fej egük, az Iskolához, (,redwénv ncm h marfldr c, Az A mínisz!ertanács rendelete a választók új névjegyzékének elkészítéséről Az 1033 január 1-én hatályba léputt új családjogi (örvény kiterjeszírlte a nagykorúak körét azzal, hogy h nagykorúság hu'árút 20 évről' 18-ra szállította le. Ez. az in ézkedés újaibb százezrek részére biztosítettn a nagykorúakat megillető állampolgári jogokat és kötalcss'ge. ke'. A nagykorúak körének kltcr. Jesztétevel az alkotmány értelmében biztosítani kel), hogy az érinsnnak Ezért a miniaz'ertanács rendeletet hozott, amelyben a válaszlók névjegyzékének évenkin í szokásos kiigiiZílásn helyett — tekinlo tel az új váte -ztójogosuli'iik nagy számára — új névjegyzék összeállítását rendelte el, A választók új névjegyzékének elkészítését a belügyminisztérium a helyi tanácsok segítségével február tettek a választól jog birtokába jus- 1-én kezdi meit Átnyújtotta mcgbízó'eve'ét Argenttna új moszkvai nagyköve'c Moszkva (TASZSZ). N M. Svcr. nylk, a Szovje'unió Lagfclsö Taíiácsak elnökségének elnöke |nnudr 16-án fogad a L. Bravót, Argentina rendkívüli és meghatalmazott nagy. követét. A nagykövet átnyújtotta megbízó1! eveiét A nagykövelet a nagykövetség több munkntársa kíéíf'a. munkához hogyan viszonyulnak, milyen a viszony n nevelő ós tanulók kpzötj. ilatmo'd'k tényező: a Szil'tói Munkaközösség. Lényeges, huov n szülök zöme az lokola mellé álljon, I ezt moofele'ő pedagógiai aandáviil el kell érhl. A ezü'ók támogatása nagyban eiősegíli a tanulmányi színvonal emelkedését. ha heiöséget é« e'lenőrzést Negyedik fémrezö: az szervezet. Tagjai-'ak * ma pé'daédó tegyen, 'udjanak hatol a tanu'ólc tömegére. Lényeges az Hiúsági ve-ető helyes Irtvátos'?t.'on. Nem öncélú egyesület, — az iskola célk'tózését kell Ofölpá'-1 egyik továbbtanulásra jetantkezett tanuló még októberben som lárt köz'otokclába. az egyik mézó. 6r n szülőkkel való 'Öbb zörl he. szé'getés után bolskolártr. Vi. Eíonl a neve'ök is cegítte a tanács ,T,A" munkáiét, például » lulu szocialista átalakulásakor jó és etedmé. nyes neonevelőmunkát végeztek, de feutturdlts vonalon ,, .,, , ,... , 'de Jhu.'urélls vonaton 10 munb'.ztos tanak otthon taill ia« ie- •- j .•*»»! n- »tt»«Ar.L. két vegr-nek. Az Iskola hanyomá. lFid,Ao, I nyatt itt is helyesen lejtesztik, lm • ' ltoldáu1 a honvédség naoján nz ütt» a ura inasa | ^ beszédet egy volt növendék, m'ut Nénhadsnr-'-'ünk hadnagya inrtotta A nevelők munkéta mlníeégileg javu't. -i (ováb'o'anulás. médszertzni munkaközösségek jó ter" TáSir^S;- !;SfaÍ a gynkorlatbon mutatknz. ban aktívnak kel! lennie. A DISZ. Úttörők. Szakkörök munkája tó vreietésr.?: fe'tct'enül caneli a r.u'm'nvi színvonalat. Mom Ifélsátres, hogy nekünk, ta-j nevelőknek is többel kell tudnunk, hogv tobbet adhassunk; tehát- a továbbképx'aünkct kel! fokozni és «nö'ödi/t íényezc: a pártnácsszi rvek. Az tekotákknl jó é« kiszé'esftont. De meg kell sokunk* közvetlen kapcsolatot kell ta.rtt.i- ; nak javflunto a nrinltáhoc való v!. n'ok, ne csrk kü's-ö szemló'ök ta. dícnyá' is, ho?v az valóban ne. gyének, hanem adjanak gyakor'att ve'őha/'aú. példaadó legyen. Sok* e-gíl-cget. Használják fel az egész- kai több akarat, tateesedés szült* ero-s versenysze'lemei, jutalma- seges a jobb o'-tat-'.nevelö mun» 2á9f. Hatodik ténvező és a felü?ycteli szervek sttsék a "krlttka-őnktátt'-n lati n'i-a'mnzásál. TanáCSa'kkal, útmu'aiásaLkkal, ellenörzésaikkel ' kához. Ha kell a Szakszervozet részünk b'ztos txrvényo- mert c gyököt- menyeket elérni. önképzéssel 's sze. ideo'ógiai a'zpo*, igy tudunk jobb ered. PÁLRÉTI ÁGOSTON tanulmányi íalüjucplö