Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-17 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DGLMIGYJUORSZIC AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI PA Vasárnap pnrasztgyülések lesznek Kitüntették a hős szuhakállói bányászokat és a mentési munkákban kitünteket Foki>Kj'lik az amerikai dolgozók sztrájkmuzgalma ix. évf. 14. szám ARA 50 FILLÉR szombat. 1953. január 17. Szakadatlanul fokozzuk termékeink minőségét Nemcsak mennyiségi teljesítési várunk az ipartól. meg kell javítani a minőséget is — mondotta Gerő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén. Az 1953«as tervév egyik döntő feladata ez, anrelyet pár. lünk és kormányzatunk megszab üzemeink és vállalataink részére. Már mo6t, ötéves tervünk negyedik esztendejének a kezdésénél kell felszámolnunk azokat a hibákat, hiányosságokat, amelyek a minő6égi munkánál megmutatkoznak. Pártunk figyelmeztetése, hogy termékeink minősége gyenge és magas a selejt vonatkozik a csongrádmegyei üzemekre, váltalatokra is. Számta:an vállalatvezető és műszaki dolgozó nincs tisztában azzal a nagy 'gazsággal, hogy a jóminőségű munka — taka. rákossá g. A minőségre való törekvés me1. lett egyes műszaki dolgozók, de még a vállalatvezetők is, úgy vé'ekednek: ha a minőséget fokozzák, akkor ez a mennyiség rovására megy. Ez a felfogás helytelen. A termelés mennyiségének \övelé©ét nem lehet szembeállítani a minőség javításával, mert egy az útja mindkettőnek. Hogyan javíthatjuk meg a minőséget? Elsősorban egyenletes, ütemes termeléssel, a technológiai utasítások pontos követésével, a dolgozók szakképzettségének fokozásával, az élenjáró módszerek, tapasztalatok széleskörű elterjesztésével, a munkafegyelem javításával. Ugyanez a módja annak is, flladlák a nemzetközi Sztálin-üékeilíjal Eüsa Branconilc Felmérhetetlenül nagy károkat okozhat a rosszminőségű munka gazdasági életünkben. Vegyük például a Szegedi Vasöntődét. Ha ebből az üzemből rossz minőségű öntvények kerülnek ki, megyénk és az ország különböző gyáraiba, üzemeibe, akkor ez megnehezíti az ott dolgozók munkáját, hátráltatja tervük teljesítését: \agy ógy, hogy újból kell készíteni az öntvényeket, vagy úgy, hogy a h'bák a felületen nem látszanak és csak később mutatkoznak meg. A Szegedi Textilművekben például a Dorozsmai Pamutszövőnek rendszeresen szállítandó hengerekre nem egyenletes mennyiségű fo nai'at fonnak. Ez a rossz munka azt idézi elő, hogy a Dorozsmai Pamutszövőben, amikor a hat hengerről egy hengerre szövik át a fonalat, az egyik hengerről hamn. rabb, a másik hengerről később fögy el a fonál ég a megmaradt többezer méter fonálmennyiség selejt lesrz, kárba megy. Ezen pedig feltétlenül javítan'ok kell Súlyos probléma megyénkben a vonatok késése. Kétségtelenül: ezen a téren már van javulás, de nyilvánvaló, hogy a sok vonatkésés a rneszül megszervezett munka, a minőségileg rossz irányítás és végrehajtás következménye. Megyénkben többszázra tehető azoknak a dolgozóknak a 6záma, akik em'att fél vagy egy órahosszával később kezdhetik a munkát, ami jelentős kiesést jelent a termelésből. Vasutasaink tehát szervezetlen mun. hogy a termelés mennyiségét nö- kájukkái mi.lUós károkat okozveijük. Ebből kiindulva megtn. hajnak az államnak. I" is meg Jáljuk a minőség gyengeségének kell javítani a minőséget a szerveegyik okát üzemeinkben is; meg- zésben és a ma már rendes ind!ta'.áljuk elsősorban abban. hogy tások mellett ügytlniök kell az nem alkalmazzák üzemeink eiég érkezések pontosságára. Ugyanis: Széles körben a szovjet mődsze-j a közbeeső állomásokon töltött reket. Az üzemi pártszervezetek várakozási idők idézik elő a kéellenőrzése ezen a téren még min- séseket. dlg csak kezdeti. A szakszervezet j üzemeinknek vlgyázn'ok kell is, mint a verseny gazdája, elha- arra, hogy az önköltségcsökkentés, nyagolja az élenjáró módszerek a takarékosság ne menjen a minőés tapasztalatok széleskörű elter.: ség rovására. Éppen e-zert elsösorjesztését. Egyes helyeken valóság- ban a minöség javítását tűzzék ki gal megfeledkeznek a Loy-, a Ró-; céiui és a minőség emelésének a der. o Kovaljov és a többi nagy- feltételeit úgy teremtsék meg. hogy jelentőségű mozgalomról, amely azon keresztül érjék el az önköltncmcsak: a mennyiségi, hanem a! ség csökkentést és a takarékossáminőségi termelést is nagyban fo- g0l. A selejt csökkentésével, amely Moszkva (TASZSZ). Január 15én a Kreml Szverdlov termében a szovjet társadalom számos képviselőjének jelenlétében átnyújtották A népek közötti béke megszilárdításáért" elnevezésű Nemzetközi Sztáün-díjat Elisa Brancó brazil nőszövetség! vezetőnek. Az átadáson megjeleni a népek békekongresszusán részt vett és most a Szovjetunióban tartózkodó brazil küldöttség, élén Jorge Amadóval. D. V. Szkobelcin akadémikus, a Nemzetközi Sztálin-díj bizottság el. nöke nyújtotta át Elisa Brancóaak a Nemzetközi Sztálin-békedíj arany, érmét és oklevelét Ezután Konsztantyin Szimonov író. L- I. Petrova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának titkára ós A. A. Sz'yivnov, a Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottságának elnökhelyettese mondott üdvözlő he, szédet. Az F. E. Dzerzsinszkij nevét vi. selő „Trjohgornaja Manufaktura" gyár munkásai és alkalmazottai nevében D. P. Szmirnova sztahánovista köszöntötte Elisa Brancót. Lelkes beszédet mordot Ed""a" Buxbaum tábornok, a brazil küldöttség tagja, a Brazília és az Egyesült Államok között kötött katonai egyezmény e'len küzdő országos bizottság elnöke. Utána Elisa Brancó mondott he. szédet. ,A Nemzeitközi Sztálin-békedíj nagy ösztönző erő, amely a békéért és a nemzeti függetlenségért vivőtt harcra lelkesíti a népet" — hangsúlyozta, majd így folytatta: Tudom, hogy magas kitüntetésem azt hlzonyí.ja, hogy a szovjet nép szekozná. Ezeknek a mozgalmaknak a szélesebb körű bevezetésével Szervezettebbé válik a munka, egyenletesebbé a termelés és fokozódik a dolgozók egyéni felelőssége elvégzett munkájuk iránt. Az egyéni felelősség — mint ahogy azt a Szabad Nép egyik cikke megállapította — a m'nóség javításának egyik nélkülözhetetlen eszköze. Sajnos, üzemetek ]órészében nem sokat tesznek azért, hogy minden dolgozóban öntudatossá váljék az elvégzett munkája iránti felelősség; hogy minden dolgozó becsületbeli kötelességének tartsa nemcsak magával, hanem hazájával szemben is a lelkiismeretes munkát, a setejtmentes termék kűszitceét. Olyan szellemet kell pártszervezeteink segítségével a szakszervezeti szerveknek és a műszakiaknak kialakitaniok az üzemekben, hogy a dolgozó súlyos szégyennek érezze, ha selejtet gvárt, ha gyenge minőségű ter. méket ad ki a kezéből. Gerő elvtárs megállapította a Központi Vezetőség ülésén azt is, hogy drágán építkezünk. A csongrádmegyei építőipari vállalatok munkaterületein igen sok esetben súlyos hiányosságokat találunk ebben a vonatkozásban. Az anyaggal való lelki ismeretlenség, a szovjet munkamódszerek alkalmazásának hiánya, az anyagszállítás szervezetlensége okozza elsősorban azt, hogy drágán építkezünk. Számtalan esetben előfordul, mint például ami a Gyapotógrenáló építkezésénél a kéménnyel tör. tént. hogy a dolgozók felülstas munkája következtében le kell bontani egy részét, mivel nem minőségi munkát végeztek rajta a kőművesek, vagy betonozok. Ha aj építkezéseken javítják a minőséget, amely alatt a jó szervezést, valamint a szovjet módszerek alkalmazását is értjük, akkor az (^ái'i.széasi- fis&ii'ságd ki raokkm. retl az egész világ harcoló asz. szonyait, így Lat n.Amerika asszonyait is, akik férjük, fivéreik, fiaik életét védelmezik. A brazil nők tevékeny részt vesznek a békéért vívott harcban. A békeogyezm'ény megkötését követelő felhívás támogatására Braziliában összegyűlt ötmillió aláírásból kilencszázezret nők gyűjtöttek. A nők harcolnak az ellen, hogy a parlament ratifikálja a Braz'lia és az Egyesült Államok közli katonai egyezményt. A nők akadályozták meg nagyszerű harcuk-kai, hogv brazil katonákat indítsanak útnak Koreába. Elisa Brancó ezután hangiulyozta: ml, brazil nők, gyengéden őrizzük szívünkben a nngys erű hazafinak, a reménység lovagjának Brazília partementté ea 1943 elején ehangzót szavait: ,,A brazil n.'p sohasem fog fegyvert a szovjet nép ell ni" Luts Carlos Prestcsnek ezek a szaval a ml sza-ai k é3 én a brazil nők nevében m"gi métlem e szavakat. „A népek nagy békekongresszusának előkészületei során hazámnak sok. a békeharc iránt eddig közömbös rétege kapcsolódott be az aktív harcba" — folytatta beszédét Elisa Brancó, ' ma^l végül ezeket mondotta: Erősödjék a dicső és békeszerető, legyőzhetetlen Szovjetunió, ez egész világ, népeinek barátja! Legyen egyre szebb és gazdagabb, egyre kulturáltabb és boldogabb a szovjet emberek élete! Ki akarom fejezni gyermeki sze. retetemet Sztálin generalisszimusz, a szovjet népek vezére és tanítója iránt, aki Leninnel együtt építeito és most is építi a Szovjetuniót, ki akarom fejezni forró lelkesedésemet a béke nagy vé Je'.mezője iránt, akinek bölcs hangja korszakunk minden hagjánál szebben é3 erőteljesebben zeng, mert békére és haladásra, szabadságra és örömre lelkesít, az iránt, aki véde'mezj minden anya jogát a gyermeki szeretetre, gyermekei életére. (Viharos, hosszas taps.) Köszönet' m'ndazért, amire megtanított bennünket, m ádázért, amit nekünk adott. V. I. Lenin halálának 29. évfordulójára készülnek a Szovjeluniáhan Moszkva (TASZSZ). Szerte a Szovjetunióban készülnek Vlag' imir Iljics Lenin halálának 29 évfordulójára. A szovjet dolgozók kegyeleltei őrzik V. I. Leninnek, a Kommunista Párt és a szovjet á lam alapítójának emlékét. A gyárakban, üzemekben, hivatalokban, tanintézetekben, agitációs központokban előadásokat tartanak az évforduló alkalmából. Sokezer moszkvai lakós 'és Moszkvában tartózkodó külföldi vendég keresi fel ezekben a napokban i Központi V. I. Lenin Múzeumot, hogy megtekintsék Vlagyimir Iljics Lenin életéről és munkásságáról, V. I. Lenin és J. V. Sztálin nagy barátságáról szóló dokumentumo. kat. A Lenin mauzoleumot január 14. én hétezer dolgozó látogatta meg. Közel kéfszer annyi ú'ílást nynjfoltak be egy év alatt jz Újszegedi Kender- és Lenszövőgyárban, mint a Szegedi Kender on ógyárban a megoldandó a minőség javulásával együttjár, nagyban fokozódik az anyagtakarékosság. Újítsák fel az üzemek, ben a Korabfclnyikova-nrozgalmat, amely az egy hónap alatt megtakarított anyagból egy kijelölt napon jóminőségű terméket állit elő. Jelöljék ki az üzemek veze. tó', hogy mikor tartanak „Korabelnyikova-napot" és tudatosítsák a dolgozók között ennek nagy jelen, tőségét. Például állhat üzemeink előtt a minőségi munkában, a selejtt-eök kentésében a Vásárhelyi Majolikagyár, ahol néhány ezrelék csupán a selejt. Indítsanak üzemetek versenyt a dolgozók között a .-Legjobb minőségi munkás" elmért. Jutalmazzák meg azokat a dolgozókat, akik a minőségi termelésben élenjárnak. Küldjék őket a fizetéses szabadság idejében a legjobb üdülőkbe. hogy a dolgozók lássák azt, hogy azok, akik jó munkál végeznek, akik felelősséget éreznek a kezükből kiadott termékekért. azokat népgazdaságunk megbecsüli. Emellett azonban keménven lépjenek fel üzemeink a selejtgyártók, a rossz minőségi munkál végző dolgozókkal szemben. Büntessék szigorúan azokat 1 a dolgozókat, akik a figyelmeztetés I és segítés ellenére is rosszminőségü termékel gyártanak. Gondct kell j fordítani arra is, hogy az ifjümun-j kásokat és a nőket ne becsüljék í le az üzemekben. Az ifjúmunkások | és nők oktatásával, segítésével.; a munkamódszerek átadásával, \ azok részéről is olyan jó minőségű munkát kaphat és kap is az üzem, mtet az idősebb, tapasztaltabb dolgozóktól. Minden dolgozó érezze hazafias kötelességének, becsületbeli ügyének a jó m;nő6égű termék gyártását. Azzal a gondolatai álljon a gépe me'.lé. hogy a jó munkáiával népgazdaságunkat erősíti„ békéntel yáü,. Az Újszegedi Kender- és Lenszövőgyárban jól gondosk odnak az újítási mozgalom fejlesztésiről. A beadott újításokat nem sülyes'zlik az íróasztal fiókjába, hanem a legrövidebb idő alatt értékelik, s a dolgozókat azonnal értesítik, elfogadták-e vagy sem. Szükség eseién segítséget nyújtanak az újítónak javaslata tökéletesebb kidolgozásához. A dolgozók így szívesen gon. dalkodnak újabb és újabb munkamódszereken, újításokon. Tudják, hogy törődnek vélemé. nyükkel, megbecsülik javaslataikat. Azokat, akik újításaikkal, észszerű javaslataikkal segítik a tervteljesítést, vagy az anyagtakarékosságot, faliújságokon s az üzemi újságban is népszerűsítik. Az újítómozgalmat serkentette az is, hogy tavaly több ötletnapot rendeztek. Az ötletnapok sikere érdekében többszáz lárgyi ismertetőt adtak ki, amelyen a dolgozókat jóelőre tájékoztatták feladatokról. így egy-egy ötletnapon 80—1C0 észszerű ja.asat. is elhangzott, amelyeke; azonnal jutalmaztak. A mult hónapban rendezett ötletnapon 130 javaslatot tettek a dolgozók, s mintegy 2000 forin. tot fizettek ki előleg, ll.etye jutalomként. Az üzemben a múlt évben 469 javaslatot nyújtottak be és a bevezetett újításokkal évente kö el 2,800.000 forint megtakarításit értek el. A múlt évi szép eredmények alapján az üzem vezetői elhatároz. tézkedesek tervének megvalósítását segítő 144 javaslatot. A Szegedi KendeiLnógyár dolgozói nem dicsekedhetnek ilyen eredményekkel. Az üzemben a mult évben gyakran változott az újítási felelős, nem volt ennek a munkának gazdája. Többször előfordult," hogy hetekig elfeküdtek a javaslatok, töt olyan eset is volt, hogy egy e'fogadott újításért két éven át nem fizették ki az újítási díjat. A szakszervezet sem támogatta megfelttöcn a mozgalmat, így egész évben mindössze 237 javaslatot nyújtottak be és az elf > ták, hogy az idei tervév sikere ér-' gadott újítások csak 360 ezer f.dekében mé„ nagyobb segítséget I rint évi megtakarítá&t jelentenekadnak az újítómozgalom kiszélesí- | Az idén már itt is megtesznek téséhez Januárban „gyoisított i mindent, hogy felszámolták ezek t újító hónapot" tartanak, a beadott a hiányosságokat, az újítási fel . javaslatokat legkésőbb két napon' lősnek a szakszervezet is nagyobb belül elintézik. Az újév minden napjára esik egy újítási javaslat, nem számítva a műszaki szervezési inKönyv csholtjalakban Szinte Iónanró'-hónanra eme'ked'k a könyvvásárlók száma. Jelentő3 eredmén-1 mu'at az 51.es decembert forgalomhoz visz nyitva az elmúlt év d emberének forg-.l.na. am ly 1C0 százalékkal vo't magasabb, mint 1951-ben. A képen Lisnyet Józ/f elvtárs, az Üte-egcdi Kendergy 'r do'gozója könyvvásárlás közben beszélget Kindl Istvánnéval, a Szikra könyve-bolt árudavezetőiévil Ki® MséA dítfái a&M* Mkezm aeisáatett iiw^ ' támogatást ad. Felállítják az újítókört, ahol a műszakiak segítséget adnaik a dolg-zóknák Űjítókönyvtárat rendeznek be és újító brigádokat alakítanak. Ebben az üzemben is gyorsított újítási hónapot tarta. nak és most már hét nap alati 14 javaslatot nyújtottak be a dolgozók. A kenyai törvényhozó fanács 750 ezer iontol szavazott meg a terror fokozására London (MTI). A „Reuter" hírügynökség jelenti Nairobiból, hogy a kenyai törvényhozó tanács csütil töki ülés'én 750 ezer fontot szav-zott meg a néger lakosság elleni terror fokozására, Michael Blur.dell, a törvényhozó tanács eurepu. tagjainak vezetője javasolta, ho. y a terror fokozásának eszközéül egy „védelmi tanács" névvel álcázterrorszervezetet hozzanak ICtae. Ugyancsak a „Reuter" közli, hogy csütörtökön hajnalban Nakurabai a négsrek egyik települését 400 rohamsisakos katona és 150 rendőr zárta körül. Csaknem három >zer kenyai bennszülöttet fogtak el, hogy kihallgassák őket. Közülük [öbbszú.