Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

"PÜINTEK, 19S3. JANUÁR 16. 3 GYENGE A PÁRTSZEKVEZET MUNKÁJA Dolgozik a jobboldali szociáldemokraták és levitézlett elemek szövetsége az U<szegedi Ládagyárban Az Uj Szegedi Ládagyárban érté-! akik a kézlszegező-brigádot lát. kes nyersanyaggal, fával dolgoz- j ják el anyaggal, kijelentették. *o- - — ceak 100 {orlnt Békekölcsönt haj. landók jegyezni. Novemberben pe­dig, mikor a ládarészeknek rönk­ből való feldolgozására tértek át, a brigádtagok elégedetlenséget szítottak a dolgozók között azzal, hogy az új munkában nem tudják majd teljesíteni a normát. A Kon. csek-brigád hű segítőtársa Hladek Ferenc, aki szintén horthysta őr­mester volt és az üzem má® terű­létén végai munkáját. Gyalún vagy hasítógépen dolgozik. Más dolgo­zók könnyen teljesítik ezeken a gépeken a Száz százalékot, de H'adek Ferenc sohasem. Fizetése­kor aztán, melyen bizony meg. látszik hanyag munkájának nyo­ma, lázít a „kevés bér" miatt. A szociáldemokrata megnyilvá­nulások ellen nem harcolnak eléggé az üzem egyes művezetői. I-Ierczfeld Mihály műszaki vezető szakmunkája mellett nam lép fe] az ellenséges megnyilvánulások eljen. Közömbös magatartása segíti nak, amelynek felhasználása pon. tas, lelkiismeretes: munkát kíván. Nagy jelentősége van ebben az üzemben i® a minőségi munkának, mert az itt készített ládák nagy­részében értékes ercportárukat szál­lítanak külföldre, A termelésben jelenleg nem te mutatkoznak hi. bák. A mult é.vi tervet is már de­cember 12-én, befejezték. Az elért eredmények mellett azonban sú­lyos hiányosságok Is vannak az üzemben. Nem véletlen jelenség az, hogv a taggyűléseken a párt­tagoknOk csupán 50—60 százaléka jelenig meg . Nem lehet véletlen­nek tulajdonítani azt sem, hogy az oktatás, különösen az alsó fo­h'/>n, igen gyengén halad az üzem­ben. Az alapismereti és alapfokú ipolitikai iskolákon előfordul, hogy a 25 hallgatóból négyen vagy ha­tan vesznek részt a foglalkozáso­kon. A legutóbbi oktatási napon is csak 12-en vo'tak jelen-, ez azon­ban a Ládagyárban már szép ered­ménynek számít. A népnevelő ér­tekezleteken is hasonló a helyzet A népnevelők egyrésze nem te­kinti kötelességének az értekezle. ten való megjelenést Nem sokat tőrödnek a népnevelő munkával és ezért nem is lehet csodálkozni azcm, hogy a nemrégen megtar­tott termelési értekezleten Is mind­össze 50 dolgozó vett csak részi. A pártszervezet munkája gyenge. "A vezetőség nem tudja megfele­lően irányítani a dolgozók politi­kai nevelését. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi két évben -csaknem három hónaponként •változott a párttitkár. A fluktuáció hatása megmutatkozik a pártmun­kában is. A pártcsoportvezetők kö­zül sokan nem töltik be hivatásu­kat. Nem törődnek a hozzájuk tar. tozó pártlagok politikai fejlődésé­vel, nem kérik tőlük számon a ki­adott feladatok elvégzését, az ok. Hatáson való pontos megjelenést. A termelési eredmények tártára a párttagok nagyrésze közt önelégült­ség. minden jól megy" — hangulat alakult ki. Az önelégültségben odáig jutót. %k. hogy a legtöbben nem látják ezeknek a hibáknak súlyosságát. Nem látják üzemükben az ellen­ség aknamunkáját sem. Az ellen­ség kihasználja az önelégültséget, cz opportunista megalkuvást az üzemben, bázist épít ki maga köré a hiszékeny dolgozókból és igye­kezett minél több ellenséges ele­met beépíteni az üzembe. A termelési értekezleteken nem egyszer hallottak a do'gozók a kéziszegező-brigádról. Kik a bri­gád tagjai? Koncsek Ferenc, Mor­vái Antal. Guti István, Tóth Fe. renc és még mások. A brigád nyolc tagúi a szoriáldemokrntismus elterjedését. Helytelenül azt állítja, hogy a sze­gezőbrigádot nem lehet szétbontani, nem lehet az e'lenséges eleme'-et el­távolítani, mert „kiváló szakmun­kások" és leváltásuk visszaesést okozna a termelésben. Úgy beszól ezekről az emberekről, m'ntha mun­katerületükön pótolhatatlanok len­nének. A szociáldemokratizmus elterje­dését elősegíti az üzemben Csóti Já­nos elvtárs, ÜB-elinök, aki sziv-di. kalista. a párt fölé altarja helyezni a szakszervezetet és irányítani akarja a pártszervezet: munkáját. Nem segíti a pírtvezetőséget az ellenség elleni harcban, hanem nem egyszer maga is helyesli ezeknek az elemeknek követeléseit s uszályukba kerülve, az ellenség szócsövévé 'vá­lik. A Ládaigyárban lévő szociáideamo. kratizmusról, az ellenség aknamun­kájáról tudomása van a pártszerve­ző'nek S az üzem vezetőségének is. De opportunista módon megalkud­nak. Lebecsülik a szociáldemokratizmus ves7él\ea96,Ter. Nem látják azt, hogy a szociálde­moknatizmus elvi és gyakorlati le­küzdése a kapitalizmus befolyása ellen vívott harcunk legfontosabb feladata üzemeinkben. Nem Iá ják az összefüggést az ellenséges ele. mek aknamunkára és a vártszerve­zel gyenge munkája között. A párt­vezetőségnek és az üzem vezetőségé­nek mindent meg ke1! tennie azért, hogy a jobboldali szociáldemokrata csoportosulást minél előbb felszá­molja. Erős kézzel kell eltávolítani a nem megfelelő elemeket a dolgo­zók közül. Bíró Mihály elvtárs, az Országos Pártközpont munkatársa Sztálin elvtárs legújabb művéről tart előadást ma délután 6 órai kezdettel a Pártoktatás Házában „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című ínűvében Sztálin elvtárs választ adott sok olyan kérd tere, me­lyekre eddig nem tudlak magyarázatot adni. Sztálin elvtársnak e műve örökértékű munka a marxizmus-leninizmus továbbfejlesztésében. Ma délután 6 órai kezdettel Bi.ó Mihály elvtárs, az Országos Pártközpont munkatársa Sztálin elvtársnak e művéről tart cló'rdást „Sztálin elvtárs: A szocializmus közgazdasági prob'émái a Szovjet­unióban című műve a marxista-leninista elmélet kiemelkedő alkotása'* címmel. Bíró elvtárs előadásában részletesen ismerteti a mű törté­nelmi jelentőségét. Az előadáson f:líétlenül vegyenek részt propagan­distáink és pártfunkcionáriusaink, mivel nagy segítséget nyújt további munkájukhoz. Miéri pusztult el mintegy kétszázezer forint értékű hal a Szegedi Halgazdaságban? Jelentkezzetek minél többen bányásznak Nemrégen kezdődött meg Szege-, rettük a munkát, Itt minden bó­dén a bányásztoborzás. Azóta már nyász tisztában van munkája ion­több csoport indult útnak a • bá­nyákba. Az alábbi levelet az új bányászok, a szegedi fiatalok ir. Iák Pécsbányatelepről. ,,Pécsbányatelepi ifjú bányászok vagyunk. Szegedről jöttünk el ide a bányába dolgozni pár héttel ez­előtt és nagyon megszerettük új munkánkat. Innen üzenjük Sze­ged fiatalságának: jelentkezzetek minél nagyobb -zámbaa tanyász­nak. Pártunk és kormányunk a legnagyobb kedvezményeket biz­tosítja számunkra, gondoskodik arról, hogy jó ellátásunk, kényel­mes szállásunk legyen és minden szórakozási lehetőséget megad számunkra. Tapasztalt, régi bányászok veze­tésével dolgozik m'nden új bá­nyász. Megmondjuk őszintén, ami­kor a bányába először leszálltunk, kissé félénkek voltunk, ismeretlen volt még a munka. A kezdeti el­fogódottságot azonban csakhamar lelkesedés váltotta tel. Megsze­iosságávál és mi is szakmailag te­vább taTm]unk, hogy kiváló bá­nyászok legyünk s jó munkánkkal erősítsük az országot. Hívunk ben­neteket is bányásznak. Jó szeren­csét1 Gál Róbert Jójárt L. Dániel Konkoly Antal Szabó Illés Harlesz Zoltán joó János A Nemzetközi Diákszövetség tiltokozik a tüntető pakisitáni diákok elleni sortűz miatt Prága (TASZSZ), A Nemzetközi Diákszövetség titkársága éles tilta­kozást intézett a pakisztáni m írisz teretaőkhöz amiatt, hogy a rend­őrség tüzelt a karacsi békés dláák­tünte lökre. A titkárság követeti a tüntetés elleni sortűzért fele ős hivatalos sze­mélyek megbüntetését. Még szeptember elején történt. Németh Sándor, a Szegedi Halgaz­daság főagronómusa kijelentette a lC-es halastó körül némán, le. horgászott fejjel álló munkások előtt: — Nem tehetünk semmit, szoká­sos halbetegség. Máshol is pusztul­nak a halak, nemcsak ilt," Ba'.ogh István. Paragi István, Szél György és a többi munkások a fejüket csóválták — nem tetszett nekik a do'og. Még aznap 35 mázsa döglött halat fogtak ki a vízből, másnap meg tíz mázsát. Ugyanezt csinálták a többi mun. kások is. Émelygős bűz terjengett akkor a Fehértó környékén. A halgazdaság egyik dolgozója, Szél György elvtár® egysaer vé­letlenül kihallgatta Németh Sán­dor főagronómus és Papp Lajos ha­lászmester beszélgetősét: — Mi öltük meg a halakat — mondta Németh Sándor — a sok neszezéssel. De engem épp ezért nem érhet gyanúsítás. Mindenki tudja, hogy a mész fertőtlenít. Mintegy Száz mázsa első és má­sodosztályú halat hánytak ki dö­gölve a vízpartra. C6ak húsz fo­rintjával számítva is a hal kilóját, 200 ezer forint kárt okozott Németh Sándor népgazdaságunknak. Az esetnek természetesen hire futott. Mivel a rendőrság is beleavatko. zott a dologba és megállapította, hogy súlyos mulasztás terheli a szakvezetöséget, Azóta hallgat az ügy. Csak á do'gozók, a sziitymazl pártszerve­zet és a tanács nem hajlandó be­lenyugodni a történtek elsimításá­ba. Börcsök József szatymazi párt­titkár elvtárs azt mondotta: — Nem engedhetjük, hogy ez a kulák (Németh Sándor) a markába nevessen és újabb kártevést kö­vessen el. Tudomásom van arról, hogy Németh, amikor augusztus végén megkezdődött a halászat, a többszöri figyelmeztetés ellenére sem a 10-es lóban kezdte meg a ha­lászatot noha abban a tóban ész­leltek elhullást. —- hanem azokban a vizekben, ahol nem volt veszély. Szél György elvtárs, — akit ja­nuár elsején elbocsátottak a gaz­daságból, egyre azt erősíti; — Tulmeszezte a vizet a börtön­beváló kulák/a, tudatosan ölte meg a halakat. Saját fülemmel halottam, amikor mordtr a halászmesternek. Lássuk, miféle ember Németh Sándor? Már a halpusztulás emlí­tésekor remegni ke-zd, borvirágos arca pipacsszínbe borul és a „hoz­zánemértök rosszindulatáról" fe­cseg. A Szalymazi párttitkár sze­rint száz hold földje volt Debre­cenben, am't csak nemrégen aján­lott fel az államnak, hogy „ne le­gyen kulák." Azzal henceg a dol­gozók e'ött, hogy „az 5 tudását nem lehet nélkülözni", kérdezzék meg a Halgazdasági Trösztöt, ott azonnal megje- j megmondják. Dicshimnuszokat zeng leniek Pestről a Halgazdasági róla Csurgó Sz'lveszter UB-elnök Tröszt szakképviselői is. Mindenki is, habár őszerinte Németh Sán­azt várta, hogy ők majd felelős- | dor még a kapitalista rendszerben ségre vonják a főagronómust, de , szerezte érdemeit, amikor a horto. (mészen más történt. Megállapí.' bágyi halgazdaság fő'ntázöjfl tolták, hogy a halak a nagy meleg | volt. Ezzel szemben Csanádi elv­miall pusztullak el kopoltyúpe• vészben, vagyis Németh Sándor, a „kiváló szakirányító" nem oka semminek, hiszen ö igazán meg­tett mindent, amit lehetett, má­zsaszámra 6zórta a meszet a vízbe fertőtlenítés céljából. VIZSGÁK A RÉGI EGYETEMEKEN AZ EGYETEMEN most vannak jól megférnek egymás mellett fffcsK tf íéfei ta£ a volt horthysta őrmester s Kon. esek Ferenc, a leváltott munkave­zető, aki még a pártba is beférkő­zött. De amikor látta, hogy előre­törő tervei nem sikerültek, elfr­Ifias kötelezettségét, a tanulást. Ilyenkor derül ki az is, melyik tan. szék milyen támogatóst adott ah­hoz, hogy minden hallgató jól te­je3íthcsse ezt a kötelességét. A sok i segítség, . amelyet Ntpköztórrasá zelle tagsági könyvet. KonCsck gunk megad egyetemi hallgatólnk­Perenc régebben a Bútorgyár Il-es nak tanulmányi kötelességük telj 7­szamu üzemének volt a telepveze- késéhez és ezen belül az egyes tője. Meggondolatlan, komolyta­lan embernek ismerik, aki nagy­hangú, demagóg beszédével nem egyszer félrevezette a do'gozókat Egye.egy párt- vagy kormányha­tározat megjelenése után nyirtan lázított mindaddig, m'íg 1950-ben el nem bocsátották. így került a Ládagyárba, ahol számára megfe­lelő társat találj Guti István volt jutnsi őrmester személyében. Olyan embereket szerveztek ma­guk mellé a brigádba, akikről lát­ták. könnyű befolyásuk alá kerí­teni. Ezért vették szívesen, hogy a brigádba maguk mellé került Morvái Antal pártesoportbizalmi is, akiről észrevették, hogy nem .^t kapjon, amely meghatározott 6zivesen vesz részt az értekezle­teken, mindig más sietős dolgai vannak. Morvái elvtársat végül is annyira irata'mukba keiitetiék, hogy a pártcsoportértekezletek n elhangzott párlutasitáeokat elő­ször ezeknek az embereknek mond­ta el. A díszes társaság tehát több pártutasítást élőre tudott. Ennek alapján szervezték meg aknamun­kájukat a kölcsönjegyzés idejen s a normaeendeizéslkor. Most leg­utóbb is. december 26. munka­nappá való nyilvánításakor — nyíltan lázilottak. Az ö befolyásuk hatására a tanszékek támogatása is ma már olyan természetesnek tűnik fel sek egyetemi hallgató előtt, mint az, hogy levegőt szí. Épp ezért jó megnézni, milyenek voltak a vizs­gák régen, a feudál-kapltalista vi­lágban, a Horthy-rendszer egyete­mein. Az összehasonlítás tudatosítja lia'lga'ó'nkban, hogy a tanul­mányaikhoz kapott segítség csak szocializmust építő ország­ban magától érlctőáő, az csz" tálytársadabmban azonban nincs ilyen segí'ség. Régen a vizsgák nem voltak kö­telezőek. Persze ahhoz, hogy öipta. foglalkozás gyakorlására képeri i, a régi rendszerben is vizs ámia kellett a diáknak. A félévvégi vizs­gák azonban, amiket kollokviumok, nak hívtak, nem voltak kötelezőek. Aki nem akart d'plomát szerezni, hanem csak szórakozásból, vagy ahogy sokEH mondták, „érdck'ődcs­ből" járt egyetemre, az schasem vizsgázott Persze ilyen ..szabad bölcsész'*, vagy a „tanszabadság" valamely más karon lebzselő lovagja, crak olyan „aranyifjú" leheteti, akinek apja jó] megszedte ma­gát a dolgozók kizsákmányolá­sából. HOGYAN VIZSGÁZTATTAK a professzorok? Volt olyan prefesz­zsúfolt teremben és meg sem nézte, ki mit írt; aki beadott valami írást, annak jelest ado't. Sokan maxima­listák voltak a vizsgáztatásban. Sű­rűn kérdezlek olyasmit is a vizs­gán, amit elő sem adtak és könyörtelenül megbuktattak min­denkit, akinek a „megjelenése'' (tehát osztályhelyzet?) nem tet­szett nekik. Egy ilyen professzor javasolta i5 egyszer a kari ülésnek, hogy az előbbi professzornak, aki különben világszerte elismert nevű tudós, kollokviumait ne számítsák be a tandíjkedvezménybe. Ilyen körülmények között az egyetemi tanszékek sem r.d'.ak e?mmi seg'ts get a diátoknak. Konzultációnak, vizsgaelőkészí­tésnek hírét sem hallottuk. Egyes professzorok néha leeresz­kedtek ugyan egy-egy hallgató ük­höz, elbeszélgettek velük, azonban csak olyanokhoz, akik nem szorul­tak segítségre tanulmányaikban MAGYAR NYELVŰ tankönyvek a legtöbb szakon nem vo'tak. Azzal indokolták hiányukat, hogy „kis nemzet vagyunk", nálunk kevés dták van. nem kifizető fankönyvet kiadni. Persze a tankönyvkiadást ,s mint mindent, a várhaló profi szempontjából néztek a kapitalista világban. Az az egy-két tankönyv, amelyik néme'yik sza'on mégis megjelent, úgy jött létre. ho~y egy-két protekciós ember könyvet állami támogatással kiadták, de nem azért, liory a diákok, nak legyen m'bíil tanutelck. ha­nem azért, hogy az állrmi szubvencióból a szerző ls Itap­harson jókora tiszteletdíjat. A „nemzeti eszmét" annyit hangoz, faló egyetem intézeteinek könyv­tárai tele voltak tehát német, fran­cia és angol nyelvű könyvekkel. Persze csak az tanulhatott b?!ő ük, aki mellé német Frauleint, francia fogadtak gyártulajdonos vagy fő'el­bír tokos szülei. Ezek a íir.t lok azonban nem igen forgattak tudo­mányos könyvet. Pedig, tankönyvre akkoriban még ngyobb szükség lett volna, mint most. A „tanszabadságból" ugyan­is az" következett, hogy a prifesz. szor nem volt köteles előadni a vizsgaanyagot. A legtöbbje elő S'm adta, hanem egy olyan részletkér­dés „tudományos" kifejtésével töl­tötte az egész félévet, amely éppen érdekelte. Ilyen körülmények közölt a tankönyvhiányon az sem Eokit segített, ha valaki az órán szorgal­masan jegyzett. Sokszorori.ntt jegyzetet is csak néha adó t ki egy.egy „vállalkozó szellemű" hall­gató, vagy még gyakrabban egyetemen kívül álló kapltal'sta, aki a jegyzet egyetemista íróiát fillérekért alaposan megdolgoz­tatta, a vizsgázóknak drága pénzért áru ta a jegyzetet. A vizsgák időpontját a profesz­szorok önkénye állapította meg. Ezen a téren teljes anarchia uralko. dott. Tanulmányi osztály, amely tervszerűen irányította volna a vizs­gákat, akkor még nem volt. Volt o'yan nap, amikor három tárgyból kellett vizsgáznom. Az oklevél megszerz'sé'-.ez szüksé­ges vizsgák ecetében kü'önken is kötelező volt egy nap letenni minden ró~z ct. íz gót. Vizsgabiz ttrág sem vo't, amely a vizsgák körüli hibákra figye'me t-. tet* volna. A vizsgák e'bírá'á a a társ, a szatymazi tanács elnöke egy névtelen levelet kapott, amely­ben elolvasható a főagronómus jel­lemrajza. A levelet munkáskezek írták, de a Szívbő'.jövő, őszinte, keresetlen szavakat ide nem ír­hatjuk te. Gombos József — 6zintén a halgazdaság dolgofzója — elmon­dotta, hogy Németh Sándor az ál­lam pénzén napszámra vágatta sajál fáját, annyira nyeregben érzi magát. annyira nem fél senkitől. Gombos elvtárs maga is több eset­ben azért vette tel a fizetését, mert a föagrónomus feleségének iát ap­rített a konyhára. A becsületes dolgozók az egész megyében, az egész országban kő. vete'ik: vonják felelősségre a Szegedi Halgazdaságba befészke­lődött ellenséget. Pályázati felhívás traktorra szerelhető szitrsfogó szerkesztésére A földművelésügyi m'nisztérium a mult év végén pályázatot hir­detett traktorokra szerelhető tűz. biztonsági szikrafogó szerkeszté­sére. A pályázati felhívás fel­adatként je'öli meg olyan szerke­zet elkészítését, amely teljes mér­tékben megakadályozza a kipufogó­csőből a szikra kipattanását és ugyanakkor nem zavarja a motor működését. Előír M a pályázati fel­tétel azt is, hogy a szikrafogó le­hetőleg kevés anyagból, gyoisan elkészíthető legyen, hogy az táet cséplésnél már valamennyi erő­gépre felszerelhessék. A pá'yázat beküldési határideje Január 20. Már eddig több, m'nt 40 pályá­zat érkezett be. A pályázatok.it január 2C.5n értékeli a bizottság és a legjobb pályázat beküldőiéi Sánta anyaghordó-brigád tagjai, szoronr. aki írásban koUokváltatott m..demoisellet-t, vagy angol misS-í tei* voiua. A vizs-raií e rnra a a a . . , , r ' .„,—? • vizsgáztató önkényétől függött Tág ' PfiiM^.omban részesítik. Az első tere volt a protekciónak, az' osz- fw hatezer a másod k négyezer, a . . . ... . h nl-mfln' Ír Irolo—„.r — I tályelnyomásnak a vizsgákon is MA MINDEN DIÁKNAK köte­lessége egész félévi jó munkával éj jó vizsgázással meghálálni pártunk, nak, dolgozó népünknek nzt is, hogy nem olyan köriilményfk kö­zött kell vizsgázniok. mint régen. Kalmár László egyetemi tanár harmad'k kétezer forint. Tito állomfővé kiáltatta k; magát Belgrádi jelentések szerint * titóista nemzetgyűlés két háza szer­dán reggel együttes ülést tartort, amelyen Titét köztársasági elnök­ké választoltak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom