Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

"PÜINTEK, 19S3. JANUÁR 16. 3 GYENGE A PÁRTSZEKVEZET MUNKÁJA Dolgozik a jobboldali szociáldemokraták és levitézlett elemek szövetsége az U<szegedi Ládagyárban Az Uj Szegedi Ládagyárban érté-! akik a kézlszegező-brigádot lát. kes nyersanyaggal, fával dolgoz- j ják el anyaggal, kijelentették. *o- - — ceak 100 {orlnt Békekölcsönt haj. landók jegyezni. Novemberben pedig, mikor a ládarészeknek rönkből való feldolgozására tértek át, a brigádtagok elégedetlenséget szítottak a dolgozók között azzal, hogy az új munkában nem tudják majd teljesíteni a normát. A Kon. csek-brigád hű segítőtársa Hladek Ferenc, aki szintén horthysta őrmester volt és az üzem má® terűlétén végai munkáját. Gyalún vagy hasítógépen dolgozik. Más dolgozók könnyen teljesítik ezeken a gépeken a Száz százalékot, de H'adek Ferenc sohasem. Fizetésekor aztán, melyen bizony meg. látszik hanyag munkájának nyoma, lázít a „kevés bér" miatt. A szociáldemokrata megnyilvánulások ellen nem harcolnak eléggé az üzem egyes művezetői. I-Ierczfeld Mihály műszaki vezető szakmunkája mellett nam lép fe] az ellenséges megnyilvánulások eljen. Közömbös magatartása segíti nak, amelynek felhasználása pon. tas, lelkiismeretes: munkát kíván. Nagy jelentősége van ebben az üzemben i® a minőségi munkának, mert az itt készített ládák nagyrészében értékes ercportárukat szállítanak külföldre, A termelésben jelenleg nem te mutatkoznak hi. bák. A mult é.vi tervet is már december 12-én, befejezték. Az elért eredmények mellett azonban súlyos hiányosságok Is vannak az üzemben. Nem véletlen jelenség az, hogv a taggyűléseken a párttagoknOk csupán 50—60 százaléka jelenig meg . Nem lehet véletlennek tulajdonítani azt sem, hogy az oktatás, különösen az alsó foh'/>n, igen gyengén halad az üzemben. Az alapismereti és alapfokú ipolitikai iskolákon előfordul, hogy a 25 hallgatóból négyen vagy hatan vesznek részt a foglalkozásokon. A legutóbbi oktatási napon is csak 12-en vo'tak jelen-, ez azonban a Ládagyárban már szép eredménynek számít. A népnevelő értekezleteken is hasonló a helyzet A népnevelők egyrésze nem tekinti kötelességének az értekezle. ten való megjelenést Nem sokat tőrödnek a népnevelő munkával és ezért nem is lehet csodálkozni azcm, hogy a nemrégen megtartott termelési értekezleten Is mindössze 50 dolgozó vett csak részi. A pártszervezet munkája gyenge. "A vezetőség nem tudja megfelelően irányítani a dolgozók politikai nevelését. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi két évben -csaknem három hónaponként •változott a párttitkár. A fluktuáció hatása megmutatkozik a pártmunkában is. A pártcsoportvezetők közül sokan nem töltik be hivatásukat. Nem törődnek a hozzájuk tar. tozó pártlagok politikai fejlődésével, nem kérik tőlük számon a kiadott feladatok elvégzését, az ok. Hatáson való pontos megjelenést. A termelési eredmények tártára a párttagok nagyrésze közt önelégültség. minden jól megy" — hangulat alakult ki. Az önelégültségben odáig jutót. %k. hogy a legtöbben nem látják ezeknek a hibáknak súlyosságát. Nem látják üzemükben az ellenség aknamunkáját sem. Az ellenség kihasználja az önelégültséget, cz opportunista megalkuvást az üzemben, bázist épít ki maga köré a hiszékeny dolgozókból és igyekezett minél több ellenséges elemet beépíteni az üzembe. A termelési értekezleteken nem egyszer hallottak a do'gozók a kéziszegező-brigádról. Kik a brigád tagjai? Koncsek Ferenc, Morvái Antal. Guti István, Tóth Fe. renc és még mások. A brigád nyolc tagúi a szoriáldemokrntismus elterjedését. Helytelenül azt állítja, hogy a szegezőbrigádot nem lehet szétbontani, nem lehet az e'lenséges eleme'-et eltávolítani, mert „kiváló szakmunkások" és leváltásuk visszaesést okozna a termelésben. Úgy beszól ezekről az emberekről, m'ntha munkaterületükön pótolhatatlanok lennének. A szociáldemokratizmus elterjedését elősegíti az üzemben Csóti János elvtárs, ÜB-elinök, aki sziv-di. kalista. a párt fölé altarja helyezni a szakszervezetet és irányítani akarja a pártszervezet: munkáját. Nem segíti a pírtvezetőséget az ellenség elleni harcban, hanem nem egyszer maga is helyesli ezeknek az elemeknek követeléseit s uszályukba kerülve, az ellenség szócsövévé 'válik. A Ládaigyárban lévő szociáideamo. kratizmusról, az ellenség aknamunkájáról tudomása van a pártszervező'nek S az üzem vezetőségének is. De opportunista módon megalkudnak. Lebecsülik a szociáldemokratizmus ves7él\ea96,Ter. Nem látják azt, hogy a szociáldemoknatizmus elvi és gyakorlati leküzdése a kapitalizmus befolyása ellen vívott harcunk legfontosabb feladata üzemeinkben. Nem Iá ják az összefüggést az ellenséges ele. mek aknamunkára és a vártszervezel gyenge munkája között. A pártvezetőségnek és az üzem vezetőségének mindent meg ke1! tennie azért, hogy a jobboldali szociáldemokrata csoportosulást minél előbb felszámolja. Erős kézzel kell eltávolítani a nem megfelelő elemeket a dolgozók közül. Bíró Mihály elvtárs, az Országos Pártközpont munkatársa Sztálin elvtárs legújabb művéről tart előadást ma délután 6 órai kezdettel a Pártoktatás Házában „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című ínűvében Sztálin elvtárs választ adott sok olyan kérd tere, melyekre eddig nem tudlak magyarázatot adni. Sztálin elvtársnak e műve örökértékű munka a marxizmus-leninizmus továbbfejlesztésében. Ma délután 6 órai kezdettel Bi.ó Mihály elvtárs, az Országos Pártközpont munkatársa Sztálin elvtársnak e művéről tart cló'rdást „Sztálin elvtárs: A szocializmus közgazdasági prob'émái a Szovjetunióban című műve a marxista-leninista elmélet kiemelkedő alkotása'* címmel. Bíró elvtárs előadásában részletesen ismerteti a mű történelmi jelentőségét. Az előadáson f:líétlenül vegyenek részt propagandistáink és pártfunkcionáriusaink, mivel nagy segítséget nyújt további munkájukhoz. Miéri pusztult el mintegy kétszázezer forint értékű hal a Szegedi Halgazdaságban? Jelentkezzetek minél többen bányásznak Nemrégen kezdődött meg Szege-, rettük a munkát, Itt minden bódén a bányásztoborzás. Azóta már nyász tisztában van munkája iontöbb csoport indult útnak a • bányákba. Az alábbi levelet az új bányászok, a szegedi fiatalok ir. Iák Pécsbányatelepről. ,,Pécsbányatelepi ifjú bányászok vagyunk. Szegedről jöttünk el ide a bányába dolgozni pár héttel ezelőtt és nagyon megszerettük új munkánkat. Innen üzenjük Szeged fiatalságának: jelentkezzetek minél nagyobb -zámbaa tanyásznak. Pártunk és kormányunk a legnagyobb kedvezményeket biztosítja számunkra, gondoskodik arról, hogy jó ellátásunk, kényelmes szállásunk legyen és minden szórakozási lehetőséget megad számunkra. Tapasztalt, régi bányászok vezetésével dolgozik m'nden új bányász. Megmondjuk őszintén, amikor a bányába először leszálltunk, kissé félénkek voltunk, ismeretlen volt még a munka. A kezdeti elfogódottságot azonban csakhamar lelkesedés váltotta tel. Megszeiosságávál és mi is szakmailag tevább taTm]unk, hogy kiváló bányászok legyünk s jó munkánkkal erősítsük az országot. Hívunk benneteket is bányásznak. Jó szerencsét1 Gál Róbert Jójárt L. Dániel Konkoly Antal Szabó Illés Harlesz Zoltán joó János A Nemzetközi Diákszövetség tiltokozik a tüntető pakisitáni diákok elleni sortűz miatt Prága (TASZSZ), A Nemzetközi Diákszövetség titkársága éles tiltakozást intézett a pakisztáni m írisz teretaőkhöz amiatt, hogy a rendőrség tüzelt a karacsi békés dlááktünte lökre. A titkárság követeti a tüntetés elleni sortűzért fele ős hivatalos személyek megbüntetését. Még szeptember elején történt. Németh Sándor, a Szegedi Halgazdaság főagronómusa kijelentette a lC-es halastó körül némán, le. horgászott fejjel álló munkások előtt: — Nem tehetünk semmit, szokásos halbetegség. Máshol is pusztulnak a halak, nemcsak ilt," Ba'.ogh István. Paragi István, Szél György és a többi munkások a fejüket csóválták — nem tetszett nekik a do'og. Még aznap 35 mázsa döglött halat fogtak ki a vízből, másnap meg tíz mázsát. Ugyanezt csinálták a többi mun. kások is. Émelygős bűz terjengett akkor a Fehértó környékén. A halgazdaság egyik dolgozója, Szél György elvtár® egysaer véletlenül kihallgatta Németh Sándor főagronómus és Papp Lajos halászmester beszélgetősét: — Mi öltük meg a halakat — mondta Németh Sándor — a sok neszezéssel. De engem épp ezért nem érhet gyanúsítás. Mindenki tudja, hogy a mész fertőtlenít. Mintegy Száz mázsa első és másodosztályú halat hánytak ki dögölve a vízpartra. C6ak húsz forintjával számítva is a hal kilóját, 200 ezer forint kárt okozott Németh Sándor népgazdaságunknak. Az esetnek természetesen hire futott. Mivel a rendőrság is beleavatko. zott a dologba és megállapította, hogy súlyos mulasztás terheli a szakvezetöséget, Azóta hallgat az ügy. Csak á do'gozók, a sziitymazl pártszervezet és a tanács nem hajlandó belenyugodni a történtek elsimításába. Börcsök József szatymazi párttitkár elvtárs azt mondotta: — Nem engedhetjük, hogy ez a kulák (Németh Sándor) a markába nevessen és újabb kártevést kövessen el. Tudomásom van arról, hogy Németh, amikor augusztus végén megkezdődött a halászat, a többszöri figyelmeztetés ellenére sem a 10-es lóban kezdte meg a halászatot noha abban a tóban észleltek elhullást. —- hanem azokban a vizekben, ahol nem volt veszély. Szél György elvtárs, — akit január elsején elbocsátottak a gazdaságból, egyre azt erősíti; — Tulmeszezte a vizet a börtönbeváló kulák/a, tudatosan ölte meg a halakat. Saját fülemmel halottam, amikor mordtr a halászmesternek. Lássuk, miféle ember Németh Sándor? Már a halpusztulás említésekor remegni ke-zd, borvirágos arca pipacsszínbe borul és a „hozzánemértök rosszindulatáról" fecseg. A Szalymazi párttitkár szerint száz hold földje volt Debrecenben, am't csak nemrégen ajánlott fel az államnak, hogy „ne legyen kulák." Azzal henceg a dolgozók e'ött, hogy „az 5 tudását nem lehet nélkülözni", kérdezzék meg a Halgazdasági Trösztöt, ott azonnal megje- j megmondják. Dicshimnuszokat zeng leniek Pestről a Halgazdasági róla Csurgó Sz'lveszter UB-elnök Tröszt szakképviselői is. Mindenki is, habár őszerinte Németh Sánazt várta, hogy ők majd felelős- | dor még a kapitalista rendszerben ségre vonják a főagronómust, de , szerezte érdemeit, amikor a horto. (mészen más történt. Megállapí.' bágyi halgazdaság fő'ntázöjfl tolták, hogy a halak a nagy meleg | volt. Ezzel szemben Csanádi elvmiall pusztullak el kopoltyúpe• vészben, vagyis Németh Sándor, a „kiváló szakirányító" nem oka semminek, hiszen ö igazán megtett mindent, amit lehetett, mázsaszámra 6zórta a meszet a vízbe fertőtlenítés céljából. VIZSGÁK A RÉGI EGYETEMEKEN AZ EGYETEMEN most vannak jól megférnek egymás mellett fffcsK tf íéfei ta£ a volt horthysta őrmester s Kon. esek Ferenc, a leváltott munkavezető, aki még a pártba is beférkőzött. De amikor látta, hogy előretörő tervei nem sikerültek, elfrIfias kötelezettségét, a tanulást. Ilyenkor derül ki az is, melyik tan. szék milyen támogatóst adott ahhoz, hogy minden hallgató jól teje3íthcsse ezt a kötelességét. A sok i segítség, . amelyet Ntpköztórrasá zelle tagsági könyvet. KonCsck gunk megad egyetemi hallgatólnkPerenc régebben a Bútorgyár Il-es nak tanulmányi kötelességük telj 7szamu üzemének volt a telepveze- késéhez és ezen belül az egyes tője. Meggondolatlan, komolytalan embernek ismerik, aki nagyhangú, demagóg beszédével nem egyszer félrevezette a do'gozókat Egye.egy párt- vagy kormányhatározat megjelenése után nyirtan lázított mindaddig, m'íg 1950-ben el nem bocsátották. így került a Ládagyárba, ahol számára megfelelő társat találj Guti István volt jutnsi őrmester személyében. Olyan embereket szerveztek maguk mellé a brigádba, akikről látták. könnyű befolyásuk alá keríteni. Ezért vették szívesen, hogy a brigádba maguk mellé került Morvái Antal pártesoportbizalmi is, akiről észrevették, hogy nem .^t kapjon, amely meghatározott 6zivesen vesz részt az értekezleteken, mindig más sietős dolgai vannak. Morvái elvtársat végül is annyira irata'mukba keiitetiék, hogy a pártcsoportértekezletek n elhangzott párlutasitáeokat először ezeknek az embereknek mondta el. A díszes társaság tehát több pártutasítást élőre tudott. Ennek alapján szervezték meg aknamunkájukat a kölcsönjegyzés idejen s a normaeendeizéslkor. Most legutóbb is. december 26. munkanappá való nyilvánításakor — nyíltan lázilottak. Az ö befolyásuk hatására a tanszékek támogatása is ma már olyan természetesnek tűnik fel sek egyetemi hallgató előtt, mint az, hogy levegőt szí. Épp ezért jó megnézni, milyenek voltak a vizsgák régen, a feudál-kapltalista világban, a Horthy-rendszer egyetemein. Az összehasonlítás tudatosítja lia'lga'ó'nkban, hogy a tanulmányaikhoz kapott segítség csak szocializmust építő országban magától érlctőáő, az csz" tálytársadabmban azonban nincs ilyen segí'ség. Régen a vizsgák nem voltak kötelezőek. Persze ahhoz, hogy öipta. foglalkozás gyakorlására képeri i, a régi rendszerben is vizs ámia kellett a diáknak. A félévvégi vizsgák azonban, amiket kollokviumok, nak hívtak, nem voltak kötelezőek. Aki nem akart d'plomát szerezni, hanem csak szórakozásból, vagy ahogy sokEH mondták, „érdck'ődcsből" járt egyetemre, az schasem vizsgázott Persze ilyen ..szabad bölcsész'*, vagy a „tanszabadság" valamely más karon lebzselő lovagja, crak olyan „aranyifjú" leheteti, akinek apja jó] megszedte magát a dolgozók kizsákmányolásából. HOGYAN VIZSGÁZTATTAK a professzorok? Volt olyan prefeszzsúfolt teremben és meg sem nézte, ki mit írt; aki beadott valami írást, annak jelest ado't. Sokan maximalisták voltak a vizsgáztatásban. Sűrűn kérdezlek olyasmit is a vizsgán, amit elő sem adtak és könyörtelenül megbuktattak mindenkit, akinek a „megjelenése'' (tehát osztályhelyzet?) nem tetszett nekik. Egy ilyen professzor javasolta i5 egyszer a kari ülésnek, hogy az előbbi professzornak, aki különben világszerte elismert nevű tudós, kollokviumait ne számítsák be a tandíjkedvezménybe. Ilyen körülmények között az egyetemi tanszékek sem r.d'.ak e?mmi seg'ts get a diátoknak. Konzultációnak, vizsgaelőkészítésnek hírét sem hallottuk. Egyes professzorok néha leereszkedtek ugyan egy-egy hallgató ükhöz, elbeszélgettek velük, azonban csak olyanokhoz, akik nem szorultak segítségre tanulmányaikban MAGYAR NYELVŰ tankönyvek a legtöbb szakon nem vo'tak. Azzal indokolták hiányukat, hogy „kis nemzet vagyunk", nálunk kevés dták van. nem kifizető fankönyvet kiadni. Persze a tankönyvkiadást ,s mint mindent, a várhaló profi szempontjából néztek a kapitalista világban. Az az egy-két tankönyv, amelyik néme'yik sza'on mégis megjelent, úgy jött létre. ho~y egy-két protekciós ember könyvet állami támogatással kiadták, de nem azért, liory a diákok, nak legyen m'bíil tanutelck. hanem azért, hogy az állrmi szubvencióból a szerző ls Itapharson jókora tiszteletdíjat. A „nemzeti eszmét" annyit hangoz, faló egyetem intézeteinek könyvtárai tele voltak tehát német, francia és angol nyelvű könyvekkel. Persze csak az tanulhatott b?!ő ük, aki mellé német Frauleint, francia fogadtak gyártulajdonos vagy fő'elbír tokos szülei. Ezek a íir.t lok azonban nem igen forgattak tudományos könyvet. Pedig, tankönyvre akkoriban még ngyobb szükség lett volna, mint most. A „tanszabadságból" ugyanis az" következett, hogy a prifesz. szor nem volt köteles előadni a vizsgaanyagot. A legtöbbje elő S'm adta, hanem egy olyan részletkérdés „tudományos" kifejtésével töltötte az egész félévet, amely éppen érdekelte. Ilyen körülmények közölt a tankönyvhiányon az sem Eokit segített, ha valaki az órán szorgalmasan jegyzett. Sokszorori.ntt jegyzetet is csak néha adó t ki egy.egy „vállalkozó szellemű" hallgató, vagy még gyakrabban egyetemen kívül álló kapltal'sta, aki a jegyzet egyetemista íróiát fillérekért alaposan megdolgoztatta, a vizsgázóknak drága pénzért áru ta a jegyzetet. A vizsgák időpontját a profeszszorok önkénye állapította meg. Ezen a téren teljes anarchia uralko. dott. Tanulmányi osztály, amely tervszerűen irányította volna a vizsgákat, akkor még nem volt. Volt o'yan nap, amikor három tárgyból kellett vizsgáznom. Az oklevél megszerz'sé'-.ez szükséges vizsgák ecetében kü'önken is kötelező volt egy nap letenni minden ró~z ct. íz gót. Vizsgabiz ttrág sem vo't, amely a vizsgák körüli hibákra figye'me t-. tet* volna. A vizsgák e'bírá'á a a társ, a szatymazi tanács elnöke egy névtelen levelet kapott, amelyben elolvasható a főagronómus jellemrajza. A levelet munkáskezek írták, de a Szívbő'.jövő, őszinte, keresetlen szavakat ide nem írhatjuk te. Gombos József — 6zintén a halgazdaság dolgofzója — elmondotta, hogy Németh Sándor az állam pénzén napszámra vágatta sajál fáját, annyira nyeregben érzi magát. annyira nem fél senkitől. Gombos elvtárs maga is több esetben azért vette tel a fizetését, mert a föagrónomus feleségének iát aprített a konyhára. A becsületes dolgozók az egész megyében, az egész országban kő. vete'ik: vonják felelősségre a Szegedi Halgazdaságba befészkelődött ellenséget. Pályázati felhívás traktorra szerelhető szitrsfogó szerkesztésére A földművelésügyi m'nisztérium a mult év végén pályázatot hirdetett traktorokra szerelhető tűz. biztonsági szikrafogó szerkesztésére. A pályázati felhívás feladatként je'öli meg olyan szerkezet elkészítését, amely teljes mértékben megakadályozza a kipufogócsőből a szikra kipattanását és ugyanakkor nem zavarja a motor működését. Előír M a pályázati feltétel azt is, hogy a szikrafogó lehetőleg kevés anyagból, gyoisan elkészíthető legyen, hogy az táet cséplésnél már valamennyi erőgépre felszerelhessék. A pá'yázat beküldési határideje Január 20. Már eddig több, m'nt 40 pályázat érkezett be. A pályázatok.it január 2C.5n értékeli a bizottság és a legjobb pályázat beküldőiéi Sánta anyaghordó-brigád tagjai, szoronr. aki írásban koUokváltatott m..demoisellet-t, vagy angol misS-í tei* voiua. A vizs-raií e rnra a a a . . , , r ' .„,—? • vizsgáztató önkényétől függött Tág ' PfiiM^.omban részesítik. Az első tere volt a protekciónak, az' osz- fw hatezer a másod k négyezer, a . . . ... . h nl-mfln' Ír Irolo—„.r — I tályelnyomásnak a vizsgákon is MA MINDEN DIÁKNAK kötelessége egész félévi jó munkával éj jó vizsgázással meghálálni pártunk, nak, dolgozó népünknek nzt is, hogy nem olyan köriilményfk között kell vizsgázniok. mint régen. Kalmár László egyetemi tanár harmad'k kétezer forint. Tito állomfővé kiáltatta k; magát Belgrádi jelentések szerint * titóista nemzetgyűlés két háza szerdán reggel együttes ülést tartort, amelyen Titét köztársasági elnökké választoltak. (MTI)