Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Dolgozik a jobboldali szociáldemokraták és levitézlett elemek szövetsége az UJszcgcdi Ládagyárban A Nemzetközi Diákszövetség tiltakozik a tüntető pakisztáni cUákck elleni sortűz miatt AZ MDP CSÖN G R m MEGYEI P IIIIIÉI i IX. ÉVF. 13. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1953. JANUÁR 16 A háborús gyújtogatok balkáni ügynöksége A mai Jugoszláviából érkező hírek alátámasztják a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának mintegy három évvel ezelőtt megjelent határozatát a Tito-baudával kapcsolatban. Ez a határozat megállapítja: a sokat szenvedett jugoszláv nép gyilkosok és kémek hatalmába került; a mai Jugoszlá via urai: megrögzött gonosztevők, tómeggyijkosok, az angol-amerikai kémszolgálat régi ügynökei, A határozat pellengérre állította a jugoszláv fasiszta kémeket és gyilkosokat; rárnuta ott arra, hogy n Tito fasiszták eladták és odaláuco'.ták Jugoszláviát a háborús gyújtogatok szekeréhez, a népet kiszólgállalták a rabló amerikai nagy'ékeseknek. Jugoszlávia igazi urai ma az angol-amerikai monopolisták; az országot valójában az amerikai nagykövetségekről irányítják. A mai Jugoszlávia gyarmat, ahol az angolamerikai imperialisták az urak. Tito pedig földighajolva teljesíti gazdái minden parancsát. A tilóisták szolgai alázatosságnkban odáig vetemedtek, hogy a védtelen hadifoglyok gyilkosait, az emberiség jobbik felének kiirtását szervező amerikai imperializmust, a világ ..leghaladóbb erejének" kiáltották ki. Amíg két-három évvel ezelőt igyekeztek kendőzni a ti óisták szolgai mivoltukat, ma már kérkednek vele és a talpnyajásban versenyt futnak az amerikai ágyúgyárosok kegyeiért. Az amerikai imperialisták nem egy alkalommal fecsegték ki, hogy a titóista rendszer felhasználásával jó üzletet csinálnak. Olyan szolgai alázatossággal és olcsón, annyi elvetemül tséggel egyetlen csatlósuk sem szolgálja ki őket, mint Jugoszlávia mai urai. Az amerikai tőke nyílt beáramlása elől hárítoita el az akadályokat Tito azzal, hogy lemondott a nemzetgazdaság mindenféle tervszerű irányi ásáról. Ma Jugoszlávia gazdaságát a kapitalista kínálat és kereslet dolgozókat nyomorbadöntő élve irányítja, nz országban pedig felvirágzott a kapitalista rablás és az amerikai tőke ma uralkodó szerepet foglal el a jugoszláv gazdaságban. A litóisták egymást túllicitálva mindent elkövetnek, hogy rászoruljanak a gyarmatosí'ók dicséretére. Az amerikai imperialisták azt követelték, hogy a jugoszláv kormány mondjon le az iparosítás politikájáról, mert ez csökkentené az amerikai iparcikkek elhelyezésének a le. helőségét — a Tito-banda készséggel teljesítette gazdái kívánságát; a háborús gxjujtogatók azt követelték, hogy állítsák át a jugoszláv gazdaságot háborús vágányokra — a jugoszláv nép árulói örömmel eleget tettek ennek a parancsnak is, hiszen maguk is ezt afearták, A mai Jugoszlávia katánai tábor. Jelenleg több mint egymillió ember van fegyverben és az állami költségvetés 77 százalékát katonai kiadásokra fordítják. A titóisták úgy tervezték, hegy a katonai kiadások tetemes összegét új hadiüzemek létesítésére fordítják, de az amerikai gazda lepisszeuteMe őket, mondván: fegyi érgyártásra itt vagyok én — ti majd megvásároljátok. A titóisták ezért a hadikiadások tetemes részéi stratégiai utak, repülőterek építésére fordítják és a jugoszláv nép vérén, verejtékén szerzett dollárokon pedig óriási mennyiségű amerikai fegyvert vásárolnak. Az ország háborús vágányra való £. állítása természetesen állandóan szűkíti a békés iparágak termelését. A titóisták hivatalos adata! szerint a textil termelése 1951-hez képes' A5, az élelmiszer termelése AD, a hús. ipari termelés pedig G2 százalékkal csökkent. De a háborús termelés és az amerikaiak tömérdek értéktelen árucikkeinek beözönlése következtében egyre csökken a többi iparágak Icrmelése is. Az értéktelen amerikai lim-lomot, a fegyvereket a titóisták óriási mennyiségű, potom áron elkótyavetyélt rézzel, ólommal, bauxittal és más értékes fémmel valamint hatalmas mennyiségű mezőgazdasági termékkel fizetik lá. Ennek következtében napról-napra nő a dolgozók nyomora Jugoszláviában. Hihetetlenül sokat szenved a jugoszláv nép. Évszázadokig nyögte a '.örökök uralmát, szenvedő t az osztrák-császár csizmája alatt, átéite Sándor cár, majd a hitlerista megszállás rémuralmát, de annyit a nép nem szenvedet', mint a titóisták uralma alatt ma szenved, Jugoszláviában ma megfojtanak minden haladó gondolatot, minden lelkiismeretet és becsületet. A titóisták az embertelen ség és becstelenség legundorítóbb megtestesítői. Az országban jelenleg több mint 300 ezer teljes és kétszer annyi részleges munkanélküli van. A kiváló képzettségű szakmunkás órabére 30 dinár, azaz pontosan annyi, mint egy palack ásványvíz. A jó képzettségű alkalmazott napi keresete 230 dinár, azaz egy aluminiumkanál ára. Még szomorúbb sorsa van a jugoszláv parasztságnak. A para-sz'ság kirablása, nyomorbadöntése következtében a mezőgazdasági termelés — Titóék beismerése szerint i'S — 60 százalékkal alatta van a háború előtti színvonalnak. A mezőgazdaság elmaradottságát szemléltetően mutatja, hogy például Macedóniában a földek 43 százalékát ma is faekével művelik. Titóék most az aszály köriili lármával akarják elvonni a figyelmet a jugoszláv me. zőgazdaság hanyatlásának igazi okairól. A tömegéhezés igazi oka: az aszályos év ellenére óriási menynyiségű mezőgazdasági termékkel fizetik a kapott fegyvereket a titóisták. Nem az aszály az oka, hogy ma éhinség van Jugoszláviában, hiszen a 16 millió lakosra közel 10 millió hold olyan termékeny szántóföld jut, mint a Vájda'ság, Dél Baranya, Szlavónia, vagy a Bácska földje. Az éhinség oka: a fasiszta rendszer, a parasztok kirablása. A dolgozók szörnyű nyomora kö vetkeztében Jugoszlávia majdnem ólső helyen áll a világon a halálozás tekintetében. A jugoszláv munkások 80 százaléka tüdőbeteg és hivatalos adatok szerint évente százezer ember hal meg tüdővészben. De különösen szomorú a dolgozó nők és a fiatalok sorsa. A fiatal munkások órabére minimális, lakásuk egészségtelen, nyomorúságos. Azonban amint a nép felkelt az osztrák császár, vagy a hitleristák uralma ellen, ugyanúgy ma is a szabadságharcosok dalát visszhangozzák a jugoszláv hegyek. Egyre erősödik és magasabb színvonalra emelkedik a. jugoszláv nép fasizmus elleni harca. Horvátországban a hadi építkezésekre erőszakosan mozgósított 17 ezer parasztból az óda-érkezés után három nappal 12 ezer megszökött. A titóista „szövetkezetekből", a kulák ,,zadrugókból" tömegesen szöknek meg a dolgozó parasztok, pedig a titóis'a törvények szerint ezért 15 évig terjedhető börtönbüntetés jár. A jugoszláv munkások nem félnek Rankovies janicsárjaitól és a gyárak és bányaépüle'ek falaira ilyen harci jelmonda tokát írnak: „Vesszen Tito háborús gyújtogató bandája/" Falvakban és városokban illegálisan egymásután alakulnak meg a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének szervezetei, amely a Tito-féle fasiszta diktatúra megsemmisítésének és a népi demokratikus rendszer bevezetésének feladatát tűzi a jugoszláv hazafiak elé. Sem börtönnel, sem a Hitler fasisztáik kegyetlenkedéseit felülmúló titóista koncentrációs táborokkal nem tudják elnyomni a jugoszláv nép szabadság-küzdelmét. Nem tudják eltitkolni a titóisták azt a tényt, hogy sorozatos letartóztatások vannak a hadseregben és hogy a titóis a tisztek többsége ellenük van. A jugoszláv tisztek előtt ismeretes, hogy jelenleg az Egyesült Államokban és Angliában kiképzés céljából többezer, annakidején a hitíerék fogságába került volt királyi tiszt vun, akiket a jugoszláv fasiszta hadsereg legfelsőbb parancsnokainak szemeltek ki. Az amerikai imperialisták háborús terveiben fontos szerepet töltenek be a balkáni háborús tervek. Az imperialista sajtó jelentései szerint nz elmúlt napokban tovább folyt a Belgrád—Alhéri—Ankara támadóblokk összetákolása. Emlékezünk még arra az időre, amikor a titó\ sztálini választókerületben a villamosberendezések gyárának dolgozói nagy lelkesedéssel J. V. Sztálin elvtársat jelölték küldöttüknek a moszkvai területi szovjetbe Moszkva (TASZSZ). A „MoSzkovszkaja Pravda" jeleni, hogy Moszkvában megkezdődött a helyi szovjetek küldöttjelÖitjeinrk kijelölölése a február 22-i választásra. Nagy választási gyűlés volt Moszkva Sztálin-választókerületében. Többezer munkás, mérnök, technikus és alkalmazott töltötte meg a villamosberandezések gyárának hatalmas szerelőműhelyét. Ennek a vállala'nnk a do'gozói már többször jelölték J. V. Sztálint küldöttjelöltükké. Most is viharos lelkesedéssel ás tapssal fogadták az egybegyűltek Budarin lakatos javaslatát, hogy jelöljék a moszkvai területi szovjet küldöttének Joszif Visszárionovics Sztálint, a világ dolgozóinak vezéréi és tani óját. A nagy Sztálin neve — mondotta Budarin — ott él minden szovjet ember Szivében, a világ sokmillió egyszerű emberének szivében. Életünk minden öröme Joszif Visszárionovies Sztálinnak, a drága és szerete t atyának és tanítónak ragyogó nevével áll kapcsolatban. A lap jelentése szerint ^ szovjet főváros sok üzeméiben ést* intézményénél megtörtént a küldöttjelölt kijelölése a dolgozók küldötteinek moszkvai területi szovjetjébe. A moszkvai Izzólámpagyár dolgozói egyhangúan támogatták Kiiiliov esztergályos javallatát és Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjc unió Kommunista Pártja Központi BizoR-ágának és moszkvai terűt i bizottságának ti kárát jelölték. A dolgozók munkásokat, tudósokat, művészeket — kommunistákat ós pártonkjvülieket — jelölnek. Jelölték Aleksznndr Szmiraovct, a Vlagyimir Iljics gyár gyorsesztergályosát.. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének tagjai és munkatársai gyűlésükön Alekszandr Oparin akadémikust, ai nagy szovjet tudóst és közéleti személyiséget jelöltékHarcban az első negyedévi terv sikeréért Április 4 tiszteletére 50 ezer forint értékű anyagmegiakarítást érünk el A Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat dolgozói az elmúlt évben becsülettel állták meg helyüket a terv teljesítésében, 1953-ban még szebb eredményeket akarnak elérni. Január hónap első dekádjában az üzem globálisan 118 százalékra teljesítette tervét. Az 1953-as évi terv előkészítéséhez nagy segítséret nyújtottak dolgozóink, akik , sz'mos javaslatukkal is újításukkal'járullak hozzá a terv kidolgozásához. Az elmúlt hónapban '43 újítást nyújtottak be, ebköl tizenötöt már be is vezettünk s 217.513 forint évi megtakar! ást érünk el. Vállalatunknál a pártszervezet vezetőisége és a szakszervezet már az újévtelső napjaiban megkezdte a munkáverseny szervezését. Az üzemi bizottság minden egyes tagja és a bizalmiak ismertették a dolgozókkal a tervben előírt feladatokat, a munkaverseny célját és jelentőségét. A jó felvilágosító munkának eredménye, hogy üzemünk m'nden dolgozója örömmel tette m-g felajánlását április 4-re, hazánk felszabadulásának ünnepére. Vállalták, hogy az 1953-as év első negyedében 50 ezer forint értékű anyagmegtakarítást érnek el. Megfogad ták, hogy minőségi munkájukat 1.4 százalékkal javítják. Üzemünket ezévben a műszaki terv alapján zártoiklusú vonalmenti termelésre állítjuk át. Ezzel az átszervezéssel a termelékenyság emelkedéséi, a minőség megjavítását és jelentős anyagmegtakarítást érünk el. Véber István. 251 ezer forint érlékű áruval adunk többet Az új tervév első napjaiban a Szegedi Kötél- és Hálógyár do'gozói az üzemben tartott röpgyíílése. ken munkafelajánlásokat tettek április 4 tiszteletére sz első negyedéves terv túlteljesítésére. Bús Istvánná sztahanovista vállalta, hogy 100 százalékos minőség mellett normáját 130 százalékra teljesíti. Tóth Józsefné ugyancsak száz százalékos minőség mellett nor. máját 110-re, Gál Katalin ifjúmunkás pedig vállalta, hogy az eddigi 130 százalékos teljesítményét 133 százalékra emeli. Az üzem dolgozóinak 90 százaléka tett munkafeiajánlást április 4 tiszteletére. Ennek alapján a vezetőség a következő vállalást te'te: 1. 1953. évi első negyedévi tervünket három százalékkal - túlteljesí jük és ezzel 251 ezer forint értékű áruval adunk többet népgazdaságunknak. Ezt a műszaki feltételek biztosításával és a jobb munkaszervezéssel érjük el. 2. Termelésünket egyenletessé tesszük úgy, hogy a mennyiség a hónapok harmadik deltádjábs<n legfeljebb csak négy százalékkal lehel több, mint az e'sj dekádban. 3. A hálók csoiműcsúszás't egy százalékra csökkent'iik a hálókötőgépek állandó ellenőrzése és az előforduló géphibák azonnali kijáv'ításávai. Üzemünk pártszervezete, szakszervezete és vállalat vezetősége mindent elkövet, hogy dolgozóink vállalásaikat teljesíthessék, sőt túlteljesíthessék. Berek Lajos. Első negyedévi tervünket öt százalékkal túlteljesítjük A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozói is a többi üzemekhez hasonlóan nagy szorgalommal kezdték meg munkájukat az űjesz* lendö első napjaiban. A vállalat vezetősége termelési értekezleten részleteiben ismertette a dolgozók-, kai az 1953-as évi terv feladatai'. Az üzem dolgozói Ígéretet tettek, hogy ebben az évben míg fokozottabb munkával biztosítják az ötévej terv negyedik évének sikerét. Adott szavuk valóraváltárábam már a hónap első tíz napjában helytálltak: tervüket globálisan 103 százalékra teljesítették. Kiemelkedő eredményeket értek el a hasí'6 üzemrészben Molnár Erzsébet 151, Csonka Istvánná 148 és Lehotai Fe., rencné 116 százalékos teljesitmé-, nyükkel A csipedö üzemrészben Dobó Lajosné emelkedett ki 163 százalékos eredményével. Példát mutat a többi ifjúmunkásnak K'ubicza ErzSébét sztahanovista ifjúmunkás, aki az előő'd kádban 182 százalékra növelte teljesítményét. Nagy Vincéné és Kisjancsi Ferenc-1 né 166. Papdi Ferencné 'és Balatoni Istvánná 148 százalékra fokozták eredményüket. Az első negyedévi terv sikeres teljesítése érdekében április 4. tisz-. t eletére az üzem valamennyi dolgozója s műszaki vezetőja vállalta, hogy az első negyedévi tervüket öt százalékkal túlteljesítik. Megfcgadták, hogy 1953-ban az öi költse í terén két százalékos megtakarítást érnek el. Czikora József Jacques Duclos követelte, hogy utasítsák el a kommunista képviselők mentelmi joga elien irányuló követeléseket Párizs (TASZSZ). Január 14 én ülést tartott a francia nemzetgyűlés különleges bizottsága, amelyet megbíztak azzal, hogy vizsgálja meg a kommunista képviselők egy csoportjának — Jacques Duclosnak, a Központi Bizottság titkárának. Eitenne Fajonnak és Raymond Guyotnak, a politikai bizottság tag. jainak és másoknak — bírói üldözésére vonatkozó követelést. Mint ismeretes, a párizsi ka'.onai törvényszék ügyésze még 1952 októberében követelte, hogy Duclost, Fajont, Guyo-t és több más kommunista képviselőt fosszák meg mentelmi joguktól és állíisák őkefi bíróság elé. Január 14-én a különleges bizottság ülésén Duclos kijelentett *j „Annak a követelésnek, hogy kezd-, jék meg a kommunisták üldözésé', csak az a célja, hogy elfojtsák a kormány ellenzékét". Duclos rámutatott: „A parlamenti mentelmi bizottságnak meg kell átlapítania, hogy a kommunisták üldözésén k megkezdéséről szóló követelést vita nélkül el kell utasítani, mert a b;zottság egy percre sem kételk'd.urt abban, hogy ezeknek a követel, seknek politikai bosszú jellegük van." isták mentegetőztök, midőn a világ haladó közvéleménye felelős-égre von a őket a görög felszabadító mozgalom hátbatámadása miatt. A tervezett balkáni háborús szövetség ismét a maga szomiérmetlenségébcn leplezi le Titót és aljas bandáját. A két gyilkos rendszer: a titóista, faiiszta és a görög monarchó fasiszta rendszer öleli keblére egymást ebben a szövetségben, A mi kötelességünk, hogy éberen figyeljük az imperialisták háborús balkáni ügynökséginek minden lépését. Nem szabad elfelednünk, hogy. Tito és Kardelj „elmélete" szerint a külákság a falu ,,haladó" eleme, akik ma . a jugoszláv falu i élet-halál urai. Ezért sandítanak olyan reménykedve a csongrádme. gyei kulákok a titóista Jugoszlávia felé. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a határ mentén garázdálkodó jehovis.ta és más népcllencs szekták az állammal szembeni és a honvédéimi kötelezettség megtagadására uszítanak, amivel az a céljuk, hogy gyengítsék a magyar dolgozó nép gazdasági erejét, honvédelmi felkészültségét és megkönnyítsék az amerikai fegyverekkel felszerelt tj. lóistálc aljas háborús terveit. Minden becsületes dolgozónak az a kötelessége, hogy még kíméletlenebből harcoljon az amerikai háborús gyújtogat ók, a titóisták magyarországi ügynökségei ellen, akik ugyanazt a sorsol szánják a magyar népnek, ami ma a jugoszláv nép sorsa. Ma, amikor n magyar nép tántoríthatatlanul áll felszabadítója, a Szovjetunió oldalán, élvezi a szo' jet nép és a testvéri népi demokráciák barátságát és támogatását, a szocializmust építve hatalmas ipr.r és fejlett mezőgazdaság megteremtését tűzte ki célul, méginkább nem tzabad elfelejtenünk, hogy déli balárunkon az amerikai imperializmus háborús ügynöksége áll. Nem tzabad elfelejtenünk, hogy hazánk gazdasági ereiének növelése, országunk honvédelmi felkészültségének további fokozása, a Szovje unióh,,z való tántoríthatatlan hűség — békénk, függetlenségünk, hazánk további felemelkedésének előfeltétele