Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

CSÜTÖRTÖK, 1958. JANUÁR 15. 5 IFJÚMUNKÁSOK ÉLETE HALUK K Heggel öt 'ára, rAz MTH 600-as Ipari tanulóotlhonában élesen berreg az ébresztő csengő. Négyszáznál nöbb fiatal ébred a csengetésre és kipihenve, vidáman ugDéli tizenkettőkor vége a tanulásnak. A fiatalság újra sorakozik és az olfhonba érve ebédhez lát. Leves, főzelék, hús az ebéd. A fiatalok ebéd után pihennek tél Vidáman Sorakoznak a* Iparos tanuló lányok az Iskola e!6tl, liogy fegyelmezett sorokban, vidám énekszóval visszatérjenek az iparostanuló otthonba. tanuláshoz háromig, aztán újra a látnak. Délután őt érakor vége a fog-egy év alatt megtanulta szakmá' idejüket. Hetenként moziba, színházba mennek. Vasárnap szórakozással töltik el az időt. Ebéd után, este lC-ig van szabadidejük. így telik el a magyar iijúság ipari tanuló'deje. Amikor pedig a tanulóidő letöltése után szakmai vizsgát tesznek, még egy évig a Munkaerőtartalékok Hivatala felügyel a szakmunkássá lett tiafalok munkájára, hogy az egy'év alatt még tökéletesebben sajátítsák el szakmunkájukat. A magyar ipari tanulók jól megismerik szakmunkájukat. A kéthárom tanulóév alatt sokat tanulnak és tanulásukéit 250—300 to• rintot kapnak havonta. Népi demokratikus kormányzatunknak minden egyes ipari tanuló a szakvizsgáig 15—20 ezer forintba, kerül. Ruhát, élelmet, lakást, fűtés1, világítást, sportolási és szár-ikc* zási lehetőséget biztosit a dolgozó nép állama minden ipari tanulónak. A tanulóotthonnak saját orvost rendelője van, ahol minden este 7 órától gondos orvosi vizsgálatban és kezelésben részesülhetnek az arra szorulók. Az orvosi rendelő mellett az otthonnak négy szobából álló betegszobája van, ahol a beteg tanulók gondos és lelkiismeretes ápolás mellett gyorsan visszanyerik egészségüket. Az ilyen szerető gondoskodás mellett nem csoda az, hogy a fia• latok ma már érzik, maguknak tanulják a szakmái; és jól. Fülöp Antal Jugoszláviában{ ranak kl a Úszta ágyakból Néhány perc múlva már fürgén végzik reggeli tornagyakorlatukat. Kipirulnak az arcok a lendületes mozgás közben; tanulóknak jólesik a mozgás. Utána gyorsan futnak a mosdóba ahol hideg-melegvíz várja a fiatalokat. Lehet mosakodni! A mosakodás után egylorma egyenruhába öltözve ülnek a szépen terített asztal mellé, ahol gőzölgő tejeskávé kínáltat ja magát az egészséges, jóétvágyú fiataloknak. Hét óra előtt néhány perccel — miután megkapták a tízórait is, a vajat, a sajtot és a hentesárut — énekszóval indulnak az iskola felé. Zeng, harsog az őszinte, szívből jövő induló: ,,Mi nem túrjuk azt, hogy kioltsák, Szép életünk száz színű fényét, Nekünk béke kell, nekünk béke kell, Szabad, boldog élet kell...m A vidám énekszó az Iskola él&ti ér véget. A fiatalok rendben vonulnak a tantermekbe, ahol a szakma elméleti részét ismerik meg. Keit a jó szakember. A fü- i ™~"" tés- és vízvezeték szerelőkel az | Építőipari tanulóink az iskolában sajátítják el gyakorlati tudásuképülő Sztálinváros is várja. Nyolc-1 lioz az elméleti Ismereteket. Kovács Lajos tanár szeretettel magyaráz vanhat fiatal tanul itt Szegeden, I ehér Imre építőszakos tanutónak és Kiss Julla ifjúmunkásnak. akiket a szakma elsajátítása utan ...... visszavár iparunk bölcsője, a szak- fokozásnak. Azután a fiatalok a jaf; jól vizsgázott. Normáját most munkásokkal együtt fejlődő Szlá-, kultúrteremben, a könyvtárban szó- J25 százalékra teljesíti. Hika Jálinváros. I rakoznak; vidáman töltik szabad- nos ós Miskolci Ferenc, a Szegedi Gyuíagyár lakatosipari tanulói jelentős újítást vezettek be. Csófi Béla vasesztergályos tanuló a Szegedi Kenderben 125 százalékra teljesíti normáját. Barna Aneal mindössze egy éve kovácstanuló a Kovács- és Bognárszövetkezetben és a régi szakmunkásokkal versenyezve 121 százalékot ér el. Hosszan, nagyon hosszan lehetne sorolni azoknak az ipari tanulóknak a neveit, akik rövid idő alatt — a Munkaerő Tartalékok Hivatalának felügyelete mellett, jó szakemberek segítségével — kiváló eredményeket érnek el szakmájukban. A mi ipart tanulóink tanulnak, mert jó szakemberekké akarnak válni. Teljes odaadással hajolnak a könyvek fölé, becsületesen és lelkesen hajtják végre gyakorlati munkájukat, a munka után jut idejük bőven szórakozásra. Tudnak őszintén, tiszta szívből énekelni. A járókelők megállnak, amikor szép egyenruhájukban végigvonulnak Szeged utcáin s zeng, harsog a dal ajkukon: „A béketábor legyőzhetetlen, A béke útja biztos úl.,," Meggyesi Erzsébet Sztálinvárosból jött Szegedre. Bicskei Zsuzsán na tanu'óval és Kovács Miklós fűtésszerelő tanulóval együtt ismerkednek az Isko'a felszerelésével. A szüneteket is felhasználják tanulmányaik továbbfejlesztésére. JANUÁR VÉGÉN RENDEZIK MEG A , FIATAL IRÖK KONFERENCIÁ'-JÁT Á Magyar írók Szövelséga és a DISZ központi vezetősége közös rendezésében január 31-én és február l.éji tartják meg a „Fiatal írók konferenciá"-jáL A konferencia célja, hogy az MDP Központi Vezetősége Előadói Irodájának kultúrpolitikai munkaközössége által az elmúlt évben megtartó" irodalmi vita és Révai elvtárs ú'•tu'&iááái alapjáa mcsvi'assa Hárfázza irodalmi életünk fontos elvi kérdéseit, megtárgyalja a fiatal frók működésében megmu. tatkozó hiányosságokat és rámutasson azok kiküszöbölésének módjára, megjelölje a további fejlődés útját. A konferencián az Írókon kívül számos DISZ-fiatal, művész, sztahanovista, tudó& is részt yeea majd. 59 százalékos termésemelés az albán gépiparban Albánia gépipara a felszabadulás után jött létre. Termelése azóta ro. hamosan növekszik. Az albán gépipari dolgozók 1952-ben 59 Százalékkal többet termeltek, mint 1951ben- Erősen felemelt tervüket ha. táridőre teljesítették, noha 18 százalékkal több újtípusú gépet kelleti gxártanjokj mist as cíazö élben. Tito Jugoszláviájában a jövő szakmunkásnemzedék számára elér. hetetlen álommá válik már az is, hogy szakmát tanuljanak, hogy mesterséget szerezzenek. Jugoszláviában a tanoncok kizsákmányolásának foka ma szinte túlhaladja a la. kosság minden rétegéét. A tanoncok száma rohamosan, álladóan csökken Példa erre a következő: 1939-beii Szerbiában 26 ezer tanoncot alkalmaztak, 1952-ben pedig már 13 ezer tanonc sem vo". A belgrádi kerületben 11.638 tanonc igyekezett szakmát tanulni, s most csak 2263 dolgozik. Jugoszláviában a fiatalok Mm választhatnak sza. badon szakmát. Szlovéniában a jelentkezett fiataloknak mindössze 0.3 százaléka tudott elhelyezkedni abban a szakmában, ahová kérte magát. Iskolákból raktárak, kaszárnyák A fitóista Jugoszláviában a tanonciskolák egymás után zárják ke kapuikat. Az utolsó évek folyamán több mint 130 tanonciskolában szüntették be a tanítást. Az utóbb1 hónapokban 14 iskola csukta be kapuit. Számos helyen a tanonciskolákat raktárrá és kaszárnyákká ala. kították át. A Stora-fémművek iskolája, a maribori Franc Leszkosek. iskola küszöbét sem lépik át már az ipari tanulók. Az iskolák bezárásával párhuzamosan folynak a tanoncclbocsajtások Is. A jugoszláv AHam. vasutak zágrábi igazgatósága 646 tanoncot néhány héttel azelőtt bocsájlotl el, hogy szakmunkásokká váltak volna. Akiknek hosszas vergődés uián a csodával határos módon sikerült m'égis elhelyezkedniük, azok sorsa sem irigylésreméltó- Jugoszláviában nincs tanoncvédelem. A tanoncot szabadon üthetik, verhetik, fizetését tetszés szerint visszatarthatják, munkabírása legfelső határáig dolgoztathatják. Macedónia tanoncainak élete szemléltetően tükrözi vissza a jugo. szláviai tanoncok életét. Bitolyban 270 tanonc kimaradt az iskolából, a többiek átlagosan 69 órát hiányoztak. De van olyan isko'a :s, ahol 150 órás hiányzás az évi átlag. A magánmesterek és a titólsta üzemvezetők olyan brutálisan lépnek fel a tanoncokkal szemben, hogy há-om hónap alatt egyedül Szerbiában 362 esetben még a ti'ótsla hatóságoknak Is közbe kellett lépnick. Zágrábban sokszáz tanonc olyan magánmesternél dolgozik, ahol naponta 4—5 óránál nem alszik többet, a nagyüzemekben pedig 12— 14 óra a munkaidejük. Sötét fabaralrolr, nedves pincék, éhes gyerekek Az otthonok elhanyagoltsága, a nehéz anyagi helyzet, az egészségtelen munkakörülmények is súlyos, bítják a jugoszláv tanoncok helyzetét- Az úgynevezett „tanonco thonok" régi raktárakban, sötét faha. rakokban, nedves 'és egészségtelen pincékben vannak. Húszan—h"Szon_ öten alszanak egy kis szobában s ketien-hárman fekszenek egy-egy priccsen a belgrádi vendéglátó'pari lanoncotthonban. A zemuni Rankovics-gyár tanoncotthonának olyan rozzant a teteje, hogy a víz becsurog a hálószobákba. Az épületnek nevezeit fa'oarak nedves és egészségtelen. A folyósóról hullik a vak lat, a padlókat sár borítja. Ezt a lényt maga a Omladina sem titkolja, s amit az a maga „finom" nyelvezetén gyenge élelmezésnek nevez, az a valóságban az állandó éhezést jelenti. Különben is igsn szerény adagokat kapnának a ta. noncok, de a titóista vezetők még ezeket a szűken kiutalt élelmiszereket is ellopják- Az l-es számú belgrádi tanonciskola vezetői röv'.d 'dó alatt 11 pokrócot, 247 párnát, 178 lepedőt tulajdonítottak el. M közben az éhes gyerekek az otthonban véresre verik egymást egy darab kenyérért — ők lelkiismcretfurdalás nélkül feketéztek el 155 kilogramm lisztet. Az egészségügyi vizsgálat eredményei Ehhez a rossz élelmezéshez hozzájárulnak a nehéz munkafeltételek is. Tizennégy éves gyerekek dolgoznak a fojtott, egészségtelen levegőjű szarajevói textilfestőgyár műhelyében. Vlanyin-Volh Cukorgyárban éjszakai munkát is végeztetnek velük. Érthetővé válik tehát. miért nincs jóformán olyan tanonc, akinek szervezetét ne támadták volna meg a pusztító betegségek. Megvizsgáltak tízezer tanoncot, akik közül — a Borba adatai szerint — 1900 angolkóros vo". 2000 idegüsszeroppnnásban, 65 gyoinorbajhan, 780 bőrbetegségségben szenvedett, a tüdőbajosok száma pedig olyan magas volt, hogy ezt már nyilvánosságra sem hozla a bivafa'os statisztika. Ahol nem ismerik a szocialista embernevelést Az otthonok igazgatói, a tanonciskolák „nevelőinek" zömét kipróbált, régi csendőrökből válogatják ki, bízva abban, hogy ezek fékentartják majd az embertelen körülmények miatt- egyre elégedetlenebb fiatalokat. A Nyikoiaj Ribarics-ottlion igazgatója, amikor megkérdez, ték tőle, miért veri otyan kegyet'enül a gyerekeket, így válaszolt: ,,A hadseregben a fegyelem megszegéséért az őrmesternek jogában ált akár lőfegyvert is a'kaimazni. Maguk ped'g azt akarják, hogy ne zabolázhassuk meg ezeket a gyerekeket." A „nevelési** módszerek kőzé tartozik a gyerekek véresre verése, 15—20 napi c'zárása, hajának megszégyenítő keresztaia. kú lenyfrása vagy két tanoncot kiállítanak egymással szemben és kölcsönösen ütniük kell egymást. Természetesen ezeknek a „nevelőknek" kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy rendes szakmai oktatásról gondoskodjanak. Ezek a tények magukért beszélnek. A tilói'sták a tanoncoknak még az elnyomottak között is a legkegyetlenebb rabszolgasorsot és a legeíviselhetetenebb rabságot juttatják. Buller airol pén?ügym'n!szfer nyilatkozata a Szovjetunióval folyiaioit kereskedelemül London (MTI). Butler pénzügyminiszter hosszabb nyilatkozatot adott az „Us News and World Report" cimű amerikai lap tudósítójának. A nyilatkozatban a pénzügyminiszter többek között ezt mondotta Angl'a Kelettel folytatott kereskedelméről. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünket atlanti szövetségeseinkkel kötött megállapdásaink korlátozzák. De ha nem kapunk más forrásokból megfelelő szállítmányokat és fizetni sem tudunk értük (és ez nagyon fontos korlátozó feltétel, mivel a más forrásokból származó szállítmányok a legnagyobb valószínűség szerint dollárokba kerülnének), ügy a vasfüggöny mögül kapott importjainkról csak gazdaságunk és élelmezésünk súlyos kárára mondhatnánk le. Ha azonban megkaphatjuk ezeket a szükséges importárukat a Szovjetuniótól, hajlandónak kell lennünk arra, hogy ezek ellenében olyasmit adjunk a Szovjetuniónak, amit kapni akar. A „Daily Worker" a pénzügyminiszter nyilatkozatának ezzel a részével kapcsolatban ezeket írja: »,Angliának, hogy fennmaradhasson és kilábalhasson külkereskedelmi .válságából sokkai több árut kell külföldön eladnia és ennek ellenében olyan árukat kell kapnia, amelyekre szükség van. Ezt nem érhetjük el, ha nem folytatunk sokkal nagyobb méretű kereskedelmet a Szovjetunióval. 1951-ben egymillió tonna szovjet gabonát vásároltunk, míg 1952-ben csak kétszázezer tonnát. Ez az utóbbi mennyiség azért ilyen kicsiny, mert Anglia rendszeresen kibújik a már leszállítóit szovjet gabona vételárának kifizetése alól. Kényszeríteni kell a kormányt annak beva'lására, hogy nem teljesítjük kereskedelmi ' kötele zcttségeinket a Szovjctun'óva szemben, ezért kapunk keve sebb szovjet gabonát" — írja többi között a „Daily Worker'4. Ha kölcsönösen előnyös hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt ajánlanánk a Szovjetuniónak. úg\ az bizonyára venne angol text'lérnka| és más dolgokat is, ha hajókat. v:'.!amosberendezért és szerszámgépéket is kapna Ang'iától. Az angol kormány azonban kor látozza a kereskede'met a Szovjet tintával AYnerika parancsára. Nem 1 Szovjelunió, hanem mi. angoloH szenvedünk keservesen, ha ezen a he'yzeten nem változtatnak ideié ben,