Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1953. JANUÁR fi i PÁRTÉLET • A megyei propagandatanácslsozás tapasztalataiból Megyénk propagandistái az okta­tási munka további javítása érde­kében tanácskozást tartottak, ahol a felszólalók sok jó tapasztalatot és sok hiányosságot mondottak el, Fügi Károlyné hódmezővásárhelyi propagandista elvtárSnő elmondot­ta, hogy a hódmezővásárhelyi pro­pagandisták felkészülésében és ve­zetésében sok a hiányosság és emia'.t a hallgatók nem járnak pontosan a szemináriumra. Hang­súlyozta: az oktatás sikerűért etsö. orban a propagandisták a felelő­ük. Beszélt arról is, hogy a pro­pagandisták jobb munkája érdeké­hen meg keli javítani az oktatás ellenőrzését is a pártbizottság és az alapszervezetek részéről. Svéd Pál elvtárs, csorval propa­gandista elmondotta, hogy az okta­tás kezdetétől fogva rendszeresen meglátogatja hallgatóit és a sze­mináriumok színvonalának biztosí­tása érdekében mindig alaposan fel­készül a foglalkozásokra. Ennek köszönhető, hogy amíg az oktatás megindulásakor csupán 17-cn vol­tak, ma már 33 hallgató van a sze­mináriumon. Hangsúlyozta Svéd Pál elvtárs azt is, hogy a XTX. kongresszus anyagának a mezőgaz­daságra vonatkozó részénél egy hallgató elmondotta: megértette a nagyüzemi gazdálkodás célkitűzé­séi és másnap belépett a Iszcsbe, meggyőzve annak előnyéről még négy dogozó parasztot. Pórokai elvtárs is az ellenőrzés hiányosságáról szólott, mert mint­ühogy mondotta: ,,a hallgatók nem készülnek kellően a foglalkozásra, ha ninc3 ellenőrzés". Elmondotta Pórokai elvtárs azt is, hogy tapasz­talata szerint nem helyes felszólí­tani a hallgatókat a felelésre, mert akkor még úgysem felelnek, hanem inkább az alapos tanulásról kelj meggyőzni őket. Számos propagandista elvtárs rá­mutatott arra, hogy az üzem, tsz, slb. pártaiap'szcrvezete minden tag­gyűlésen elhatározza az oktatás szervezeti és politikai megerősítését de a gyakorlatban ezekből a hatá­rozatokból nem valósítanak meg semmit. Pedig, ha a pártalapszer­vezet rendszeresen ellenőrzi, irá­nyítja a propagandisták munkáját, akkor azok jó felkészülésén keresz­tül meg lehet javítani a hallgatók oktatáshoz való viszonyát. Ezt iga­zolja Füzes elvtársnak (Csongrád) a hozzászólása is, aki elmondotta: a hallgatók, ha látják, hogy a sze. mináriumvcze'ö jól felkészült és ér_ dekesen, érthetően magyarázza w,eg az anyagot, akkor szívesebben jár­nak szemináriumra. Füzes elvtárs úgy is neveli hallgatóit, hogy saját jegyzetét'odaadja nekik és annak alapján tanulnak jegyzetelni. Ritter elv'árs, szegedi propagan­dista elmondotta, hogy a DISZ-ok­tntúst több üzemben megkezdték, de az eredmény nem kielégítő. Az anyagot nem olvassák el a hallga­tók és nem is jegyzetéinek. Oka en­nek sok esetben az is, hogy a sze­mináriumvr-ető felkészületlenül úgy teszi fel a kérdéseket, hogy rzok eleve érthetetlenek, Volt pl., aki a Szovjetunió belső helyzetinél így kérdezett: „szóljanak róla va­lamit... hogy látják a kérdést..." Az ilyen cSet oka az, hogy a pro­pagandisták lebecsülik a propa­gandista szemináriumokat, nem vesznek azon rendszeresen részt. Séfer elvtárs, a Szegedi Kender­gyár prnnagandistája elmendolla, hogy a XIX. kongresszus anyagát jól áttanulmányozták az üzem dol­gozói. A vitás kérdések megoldásá­hoz nagy segítséget nyújtott Rákosi elvtárs beszéde, amelynek alapján összekapcsolták a tanultakat az üzem problémáival. Nagyrészt a kongresszus tanításának helyes al­kalmazása tette lehetővé, hogy de­cember 20-ra befejezték évi tervü­ket. Elmondotta Séfer elvtárs azt is, hogy az oktatásnál még jobb eredmények lennének, ha a párttag­ság példát mutatna ebben a pár­tonkivülieknek. Török Veronika elvtársnő (Szen­tes) arról szólott, hogy a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalatnál és a Vörös IIajnal-1'ízné] a párttitkár elvtársak nagy segítséget adnak az oktatáshoz, ennok kapcsán a pro­pagandisták ég hallgatók egyformán, lelkesen tanulnak és arra töreked­nek, hogy minél nagyobb eredmé­nyeket érjenek el a munka és a ta­nulás tercn. Strack Sándor elvtárs (Szeged) orról beszél t, hogy az állami veze­tők egy része Szegeden, akik mű­szaki akadémián, vagy egyéb tan­folyamokon tamilnak, elfordultak a pártoklatástói és az oktatási munká­tól is. Sok esdlen nem is segítik a poli ikai oktatást. A szegedi városi tanács titkárát g politikai, oktatás lebecsülése miatt Is is váltották e megtisz'elő pártmegbizqtás tcljesí­téséröl. Hiányosságként említette meg Strack elvtárs, hogy az alap­szervezetek nem használják fel eléggé a taggyűléseket a tagság po­litikai tudásának bővítésére és az oktatás szervezeti, tartalmi kérdé­seinek megvitatására. Bónus Katalin elvtársnő (.Sze­ged) elmondotta, hogy szeminári­umán egyidőben lemorzsolódás volt és e hiányosság kijavítása érdeké­ben a szeminárium aktív hallgatóit bízta meg az oktatást hanyagolni akarók megnevel'Csévöl. Javított a szeminárium színvonalán £.z is, hogy a XIX. kongresszus anyagát igyekeztek összekapcsolni a helyi kérdésekkel, Például Malenkov elv­társ beszéde alapján megmutatták a Szovjetunió fejlődését, ugyanakkor Rákosi és Gerő elvtárs beszéde alapján rámutatlak a mi hazánk fejlődésére is. A hozzászólók közül többen fog­lalkoztak az oktatás tartalmi pro­blémáival. Pomádi elvtáfsnő pél­dául elmondotta: voltak nehézségek a szocializmus gazdasági alaptörvé­nyének megvitatásánál, de a jó fel­készülés lehetővé tette, hogy ma mar megértik ezt is a hallgatók. Pomádi elv'társnő ismertette saját módsze­rét is: a szemináriumokra készülve rendszeresen feldolgozza a sajtót és az anyaghoz szépirodalmat is ol­vas. Az oktatás jó menetéhez nagy segítséget ad az, ha a pártvezetősé­gi tagok rendszeresen foglalkoznak a politikai iskola hallgatóival, meglátogatják őket és beszélgetnek velük a szemináriumon tanultak­ról. A propagandisták megyei tanács­kozása megmutatta: eredményeseb­bé válik a pártoktatás, ha a járási, városi és községi pártbizottságok, valamint az alapszervezetek nagyobb gondot fordítanak az oktatás poli­tikai és szervezeti megerősítésére. A szervezeti kérdések — a megje­lenés, anyag, stb. — szem előtt tartása mellett az oktatás politikai színvonalának emelése biztosi hatja azt, hogy a politikai oktatás a ter. melő munka előrelendítő alapjává váljék. A megyei propagandista tanács­kozás feladatul tűzte a páribizo't­ságok elé a tagjelöltkörök eddigi lebecsülésének megszüntetését. Min­den pártbizottság területén új tag­je'öltköröket kell szervezni s ezek számára időben meg kell rendelni a tananyagot. Az oktatást mindenütt az egész pár bizottság munkájává kell tenni. Nem megengedhető az, hogy az oktatás kérdéseivel egye­dül a pártbizottság agit. prop. osz­tálya törődjék. Biztosítaniuk kell pártbizo' tságainknak, alapszerveze­teinknek azt, hogy az értrimi­séget tudásához megfelelő színvo­nalú oktatásra ossza be és biztosít­sa e színvonalra a megfelelő tudású propagandistákat is, ü Szegedi Kenrierfonógyár vizesTonl osztályának dogozó* jó munkával készülnek az új lagtönyveli kiosztására Alapszervezetünknél soha nem volt még tapasztalható a komvjjo­nista példamutatásnak ilyen jelent­kezése, mint most, amikor az ünnepi taggyűlésre készülünk. Bizonyítja ezt, hogy alapszervezetünknci több pártbizaímá elvtárs beteg, de he­lyetteseik is példamutatóan végzik tovább a munkát. Papp II. Mária és Vcrbovszki Istvánné elvtái'snők a termelőmunkában is példamuta­tónk. Például Papp II. Mária elv­társnő az elmúlt tíz napban 110 százalékos átlagteljesítményt ért el. Párttagjaink mellett pártonldvüli dolgozóink is átérezték a tagkönyv­csere jelentőségé'. Párosverseny in­dult üzemrészünkben. Koromvellás Ilona ifjúmunkás. Nagy II. József­né pártiaggal lépett párosversenyre. Vőneki Viktória. DISZ-tag, Dondi Erzeébet és Szilágyi Veronika DISZ-tagokat hívta ki versenyre, hogy a tankönyvese re tiszteletére még jobb minőségi munkát és ma­gasabb teljesítményt érjenek cl. Tömegszervezeteink is mállókép­pen akarják ünnepelni a tagkönyv­csere napját. Harangozó Gyulánc műhelytitkár elvtársnő első negyed­évre szóló felajánlását határidő előtt teljesítette. A s-alcszervezet'. bizalmiak is jó munkát végeztek. Különösen kitűnik közülük Császár Józsefné, Pallagi Ferenc és Kasza Katalin elvtársnő, a verseny jó szervezésével. A műszaki veze'ők is készültek a tagkönyvcserére. Lippai Szilveszter művezető elvtárs ver­senyre hívta Tóth Nándor és Péter Lajosné elvtársakat a szakma nyok termelési eredményeinek emelésére. Vannak azonban még hiányossá­gok is. Vannak olyan párttagok, akik nem tekintették kötelességük­nek munkájuk megjavítását. Csőt: Mária, Farkas Gergolyné élvtárs­nők nam veszik komolyan a tanu­lás fontosságát. Berancz Jánosné é Korányi Jánosné elvtársnők pedig kerületi népnevelő munkájukat ha­nyagolják el. Fontos feladat, hogy ezek az elvtársnök is megjaví'sák munkájukat s a jövőben aktív har­cosaivá váljanak pártunknak. Alap­szcrvezelünik vezetőségének és a párttagságnak át kell éreznie ezek­ben a napokban, hogy az új tagsági könyv még fokozottabb példamuta­tásra, helytállásra kötelezi párt­tagjaink ait. Bürgés Mihály né, a vizesfonó párttitkára Mind több jel mutat arra, hogy az amerikaiak végleg fel akarják rueni a fegyverszüneti tárgyalások térségének semlegességére kötött megállapodásokat Koszon (Uj-KIna.) Cartack. az amerikai fegyverszüneti küldöttség rangidős összckötőlisztje január ll-i leveliben fennhójázóan elutaisftatla a feleli ősségiét a január 4-i incidens­ért. amelynek során amerikai ka­tonai repülőgépek behatollak a tár­gyalások térségébe. Cartack a két féi közötti megállapodás ilyen meg­sértését >, jelentéktelen csckélység­r«ek'' és ,,ártalmatlan incidensnek" minősítette. A valóság ezzel szemben az, hogy január 4-én tiszta volt az Idő és világosan fel lehetett ismer, nl n fegyverszüneti tárgyalások térségének határait jelölő vörös jelzéseket. Az amerikai repülőgépeik — kihasz­nálva a fegyverszüneti tárgyalások téi ségénck semlegességét — két al­kalommal alacsonyan elrepültek a jelző léggömbök között és bombáz­ták, valamint fedélzeti fegyvereik­kel lőtték a népi erőknek a tárgya lások térsége közeiében húzódó ál­lásait. Az amerikaink — hogy leplezzék a két fél között létrejött megál'apo­dások felrúgását célzó terveiket, nlinóért alkalommal olyan kifogáso­kat hoztak fel> mént ,.navigációs bita" vagy a pilóták „gondatlan­sága.'' Az amerikaiak kényteienck vol­tak beismerni, hogy repülőgé­peik 16 a'ka'ommal hato'tak bc a tárgva'ísok térséfc fölé és tacrte'ték meg n két fél közötti megá'tapodást, azáta. hogv 1951. október 25-én újbó' megindu'­tak a fegyverszüneti tárgyn'á-ok. Ezekben az esetekben az amerikaink ismételten —sajnálkozásukat'' fejezték k'i és kijelentették- lépéseket tet­tek, hogy a jövőbem hasonló inci­densek ne fordulhassanak elő. Most Carlock kijelenteti, hogy ,,n«m szán dékszak válla'ni a felel ősiségét" ha­sonló berepülésekért. Amióta az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése törvényié icn határozatot hozolt a koreai kér­désben — amely támogatja az ame­r kaiakat a fegyverszüneti tárgyalá­sok megtagadásában és a háború ki terjesztésiben — az amerikaiak ál­tal a tárgyalások térsége ellen el követett provokáció száma szvm­mellálhatóan növekszik. Nyilván­va'ó: az amerikaiak a két fél között létrejött megállapodások nyílt meg szegésévej a fegyverszüneti tárgyatá­sok teljes megszakításán mesterked­nek. Kivéarslek három spanyol hasafii Barcelonában Párizs (MTI). A „l'Humanité" közli, hogy Barcelonában Franco parancsára kivégeztek három spa­nyol hazafit: Fernandez Gonza­lez-t, Jorge Oset Paiaicio-t és Jósé Avelino Cortez-t. A három hős an'ifasisztát múlt év szeptemberében katonai bíróság ítélte halálra hamis vádak alapján. Ismeretes, hogy a francoista hóhé­rok mondvacsinált ürügyekkel igye­keznek törvényes látszatot adni Franco fasiszta diktatúrája tör­vénytelen gyilkosságainak. fMentsüK meg a Rosenberg-házaspáft!"-nap Franciaországban Párizs (MTI). A francia dolgo­zók kedden ,,Mentsük meg a Ro­stnberg-házaspárt!''-nap keretében fokozták erőfeszítéseiket az ameri­kai osztálybíróság által halálra ítélt házaspár megmentése érdekében. A párizsi nmer.kai nagykövetsé­gen egymást követték a párizsi ke­rületek. üzemek és a tömegszerve­zetek delegációi — amelyek töme­ges aláírásokat tartalmazó íveket adtak át. Az ívek aláírói követelik a Roscnberg-házaspár ellen hozott halálos ítélet megváltoztatását. A francia bányászok szakszervezeti szövetsége közvetlenül Truman el­nököt hívta fel, hogy részesítse ke­gyelemben a Hosenberg-házaspárt A francia írók és művészek nagy csoportja közös túv'ralot küldött Truman elnökhöz Rosenbergék ér­dekében. A Német Béketanács határozata Berlin (MTI). A Német Békebi. zo tságból alakult Német Békela­nács Berlinben megtartott első tel­jés ülésén, amelyen a bécsi népek békekongresszusának felhívásaival foglalkozott, egyhangúlag határoza­tét hozott. A határozat a többi kö­zött a következőket szögezi ]e: J. V. Sztálin decemberi nyilatko­zata néhány mondatban a szovjet kormány megegyezési készségét bi­zonyító egész programmiát tartal­mazza. Sztálin nyila'kozaiát a né­pek békekongresszusának az öt nagyhatalomhoz intézett felhívásá­val összefüggésben kell értékelni. Ez a nyilatkozat újból bizonyságot tesz a szovjet politika békés szándé­kairól. Mos; az Egyesült Államokon a sor, hogy világos választ adjon. Németországgal kapcsolatban a népek békekongresszusa megállapí­tolta, hogy problémáink békés meg. oldására és a Németországgal szóm­szédos államok biztonságának sza­vatolására csak akkor kerülhet sor, ha a bonni különszerződés és a pá­rizsi katonai egyezmény megbukik és létrejön az a békeszerződés, amely biztosija Németország egy­ségét, függetlenségét és demokra­tikus fejlődését. A német kérdés békés megoldását célzó nemzetközi értekezlet, továbbá a német békokongresszus és végiil a bécsi népek békekongresszusa a bé­keharc három, nagyjelen'őségű, eredményes mozzanata volt. Ezek a tanácskozások megmutatták, hogy a nagyhatalmak megegyezéséhez a né­pek megegyezésén át vezet az út. A német népnek tettekkel kell bébi­zonyítani a békevágyát, akkor a béke kívánságból valósággá válik, Felavatták a pécsi rádióállomást ünnepélyes Hétfőn avatták fel keretek között a péc?i rrdifiáTo. mást, amely a legkors-erűbb tech­nikai felszerelések segítségével na­ponta este fél hattól sugározza mű_ sorát. Az ünnepélyes megnyitón megje­lentek a Magyar Dolgozók Pártja baranyamegyei bizottságinak tag­jai, a megyei tanács végrehajtebi­zottságának elnöke, a tfc'inegszer­vezetek, a honvédség, az államvé­delmihatóség. a határörs'g. a bara­nyai üzemek és intézmények képvi­selői. A Magyar Dolgozók P'rtja neve. ben Egri Gyula, az MDP baranya­megyei bizottságának titkára adta át a megye dolgozóinak az adóál­lomást. A Magyar Rádió nevében Kozák Tibor hangsúlyozta, hogy ennek az adóállomásnak egyik főcélja a dél­szláv adások sugárzása, hogy anyanyelvén tanulhasson szórakoz­hassék a megye délszláv lakosaága. Baranya megye dolgozói nevében Varga Jenő. a megyei tanács Vég­rehajtóbizctlságának elnöke, majd Ruffli Lajos, a munkaérdemrend arany fokozatával kitüntetelt szta­hanovista vájár a megye bányászai, Fábián Sándor siklósi egyénileg gazdálkodó a megye do'gozó pa­rasztjai nevében Kaszapovics And. rás Kossuth-díjas, a kátolyi „De. cember 21" tszcs elnöke délszláv nyelven mondo'.t köszönetet a párt­nak újabb ajándékáért; a pécsi rádióért. larcel CacMn besrde a francia nemzetgyűlés új ülésszakának megnyílásán Párizs (MTI). A francia remzet. gyűlés kedden tartotta 1953 évi ülésszakának megnyitó ülését, ame_ lyen mint korelnök Marcel Cachin, a Francia Kommunista Pár^ poli­tikai bizottságának tag'a elnökölt. Marcel Cachin megnyitó bestédé­ben hangsúlyozta: Franciaország a politikai és gazdasági válság álla­potában él és országszerte nagy sz elégedetlenség az a'acsony b'rek ós fizetések, a növekvő munkanélkü­liség miatt. Ezután az atlanti tanács legutób­bi párizsi ülésével foglalkozott, majd az indokínai kérdéssel kap­csolatban kijelentette; A francia nemzetgyűlésben nagy számmal vannak olyan képviselőit, akik r.z Indokínai háború gyors befejezését ki. vánják. Vannak viszont, akik éppen ellen­kezőleg, a háború folytatáséra sőt egész Ázsiára való kiterjeszté­sére törekszenek. Ennél altéba te­het gyászosabb törekvés Franciaor­szág érdekei szempontjából. Marcel Cachin erélyesen vissza utasította azt az uszító propagan dát, amely a harmadik világhábo­rút szükségesnek tünteti fel, majd beszédét így folytatta: A mi feladatunk nem birodal. mak meghódítása, hanem a szabadságjogok terje3ztésp, s ebben a szellemben az 1946. évi alkotmány Is kimondotta, hogy „Franciaországnak vezetnie keU a népeket önrendelkezési joguk megszerzése él saját ügyeik­nek demokrat kus módon való intézése felé". A mai Franciaország azáltal emel­kedhetik feladata magaskatára, ha híven alkalmazza a köztársasági al­kotmánynak ezeket az alapelveit. Franciaország népe — mutatott rá Marcel Cachin — békére, szo­ciális igazságra és nemzeti függet­lenségre törekszik. Ez a nép részt vesz a világszerte megerősödött bé_ kemozgalmakban és nem hajlandó .a harmadik világháborút e!kerü'hetet_ lennek tartani- A francia nép igen nagy súlyt helyez arra, hogy az öt nagyhatalom képviselői összeülje­nek és fcékeegyezményt kössenek. A francia nép azt kívá-ja. hegy Franciaország földjén c ak francia csapatok állomásozzanak cs nem hajlandó részt venni egy olyan had. seregben, amelynek estv része a. 1 volt Wehrmacht náci tisztjeitől kapná a parancsokat. Marcel Cachin ezután hangsú­lyozta: A francia népe' őszinte öröm tö'íö te cl, amikor 1944 b n megkötötték a szovjet-francia szerződést. Ennek a szerződésnek francia alá­írói akkor kijelentették, hogy „ez a szerződés sarkköve lerz a francia politikának, s biztosítéka annak, hogy a német revanstörekvések soha fel nem éledhetnek". Ma ugyanezek a francia személyi égek megtagadják aláírásukat és akkeri kijelentéseiket. A francia nép azon­ban nem engedi meg, hogy szem­beállítsák a szovjet néppel, ame'y­nek el nem múló hálával tartóz k szabadságának visszanyeréséért. A francia nép híven kitart a nem etek kö-ölti testvéri bará'ság mel'ett. Marcel Cachin ez'kkel a szavak­kal fejezte be: „h d'gassák m:g te­hát a francia nép szavát, amely azért küldött ide minket, hogy megvédjük és szolgáljuk őt". Marcel Cachin beszéde után meg­kezdődött a nemzetgyűlés elnöksé­gének megválasztása. Az Osztrák Néppárt vá!asz»ásí programmja a nagytőke érdekcii szolgálja Bécs (MTI). Az Osztrák Néppárt nyilvánosságra hozta választási pro. grammját. A programmal kapcso­latban az -.östcrreichisehe Zei ung" megállapítja, hogy ez a pr0granim a nagytőke választási programmja. „A néppárt vezetősége nagyon meg vnn elégedve azokkal a sikerekkel' amelyeket az „újjáépítésben" ölért — írja a lap. A valóságban azon­ban Raab, Flgl és társai csak egy­re lehetnek „büszkék": arra, hogy az ország gazdasági éle' ét aláren­delték az amerikai tőkének. A nép­párti és a jobboldali szocialista ve­zetőség fokozta a stratégiai nyers­anyagok feldolgozását és állandóan csökkentette a fogyasztási javak ermeiését. A jobboldali szocialista vezetők '.Ital támogatott kormánypolitika megnyitotta nz utat Ausz'ria gyar­matosítása elő t. Ezt tükrözi a Néppárt választási programmja" — állapi ja meg befejezésül az ,,Ös­terredchische Zeitung",

Next

/
Oldalképek
Tartalom