Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-14 / 11. szám

2 SZERDA, 1953 JANUÁR 14. 1 PÁRTÉLET • A párt tuojplöftet nevelt Makra Annából Két érvel ezelőtt került a Ru­hagyárba Makra Anna Ifjúmunkás. Azelőtt magáncégnél dolgozol'. Együ t rettegett társaival azért, vájjon holnap lesz-e még munká­juk, vagy a mindenható főnöknő minden ok nélkül elbocsátja'.őket Attól a naptól kezdve, ahogy nz üzembe lépett Makra Anna, meg­változott az étele. Hozzá hasonló fiatalok kőző került, de ezek a fia­talok mások voltak, mini a mű­helyben régi társai. Az üzemben szeretettel ve'ték körül. Mindenki segíteni akart taoasztala'ataak át­adásával, hogy könnyebben menjen a munka s hogy gyorsan megszokja az új munkakört. A fiatalok magukkal vitték a DISZ gyűlésekre is. Beiratkozott a szervezetbe. Később megbíztak: le­gyen gazdasági felelő-. Vállalta és szorgalmasan dolgozott. Munkáját scgíte'te Berzsenyi Lajos népne­velő. Gyaikran felkereste munkahe­lyén s beszé'gett :k a munkáról. Később a tanulás fontosságáról is «zó esett közöttük, Berzsenyi elv­társ felhívta a fiatal munkái fi­gyelmét az üzem könyvtárára 18. Az első könyveket együtt, keresték kl. Az „Új barázdát szánt az eke" és a „Vo'okialiaimszki Országú " — vol­tak Makra Anna első olvasmányai. Az egyik megismerteti az olvasóval a kolhozok keletkezésének történe­tét, A másik a Honvédő Háború idején játszódik s a szovjet nép hősi harcát mutatja be s eimé'yíti az olvasó szeretetét a Szovjetunió iránt. Berzsenyi elv'árs azonban nem •'légedéit meg ennyivel. Indul't az oktatási év. Makra Annának nem sokat ke'lett beszélni, jelentkeze t n pártszervezet vezetőtégénél, kérte, osszák be őt is a politikai iskolára. Alapismereti politikai körre osztat­ták be, arra a szemináriumra, ame­lyen Berzsenyi elvtárs volt nz el­lenőr — aki most már nemcsak a munkáját, de tanulását i8 jobban figyelemmel kísérte. — Ellenőrizte jegyzetei", tanácfokkal látta cl egy­egy anyag feldolgozásához. Az özemben szakmai továbbkép­ző tanfo'yam indult. Makra Anita Berztanyi elvtárs tanácsára az el­sők között jelentkezett a tanfolyma A mult évi választás kon vájas--1 vált a kollektív szellem. Pedig nem tolták szakszervezeti b'zalminak. I volt könnyű a feladata, mert a r.é­Ebben í» munkában is segítséget gyes szalag egyike azoknak, ahű a kapott a párttól e's Berzsenyi elv- j leggyakoribb az á ^ lás s ez visz szaesíst okoz kezdct'en a terme lé:btn s nem egy dolgozóból el'ge. dctlensége; vált ki. Berzsenyi elvtárs és Berta elv­társnő segítségével azbnban Mrkra Anna sikeresen harcol a nehézségek lekü'dé-éért Jó munkája jutal­mául javaso'ták tag'e'öllnek. Egyik ajánlója Berzsenyi elvtárs volt. A multhónapi taggyűlésen Mak'a Anna meg is kapta tagjelölt igazol­ványát A pártszervezet tovább ne­veli és harcos jó kommuni tává formálja Makra Anna elvtársnőt. Eredményes munka fo yk a Siegedí Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben A Szegedi Mezőgazdas: gi Kisír- lrabbaD használt textilipari nyers­ti Intézel a Duna-Tisza köze cs anyaga a kender. A vetómaro- re színek nJvé.iyter- gebben 0 aszcrszr.glol iirparláRuk leti az Alföld déli ré. mesz'.ési és novfcnynemesí ési kír. déréivel fog'alkozik. Az n é et az A felszabadulás u.án az intézet megoldotta a magtermesztés kérde­társtól. Jó munká.'á", fejlődárét ekkor már figyelemmel kísérte az alanszervezet veze őségé is. Berzsenyi elv'árs rreleít Brria Etelka elvtár-nő, az alapszer .ezet elnöke is rend zrresen fcg'aU ozo t Makra Annával. Figye'te, hogyan teljesíti szakszervezeli feladatai'. Mindenki csak jót tudott mondani róla. A rábízott feladatokat szíve­sen és pontosan elvégezte. Lc'ktoCn szervezte a ezatagon be'ül a íe'­ajánlást, s harcolt az elégede'ton­kedő hangulat ellen. A sra'agnn be­lül jó munkája nyomán mindjobbá A 2.postahivatal kommunsái natív nonddal készítik elő az ünnepi tangyü és? Január 16-án tartjuk ünnepi taggyűlésünket. Ezen a napon kapjuk meg az új tagsági könyvet. Pártszervezetünk nag" conddal ké­szül a gyűlésre. A pártcsoport bizalmiak ezekben a napokban gyakran felkeresik a hozzájuk tartozó elvtársakat s beszélnek vélük az ünnepi taggyűlés és a tagkönyvcfrre jelentőségéről. A Szeged 2. Postahivatal dolgozói meg soha nem készültek ilyen komoly felelősségérzéssel tag­gyűlésre, mini most. Átérzik önnek a. taggyűlésnek ünnepélyes voltát, melyen újabb fogadalmat akarnak tenni a pártnak, Rákosi elvtárs­nak, hogy továbbra is jó munkátokkal harcolnak pártunk célkitűzései- fotométer setatsígevyl ^olyan el.ia­nck meg való a Magya; jobb és y nak is, hogy a Horthy-rendszerbon milyen sorsban éltünk, mert csak ezzel tudjuk igázta mérlegelni mostani szép életünket. Az a nap, me­lyen új tagsági könyvünket kapjuk, minden pártlag számára feledhe­tetlenné kell, hogy legyen. Kovács Mihály, JV ; Szeged 2. Postahivatal. idén' több jelentős eredményről rzá-1 aeit és hozzákezdett a rostkend.T molhat be A többi közölt msg.'la­pították a füves velésfo gínál leg­megfelelőbb takaró övényeket. ki­dolgosták a fűszerpaprika nagy­üzemi jarovizáclós módszerét, meg­állapították a nyári ültet.ésű burgo­nya legkedvezőbb ültetési idő ront. ját. Bebizonyították, hegy a Szov­jetunióból származó rizs megfelel a hazánkban való termesztésre. Eredményes munkájáért e>ánrs kulató részesült az idén juta óm­ban, vagy miniszteri kitüntetésben. 4 papriha gyógyászati célokra való alkalmnzasa A paprika gyógyá-zati célokra való nlka'mazá át elősegíti Bene­dek Lnsz'ó paprilrkutató veg ész most kidolgozott eljárása. A csípős paprika fontos gyógyászati ata~­anyagoi: kapszaicint laita'maz. Ed­dig nem tudták megállapítaná kapszaicint tnta'maz nemesítéséhez. A színre jófa.ta kender a feldolgozás folyamén kii lönböző rost erelírényeket adóit. A cél az, hogy meghatározott terü'et­ről nünél több kmdnkórít, illetve kenderrcstot nyerjerrk. A kender­kórókat magas ág irányában nö­vesszék, kereszőmeiszetben ped g dúsítsák. Jakobey István lutató szovjet tapasztalatok felhas ná: sa­vai olyan módszert do'gozo t ki, amellyel számszciű'eg meghatároz, ható a különböző kenderk órók ér­téktariama. Ennek alapján meg­kezdték a kinemesítést. Ui kísérleti telepek Korszerű nagyüzemi gazdái' odá­zunk megköveteli, lio-y a ki érie­teket is apró parcellákról nrgymé­re.ű parcellákra vigyék át. h gy a gépek Segítségével, a gyrkorlatban állapítsák meg az egyes kmemes'­tett növények agrotach ikrii ha ta­mponban emelkedik az amerikai megszállók által elkövetett bűntettek száma Sanghaj (TASZSZ). Japánbrn az |lisa óta a megszállók csak Hi"oű­. ENSZ fegyveres erői trg'a'rrV , ma városában 218 bűntettet lö.et­mennyi kapszaicint talTamaz a paprika. Benedek László az eddigi ,,, ,, , ,f -• , _ ... , _ ilyen irányban már fotatatolt k,v..f. rflhatoságat. Nagyban setai az ,n tárok felha-ználtaával Bulfr'cl fe itezet kutatóinak nrurk at, hegy teina.znai^avai BuJii.cn.r e az .dén 452 hojdró, C4C,0 j-oldra emelkedett a kisérleti terület. A. több mint ezer holdas szegedi kí­sérleti gazdaságban már megkezd­ték a gazdasági épül t:k építését is. Korszerű üzemi épüetek, mun­kásszálló, nyo'cvan férőhelyes te. hénistálló kcsiül. Jövőre ezen a területen mintegy száz holdon Viljamszk-féle komplex füves vé­dés, mert hazánk egyik leggyak- .tésforgó kísérletek folynak. Ennek alapián gazda-*, csip s pnn­rikát tudnak kineme-íteni. Benedek Lászlót a földművelésügyi minisz­térium 5090 forint jutalomban ré­szesített e. A kendernemesítés A kendememesXés is fontos kér. vagyis az amerikai megszállók bűn_ telteire-- száma egyre n Ív ks-ik. A ..Kiodo Cuszin", Japán Távi­rati Iroda jelenti, hogy 1S52 ápri­tek el, ezek kezöt^ 55 lopást. 51 fegyveres temedért, 27 t:t leges bántalmazást, öt rablást és hálom erőszakot. Pieíro IXenni beszámolója az Olasz Szocialista Párt XXX. Országos Kongresszuson demokratikus Milánó (MTI). Pietro Ncnni, az paktum pontjainak Olasz Szocialista Párt főtitkára te. tartalmát. P számolót tartott pártja XXX. orszá- ' vezetó.'énél. Ekkor már a szatagon gos kongresszusán. Nenni részletesen elemezte az Ausztriában teljes erővel folyik már a válaszlási harc Bécs (MTI). Ausztriában a tabb­o'.dali pártok vá'asztási plakátjai és milliókba kerülő propagandu­Dobretoberger professzor Vorarh. bergbsn nyitotta meg a Népi E!» lenzék választási hareát az.elmull tornyai, utcai villitnyújságjai és a napokban. A Bregenzbergben tar. belül maga is vég. ett népneve ő munkát. A b kerülő új, íintal <!ol| olasz belpolitikai és a nemzetközi helyzetet Nenni foglalkozott a jcbbrl "a'i szociá'demokraták pártjában kifejlő. dött válsággal. gozókat lanftotta. Jó munkájával kivívta társai megbecsülését A röpgyűl'üseken elhangzcttak első hozzás-ólásai, melyekre szin­tén népnevelője segítségével ké­szült. Berzsenyi elvtárs bátorította, szólaljon fel a termelési értekezle­teken is, mondja el vél ményét cz elhangzottakról, számoljon be sza­lagjuk munkájáról, probtomá rőt. Az e'ső hozzászól'sokrt még eegí­tett elkészíteni. Kcsőbb már nem volt szükség segítségre. Makra Anna helyesen bírálta a szalag dol­gozóinak munkáját, rámutatott a műszaki vezciők hibáira, de ugyan­akkor becsülettel elismerte az ál­Nenni ezután rámutatott az ame­rikai imperializmus feletósségíre a jelenlegi remz:il;özi helyzc btn. A továbbiakban ,en.l'k:ztet:tt J. V. Sztálin legutóbbi nyi'atkoza­tára, melyben Sztálin k'jelentette, hogy kedvezően fogadna egy köde éi Eiscnkower között történő talál­Az Olasz Kommunista Párt és az kőző előkő~zítés','re vonatkozó ja. Olasz Szocialista Párt között kötőit vaslatot. Nenni kifej ette, hegy az akcióegyscg-pak.umról amelyet az olasz reakció lüntet fel ú^y, mint a kratikus fejlődé-nek 'és a „demo­kratikus megállapodások ak" leg­főbb akadálvát. Nerni k hangsú­lyozta az 19ÍS-ban kötött prktum pontjainak demokratikus jeleget. Az Olasz Szocialista Párt főtit­kára a kongresszus rész'vsvöir k dübörgő tapsa közepette állapítot a bírz.'lt, amerikai vezetőkörck számára most gyakran ] kiváló aktatom nyílra aria, hogy demo. I hozzájárul'anak egy új nemzctkö.i jh-'i'z'-t ktotakításához. mozikban vetítésre kerülő propa­gandafilmjei üres Ígéretekkel van­nak léte. Egyik jobboldaii párt a másikra tolja a felelősséget a nyc. mórért, az áremelkedéséi'', a mun­kanélküliségért, a nyugdíjcsökken­tésért. Ugyanakkor a Népi Ellenzék fel­hívja a dolgozók figyelmét: a kormánypártok poli'kája a halál­gyárosek fcnei'ceilen gyomrába tabzltja Ausztriát. A Népi Ellenzék erői növeked­rek. Egyre több vá'afiztáá bizot*­ság megalakításáról érkeznek hí­rek s az egyes tartományokban m'ndenütt megny'tolták a Népi El'enzék vá'asztási harcát. tott gyűlésen a többi közölt kije­len'etle: A kormány szerencsét­len pol tokája következtében Ausz­tria teljes bizonytatanságban él. Egy összetűzés esetén ez volna az első terület, ahová bombák zuhan­r.ának. Ha Gruber külpoltakája to­vábbra is érvényesül, az ország borzalmas szerencsétlenségbe zu» han. Dobre'sberger professzor meg­állaoította: a kormány megakadá­lyozza a Kelettel folytatott keres­kedelmet, ezzel szemben azonban Ausztria nyerfacé't szállít Otasz­orszá"nak s e drága nyersanyao tonnái ellenében egy-egy írógépe' kap az o'aczoktó!. tala elkövetett hibákat, mulas-táso- ;mcg, hogy remii r.em vonha'ja teái­kat is. ségbe az akcióegységre vonatkozó 44 amerikai hadifoooly nyilt levele Eisenhowerhez Peking (Üj.Kína). Észak-Koreá. ban lévő 44 amerikai hadifogoly le­vélben fordult Eisenhowerhez. Másfél esztendeje — írják a többi közölt a levélben —, hogy mpg'.iez­dődtak a fegyverszüneti tá g alá­sok, amelyek mindez daig nem h"z­lak kielégítő vrgy figyelemremvltó eredményt a koieai háború fcékés rendezése terén. Ügy véljük, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete fegyveres erőinek liüldct's's* nem tanúsít őez.nte magatartást a háború befejezése kérd-taében. őszintén reméljük, hogy cz új amerikai kormány betartja rzikat az ígéreteket, amelyek/;- tagjai a vátasztári kamptay során az ame­rikai nép és a világ nép-1 e'őtt let­tek. Mi békét akarunk Koreá' an és az egész világon és biztcs-k va­gyunk benne, hogy az arrer.kri nép ugyancsak békít akar. Ügy ér z­zük, hogy ha az aihcrlkai külpo­litika a közelmúlt nyomdokain ha­fad, ez csak végzetes l:het népünk számára. Sok kérdés és kétáíg merül fél bennünk — folytaV-dk a ,levél • — Az egyik ilyen kérdé.ünk: Mi.-it merült fel — a törté leiemben e!c. szőr — az önkéntes hazatelepülés kérdése, mép. prd g clyan válságos időpontban, amikor annyi minden függ a koreai fegyvers: üneii tár­gyalások sikeres kimenet létől? Cipészipari KTSZ nagyobb gondot fordítson a gyors cipő javításra hibák megszűntetesével, lohb és több munkával készüljenek hazánk felszabadulasának nagy ünnepere grammot, ha a vi'ágot ma­napság érd:k'ő legfő b kérdés a béke cs nem a Jiíberú? Tudni szeretnénk az; is, hogy — tekintettel a néhány év óta fenn­álló nemzetközi feszül.régre — miért nem történtek cr.'feszi us-k a nagyhatalmak tanéc koeá ának megtartására azzal a cé ".al, hogy jobban megértsék egymás1-, és meg­valósr'hasron a szilárd béke. Mi úgy érezzük, hogy ha népünk ve­zetői valóban akarnák, létrejöhetne a nagyhatalmak közötti kölcsönös megértés. Nem tudjuk és a múltban sem ;udluk elképzelni, hoay milyen előnnyel járhat a koreai 1 hábotó folytatása, nm'lror a szembenálló fe'-ek már meg is egyezt k egy mél­tányos demarkációs vonalban. Nyil­vánvaló: az amerikai fiatal ág egyre nö­vekvő harct'rl veszteségeit so­hasem Jekei az amer ktl nép győzelmeként cl'rönyvclnl, kü­lönösen, ha a több m'nl kő' éve folyó hzreban 'tcmrri o"; aa eredményt fem sikor'Tt elír­notok. nmel^ rrmze ür"k t?" in. tély'nek öregbítésíi szclgáln*. Öezintén remáljült — f/je ődik be az amerikai had fcg'y k leve'e —, hogy ön fontolóra veszi a feni kifejtetleket és mindent megtesz az igazságos koreai béke gyers meg­valósítására. Kérjük önt. hogy nn"y nemzetünk hagyományéinak sz-l':e­A Cipészipari KTSZ dolgozói elmúlt évi tervüket értőkben nem te'jcsüették. Lemaradtak, adósság­gal jöttek át az 1953. évre. Igaz, — decemborbén „hajráztak" — a javító részlegektől is elvonták a1 munkásokat, hogy a torvet telje- az e'6ö negyedéves terv lúlteljes:'. sí'sc1-. De ebből a hajrából az szü- '-sére, hazánk felszabadulásának letett, hogy volt o'yan dolgozó in, ünnepére, aki hiába ment a megígért 'időben I pár hónappal hogy a kü'önböző műhclyrészek' gén, a nagyállomásnál, a Kossuth' munkáját összehangolják. A ver- " ' " senyt is hiányosan értékelik. Még most sem feltek fela'cmlósf Azután itt van egy niás'k kérdés: mében foglalja el elnöki ti?z ét és Miért fo'ylat kormányunk nagyszabású fegyverkezési pro. I legyen méltó az arre ikai nép be­rosületes, dicső múltjához. a cipőjéért, umeíyct javítani udol4 a Szövetkezetbe: „Nincs kész" — ez vo't a felelőt. Teijes erővel arz új csizmákat ós cipőket készítették, mégsem teljesített ék a tervet, sőt, most január közepe tjján is csak „előkészítő" munkálatokat vé­geznek a központi munkahelyen, mert elfogyott az anyag a nagy hajrábr.n. Az 1953, évi műszaki terven is csak most dolgoznak — elmaradt a zökksnömentos é'mc­net előkészítése az újeszlendöre. Nem teljesítették a óárt, Rákosi e'vtárs, Gerő elvtárs útmutatásait nemcsak az év végén, hanem a megelőző hónapokban sem. Mun­kájukban ugyan felnwrü'.tek objek- j tiv nehézségek, amelyeket saját maguk nem tudtak megoldani. Eze­ken kívül is akadt aronban h'ba töven, amelyek gátolták a terv te'íe/I'ésát. Eleöcorbaip roosz a KTSZ-Yn a munka megszervezóse. i A felsőrész, az a'jakészitők mű-1 vezrtöi, a KTSZ műszaki ezelőtt történt, hogy egyes javító műhelyek a központ útján segítséget kértek a többletmunka e'végzéséhez azoktól a részlegektől, amelyeknél keve­sebb volt a munka. A Somogyi­ulcai javítórész'eg vesetáje tilta­kozo't, a sok munkára Jdvatkozva, hogy ne vigyenek el tőle embere­ket. Később kiderült, hogy nem is vo't olyan sok munka. Az Is előfordult nemrégiben, hogy idő­bon elvégezzék a munkát, elküld, tók a javítandó cipők egy részét Vásárhelyre. Mire azok rútok, kicserélték őket, összeke­vertek a je'zésoket. Az öcszecse­rélgetett cipók közül a do'gozók ne'-oron tudták kiválogatni a sa­játjukat. A szövdkezet 1918-ban alaku'.t és 1951-ben már majdnem elérte azt a létszámot, amennyivel jeler. 'eg do'goz'k. A két esít/ndő a'alt tö'-b m'nt 200 taggal rendelkező KTSZ nagyobb gondot 'ordítson •Pl — aki egyben a pá-fszervfezet t i- Szeged kü'torületl dolgozóinaik kára is, — nem beszélik meg kőző- cipőjavítására. Nagy fejlődésen í'en a fe"adatokat, s ezért ellenié- mentek ugyan keresztül, munké­tes utasításokat adnak ki. Nem- juk is javu't a pár eszlendőve! i csak, hogy a mindennapos felada- cze'óttihez képest. A jelenlegi k'­tok reggeli megbeszélése maradt lene javítórészleg azonban kevés fel, hanem nagyobb időközökben Ensged dolgozóinak. A kültorü'e- ] sem ülnek rendszeresen össze, leken, a Petőfi Sándor-Sugarúi vé­Lnjo--sugiárúion, Ujszegteden é3 Petői-tólepen is van javítóműhely, de Móraváros, Rókus külső i észé­nek dolgozói vagy SZrteged többi kü'tcrülcton lakók b'zony taggal hiányolják a cipőjavító műhelve­kct. A hibákból tanulhatnak a KTSZ vezetői. A helyes javas'a tokát, hogy központi jav.táműhelyt kell fe'állítanick — ame'yekhez a KTSZ új gépeket szerzeit be — valósítsák meg. Helyes az a ja/ vas ai is, hogy mivel kisebb üz'et­hcéyiségclk'ct a kü'területeken könnyebben kapnak, olt csak fel­veszik a rendeláse'-fct a javítá­sokra és a központi javifóműhe« lyekben egy-egy ta'palást 4—5 rapon belül elkészítenek. A KTSZ vezetői körülnézhetnek v'sszahe- r7' eZYe3 míhe'yekbfcn. hogy meg. tettek-e m'ndent a takarékosság­ért. Nem elegendő az. hogy a bő­rökéi úgy sz' bják, hogy m'tadem kis résrt felhrsználjanak. hanem még nagyobb condot iorditeának a műhelyek rendbenlartasára, a se­gedanyagok felhasználására. A KTSZ vezetősége sokkal job­ban szervezze meg a munkáiét, rend" eresen el'enő'lzze a javí'ó­rárz'meket. A m"rv.a'c'ak sz'nte rapc"'r bcczéljék meg közö""n a fe"adatokat, hegy az am-a-ktadás, a mun'-a men;[6 zavar'n'an le­gyen. Ellenör'zzék és többet tö­rődjenek a munkaverseny ériéke­léséve1. az elért eredmények nép­szerúsítéaével és lendítsék újabh harcba a szövetkerct do'gozóit az első negyedéves terv teljesítésére, április 4. méltó megünneplésére •M. T,

Next

/
Oldalképek
Tartalom