Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-13 / 10. szám

KEDD, 1953. JANUAI*. 13. 3 Vasárnap délelőtt tartotta kütdöltválasztó értekezletét az MSZT szegedi szervesete MINDENKINEK IUDNIA KELL. A rákbetegség gyógyítható, ha idejében megkezdik korszeiű kezelését VIZSGÁK A SZEGEDI EGYETEMEN Megalakították a délmagyarországi onkologus szakcsoportot Szocializmust építő dolgozó népünk egészságvédelmében fontos szerepe van a rákellenes küzdelem, nek. A rákbetegség gyógyítható, ha idejében megkezdik korszerű kezelését. A rákellenes küzdelemnek jelenlegi állását, feladatait vitatta meg az Orvosegészségügyi Szakszervezet onkologus szakcsoportjának vasárnap Szegeden tartó'' vándorgyűlése. A 6zegedl tudományegyetem női klinikájának előadóleimét zsúfolásig megtöltötték Csongrád, Békés, Szolnok és Bács megye körzeti, községi orvosai, védőnői, a szegedi klinikák professzorai. A vándorgyűlésen megjelent Takó József egészségügyi miniszterhelyettes is. Dr. Román József, a megyei tanács egészségügyi osztályvezetőjének megnyitója után az első előadó Dr. Kuti László, az Egészségügyi Minisztérium onkologiai főelőadója volt. „Rákellenes küzdelmünk eddigi eredményei" címmel tartott előadása beveze. tőjében arról beszélt, hogy hazánkban a felszabadulás előtt szervezeit rákellenes küzdelem nem volt. A betegek legnagyobb része vagy teljesen elhanyagolt állapotban, vagy egyáltalán nem került orvoshoz. A gyógyulás kilátásai csak a tőkésosztály tagjai számára voltak kedvezőek, mert a gyógyin. tézefek főleg a fizető betegeket vették fel. A falusi lakosság egy. általán nem jutott kezeléshez. — Kiváló orvosok kezdeményezései — mondotta — a tőkés társadalom urainak közönye miatt teljesen eredménytelenek maradtak. Az 1930-tól rendelkezésre álló 110 onkologiai ággyal a betegek igen kis részét tudták csak ellátni. A kezelés után nem 'ud'ák őket ellenőrizni. A rákos megbetegedés így egyre inkább népbeiegségigé vált és nem egyszer lóbb áldozatot követel, mint a 'uberkulotikus megbetegedések. Ezután ismertette Dr Kúti László, hogyan Indított kormányzatunk a felszabadulás után a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával, a szovjet professzorok segítségével szexvezeti, országos méretű küzdelmet a daganatos megbetege. dések ellen. — A háború alatt megrongált rádium és röntgenkór. házat már a hároméves terv végére helyreállítottuk, 110 ágyasra növeltük, — mondotta. A hároméves terv végére pedig négyszázharmfincnyolc ágy állt már u be. tegek rendelkezésére. 1948-ban megindult a szervezett rákszűrő vizsgálat. Az országos onkologiai hálózat 240 szűrőállomásán 1951ben már 300 ezer rákszűrést végeztek el. A nyllvániarto't betege, ket rendszeresen leiül vizsgálják. A szombathelyi, miskolci kórház, ban önálló onkologiai osztály létesült. Budapesten az Uzsoki-utcai kórház onkologiai osztályán az ágylétszámot 46-ra növelték. A Szovjetunió után Európa legkorszerűbb intézete: a Budapesti Országos Onkológiai Intézel 300 ággyal kezdte meg most januárban működését A szűrővizsgálat fontosságát mutatja, hogv állandóan nö azoknak a dagaoa'os betegeknek a száma, akik operálható, vagy egvéb radikális beavatkozásra alkalmas állapotban kerülnek kórházba. Dr. Kúti László ezután a feladatok Ismertetésére tért rá. — Az 1953-as évben egymillió nőgyógyászati szűrővizsgálatot és 120 ezer komplex-szűrést akarunk elvégezni — folytatta előadását. — Ennek a tervnek a végrehajtását biztosítja az onkologiai hálózat országos szervezete: a 25 j gondozó, száz szakrendelés és 260 rákszűrő állomás. Az egyetemi oktatásban, a továbbképző szaktanfolyamokon szélesítjük az orvosok onkologiai ismereteit, onkologiai szakkönyvünk első kötete már megjelent. — Munkánk azonban C6ak akkor lesz eredményes, ha széleskörű propagandával biztosítjuk, hogy dolgozó nőink széles rétegei megértsék a szűrővizsgálatok jelentőségét, A kapitalista társadalomnak az volt az érdeke, hogy minél tudatlanabb legyen népünk. Szocializmust építő társadalmunk az egészségügyi kultúra fejlesztésével is harcol a tudatlanság, a közöny ellen. A tömegszervezetek, főleg a Vöröskereszt segítségével a legkisebb faluban is meg kell értetnünk: dolgozó népünk érdeke, hogy saját egészségéi védje és a szűrővizsgálatokon való megjele. nésével lehetővé tegye a rákbetegség korai felismerését. Mindenkinek tudnia kell, hogy a rákbetegség gyógyítható, ha idejében megkezdik korszerű kezelését. Az emberek., dolgozók ezreinek menthetjük meg az életét, ezreknek adhatjuk vissza egészségét és munkaképességét, hogy szocializmust építő hazánk hasznos, lelkes és egészséges dolgozói lehessenek. Dr. Kúti László nagy érdeklődéssel tartolt előadása után több szak. mai előadás következet. Dr. Wald Béla az Országos Onkologiai Intézet igazgatója rosszindulatú da. ganatok terápiájáról tartott előadási. Ismertette, az Országos Onkológiai Intézetben folyó kutatásokat, amelyek a rákbetegség eredményes leküzdésében új lehetőségeket nyitnak meg. Dr. Ba'izfalvi János, a Szegedi Tudományegyetem Nói Klinikájának igazgatója a nőgyógyászati rákok elleni küzdelemben elért jelentős eredményeikről, Gábor Pál és Palánkai Gellért női klinikai tanársegédek a végzeit munkájukról számoltak be. Dr. KorpáSsi Béla, a Szegedi Orvostudományi Egyetem dékánja a rák szövettanának aktuális kérdéseiről 6zámolt be. Dr. Jáki Gyula professzor, a Szegedi Sebészeti Klinika igazgatója a rák sebészeti és sugaras gyógyításáról beszélt. Dr. Torrrorl Dezső, csongrádmegyei onkologus psdig a megye rákellenes küzdelmének eredményeit ismertette. Az előadások után színvona'as vita alakult kt. A megjelentek megalakították a délmagyarországi onkologus szakcsoportot, amely Csongrád, Bác6, Szolnok és Békés megye onkológus szakorvosainak, védőnölnek munkáját teszi még eredménye, sebbé. APOLTUK ÉS ERŐSÍTSÜK A SZOVJET-MAGYAR BARÁTSÁGOT, A SZOVJETUNIÓ VEZETTE BÉKETABORT A Magyar-Szovjet Társaság szeIgedi szervezete vasárnap tartotta vezetőség- és küldött válasz'ó értekezletet az MSZT székház gyönyörűen feldíszített nagytermében. Papp Sándor, az MSZT szegedi ísaervezetéinák titkára beszámolójában ismerte te a szegedi szervezet munkáját, fejlődését. Rámutatott arra, hogy egyre több dolgozóval ismertetik meg a szovjet emberek boldog életét. Az 1952-e? évben 565 „Ismerd meg a Szovje'uniót" című előadást tartottak Szegeden, amelyeken közel 42.000 dolgozó vett részt, ezenkívül az üzemekben, alapszervezelekben és az egyeienneken rendezett kiállítások segí ségével még tovább mélyítették a szovjet-magyar barátságot. Ennek eredménye megmutatkozik az alapszervezetek állandó erősödésében: a mult év folyamán 27 új szervezetet hoztak létre és 5537 új tagot toboroztak. Az MSZT városi titkárság mellett működő orvosi, képzőművészeti és jogi szakosz'ályok főként az értelmiségi dolgozók munkáját segí'ik a szovjet tudomány és művészet terjesztésével, egyre nő azoknak a száma, akik résztvesznek az orosz nyelvtanfolyamokon. Szegeden jelenleg 85 fanfolyamon 1275-en tanulják a nagy szovjet nép nyelvét. Az üzemekben és íermclűcsonortokban a szovjet munkamódszerek nyomán nagyszerű eredmények születnek, a Szegedi Textilművek, a Szegedi Ruhagyár és több más üzem dolgozói szovjet munkamódszerek segítségével határidő elölt fejezik be évi tervüket. ' Kü'dötiségek üdvözölték az értekezletet A titkári beszámoló után küldöttségek vonultak az emelvényre é; átadták a szegedi üzemek, hivatalok, termelccsoporlok dolgozóinak ajándékait és harcos üdvözletüket tolmácsolták, majd megkezdődtek a hozzászólások. Szili Antal elvtárs a Szegedi Pár.bizottság nevében kívánt sok sikert az MSZT munkájához. Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VBclnöke arról beszélt, hogy Szegeden hagyományai vannak a magyar-szovjet barátságnak, mert a felszabadulás után itt ajiakult meg az országban először az MSZT. Paróczi Pálné, a Sziegedi Textilművek dolgozója elmondotta: az üzem szlahánovistái é's műszaki dolgozói fogadalmat lettek arra, hogy negyedszer is elnyerik az élüzem címet. így hálálják meg a kiváló szovjet gépeket. Láttam a kommunizmus hatalmas építkezé eit Martonyi János, a Szegedi Tudományegyetem professzora felszólalásában ezeket mondotta: az idén harmadszor indítjuk meg a. nagy érdeklődéssel fogadott szovjet jogi tanfolyamokat. Ezeken megismertetjük az üzemek dolgozóival, a tszcsk tagságával és elsősorban az újonnan megválasztott népi ülnökökkel a szovjet polgári jogi perrendtartást, n bünte'őjogi eliárást é's a kolhoz-jogot — ez utóbbinak különösen nagy jelentősége van mezőgazdaságunk szocialista átépítése szempontjából. Lellkes taps közben emelkedett'szólásra Nagy Sándor elvtárs. Sztálindíjjal kitüntetett Kossuth-díjns író. Amikor a Szovjetunióban jártam — mondotta —, láttam a kommunizmus hatalmas építkezéseit Moszkvában, Leningrádban, Bakuban és a többi városokban. Láttam a Lenincsatornát, a szovjet technika csodálatos eredményeit. A Szovje'unió segítségével a kultúrának és a tudománynak soha nem látott virágzását értük el országunkban. Nekünk, íróknak, az a feladatunk, hogy a szociallsta-rcalista alko'ásokkal gazdagí'suk irodalmunkat, ápoljuk és erősítsük a szovjet-magyar barátságot é$ ezen keresztül erősítsük a Szovjetunió vezette legyőzhetetlen béketábort. Me<rvá!a=7tották az új ve/etö-é'fit Ezu'tón Tari Józsefné dolgozó parasztasszony tápéi népviseletben lépett a mikrofon elé, hogy a szegedi járás dolgozó parasztságának üdvözletét tolmácsolja. Ez a virágcsokor, amit most átadok — mondotta — az egyre szilárduló munkás-paraszt szövetség szlmbóliuma. A szegedi járás dolgozó parasztsága nevében megfogadom, hogv ezt a szövetséget ollyan szorosra fűzzük, hogy nem bontia meg semilyen ellenséges mesterkedés. Számos lelkeshangú felszólalás után egyhangú lelkesedéssel választották meg az új vezetőséget és a meo-vei értekezletre a küldötteket. A küldöttválasztó értekezlet résztvevői táviratban köszöntötték népünk szereteti vezérét, Rákosi elvtársat. flz Eave^iiH fiüamofc oaraszüai mezöirazdasáni lermé ei éri decemberben alacsonyabb árakat \v pia'?, m ni két év óta bármikor New-York (MTI). Mint a „Wall Sireet Journal" írja „Az 1952 december 15-évet végződő hónapban az Egyesült Államok parasztjainak újabb három százalékkal kevesebbet fizettek mezőgazdasági termékeikér'. mint az előző hónapban. Ebben a hónapban az árak az elmúlt két év legalacsonyabb szintjén voltak. A mezőgazdasági árindex 12 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt — állapítja meg a földművelésügyi minisztérium. Vizsga a marxista tanszéken. Mlkó Károly elvtárs, egyetemi art. junktus vizsgáztat. Felel: Kovács Lajos I. éves orvostanha'lgatft (jobbról a második). A Pravda a moszkvai lak iiaőntt kezesről Moszkva- Moszkvában még sohasem folyt olyan gyorsütemű épí ke. zés, mint most — írja a „Pravda". —• A mult évben a szovjet fővárosban 782 ezer négyzetméter új lakóterületet építettek. Moszkva új, pompás épülettek gazdagodott Áta adták rendeltetésének az első két felhőkarcolót, a Kotyelnyikovói rakparton és a Szmolenszk-téren. Befejezés előtt áll a moszkvai állami egyetem építése a Lenin-hegyen és egy új felhőkarco'ő a Vörös Kapunál. Több helyen újabb felhőkarcolók épülnek. Moszkva átépítésének 1951—1960. évi terve előírja tízmillió négyzetméter új lakóterület és 400 isko'a építését is. Tíz év alatt fel ke"l építeni több kórházat, összesen 26 ezer ággyal és több filmsz'nházat, összesen 25 ezer férőhellyel. Lépkedő ek ozk a válóról? •»• hanználnnk a Svovletnolóban a ItűlM.lnt wénfe11énbe Néhány évvel ezelőtt a szovjet bányászok több új, ,.es—4/40" mintájú lépkedő ekszkavátort kaptak. lEz a gép nagyszerűen bevált a külszíni szénfejtésben. Ma már több mint 100 ilyen ekszkavátor dolgozik. A „es—4/40" mintájú lépkedő ckszkavátor igen nagy teljes! tnényű gép; naponta báromezer köbméter kőzetet emel ki. Az uralj gépgyár dolgozói most még nagyobb lépkedő ekszka- át >rokat gyártanak: az ,.es—14/65" mintájú lépkedő ekszkaváterok markolója tíz kebméter térfog tú: egy-egy ilyen gép naponta llbb mint tízezer köbméter kőzetet emel ki. A hrgn»tf» antomallzáli'mi n Szovjetunióban J. Paton, az ukrán Tudományos Akadémia elektromos heges tőintézetének „Szocialista Mun' a Hőse" címmel kitüntetett igazgatója írja a „Pravda"-ban: — Az Ukrán Tudományos Akadémia elektromos hegesztési intézete több mint 20 éve foglak z k a hegesztési folyamatok géprsít's'nck és automatizálá-ának kérdésé/el. Az intézet a szakma dolgo óival karöltve a hegesztőpor segí',ségével történő hegesztés alapján megoldotta ezt a feladatot. Uto'só megbeszé'és vizsga előtt az orosz Intézetten, Elckfalvl Teréz, Bors Júlia, s Kccsondl Antal, Benkó' Áko6 és Mercz Aladár beszélgetnek az anyag problémáiról. Az orosz Intézetben a vizsgák előtt szem'náriumokat tarla. nak. Klett József szemináriumvezető megbeszélést tart a II. éves ka", gatókkal. Felel: Atkárl János (jobbról a harmadik).