Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

5 TASÁRIT Ar, IM JANUÁR TT n 5 MIT AD A FALUNAK ÖT EVES TERVÜNK negyedik esztendeje? TJa ffl dolgozó paraszt körülnéz falujában, járásában, vagy me. gyéjébert, sok mindent talál, ami tavaly még nem volt meg. Szocializmust építő hazánkban évről-évre új iskolák, egészségházak, kullúrot'honok épülnek és a gépállomásokon évről-évre növekszik a gépek száma. így például az 1952-es esztendő volt az első, amikor nagyszámban vonultak ki a földekre aratáskor a kombájnok, kévekötő-aratógépck. A múlt évben már sokszáz gép könnyítette meg az ara'ás nehéz munkáját. Tavasszal már számos helyen dolgoztak a sokoldalú univerzális traktorok. Többezer holdon művelték a kultivátorokkal a kukorica-, gyapot-, burgonyavetéseket. Amerre nézünk az országban, mindenült a terv eredményeit látjuk. Tervünk negyedik esztendejében még nagyobbat fejlődik a mezőgazdaság, még többet kap a falu. 1953-ban már Hajdúböszörmény haláráig ér a beleli főcsatorna Az egész ország népe figyelemmel kis'éri a tiszalöki erőmű és a tiszántúli-keleti hajózható és öntöző főcsatorna építőinek munkáját. Az erőmű többmillió kilowatt árammal látja el gyárainkat, falvainkat, s a hozzátartozó csatorna segítségével mintegy kétszázezer holdnyi földet ajándékoz meg az éltető vízzel. 1953-ban hatalmas léptekkel halad előre mind az erőmű, mind a csatorna építése. Gyáraink dolgezói új gépekkel segítik, az erőmű és a csatorna berendezéseinek gyor; elkészítésével biztosítják, hogy Tiszalök mielőbb elektromos energiát termelhessen s a csatomán meginduljon a víz a szomjas földek felé. ÉpttI ötéves tervünk büszkesége: a tiszalöki vízilépcső Államunk 1953-ban mintegy 70 millió forintot fordít az erőmű építésének meggyorsítására. Ennek során másfélmillió köbmé'er földet emelnek ki a Tisza új medréből. A MÁVAG dolgozói az év folyamán szerelik fel a duzzasztómű 37 méter széles 'és 7 méter magas zárólábIáit. amelyekkel a visszatartott vízmennyiséget szabályozzák A M \VAG dolgozói hozzálátnak a hajózsilip támkapuinak szereléséhez isA Ganz-gyáriak pedig megkezdik az első turbina és generátor beszerelését. A daru gyári munkások a vízmű kezeléséhez szükséges darukat s az erőmű zsilipjeit készítik el. Az 'év végére készen áll n központi kapcsolóház s megkezdődik a szabadtéri transzformátor-állomás építése. Nem kisebb jelentőségű munka kezdődik jövőre a főcsatornán. Egy év alatt többmiilió köbméier földéit termelnek ki a csatorna medréből. Ezzel az év végére már a hajdúböszörményi határig ér a keleti főcsatorna A víz ugyancsak 1954-ben indul meg a csatornában, de már 1953-ban több ideiglenes és állandó hidat építenek a két part Egyetlen állandó híd 3 millió forintba kerül. A 60 méteres nyílású hidakat előregyártott vasbeton elemekből készítik. A csatorna 1954-besi éri el Hajdúszoboszlót. Dúsan termővé válnfk a büdszentmihályi, nánási, böszörményi, újvárosi, kabai és nádudvari földek is. De addig is — megfelelő szivattyúk segítségével — már 1953-ban több mint ötezer holdat látnak cl vízzel Negyven állami tenyésztő ál'oroás lát munkához Budapest, Szombathe'y és Debrecen után új Állategészségügyi Intézet létesül Békéscsabán is. A jól felszerelt intézet állandó kutatómunkát végez Békés és Csongrád megyében. Egyik legfontosabb feladata lesz a különböző betegségek megelőzése. Segíti és tanácsokkal látja el az állatorvosokat, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetik állattenyésztési szakembereit. íz intézetben a legbonyolultabb vizsgálatot ig elvégezhetik. Ennek az évnek a kezdetén kezdik meg működésüket az állami á'- j tattenyésztő állomások. Eddig 9 Jótenyésztő, 9 szarvasmarhatenyésztő, 7 sertéstenyésztő. 6 juhtenyésztő és 19 baromfitenyésztő állomás szervezéséhez láttak hozzá. Az állattenyésztő állomások szakemberei jelentős segítséget adnak körzetük termelőszövetkezeteinek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainak, a pártnak és a kormánynak uz állattenyésztés fejlesztéséről szóló határozata megvalósításához. Minden tanyát befcaiicsalnali a postai hálozaiba A dolgozó parasztnak jóbarát:a n rádió, szórakoztatja, neveli, tájékoztatja hallgatóit- Ezért államunk 1952. év végére országszeríe összetek üzembe. A vezetékes rádióhálózat 1953-ban meg nagyob<b ütemben fejlődik. Mintegy 220 köz:égben újabb 120.000 vezetékes rádiót szerelünk fel. Az ország számos községe közül többek között a csongrádmegyei Röszke dolgozó paraszt, jainak házába szerelik fel a hangszórókat. amelye'; egész nap n át közvelítii; majd a Kossuth- és Petőfi-adók műsorát. Gyakori jelenség volt a múltban, hogy a dolgozó paraszt 10—20 kilométert kocsizott vagy gyalogolt a postáig, ha levelet akart feladni. A mult évben 808 külső területet. így többek között Szeged tenyavilágát kapcsolták be a posta hálózatába. Ma már ezeken a helyeken rendsze resen eljuttatják a kézbesííő járatok a legeldugottabb tanyákra az újságot, levelet, sőt a postás át is ve. szi és feladja a dolgozó parasztok helyett a leve'ekst, táviratokat, utalványokat. 1953-ban minden tanyát bekapcsolunk a posta hálózatába és már sehonnan sem kell kilométereket gyalogolni a postáig. Sz úi flqrárintoqiányi EgyefRit építkezései Gidai ön A negyedik tervév nagyjelentő s'ogű a szakemberképzés szempontjából is. 1953-ban olyan építkezésekbe fogunk, illetve olyanókat fejezünk be, amelyekkel még több szakembert biztosíthatunk mezőgazdaságunknak. Gödöllő határában új Agrártudományi Egyetem épílését kezdjük meg. Az új egyetemen mintegy 3000 egyetemista tanulhat majd. A mezőgazdasági, ál'attenyésztési, gépesítési, agrárközgazdasági karokon mintegy ötven tanszéken lemúlhatnak a munkások 'és dolgozó parasztok fiai. leányri- Új 2000 személyes diákszállót építenek az egyetemen, amelynek éttermében egyszerre 1500 személy étkezhet. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen helyezik el az Agropedcmógiai Intézetet, amelyben a mezőgazdasági technikumok tanárait képezik ki. Gödöllőn talál o|thonra a Mezőgazdasági Gépkísérleti In'é/.et is Az intézet kísérleti műhelyeiben próbálják ki az új mezőgazdasági gépek $lső példányait, s kutatásokat folytatnak a mezőgazdaság gépesítésének továbbfejlesztésére. Igen jelentős az az épíikezés is, amelyet 1953-ban fejeznek be Mezőtúr városában. A negyed'k tervévben it,t adják át rendeltetésének az új, mezőgazdasági gépesítési technikumot. A 8.5 millió forintos költséggel készülő új technikumban ötszáz diák tanul majd. A technikum a jó szakemberek s'ázait neveli majd gépállomásain^ és állami gaz. HÉTÉVES AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG sen 145.000 vezetékes rádiót helyez, daságaink részére. Nyolcszáz új kombáln, hatszáz héveltölS-aralógép gépállomásainkon 1953-ban tovább gépesíljük mezőgazdaságunkat Gyárainkból újabb 800 kombájn érkezik a gépállomásainkra- Nyolcszáz kombájn hatalközöp. 11133 er°. Ennyi géppel egyetlen napon mintegy 16.000 holdat lehet learatni. A kombájnok mellett az idén becsületet szereztek a gépesített aratásnak a kévekötő-arat ógépek. Ezekből az egyszerű, de jól bevált gépekből további 600-at kapnak gépállomásaink ebben az esztendőben. A 600 új kevekötő-aratógéppel napi 9000 holdon végzik cl az aratást. A növényápolásban, kapálásban. sarabolásban jelent majd nagy segítséget az a hatszáz új kultivátor, amelyet gyáraink a gépállomások részére gyártanak, A szántás minőségének javításáról á!_ lamunk további 1500 előhántós ekével gondoskodik. Termelőszövetkezeteinkben és cso,. porljainkban a negyedik tervévben tovább növekszik a gazdasági épületek, isiállók száma. 1953-ban any. nyi új istálló 'épül, amennyiben 80 ezer tehenet. 25.000 kocát és 30.000 lovat helyezhetünk el. Január 11-e az albán dolgozó nép egyik nagy ünnepe. 1946 január 11-én kiáltottak ki az Albán Népköztársaságot. Ez a történelmi foutosságú nap azt jelentette, hogy teljes siker koronázta az albán nép évszázados erőfeszi éseit és harcait' amelyek célja az ország függetlenségének és szabadságának kivívása volt. A második világháború folyamán azok a megsemmisítő csapások, amelyeket a dicsőséges Szovjet Hadsereg a hitlerista hordákra mért, lehetővé tették, hogy az albán partizán alakulatok sikeresen harcolhassanak a náci-fasiszta megszállók ellen. 1944 november 29-én az egész Albánia felszabadult. A nép nemzeti felszabidí'ó háborúját az 1941 november 8-án megalakult Albán Kommunista Párt (ma: Albán Munkapárt) vezetle s így a felszabadító háborvival egyidejűleg végbeme he, elt a népi forradalom is. A felszabadulás előtti Albánia Európa legeimarado'tabb országa volt, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A földet kezdetleges faekével művelték meg s az ország testén nadályként élősködő külföldi, főleg o]asz imperialisták megaka dályozták az ország iparának fejlődését. A népelnyomó rendszerek zsarnoki hatalmuk és a kizsákmá nyolás fenntartása érdekében a tudatlanság sötétjében tartották a né. pet. Az ország lakosságának több mint 80 százaléka írás'udatLan volt, Az albán dolgozó nép országszerte hatalmas lendülettel látott hozzá a háború alatt sokat szenvedett ország újjáépí'éséhez. A párt és a munkásosztály vezetése alatt egyik sikert a másik után érték el. A földreform során 70.211 földnélküli vagy szegényparaszt család jutott föídhöz. Államosítottak az olajmezőket, a bányákat, az ijxiri vállalatokat. Az ifjúság lelkes munkája nyomán felépültek az ország első vasútvonalai. Az ország történelmében ismeretlen ütemű fejlődés kezdődőt! meg. Az albán dolgozó nép azonban még elekor sem élvezhette zavartalanul annyi véráldozat árán kivivolt szabadságát. A belgrádi Titobanda gyarmatává akarta zülleszteni Albániát és ügynökeit becsempészte az élet minden területére, még az. Albán Kommunista Pártba is, élükön Kocsi Dzodzeval é's Pandi Krisztoval. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának levelei, n Tájékoztató Iroda hatarozata azonban kinyitották a nemzetköziség eszméjéhez hű albán kommunisták szemét és 1948 november 8-án, a párt I. kongresszusán Enver Hodzsa elvtárs leleplezte a troekista ügynököket, a dolgozó nép engesztelhetetlen ellenségeit. A Tito-fasiszták nem tudtak beletörődni csúfos kudarcukba és előbb az albán vasutaknál, majd az olajmezőltön szerveztek nagyszámú szabotazs-cselekményeket. A dolgozó nép azonban résen volt és lesújtott ellenségeire. A titóis'a ügynökök eltávolítása és megsemmisítése után az ország gyorsan haladt előre a szocialista iparosítás útján. A kéléves terv (1949—1950) sikeres teljesítése megteremtette az albán ipar szilárd alapjait. Felépült az üzberisti „SztáIin"-texlilkombinát, a sze'ilai „Lenin"-vízierőmű és ..November 8"* cukorgyár. Ilyen hatalmas gyárak é's üzemek létesítése csakis a népi hatalom éveiben vált lehetővé, csakis a Szovjetunió önzetlen, baráii tá. moga'.ásával. A Szovjetunióból érkeztek nemcsak az építkezést irányító kiváló szakemberek, hanem a gyárak korszerű gépcsodái is. A Szovjetuniótól kapo't értékes támogatás döntő tényező az egész ország szocialista építésében. Az albán munkások az élenjáró szovjet módszerek alkalmazásával szinle napról-napra emelik teljesíi menyeiket, az ország dolgozó jiarasztjai pedig a szovjet agrotechnika korszerű vívmányainak széleskörű felhasználásával eredményesen harcolnak a terméseredmények növeléséért. Az építkezéseknél szovjet gépek könnyítik meg a dolgozók munkáját, a földeken Szovjet traktorok szántanak, szovjet kombájnok aratnak, szovjet gyártmányú gépek ontják a különböző termékeket. Jelentős segítséget kap az Albán Népköztársaság a testvéri népi demokráciáktól is. A Szovjetunió önzetlen segítsége jelentős mértékben előmozdította, hogy az Albán Népköztársaság ipari termdése már 1952 végén löbb mint 650 százalékkal magasabb volt, mint 1938-ban. Még ragyogóbb távlatokat nyit meg az albán ipar fejlődése előtt az ország első ötéves 'erve (1951—1955), öt év alatt 21 milliárd leket ruháznak be, ennek az összegnek 42.7 százalékát az ipar és a bányászat fejlődésére fordítják. Az ötéves terv alkotásai közül már felépült az elbászáni fafeldolgozó kombinát, a skodrai dohányferm&ntálógyár, a rogozsinai gyapjú kár'oló és még sok más gyár. Gyorsütemben épül a cerriki olajfinomító és a Mát-folyó mentén az „Enver" vízierömű, az ötéves terv leghatalmasabb alkotása, amely 20 ezer kilowatt kapacitású lesz. lí)55-rc az ipari lermelés a háború e'iőltinek tizenkétszeresére emelkedik. Gyors ütemben fejlődik az albán mezőgazdaság is és egyre több dolgozó paraszt tömörül termelőszövetkezetekbe. Jelenleg 25 gépállomás 220 traktora és többezer mezőgazdasági gépe könnyíti meg a dolgozó parasztok munkáját. Az ötéves terv végéig a vetésterület további 55 ezer hektárral növekszik meg, a gépállomások gépeinek száma pedig további 500 százalékkal. 1955-ben a mezőgazdasági termelés értéke 71 százalékkal lesz magasabb, mint 1950-ben volt. Január 11-én az ország dolgozó néne lelkesen ünnepli meg a népköztársaság kikiáltásának 7. évfordulójál és visszatekint megtett útjára. Határtalan hálával gondolnak ezen a napon az albán dolgozók a hatalmas Szovjetunióra, a nagy Sztálinra, legnagyobb barátjukra és eddigi sikereik még ragyogóbb munkagyőzejmek kivívására lelkesítek őket. Hiába áskálódnak és provokálnak a belgrádi Tito-fasiszták, az athéni monarchofasiszták és az olasz neofasiszták, az albán dolgozó nép a Szovjetunió vezette demokratikus tábor tagjaként Enver Hodzsa elvlárs vezetésével biztos léptekkel haliad előre a gazdasági és kulturális felemelkedés, a szocializmus útján. Az Albán Népköztársaság tiltakozása az újabb jagosziáv provokációk miatt Tirana, (TASZSZ). Mihal Priftl, az Albán Népköztársaság kü.ügyminiszlerhclyetteso levében tiltakozott az ENSZ titkárságánál a jugosztáv kormány szárazföldi és légierő nek az Albán Népköztársaság területi épsége e.len november 26tan, valamint december 2-án és 16-án e'köveleti három újabb provokációja miatt A jugoszláv katonák Peskopia és Vermos térségében megsértették az a'bán határt és két alkalommal lőfegyvert használtak az albán határ-őrök ellen Pr;fti kéri az Egyesü.j Nemzetek Szervezetét, hogy legyen ha'adéktatan intézkedéseket a jugoszláv kormány provokációs tevékenységének megszüntetésére. Az egész országban szabad a burgonya forgalma A karcagi ál'ami gazéliságban megtartott országos tapasz'.alatcsereértckez'í fen gépi bemutató! is tartottak. Bemutatták Itt a gyapo'.-kuráUszcdíigépct Is. A gép á!ta! nagymennyiségű másodosztályú gyapot takarítható meg népgazdaságunknak, Dolgozó parasztságunk ős termelőszövetkezeteink túlnyemó többsége már a begyűjtés versenyének őszi szakaszán, november 30-lg becsülettel teljesítette burgonyabeadási kötelezettségét. Ennek eredményeképpen már november 30_a előtt sokszáz község, termelőszövetkezet, több járás és hét megye nyerte vissza a burgonya szabadpiaci forgalmát. Mivel a még hátralékos termelők jelentős része burgonyabeadási kötelezettségét november 30 óta te'jesítette a begyűjtési miniszter január 10-én az ország minden megyéjében tn-e. délyezte a burgonya szabadforgalmátAzok a termelők tehát, kik burgonyabeadási kötelezettségüket teljesítették, az ország egész terü'e. I lén értékesíthetik feleslegüket. Ez nagy kedvezményt, komcly anyagi | hasznot jelent az állam iránli kötelességüket teljesítő dolgozó pa. rasztok és termelőszövetkezetek számára. A hátralékosoknak a burgonya szabadforgalmi korlát zásának megszüntetése után is teljesíteniük kell kötelezettségüket és viselniük kell a hanyagságukból származó következményeket: a kötelezettség felemelését, a kártérítés megfizetését is. Kormányunk semmiféle hátralékot nem enged el, A burgonya szabadforgalír án'ak engedélyezése buzdítsa m'ég jobb munkára az egész ország területén a begyűjtési bizottrágokal, a tanácsokat és a pártszervezeteket, Aa új begyűjtési rendelet ismertetésével, az esedékes tej-, tojás-, baromfi-. h'Zoftsertés_ és borbegyüjtési tervek teljesítésével egylilj. fáradhatatlanul dolgozzanak azért is, hogy ne legyen egyetlen hátralékos sem községükben, s minden egyes dolgozó paraszt teljesítse az ős*( kapások begyűjtésének tervét ^