Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 8. szám

R SZOMBAT, 1953. JAXUAR 10. 3 TÉLEN SEM ÜLNEK TÉTLENÜL A SÁNDORFALVI RÖZSA FERENC fSZCS TAGJAI A sándorfalvi Rózsa Ferenc termelőszövetkezeti csoport tagjai a tél beálltával sem ülnek tétlenül. A betakarítás után csoportértekezletie .jöttek össze 'és megbeszélték a/, e'.őt. tük álló feladatok végrehajtását. Gondosan megtárgyaltak mindent, mert tudták, hogy a téli hónapok idejére is jócskán akad tennivalójuk. Az értekezlet után pedig azonnal hozzáláttak a munkához. A csoport egy része az állatok téli takar, mányozása és átteleltetése érdekében nagy szorgalommal látott hozzá a silózá*hoz. Számításaik szerint télire állatállományuknak 300 köbméter süótakarmányra van szükségia A csoport tagjai a biztonság kedvéért elhatározták, hogy 370 köbméter takarmányt silóznak. A silózással legkésőbb pénteken délig elkészülitek, s ezzel megoldják az állatok takarmányozását. A silózás mellett azonban más dolga is akad a csoportnak. 1948 őszén alakult meg a csoport 'és földjének területén itt-ott „alvószik" éktelenkedett és a mintegy 10 holdaj. kitevő szikest nem tudták hasznosítani, mert a gazon és a szamártövisen kívül nem igen termeit rajta semmi más. Még legelőnek Sem használhatták. A csoport vezetősége azonban mindenáron meg akarta oldani ezt a problémát. A csoport tagjaival közösen áttanulmányoztak több szovjet mezőgazdasági szakkönyvet és ennek alapján elhatározták: termővé teszik a szikes foltokat. A cukorgyárból hatalmas mennyiségű mész-iszapot szerezlek be és inost a téli hónapokban számosan, mintegy 8—10 centiméter vastagon terítik le a terméketlen talajra a mész-iszapot, amelynek következtében még ebben az évben termőfölddé válik az évek óta haszná hatatlan szikes. Ebbe a termővé tett földbe a tavasz beálltával kukoricát és gyapotot ültetnek s ebben az évben már jóval több lesz a termelő, csoport jövedelme, mint az ílniu't esztendőkben, mert 10 holddal nagyobb területről takarítanak be termést. A sándorfalvi Rózsa Ferenc tszcs tagjainak munkájában az ősz folya. mán volt egy kis szervezetlenség isNem fordítottak kellő gondot a búzavietés időbeni elvégzésére és az esős idők beálltával adósak maradtak államunknak 15 hold búzavetés, sel. Bántotta is ez a csoport tagjait és várták már a hosszú esőzések után azt a kedvező időt, amikor folytathatják a búzavetést, hogy le_ í'ójják adósságukat. Az idő kedvezett is a csoport tagjainak, akik ki is használták a két napsütéses napot: haladéktalanul folytatták a vetést. A csoport tagjai búzavetésüket napok, kai ezelőtt 100 százalékig befejezték. Más munka is akad a csoportban a téli hónapok alatt. A csoport tag. jainak egy része most egy 50 férő. helyes sertésfiaztatót és egy ötven férőhelyes tehénistállót épít. Az építkezés munkálatait gyorsan végzik, mert azt akarják, hogy a tava. szí mezőgazdasági munkák kezdésé, nek idejére már teljesen befejezzék, hogy zavartalanul kezdhessenek hozzá a tavaszi szántáshoz-vetéshez A csoport többi tagjai pedig mosí azzal foglalatoskodnak, hogy a 10 hold csemeteültetést mielőbb befejezhessék. Kora reggel már hagy igyekezettel fegnnk munkához és egymás után kerülnek földbe a fenyő, nyár és eperfa csemeték, A munkanapok befejezése után a csoport tagjai a kultúrterembe mennek, hogy szakmailag is képezzék magukat. Tizenhat hallgatója van a csoportból az állattenyésztési és jó. szággondozói tanfolyamnak, A csoportban mindenki ismeri a cscport kétéves állattenyésztési tervét és tudják hogy növekvő állata lományukhoz egyre több és több szakemberre van szükség. De a csoportban gondoskodnak arról is. hogy a kertészet területéről is legyen megfelelő szakember utánpótlás. A kertészeti szaktanfolyamon is részi vesznek majd többen a csoport tagjai közül, hogy a tavalyi három hold helye'-1 az idén már a hét holdon is zavartalanul termelhessenek konyhakerti növényeket. A csoport tagjai még a tél folyamán elvégzik a fanyesést és a szárazfákat is kiszedik. Tavasszal semmi se akadályozza majd a szántást, vetést. így dolgoznak a sánd'orfalvi Rózsa Ferenc tszcs tagjai a téli hóna. polcban és minden idejüket kihasználva szorgoskodnak, hrgy gyára, pítsák, fejlesszék a termelőcsoport vagyonát. A Szegedi Kender fonógyár dolgozói röpgyüiésen kövelelték Rosenberg mérnök és felesége azonnali szabadonbocsáfását A Szegedi Kenderfonógyár békeharcosai röpgyűlést tartottak, ahol Sinkovics Jánosné béketitkár beszámolójában elmondotta a dolgozóknak, hogy Berlinben az imperialisták bérencei meggyilkolták a népi rendőrség egyik fia'al őrvezetőjét. Ez az újabb elvetemedett *ett is mélységes gyűlöletet kelltett a békeharcosokban és elhatároz ák, hogy a temetés napján, január 5-én békeműszakot tartanak. Plakátokat készítettek, mely ötödikén reggel az üzem összes dolgozóit felszólította a több és jobb termelésre, a „béke. műszak"-ra. A békemű'szak megszervezésében élenjártak: Sinkovic* Jánosné, Vidács Petemé, Zöld Anna elvtársnők, akik ezzel is bizonyították, hogy elszánt harcosai a béke érdekében folytatott küzdelemnek. De tanúbizonyságot tet'ek a béke ügye mellett az üzem békeharcosai 3 ezen a napon túlszárnyalták eddigi eredményeiket. Papp Emihié 129, Kalló Antalné 113, Aradi Imréné 127, Végh Sándorné 125, Papdi III. Istvánná 127, Csiszár Jánosné 124 százalékot érlek el ezen a napon. A békeműszak után a dolgozók tiltakozó gyűlést tartottak, akol bá. tor kiállássnl követelték Rosenberg mérnök és felesége azonnali szabadonbocsátását. Táviratot küldtek az Országos Béketanácshoz, amelyben megírták, hogy minden lettükkel szilárdan a béke ügye mellett állnak és mélységesen elí élik az amerikai imperialistákat. A Szegedi Kenderfonógyár kommunistái és békebarcosai megmutatták ezzel, hogy a termelés emelésével felelnek a háborús uszítók megnyilvánulásaira. Varga Jánosné. A szegedi textilüzemek segítségével eredményesen tanulnak a Textil Technikum fiataljai AKIK PÉLDÁT MUTATNAK AZ ELSŐ NEGYEDELI TERV teSjesílésében iACZ ANDIUS, a Szegedi SertésbízUrió „Ifjú Gárda" telepének brigádvezetője. Fe'.adata a hizlalásra kerülő állatállomány megfigyelése és egészségügyi el euőrzése. Már a telepre érkező sertéseket figyeli. Azokat az állatokat, amelyek törődve érkeznek meg, e különíti a többitől. Azután a süldőket nagyjából szétfakásílja és védőoltásban részesíti. Rácz elvtárs gondosan ügye", arra, hogy az állategészségügyi vezetők állal meghatározott utasításokat a telepen a brigád do'gozói ponloá'fal mondoltakat minél előbb és minél tökéletesebben elsajátítsam. Ez sikerült is és nem sokkal azu'án, hogy a Villamosvasúthoz kerültem, önállóan végeztem munkámat. Mindig figyelemmel kísérlem a több szaktudással rendelkező dolgozók munkáját és átvettem munkamódszerüket. — Munkámat kezdetben többször megbírálták. Szívesen fogadtam a kritikát és hibáimon rövid időn be: Üii igyekeztem javítani. így tudlam I elérni, hogy az elmúlt évben egyet. >n h bapont né kiil dolgoztom és teljesítményemet 111 száza'ékra növeltem. Már az 1953-as év január 151 (ervemen do'gozom. Az új esztendőben a munkámat, mint villamoskalauz, továbbra is jól végzem és arra törekszem, hogy ezévi fércemét jóval a határidő elölt te'jesítsem. ígéretet tetlem arra, hogy munkamódszeremet a többi ka'auz. társaimnnk is átadom, hogv ők is a jól teljesttők közé' kerüljenek. Jő munkám jutalmául kéthetes üdülésben részesültem az ország egvik legszebb üdülőjében, a Galyatetőn. A sztahánovista kitüntetés kötelez arra, hogy még 'olkiismeretesebben végezzen a reám bízott munkát és a sztahánovista jelvényt is elnyerjem. Az egyre johban iparosodó Szegeden jelentős szerepet töltenek be a textilüzemek. Középeurópa egvik legkorszerűbb üzeme, a szovjet gépekkel felszerelt Szegcdi Textilművek me'Setl az Ujszegedi Kenderés Lenszövögyár, a Szegedi Kenderfonógyár, Délmagyarországi Rostkikészftő Vállalat és a Szegedi Jutafonógyár hóniapróihónapra több szakmunkást, műszaki dolgozót foglalkoztat. Az új technikusok százait adja majd ezeknek az üzemeknek a Vásárhelyi sugárúton levő Textilipari Tcchn kum, ame'y tavaly kezdte meg működését. Az idén már két évfolyammal működő iskola 170 nö. vendékének 70 százaléka leány. A fiatalok új, korszerű épü'ctben, hatalmas, világos tantermekben, műhelyekben növe'hetik tudásukat. Az első évfolyam hallgatói kézi szövömühe'yben sajátítják el a szövés alapismereteit, jól felszerelt lakatosműhelyben tanulják meg a legszükségesebb lakatos és szerelő munkát. Készül már a korszerű szövődé, ahol több mint 40 automata gép do gozik majd. Külön e'.őkésrilő, raktárhelyiség, mosdó és öltöző épül san végrehajtsák. Különösen nagy gondot fordít a takarmányok előkészítésénél a szakszerű utasítások megtartására. Munkatársai szeretik és megbecsülik Rácz Andrást jó munkájáért. Szakmai tanácsokért bizalommal fordulnak hozzá s ő nrnden tudását felhasználva, segíti munkájuk elvégzésében a brigád tagjait. A brigád tagjai jól megszervezett, kollektív munkával hnrco'oak azért, hogy a gyorshízlatási szov jel módszerekkel kiemelkedő eredményt tudjanak elérni az ..Ifjú Gárda'" telepen. Az etelővályukat, az aklokat a leggondosabb egészségügyi vizsgá'attal tartják tisztán, hogy az állatok megbetegedését, fertőzését megelőzzék. Rácz elvtárs megfogadta, hogy az űj esztendőben a munkáját még az eddig né' is hecsü'etescbben látja e'. Az „Ifjú Gárda" tc'epen a reá váró fe'ada'okat szakmai tudáriának további rendszeres fej'esztéséve', a szovjet módszerek tanu'mányozásával akarja töké'e'csitcni. GYOMBÉR ETELKA, a Szegedi Villamosvasút élenjáró do'gozói Icőzé tartozik. Jó munkájáért megkapta a sztahánovista kitüntetést. — Amikor a VKSomosvasúthoz kerültem. erős elhatározásom volt — mondta —. hogy a vállalatnak minél előbb jó forgalmi dolgozója leszek. Már a szakmai oktatáson igyekeztem, hogy az előadó elvtársak A XIX. hongres&zuA útmutatását követik a sákányszéki dolgozó parasztok, amikor a szövetkezés útjára lépnek mellette. Elektromos hajtású szövetrepcsztő, szövetszakitó és más modern gép á'.I a laboratóriumban a fiatalok rendelkezésére. A város textilüzemei nagy figyelemmel kísérik az iskola működését és sokirányú segítséget nyújtanak munkájához. A szakmai előadók nagvrésze az üzemekből kerül ki. A patroná'ás során az Ujszegedi Kender- és Lenszövőgyár dolgozói szerelték fel a kézi szövőt, szo* cta'ista serződést kölöltek a gépek rendszeres javításéra. A Délmagyarországi Rostkikészílő Vállalat műhelyeit a hallgatók rcnde'kezéséro bocsátja. A szemléltető oktatás érdekében gyakran járnak ki a fiata. lok a többi tcxii'gyárba is. Az étere, járó tanu'ók résztvesznek az üzemek nagyobb jelentőségű értekezletein. Tgy már most megszeretik az üzemet. Bar végzett technikusok c'űször csak két év múlva kerülnek ki az iskolából, máris segíti az isko'a az üzemeket azzal, hogy az esti tagozatára járó hallgatók a gyakor'a'ban alkalmazva a tanultakat, ! sokkal jobban látják el feladatu'kat. A FÉMEK MEGVÉDÉSE Zákányszéken a politikai oktatás, ban résztvevő dolgozó parasztok is a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyagát tanulmányozzák. Ezenkívül kisgyű. léseken, népnevelő értekezleteken ismerteti a pártszervezet a Szov. jetunió mezőgazdaságát. Ennek eredménye máris mutatkozik: 30 család 48—50 taggal megalakította a DÚ6 Kalász nevű III. típusú termelőcsoporlot. Elsőkként Francia Pál 5, Bóka Ferenc 15, Bőrcsök Pál 8, Lázár József 19, Simonics Já. nos 10 holdas dolgozó parasztok és sokan mások léptek be a csoportba. Elnökké Jágcr András 9 holdas dolgozó parasztot választották, aki példásan teljesítette be. adási köte'ezettségét — irja levelében Boldizsár Ferenc elvtárs. A másik csoport most van ala. kulóban. A belépési nyilatkozatot aláírták: Kriván János 8, Fürtön János 9, Bönde Antal 7, Nacsa Imre 9, Ábrahám F, Antal 15, Ábrahám F. Lajosné 12, Gárgyán Já. nos 9, Nacsa István 6 holdas és még több dolgozó paraszt. Az új termelőcsoport megalaku. lásáról Lázár Lajos úttörő számolt be levelében: ger András esténként összeültek beszélgetni, s ekkor került szóba a szövetkezés ügyei. Amikor decemberben az alakuló gyűlést tartoiták, már többen aláírták a belépési nyilatkozatot. de sokan meg gondolkoztak belépjenek-e vagy se. De mind többen ismerték fel a stövetkezés előnyeit. Horváth Gábor párttitkár elvtárs felhívta a figyelmet: a termelőszövetkezetbe való belépésre senkit nem köteleznek, mindenki maga dönti el, hogy belép, vagy még egyénileg gazdálkodik; nem is lehet mindenkit felvenni a csoportba. ügyelni kell, hogy a kulákok, kupecek, munkakerülők be ne férkőzzenek. Az asszonyok közül elsőként Fa/kas József né irta alá a belépési nvilatkozatot. — Ugy nézem, csak én magam vagyok még — mondotta, de példáját aztán több asszony követte,' sőt Homonnai Ilona tanítónő is felvételét kérte" — számol be levelében az alakulásról Lázár Lajos úttörő. A határmentj Zákányszék köz. így ] ség dolgozói jó úton haladnak, — I a felemelkedést hozó szövetkezeti „Jójárt Elek, Lázár Józsel és Já- gazdálkodás útján, Mint minden természettudományos kutatásnak, a kérn'ai kutatásnak is az a célja, hogy közelebb vigye, megismertesse az embereket a természettel. A természet objektív törvényszerűségeinek, belső összefüggésenek megismerése lehetővé teszi a természetnek az ember szolgálatába való állítását. Népi demokráciánkban kialakult szocialista fipueű" tudományos kutatás — a Szovjetunió példája nyomán, — minden erejével orra törekszik, hogy szakám! toréi és kutatói képességüket és tudásukat minél eredményesebben és lermckenyebbea a nép szolgálatába állíthassák. Ötéves népgazdasági tervünk megszabja a kémiai kutatás Irányait >s és megmutatja, m'lyen területeken milyen típusú kutatómunkára van szükség, milyen kutatási irányok segílik elő legjobban népgazdaságunk fejlődését. Egyik ilyen fontos kutatási le. rület a fémek rozsdasodásának, korróz'ójának, pusztulásának megakadályozása. Majdnem valamennyi műszakilag fontos fém, az alumínium, vas, réz, stb. már levegő közönséges páratartalma mellett is korrodeáiódhat. Még fokozottabb a fémek korróziója, ha ] azok savak, sók vagy lúgok hatásának vannak kitéve, de elektrokémiai folyamatok, sőt a talaj bak- 1 tériumai is előidézhetnek korroziót. Erős korróziv hatása van a különböző gázoknak és a talaj b - I zonyos baktériumának. A fémek j korródeálódása népgazdaságunk, nek évenként többszázezer forintos kárt okoz. A Szegedi Gázműveknél például a talajkorrózió a becslések szerint többezer forint értékű vízvezetékcső pusztulását idézi elő. A Szegedi Tudományegyetemnek tehát elsőrendű hazafias kötelessége, hogy a korrózió elleni védekezésben a maga részét kivegye, hogy megtalálja a kapcsolatot a gyakorlati kérdések és az elmélet között, hogy a tudományos kutatás kapcsolódják az ipari problémákhoz. A korrórtó ellen is lehet vé- ! dekezni. A különböző korróziós ' folyamatok mechanizmusának fe*. derítésével lehetőség van a fémek pusztulásának measaiintpié- i síre, vagy legalább is a körűimé* nyekhez képest, csökkentésére. A Szegedi Tudonrinyegyeiem Fizikát. Kémiai Intézete már 1935-ben m<-g« kezelte a korrózió-kutatást. A felszabadulás után újult erővel indui. 'ak meg a gyakorlati irányú kuiatéeok. 194r-ben az akkori Nehéz, vegyipari M'ni6ztérium és a Terv. hivatal kezdeményezésére Veszprémben külön korróziós kutalc. osztályt állítottak fel. Az Intézet j korrózióval foglalkozó assziszteu. öei közül került ki a későbbi, j Voszpérmben felállított Nehéz. vegyipari Kutató Korróziós Osztá. lyának nagyon sok munkatársa is. ; Ennek az új ipari kutrtóintézetnek ! a létesítése lehetővé 'eszi, hogy • a korrózió elleni védekezés most már országszerte szervezetten 'ör. 'énjék. Egyetemünk is továbbfolytatja a korróztó ejlem védekezésben megkezdett munkáját és kutatásait. A korrózró elleni harchoz azon. han nemcsak a jó szakemberek képzése és a kutatómunka tartozik, hanem az is, hogy állandóan fi. gye'emmel kísérjük a gyakorlati élet. az ipar korróziós problémád. A Csongrádmegyeá Pártb:« zottság és az Egytfemi Pártbizo''. ság kezdeményezésére 1952-ben megkezdték a szegedi és szegedkörnyéki üzemek beszervez-! te' az országos korróziós ügye'cti szolgálatba, szorosan együltmü. ködve a Veszprémi Korróziós Ku. tató Osztállyal. Ennek kettős célja van. Először az, hogy u korróziós kutatással foglalkozó intézetek megismerjék az ipar korróziós prob'émáit s így a legsürgévzbb kérdések megoldásával foglalxoz* zanak, a másod k cél pedig az, hogy az így megoldott korrózio elleni védekezést az üzemek felé továbbítsák. ..-ím PARTÉPiTÉS .•mulatóst nyújt a mindemen' pártmunkában